Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Információs társadalom. III. AZ INFORMATIKA FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE – AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) FORRADALMA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Információs társadalom. III. AZ INFORMATIKA FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE – AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) FORRADALMA."— Előadás másolata:

1 Információs társadalom

2 III. AZ INFORMATIKA FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE – AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) FORRADALMA

3 Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) forradalma 1.A számítógépek forradalma 2.Az Internet története, az Internet behálózta a világot 3.Technológiai trendek 4.Az információs társadalom fogalma 5.Informatikai stratégia Magyarországon

4 Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) forradalma 1.A számítógépek forradalma 2.Az Internet története, az Internet behálózta a világot 3.Technológiai trendek 4.Az információs társadalom fogalma 5.Informatikai stratégia Magyarországon

5 4. Az információs társadalom fogalma  A XXI. század elején a társadalom figyelme az információra irányul.  A XX. század végére széles körben tudatosodott:  az információfeldolgozás,  a kommunikáció,  az irányítás és  a szabályozás meghatározó szerepe a gazdaság és az egész társadalom működésében.

6 4. Az információs társadalom fogalma  Az információelmélet, a kibernetika és a mikroelektronika tudásbázisán kibontakozott informatikai forradalom eredményei a mindennapi élet egyre több területén válnak érzékelhető, megkerülhetetlen realitássá.  Kialakult az egész világra kiterjedő jeltovábbító infrastruktúra, a távközlési hálózatok rendszere.

7 4. Az információs társadalom fogalma  Mai világunk infrastrukturális vázát komplex anyag-, energia- és információs hálózatok alkotják, melyeknek meghatározó szerepe van a globális világgazdaság és a planetáris világtársadalom egyensúlyának fenntartásában.  Az ezredfordulóra sikerült meghatározni biológiai struktúránk és fiziológiai működéseink információforrásának, az emberi génkészletnek összetételét.

8 4. Az információs társadalom fogalma  Az ipari társadalmat követő korszakra ma a legáltalánosabban elfogadott terminus az információs társadalom kifejezés.

9 4. Az információs társadalom fogalma Az információs társadalom:  jövőorientált társadalom,  kockázattársadalom,  technológia-középpontú társadalom,  hálózati társadalom,  planetáris világtársadalom.

10 4. Az információs társadalom fogalma Manuel Castells (1996–1998) az információs társadalomról alkotott modelljében a következő jellemzőket tartja fontosnak:  Az információs társadalom létrejöttét az információs technológiák forradalma tette lehetővé, a mindent átható számítástechnika és az internet létrehozása. Castells információs társadalom elmélete

11 4. Az információs társadalom fogalma  Az adat és az információ előállítása, termelése, feldolgozása, forgalmazása és „fogyasztása” alapvető termelési móddá vált. Az információ legkülönbözőbb tartalommal és formában áruvá vált. Castells információs társadalom elmélete

12 4. Az információs társadalom fogalma  Az információs társadalom a kapitalizmus fejlett formája. Az informacionális kapitalizmusnak jellemzője:  a gazdasági tevékenységben a rugalmasság,  a menedzsment nagyobb befolyása,  az innováció és  a versenyképesség.  A termelés célja a profit növelése. Castells információs társadalom elmélete

13 4. Az információs társadalom fogalma  Döntő tényező a hálózatba szerveződés (Network Society), ennek a társadalom minden szfé- rájában befolyása van, például az iparban, a bankrendszerben, a kereskedelemben, az oktatásban és a közszférában. Castells információs társadalom elmélete

14 4. Az információs társadalom fogalma  Kialakul a hálózati gazdaság (Network Eco- nomy). A hálózat egyre nagyobb szerepet kap a vállalkozások életében, a belső hálózat mellett a vállalatközi és nemzetközi hálózatok is. A multinacionális vállalatok és nemzetközi termelési hálózatok továbbfejlődnek. Castells információs társadalom elmélete

15 4. Az információs társadalom fogalma  Az információs társadalmat a globális gazdaság jellemzi: globális pénzpiacok, globális árupiacok és szolgáltatások, a tudomány és a technológia globalizációja. A társadalomszerkezetre ugyanakkor az is jellemző, hogy régiók, országok izolálódnak, „kirekesztődnek”, nő a „digitális szakadék”. Castells információs társadalom elmélete

16 4. Az információs társadalom fogalma  A foglalkoztatás átalakulására jellemző:  a hálózati munka,  a rugalmas munkaidő,  a munkanélküliség és  a túlzott kizsákmányolás térhódítása. Nő az egyenlőtlenség és szakadék keletkezik az IKT- eszközöket használók és nem használók között is.  Új hálózati kultúra alakul ki. Castells információs társadalom elmélete

17 4. Az információs társadalom fogalma  Az Athén-modell szerint az információs társadalomban megvalósul az elektronikus demokrácia az athéni közvetlen demokrácia mintájára. Minden teljes jogú állampolgár megnyilatkozhat és (titkosan) szavazhat minden fontos kérdésben, nem csak a helyi vagy országos képviselőik. Pozitív és negatív utópiák

18 4. Az információs társadalom fogalma  Az Orwell-modell szerint az egyének és a csoportok felett totális állami ellenőrzés valósul meg. Az egyén adatait és kapcsolatait tárolják és felhasználják. Minden tettét, cselekedetét és megnyilatkozását (nem csak a publikusakat) megfigyelhetik, rögzíthetik és felhasználhatják ellene. Pozitív és negatív utópiák 444.hu/2013/05 /30/internetes- adatvedelem- europai-unio/

19 4. Az információs társadalom fogalma  Negatív jelenségnek tekinthető a játékfüggőség (az elektronikus drog), vagy a számítógépes bűnözés is. Pozitív és negatív utópiák

20 4. Az információs társadalom fogalma  Az elektronikus számítógépek kifejlesztését a katonai és a tudományos (fizika, matematika, csillagászat) óriási számítási szükségletek indokolták és a fejlesztéseket ezek a területek finanszírozták (1940-es évek).  Hasonlóan a számítógépes hálózatok is a kutatóintézetek és egyetemek közötti kommunikáció révén fejlődtek ki és váltak egyre általánosabban használt eszközzé (az 1970-es években). IKT és tudomány

21 4. Az információs társadalom fogalma  A web is a hatékony műszaki és tudományos publikálás érdekében született.  Egyes tudományos számítások és szimulációk óriási számítási és adattárolási kapacitást igényelnek. Az úgynevezett szuperszámítógépeket ilyen igények kielégítésére konstruálják, amelyeket természetesen más problémák megoldására is használnak. Ez jótékony hatással van az elterjedésükre és a további fejlődésre. IKT és tudomány

22 4. Az információs társadalom fogalma  A multimédia oktatóprogramok és adatbázisok használata az oktatás-tanulás folyamatában egyre gyakoribb.  E-learning módszerek elterjedése. Az internet használata az oktatásban: adatforrás, és kommunikációs médium. Például: Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) IKT és tudomány

23 Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) forradalma 1.A számítógépek forradalma 2.Az Internet története, az Internet behálózta a világot 3.Technológiai trendek 4.Az információs társadalom fogalma 5.Informatikai stratégia Magyarországon

24  Nem specifikusan az Internettel foglalkozik, hanem az információs társadalom egészével, fókuszában a versenyképesség és az életminőség áll. Az ország boldogulása, jövője múlik rajta.  Kellő politikai akarat, támogatás mellett ez teljesül is. A cél, hogy a különböző politikai erők között konszenzus jöjjön létre.

25 5. Informatikai stratégia Magyarországon  Változó képet mutatnak az országok, hogy hol melyik minisztériumból nőtt ki az információs stratégia.  Van ahol az Oktatási Minisztérium,  van ahol a Gazdasági Minisztérium,  máshol a Kulturális Minisztérium és  van, ahol a Miniszterelnöki Hivatal vezényli a stratégia alakításának folyamatát.

26 5. Informatikai stratégia Magyarországon  A minisztérium arculatától függően a súlypontok is máshová helyeződnek a stratégia megvalósulá- sakor: gazdasági, tudástermelési és átfogó menedzselési koncepció is lehetséges. Nálunk Informatikai és Hírközlési Minisztérium foglalkozik az informatikai stratégia kérdé- seivel.

27 5. Informatikai stratégia Magyarországon Miért kell információs társadalom modellről beszélni?  Az információs társadalmat építő államok eltérő módon vezénylik le ezt az átmenetet.  Még sincs annyi modell, ahány ország.  Kérdés, hogy mik azok a karakterisztikus elemek, amelyek modellszerűvé tesznek egy megoldást.  Castells alapvetően három modellt különített el. Hazánk egyikbe sem illeszkedik.

28 5. Informatikai stratégia Magyarországon Magyarország  a tudományos megközelítés szerint már információs társadalom,  a politikai szerint most zajlik az átalakulás,  az utópikus felfogás viszont azt sugallja, hogy ettől még távol állunk, hiszen a technológia még nem járta át a társadalom egészét. Információs társadalom-e Magyarország?

29 5. Informatikai stratégia Magyarországon  Magyarország nem sorolható egyértelműen egyik castellsi kategóriába sem:  nem tisztán piaci,  pláne nem autoriter,  de nem is jóléti az itthon tapasztalható információs fejlődés. Egy kelet-közép- európai modell létjogosultsága

30 5. Informatikai stratégia Magyarországon  Sokkal inkább elmondható, hogy egy sajátos kelet-közép-európai útról van szó, egy kettős átmenetről:  ami egyszerre célozza a demokráciát és a kapitalizmust (politikai és gazdasági rendszerváltás),  illetve, ami egyre inkább a globális információs társadalomban kapja meg a maga helyi értékeit és keretét. Egy kelet-közép- európai modell létjogosultsága

31 5. Informatikai stratégia Magyarországon  A struktúraváltás lezajlásának és az újfajta struktúra megjelenésének az is jele, hogy a térségben egyre gyakoribbak a helyi „regionális multik”, mint amilyen például a hazai gyökerű (de nemzetközi hátterű) MOL vagy OTP. Miközben a nyugati tőke egy része is keletebbre keres magának helyet, a legfejlettebb poszt-szocialista országok is beszállnak ebbe a versenybe, vagyis a visegrádi országok vegyítik a keleti és a nyugati megoldásokat, egyszerre, sajátos módon jellemzőek rájuk a két csoport tulajdonságai. Egy kelet-közép- európai modell létjogosultsága

32 5. Informatikai stratégia Magyarországon  az információhoz való olcsó és könnyű hozzájutás,  az életminőséget javító alkalmazások fejlesz- tésének, használatának ösztönzése,  a bürokráciát csökkentő alkalmazások bevezetése,  az oktatási és tudományos alkalmazások bővítése,  az elektronikus demokrácia fejlesztése. A stratégia alapvető célkitűzései

33 5. Informatikai stratégia Magyarországon 2011-ben az Európai Unió lakosságának a 71%-a, míg Magyarországon csak a lakosság 65% ‑ a, azaz kb. 6,5 millió ember használja az internetet. Az Európai Unió tagállamai közül 17 országban ettől magasabb, 9 országban ettől alacsonyabb értéket mértek. Svédországban például a lakosság 92%-a, míg Romániában a lakosságnak csupán a 39%-a internethasználó. (forrás: Trendek Magyarországon

34 5. Informatikai stratégia Magyarországon 2010 végén 3,3 millió, míg 2011 végén már 4,3 millió volt az internet előfizetések száma Magyarországon. (forrás: ‑ ben ezren vezeték nélküli, 968 ezren kábeltévés, 796 ezren xDSL, 292 ezren egyéb kapcsolattal (pl. LAN, bérelt vonal), 13 ezren kapcsolt vonallal vagy ISDN kapcsolattal rendelkeztek. Trendek Magyarországon

35 5. Informatikai stratégia Magyarországon A tendenciából az látszik, hogy a vezeték nélküli kapcsolattal rendelkezők száma növekszik a legdinamikusabban, mert 2010-ben csak ezer, 2009-ben ezer, 2008-ban 678 ezer ilyen típusú előfizetés volt ben mindössze 7 ezerrel bővült a széles sávú hozzáféréssel bíró háztartások száma, míg a mobil- előfizetések száma 847 ezerrel nőtt. Trendek Magyarországon

36 5. Informatikai stratégia Magyarországon  Magyarországon is szakadék tátong az internethasználók és nem használók között. A kistelepülésen élők, a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok és az idősebb korosztály kedvezőtlenebb helyzetben vannak az IKT ‑ hasz- nálat szempontjából. Trendek Magyarországon

37 5. Informatikai stratégia Magyarországon  Ma már a közhivatalok adatai is elérhetők az interneten. A jogszabálytervezetek is felkerülnek az internetre, és lehetővé válik az állampolgárok közvetlen beleszólása a törvényhozásba. Az e ‑ közigazgatás egyik fontos eleme az interneten eljuttatható adóbevallás. Trendek Magyarországon

38 5. Informatikai stratégia Magyarországon  Nem képzelhető el jó stratégia a korábban, megelőző időszakban próbálkozó projektek összegzése és a megfelelő tanulságok levonása nélkül. Ennek részeként nem csak a jó, hanem a rossz gyakorlatokat is össze kell gyűjteni. Pl. a Sulinet idején nem született ugyan stratégia, de létrejött a Sulinet program (1996 szeptemberében). Trendek Magyarországon

39 5. Informatikai stratégia Magyarországon Tíz alkalmazási célterületet jelölt meg:  távmunka,  távtanulás,  egyetemközi és kutatóközpontok közötti hálózatok,  telematikus szolgáltatások a kis-és középvállalkozások számára,  közúti közlekedési menedzsment rendszerek,  és légi közlekedési ellenőrzés,  egészségügyi hálózatok,  a tendereztetési folyamatok számítógépesítése,  egy egész Európát átfogó kormányzati hálózat, és végül  városi információs szupersztráda kiépítése. A Bangemann- jelentés ( )

40 5. Informatikai stratégia Magyarországon  az alacsonyabb fejlettség,  a lemaradás, a megkésettség,  a versengés és az abból fakadó szorongás (kisebbrendűség),  a nyugati minták helyenként átgondolatlan másolása,  a merevség-dogmatikusság,  az alacsony tudatosság,  a rossz hatásfokú intézményi struktúra,  az állam-központúság,  és a félreértelmezett információs politika. Magyarországr a jellemző

41 5. Informatikai stratégia Magyarországon  E-kormányzat  Elektronikus oktatás  Online egészségügyi szolgáltatás  Dinamikus e-kereskedelmi környezet megvalósítása  Biztonságos Informatikai rendszerek kiépítése, fellépés a cyber bűnözés ellen  A szélessávú és multiplatformú hozzáférés megvalósítása szintén valamennyi tagállam információs társadalomépítésének legfőbb prioritásai közé tartozik Modern online közszolgáltatás megteremtése

42

43

44 Érdekességek IKT-ruhatár A jövőbeni fejlett információs társadalomról és a benne élő emberről többféle negatív és pozitív elképzelés él. Az egyik szerint a jövő elektronizált embere IKT-eszközrendszerét úgy kezeli és használja, mint a mai ember a ruhatárát. Ezt az „IKT-ruhatárat” arra használja, hogy személyi- ségének és értelmi képességeinek egyes tulajdonságait kiegészítse, védje vagy szépítse.

45 Érdekességek IKT-ruhatár Úgy, ahogy a ruhák és az ékszerek teszik ezt a testtel. Ennek az átalakulásnak első jelei már ma is láthatóak, hiszen a mobiltelefonokat, kézi számítógépeket és a különböző lejátszókat sok ember szinte állandóan viseli (magával hordja). Az „IKT-ruhatár” az ember értelmi és kommunikációs képességeivel, lehetőségeivel áll közvetlen kapcsolatban, ezért erősen beépülhet a személyiségbe.

46 Érdekességek IKT-ruhatár A testen hordott vagy a ruhába beépített apró számítógép és mobiltelefon nemcsak a barátokkal, ismerősökkel kapcsol össze, hanem az internettel is, és egyre intelligensebb programokkal. Az elektronizált ember új képességekre és virtuális képességekre tesz szert.

47 Érdekességek IKT-ruhatár A személyiség igen nagy virtuális intelligenciával és kreativitással rendelkezhet, mivel a nagy számítási és adatátviteli kapacitású információs hálózatban való gyors on-line tájékozódás a külső szemlélő számára nagy tudásnak, intelligenciának és kreativitásnak tűnik.

48 Érdekességek IKT-ruhatár A Sulinet Expressz program keretében 18 milliárd forintért vásároltak IKT-eszközöket 2005 ‑ ben a magyar állampolgárok – a vásárolt eszköz árát, de maximum 60 ezer forintot leírhatták az adójukból.

49 Ellenőrző kérdések és feladatok Megváltozik-e a kapitalizmus termelési rendszere az információs társadalomban? Nem valószínű. Miért nem szimpatikus a társadalom Orwell-modellje? Mert informatikai társadalmi diktatúra. Mi kellene ahhoz, hogy egy társadalomban érvényesülhessen az elektronikus demokrácia?

50 Ellenőrző kérdések és feladatok A környezetvédelem szempontjából előnyös vagy hátrányos lesz-e a fejlett információs társadalom? Előnyös, de a helyzet ellentmondásos. A háztartásoknak kb. hány százaléka rendelkezik internet- hozzáféréssel Magyarországon? 2005-ben kb. 40%, azóta dinamikusan nő. Hány ember tekinthető internethasználónak Magyarországon? 2005-ben kb. 3 millió fő, azóta dinamikusan nő.

51 Ellenőrző kérdések és feladatok 1.Keress forrásokat az interneten és készíts kiselőadást az e-tanulásról (e ‑ learning)! 2.Keress forrásokat az interneten és készíts kiselőadást az e-közigazgatásról! 3.Keress forrásokat az interneten és készítsen kiselőadást az e-gazdaságról! 4.Ismertesd Castells információs társadalomról alkotott modelljét! Ismétlő kérdések  Mi az adat, információ és a tudás közti kapcsolat?  Fogalmazzuk meg, melyek a társadalom legfontosabb jellemzői!  Mit nevezünk információs társadalomnak?

52 Jó tanulást!


Letölteni ppt "Információs társadalom. III. AZ INFORMATIKA FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE – AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) FORRADALMA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések