Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév."— Előadás másolata:

1 A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 Gazdaság- és társadalom- földrajz E.1.115, hétfő 9.50–13.10 E.1.115, hétfő 9.50–13.10 Összesen 11 alkalom Összesen 11 alkalom –3 óra elmarad: október 27., november 10, december 1. Számonkérés: Számonkérés: –Szóbeli vizsga az órák anyagából (70p) –Szemináriumi dolgozat a megadott témákból: (30p) (ábrákkal, de mellékletek nélkül): min. 10 oldal A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Felhasználható irodalom –Jeney L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 329–363. –Tóth J. (szerk) 2002: Általános társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs pp. 45–93.

3 3 A világgazdaság meghatározása, főbb jellegzetességei

4 4 A világgazdaság főbb elméleti kérdései Mai világgazdaság jellegzetessége: sokszínűség Mai világgazdaság jellegzetessége: sokszínűség –Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $ –Országok 10%-a: GNP/fő > $ Információs társadalom (internet)  karavánutak Információs társadalom (internet)  karavánutak (Poszt)modern  tradicionális prekapitalista szerkezetek (Poszt)modern  tradicionális prekapitalista szerkezetek Békés együttélés helyett konfliktusok Békés együttélés helyett konfliktusok Modern világgazdaság hosszú történelmi fejlődés révén jött létre Modern világgazdaság hosszú történelmi fejlődés révén jött létre Modern világgazdaság megjelenése vitatott: Modern világgazdaság megjelenése vitatott: –XV–XVI. sz.: nagy földrajzi felfedezések –XVIII–XIX. sz.: klasszikus szabadversenyes kapitalizmus nemzetgazdaságának kialakulásakor A Föld országainak GDP-je (vásárlóerőparitáson), Forrás: Worldmapper

5 5 A világgazdaság főbb elméleti kérdései Országonként eltérő hatékonysági előnyök  nemzetgazdaságok specializációja  világméretű munkamegosztás  kölcsönös függőség Országonként eltérő hatékonysági előnyök  nemzetgazdaságok specializációja  világméretű munkamegosztás  kölcsönös függőség –De függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő Több szereplős rendszer Több szereplős rendszer –Nemzetgazdaságok –Transznacionális vállalatok (tnc) –Integrációs szervezetek

6 6 A világgazdaság főbb elméleti kérdései Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége –Erőforrások hatékonyabb felhasználása –Globális problémák csak e szinten oldhatók meg (egyre több nemzetközi szinten kezelendő kérdés merül fel) –Világgazdasági folyamatok meghatározzák a nemzetgazdaságiakat Világgazdaság > világpiac: nemzetgazdaságok közötti külgazdasági kapcsolatok Világgazdaság > világpiac: nemzetgazdaságok közötti külgazdasági kapcsolatok Világgazdaság < világrendszer: etnikai, kulturális, katonai kapcsolatrendszer is Világgazdaság < világrendszer: etnikai, kulturális, katonai kapcsolatrendszer is

7 7 A világgazdaság főbb elméleti kérdései Egyetemesség Egyetemesség –Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor is, ha százmilliók nem kapcsolódtak be a vérkeringésbe) Szerves egészet alkot Szerves egészet alkot Szerves egész Szerves egész –Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac  hamis Meghatározott struktúra, szélső pólusai: centrum és periféria (történelmileg változó formájú, de újratermelődő) Meghatározott struktúra, szélső pólusai: centrum és periféria (történelmileg változó formájú, de újratermelődő) –Világgazdaság meghatározott struktúrája több dimenzióban: gazdasági és politikai  meghatározzák a tényezők nemzetközi forgalmát

8 8 A világgazdasági centrum– periféra viszony főbb jellemzői

9 9 A világgazdaság főbb elméleti kérdései Centrum–periféria viszonyrendszer Centrum–periféria viszonyrendszer –Wallerstein: új elméleti rendszer – a társadalmi- gazdasági struktúra szélső alkotóelemei elemei, ill. köztük kialakult viszony –Már a világgazdaság (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett –De viszonyrendszer kiteljesedése csak később

10 10Centrum–Periféria Nem predesztináció Nem predesztináció –Történelem során több centrum jött létre, és süllyedt el –Sok perifériának sikerült felzárkóznia Leszakadás koronként más és más következményekkel Leszakadás koronként más és más következményekkel –Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó –J. Friedman: a gazdasági növekedés elméletét regionális keretbe helyezte

11 11Centrum–Periféria Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata –Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési pólus, hegemón országgal az élén –Félperiféria: belső peremen –Periféria: külső peremen Akciócentrum és vonzáskörzet: interdependens, de aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági nagytérség Akciócentrum és vonzáskörzet: interdependens, de aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági nagytérség Egyes világgazdasági erőterek egymáshoz való viszonya is változik  változik a világgazdaság térszerkezete is Egyes világgazdasági erőterek egymáshoz való viszonya is változik  változik a világgazdaság térszerkezete is

12 12 Világ gazdaságföldrajzi tagolódása Klasszikus: 5 kontinens Klasszikus: 5 kontinens –Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália-Óceánia Világgazdasági helyzet: 3 (vagy 2) egység Világgazdasági helyzet: 3 (vagy 2) egység –Centrum, Félperiféria, Periféria (vagy Észak és Dél) Világgazdasági erőterek: 3 egység Világgazdasági erőterek: 3 egység –Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet Kultúrrégiók Kultúrrégiók Világgazdasági helyzet Világgazdasági erőterek AmerikaEurópa-Afrika Nem egyértelmű Távol-Kelet CentrumÉszak-AmerikaEurópaAusztrália  Kelet-Ázsia FélperifériaLatin-AmerikaIszlám VilágDélkelet-Ázsia PerifériaTrópusi AfrikaDél-ÁzsiaÉszak- és Belső-Ázsia

13 13 A perifériák helyzete a világgazdaság történetében

14 14 Világgazdaság fejlődéstörténete I. I.Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása, szakaszai A. A.1450–1640: „hosszú XVI. század” B. B.1640–1780: kereskedelmi kapitalizmus kora II. II.1780–1880: Az ipari kapitalizmus kora III. III.1880–1945: A monopolkapitalizmus kora IV. IV.1945-től: multipoláris (tripoláris) világgazdaság A. A.1945–1990: politikailag bipoláris világrend, kéttípusú világgazdaság B. B.1990-től: egytípusú világgazdaság

15 15 I. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása 1. 1.Világkereskedelem „nagy háromszöge” – –Keleti (Ázsiai) kapcsolatok megmaradtak, de selyemút helyett tengeren – –Eu.: ázsiai kereskedelmi deficit  ezt Amerikából elrabolt nemesfémekkel finanszírozta 2. 2.Világkereskedelem „kis háromszöge” – –Trópusi Afrika bekapcsolódása Ázsia helyett a) a)Afrika  Újvilág: rabszolgák b) b)Újvilág  Európa: arany-, ezüst- és gyarmatáruk c) c)Európa  Afrika: iparcikket rabszolgáért

16 16 Periféria-típusok a merkantilizmus idején Európai terjeszkedés eltérő hatása az egyes perifériákra, ok: két tényező – –Periféria természeti adottságai, a társadalmak fejlettsége, szervezettsége – –Centrum hatalmak érdeke, céljai Eltérő periféria-típusok a merkantilizmus idején – –Dél-Ázsia (jobb helyzet): főleg mint kereskedelmi partner, de egyenlőtlen csere  külső erőforrás az európai fejlődés számára – –Trópusi-Afrika (rosszabb helyzet): kereskedelembe való bekapcsolódás: rabszolga-kereskedelem Közös: – –Nincs magántulajdon  nincs tőkés fejlődés  külvilágtól elzártak – –Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést – –Fejlődésben való elmaradottság konzerválódása

17 1717 II. Ipari kapitalizmus: ipari tőke dominanciája Két irányú nemzetközi tőkeáramlás (háromszög helyett centrum–periféria viszonyban) 1. 1.Periféria gazdaságokból  centrumba: olcsó munkaerővel nyersanyag, élelmiszer  periféria: primer szektor átalakul (élelmezési válság) 2. 2.Centrum gazdaságokból  perifériákba: gyáripari termékek  periféria: meglévő kézműipar és manufaktúrák tönkremegy, szekunder szektor kialakulása akadályozott Periféria paradoxonja – –Miközben erőforráshiánnyal küszködött – –Mégis külső erőforrásként táplálta a centrum tőkefelhalmozását Ilyen munkamegosztási rendszer a centrum országok erőfölényét biztosította

18 1818 Ipari kapitalizmus a perifériákon Trópusi Afrika – –Rabszolga-kereskedelem korábban egyetlen bevételi forrás volt a nyugat-afrikai part menti térségben, betiltása (1807)  összetört a világkereskedelem „kis háromszöge” – –Angolok (K-Afr) és franciák (Ny-Afr) gyarmatosítják – –Merkantil világkereskedelem időszakában kialakult centrum- periféria viszony erősödik – –Szoros függés az európai iparcikkektől, ellentételezésül primer szektor centrum országoknak megfelelő termékei Dél-Ázsia – –Anglia a fő gyarmatosító, megkezdődött annak kirablása – –A földadó, az angol gyáripar termékei  virágzó kézműipar, manufaktúrák (főleg textilágazat) tönkretétele

19 1919 III. A monopolkapitalizmus kora XIX. sz. vége, iparilag fejlett országok: tőkekoncentráció, centralizáció fejlődése  kapitalizmus új szakasza: monopolkapitalizmus – –Működőtőke-kivitel monopoltőkés formája került előtérbe Centrum = gyarmatosító hatalmak – –Gyarmatbir: hatalmas társ-gazd tér biztosítása a monopoltőke számára – –Gyarmatbir klasszikus belső viszonyai átalakulnak  imperialista gyarmatbir

