Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

5.4.A. Demográfiai változások, nemzetiségi arányok alakulása. 5.4.B. Mária Terézia és II. József reformjai. Az udvar és a rendek viszonyának alakulása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "5.4.A. Demográfiai változások, nemzetiségi arányok alakulása. 5.4.B. Mária Terézia és II. József reformjai. Az udvar és a rendek viszonyának alakulása."— Előadás másolata:

1 5.4.A. Demográfiai változások, nemzetiségi arányok alakulása. 5.4.B. Mária Terézia és II. József reformjai. Az udvar és a rendek viszonyának alakulása

2 Pusztulás, demográfiai mélypont Demográfiai mélypont 1711 NÉPESSÉG NÖVEKEDÉS Belső vándorlás Spontán bevándorlás Szervezett telepítés Állami és földesúri érdek Munkaerő Adózók számának növelése betelepülőket Szabad földterületek Kedvezmények Gyarapodás lehetősége SZLOVÁKOK RUSZINOK ROMÁNOK SZERBEK NÉMETEK A népességmozgások következményei -XV. századi 80%-ról 40-42%-ra esett vissza a magyarság számaránya -Magyarország soknemzetiségű állammá vált A XVIII. század végéig a nemzetiségek egymás mellet élése nem vezetett komolyabb ellentétekhez.

3

4 Pusztulás, demográfiai mélypont Demográfiai változások a XVIII. századi Magyarországon - Történelem érettségi felkészítő

5

6

7

8 Török hódoltság XVI- XVIII. századi háborúk A végvári vonal mentén a települések többsége elpusztultak Az egykori szántók helyét legelők vagy elvadult természet foglalta el Az Alföld erdőit kivágták, a Kiskunságban a növényzetet vesztett tájon megjelent a futóhomok A XVII században hidegebbre forduló éghajlat (kisjégkorszak) tovább növelte a károkat ( árvizek, mocsarak terjeszkedése) Tk 3 ( Sz) 88. old Népességpusztulás A XVII-XVIII. század háborús évtizedeiben a Magyarországot ért csapások közül a legsúlyosabb következményekkel járó és hosszútávon a legnagyobb kihatású az emberveszteség, a népességpusztulás volt. A háborúk okozta szenvedések és károk – falvak kiirtása, emberek legyilkolása vagy rabságba hurcolása, éhínségek, járványok – jelentősen megváltoztatták Magyarország demográfiai arculatát; hatásai legerősebben a Hódoltságban és Erdélyben jelentkeztek, de érezhetőek voltak a Királyi Magyarország területén is

9 Buda a török hódoltság idején Tk Závodszky Géza old) Amikor 1686-ban Buda falai alatt az ostromágyuk elhalgattak, az eloszló füst mögül pár száz ház bukkant csak elő. Körül a régi Pest megyében mindössze 12 olyan helység volt, amelyben emberek maradtak. Száz év múlva az 1700-as évek végén –Pest-Budának lakosa van, élénk kereskedelmi és kulturális központ, pest megyében pedig 180 falut és mezővárost találunk.Hazánknak a török háborúban elpusztult részein többé-kevésbé mindenütt hasonló gyarapodás tanúi vagyunk …. Török portyázók foglyokat szednek XVII. század végén kiverték a törököt az országból

10 Népesség megkétszereződött BEVÁNDORLÁS NÉPESSÉG NÖVEKEDÉS Demográfiai mélypont XVIII. század még mindennaposak voltak a járványok Már megkezdődött a védekezés ellenük, a hatóságok vesztegzárral, fertőtlenítéssel egyre eredményesebben próbáltak gátat szabni terjedésüknek. (Az utolsó nagy pestis járvány a XVIII. században pusztított hazánkban pestis vérhas himlő kolera de Tk 3 ( Sz) 88. old A század első harmadában a társadalom jelentős része még az éhezés határán élt, a század közepétől az éhezés visszaszorulóban volt

11

12 Az népmozgások és a betelepítések főbb jellemzői és irányai, demográfiai és etnikai változások a XVIII. századi Magyarországon. rafiaba/ch10s05.html Bevezetés a történeti demográfiába /Faragó Tamás /Budapesti Corvinus Egyetem

13 Szervezett telepítés Belső vándorlás betelepülőket Munkaerő Motiváló tényezők: Spontán bevándorlás Állami és földesúri érdek Adózók számának növelése Szabad földterületek Kedvezmények Gyarapodás lehetősége

14 Belső vándorlás aprófalvak Hadiutak menti települések mezőváros sértetlenül maradt hegyvidékek lakossága völgyek, dombságok és sík földterületek felé indult meg. Az ország ritkán lakott belső vidékeit elsősorban az Észak-Dunántúlról és az Alföld peremvidékeiről érkező magyar jobbágyok népesítették be SZLOVÁKOK RUSZINOK ROMÁNOK A szlovák jobbágyok egyrészt az elvándorló magyarok helyére költöztek, másrészt – a magyar jobbágyokhoz hasonlóan – az Alföld szabad földterületein települtek le Kisebb mértékű volt a szlovákhoz hasonló ruszin (rutén) népmozgás. Hosszabb távon súlyos következményekkel járt a védett hegyvidékek románságának belső vándorlása is, akik a völgyek és az Alföld irányában mozogva a XVIII. század végére túlsúlyba kerületek Dél-Erdélyben, az Erdélyi-Szigethegységben és a Temesköz vidékén.

15 Szervezett telepítés Németek Szász, sváb (10%) A tudatos, szervezett betelepítés kisebb részben a magyar földbirtokosok, nagyobb részben a bécsi udvar irányításával folyt. Lipót a török kiűzése után mintegy menedéket kérő szerbet telepített le a későbbi Határőrvidék területén, s egyházi autonómiájukért cserébe a török határ védelmét bízta rájuk. Az udvar elsősorban katolikus németeket költözetett Magyarországra, ami a korszakban nem elhanyagolható felekezeti szempontokat is figyelembe véve a saját hatalmának erősítését, bázisának növelését jelentette. SZERBEK NÉMETEK „Sváb Törökország” „Sváb Törökország” volt a neve a Tolna és Baranya vidékén létre jövő összefüggő német tömbnek, Buda környéke Bakony Vértes Pilis Bácska Bánát A német telepeseket az udvar komoly engedményekkel ösztönözte (pl. adómentesség hat évre), sőt, egyes helyeken (pl. Bánát) előre felépített és berendezett falvak várták az idegeneket. Sváb szigetek alakultak :

16 Svábok

17 Szerbek

18 Spontán bevándorlás tortenelem.fazekas.hu/uploads/300.doc külső bevándorlás A külső bevándorlás öntevékeny betelepülés volt, azaz az ország határai mentén élő idegen ajkú népcsoportok a szabad földterületeket, a munkaerőhiánnyal küzdő magyar nemesek átmeneti engedményeit szem előtt tartva önként települtek be Magyarországra, ahol – a továbbra is török hódoltságban lévő Balkán országaival ellentétben – a békés munka, a nyugodt, rendezett élet lehetősége volt biztosítva. Kezdetben csupán délről indult meg a bevándorlás szerbek, bosnyákok, szlavónok, horvátok és vlachok (románok) részéről, majd északról csehek, lengyelek és ruszinok érkeztek. A szerbek (korabeli nevükön rácok) a Bácskában telepedtek le. A románok (korabeli nevükön oláhok) a török vazallus dunai fejedelemségekből, Havasalföldből és Moldvából nagyszámban vándoroltak be erdélyi területekre, s ennek is köszönhető, hogy az 1700-as évek végére több helyen többségbe kerültek. A csehek, lengyelek és ruszinok a Felvidék északi részein telepedtek le, s később beolvadtak a szlovák nyelvű népességbe

19 tortenelem.fazekas.hu/uploads/300.doc A népességmozgások következményei A szervezett és az öntevékeny betelepülésekkel a magyarság számarány a XVIII. században Magyarországon jelentősen csökkent. Ehhez még a betelepülések előtt hozzájárult, hogy a népességvesztés legnagyobb mértékben eleve a többnyire síkvidéken, dombságokon vagy völgyekben élő magyarságot érte, míg az idegen ajkúak többsége a jórészt érintetlen hegyvidékeken lakott. Így a két tényező hatására a XV. századi 80%-ról 40-42%-ra esett vissza a magyarság számaránya az országban a történeti demográfia becslései szerint. Az etnikai összetétel és arány megváltozásával Magyarország soknemzetiségű állammá vált, ami egyben multikulturalitást is jelentett. A nemzetállamok létrehozásában később a XIX-XX. században komoly gondot okozott, hogy Magyarország a XVIII. századra nemcsak soknemzetiségű, de kevert nemzetiségű lett, azaz az egyes nemzetiségek keverten helyezkedtek el. Az etnikai tömbök határai egymásba fonódtak, etnikai szigetek nem lehetett egyetlen vonallal szétválasztani a különböző nemzetiségeket. (Gyakran Magyarország soknemzetiségű állammá vált egy falun belül is egymás mellett éltek több nemzet tagjai.) Ugyanakkor a XVIII. század végéig a nemzetiségek egymás mellet élése nem vezetett komolyabb ellentétekhez. A nacionalizmus még nem terjedt el Magyarországon, a fő azonosulási pont továbbra is a társadalmi helyzet és a felekezeti hovatartozás volt; a nemzettel való azonosulás helyett még az országgal való azonosulás („hungarus”-tudat) volt jellemző. (A Horea és Closca-féle 1784-es román parasztfelkelés volt a Kárpát-medencében az első, ahol nemzeti szempontok is fölmerültek.) A népességmozgások legfőbb kedvező hatása – és egyben szükségessége – az volt, hogy az ország újra benépesült, az ország népessége „regenerálódott”, a munkaerőhiány megszűnt, így biztosítva volt a gazdasági fejlődés alapja.

20 41,6% német (szász, sváb) 10% román 16,2% egyéb 1,6% szerb 6,8% horvát 9,6% ruszin 3,5%10,7% A Magyar Királyság etnikai összetétele Erdéllyel; 1790

21 Szabó T Attila: A románok újabb kori erdélyi betelepülése SZOLNOK-DOBOKAVÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA Az erdélyi románok a középkori magyar oklevelekben ERDÉLY A ROMÁN NÉP erdélyi betelepülésének és térfoglalásának megvilágítása kétségtelenül az erdélyi román népiségtörténetnek magyar szempontból egyik legfontosabb fejezete, mert alapvető kérdésekre ad feleletet: honnan, mikor és hogyan került Erdély földjére a román népelem, milyen okok tehették lehetővé a betelepülést s milyen következményekkel járt a románság itteni térfoglalása A kérdés lényege egyébként az, hogy a (román) folytonossági elmélet elvetésével, a ma rendelkezésünkre álló forrásanyag értelmében, a románság erdélyi jelentkezésének időpontja a középkor végére tolódik ki, térfoglalása csak a középkor legvégén ölt nagyobb méreteket, e térfoglalás jelentékeny része meg éppen az újkorra esik. Sajnos az újabb kori román betelepülés kérdésének forrásanyaga ma még távolról sem annyira felderített, mint a középkori betelepülésé....

22 A XVII. SZÁZAD ELEJÉNEK PUSZTÍTÁSAI után a mintegy félévszázadnyi viszonylagos csend tehát a tömeges román betelepülés időszaka.....»Az veszedelmes, gonosz időkben s az országnak sok viszontagságaiban és változásaiban« helységükkel együtt sok-sok magyar helység és eklézsia pusztult el, de a kevesen megmaradtak hazajöttek, új életet kezdtek, itt-ott újra megszaporodtak. A pusztulás azonban nagyobb volt s a már ott lévő románság jobban szaporodott hogysem a magyarság felvehette volna vele számban a versenyt. Különben is a XVII. század utóján a pillanatnyi számbeli erőre kapás megtorpant az újabb viszontagságok és veszedelmek jöttén. A XVII. század végén II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata nyomában Erdélyre küldött török és tatár bosszuló hadak, később pedig a XVIII. század elején a kuruc-labanc pusztítások tettek legtöbbet a magyar lakosság fogyasztásában A románság földesúri pártolása.... a birtokosoknak földjeik műveléséhez munkaerőre volt szükségük. Márpedig a betelepülő románság engedelmes és hajlítható munkaerőnek bizonyult; alkalma- sabbnak és felhasználhatóbbnak, mint a számbelileg úgy is megfogyatkozott magyar jobbágyság. bizonyos ellenszenvvel viseltetett magyar jobbágyaival szemben és előnyökben, kedvezményekben részesítette a románt......a vármegyékben, és a székely székek területén is kirívóan látszanak e román jobbágypártoló magatartás népiségtörténeti következményei. Szabó T Attila: A románok újabb kori erdélyi betelepülése

23 Erdélynek már a középkor utóján is tekintélyes román lakossága volt. Szolnok- Doboka megye északi fele, Beszterce-Naszód megye északkeleti lakott része, az Erdélyi Érchegység vidéke, Brassó, Fogaras, Szeben és Hunyad megye tekintélyes része tele volt szórva már a középkor végén román telepekkel. A hadak és a pestis pusztító útjától messze, az eldugott patakvölgyekben, meg havasok alján meghúzódó románság természetes emberszaporulata e nép számára hatalmas kirajzási lehetőségeket biztosított. Mikor aztán az előbb legalább nagy vonásokban jellemzett pusztítások és pusztulások bekövetkeztek, e szaporulat kiáramlott a völgyekbe is, az eddig románoktól nem lakott területek felé... Emellett azonban már a XVII. század elejéről kimutathatjuk, hogy Erdély lakossága egyelőre pontosan meg nem állapítható mértékben szaporodott a román fejedelemségekből jövő betelepülőkkel is. A déli részekbe inkább Havaselvéről (Olténia, Munténia), a Székelyföldre, Közép- és Észak-Erdélybe meg inkább Moldvából jöttek bevándorlók. ROMÁNOK

24

25

26 XVIII. század Habsburg uralkodói

27 III. Károly Helytartótanács magyar belügyet irányította Protestánsüldözés Korszerűstette az államigazgatást, Ellensúlyt a királyi hatalommal szemben Rendi országgyűlés Nemesi vármegye durvább formáihoz nem tért vissza de továbbra sem biztosított egyenlő jogokat a protestánsokat Az erőviszonyok az udvar oldalára tolódtak Pragmatica Sanctio leányági örökösödés Magyarországa birodalom Lajtán túli területeivel együtt öröklődött, de saját törvényei szerint kormányozták

28 Mária Terézia

29 1777 Kettős vámrendszer Állami oktatás 1767 Úrbérrendezés Kaunitz Jobbágyok terhek maximálása Rögziti a majorsági és úrbéri földek arányát Növelte az állami iskolák számát A magyar gazdaság agrár jellegét erősítette, az ipar az osztrák és cseh területeken fejlődöt Erősítette az állam felügyeletét az egyházi iskolákban Kísérletet tett az egységes tananyag bevezetésére, gyakorlatiasabbá tette a tananyagot

30 A felvilágosult abszolutizmus korát Magyarországon Mária Terézia uralmának második felétől 1765-től II.József haláláig 1790-ig számítju k.

31 Türelmirendelet Birodalom egyesítése modernizálás II. József II. Lipót jobbágyrendelet Nyelvrendelet Belső és külső válság Feladta reformjait

32 Érettségi feladatok

33 2010 május/ 5. A feladat a XVIII. századi Magyarország népesedési viszonyaira vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 0,5 pont.) a) Nevezzen meg egy olyan népcsoportot, amelyet a XVIII. században a határokon túlról telepített be az állam Magyarországra! ……………………………………… b) Nevezzen meg kettőt a telepítést szervező, irányító, abban érdekelt tényezők közül!……………………………………… c) Soroljon fel két olyan népcsoportot, amelynél jelentős volt az önkéntes, szervezés nélküli bevándorlás is! ………………………………… …………………………… …………

34 41,6% német (szász, sváb) 10% román 16,2% egyéb 1,6% szerb 6,8% horvát 9,6% ruszin 3,5%10,7% A Magyar Királyság etnikai összetétele Erdéllyel; 1790

35 d) Egészítse ki a kördiagram jelmagyarázatát a meg nem nevezett két nép nevével! 41,6% : ……………………………………… 10,7%: ……………………………………… e) Soroljon fel további két (az „egyéb” kategóriába tartozó) népcsoportot, amelynek kisebb közösségei éltek az ország területén! ……………………….. …. ………………………………. f) Húzza alá, mennyi volt a magyar anyanyelvűek száma az 1787-ben összeszámlált 9,3 millió országlakosból! 3,9 millió 4,16 millió 4,7 millió

36


Letölteni ppt "5.4.A. Demográfiai változások, nemzetiségi arányok alakulása. 5.4.B. Mária Terézia és II. József reformjai. Az udvar és a rendek viszonyának alakulása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések