Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mint tudjuk a levegő apró összetevőkből áll. Méghozzá: 78% Nitrogénből 21% Oxigénből 1% Egyéb gázok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mint tudjuk a levegő apró összetevőkből áll. Méghozzá: 78% Nitrogénből 21% Oxigénből 1% Egyéb gázok."— Előadás másolata:

1 Mint tudjuk a levegő apró összetevőkből áll. Méghozzá: 78% Nitrogénből 21% Oxigénből 1% Egyéb gázok

2 Ki is fedezte fel a Nitrogént? C.Scheele és David Rutherford fedezte fel 1772-ben. A levegőből állítják elő és levegőből nitrifikáló baktériumok kötik meg. A nitrogénvegyületeket a növények felveszik, valamint fontos alkotórésze a fehérjéknek és az aminosavaknak. Felhasználása: hegesztés félvezetők előállítása Ammóniagyártás aeroszolos palackok tűzoltó készülékek nitrogénvegyületek alapanyag nitrogénműtrágyák

3 Ki fedezte fel az Oxigént? Joseph Priestley 1774.ben fedezte fel az egyik nagyon fontos elemet a földön, az Oxigént. Kísérletében higany teteén képződő salakból próbált levegőt kivonni és azt vette észre hogy egy lencse segítségével az anyagból a levegő könnyen kihajtható, ám ezt a levegőt a víz nem nyelte el. Majd mikor észrevette hogy az oxigénnél a levegő nem mindennapian fényes lángal ég nagyon meglepődött.

4 Nézzünk kicsit a földre! Miből áll a Föld? Ha megnézzük a föld 71 %-a víz S csak 29 %-a szárazföld 71 % H 2 O

5 Hidrogén Az oxigént már tudjuk ki fedezte fel, de a hidrogén nem. A hidrogén az az elem amely az Univerzumban leggyakrabban előfordul. A kétszáz éve, február 24-én elhunyt Henry Cavendish korának legtehetségesebb, de legfurcsább tudósa is volt. Ő állított elő elsőként vegytiszta hidrogént (ahogy ő nevezte, "gyúlékony levegőt"), ő egyesítette azt először oxigénnel és kapott eredményül vizet, s ő határozta meg elsőként nagy pontossággal a Föld tömegét.

6 Már tudjuk kik fedezték fel a 2 legfontosabb dolog alkotó elemeit, a víz és a levegő alkotó elemeit. A következő részben kiderül az, hogy a Föld, mint a bolygó miből áll. Kiderül, hogy mi van alattunk és fölöttünk.

7 A Föld!

8 A Fluor A florral már 1530 –ban is foglalkoztak, de ténylegesen 1886-ban tudta előállítani Henri Moissan, sok tudós nem ismerte a veszélyeit, így sokan az egészségükkel (megvakultak) vagy az életükkel fizettek. A természetben vegyület formájában található. Fontos,hogy maró hatású és nagyon mérgező. Felhasználása: Az atombomba kivetelezésénél az uránnal láncreakcióba lép.

9 Szilícum / Si Felfedezés: Az elemi szilíciumot Berzelius állította elő 1824-ben. Fizikai tulajdonságok: Sötétszürke, fémes fényű, elég kemény anyag. Egyetlen módosulata van amely gyémánt rácsú. Elektromos félvezető. Olvadáspontja nem olyan magas mint a szén-é (1410 C°) A számítógépek processzor valamint elektromos berendezések és nyomtatott áramkörök gyártásánál elengedhetetlen. Ez által jött létre a Super PC. :XD: *.* Előfordul napban,csillagokban, meteorban. A földkéreg második leggyakoribb eleme (25%). Biológia: A szilícium por belélegezve súlyos tüdőkárosodást okoz.

10 Hélium A héliumról mindenkinek a hőlégballon jut eszébe, de valójában a jövő egyik energiaforrása része, a fúzióé ban Norman Lockyer, brit csillagász azt feltételezte, hogy a vonalakért egy olyan, addig ismeretlen elem a felelős, amely a Napban fordul elő. El is nevezte a feltételezett elemet “héliumnak”, a görög napisten, Helios után. 25 év telt el addig, míg a Földön is sikerül ezt a gázt elkülöníteni. A 17. században a természettudósok egy keskeny rés és egy prizma segítségével a fényt összetevőire bontották és a színképet tanulmányozták. Az izzó gázokkal végzett kísérletek alapján vált ismerté, hogy az elemek melegítés hatására különböző, pontosan meghatározott színű fényösszetevőket sugároznak ki, amelyek a színképben fényes színes csíkok formájában jelennek meg (gondoljunk egy neoncsőre).

11 A hélium keletkezése a Napban.

12 Teljes napfogyatkozás 1999-ben,amikor a héliumot is megfigyelik vonalakban a napban.

13 Nevét a berill (zöld drágakő) nevű ásványról kapta, amelyben megtalálták 1798-ban. Louis Vauquelin fedezte fel 1798-ban berill ásványban és smaragdban. Először Friedrich Wöhlernek és A. B. Bussynak sikerült kivonnia 1828-ban berillium-kloridból kálium segítségével. Berillium Jó hővezető, sósavban oldódik. Vízben oldható vegyületei mérgezőek. Több mint 30 ásványban előfordul.A drágakövek közül berilliumot tartalmaz az akvamarin és a smaragd. Szilárdsága, kis fajsúlya miatt, és mert térfogata széles hőmérsékleti tartományban közel állandó, a berillium-réz ötvözetet felhasználják repülőgépekben, rakétákban, űrjárművekben és távközlési műholdakban.

14 A skót Joseph Black fedezte fel 1755-ben, hogy a magnézium elem, Sir Humphry Davy 1808-ban magnézia és HgO keverékéből tiszta magnéziumot állított elő, majd 1831-ben Antoine Alexandre Brutus Bussy összefüggő (koherens) formában. Davy javaslata a nevével kapcsolatban magnium volt, ma már a magnézium elnevezést használjuk. Ezüstfehér színű, csillogó, tiszta állapotban nyújtható, puha könnyűfém. Az alkáliföldfémek csoportjának tagja. Meggyújtva vakító fehér lánggal ég el. A magnézium

15 Top 10 elemek előfordulása

16 Super PC,Ahol minden ami PC! A virtuális világ - "Lásd a világ naposabbik oldalát!"


Letölteni ppt "Mint tudjuk a levegő apró összetevőkből áll. Méghozzá: 78% Nitrogénből 21% Oxigénből 1% Egyéb gázok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések