Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KOMMUNIKÁCIÓS SZAKEMBEREK ÉS A STRESSZ SZONDY RÉKA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KOMMUNIKÁCIÓS SZAKEMBEREK ÉS A STRESSZ SZONDY RÉKA."— Előadás másolata:

1 KOMMUNIKÁCIÓS SZAKEMBEREK ÉS A STRESSZ SZONDY RÉKA

2 KOMMUNIKÁCIÓS ÜGYNÖKSÉGI SZEKTOR SZEKTOR BEMUTATÁSA Rendszerváltás után kialakult szektor Az ügynökségek a marketing és PR kommunikáció professzionális végrehajtására jöttek létre, specializálódva egy-egy területre, ma már jellemző az integrált kommunikációt végző cégek működése. Az ügynökségek mérete az 1 főtől a 100 főig terjed, jellemző méret ebben a szektorban a fős ügynökség, a 20 fő feletti cégek már kifejezetten nagynak számítanak. Az ügynökségek számáról pontos adat nincs, becslések alapján mintegy cég dolgozik Magyarországon ezen a területen.

3 MÓDSZERTAN KVALITATÍV ÉS KVANTITATÍV ELEMEK VEGYÍTÉSE Szektorsemleges kérdőív 6 ügynökség munkatársai által kitöltve, összesen 30 fő Mélyinterjúk 6 ügynökség vezetőjével készített interjú Szektorspecifikus kérdőív A legnagyobb szakmai folyóirat, a Kreatív oldalán futtatva, 110 fő töltötte ki

4 EREDMÉNYEK FIZIKAI JÓL-LÉT A reklám- és pr ügynökségi szektorban a munkakörülmények, az infrastruktúra megfelelő, 10 % alatt volt azoknak a válaszoknak a száma, melyek az iroda kialakítását, a felszereltséget, a munkaeszközöket kifogásolták. Ebben a szektorban a munkavállalók jó munkakörülmények között dolgoznak, megfelelő irodákban, jó infrastruktúrával ellátva. Az egészséget, fizikai jól-létet az ügynökségek a kötelező munkaegészségügyi ellátáson túl nem tartják fontosnak. A vezetői mélyinterjúkból is kiderült, ez egy olyan kérdés, melyet a magánélethez tartozónak tekint a vezetőség, nem kívánják szabályozni például a táplálkozást, vagy elrendelni a sportolást, minden alkalmazott saját döntése, hogy mit és hogyan tesz.

5 EREDMÉNYEK 2. NEM FIZIKAI JÓL-LÉT ELEMEK A munkavállalók jól-léte szempontjából legfontosabb elemnek az „önállóság a munkában, a saját munka ellenőrzése” faktor és a „bizalom és együttműködés a munkahelyen” tényezők bizonyultak, ebben a két esetben a válaszadók kizárólag 4-es és 5-ös értékeket adtak. Ezek stressztényezőként azonban nem jelentkeznek az ügynökségek életében, mert a cégek maguk is kiemelten foglalkoznak ezekkel a témákkal, és támogatják is alkalmazottaikat ezeken a területeken. Az ügynökségek a legrosszabb teljesítményt a munkavállalók pénzügyei és életcél-kialakítás támogatásának területén mutatták, ezek voltak azok a szegmensek, ahol a nemek száma nagyobb volt, mint az igen-részben válaszok száma. A pénzügyekkel kapcsolatos mindhárom kérdésnél a válaszadók többsége azt állította, munkahelyük nem figyel és nem is támogatja őket sem abban, hogy képesek legyenek személyes pénzügyeiket menedzselni, sem abban, hogy jó pénzügyi döntéseket hozhassanak, sem abban, hogy legalább három hónapnyi megtakarításuk, tartalékuk legyen. A munkavállalók, meglepő módon, ezeket a kérdéseket nem tették a legfontosabbak közé.

6 EREDMÉNYEK 3. Az életcél kialakításának támogatása is hasonlóan elhanyagolt terület az ügynökségeknél. A képet árnyalja, hogy maguk a munkavállalók sem ezt a területet jelölték meg munkahelyi jól-létük legfontosabb területének. A válaszadók háromnegyede jelezte fontosnak vagy nagyon fontosnak a témát, ugyanakkor a 35 faktorból csak 10 kapott 80%-nál rosszabb eredményt, ez volt az egyik. Problematikus területként, így stresszforrásként jelennek meg a munkavállalók érzelmi, lelki hogylétével kapcsolatos szegmensek. Négy, a munkavállalók által egységesen fontos területen (93%-ban értékelték fontosnak vagy nagyon fontosnak) mutatkoztak hiányosságok. Itt közel 20 százalékpontnyi eltérést jeleztek az eredmények a munkavállaló életében betöltött pozíció és a cég prioritásai között. A cégvezetők is megerősítették, kifejezetten stresszkezelési vagy személyiségfejlesztési tréningeket, tanácsadást nem szerveznek a munkatársak számára.

7 EREDMÉNYEK 4. Szintén problémát jelent,a munka és magánélet egyensúlyának megőrzése. Az ügynökségi szektorban a rugalmas munkaidő, a jól kialakult munkafolyamatok és munkacsoportok ellenére sokszor előfordulnak előre nem tervezett feladatok, a túlórák, a hétvégi munka viszonylag gyakori. A kommunikációs cégek vezetői ezt úgy próbálják ellensúlyozni, hogy egy leterheltebb időszak, mondjuk tenderbeadás után, hagynak pihenő időt, rövidebb munkaidőt engedélyeznek.

8 EREDMÉNYEK 5. A mélyinterjúk eredményei kimutatták, az ügynökségek a belső kommunikációra nagy hangsúlyt fektetnek, hiszen a munka hatékonysága, az információk megfelelő átadása, értelmezése elengedhetetlen a hatékony és ugyanakkor kreatív kampányok kidolgozásához. A klasszikus csapatépítő tréningek mellett saját fejlesztésű módszerekkel is igyekeznek megkönnyíteni a kommunikációt, az egyik cég például havi rendszerességgel tart drámaelemző foglalkozásokat, melyek segítségével próbálják feloldani a személyközi problémákat.

9 STRESSZFAKTOROK A rövid határidők, az időhiány jött ki, mint a szakmát leginkább nyomasztó faktor. A kommunikációs szakma egyik legnagyobb kihívása az, hogy időre kell kreatív ötleteket prezentálni az ügyfél elvárásainak megfelelően. A másik jelentős stresszforrás maga az ügyfél. Nem az ügyfelekkel való kapcsolattartás jelenti a nehézséget, hanem az, ha az ügyfél beleszól kompetenciáján kívüli dologba, sokszor teljesíthetetlen határidőre kér egy munkát, viszont csak nagyon lassan jelez vissza.

10 JAVASLAT A fő stresszfaktorként jelentkező időhiány - ügyfelek magatartása helyzetet azzal lehet feloldani, bár mennyire is furcsán hangzik, ha a kommunikációs ügynökségeket és az ügyfeleket megtanítjuk jobban kommunikálni. A feszített munkatempó mellett pont arra van a legkevesebb idő, amivel enyhíteni lehetne a nyomáson. Amennyiben az ügyfelek jobban megértik az ügynökségi munkafolyamatokat, pontosan tudják, milyen információk alapján tud egy ügynökség jól dolgozni, megtanulják, hogy technológiailag mi mennyit vesz igénybe, akkor kevesebb teljesíthetetlen elvárást támasztanak az ügynökségek felé. Ideális esetben, amikor az ügyfélnél új munkatárs veszi át a marketinges, ügynökségi kapcsolattartói feladatokat, vagy amennyiben az ügyfél új ügynökséget választ, akkor lehetne egy egy-két napos bemutató tréninget tartani egy szimulációs gyakorlattal, így az ügyfél azonnal betekintést kapna és megértené az adott ügynökség belső folyamatait. Röviden, időt kell rászánni arra, hogy időt nyerjünk

11 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "KOMMUNIKÁCIÓS SZAKEMBEREK ÉS A STRESSZ SZONDY RÉKA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések