Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közszolgálati jogviszony létesítése. Közszolgálati jogviszony fogalma: A közszolgálati jogviszony az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint köztisztviselő,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közszolgálati jogviszony létesítése. Közszolgálati jogviszony fogalma: A közszolgálati jogviszony az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint köztisztviselő,"— Előadás másolata:

1 Közszolgálati jogviszony létesítése

2 Közszolgálati jogviszony fogalma: A közszolgálati jogviszony az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint köztisztviselő, ügykezelő között – a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, – amelyben a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően – mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

3 Kivel lehet közszolgálati jogviszonyt létesíteni – büntetlen előéletű, – cselekvőképes, – legalább középiskolai végzettség, – ügykezelői feladatkörre legalább középszintű szakképesítéssel rendelkezik – magyar állampolgár

4 + követelmények lehetnek: Jogszabály vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója kiköthet még: +iskolai végzettség + képesítés +gyakorlati idő +egészségi és pszichikai alkalmasság

5 ügykezelői feladatkör feltételei: a szabad mozgás és tartózkodás joga magyar nyelvismeret

6 Munkakör betöltése meghívásos vagy Pályázatos eljárás – Feltétel: pályázaton részt vett Pályázati feltételeknek megfelelt

7 Hogyan jön létre a közszolgálati jogviszony? Kinevezéssel és annak elfogadásával

8 Általában határozatlan időre, lehet határozott is. Ezzel kapcsolatos minden fontos jognyilatkozatot írásba kell foglalni. (pl. kinevezés, annak elfogadása, stb.)

9 Kinek kell igazolnia a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges adatokat? Köztisztviselőnek Legkésőbb a munkába lépés napján.

10 Mit kell tartalmaznia a kinevezési okmánynak? A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell – a köztisztviselő besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, – besorolási és fizetési fokozatot, – illetményét, – annak a besorolása szerinti alapilletményéhez viszonyított beállási szintjét, – a munkakörét – meghatározott feladatkörét – munkavégzés helyét, – az előmenetelhez előírt kötelezettségeket.

11 Továbbá… közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdések A kinevezési okmányhoz csatolni kell a köztisztviselő munkaköri leírását.

12 Egyéb tájékoztatási kötelezettség A kinevezéssel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselőt tájékoztatja: a) az irányadó munkarendről, b) a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, valamint a soron következő fokozat elérésének várható időpontjáról, c) az egyéb juttatásokról és azok mértékéről, d) az illetmény átutalásának napjáról, e) a munkába lépés napjáról, f) a felmentési idő megállapításának szabályairól, g) a rendes szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről.

13 Mennyi a próbaidő minimális és maximális időtartama? legalább három hónap legfeljebb hat hónap

14 A próbaidőre vonatkozó egyéb rendelkezések A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani. A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.

15 A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie. Szövege: (nem kell tudni) „Én esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek. Országunk Alkotmányát, alkotmányos jogszabályait megtartom. A minősített adatot megőrzöm. Hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, etikusan, az emberi méltóságot feltétlenül tiszteletben tartva, a legjobb tudásom szerint, nemzetem (és önkormányzat) érdekeinek szolgálatával teljesítem. Hivatalomban és azon kívül példamutatóan viselkedem, s minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését, szellemi és anyagi javainak gyarapodását előmozdítsam.” „Isten engem úgy segéljen!”

16 Esküre vonatkozó rendelkezések: Az eskütételt a közigazgatási szerv köteles a köztisztviselői kinevezés előtt megszervezni. Az eskütételre – a munkáltatói jogkör gyakorlója és – a munkatársak előtt kerülhet sor. Az esküt szóban kell elmondani és írásban megerősíteni.

17 Büntetlen előélet! A közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.

18 A kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet.

19 Nem kell a köztisztviselő beleegyezése a) fizetési fokozatban történő előrelépése, illetményének e törvény szerinti megállapítása esetén. b) a közigazgatási szerven belüli átszervezés esetén, ha az a – a közszolgálati jogviszonyt, – a munkakört, – a feladatkört és – az illetményt változatlanul hagyja. És a munkavégzés helye a település területén belül marad.

20 c) A közigazgatási szerv személyében jogutódlás van. (minden egyéb változatlan)

21 Hogyan lehet áthelyezni köztisztviselőt? közigazgatási szerv a köztisztviselő másik közigazgatási szerv Megállapodás áthelyezés határozottvégleges

22 A határozott idő után Az előmeneteli szabályok figyelembevételével visszahelyezés

23 Végleges áthelyezés esetén: – a közszolgálati igazolás, – a köztisztviselő illetményének – egyéb járandóságainak kiadása szempontjából úgy kell eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna.

24 Átírányítás esete: Nem minősül a kinevezés módosításnak. – Az átirányítás csak akkor rendelhető el, ha a az új munkakör is megfelel a köztisztviselő képzettségének. – Az átirányítás a köztisztviselőre nézve aránytalan sérelemmel nem járhat.

25 Átírányítás szabályai Az átirányításról, illetőleg várható időtartamáról a köztisztviselőt – legalább három munkanappal korábban – írásban tájékoztatni kell. – Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. – Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani. – Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni.

26 Egy naptári éven belül az – átirányítás, – a kirendelés és – a kiküldetés időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.

27 Részmunkaidő A közigazgatási szerv – évente, illetve – szükség szerint köteles megvizsgálni, hogy mely munkakörben van lehetőség a részmunkaidős foglalkoztatásra.


Letölteni ppt "Közszolgálati jogviszony létesítése. Közszolgálati jogviszony fogalma: A közszolgálati jogviszony az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint köztisztviselő,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések