Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jedlik Ányos 1800-1895.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jedlik Ányos 1800-1895."— Előadás másolata:

1 Jedlik Ányos

2 Élete röviden Jedlik István néven született, de mikor belépett a Szent Benedek-rendbe, felvette az Anianus (Ányos) nevet. Tanulmányai a rend iskoláiban folytatta. Huszonhét éves korában feltalálta az első elektrodinamikus, áram-áram kölcsönhatáson alapuló motort. A forgony nevet adta neki. Valamint felfedezte a szódavíz készítésének módját, és újdonságot vélt felfedezni az elektromágneses törvényszerűségek vizsgálata során is. Elkezdte a galvánelemek tökéletesítését. (1840). Ennek alapján sok villamos készüléket szerkesztett vagy tökéletesített. A forradalom előtti tudományos mozgalmak elhaltak, ezekben az években Jedlik a Bonsen-elem javításán dolgozott, egyenáramú forgógépet fejlesztett ki. 1861-ben írta le a dinamó-elvet. 1895-ben halt meg.

3 Fontos találmányai találmányai
Villamdelejes forgony Szódagép Egyenáramú forgógép Dinamó-elv

4 Villamdelejes forgony
Egy külső, nagyobb tekercs belsejében helyezett el egy másik, tűcsapágyon feltámasztott, kisebb, de vasmagos tekercset. Ha a tekercseket áram járta át, a belső tekercs az áramok irányától függően elfordult, és a keletkezett erők hatására meghatározott helyzetbe állt be. Ez ismert volt. Jedlik továbblépett.

5 Felismerte, hogy ha megtartja a külső tekercs állandó gerjesztését, de a belső "villamdelej" sarkítását fordulatonként oda-vissza felcseréli, folyamatos forgómozgásra késztetheti a belső szolenoidot. Tudta, hogy a vasmagos "villamdelej" mágneses polaritását a benne folyó áram iránya határozza meg, ez pedig átkapcsolással könnyen megfordítható. Szüksége volt tehát egy olyan eszközre, amely forgás közben is folyamatosan biztosítja az áram folyását a belső tekercsben, mégpedig úgy, hogy félfordulatonként ellenkezőjére váltja az átfolyó áram irányát. Erre egy szellemes, nagyon egyszerű megoldást ötlött ki. A vasmagos belső szolenoid kivezetéseit osztott, gyűrű alakú, higannyal töltött vályúba lógatta, a higanyszegmenseket pedig állandó módon csatlakoztatta a külső áramforráshoz. Galvánelemmel táplálva a belső tekercs gyors, folyamatos forgómozgást végzett.

6 Szódavíz „apparatus acidularis” = „savanyúvízi készület”
Jedlik szavaival: „Egyik palaczkban foglaltatik a savanyú vizeknek legegyszerűbbike, mellyben a közönséges vizen, és avval egyesült szénsavon kívül semmi más ásványos rész nem találtatik. Ezen víz nagyobb mértékben bírja magában tartani a szabad szénsavat, mint az, mellyben a szénsavon kívül még többféle savak is felolvadvák; pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány, még a szénsav nagyobb része el nem röpül; legjobb tehát a poharat azonnal, hogy megtöltetett, ki is üríteni, különben a víz sokat vesztene kellemes csípősségébül.”

7 Dinamó Jedlik sokat foglalkozott egy újfajta áramfejlesztő, az acélmágneses egyenáramú generátor tökéletesítésével. indukció törvénye 1. gép mágneses elektromos gép  mágneses mezőt állandó mágnesek biztosítják 1. vátozat: vátakozó áram nem pótolta a galvánelemet. kommutátorral szerelte fel  acélmágneses egyenáramú generátor teljesítmény fokozása: kezdetben mágnesek növelésével a teljesítményt az acélmágnes gyenge mágneses tere korlátozza  eleinte galvánelemről táplált, a mágnes köré tekercselt áramjárta huzallal. ötlet: több gép összekapcsolása  nagyobb áramot termel felismerés hiányzott: az elektromágnes táplálható közvetlenül a generátor áramával. ez az öngerjesztés (dinamó-elv)

8 Dinamó

9 Köszönöm a figyelmet! Készítette: Kiss Dorisz
Forrás:


Letölteni ppt "Jedlik Ányos 1800-1895."

Hasonló előadás


Google Hirdetések