20 2020 Gyarmatok és gyarmattartók 1914-ben NBr, Fro, Spo, Port, Holl, No, Tör, Belg, Oro, Jap, Kína, OMM, Dánia, Norv, USA, Olo NBr: legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km 2, 450 mió fő)  de „elkényelmesedik”

21 2121 XX. század eleje: Periféria viszonylag jobb helyzete a világválság idején 1929–1933: világgazdasági válság (túltermelési válság) 1929–1937: világkeresk 55%-kal visszaesik Országonként eltérő válaszok a válságra – –Rosszabb helyzet: USA – csökkent a súlya (–2,2%) – –Közepes helyzet: Eu alig csökkent a súlya (–0,9%) – –Jobb helyzet: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia nőtt a súlya (+0,4–2,1%)

22 IV. Gyarmati rendszer vége a klasszikus hidegháború időszakában Gyarmatok: politikai függetlenség  gyarmati rsz. összeomlása – –1947: India és Pakisztán (1960-as években fejeződött be) – –Bilaterális (gyarmattartó–gyarmat) kapcsolatok multilaterizálódtak: birodalmi belső kapcsolatok – nemzetköziesedése, globalizálódása – –Centrum–periféria viszonyrendszer: gazdasági függőség dominanciája Nemzetközi szervezetek a Periférián is

23 Mélyülő fejlettségi szakadék az 1970-es évektől 1970-es évek: 2 olajárrobbanás  strukturális válság (nem konjunkturális) – –Fejletlen országok (3. világ), „Szegény Dél” leszakadása (kiv. kőolajexportáló országok) – –Periféria: súlyos eladósodás Világgazd erősen polarizálódott a gazdasági fejlettség szempontjából, térszerkezet törésvonalai – –É–D: csak gazdasági – –Ny–K: gazdasági és politikai (Periféria megosztott: kapitalista vagy szocialista, később el nem kötelezettek mozgalma is) Az összes bruttó külföldi adósság a GDP %-ában Adatforrás: Világbank

24 A Periféria gazdasági elmaradottságának általános érvényű okai Egyoldalú pénzügyi, kereskedelmi és technikai függőség Fejlett országok javára elszenvedett rendszeres jövedelemveszteségek, állandó forráskivonás Kétarcú gazdaság és társadalom – –Torz ágazati és területi szerkezetű, belsőleg nem integrált gazdaság – –Duális jellegű, heterogén társadalom

25 2525 XX. század: modern és tradicionális szektor együttléte a Periférián Periféria fejlődése koncentrált jellegű Modern szektor – –Korszerű technika – –Centrumhoz kötődik: korszerű technológia onnan szerezhető be + előállított termékek ott adhatók el – –Jelentős gazd-i változások: infrastruktúra, tőkés termelőegységek, közig, eü, okt fejlesztése – –Tőkekivitel  társ-gazd rsz formálódik (kapitalizálódás)  megbontja a társadalom hagyományos talapzatát Tradicionális szektor – –Nem tudja felvenni a modern szektor termékeit – –Modern szektor nem tudja a helyi piacokat nemzetgazdasággá integrálni (enklávé jellegű)  duális szerkezet Elmaradott struktúra  f aszimmetrikus kapcsolatok elfogadása Elmaradott struktúra  függő-típusú nközi munkamegosztás, nincs autonóm fejlődés, aszimmetrikus kapcsolatok elfogadása –Világtól való elzárkózás (delinking) nem alternatíva

26 W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete: – –Minden ország azonos történelmi pályájú: tradicionális társ  átmenet  nekilendülés (take-off)  érettség  modern fogyasztói társ – –De: térben (nyugati kultúra) és időben (ipari forradalom) mások a feltételek Modernizmus kedvelte, ma már sokan vitatják

27 27 I. Wallerstein: centrum– periféria Periféria: Periféria: –Centrum fejlettségi szintjétől elmarad –Nem szerves autonóm pályán mozognak –Fejlődésük más viszonyok között kialakult (fejlettebb) rendszer átvételén alapul  mintakövetés –Kérdés: az átvett minták képesek-e szervesülni, egész rendszert dinamizálni?

28 Szegénység ördögi köre G. Myrdal: a gazdasági elmaradottság leküzdését gátló visszacsatolási mechanizmusok: – –Szegénység  nem jut a beruházásokra  nincs növekedés  szegénység – –Szegénység  iskolázatlanság  demográfiai robbanás  nyílt és lappangó munkanélküliség  szegénység – –Szegénység  külföldi tőke + kölcsönök  forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás  szegénység – –Szegénység  nyersanyagexport  romló cserearányok  szegénység

29 Perifériák egyéb földrajzi elnevezései Elnevezések – –„Elmaradott”, „gyengén fejlett” – pejoratív – –Fejlődő (Rostow-i koncepció) – de átlagosan lassabb növekedés mint a fejletteké – –3. világ – hidegháború


Letölteni ppt "A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések