Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐRENDSZEREK Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium CSR HUNGARY 2008 2008. október.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐRENDSZEREK Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium CSR HUNGARY 2008 2008. október."— Előadás másolata:

1 GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐRENDSZEREK Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium CSR HUNGARY október 30.

2 Gazdasági szabályozók

3 Termékdíj – Betétdíj Gazdasági eszközrendszer átalakítása Cél Keletkező hulladékok csökkentése Keletkezett hulladék mennyiség nagyobb arányú hasznosítása Szabályozási rendszer fejlesztése EU szabálysértési eljárásnak megfelelő rendszer Újrahasználat mellett a hasznosítás erőteljesebb ösztönzése Betétdíj alkalmazásának ösztönzése – az újrahasználható betétdíjas kereskedelmi csomagolás termékdíjmentes (gyártó és kereskedő)

4 Gazdasági szabályozók Zöld közbeszerzés Cél: példamutatás - piac befolyásolása környezetbarát termékek és szolgáltatások Cselekvési Terv Központosított közbeszerzések (néhány kiválasztott „zászlóshajó”-termék; építési tenderek, papír, elektronikai berendezések, stb.) EMAS, ISO tanúsított beszállítók, öko-címkés termékek Tapasztalatok alapján közbeszerzési szabályok módosítása Adórendszer zöldítése Cél: Csak a környezet használója fizessen Adóreform keretében – a szerkezet átalakításával Összterhek ne növekedjenek Kompenzálás a terheléstől független adók csökkentésével (pl. munkaerőt terhelő adók és járulékok)

5 Hulladékgazdálkodás

6 Stratégiai célok A megelőzés, az integrált szennyezés-megelőzés elve alapján, a legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét –a technológia fejlesztésével (tiszta technológiák alkalmazásával), – a termékek fejlesztésével (minimális hulladéktartalmú, illetve hulladékként jól hasznosítható termékek előállításával) A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása: – a hulladék ismételt felhasználása, – a nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítése, – a hulladék energiahordozóként való felhasználása. Ártalmatlanítás Gyártói felelősség elve

7 Hulladékgazdálkodás Települési hulladék KEOP fejlesztési támogatások Megelőzés (házi komposztálás, újrahasználati központok, szemléletformálás) Szelektív gyűjtés (általánossá tétel, hatékonyság növelés) Szerves hulladék (komposztálás, biogáz előállítás, mechanikai- biológiai kezelés) Folyékony hulladék kezelés – szennyvízkezelési program KEOP-ROP támogatás Nem megfelelő lerakók bezárása; 1500 db lerakó rekultiválása (ROP-ból 650 MFt alatti helyi kisprojektek) SZJA 1% Elhagyott hulladék, illegális lerakás felszámolása – sikeres pályázat

8 Célkitűzések I. A közötti tervezési időszak végére A képződő hulladék mennyisége ne haladja meg a évi szintet A hulladék anyagában történő hasznosítási aránya emelkedjen Az energetikai hasznosítás aránya nőjön

9 Célkitűzések II. Ne kerüljön lerakásra csak a nem hasznosítható hulladék a gumiabroncs hulladék 2003-tól A nem megfelelő lerakók legkésőbb 2009-ben kerüljenek bezárásra A biohulladék lerakásának arányát csökkenteni kell (2016- ig 35%-ra)

10 Elkészültek a hulladékkezelési programok A biohulladékot hasznosítjuk, nem visszük lerakóra (2005- ben már 38%-ot) Az ipari hulladék 30 %-át hasznosítjuk A PCB-tartalmú berendezéseket 2010-ig lecseréljük A csomagolási hulladékot hasznosítjuk (2012-ben 60%-ot)

11 Erősíteni kell a hatósági jogérvényesítés személyi, szakmai és intézményi feltételrendszerét. Fejleszteni kell a hulladék monitoring (nyilvántartás, adatszolgáltatás, mérés-ellenőrzés) eszközrendszerét. Gazdasági szabályozókkal kell ösztönözni a fenntartható fejlődés elvének megfelelő, hosszú távon előnyös megoldásokat, a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését. Támogatni kell a helyi, illetve a helyi közösségi kezdeményezéseket, különös tekintettel a hulladék elkülönített gyűjtésére és hasznosítására. További feladatok

12 Éghajlatváltozási stratégia

13 Európai Tanács májusi döntése: EU 1990-hez képest 2020-ra 20%-kal csökkenti a kibocsátásait Globális összefogás esetén az EU 30%-os kibocsátás-csökkentést vállal 2020-ra 1990-hez képest. Ennek érdekében: 2020-ra megújuló energia EU átlagban 20%, bioüzemanyag részaránya 10% legyen. Az EU klímapolitikája

14 Magyar kibocsátási célok Az EU kötelezettség vállalásának függvényében a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátások szabályozási, illetve csökkentési céljai a jelenlegi előzetes becslések alapján a következőképpen alakulhatnak 2025-re, a NÉS időtávjának végére vonatkozóan: az EU 20%-os egyoldalú kibocsátás-csökkentési vállalása esetén: 16−25%-os csökkentés az es kibocsátási szinthez képest; 30%-os feltételes EU csökkentési cél esetén: 27−34%-os csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest.

15 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Miért fontos? Visszafordíthatatlanul megváltoztak a légköri viszonyok Időben kell cselekedni, a káros hatásokat megelőzni A megváltozott viszonyokra fel kell készíteni a társadalmat, gazdaságot A nemzetközi klímatudatosság egyre erősödik Magyarországnak is részt kell venni a vállalásokban A felkészülés mindig olcsóbb, mint a károk utólagos helyreállítása (Stern-jelentés)

16 Kapcsolódás más hazai stratégiákhoz Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció ÚMFT Nemzeti Környezetvédelmi Program II. Magyarország Energia Stratégiája Megújuló Energia Stratégia Energiahatékonysági Cselekvési Terv Fontos az összhang!

17 A NÉS szerkezete, intézkedései Mitigáció Adaptáció végrehajtás Helyzetkép Jövőkép Lehetőségek a szektorokban Helyzetértékelés, célok, intézkedések vízgazdálkodás, Mezőgazdaság erdőgazdálkodás, egészségügy, természetes élőhelyek, épített környezet és infrastruktúra.

18 NÉS intézkedései ÜHG csökkentés: potenciál az egyes ágazatokban milyen eszközökkel érhető el kibocsátás-csökkentés állami eszközök lehetséges köre Alkalmazkodás: Helyzetértékelés, célok, intézkedések a köv. szektorokban: vízgazdálkodás,mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, egészségügy, természetes élőhelyek, épített környezet és infrastruktúra. A NÉS folyamata: A évi LX. tv. Rendeli el Első stratégia: re szól március 17.-én az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a NÉS-t A Kormány 2 éves időszakokra Nemzeti Éghajlatváltozási Programokat fogad el A Kormány a végrehajtásról évente beszámol az Országgyűlésnek

19 Zöld Beruházási Rendszer Mo. rendelkezik többlettel, tárgyalásokat folytat. Kiotói egységek – állami vagyon, amelynek vagyonkezelője a KvVM miniszter. A bevételek csak igazolt kibocsátás csökkentésre fordíthatók pályázati rendszerben. Támogatandó területek: Energiahatékonyság a lakossági és közületi s zektorban:  meglévő épületek felújítása, épületgépészeti modernizációja, épületszigetelés, nyílászáró-csere…  új épületek (alacsony energia-igényű épületek, passzív-házak) Távfűtés hatékonyságát növelő intézkedések Megújuló energia felhasználás támogatása Közvilágítás korszerűsítése Közlekedési szektor, pl. biogáz hasznosítása közlekedési célra

20 Megújuló energia

21 Kihívások a magyar energiapolitikában Energiaimport függőség (több mint 70%) Ellátásbiztonság Az energiahordozók drágulása Az éghajlatváltozás kezelése Az EU energiapolitikájával való összhang FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE

22 Uniós stratégiai célok (3 x 20 %) ET márciusi ülése, EU energia-klíma csomag:  EU 1990-hez képest 2020-ra 20 %-al csökkenti az ÜHG – kibocsátásait  Globális összefogás esetén az EU 30 %-os kibocsátás csökkentést vállal 2020-ra 1990-hez képest  Az összes megújuló energia termelést 2010-re a jelenlegi 6%-ról 12%-ra, 2015-re 15%-ra, 2020-ra 20%-ra kell növelni (évi 18 Mrd Euro támogatás) (a tagállamoknál differenciált vállalással az adottságok, lehetőségek függvényében)  A bio-üzemanyag részarányát 2010-re 5,75%-ra, 2015-re 8%- ra, 2020-ra 10%-ra kell növelni  EU energiafelhasználását relatíve 20 %-al kívánja csökkenteni 2020-ra

23 Megújuló energiaforrások Új EU irányelv tervezet Átfogóan szabályozza a megújuló energiaforrások területét, Hatálya kiterjed nem csak a villamos, hanem a hűtési és fűtési megújuló energiára is, A megújuló energiatermelés ösztönzésére eredet- bizonyítvány rendszert vezet be, A tagállamok közötti kereskedést az eredet- bizonyítványok vonatkozásában lehetővé teszi

24 Új EU irányelv tervezet A tervezet egyes tagállamok számára célokat jelöl ki a megújulók felhasználásra, Magyarország számára a tervezet 13 %-os célt határoz meg 2020-ra, A tagállamoknak a cél eléréséhez nemzeti akciótervet kell kidolgozni, Egy tagállam a más tagállamokban létrejött megújuló energia termelést is felhasználhatja saját megújulós céljának elérésre, amennyiben az ehhez tartozó eredet-bizonyítványt megvásárolja, A tervezet a bioüzemanyagok termelésére vonatkozó fenntarthatósági kritérium rendszert is tartalmaz.

25 Hazai stratégiák, programok Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája, konkrét intézkedések, programok, célok Az új stratégiát szeptember 3-án fogadta el a kormány Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv ( ) NÉS ( ) Kiemelt cél a fenti stratégiák összehangolása A jelzett stratégiák, tervek keretét „ Magyarország energiapolitikája ”-című stratégia adja

26 Megújulók hazai helyzete, Összes megújuló energiatermelés: 4,7% Zöld villamosenergia részarány: 3,7% (így teljesítésre került a 2010-re vállalt uniós 3,6%-os cél) Célkitűzés: bio-üzemanyag részarányt 2010-re 5,75%-ra kell növelni, ban ez 1,7% volt Megújuló energiafelhasználás 2006-ban (55 PJ) 47% tüzifa 38,3% egyéb biomassza 1,7% bio-üzemanyag 0,8% biogáz 6,6 % geotermikus 1,2% vízienergia 0,3% szélenergia 0,2% napenergia 3,2% kommunális hulladék biológiailag lebomló része

27 Pályázati lehetőségek

28 Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT): –Környezet és Energia OP, –Gazdaságfejlesztési OP, –Regionális OP-ok Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Európai Területi Együttműködés (ETE) Nemzetközi Finanszírozási Alapok Környezetvédelmi pályázati lehetőségek

29 Környezeti és Energia Operatív Program Egészséges tiszta települések (szennyvíz, hulladék, ivóvíz) Vizeink jó kezelése (árvízvédelem, víz-gazdálkodás, kármentesítés, rekultiváció) Természeti értékeink jó kezelése Megújuló energiahordozók növelése Hatékonyabb energiafelhasználás Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése Projekt előkészítés Technikai segítségnyújtás

30 KEOP es Akcióterv prioritásai 1.Egészséges tiszta települések (szennyvíz, hulladék, ivóvíz) Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése Szennyvíz-elvezetés és tisztítás Ivóvíz-minőség javítása 2.Vizeink jó kezelése (árvízvédelem, vízgazdálkodás, kármentesítés, rekultiváció) Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések Ivóvízbázis-védelem Rekultiváció Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése 3.Természeti értékeink jó kezelése Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése Élőhely-védelem, vonalas létesítmények kiváltása 4.Megújuló energiahordozók növelése Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása 5.Hatékonyabb energia felhasználás Energetikai hatékonyság fokozása Harmadik feles finanszírozás 6.Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése 7.Projekt előkészítés 8.Technikai segítségnyújtás

31 KEOP prioritásai KEOP AT , (271 Ft/€) – Mrd. Ft. Egészséges, tiszta települések707 szennyvízkezelés398 hulladékgazdálkodás117 Ivóvízminőség-javítás192 Vizeink jó kezelése382 árvízvédelem165 Vízgazdálkodás, VKI83 kármentesítés42 rekultiváció86 Vízbázis-védelem6

32 KEOP prioritásai KEOP AT , (271 Ft/€) – Mrd. Ft. Hatékonyabb energia-felhasználás42 A megújuló energiahordozó- felhasználás növelése 68 Természeti értékeink jó kezelése37 Fenntartható életmód és fogyasztás21 Projekt előkészítés53 Technikai segítségnyújtás21 Összesen1332 Mrd Ft

33 Vállalkozásokat érintő környezetvédelmi fejlesztések KEOP KEOP 4.1 Hő- és/vagy villamos energia előállítása KEOP 5.1 Energia hatékonyság fokozása KEOP 5.2 Harmadik feles finanszírozás KEOP Fenntartható életmódot ösztönző kampányok

34 Eddig beérkezett KEOP pályázatok Prioritás Beér- kezett Értéke- lés alatt ÉrtékeltElutasított Támoga tott % Hő- és villamosenergia előállítás Energetikai hatékonyság fokozása (2 visszavont) Harmadik feles finanszírozás (4 visszavont) 1979

35 Vállalkozásokat érintő környezetvédelmi fejlesztések Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP ) - Cél: környezetvédelmi szemléletmód, fenntarthatóság figyelembevétele bekerüljön a kkv-k működési, termelési döntéseibe és megvalósított technológiai fejlesztései közé ra rendelkezésre álló összeg: 4,9 milliárd Ft - Támogatás mértéke: 50% (5 millió - 50 millió Ft) - Jelentkezők várható száma 2008-ban: kkv - Pályázhatnak: kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek, SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók - Támogatható tevékenységek: -Környezetközpontú technológiai fejlesztés (Anyag-, energiatakarékos, hulladék- és emissziószegény technológiák; BAT; alap- és segédanyagok megújuló ill. másodnyersanyagokkal való kiváltását célzó technológiák; környezetbarát csomagolástechnológia) és ahhoz kapcsolódó -Fenntarthatósági tematikájú, ill. környezetirányítási belső auditor képzés és/vagy -A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tanácsadás és/vagy -Környezetirányítási, vezetési, hitelesítési és minősítési rendszerek bevezetése - Pályázatok benyújtása: július 18-tól december 15-ig - Pályázatok elbírálása: folyamatos

36 Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Akciótervek prioritásai Operatív Program prioritásaPrioritás es konstrukcióinak száma (db) Prioritás es konstrukcióinak kerete – pályázatok, kiemelt projektek kerete (mrd ft) 1. K+F és innováció a versenyképességért A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése 1066,4 3. A modern üzleti környezet elősegítése 332,27 4. Pénzügyi eszközök4148,34 Összesen25354,01 Véglegesítés alatt, a társadalmi egyeztetés függvényében még változhat

37 Környezetvédelmi fejlesztések a ROP-okban Belterületi bel- és csapadékvíz rendezés; A 2000 Le alatti agglomerációk és települések szennyvízkezelése (2000 Le felett KEOP); Rekultiváció - szilárd hulladék lerakó (650 M Ft feletti rekultiváció esetén KEOP), dögkutak, dögterek, települési folyékony hulladéklerakó Barnamezős beruházásokhoz kapcsolódva a szennyezett területek kármentesítése Ökoturisztikai fejlesztések Települési zöldterületek fejlesztése Középületek azbesztmentesítése Környezetbarát térségi közlekedés fejlesztése Vizeink mennyiségi és minőségi védelme intézkedés regionális jelentőségű vízvédelmi területeken (országos jelentőségű víztestek esetén KEOP) : –Meder rehabilitáció a „jó állapot” elérése érdekében – vízpótlás, vízminőség javítása, rehabilitáció (vízfolyások- tározó építés és rekonstrukció, meder és hullámtér rehabilitáció-,, tavak, holtágak, mellékágak) –Felszíni és felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása, –Vízvisszatartás, vízpótlás, vízvisszatáplálás a „jó állapot” elérése érdekében

38 ÚMVP környezetvédelmi vonatkozásai - Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése (támogatható az energiahatékony, környezetkímélő gépbeszerzés, megújuló energia felhasználása, energetikai célú ültetvények telepítése) - A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra (támogatható pl. a víz és energiatakarékos öntözés kialakítása) - A mezőgazdasági területek fenntartható használatára irányuló intézkedések (pl.: Agrár- környezetgazdálkodási kifizetések intézkedés) - Az erdősített területek fenntartható használatára irányuló intézkedések (pl.: Erdő- környezetvédelmi kifizetések intézkedés, Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások intézkedés) - Falumegújítás és -fejlesztés intézkedés - A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése (pl.: A kulturális örökség megőrzése alintézkedés)

39 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐRENDSZEREK Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium CSR HUNGARY 2008 2008. október."

Hasonló előadás


Google Hirdetések