Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Lenkey Gábor Területfejlesztés vs. Vidékfejlesztés 14. tétel: A területfejlesztés és a vidékfejlesztés viszonya (Lenkey G.)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Lenkey Gábor Területfejlesztés vs. Vidékfejlesztés 14. tétel: A területfejlesztés és a vidékfejlesztés viszonya (Lenkey G.)"— Előadás másolata:

1 Lenkey Gábor Területfejlesztés vs. Vidékfejlesztés 14. tétel: A területfejlesztés és a vidékfejlesztés viszonya (Lenkey G.)

2 Területfejlesztés

3 Átfogóan, mint szakpolitika és tevékenységi rendszer az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása; továbbá a rövid, közép és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. T ERÜLETFEJLESZTÉS Szűkebb értelemben, mint fejlesztési tevékenység azon fejlesztési beavatkozások és kapcsolódó tevékenységeik köre, amelyek kifejezetten (elsődlegesen) területi célkitűzéseket szolgálnak, amelyekkel a közösségi szféra tudatosan hat a különböző tevékenységek, jelenségek térbeli megoszlására ill. működésére, vagy egy adott területegység (régió, megye, kistérség) több szakterületet átfogó, integrált fejlesztését valósítják meg.

4  Területfejlesztés: egy komplex fogalom, amely alatt az a metódus értendő, amellyel a közösségi szféra tudatosan próbál hatni a különböző tevékenységek térbeli megoszlására, figyelembe véve a racionálisabb terület felhasználást, a környezeti szempontokat, a kiegyensúlyozott fejlesztést, valamint az egyéb társadalmi és gazdasági célokat is. Területfejlesztés spatial development Regionális fejlesztés regional development ≠  Regionális fejlesztés: a régiók közötti egyenlőtlen fejlődés mérséklésére irányuló törekvések. Így a regionális fejlesztés csak egy területi szintre vonatkozó része, szegmense a területi fejlesztésnek.

5 Vidékfejlesztés

6 Vidék Vidékfejlesztés A népsűrűségi kritériumot először a statisztikai alapegységekre, községekre alkalmazzák, azaz a településeket sorolják be a rurális, illetve urbánus kategóriába a 150 fő/km 2 választóvonalaknak megfelelően. Ezek után veszik szemügyre a régiókat, és azokat aszerint sorolják be, hogy milyen hányadot tesz ki az adott régión belül az urbánusnak és rurálisnak tekintett községek népessége. alapvetően rurális jellegű az a térség (predominantly rural area), amelyen a vidéki községekben élők aránya több mint 50%. jellemzően rurális az a térség (significantly rural area), ahol a vidéki községekben élők aránya 15-50%. alapvetően városi jellegű az a térség (predominantly urbanised area), ahol a vidéki községekben élő népesség aránya nem éri el a 15%-ot.

7 A VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLJAI A vidékfejlesztés nem mezőgazdasági céljai A vidékfejlesztés mezőgazdasággal összefüggő céljai Falvak fejlesztése és felújítása Alternatív jövede- lemforrások, turiz-mus, kézművesipar fejlesztése A gazdálkodás hatékonyságának fejlesztése Diverzifikáció, alternatív jövede- lemforrások, szolgáltatások A vidéki területek infrastruktúráján ak fejlesztése A vidéki területek rekreációs szerepének fejlesztése Fenntartható mezőgazdálkodás, ökogazdálkodás támogatása Erdőtelepítés Régióra jellemző termékek termelésének támogatása Környezetvédele m A természet és a táj ápolása A mezőgazdaság által okozott környezeti károk csökkentése Forrás: Maácz M alapján Sarudi összeállítása

8 HUMÁN DIMENZIÓ Demográfia Oktatás Társadalmi struktúra Kultúra Városi életstílus TUDOMÁNY, TECHNIKA ERŐFORRÁSOK, KÖRNYEZET GAZDASÁGI DIMENZIÓ POLITIKAI DIMENZIÓ A VIDÉKFEJLESZTÉS DIMENZIÓI Forrás: Heilig, 2002 Biotechnológia IT/Internet Egyéb irányzatok Szennyezés Biodiverzitás Degradáció Takarónövényzet változása Fregmentálás VIDÉKFEJLESZTÉS Mezőgazdaság Erdészet Vidéki ipar Szolgáltatások Turizmus Új gazdaság EU bővítés Élelmiszerbiztonság Támogatások/WTO Lobbi

9 A vidékfejlesztési programok jellegzetes területei Kistérség adottságaira, belső erőforrásaira épülő, a helyi közösségek, a helyi gazdaság szereplőinek részvételével megvalósuló programok Vállalkozásfejlesztés Gazdaságfejlesztés Helyi infrastruktúra fejlesztés Az épített örökség védelme Mezőgazdaság Forrás: Kulcsár, 1999 Közösségfejlesztés Kultúra Emberi erőforrás fejlesztés Környezet- és tájvédelem Szociális programok

10 AVOP Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív program Az NFT-ben megfogalmazott stratégiai célokhoz kapcsolódik.

11 A vidékfejlesztés egy politikailag vezérelt gazdasági és társadalmi folyamat. Viszonylag későn, csak az 1980-as években jelent meg az EU regionális politikájában, alapvető intézményi rendszerét, működési mechanizmusait, jogi hátterét ma is folyamatosan alakítja. A vidékfejlesztésnek a megjelenését és gyorsan a politikai érdekszférába kerülését az elemzők igen eltérően, gyakran homlokegyenest ellentétesen magyarázzák. a vidéki elmaradottságot a várostól való függőséget tekintik elsődleges oknak. a rurális térségek elnéptelenedését, leépülését emelik ki. Utóbbiak megítélése szerint a vidék demográfiai visszafejlődése egy olyan jelenség, amely társadalmi-politikai feszültségekkel jár, sőt már a városi lakosság érdekeit is sérti. Érvelésük azon alapszik, hogy az iparszerű mezőgazdasághoz gyakorlatilag egyre kevesebb munkaerő kell. A vidékfejlesztés fogalma, tárgya és tudományközi helyzete A vidékfejlesztés fogalmának értelmezése

12 A felszabaduló vidéki lakosokat évtizedeken keresztül a város szívta fel. Akarva vagy nem akarva gond lett, hogy a falusi emberek miképpen tudnak a városi élettel megbarátkozni, lakótelepi lakások- ban élni. A mindennapok gyakorlata azt igazolta, hogy nehezen vagy sehogy. Szaporodtak a beilleszkedési nehézségek, identitászavarok, a betelepülők és a városiak közötti civilizációs különbségek társadalmi feszültségeket keltettek.Régen… …és ma nagyobb földterületek nagyobb gépesítési fok egyre több vegyszer Vannak országok, ahol már 2% munkaerővel meg tudják oldani az agrártermelést. A MEZŐGAZDASÁG NAGYON ERŐS MUNKAERŐ-KIBOCSÁTÓVÁ VÁLT. Vannak országok, ahol már 2% munkaerővel meg tudják oldani az agrártermelést. A MEZŐGAZDASÁG NAGYON ERŐS MUNKAERŐ-KIBOCSÁTÓVÁ VÁLT.

13 Mindez azt eredményezte, hogy a megélhetési összeütközések átterjedtek a vidéki térségekre is. Ebben a szorongatott helyzetben a társadalom fejlesztési folyamatai kénytelenek voltak átrendeződni, a VÁROSIASODÁST felváltotta a VIDÉKFEJLESZTÉS, melynek deklarált feladata lett, hogy fokozza a vidék népességmegtartó erejét, biztosítsa az emberek otthon- maradását, megélhetését. Időközben a városok is telítődtek, nem tudták a vidéki emberek további tömegeit befogadni sem az ipari, sem a szolgáltatási szektorba. Így gyakorlatilag a betelepedési folyamat lezárult. A vidékieknek nem volt hová menni, otthon kellett maradniuk.

14 Elemzők egy másik része a vidékfejlesztés előtérbe kerülésének fő okát a mezőgazdasági politika szükségszerű megreformálásában látják. Szerintük az agrártársadalmon belüli foglalkoztatottsági és az abból következő megélhetési feszültségeket valójában a második világháború utáni agrárpolitikának egy fejlődési válságspirálba kerülése idézte elő. Ésszerű megoldásként csak egy radikális agrárreform lett volna elfogadható, amelyet azonban az Unió a társadalmi-politikai megrázkódtatásokra és a Közösségen belüli feszültségek kiéleződésére való tekintettel nem mert nyíltan felvállalni, ehelyett a hosszabb lefutású vidékfejlesztési intézkedésekkel próbálkozik. „A vidékfejlesztést inkább csak problémakezelés, a súlyosabb károk és érdekellentétek elkerülését célozza, és nem pozitív, gazdaságilag és társadalmilag is igazolt fejlesztési szándék.”

15 Visszatekintve : a vidékfejlesztésként meghatározott szakterületet valóban a fejlett világ rurális területeit nehéz helyzetbe hozó folyamatok ellensúlyozására hozták létre. Tagadhatatlan azonban, hogy időközben a helyzet megváltozott. A vidékfejlesztés egy olyan szerteágazó tevékenységgé nőtte ki magát, melynek a legtágabban megfogalmazható értelme az, hogy a vidéki térségeknek a társadalomban és a gazdaságban betöltött kulcsfunkcióit tartósan ellássa. A vidékfejlesztés történelmileg tekintve, igen rövid idő alatt egy nagy ívű fejlődési pályát futott be. Egy szorongató gazdasági kényszer megoldásának útkereséséből, egy átfogó (holisztikus) jellegű, igen gyakorlatias szellemű diszciplínává vált.

16 Az ismert társadalmi, gazdasági és akadémiai környezetben a vidékfejlesztés tudományos háttere rohamosan bővült és gazdagodott. A folyamat tulajdonképpen kétirányú, mert a vidékfejlesztés egyrészt nagyon sok szakterületbe integrálódott, ilyenek: ugyanakkor maga is integráló szakterületté fejlődött, azaz a felsorolt szakágakkal kölcsönös, önmagát is „építő” kapcsolatrendszert alakított ki.  agrártudományok  gazdaságtudományok  földrajztudományok  regionális politika  területfejlesztés  közösségfejlesztés  szociálpolitika  egészségügy  oktatásügy  turizmus stb.,

17 A VIDÉKFEJLESZTÉS HATÓKÖRE: magában foglalja a tanyák, falvak, községek és kisvárosok fejlesztését, beleértve a vidéki térségekben folytatott gazdasági tevékenységeket, a foglalkoztatási és kereseti viszonyok javítását, a települési (lakossági) és termelő infrastruktúrát, az élő és épített környezet értékeinek megóvását és a vidéki közösségek fejlesztését is. Ilyen értelemben a kortárs vidékfejlesztés Európa területének több mint 90%-át érinti.  Az egyik a mikroelektronikában megtestesülő második ipari forradalom, ami az információs társadalmat kiterjesztette a vidékre is (televízió, telefon, internet). Kiemelten kell szólnunk az internetről, amely a vidéket is bekapcsolta a nagyvilágba.  A másik a környezetszemlélet radikális átalakulása, az ökológiai forradalom. fenntartható fejlődés: olyan társadalom kialakítását célozza meg, amely értékrendjében az élet minőségét a fogyasztás mennyisége fölé helyezi, amivel a vidék természeti erőforrásainak az ésszerűtlen kihasználását kívánja mérsékelni.

18 A fejlődés ellenére sem állítható teljes bizonysággal, hogy mára kialakult egy jól körülírható „vidék-tudomány” mint ágazati vagy alágazati diszciplína. Erre enged következtetni az a tapasztalat, hogy a szakterületi alapkutatások művelői még mindig különböző tudományágakban és kutatási keretekben végzik – a gyakorlatban egymástól sokszor meglehetősen elkülönülten – kutató-fejlesztő tevékenységeiket. Ez meg is látszik a szemléletek sokszínűségében. Biztató jelenség azonban, hogy a gyakorlati vidékfejlesztés legtöbb esetben csapatmunkává vált, amelyben a többoldalú megközelítés nem akadályozza, hogy a kutatott jelenség, a vidék, egységes célterület maradjon. Kulcsszerepe van ebben a folyamatban a vidékfejlesztési szakértőknek. Ezek azok az emberek, akik ismerik a vidékfejlesztési elképzeléseket, fejlesztési gyakorlatokat, a vidékfejlesztési rendszer működését, azokat az eljárásokat, fordulatokat, amelyek a sikeres vidékfejlesztési pályázatok elkészítéséhez szükségesek.

19 Bárhol a világon a VIDÉKFEJLESZTÉS ALAPVETŐ KIHÍVÁSA a vidéki népesség helyben tartása, számára vonzó élettér és munkakörülmények létrehozása a helyi erőforrások átgondolt, integrált és fenntartható hasznosításával. Ez abból a felismerésből fakad, hogy a gazdasági potenciál mellett a vidék legfontosabb erőforrása az egészséges, önszerveződő helyi közösség. Ezért a vidékfejlesztés alapdokumentuma, A Vidéki Térségek Európai Chartája céljául tűzi ki s vidéken még mindig domináns agrárgazdaság jövedelmezőségének javítása mellett: - a lakosságnak alternatív és/vagy kiegészítő jövedelmet, megélhetési és foglalkoztatási lehetőséget nyújtó gazdasági diverzifikációt és az ehhez kapcsolódó vállalkozásfejlesztést - az egészséges vidéki környezet és táj fenntartását - a vidéki térségek épített, kulturális és természeti értékeinek megőrzését és megújítását - a vidéki környezet vonzóbbá tételét - a vidékre irányuló turizmus és a kereskedelmi szolgáltatások fejlődését

20 A VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLJA és egyben eszköze is az ágazatok közötti integráció, a térségben megvalósítandó fejlesztések egymásra épülése, a helyi vállalkozói, civil és önkormányzati szektor együttműködése és a jövőjüket formálni tudó tevékeny, életképes vidéki társadalom kialakulása. A vidékfejlesztés eddigi gyakorlata azt mutatja, hogy ezt a tevékenységet nem lehet egységes, felülről vezérelt kormányzati utasítások alapján művelni. Nagyon fontos, hogy létezzen mindenhol egy olyan kezdeményező csoport, amely az adott természeti környezetben képes kiigazodni, és rendelkezik azzal a tudással, amely a fejlesztési elgondolásokat meg tudja valósítani.

21 A VIDÉKFEJLESZTÉS FOGALMÁT a szakirodalom is inkább csak körülírja, mint meghatározza. Ezekből a leírásokból az alapgondolatokat kiszűrve, a teljesség igénye nélkül a következő meghatározás fogalmazható meg: Vidékfejlesztésnek tekintjük azokat a jogilag is szabályozott tevékenységeket, intézkedéseket, amelyek az egyezményesen vidéknek tekintett területeken élők életminőségének javításához járulnak hozzá, továbbá amelyek a természeti erőforrások, a környezet, a táj megőrzését szolgálják, és amelyek a vidéki társadalomban betöltött funkciói ellátását tartósan erősítik. A fenti meghatározásban elsősorban a vidékfejlesztés multidiszciplináris, multifunkcionális jellegét emelni ki, érzékelteti azt a tényt, hogy ez egy olyan szakterület, amely nagyon sok más diszciplínával van kölcsönhatásban. A legszorosabb kapcsolata nyilván a vidék gazdasági gerincének is tekintett mezőgazdasággal van. Emellett szoros szálak fűzik a területfejlesztéshez, de a döntéshozatali szférát képviselő politikumhoz is.

22 Miért van szükség Vidékfejlesztésre Magyarországon? Agrárösszeomlás… Megszűnő kiegészítő tevékenységek az agrárüzemekben … A belső piacvédelem teljes hiánya… Csaknem teljesen megszűnt a hazai könnyűipar… A kézműipari bedolgozás rendszere tönkrement… Kis és középvállalkozások hátráltatása… Tanácsadó és szaktanácsadó rendszer hiánya… Elrontott privatizáció… Nem létezik vidéki ipartelepítési stratégia… Megszűnt munkahely… Kialakult a mélyszegénység…

23 Vidékfejlesztésvs.Területfejlesztés

24 A vidékfejlesztési és a területfejlesztési határok gyakran elmosódnak, sok esetben a két tevékenység célterület egybe esik. Mindkettőnek külön támogatási rendszere van ehhez kapcsolódó intézményekkel. A vidékfejlesztés és a területfejlesztés közötti sajátos kapcsolat abban fogalmazható meg, hogy a területfejlesztés biztosítja a regionális szintű nagyberuházások, infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, régiókon belül és régiók közötti összehangolt koncepciók alapján, mintegy megteremtve a vidékfejlesztés „fizikai” hátterét. A VIDÉKFEJLESZTÉS értékrangsorában az emberi erőforrások, a helyi közösségek és a helyi társadalom gazdasági- társadalmi szereplői, az ökológiai és kultúrtáj értékei az elsődlegesek. Decentralizált társadalom, gazdaság és közösség fejlesztő tevékenység. A TERÜLETFEJLESZTÉS esetében az értékek rangsora:  ökológiai és gazdaságföldrajzi modellek  műszaki fejlesztés  pénzügyi megfelelés Ezeken túl lehet nemzetközi hatású (út, vasút, kommunikáció) vagy több önkormányzatra kiterjedő állami irányítású, centrális és emiatt hierarhizált. Nagy, soksze- replős, összetett programokról van szó.

25 Egyrészt a terület- és vidékfejlesztés szoros egymásrautaltságára hívja fel a figyelmet, másrészt azt írja, hogy Magyarország számottevő vidéki területén a mezőgazdaság a legjelentősebb válsággerjesztő tényező. Ezért a vidékfejlesztés egyik alapvető feladata a mezőgazdaságban is gyökerező regionális válságok kezelése. „Véleményem szerint a vidékfejlesztési politika szervesen kapcsolódik ugyan a területfejlesztési politikához, mégsem tekinthető azzal egyenlőnek, s kapcsolatukat nem lenne célszerű a „rész-egész” relációval jellemezni”. Fehér Alajos Az agrárjellegű vidéki térségek fejlesztését a területfejlesztés egyik irányzatának tekinti. Szerinte valaha az egész ország „vidék” volt, de a fejlődéssel, az egyes funkciók erősödésével a vidéki térségek aránya lecsökkent. Mellettük megjelentek az urbánus, ipari, turisztikai területek és az ezekhez kapcsolódó fejlesztések. Ebben az értelemben a vidékfejlesztést a településfejlesztés egy sajátos területének, egyik agrár-térségekre jellemző irányának tekinthetjük. Dr. Buday-Sántha Attila egyetemi tanár, PTE Prof. Dr. Süli-Zakar István egyetemi tanár, DE A területfejlesztés három részből áll. „Ezek a részterületek egymás mellett és egymást átszőve léteznek. Kiemelni őket beágyazottságukból csak bizonyos kutatási vagy speciális fejlesztési célok elérése érdekében lehet”. Ha a területfejlesztést földrajzi megközelítésbe helyezzük, akkor elfogadható a fenti megállapítás. Városfejlesztés (városok és urbanizált Közterek fejlesztése) Vidékfejlesztés (falusi – rurális – térségek fejlesztése) Regionális fejlesztés (falu város kapcsolatra épülő térségfejlesztés kistérségek, megyék, régiók fejlesztése)

26 A felülről vezérelt (hagyományos terület-) fejlesztés célja a gazdasági növekedés. „A gazdasági növekedésre való koncentrálás nemritkán abból a hitből fakad, hogy a gazdasági növekedés majd a kívánt társadalmi fejlődést is maga után vonja. A gazdaság érdekei azonban képesek önállósulni és felülkerekedni a közösségek vagy a környezeti fenntarthatóság érdekein”. Dr. G. Fekete Éva Kulcsár László A vidékfejlesztés és területfejlesztés fogalmi viszonyának elemzésekor három felfogással találkozunk: a vidékfejlesztés a területfejlesztésnek alárendelt tevékenység a vidékfejlesztés és a területfejlesztés között nincs értelmezhető viszony a vidékfejlesztés és a területfejlesztés között sajátos mellérendelt viszony van A területfejlesztés azáltal, hogy regionális szintű nagyberuházásokkal infrastrukturális fejlesztéseket valósít meg, mintegy megteremti a vidékfejlesztés „fizikai” háttereit. Az értékek rangsorában:  ökonómia és gazdaságföldrajzi modellek  a műszaki fejlesztés  a pénzügyi megfelelés  emberi erőforrások  a helyi közösségek és a helyi társadalom gazdasági, társadalmi szereplői  az ökológia és a kultúrtáj értékei A területfejlesztés esetébenA vidékfejlesztés esetében A vidékfejlesztés sajátosságai között az emberközpontúságot, a komplexitást és a kistérségi irányultságot említi.

27 A területfejlesztés (vertikális szintjei) Országos (NUTS I) Regionális (NUTS II) Megyei (NUTS III) Kistérségi (NUTS IV) Települési (NUTS V) A magyar területpolitika és területi statisztika is használja az Európai Unió ötfokozatú területi statisztikai beosztási rendszerét, az ún. NUTS- szinteket. „ Milyen léptékű térséget tekintünk a vidékfejlesztés megfelelő terének ? ” Az emberiség történelmében a kívülről (vagy fentről) és a belülről (vagy lentről) vezérelt területi fejlődési szakaszok váltják egymást. A lentről jövő helyi fejlesztés az 1980-as években új színt hozott a hagyományos területfejlesztésbe. A kistérség, mint a regionális szint legkisebb kategóriája „sokkal közelebb áll az egyénekhez közvetlenül kapcsolódó lokalitáshoz, mint a döntően másodlagos közösségek által formált, a nemzeti szint felé közvetítő régióhoz”.

28 A Vidékfejlesztés és a Területfejlesztés összehasonlítása 1. LÉPTÉK Alulról fölfelé irányuló Helyi erőforrások aktivizálódásával a teljes élet minél több ember számára Helyi erőforrások aktivizálódásával a teljes élet minél több ember számára Jellemzően kisléptékű (kistérség, táj) Jellemzően kisléptékű (kistérség, táj) A folyamatos térségi megújítást biztosító belső struktúrák integrált rendszere JELLEGE CÉLJA TÁRGYA Felülről lefele irányuló Gazdasági növekedés A húzóerőt képező gazdasági ágazatok, a folyamatos térségi megújítást biztosító struktúrák Forrás: Jávor K., 1999 VIDÉKFEJLESZTÉSTERÜLETFEJLESZTÉS Jellemzően nagy léptékű (ország, régió, megye) Jellemzően nagy léptékű (ország, régió, megye)

29 A Vidékfejlesztés és a Területfejlesztés összehasonlítása 2. ALANYA Közösségi részvétel a tervezésben, a megvalósításban és a monitoringban Helyi erőforrások aktivizálódásával a helyi adottságok hasznosítása (struktúraváltás, minőségi termékek, infrastruktúra, kulturális örökség, népességmegtartás feltételei) Helyi erőforrások aktivizálódásával a helyi adottságok hasznosítása (struktúraváltás, minőségi termékek, infrastruktúra, kulturális örökség, népességmegtartás feltételei) Elsősorban közvetlen módon hat az emberekre, már rövid távon belül is Elsősorban közvetlen módon hat az emberekre, már rövid távon belül is MÓDSZERE TARTALOM TÁRSADALMI HATÁS Magas szintű műszaki és közigazgatási ismeretekkel bíró technikák (K+F műhelyek) Nagytérségi közlekedési és egyéb infrastruktúra-hálózatok, nagy volumenű beruházások, stb. Nagytérségi közlekedési és egyéb infrastruktúra-hálózatok, nagy volumenű beruházások, stb. Elsősorban közvetett módon érvényesül, csak közép, illetve hosszabb távon Elsősorban közvetett módon érvényesül, csak közép, illetve hosszabb távon Forrás: Jávor K., 1999 VIDÉKFEJLESZTÉSTERÜLETFEJLESZTÉS Belső és külső szereplők a kooperáció alapján, partnerségben – a belsőké a kezdeményező szerep Külső és belső szereplők (a piaci versenyből származó érdekek alapján) – a külsőké a kezdeményező szerep

30 ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS Társfinanszírozás, de döntően helyi saját, illetve decentralizált állami forrásokból Társfinanszírozás, de döntően helyi saját, illetve decentralizált állami forrásokból Program Partnerség FINANSZÍROZÁS MEGVALÓSÍTÁS ALAPFELTÉTELEI Társfinanszírozás, de döntően állami centralizált közpénzekből Társfinanszírozás, de döntően állami centralizált közpénzekből Program Központi döntés Forrás: Jávor K., 1999 A Vidékfejlesztés és a Területfejlesztés összehasonlítása 3. VIDÉKFEJLESZTÉSTERÜLETFEJLESZTÉS Orientáló, kezdeményező, támogató Orientáló, kezdeményező, támogató Döntő, meghatározó

31 A hatékonyságról szólva megjegyzendő, hogy csupán a pénzügyi eredményeket vizsgálva gyakran veszteségesek a helyi fejlesztési projektek. Ha azonban figyelembe vesszük: a táj és a vidék környezeti értékének növekedését, a humán erőforrás képzettségének növekedését, a szociális segélyezésre vagy az egészségügyi kezelésre kifizetett összegek megtakarítását, a bűnözés csökkenését, a megújuló energiaforrás kiváltását, akkor más megítélésbe kerülnek ezek a projektek. A nem piaci előnyök és költségek a helyi fejlesztésben felértékelődnek.

32 Az agrárgazdaság-fejlesztés egy ágazati fejlesztés. A vidék és agrárgazdaság-fejlesztés között, bár vannak átfedések, azok nem azonosíthatók egymással, mert a vidékfejlesztés komplex, több ágazatot egybekapcsolva szemlél, ezért bizonyos értelemben több, bizonyos értelemben meg kevesebb, mint az agrárgazdaság-fejlesztés. Ugyanígy elmondható fordítva is, tehát a mezőgazdaság-fejlesztés bizonyos értelemben több (a mezőgazdaság egész ágazati rendszerét átfogja), bizonyos értelemben kevesebb, mint a vidékfejlesztés (csak egy ágazat fejlesztésére koncentrál). A vidékfejlesztés a területfejlesztésnek egy típusa, irányzata, illetve sajátos területe.  A vidékfejlesztés és a területfejlesztés közötti kapcsolatot egy mellérendelt viszonnyal lehet jellemezni, mert a hazai körülmények között a vidék problémáit nem lehet elszakítani az adott területi egység (régió, megye) fejlesztési kérdéseitől.  A területfejlesztésen belül a különféle szinteken (nemzeti, regionális, megyei, kistérségi, települési) más-más vidékfejlesztési problémákat kell megoldani.  A területfejlesztésen belül azért van szükség vidékfejlesztésre is, mert egyébként a területfejlesztést célzó támogatások nem jutának el a legrászorultabb településekig és szereplőkig. Összegezve a hazai szakemberek véleményét

33 Készítette: Szilágyi Vanda (2. évfolyam földrajz Bsc)

34 Mi a vidék? A Nemzeti Agrárprogram (1997) alapján a vidék az a terület,ahol mezőgazdasági tevékenység, a zöldterület (erdő,természetes táj) dominál és amelyet aprófalvas településszerkezet,alacsony beépítettség illetve csekély népsűrűség jellemez. Vidéki település, amely a városi státusszal nem rendelkezik, vagy rendelkezik ugyan városi státusszal de lakónépessége nem haladja meg a főt. Font (1999) szerint a vidék nem más, mint egy életforma, az emberiség gyökere,ahonnan ered,ahonnan elindul a fejlődés és amivel baj van. A vidék nem számszerűsíthető fogalom, hanem az életminőség számszerűsíthető formája. Boros (2001) megfogalmazásában a vidék fogalmát annak kell érteni, ami minden olyan körzet, régió, szabad terület, amely még nem esett áldozatául az urbanizálódás dühének, ahol még van tér és van levegő.

35 Terület- vagy vidékfejlesztés? A vidékfejlesztés a területfejlesztésnek alárendelt tevékenysége. („vidékfejlesztési program: a vidéki területekre kidolgozott területfejlesztési program”) A vidékfejlesztés és a területfejlesztés között nincs értelmezhető viszony. A vidékfejlesztés és területfejlesztés sajátos mellérendelt viszonyban áll egymással.

36

37 Vidékfejlesztési stratégiák: SAPARD (előcsatlakozási alap 1998) AVOP és az NTV ( ) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv ( ) Minimumfeltétele két tervezési dokumentum - stratégia,program/terv - mellyel az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) forrásokat felhasználhatja.

38 Az Európai Unió költségvetéséből a területfejlesztést 308,1 Mrd euró-t tesz ki. Magyarországot tekintve 22,4 Mrd euró (a 308,1 Mrd euróból) + a teljes felhasználható keret 15%-a Összesen: 26,2 Mrd euró ( között)

39 A stratégia specifikus céljai gazdasági bázis megerősítése logisztikai szolgáltatások fejlesztésével; a kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának növelésével; humánerőforrás erősítésével és a kkv-k és nagyobb feldolgozóiparok együttműködésével növelni a versenyképességet innovációs képesség és kapacitás fejlesztése határ menti térségeinek és a határon átnyúló együttműködése

40 Régiók és megyék szerint

41 regiok/orsz/beruhazasreg.pdf

42 Hajdú-Bihar megye EU keleti perifériájának átlagos szereplője Magyarországon belüli pozíciója nem változott Kevésbé érintette a 2008-as gazdasági válság Negatív hatások: - vállalkozási aktivitás, és a külföldi tőkebefektetések szerény jelenléte - mezőgazdaság, oktatás, egészségügy,szociális ellátás felülreprezentáltsága nem feltétlenül a dinamika jele - multinacionális nagyvállalatok és a gyenge versenyképességű hazai kis- és középvállalkozások kettőssége

43 Hajdú-Bihar megye területfejlesztési rendszerében különböző szervezeteknek van hatása :- Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség - Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség 2014 januárjától megyei önkormányzatok veszik át az irányítást

44 Kistérségek Magyarországon A népesség eloszlása a kistérségeken belül: -Felzárkózó térségekben alig 21% -Stagnáló térségekben 12% -Lemaradó térségek 8% -22 dinamikus fejlődésűnek ítélt kistérség közül csupán egy-egy található Észak-Magyarországon és az Alföldön 40 fejlődő közül is csupán 10 fekszik a Dunán innen a 24 leszakadó kistérségből 19 található az ország keleti felén.

45 Kistérségi szinten két területfejlesztési célú szervezet-típus jelenik meg: 1. Többcélú kistérségi társulások 2. Önkormányzati fejlesztési társulások Például: Derecske – Létavértesi Kistérség Többcélú Társulása; Bihari Önkormányzatok Kistérségi Többcélú Társulás; Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása

46 Debrecen jelenlegi beruházásai A kettes villamos Új ipari üzem Nagyerdei Csónakázó-tó és Békás-tó átalakítása Stadion


Letölteni ppt "Lenkey Gábor Területfejlesztés vs. Vidékfejlesztés 14. tétel: A területfejlesztés és a vidékfejlesztés viszonya (Lenkey G.)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések