Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

II. Demográfiai változások és az oktatás szerepe.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "II. Demográfiai változások és az oktatás szerepe."— Előadás másolata:

1 II. Demográfiai változások és az oktatás szerepe

2 1. Magyarország népesedési jellemzői a dualizmus időszakában Ny-Eu-ban az iparosodást a 18. sz-tól jelentős népesedési folyamatok kísértékNy-Eu-ban az iparosodást a 18. sz-tól jelentős népesedési folyamatok kísérték Mo-on a népességnövekedés a korszak összességében szintén elmondhatóMo-on a népességnövekedés a korszak összességében szintén elmondható De a magyarországi népesedési folyamatoknak számos sajátossága figyelhető megDe a magyarországi népesedési folyamatoknak számos sajátossága figyelhető meg

3 A demográfiai viszonyok jellemzői a 18. században A 18. sz-ban Mo-n is egy lassú népességnövekedés kezdődik (Ny-Eu-ban ekkor már felgyorsul) – de összetevői más jellegűek, mint Ny-onA 18. sz-ban Mo-n is egy lassú népességnövekedés kezdődik (Ny-Eu-ban ekkor már felgyorsul) – de összetevői más jellegűek, mint Ny-on Mo-n a demográfiai változások forrása tradicionális jellegű:Mo-n a demográfiai változások forrása tradicionális jellegű: –magas a születési, de a halálozási ráta is

4 –jelentős népességnövelő tényező: a bevándorlás (elsősorban nemzetiségek, eleinte a peremvidékekre, főleg a volt török hódoltsági területek népesülnek be – e mögött ott van a Habsburgok tudatos telepítési politikája is) –Majd az ország központi területei felé Következmény: a történelmi Magyarország nemzetiségileg sokszínűvé válik, a magyarság aránya 50% alá csökkenKövetkezmény: a történelmi Magyarország nemzetiségileg sokszínűvé válik, a magyarság aránya 50% alá csökken

5

6 A demogr á fiai viszonyok jellemzői a 19. sz á zadban A 19. századra a népességnövekedés fő mozgatója a gyorsuló belső növekedésből ad ó dikA 19. századra a népességnövekedés fő mozgatója a gyorsuló belső növekedésből ad ó dik A demográfiai átmenet, a dinamikus népességnövekedési folyamat kezdete a 19. sz. k ö zepeA demográfiai átmenet, a dinamikus népességnövekedési folyamat kezdete a 19. sz. k ö zepe

7 A demográfiai viszonyok magyarországi sajátosságai: viszonylag magas szaporodási ráta (évi 11 ezrelék)viszonylag magas szaporodási ráta (évi 11 ezrelék) –korai h á zasod á si szok á s – megnyúló termékenységi periódus, nagycsaládok (de létezik „ születésszabályozás ” : egykézés (Ormánság) birokelaprózódás, megélhetés de magas halálozási arány !de magas halálozási arány !

8 A magyarorsz á gi n é pess é ggyarapod á s a 19. sz-ban Magyarország népességének gyarapodása évmillió fő 17879, , , , , ,3 (22,1)

9 Népességcsökkentő tényezők: A háborúk ekkor már nem !A háborúk ekkor már nem ! Az éhínség (egyre ritkábban): 1816, Az éhínség (egyre ritkábban): 1816, középkori típusú járvány (pestis már nem, de a himlő és a kolera: 1873-as kolera j á rv á ny)középkori típusú járvány (pestis már nem, de a himlő és a kolera: 1873-as kolera j á rv á ny) magas gyermekhalandóság (betegs é gek, tbc) újszülöttre 200 egy éven aluli halálesetmagas gyermekhalandóság (betegs é gek, tbc) újszülöttre 200 egy éven aluli haláleset alacsony átlagéletkor: 1900-ban kb. 37 év (alacsony szintű orvosi ellátás) – a halálokok megnevezésénél 40%-ban még mindig: „ egy é b ”alacsony átlagéletkor: 1900-ban kb. 37 év (alacsony szintű orvosi ellátás) – a halálokok megnevezésénél 40%-ban még mindig: „ egy é b ” 1880-tól jelentős kivándorlás (kb. 1,5 millió fő - USA)1880-tól jelentős kivándorlás (kb. 1,5 millió fő - USA)

10

11 A társadalom szerkezetének jellemzői a 19. sz. elején döntően a tradicion á lis formák továbbélése döntően a tradicion á lis formák továbbélése a t á rsadalom 90%-a kötődik valamilyen módon a mezőgazdasághoza t á rsadalom 90%-a kötődik valamilyen módon a mezőgazdasághoz feudális örökség:feudális örökség: –városi polgárság alacsony száma –nemesi, volt nemesi réteg jelentős száma

12 A népesedési folyamatok egyéb jellemzői, a népesség mozgása, népességsűrűség a tradicionális társadalomszerkezet átalakulása: városiasodása tradicionális társadalomszerkezet átalakulása: városiasodás átalakul a mo-i városszerkezet is: letűnnek a szabad királyi városok, megerősödnek a mezővárosokátalakul a mo-i városszerkezet is: letűnnek a szabad királyi városok, megerősödnek a mezővárosok a gazdasági átalakulásokkal összefüggésben: jelentős urbanizációs folyamat kezdődik, agrárnépesség bevándorlása a városokba (Budapest)a gazdasági átalakulásokkal összefüggésben: jelentős urbanizációs folyamat kezdődik, agrárnépesség bevándorlása a városokba (Budapest) városkép átalakulása: iparterületek, munkásnegyedek létrejöttevároskép átalakulása: iparterületek, munkásnegyedek létrejötte paraszti társadalom felbomlásaparaszti társadalom felbomlása

13 felgyorsuló belső migráció (a lakosság 1/3-a máshol él és dolgozik, mint ahol megszületett)felgyorsuló belső migráció (a lakosság 1/3-a máshol él és dolgozik, mint ahol megszületett) a népsűrűség aránytalanságai csökkennek: betelepül é sek a korábban lakatlan területekre (1850: 40 fő/km 2 ; 1910: 64 fő/km 2 )a népsűrűség aránytalanságai csökkennek: betelepül é sek a korábban lakatlan területekre (1850: 40 fő/km 2 ; 1910: 64 fő/km 2 ) a 19. sz. m á sodik felében létezik egyfajta belső vándorlás is a Habsburg birodalmon belül: a keleti- déli, elmaradottabb peremvidékekről a birodalom központjai és ny-i részei felé: megélhetés, munkalehetőséga 19. sz. m á sodik felében létezik egyfajta belső vándorlás is a Habsburg birodalmon belül: a keleti- déli, elmaradottabb peremvidékekről a birodalom központjai és ny-i részei felé: megélhetés, munkalehetőség

14 Család, háztartás és a nemek viszonya A magyarországi családszerkezet köztes jellegű: nyugati és kelet-európai jellemzői vannak: paraszti társadalomban, nemzetiségeknél: többgenerációs nagycsaládok jellemzőek (Nem megszokott jelenség a válás: vallási tradíciók)A magyarországi családszerkezet köztes jellegű: nyugati és kelet-európai jellemzői vannak: paraszti társadalomban, nemzetiségeknél: többgenerációs nagycsaládok jellemzőek (Nem megszokott jelenség a válás: vallási tradíciók) Háztartások: fogyasztási közösségek (paraszti társadalom esetében jellemző az önellátás)Háztartások: fogyasztási közösségek (paraszti társadalom esetében jellemző az önellátás) Nemek viszonya: 19. sz. „férfitársadalom”, nők egyenjogúságának hiányaNemek viszonya: 19. sz. „férfitársadalom”, nők egyenjogúságának hiánya

15 Magyarország etnikai viszonyai (Horváto. nélkül) millió fő% % magyar 6,4479,954 román 2, szlovák 1, német 1,8141,910 szerbhorvát 0,650,74 kárpátukrán 0,320,53 egyéb 0,210,42

16 Társadalmi mobilitás - asszimiláció A társadalmi felemelkedés útjai:A társadalmi felemelkedés útjai: –Oktatás –Vállalkozás –Asszimiláció Magyarosodás – asszimiláció:Magyarosodás – asszimiláció: –Nemzetiségek „magyarosítása” (oktatás, kultúra) –Zsidóság asszimilációja: a társadalmi hierarchiában való emelkedés feltétele

17 Felekezeti megoszlás Magyarországon a dualizmus időszakában Római katolikus45,8%49,3% Református14,9%14,3% Evangélikus8,1%7,1% Görög katolikus11,6%11,0% Görög keleti15,2%12,8% Unitárius0,4% Izraelita4%5% Egyéb00,1%

18 A magyarországi zsidóság helyzete A magyarorsz á gi zsid ó s á g asszimil á ci ó ja magyarnak vallja mag á t: 1880-ban 58,5%-uk 1890-ben 63,8%-uk A magyarországi zsidók számának alakulása ezer főa lakosság %-a , , , ,7

19 Társadalmi térhasználat, időfelfogás, társadalmi fegyelmezés A társadalom térhasználata: közösségi élet terei (közterek, korzók, középületek, színház, kávéházak)A társadalom térhasználata: közösségi élet terei (közterek, korzók, középületek, színház, kávéházak) Időfelfogás: mindinkább órához, s nem az évszakokhoz, napszakokhoz kötött életritmus (foglalkoztatásban – agárjelleg visszaszorul)Időfelfogás: mindinkább órához, s nem az évszakokhoz, napszakokhoz kötött életritmus (foglalkoztatásban – agárjelleg visszaszorul) Társadalmi fegyelmezés – csendőrség, börtönökTársadalmi fegyelmezés – csendőrség, börtönök

20 A magyarországi oktatásügy fejlődése a 19. században Az oktat á s feladata a modern polg á ri államban a szakképzett munkaerő megteremt é seAz oktat á s feladata a modern polg á ri államban a szakképzett munkaerő megteremt é se Mo-n azonban a 19. sz közepén még az alapvető ismeretek elsajátításának előfeltételei is hiányoznak: analfabétizmusMo-n azonban a 19. sz közepén még az alapvető ismeretek elsajátításának előfeltételei is hiányoznak: analfabétizmus

21 Az analfabétizmus arányai Magyarországon /a 6 évesnél idősebb korosztályok esetében/ férfi59,2%33,8% nő74,9%53,5%

22 Az analfabétizmus felszámolására tett kísérlet: az Eötvös-féle népiskolai törvény 1868/38. tc. általános tankötelezettség 6-12 év között (15 éves korig: ismétlő iskola)általános tankötelezettség 6-12 év között (15 éves korig: ismétlő iskola) népiskolák építése minden nél népesebb településen (ha nincs felekezeti iskola)népiskolák építése minden nél népesebb településen (ha nincs felekezeti iskola)

23 A törvény végrehajtásának problémái: 1869-ben 2,3 mill. tanköteles korú gyermek, ám mindössze iskola1869-ben 2,3 mill. tanköteles korú gyermek, ám mindössze iskola Ellentmondások:Ellentmondások: –a tank ö teles korú gyermekek alig 50%-a látogatja az iskolát (települési szokások, agrár-jelleg) századfordulóra javul a kép: 2,7 mill. tanköteles korú gyermek 90%-a jár iskolába, akiket 44 ezer tanító oktat majdszázadfordulóra javul a kép: 2,7 mill. tanköteles korú gyermek 90%-a jár iskolába, akiket 44 ezer tanító oktat majd sikerül a modern oktatás alapjait leraknisikerül a modern oktatás alapjait lerakni

24 A népiskolák és tanítók számának változásai népiskola db db tanítók fő fő

25 A közép- és felsőszintű oktatás: a kor k ö vetelm é nyeihez k é pest elmaradott sz í nvonal ú, latinos-jellegű hum á n művelts é get adó középiskolák (6 oszt. polgári, 8 oszt. gimnázium, 6-8. oszt. reáliskolák)a kor k ö vetelm é nyeihez k é pest elmaradott sz í nvonal ú, latinos-jellegű hum á n művelts é get adó középiskolák (6 oszt. polgári, 8 oszt. gimnázium, 6-8. oszt. reáliskolák) kev é s, a kor k ö vetelm é nyeinek megfelelő szakmai-jellegű k ö z é piskola (alacsony szintű p é nz ü gyi, gazdas á gi, ipari, kereskedelmi k é pz é s)kev é s, a kor k ö vetelm é nyeinek megfelelő szakmai-jellegű k ö z é piskola (alacsony szintű p é nz ü gyi, gazdas á gi, ipari, kereskedelmi k é pz é s) felsőoktat á s szűk keresztmetszetek k ö z ö tt, egyoldal ú k é pz é si strukt ú r á val (jogi, teol ó giai hallgat ó k magas, ill. m é rn ö k, k ö zgazdas á gi é s orvostanhallgat ó k alacsony sz á ma)felsőoktat á s szűk keresztmetszetek k ö z ö tt, egyoldal ú k é pz é si strukt ú r á val (jogi, teol ó giai hallgat ó k magas, ill. m é rn ö k, k ö zgazdas á gi é s orvostanhallgat ó k alacsony sz á ma)

26 A társadalom iskolázottsága a századforduló után: Iskolázottsági szint Magyarországon 1920-ban Végzettség%-ban kifejezve felsőoktatásban végzett0,9 középiskola 8 osztálya2,6 írni-olvasni tudott84,8 csak olvasni tudott1,3 sem írni, sem olvasni nem tudott 13,9

27 A századfordulóra az írástudatlanságot sikerült visszaszorítani az idősebb generációkra, de a belső ellentmondások fennmaradnak.


Letölteni ppt "II. Demográfiai változások és az oktatás szerepe."

Hasonló előadás


Google Hirdetések