Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A ROP CÉLTERÜLETEI - térségi centrumok fejlesztése, decentralizáció és fenntarthatóság Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet MŰHELYVITA A NEMZETI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A ROP CÉLTERÜLETEI - térségi centrumok fejlesztése, decentralizáció és fenntarthatóság Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet MŰHELYVITA A NEMZETI."— Előadás másolata:

1 A ROP CÉLTERÜLETEI - térségi centrumok fejlesztése, decentralizáció és fenntarthatóság Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet MŰHELYVITA A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁNAK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Budapest, 2003 április 24.

2 A ROP célterületei - térségi centrumok fejlesztése, decentralizáció és fenntarthatóság 4 A ROP célrendszerének áttekintése, a célok konzisztenciája 4 A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet 4 Térségek és térségközpontok helye a célrendszerben 4 Az elmaradott térségek kezelésének problémája 4 A tanulságok összefoglalása

3 A ROP célrendszerének áttekintése A célok konzisztenciája 4 Az NFT három specifikus célja: versenyképesebb gazdaság, humán erőforrások jobb kihasználása, jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés 4 A ROP átfogó célja a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. 4 A ROP a fenti célt a továbbiakban 2, 3, 4 és 5 cél illetve prioritás formájában fogalmazza meg, és ezek között a csoportosítások között nem fedezhető fel következetes összefüggés. 4 ROP : - a fenntartható turisztikai célú fejlesztések elősegítése, - a városok települési környezetének fejlesztése, - a térségek gazdasági potenciáljának fejlesztése, - az infrastrukturális fejlesztések, és - a foglalkoztatáspolitikai, képzési támogatások.

4 A ROP célrendszerének áttekintése A célok konzisztenciája - inkonzisztenciája 4 ROP a fenntartható turisztikai célú fejlesztések elősegítése, p.5 felsorolás - a városok települési környezetének fejlesztése, - a térségek gazdasági potenciáljának fejlesztése, - az infrastrukturális fejlesztések, és - a foglalkoztatáspolitikai, képzési támogatások. 4 ROP turisztikai potenciál erősítése, p.6 Négy - térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése, beavatkozási - régiók emberi erőforrásának fejlesztése, terület - szakértői segítségnyújtás 4 ROP A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú p.6 Három fenntartható hasznosítása, specifikus - vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál cél fejlesztése a városokban - megújulásra képes helyi társadalom megteremtése 4 ROP a meghatározó centrumok, térségközpontok gazdasági fejlesztése, p.6 Két - társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek értelmezés és hátrányos helyzetűek által lakott településrészek fejlesztése 4 ROP a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése p.6 Egy átfogó cél

5 A ROP célrendszerének áttekintése A célok konzisztenciája - kettes osztás versus NFT célok

6

7 A ROP célrendszerének áttekintése A célok konzisztenciája - a három specifikus cél átformálása

8 A ROP célrendszerének áttekintése A célok konzisztenciája - a beavatkozási területek 4 Turisztikai potenciál erősítése (kapcsolódások: térségi gazdaság potenciálja, humán tőke, társadalmi tőke, kulturális örökség védelme, természeti környezet védelme) 4 Térségi infrastruktúra fejlesztése (kapcsolódások: települések gazdasági potenciálja, térségek gazdasági potenciálja, társadalmi tőke (kapcsolatháló) erősítése, vonzó települési környezet alakítása, természeti környezet védelme (pl. hulladék, víz). 4 Régiók humán tőke (emberi erőforrás) fejlesztése (kapcsolódások:humán tőke, társadalmi tőke potenciálja, városok gazdasági potenciálja, térségek gazdasági potenciálja, vonzó települési környezet kialakítása) 4 …?

9 A fenntarthatóság térbeli vonatkozásairól A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet 4 Általában a fenntarthatóságot időben értelmezik, mint gondoskodás a jövő generációk környezeti feltételeiről (intergenerációs szolidaritás) 4 A fenntarthatóság kapcsán ritkábban kerül szóba az intra-generációs szolidaritás követelménye, (bár pl. szociális, biztonsági, politikai, kulturális, globalizációs dimenziója gyakori téma). Megfogalmazható a térbeli szolidaritás és egymásrautaltság formájában is. 4 Az intergenerációs szolidaritás egyirányú, amennyiben a saját tevékenységünkkel kapcsolatos felelősségünk fogalmazódik meg mások iránt 4 Az intra-generációs viszony kétirányú, hiszen mások tevékenysége is kihathat a mi lehetőségeinkre. De nekünk sem csak passzív szerep jut. Tennünk is kell azért, hogy a tevékenységünk fenntartható maradjon, változó környezetben. Itt tehát nem szolidaritási, hanem önvédelmi kérdésről van szó.

10 A fenntarthatóság térbeli vonatkozásairól A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet 4 Manuel Castells a fenntarthatóság térbeli aspektusaként éppen ezt, vagyis a védelmi funkciót emeli ki: nevezetesen a “helyek tere” a védelemre szorul az “áramlások terével” szemben. 4 Helyek terén fizikai értelemben vett teret, a számunkra jelentéssel és jelentőséggel bíró környezetünket kell érteni, rendjével, kultúrájával, szabályaival és belső struktúrájával – míg az áramlások tere a kívülről érkező hatások erőterét jelenti. 4 Castells ezzel nem akarja kizárni a külső hatásokat, és nem tagadja a belső struktúra változásának a lehetőségét, csak azt jelzi, hogy a túl gyors és túl hirtelen külső hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belső viszonyokat, ez ellen védelemre van szükség.

11 A fenntarthatóság térbeli vonatkozásairól A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet 4 Fentiek lefordíthatók térségi, gazdasági és közlekedési kapcsolatokra - olyan funkciókon keresztül, mint a feltárás, (ami a ‘helyek terének’ belső kapcsolatrendszere) ill. a megközelítés, átszelés és elkerülés. (az ‘áramlások terének’ a pályái) ( ld. Tér és Társadalom 2001/3-4 ). Különböző hálózati relációk egy régióhoz képest Forrás: Plogmann (1980) nyomán kiegészítésekkel.

12 A fenntarthatóság térbeli vonatkozásairól Kulcsfogalom a térségi felszívóképesség 4 Kulcsfogalom a térségi felszívóképesség. 4 Ennek alapvető feltétele a belső kapcsolatrendszer megléte - a társadalmi, a gazdasági és a fizikai kapcsolatrendszer egyaránt. 4 A társadalmi kapcsolatrendszer eredménye a társadalmi tőke, a kapcsolati viszonyoknak az először nem intézményes, majd esetenként intézményesülő formája. 4 A gazdasági kapcsolatrendszer léte elengedhetetlen a térségi versenyképesség létrejöttéhez, azaz ahhoz, hogy a térség képes legyen kívülről felszívni, magának megszerezni és megtartani gazdasági tényezőket. A kifelé erősödő versenyképességnek befelé feltétlenül együttműködési készséggel kell párosulnia. 4 A fizikai kapcsolatrendszer, azaz a térségi infrastruktúra hálózatai egyrészt eredményei, másrészt fenntartói a létrejött kapcsolatoknak.

13 Source: Ray, Violette: (1991) Borders versus Networks in Eastern Central Europe. Flux, Vol.1. No.3. A fenntarthatóság térbeli vonatkozásairól Kulcsfogalom a térségi felszívóképesség Lengyelország keleti és nyugati felének eltérő vasúthálózati sűrűsége

14 Source: Gorzelak G – Jalowiecki B (2002) European Boundaries: Unity or Division of the Continent? Regional Studies, Vol.36. No.4. A fenntarthatóság térbeli vonatkozásairól Kulcsfogalom a térségi felszívóképesség A lengyel településhálózat legalacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező húsz százaléka ban

15 Térségek és térségközpontok a célrendszerben Nem a fejlett központoknak van régiójuk, hanem a fejlett régióknak központjuk 4 A tartós (fenntartható) fejlődés nem egy-egy kiemelkedő pólus, hanem egész térségek fejlődését követeli meg. 4 Az egyes térségeknek az az érdekük, hogy kialakuljon a sűrű belső hálózati rendszerük, mégpedig olyan módon, hogy az ne csupán egyes központokat, de minél több települést hozzon előnyös helyzetbe. Sokoldalú és sokirányú kapcsolatrendszer képes erősen beágyazni az egyes településeket a térségükbe. 4 Emellett a térségeknek az is érdeke, hogy a sűrű hálózat ne szakadjon meg a térség határán, hanem a határ menti települések számára is biztosítva legyen a kapcsolatok sokirányúsága. 4 Az ilyen módon kialakuló erős és prosperáló térségek hívják életre az erős központokat - és nem fordítva. 4 Fentiek egyébként egyaránt érvényesek emberek társadalomba, vállalatok gazdaságba, települések régiókba való beágyazódására

16 Térségek és térségközpontok a célrendszerben Nem a fejlett központoknak van régiójuk, hanem a fejlett régióknak központjuk 4 A ROP első prioritása esetén (Turisztikai potenciál erősítése) kétszeresen is lehetőség lenne a beágyazódás erősítésére. 4 Egyrészt látni kell, hogy a turizmus csak visszatükrözi egy térség érdekességét, vonzerejét. A turisztikai célokat támogatni kell, de tartósan nem szakadhat el a turisztikai vonzerő a térségben élők számára megélhető körülményektől.. (gazdaság, civilizáció, értékrendszer, elfogadottság, kultúra, lokálpatriotizmus stb.). 4 Másrészt a kívánatos nemzetközi elit-turizmus egy piramis csúcsa: Akkor képes tartósan működni, ha beágyazódik egy prosperáló belföldi turizmusba, és ezzel együtt egy még szélesebb szabadidő- kultúrába. 4 A ROP első prioritásának akkor van indokoltsága, ha elő képes segíteni ezeknek a beágyazódási kapcsolatoknak a kialakulását.

17 Térségek és térségközpontok a célrendszerben Nem a fejlett központoknak van régiójuk, hanem a fejlett régióknak központjuk 4 A ROP második prioritása (Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése) explicit módon is célul tűzi ki a kapcsolatok erősítését valamint a decentralizációt. 4 A Térségi kapcsolatok fejlesztése kifejezett céljának kell tekintse a belső feltártsági viszonyok javítását, mégpedig valamennyi település számára és nem csak a központok elérhetőségét emelve ki. Ez utóbbi cél előtérbe helyezésével a ROP paradox módon egyszerre akarja csökkenteni a települési központok terhelését (elkerülő utak) és növelni a központi települések terhelését (elérhetőségük kiemelése). 4 További két cél (Település-rehabilitáció és Barnamezők újraélesztése) nem tárgyalható a fenntarthatóságot önmagában is érintő zöldmezős beruházások problémájának bevonása nélkül. A külső segítségnek éppen a zöldmezős alternatíva árkülönbségét kell kompenzálnia. 4 A Regionális tudásközpont gazdasági kapcsolatrendszerbe ágyazását indokolatlan elválasztani a másik prioritásnál szereplő szempontoktól.

18 Térségek és térségközpontok a célrendszerben Nem a fejlett központoknak van régiójuk, hanem a fejlett régióknak központjuk 4 A ROP harmadik prioritása (Térségi (regionális) humán erőforrás fejlesztés) hangsúlyozottan kapcsolatokat és együttműködéseket épít. 4 Ide tartozik a helyi közigazgatási és a civil szféra együttműködésének a fejlesztése, a munkavállalók szakképzése kapcsán a térségen belüli szakmai kapcsolatok létrehozása; míg a regionális tudásközpont létrehozásánál kifejezetten az egyik fő cél a térségi kapcsolatok elősegítése. 4 A hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatásának elősegítése a fenntarthatóság egy másik követelményét, a térségi szolidaritás erősítését szolgálja. 4 A ROP negyedik prioritása (Technikai segítségnyújtás) mindenképpen beolvasztandó lenne a harmadik prioritásba: tartalmi elemei oda tartoznak, technikai vonatkozásai pedig nem illeszkednek a prioritások rendszerébe..

19 Az elmaradottság fogalmának kezelése a célok szempontjából és ennek fenntarthatósági és környezeti következményei 4 Az elmaradott térségek kezelésének problémája nem bízható spontán folyamatokra, hanem a területi politika fókuszában kell álljon. Minél kevésbé képes egy társadalom közvetlen (gazdasági, fejlesztési) politikájában érvényesíteni a szolidaritás követelményét, annál nagyobb teher hárul ebből a területi politikára. 4 Ennek megfelelően a térségi és szociális különbségek csökkentésének a sikeressége a NFT öt operatív programjának összességén múlik. 4 Egy olyan infrastruktúra-politikát, amely a fenntartás rovására is fejlesztéseket szorgalmaz, amely a többrétegű hálózatból indokolatlan mértékben az inter-regionális szintre koncentrálja a fejlesztéseket, amely a közlekedési ágak közül indokolatlan mértékben emeli ki az autópálya-fejlesztéseket, és amelyik ezt a hálózatot egy kifejezetten Budapest-centrikus struktúrában valósítja meg, nem lehet a káros hatásait helyi regionális fejlesztési ellenintézkedésekkel helyrehozni.

20 A tanulságok összefoglalása 4 A ROP és az NFT célrendszerét összhangba hozandó, egyfelől a gazdasági - társadalmi - környezeti megközelítés, másfelől ennek két markáns térbeli helyszíne - térségek és központok - keresztezésével állítottuk elő a ROP specifikus céljainak a vonatkoztatási keretét.. 4 A beavatkozási területeknek megítélésünk szerint nem az egyes specifikus célokat kell megismételniük, hanem olyan, húzó hatású akciókra kell irányulniuk, amelyek minél több kitűzött cél megvalósulását képesek elősegíteni. 4 A fenntarthatóság térbeli összefüggéseire koncentrálva kiemeltük a térbeli önvédelem fontosságát a gyors külső változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. 4 A belső hálózatoknak kell a térséget megerősíteniük, és a fejlett térségek termelik ki szervesen a térségközpontokat, nem fordítva 4 Az elmaradott térségek kezelésének problémája nem bízható spontán folyamatokra, hanem a területi politika fókuszában kell álljon. Minél kevésbé képes egy társadalom közvetlen (gazdasági, fejlesztési) politikájában érvényesíteni a szolidaritás követelményét, annál nagyobb teher hárul ebből a területi politikára

21 A ROP CÉLTERÜLETEI - térségi centrumok fejlesztése, decentralizáció és fenntarthatóság Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet MŰHELYVITA A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁNAK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Budapest, 2003 április 24. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "A ROP CÉLTERÜLETEI - térségi centrumok fejlesztése, decentralizáció és fenntarthatóság Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet MŰHELYVITA A NEMZETI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések