Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Menedzsment ismeretek. Menedzsment „A menedzsment az a folyamat, melyet egy vagy több személy végez mások tevékenységének koordinálására, olyan eredmények.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Menedzsment ismeretek. Menedzsment „A menedzsment az a folyamat, melyet egy vagy több személy végez mások tevékenységének koordinálására, olyan eredmények."— Előadás másolata:

1 Menedzsment ismeretek

2 Menedzsment „A menedzsment az a folyamat, melyet egy vagy több személy végez mások tevékenységének koordinálására, olyan eredmények elérése érdekében, melyeket egyikük sem tudna egyedül elérni.” managemegvalósít, sikerre visz valamit managerkompetencia alapú megközelítés Mit?cél + eredmény (mutató, indikátor) Hogyan?Milyen működési rendben tudom a kitűzött célt elérni, megvalósítani? Mit kell tennem? Menedzsment:sikerre vinni a célt, elérni azt az eredményt, amit definiáltunk.

3 Vezetés feladat-meghatározó, munka-összehangoló tevékenység A vezetés az emberek, embercsoportok tevékenységének összehangolása meghatározott cél elérése érdekében, meghatározott eszközök és módszerek segítségével. Vezetés olyan tevékenységnek tekinthető, amely kommunikációs folyamatra támaszkodva, meghatározott cél (célok) érdekében, befolyásolja az emberek közötti kapcsolatokat, s az emberi magatartásokat.

4 Fogalom rendszer A menedzselés és a magyar terminológia szerinti vezetés fogalma általában ugyanazt jelenti, ugyanakkor (tágabban) a vezetés – és a menedzsment – szóhasználat három fogalmat is takarhat: 1.a vezető (menedzser) tevékenységét, 2.a vezető által használt módszereket, módszertani apparátust, és 3.a vezető testületet. Ezek közül az – első kettőhöz kapcsolódóan – vezetői / vezetési folyamat bonyolódhat le akkor, ha egy csoport, de legalább két személy közös cél elérésére törekszik, vagy feladatokat old meg munkamegosztással. A harmadikhoz kapcsolódóan a menedzsment, mint intézmény magába foglalja egy szervezet minden olyan pozícióját (pl. személyzeti vezető), fórumát és szervét (pl. irányító testület, igazgatótanács, elöljáróság, stb.), amely hivatott vezetői funkciók gyakorlására. Ide tartozik az a jog is, hogy a szervezet más tagjainak megbízást, utasítást adhatnak, a szervezetet képviselhetik, stb.

5 Feladatok A klasszikus menedzser és menedzselés értelmezésből kiindulva a legfontosabb és folyamatos vezetési feladat a meglévő vállalkozás (szervezet) működtetése, üzemeltetése. Az ezzel kapcsolatban végzendő menedzselési tevékenységek a tulajdonos(ok) által rendelkezésre bocsátott tőke hatékony működtetésére, az erőforrások jó összehangolására, a termelékenység növelésére irányulnak. A tulajdonos(ok)tól kapott jogosítványokkal és döntési szabadsággal a költség-haszon elv maximális szem előtt tartásával végzi(k) a működtetés felelősségteljes feladatait. A vállalkozás hatékony működtetése egyre gyakrabban igényli a menedzserektől azokat a lépéseket, amelyek a vállalkozások átalakítására, fejlesztésére irányulnak. Ezek külső vagy belső kényszer hatására indukálódnak: -az erőforrások bővítése vagy szűkítése, -a szervezeti struktúra átalakítása, racionalizálása, -új tevékenységi körök beindítása, -az alaptevékenység módosítása, stb. A vezetői munka középpontjában tehát a vállalkozás-üzemeltetés és a fejlesztés áll.

6 Típusai A vállalkozási menedzsment egészének legfőbb feladata a megfelelő célok kitűzése és azok megvalósítása, szakfeladatok alapján megkülönböztethetjük az alábbiakat: Stratégiai menedzsment Marketing menedzsment Projekt menedzsment Innovációs menedzsment Változás menedzsment Termelés menedzsment Minőség menedzsment Információs menedzsment Emberi-erőforrás menedzsment Pénzügyi menedzsment

7 Marketing menedzsment Tudatos vállalati törekvések + vezetői magatartás - a vállalat piacképességének fejlesztésére irányul, -a marketing eszközeivel - a hosszú távú terv és a társadalmi ésszerűség keretei között -a szükségletek teljesebb kielégítését és a hatékonyabb gazdálkodást szolgálja A marketingmenedzselés szakfeladata a piaci igények és szükségletek feltárása, felkeltése, befolyásolása, felmérése és továbbítása a vállalkozás számára mindazon üzleti tevékenységek között, amelyek irányítják a termékek és szolgáltatások eljuttatását a termelőtől a fogyasztóhoz.

8 Stratégia menedzsment A mai gazdasági környezetben csak az a vállalkozás működhet eredményesen, amely megkísérli kiszámítani a környezetből érkező kihívásokat,. Fő feladata, hogy a vállalkozásokat folyamatosan a környezethez hangolja: -környezeti kihívásokhoz való alkalmazkodás - a stratégia megvalósításához szükséges külső és belső megfelelés feltételeinek biztosítása, -akciók indítása

9 Projektmenedzsment Legfontosabb feladata a termelőbázis létrehozása, de a szervezet – tevékenységeitől és rugalmasságától függően – kutatási, fejlesztési, szolgáltatási, stb. projekteket is indíthat. A projekt egy terv, amelyet lényegében a feltételek összességének egyszerisége jellemez, pl. célelőírás, az időbeli financiális, személyi és egyéb korlátozások, általában elhatárolódik más tervektől és legtöbbször egy projekt-team, egy projekt specifikus szervezet valósítja meg.

10 Innovációs menedzsment Az innováció bármely újnak érzékelt elgondolás, gyakorlat, vagy ezek anyagi megtestesülése az előállító szervezet, a működési terület vagy a felhasználó szempontjából. Az innovációs szükséglet felismerése, a hasznosítási lehetőségek, feltételek, esélyek előzetes tanulmányozása, az innovációs folyamat „levezénylése” az innovációs menedzser feladata. A szervezetek innovációs kapacitása, képessége megőrzése, elsősorban fejlesztése terén, sokat tehet a vállalati felső vezetés a szervezeti-vezetési kultúra megfelelő alakításával, az innovációval kapcsolatos attitűdök változtatásával, a lehetőségek biztosításával, a feltaláló-újító „innovátorok” érdekelté tételével, stb. A környezet információiból és a működés tapasztalataiból levezethető megújítás és racionalizálás kiterjed a termelési politika alakításától a termékek, gyártási eljárások és a termelőrendszer megújításán át a vállalkozási szervezet innovatív fejlesztéséig. Ebből következik, hogy a marketing, K+F (kutatás-fejlesztés), kísérleti gyártás, termelés, értékesítés kapcsolatsora innovációs láncot alkot.

11 Még.. A változásmenedzselés a vezetés tudatos beavatkozása a szervezet lényeges jellemzőibe, amikor a szervezet, valamilyen belső vagy külső kényszer hatása miatt, már nem kerülheti el a változásokat. A termelésmenedzsment feladatai a konkrét termelési célkitűzésektől a termékek és szolgáltatások előállításán keresztül az értékesítésig, azaz a tényleges szükséglet- kielégítésig, valamint a bevétel realizálásáig terjednek. A minőség menedzsment a minőségbiztosítás legalapvetőbb elemeinek megjelenése a termelési és szolgáltatási folyamatokban vagy minőségbiztosítási rendszer, vagy akár egy teljes, marketingalapú vezetési koncepció (TQM) formájában.

12 Információs menedzsment Az információ egyre inkább termelési tényezővé lép elő. Az információs menedzsment feladata a vállalkozási információs rendszer felépítése és működtetése, az információáramlás, valamint a kommunikáció megteremtése, a vezetéstájékoztatás rendszerének kiépítése, a kontrolling funkciók megalapozása. A fő cél a szükséges információk meghatározása, gyakoriságok megállapítása, annak az adatáramlási és feldolgozási folyamatnak a kialakítása, amely képes ezeket az adatokat, értékelt eredményeket, szükséges mutatószámokat szolgáltatni.

13 Vezetési funkciók

14 Vezetői szerepek Interperszonális (személyközi) szerepei: - protokolláris / nyilvános megjelenés szerepe - főnöki / vezetői szerep - kapcsolatteremtő és ápoló / összekötő szerep Információs szerepei - információgyűjtő / figyelemmel kísérő szerep - információ szétosztó / terjesztő szerep - szóvivői szerep Döntési szerepei - vállalkozói szerep - erőforrás-elosztó szerep - zavarelhárító / konfliktuskezelő szerep - tárgyaló-megegyező szerep

15 Nemzetközi reláció A nemzetközi vállalat alapvetően úgy tekint nemzetközi működésére, mint hazai tevékenységének kiterjesztésére. A termékeket, szolgáltatásokat, ismereteket otthon fejlesztik ki, és onnan juttatják el a külföldi egységekbe. Amikor egy vállalat a globális szakaszba ér globális termékeket és szolgáltatásokat kezd kifejleszteni, de még mindig úgy tekint a külföldön tevékenykedő egységekre, mint amik az anyavállalat stratégiáját hajtják végre. A multinacionális vállalat már megkezdi a kompetenciák (hatáskörök) megosztását és terítését, valamint felismeri, hogy a más országokban folytatott működésnek jelentős kihatása lehet a vállalat stratégiáira és termékeire. A transznacionális vállalat már olyan szakaszba ér, ahol a tevékenységeket abba az országba vagy helyre telepítik, ahol azzal a legjobb eredményt lehet elérni.

16 Klasszikus iskola - TAYLOR A tudományos vezetés Jogok és kötelességek pontos meghatározása Egy főnök elv tagadása, funkcionális vezetés A fizikai és szellemi munka szétválasztása Szabványosítás, egységesítés, A szervezeti élet racionalizálható, „SZERVEZETMÉRNÖK”

17 Tudományos iskola A tudományos vezetés Magas bér - alacsony költség Mindenféle csoportmunka eltörlése Tayloristák: Gilbreth - mozdulatelemzés, Gantt - programtáblázat, Ford - T modell - futószalag Megalapozta a modern szervezetek vezetésének módszertanát

18 Fayol A felső-vezetés kérdéseivel foglalkozik, Törzskari szervezet + egyszemélyi vezetés Vezetés összetevőinek meghatározása = tervezés, szervezés, személyes vezetés, koordinálás, ellenőrzés 14 általános vezetési elv kidolgozása (pl. munkamegosztás, fegyelem, az irányítás egységessége, az egyéni érdek alárendelése az általános érdekeknek, a személyzet díjazása, centralizáció, kezdeményezés) Hierarchia - hidakkal

19 Weber A centralizált porosz közigazgatásból indult ki, a bürokratikus szervezeti forma a legjobb: specializáció, munkamegosztás hierarchia szabályozottság személytelenség és tárgyilagosság írásbeliség (aktaszerűség) hivatástudat, szakmai hozzáértés

20 Emberi kapcsolatok iskolája A fiziológiai mellett pszichológiai tényezők is befolyásolják a teljesítményt. nA vállalatot társadalmi rendszerként fogja fel, csoportok viselkedése, formális és informális kapcsolatok. Önmegvalósítás Megbecsülés Szeretet Biztonság Fiziológiai szükségletek

21 McGregor X elmélet: az átlagember nem szeret dolgozni, nem vállal felelősséget, igényli, hogy irányítsák, ennek megfelelően kényszeríteni, ellenőrizni, büntetni kell Y elmélet: az ember szívesen dolgozik, ha látja a célt, elvállalja, keresi a felelősséget, a vezető feladata a célok iránti elkötelezettség megteremtése, az ösztönzés, a fejlesztés

22 Vezetés és vezető az új évezredben az emberi erőforrás felértékelődése: az emberek megnyerése - kommunikáció, elkötelezettség és bizalom megteremtése, elégedettség, motiváció, támogató rendszerek, teljesítményértékelés, az emberi erőforrás fejlesztése, tudásmenedzsment;

23 Új vezetési és szervezési módszerek, technikák csoport(team)munka, projektek outsourcing (kiszervezés), létszámcsökkentés, „lapos” struktúrák, folyamatjavítás: folyamatos javítás vagy benchmarking vagy reengineering (újjáalakítás), "leadership„ (irányítás): - irányvonal (jövőkép) kijelölése, - az emberek megnyerése (a jövőkép kommunikálása), motiválás és lelkesedés felkeltése, változásmenedzsment, coaching, mentorálás;

24 Mentorálás indokaúj helyzet (új munkahely vagy pozíció) a pártfogóvezető a szervezetben (de nem közvetlen felettes) a pártfogolttehetséges, de tapasztalatlan munkatárs (leendő vezető) célbeilleszkedés, problémamegoldás költségetréning + kieső munkaidő

25 Coaching Indoka vezetői szerep jobb betöltése, új kihívás a pártfogó külső szakértő, tanácsadó (esetleg belső szakértő) a pártfogolt aktív vezető cél önfejlesztés, vezetői készségek fejlesztése költsége szerződésben rögzített díj

26 Szervezeti viselkedés Egyéni szint - Egyéni jellemzők (személyiség, motiváció) - Csoport jellemzők (csoportalakítás, dinamika) Szervezeti szint - Szervezeti kultúra - Kommunikáció - Konfliktusok - Hatalom

27 Személyiség Függ.. - az öröklött tulajdonságoktól, - a környezeti hatástól, A személyiség megnyilvánulási formái: a különféle személyiségjegyek, megfigyelhető viselkedési formák

28 Konfliktus Konfliktusnak nevezzük különböző személyek és/vagy csoportok között azt az egyet nem értést, feszültséget, amit a felek konfliktusként érzékelnek. Konfliktusok létrejöhetnek egyének, csoportok és szervezetek között bármilyen összetételben. Leginkább akkor érhetők tetten, amikor a résztvevő felek nyílt egyet nem értéséről van szó. Az érintettek úgy érzik, hogy a másik fél frusztrálja őket, veszélyezteti érdekeiket és céljaikat, és ők erre a veszélyérzetre reagálnak. A felek között kialakuló konfliktus tehát egymás ellen irányul, nagysága, ereje és módszere mindig akkora, hogy az érintett partner is észlelje.

29 Kommunikáció A verbális és nonverbális információcsere aránya egy átlagos kommunikációs helyzetben körülbelül 7% (verbális) és 93% (nonverbális). Miért érezzük mégis általában fordítottnak ezt az arányt? Verbális kommunikációnk döntően tudatos és akaratunknak megfelelően átgondolt és szerkesztett, míg nonverbális kommunikációnk jó része szándékolatlan, nagy része egyenesen kívül esik személyes kontrollunkon.

30 Meggyőzés A kommunikációs folyamat a szorosan vett közlésen, az információ továbbításán túl csaknem mindig a kommunikációs partner befolyásolására, meggyőzésére irányul. A kommunikátor hitelessége alapvető fontosságú minden meggyőző szándékot tartalmazó interakció során. A meggyőzés során a kommunikátor elsődleges célja, hogy a befogadó vagy befogadók véleményében, attitűdjeiben és viselkedésében mélyreható és tartós változásokat okozzon. A meggyőzés lépcsőfokai a következők: – megértés – elfogadás – azonosulás

31 Maslow A legismertebb és leggyakrabban hivatkozott szükségletelmélet Abraham Maslow (1943) nevéhez fűződik. Az ember szükségletek hordozója, egyre többet akar és igyekszik meglévő szükségleteit kielégíteni. Ezek a szükségletek hierarchiában helyezkednek el, és a szükségletek 'piramisa' szerint az alapvető (lét) szükségletektől indulva az egyre magasabb rendűek – teljes mértékben – csak sorban egymás után elégülhetnek ki. 1. Fiziológiai szükségletek. Az alapvető emberi létfenntartáshoz kapcsolódó szükségletek, mint pl. az éhség, szomjúság, álmosság, anyai ösztön, nemi vágy, stb. 2. Biztonsági szükségletek. A biztonságos és fenyegetésmentes fizikai és érzelmi környezet fenntartására irányuló szükségletek. Pl. a megfelelő lakás, ruházat és anyagi biztonság (stabil életvitel), egészség iránti vágy tartozik ide. Más szóval fiziológiai szükségleteink tartósan is kielégíthetők legyenek. 3. Közösséghez való tartozás szükséglete. A szeretet és elfogadás iránti szükséglet, a társ, család, gyerekek, barátok iránti vágy, a csoporthoz való tartozás igénye. 4. Elismerés iránti szükségletek. A pozitív önkép, a megbecsültség, illetve a mások általi elismertség kialakításához kapcsolódnak, mint az erő, a siker, a magabiztosság, az önbizalom, hozzáértés, ill. a figyelem, a fontosság, a státusz és presztízs iránti vágy. 5. Önmegvalósítási szükségletek. A személyiség, a képességek, a teljesítési potenciál fejlesztésére, a kreativitásra irányuló szükségletek, hogy megvalósítsuk a magunkban rejlő lehetőségeket (értelmet adjunk életünknek).


Letölteni ppt "Menedzsment ismeretek. Menedzsment „A menedzsment az a folyamat, melyet egy vagy több személy végez mások tevékenységének koordinálására, olyan eredmények."

Hasonló előadás


Google Hirdetések