Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fiatal Lukács György (1885- 1971) művészetfelfogása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fiatal Lukács György (1885- 1971) művészetfelfogása."— Előadás másolata:

1 A fiatal Lukács György ( ) művészetfelfogása

2 -- A 20.század egyik legjelentősebb, nemzetközileg elismert magyar filozófusa. --Lukács ellentmondásos életének sajátos összegzése: „A megváltásról álmodozott fiatal korában, és öregkorában öncsaló módon kapaszkodott abba, amit egykor messianisztikus szenvedéllyel megváltásnak vélt. Ezt a szellemi színvonalával oly kevéssé harmonizáló öncsaló pátoszt nem lehet megérteni, sem megvédeni.” (Eörsi István, hajdani Lukács-tanítvány egyik, 2000-ben megjelent írásából egy részlet)

3 Lukács György életútjának fontosabb állomásai Budapesten született 1885-ben nagypolgári családban. Egyetemen (Budapest, Berlin) filozófiát, jogot, irodalom- és művészettörténetet tanult, Kolozsváron jogi doktorátust szerzett. Thália Társaság megalapítása barátaival (Benedek Marcell, Hevesi Sándor). Az első világháború alatt nagyobb részt Heidelbergben él, kapcsolat az ottani neokantiánusokkal (pl. Max Weberrel). A kapitalizmus pesszimista kultúrkritikája, majd Marx műveinek tanulmányozása. Fordulat: 1918 végén belép a KMP-be, a Tanácsköztársaság alatt közoktatásügyi népbiztos. A Kommün bukása után Bécsbe emigrál. Élete végéig kitart a marxi filozófia és a kommunista mozgalom mellett. Hitler hatalomra jutása után Szovjetunióba kerül, ahonnan 1945-ben tér haza, Magyarországra. Itthon a kommunista párt kulturális harcának egyik ideológusa. Az 50-es években revizionistának bélyegzik, több előadásában elítéli a sztálinista terrort. 56-ban egy ideig a Nagy Imre-kormány tagja. A forradalom leverése után is kitart a szocializmus eszméje mellett, de a szocializmus demokratizálódását sürgeti.

4 A fiatal Lukács (a marxista fordulatig) írásai Filozófiai hatások: klasszikus német filozófia, Kierkegaard és Nietzsche életfilozófiája, Simmel, Dilthey. Kulturális, illetve irodalmi hatások: – Ady költészete – Móricz írásai – Balázs Béla költészete – Német irodalom: főleg Goethe és Thomas Mann – Orosz irodalom: főleg Dosztojevszkij – Kortárs drámairodalom: Ibsen Első írásai: kritikák (főleg színházi kritikák)

5 Első könyve: A modern dráma fejlődéstörténete ( ), 1908-ban a Kisfaludy Társaság pályadíját nyeri el, 1911-ben jelent meg. A dráma számára kitüntetett műfaj; történeti-szociológiai módszer alkalmazása. Heidelbergi tartózkodása alatt, a világháború éveiben: nagyszabású művészetfilozófia és esztétika kidolgozásának kísérlete: néhány fontos fejezet készült el (pl. az alkotói és befogadói folyamat fenomenológiájáról), de nem fejezte be; főként kantiánus szemlélet jellemzi. Halála után jelent meg (Heidelbergi művészetfilozófia és esztétika címmel).

6 A fiatal Lukács esszéi Esztétikum és etikum, művészetfilozófia és életfilozófia összekapcsolódása. Az egyetemes filozófia a művészet filozófiájaként jelenik meg nála. A lélek és a formák (Die Seele und die Formen): magyar és német nyelven is megjelent esszékötet ( ): a megformált élet kísérlete. – Levél a kísérletről: a kötet bevezetője; esszé jelentése: ‚kísérlet’; az „élethez forduló” kritika eszménye.

7 „A forma a valóság a kritikus írásaiban, és rajta keresztül kérdezi ő végső kérdéseit az élettől.” Kierkegaard és Regine Olsen: – Fiatalkori életfilozófiájának összefoglalása. – A gesztus életértéke: „a formák értéke az életben, a formák életadó, életfokozó értéke.” – Az életek közötti ellentét: Abszolút élet: az életproblémák „vagy-vagy” formában vannak feltéve (Lásd Kierkegaard). Relatív élet: az életproblémák az „így is-úgy is” formájában jelennek meg.

8 A Reginével történő szakítás „becsületessége”. Kierkegaard becsületessége: „élesen külön látni mindent: a rendszert az élettől, az egyik embert a másiktól, az egyik stádiumot a másiktól. Abszolútumokat látni az életben, nem sekély megalkuvásokat.” A szeretet felfogása Kierkegaard-nál: abszolút szeretet, amelyet csak isten adhat meg. Kierkegaard heroizmusa: „formát teremteni akarni az életből”.

9 A tragédia metafizikája: – A tragédia mint életfilozófiai szempontból kitüntetett műfaj. – A játék és az élet a tragédiában. – A tragédia világában véletlennek nincs helye, a tragédiának egyetlen kiterjedés van: a magasság. – „Mezítelen lelkeknek dialógusa mezítelen sorsokkal.” – A tragédia metafizikai lényege: „A drámai tragédia a lét csúcspontjainak, végső céljainak és végső határainak formája.” – Az emberek és események egyszerűsítése.

10 „A forma az élet bírája. Ítélő erő és etikai valami a megformálhatóság, és értékelés van minden megformáltságban. A megalakítás minden fajtája, az irodalom minden formája az életlehetőségek hierarchiájának egy foka.”


Letölteni ppt "A fiatal Lukács György (1885- 1971) művészetfelfogása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések