Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

K ÖVETKEZTETÉSEK EGY FRISS BECSLÉS ALAPJÁN N OBILIS B ENEDEK 2015. március 5. H OGYAN ALAKÍTSUK A MUNKAJÖVEDELMEK ADÓIT ?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "K ÖVETKEZTETÉSEK EGY FRISS BECSLÉS ALAPJÁN N OBILIS B ENEDEK 2015. március 5. H OGYAN ALAKÍTSUK A MUNKAJÖVEDELMEK ADÓIT ?"— Előadás másolata:

1 K ÖVETKEZTETÉSEK EGY FRISS BECSLÉS ALAPJÁN N OBILIS B ENEDEK március 5. H OGYAN ALAKÍTSUK A MUNKAJÖVEDELMEK ADÓIT ?

2 2 Munkajövedelmek adóztatása Bevezetés Optimális adórendszer: adók okozta jóléti veszteség minimalizálása az elvárt bevétel mellett Semlegesség vagy differenciálás (rugalmasság szerint)? –Munkát terhelő adóknál inkább az utóbbi „divatos” Az adókulcsok több határon is befolyásolják a döntéseket –Részvétel (főként: idős, alacsony termelékenységű munkavállalók, második keresők) –Intenzitás (főként: magasabb jövedelmű munkavállalók) –Egyéb: életpálya, munkakör, adóoptimalizálás, stb.

3 3 Munkajövedelmek adóztatása Elmélet Munkakínálati modell: munka és szabadidő közti döntés Adóváltozások okozta (intenzív) munkakínálati reakció –Teljes, kompenzálatlan rugalmasság –Helyettesítési (marginális) hatás –Jövedelmi (átlagos) hatás

4 4 Munkajövedelmek adóztatása Empirikus eredmények az adóalap rugalmasságára Nemzetközi: –Jellemzően erős, de 1 alatti rugalmasság Hazai: –Bakos, Benczúr és Benedek (2008) Gyenge marginális hatás a teljes jövedelemeloszláson, erősebb hatás a magas jövedelműekre Mérsékelt jövedelmi hatás –Kiss és Mosberger (2014) Mérsékelt marginális hatás a jövedelemeloszlás felső részén Erős, de nem szignifikáns jövedelmi hatás –Varga, Nobilis és Svraka (2015)

5 5 Varga, Nobilis és Svraka (2015) Módszertan Intenzív reakció becslése Korábbi papírok: jövedelemszint-függő változások alapján –Nehézség: bérszinttől függő bérdinamika, dinamika szórása Családi kedvezmény egy természetes kísérlet –Ugyanazon jövedelmeken eltérően változtak a marginális és átlagos adókulcsok a gyermekek számától függően –Széles jövedelemsávon ad eredményt Becslési módszer: –Családi kedvezmény okozta kulcsváltozások hatását becsültük –Instrumentális változók (IV), kétlépcsős eljárás –A 2010-es felindexált jövedelmen a 2013-as szabályok szerint számolt adókulcsokat használtuk instrumentumként –Marginális és átlagos kulcsváltozás a családi kedvezmény miatt –2010 és ’13. évi járulékbevallások (havi adatok!)

6 6 Varga, Nobilis és Svraka (2015) Az összevont adóalap növekedési üteme 2010 és 2013 között a 2010-es jövedelmek alapján képzett decilisekben

7 7 Varga, Nobilis és Svraka (2015) Összefoglalás Erős (kompenzálatlan) rugalmasság a teljes jövedelemeloszláson (0,2-0,3) Magasabb rugalmasságok –Két-, illetve többgyermekeseknél –Nőknél –Alsó és felső jövedelmi decilisekben Helyettesítési és jövedelmi hatásra bontás bizonytalan, pozitív jövedelmi hatás –Erős korreláció: az értékhatár alatt a két változó azonos –Magasabb induló jövedelemmel és alacsonyabb bérdinamikával is „kezelt” lehet valaki – őket az ATR instrumentum foghatja meg

8 8 Varga, Nobilis és Svraka (2015) Fő eredmények: az összevont adóalap rugalmasságának becslése, teljes minta (1)(2)(3)(4)(5) dln(1-MTR) (0.000) dln(1-ATR) (0.000) induló jövedelem (0.000) induló jövedelem négyzete (0.000) kor (0.000) kor négyzete (0.000) nem (0.000) tőkejövedelem (0.000) munkáltatói adóbevallás (0.000) egyéni vállalkozó (0.603)(0.380)(0.170)(0.107) konstans (0.000) FEOR és megye dummyknemigen sáv dummyknem igen Zárójelben az irányítószám alapján klaszterezésre és heteroszkedaszticitásra robosztus p–értékek találhatók

9 9 Varga, Nobilis és Svraka (2015) Az összevont adóalap rugalmasságának becslése decilisenként (1)(2)(3)(4)(5)(6)(7)(8)(9)(10a)(10b) dln(1-MTR) (0.000) (0.602)(0.000)(0.255)(0.000)(0.028)(0.000)(0.138)(0.001) induló jövedelem (0.000)(0.069)(0.000) induló jövedelem négyzete (0.000) kor (0.022)(0.000)(0.009)(0.000) kor négyzete (0.007)(0.000)(0.004)(0.000) nem (0.000) tőkejövedelem (0.000) munkáltatói adóbevallás (0.000) egyéni vállalkozó (0.000) (0.005)(0.004)(0.000)(0.133)(0.051)(0.390)(0.081)(0.000) konstans (0.000)(0.051)(0.000) FEOR és megye dummyk igen Zárójelben az irányítószám alapján klaszterezésre és heteroszkedaszticitásra robosztus p–értékek találhatók

10 10 Gazdaságpolitikai következmények Mi volt a hatása az adórendszer átalakításának: –Adóbevételekre –Munkakínálatra –GDP-re Mennyiben volt optimális a magyar adórendszer? Szimulációs eredmények Benczúr, Kátay és Kiss (2012) modelljén

11 11 Szimulációs eredmények Benczúr, Kátay és Kiss (2012) Adó- és transzferváltozások mikroszintű szimulációja Munkakínálat modellezése extenzív és intenzív határon Makromodellben visszacsatolás Csak a hosszú távú egyensúly becslésére alkalmas!

12 12 Munkát terhelő adók átalakítása Modellezett intézkedések Általános kulcscsökkentés –Egykulcsos szja –Szuperbruttósítás eltörlése Családi kedvezmény Alacsony termelékenységű munkavállalók célzottabb ösztönzése –Adójóváírás eltörlése –Munkahelyvédelmi Akció (célzott kedvezmények) Járulékváltozások –Általános kulcsok változása –Nyugdíjjárulék-plafon eltörlése

13 13 Munkát terhelő adók átalakítása A közötti intézkedések hosszútávú hatásai Statikus költségvetési hatás KM (0,2 helyettesítési hatás a felső két decilisben) KM jövedelmi hatással (0,2 helyettesítési hatás és -0,5 jövedelmi hatás a felső két decilisben) VNS (0,2 helyettesítési hatás a teljes jövedelemeloszláson) VNS (0,3 helyettesítési hatás a teljes jövedelemeloszláson) Makrogazdasági hatások (%) effektív munka: létszám: töke: GDP: bruttó bértömeg: bruttó átlagbér: munkaköltség-tömeg: átlagos munkaköltség: rendelk. jövedelem: fogyasztás: Költségvetési hatások (Mrd Ft, 2010-es árszinten) szja (öv. adóalap): munkaváll. járulékok: munkaadói járulékok: áfa: társasági adó: iparűzési adó: transzfer:05579 Összesen Modellszámítások Benczúr, Kátay és Kiss (2012) alapján

14 14 Munkát terhelő adók átalakítása Alacsony jövedelműek ösztönzői Modellszámítások Benczúr, Kátay és Kiss (2012) alapján Célzott munkavállalói kedvezményekAdójóváírás Statikus hatás KM (0,2 helyettesítési hatás a felső két decilisben) VNS (0,2 helyettesítési hatás a teljes jövedelemeloszláson) Statikus hatás KM (0,2 helyettesítési hatás a felső két decilisben) VNS (0,2 helyettesítési hatás a teljes jövedelemeloszláson) Makrogazdasági hatások (%) effektív munka: létszám: töke: GDP: bruttó bértömeg: bruttó átlagbér: munkaköltség-tömeg: átlagos munkaköltség: rendelk. jövedelem: fogyasztás: Költségvetési hatások (Mrd Ft, 2010-es árszinten) szja (öv. adóalap): munkaváll. járulékok: munkaadói járulékok: áfa: társasági adó: iparüzési adó: transzfer: Összesen

15 15 Munkát terhelő adók további csökkentése Egy 9%-os szja-kulcs hosszútávú hatásai Statikus költségvetési hatás KM (0,2 helyettesítési hatás a felső két decilisben) KM jövedelmi hatással (0,2 helyettesítési hatás és -0,5 jövedelmi hatás a felső két decilisben) VNS (0,2 helyettesítési hatás a teljes jövedelemeloszláson) VNS (0,3 helyettesítési hatás a teljes jövedelemeloszláson) Makrogazdasági hatások (%) effektív munka: létszám: töke: GDP: bruttó bértömeg: bruttó átlagbér: munkaköltség-tömeg: átlagos munkaköltség: rendelk. jövedelem: fogyasztás: Költségvetési hatások (Mrd Ft, 2010-es árszinten) szja (öv. adóalap): munkaváll. járulékok: munkaadói járulékok: áfa: társasági adó: iparűzési adó: transzfer: Összesen Modellszámítások Benczúr, Kátay és Kiss (2012) alapján, VNS (0,2 jövedelmi hatás a teljes jövedelemeloszláson)

16 16 Bevétel-maximalizáló felső adókulcs Meddig van értelme egy progresszív adórendszernek? Az adóköteles jövedelmek rugalmassága erősen befolyásolja a költségvetési hatásokat Van-e bevételmaximalizáló adókulcs? Laffer-görbe –Mennyi bevétele származik az államnak az adókulcs függvényében? –Benchmarkok a bevételmaximalizáló kulcsra: IMF (2013): Taxing Times, 50-60%-os adóék Magyarországon 2013 óta felső marginális adóék 49%, 2010-ben 59,6% volt (nyugdíjplafon alatt 67%)

17 17 Bevétel-maximalizáló felső adókulcs Dinamikus költségvetési hatás a felső kulcs függvényében a 2010-as adórendszeren (hosszú táv, egyéb tényezők változatlansága mellett) Modellszámítások Benczúr, Kátay és Kiss (2012) alapján

18 K ÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! 18

19 19 Varga, Nobilis és Svraka (2015) Az összevont adóalap rugalmasságának becslése, legalább kétgyermekesek Zárójelben az irányítószám alapján klaszterezésre és heteroszkedaszticitásra robosztus p–értékek találhatók (1)(2)(3)(4)(5) dln(1-MTR) (0.000) dln(1-ATR) (0.000) induló jövedelem (0.000) induló jövedelem négyzete (0.000) kor (0.000) kor négyzete (0.000) nem (0.000) tőkejövedelem (0.000) munkáltatói adóbevallás (0.000) egyéni vállalkozó (0.103)(0.049)(0.009)(0.004) konstans (0.000) FEOR és megye dummyknemigen sáv dummyknem igen

20 20 Varga, Nobilis és Svraka (2015) Zárójelben az irányítószám alapján klaszterezésre és heteroszkedaszticitásra robosztus p–értékek találhatók (1)(2)(3)(4)(5) dln(1-MTR) (0.000) induló jövedelem (0.000) induló jövedelem négyzete kor (0.000) kor négyzete (0.000) nem (0.000) tőkejövedelem (0.000) munkáltatói adóbevallás (0.000) egyéni vállalkozó (0.170)(0.191)(0.213)(0.237)(0.263) konstans (0.000) FEOR és megye dummykigen sáv dummykigen

21 21 Varga, Nobilis és Svraka (2015) Béremelések szórása


Letölteni ppt "K ÖVETKEZTETÉSEK EGY FRISS BECSLÉS ALAPJÁN N OBILIS B ENEDEK 2015. március 5. H OGYAN ALAKÍTSUK A MUNKAJÖVEDELMEK ADÓIT ?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések