Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEMBE „ Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEMBE „ Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?”"— Előadás másolata:

1 BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEMBE „ Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?”

2 A középszintű érettségihez szükséges kompetenciák (készségek és képességek) Források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás időben és térben Az eseményeket alakító tényezők feltárása Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

3 Források használata és értékelése Mi az a történeti forrás? Mindazokat a dolgokat, amelyek az elmúlt korokból megőrződtek a számunkra, és hozzásegítenek bennünket a történelem megismeréséhez, történeti forrásnak nevezzük. Fennmaradásuk történhetett akár a véletlen műveként, akár az ember tudatos megőrző tevékenysége révén.

4 A történeti források csoportosítása Jellegük szerint: Tárgyi források Íratlan, szellemi források Írott források Forrásérték szerint: Primer (elsődleges) – egykorú források Szekunder (másodlagos) – forrás alapján készült feldolgozás Tercier (harmadlagos) – lexikon, enciklopédia

5 Tárgyi források

6

7

8 A tárgyi források kutatása Régészet Néprajz Antropológia Történettudomány Történeti segédtudományok (heraldika, numizmatika, vexillológia, szfragisztika, tipológia stb.)

9 A tárgyi források jelentősége Több történeti korszak csak általuk ismerhető meg Kiegészítik a más forrásokból származó információkat

10 Íratlan, szellemi források Népköltészet Népzene Rögzített szóbeli visszaemlékezések, beszédek

11

12

13

14 Az íratlan, szellemi források kutatása Irodalomtudomány Néprajz Történettudomány (oral history)

15 Az íratlan, szellemi források jelentősége Egyre jelentősebb a történettudományban a szóbeli hagyomány, a visszaemlékezések rögzítése

16 Írott források

17

18

19 Forráshasználat Információk gyűjtése Következtetések megfogalmazása Különböző források összevetése Képi forrás értelmezése Térképek, táblázatok, diagramok, kronológia értelmezése, információk kigyűjtése Tények és feltételezések megkülönböztetése

20 Az alábbiakban az ókori görög istenekről olvashat versrészletet. Válaszoljon az idézet alapján a kérdésekre! (2005, május - középszint) „Zeusz pedig elrendelte Themisznek, hogy gyülekezni hívja az isteneket sokvölgyű olümposzi bércen... Szólt Kronidész, s nem csillapodó csata kélt a szavára, s indult hadba az isten mind, szíve kétfele oszlott. Ment a hajók seregéhez Héré, Pallasz Athéné, véle a föld övezője Poszeidón és a segítő Hermeiász, ki kitűnt közülük leleményes eszével” (Homérosz: Iliász XX. ének) a) Húzza alá a szövegben azt a sort, mely az istenek lakhelyére utal! b) Azonosítsa az alábbi állításokat az idézetben szereplő istenségekkel! 1.Ő a főisten: 2.Ő a tengerek ura: c) Melyik kifejezés igaz a görög vallásra? Húzza alá a helyes választ! monoteizmuspoliteizmusvallási dualizmus

21 A szaknyelv alkalmazása Történeti fogalmak azonosítása, helyes használata Kaposi József – Száray Miklós: Érettségi adattár

22 A feladat különböző államformákkal kapcsolatos.Írja a fogalmak mellé a megfelelő meghatározások betűjelét! (2006, február - középszint) a) Az uralkodó a megnövekedett jövedelem birtokában tőle függő hivatalnoki hálózatra, az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva irányítja az országát, a rendi gyűlés mellőzésével. b) Az uralkodók felülről bevezetett reformokkal kívánták modernizálni birodalmukat. Merkantilista vámpolitikával, adókedvezményekkel, a jobbágyság adóhelyzetének javításával kívánták fellendíteni államuk gazdaságát, hogy a hatalmi versenyben ne maradjanak alul. c) Olyan államforma, amelyben az államfőt meghatározott időre választják, a szuverenitás tehát a népet illeti meg. d) Olyan uralkodási forma, amely korlátok közé szorította a királyi hatalmat (pl. megtiltotta, hogy a parlament hozzájárulása nélkül adót vessen ki, hadsereget tartson, illetve parlamenti képviselőt politikai szerepléséért felelősségre vonhasson stb.). e) Az állam irányítása az uralkodó és a rendek közös törvényhozására és hatalomgyakorlására épül. Abszolutizmus: Alkotmányos királyság: Felvilágosult abszolutizmus: Rendi monarchia: Köztársaság:

23 Tájékozódás időben Nagy történeti korok és kisebb korszakok sorrendisége, jellemzői Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem eseményei között

24 2 millió éve: az ŐSKOR kezdete

25 Kr. e. IV. évezred: az ÓKOR kezdete

26 Kr. u. 476: a KÖZÉPKOR kezdete

27 1492: az ÚJKOR kezdete

28 1914: a MODERN KOR kezdete

29 : A történelem vége?

30 Tájékozódás térben Történelmi helyszínek azonosítása A földrajzi környezet szerepe a kultúrák és államok kialakulásában

31

32 Az eseményeket alakító tényezők feltárása Különböző okok és következmények elkülönítése, eltérő jelentőségük felismerése Lényeges és kevésbé lényeges szempontok Változás és fejlődés megkülönböztetése Történeti régiók eltérő fejlődése Aktuális események történeti előzményei Személyek, pártok, csoportok szerepének felismerése Okok, következmények, szándékok összefüggései

33 Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Bevezetés – tárgyalás – befejezés Lényegretörő, szabatos, pontos fogalmazás

34


Letölteni ppt "BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEMBE „ Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések