Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZERVEZETI MAGATARTÁS III. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézet Személyes Vezetés Tanszék Salgó-Nemes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZERVEZETI MAGATARTÁS III. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézet Személyes Vezetés Tanszék Salgó-Nemes."— Előadás másolata:

1 SZERVEZETI MAGATARTÁS III. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézet Személyes Vezetés Tanszék Salgó-Nemes Károly

2 Szervezet és egyén működési területei I. Érzékelés Érzékelés Észlelés Észlelés Személyiség Személyiség Tanulás Tanulás Emóció Emóció

3 Érzékelés, észlelés Érzékelés: érzékszervi és agyi folyamat Érzékelés: érzékszervi és agyi folyamat Észlelés: agyi és tudati folyamat Észlelés: agyi és tudati folyamat

4 Személyiség I. (Freud személyiség tipológiája) Felettes-én (Szuperego) Felettes-én (Szuperego) Döntéshozó, erkölcsi normák kezelője, irányító szerep Én (Ego) Én (Ego) Tudati szint, közvetítő mechanizmusok, környezet elemző funkció Ösztön–én (Tudatalatti) Ösztön–én (Tudatalatti) Szükséglet kielégítő funkció

5 Személyiség II. (E. Berne személyiség tipológiája) Szülő én Szülő én Féltő, nevelő, megelőző magatartás Felnőtt én Felnőtt én Elemző, tárgyilagos, mérlegelő, döntéshozó Gyermek én Gyermek én Felszabadult, játékos

6 Személyiség III. (Argyris ) személyiség skála 16 Nyitottság Nyitottság Intelligencia Intelligencia Érzelmi töltöttség Érzelmi töltöttség Dominancia Dominancia Vidámság Vidámság Lelkiismeret Lelkiismeret Bátorság Bátorság Érzékenység Érzékenység Gyanakvás Gyanakvás Fantázia Fantázia Számítás Számítás Bűntudat Bűntudat Kísérletező Kísérletező Önállóság Önállóság Fegyelmezettség Fegyelmezettség Feszültség Feszültség

7 Személyiség IV. Kívülről, belülről irányított személyiség KívülrőlBelűről Alkalmazkodás forrásai Mások elvárásai Általános célok Személyes célok életvitel Változó külső befolyás szerint Stabil KontrollRadarIránytű SzankcióAggodalomBűntudat Demográfiai karakter Népesség csökkenés Népesség növekedés

8 Tanulás I Tanulás eredményeként fejlődnek ki hiedelmek, értékek, attitűdök. Tanulás eredményeként fejlődnek ki hiedelmek, értékek, attitűdök. Tanulás: akkor jön létre, ha a tapasztalatok eredményeként a magatartás tartós változását tapasztaljuk, de magatartás változás nem csak tanulás eredményeként jöhet létre Tanulás: akkor jön létre, ha a tapasztalatok eredményeként a magatartás tartós változását tapasztaljuk, de magatartás változás nem csak tanulás eredményeként jöhet létre

9 Tanulás II. Kasszikus kondicionálás elmélete ( Pavlov) Kasszikus kondicionálás elmélete ( Pavlov) Ingerek segítségével, kialakított viselkedés válaszok amelyek eredeti ingerekhez kapcsolódnak. –Reflexekhez Ingerek segítségével, kialakított viselkedés válaszok amelyek eredeti ingerekhez kapcsolódnak. –Reflexekhez Operáns kondícionálás elmélete (Skinner) Operáns kondícionálás elmélete (Skinner) Az emberek megtanulnak úgy viselkedni, hogy megkapjanak valamit, amit szeretnének (jutalom), vagy elkerüljenek, valamit, amitől tartanak (büntetés). Az emberek megtanulnak úgy viselkedni, hogy megkapjanak valamit, amit szeretnének (jutalom), vagy elkerüljenek, valamit, amitől tartanak (büntetés). Önkéntes és tanult elemekből építkező magatartást eredményez. Önkéntes és tanult elemekből építkező magatartást eredményez. Pozitív megerősítés elmaradásával visszaállhat az eredeti állapot. Pozitív megerősítés elmaradásával visszaállhat az eredeti állapot.

10 Tanulás III. -Társas tanulás, behelyettesítő tanulás: megfigyelés útján keresztül megvalósuló tanulás -Komplex tanulás: „Gondolkodni könnyű, cselekedni nehéz, de a legnehezebb dolog a világon gondolatainkat megvalósítani.” -Változások tanulása: 1.Az aktuális viselkedési formák kiolvasztása 2.Az új viselkedési formák behelyettesítése 3.Az új viselkedési formák vissza fagyasztása

11 Tanulás IV. -Tudatos-tudattalan tanulás: Az egyidejűleg tudatosan kezelt információk száma 7±2, a többi információ kezelése a rutin kategóriájába tartozik (mozgás sor elemeinek összerendezése) Tudattalan hozzá nem értés (Unconscinus incompetence): Nem csak azt nem tudjuk, hogy hogyan kellene végrehajtani a feladatot, de azt sem tudjuk, hogy ezt nem tudjuk. Tudatos hozzá nem értés (Conscinous incompetence): Tudjuk, hogy mihez értünk és azt is hogy mihez nem! Tudatos hozzáértés (Conscius competence): Ebben a fázisban sajátítjuk el a legtöbb tudást Nem tudatos hozzáértés (Unconscius competence): Összeállnak a részletek tudatosan meghatározzuk az elérni kívánt eredményt rutinszerűen működő magatartásformákra bízzuk miközben a tudatos figyelem más csatornák felé fordítható.

12 Egyhurkos, kéthurkos tanulás Meghatározó változók Cselekvések Következmények Nem megfelelő Megfelelő Egyhurkos Kéthurkos

13 Emóció = Érzelem IQ vagy EQ IQ vagy EQ EQ vagy EI EQ vagy EI Érzelmi Intelligencia vagy Érzelmi Kompetenciák Érzelmi Intelligencia vagy Érzelmi Kompetenciák

14 A z EQ kompetencia modellje Hay/McBer alapján ÉN MÁSOK Én –tudatosság Érzelmi tudatosság Pontos önértékelés Önbizalom Önszabályozás Érzelmi önkontroll Megbízhatóság Lelkiismeretesség Alkalmazkodás Teljesítmény motiváció Innováció és optimizmus Szociális tudatosság Sokszínűség értékelése Szervezeti tudatosság Kliens-központúság Társas készségek Mások fejlesztése Vezetés, Befolyásolás Kommunikáció Változás katalizálása Konfliktuskezelés Együttműködés Csapatszellem CSELEKVÉS TUDATOSSÁG Az EQ: az intelligencia vagy képességek azon fajtája, ami saját vagy mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos

15 A kompetenciák gyakorlat szempontú megközelítései: Látható/Rejtett kompetenciák (jéghegy modell alapján) Látható/Rejtett kompetenciák (jéghegy modell alapján) Kulcs kompetenciák (beilleszkedési feltételrendszer) Kulcs kompetenciák (beilleszkedési feltételrendszer) -Munka kompetenciák: (képességek, készségek, szakismeretek) -Munka kompetenciák: (képességek, készségek, szakismeretek) -Vezetői kompetenciák: ( EQ, IQ, motiválás) -Vezetői kompetenciák: ( EQ, IQ, motiválás) Személyi kompetenciák: Személyi kompetenciák: -Társas- és, szociális kompetenciák -Társas- és, szociális kompetenciák (tulajdonságok, képességek) (tulajdonságok, képességek) -Módszer kompetenciák: -Módszer kompetenciák: (munkastílus, gondolkodás, problémamegoldás) (munkastílus, gondolkodás, problémamegoldás)

16 Szervezet és egyén működési területei II. Hiedelmek Hiedelmek Értékek Értékek Beállítódás Beállítódás

17 Hiedelmek I. Cselekvéseink, döntéseink, választásaink mozgató rugói…. meggyőződésekből-tapasztalat, valaki mondta, köztudott „tény”- táplálkoznak, ezeket az útmutató elveket hiedelmeknek nevezzük. Cselekvéseink, döntéseink, választásaink mozgató rugói…. meggyőződésekből-tapasztalat, valaki mondta, köztudott „tény”- táplálkoznak, ezeket az útmutató elveket hiedelmeknek nevezzük. A hiedelem olyan összefüggés amit dolgok vagy dolog és tulajdonság között észlelünk. A hiedelem olyan összefüggés amit dolgok vagy dolog és tulajdonság között észlelünk. A hiedelmek belső térképet alkotnak: eligazodást, stabilitást, folytonosságot kölcsönöznek a mindennapos viselkedéseinknek, értelmet ad a bennünket körülvevő világnak. A hiedelmek belső térképet alkotnak: eligazodást, stabilitást, folytonosságot kölcsönöznek a mindennapos viselkedéseinknek, értelmet ad a bennünket körülvevő világnak. „Ha hiszünk valamiben az olyan mintha igaz is volna.” /Bakacsi/ „Ha hiszünk valamiben az olyan mintha igaz is volna.” /Bakacsi/

18 Hiedelmek II. Az axiomatikusan adottként elfogadott hiedelmeket alapvető hiedelmeknek nevezzük. pl.: Az érzékszervek, világról közvetített képének abszolút érvényessége. Nem vagyunk annak tudatában, hogy a meggyőződésünknek van alternatívája, így a hiedelem kívül marad a tudatos tudásunkon. Az axiomatikusan adottként elfogadott hiedelmeket alapvető hiedelmeknek nevezzük. pl.: Az érzékszervek, világról közvetített képének abszolút érvényessége. Nem vagyunk annak tudatában, hogy a meggyőződésünknek van alternatívája, így a hiedelem kívül marad a tudatos tudásunkon. Az alapvető meggyőződéseinkre alapozott hiedelmeket, elsőszintű hiedelmeknek nevezzük. Az alapvető meggyőződéseinkre alapozott hiedelmeket, elsőszintű hiedelmeknek nevezzük. Sztereotípiáról akkor beszélünk, ha meg nem tapasztalt esetekre általános kiterjesztést alkalmazunk. Sztereotípiáról akkor beszélünk, ha meg nem tapasztalt esetekre általános kiterjesztést alkalmazunk. Magasabb szintű hiedelmek azok amelyek tudati elemeket tartalmaznak, de ezek nem alapvető hiedelmek. Magasabb szintű hiedelmek azok amelyek tudati elemeket tartalmaznak, de ezek nem alapvető hiedelmek. „Csak egy kivételesen széles látókörű, intelligens halban tudatosul az, hogy a környezete nedves”

19 Értékek: Értékek: azon alapvető értékelő megállapítások, preferenciák, amelyek nem szorulnak további magyarázatra Vallott értékek Vallott értékek Követett értékek Követett értékek Instrumentális értékek Instrumentális értékek Végső értékek Végső értékek Polgári-instrumentális értékrend Polgári-instrumentális értékrend Szokás- és hagyományőrző értékrend Szokás- és hagyományőrző értékrend

20 Beállítódás (attitűd) Beállítódás: tárgyakról, személyekről, vagy eseményekről alkotott értékelő megállapítások, melyek magukban hordozzák az érzelmi irányultságot is. Beállítódás: tárgyakról, személyekről, vagy eseményekről alkotott értékelő megállapítások, melyek magukban hordozzák az érzelmi irányultságot is. Az attitűd személyiségjellemző amiből kiderül, hogy a bennünket körülvevő világ dolgaira, kedvezően vagy ellenségesen reagálunk-e. Mindig egy konkrét területre irányul, nem képezheti általánosítás alapját, még akkor sem, ha általános érvényű értékeken nyugszik. Az attitűd személyiségjellemző amiből kiderül, hogy a bennünket körülvevő világ dolgaira, kedvezően vagy ellenségesen reagálunk-e. Mindig egy konkrét területre irányul, nem képezheti általánosítás alapját, még akkor sem, ha általános érvényű értékeken nyugszik. Az attitűd gyökereit: gondolati, érzelmi, magatartási összetevők alkotják, megkülönböztetünk: Az attitűd gyökereit: gondolati, érzelmi, magatartási összetevők alkotják, megkülönböztetünk: Értelmi (kognitív) összetevőket, és érzelmi (affektív) összetevőket, illetve magatartási összetevőket Értelmi (kognitív) összetevőket, és érzelmi (affektív) összetevőket, illetve magatartási összetevőket A munkahelyi attitűdök :1. munkával való megelégedettség, 2. munkával való azonosulás, 3. szervezet iránti elkötelezettség A munkahelyi attitűdök :1. munkával való megelégedettség, 2. munkával való azonosulás, 3. szervezet iránti elkötelezettség

21 Vége Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "SZERVEZETI MAGATARTÁS III. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézet Személyes Vezetés Tanszék Salgó-Nemes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések