Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TÁRSADALMI STRUKTÚRA Társadalomszerkezet, rétegződés és mobilitás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TÁRSADALMI STRUKTÚRA Társadalomszerkezet, rétegződés és mobilitás."— Előadás másolata:

1 TÁRSADALMI STRUKTÚRA Társadalomszerkezet, rétegződés és mobilitás

2 Társadalmi struktúra VI. 6. Társadalmi rétegek jellemzése II. A közép- és a munkásosztály jellemezése. Szegénység és underclass.

3 A középosztály Mi a középosztály? Az iparosodó társadalmak mind több szakképzett szakembert, diplomást igényelnek. Az iparosodó társadalmak a szakképzettek többletét a státus- mobilitással felemelkedők köréből biztosították. A középosztályba kerülés legfőbb kritériuma a vagyon volt, e mellett „a jó családból származás”. A középosztály-meghatározások sokfélék, de mindegyik meghatározáshoz hozzátartozik, hogy e réteg az elit és a társadalmi hierarchia alján elhelyezkedő „szegények” vagy munkásosztály között helyezkednek el. Az ipari forradalmat követően a középosztály strukturális súlya csekély volt. Utasi Ágnes szerint középosztálynak tekintették az átlagosnál nagyobb örökölt vagyonnal, műveltséggel rendelkezőket. A -- későbbiekben kiszélesedett, átstrukturálódott

4 Mills : a középosztály Mills a társadalom hatalmi elitjének problémáját vizsgálta, egy újonnan alakuló, a régitől különböző „ középosztály„, az un. „ white collar „, a fehérgalléros osztály szociológiai jellegzetességeivel összefüggésben. A régi középosztály: elsősorban kistulajdonosok, kisiparosok, az államigazgatáshoz kapcsolódó kis- és középszintű hivatalnokok, hagyományos értelmiségiek (pap, tanitó)

5 Mills : a középosztály Mi ez a fehérgalléros osztály ? Mi ez a fehérgalléros osztály ? Mills hipotézise szerint régebben az amerikai társadalomban független középosztály létezett, s ez a függetlenség gazdaságilag megalapozott volt, ennek következtében szellemi függetlenséget is jelentett. Mills hipotézise szerint régebben az amerikai társadalomban független középosztály létezett, s ez a függetlenség gazdaságilag megalapozott volt, ennek következtében szellemi függetlenséget is jelentett. Az iparosodás azonban egyre nagyobb szervezeteket hozott létre, megszüntetve a kisebb gazdasági egységeket, versenyképtelenné téve azokat, de ily módon tönkre tette a régi középosztályt is. Kialakított viszont egy új, jellegzetes réteget, vagy osztályt, amelynek a legfontosabb jellemzője az, hogy nincs meg a függetlensége. Az iparosodás azonban egyre nagyobb szervezeteket hozott létre, megszüntetve a kisebb gazdasági egységeket, versenyképtelenné téve azokat, de ily módon tönkre tette a régi középosztályt is. Kialakított viszont egy új, jellegzetes réteget, vagy osztályt, amelynek a legfontosabb jellemzője az, hogy nincs meg a függetlensége. A folyamat: a gyors iparosítás több szakembert, diplomást igényelt, meghatározó lett a státusmobilitással felemelkedők köre, a vagyon után a „jó” családból származás elmosódott, a kulturális és materiális vagyon híján beérte a középosztály az iskolában megszerezhető műveltséggel, érettségivel, de inkább diplomával. Ezek a magasan képzettek, de vagyon és középosztályi származás nélküliek átalakították az új középosztályt. A folyamat: a gyors iparosítás több szakembert, diplomást igényelt, meghatározó lett a státusmobilitással felemelkedők köre, a vagyon után a „jó” családból származás elmosódott, a kulturális és materiális vagyon híján beérte a középosztály az iskolában megszerezhető műveltséggel, érettségivel, de inkább diplomával. Ezek a magasan képzettek, de vagyon és középosztályi származás nélküliek átalakították az új középosztályt.

6 Mills : a középosztály Az új középosztály létfeltételei a nagy szervezetekhez kapcsolódnak, ahol odaadó szellemi munkát kell végezni anélkül, hogy a vezetésbe beleszólása lenne. Az új középosztály létfeltételei a nagy szervezetekhez kapcsolódnak, ahol odaadó szellemi munkát kell végezni anélkül, hogy a vezetésbe beleszólása lenne. Ez azt váltja ki, hogy ez a középosztály, a fehérgallérosok tömege teljes mértékben kiszolgáltatottá válik. Ennek a középosztálynak nincs tartása, nincs lehetősége beleszólni a politika irányításába, kiesett a modern társadalomból az a réteg amely régebben hatékonyan irányíthatta a társadalmat. Ez azt váltja ki, hogy ez a középosztály, a fehérgallérosok tömege teljes mértékben kiszolgáltatottá válik. Ennek a középosztálynak nincs tartása, nincs lehetősége beleszólni a politika irányításába, kiesett a modern társadalomból az a réteg amely régebben hatékonyan irányíthatta a társadalmat. Ez a demokratizmus megszűnését jelenti, a középosztály megszűnt, s a munkásosztálynak sincs beleszólása a politikai életbe, csakis a szakszervezeteken keresztül, de ez látszólagos, mert a munkásosztály nevében a bürokratizálódott szakszervezeti apparátus, a szakszervezeti elit beszél és cselekszik, akkor a politikát csak bizonyos fajta elit irányíthatja az Egyesült Államokban. Ez a demokratizmus megszűnését jelenti, a középosztály megszűnt, s a munkásosztálynak sincs beleszólása a politikai életbe, csakis a szakszervezeteken keresztül, de ez látszólagos, mert a munkásosztály nevében a bürokratizálódott szakszervezeti apparátus, a szakszervezeti elit beszél és cselekszik, akkor a politikát csak bizonyos fajta elit irányíthatja az Egyesült Államokban.

7 Mills : a középosztály Miért nevezhetjük ezt a felfogást kritikainak ? Arról van szó, hogy Mills a konformizmus ellen lép fel, az egyénnek mint értéknek a hangoztatása a tömeg vagy szervezeti társadalomban. Mills egy fajta individualizmust hírdet. Ebben a konformizált világban mindenki csak a saját belső értékeihez lehet hű és csak azok vezethetik cselekvéseit. Miért nevezhetjük ezt a felfogást kritikainak ? Arról van szó, hogy Mills a konformizmus ellen lép fel, az egyénnek mint értéknek a hangoztatása a tömeg vagy szervezeti társadalomban. Mills egy fajta individualizmust hírdet. Ebben a konformizált világban mindenki csak a saját belső értékeihez lehet hű és csak azok vezethetik cselekvéseit. Mills szerint a társadalmi struktúrára vezethető vissza a hatalom elosztása, ha tehát a hatalom visszaél a saját lehetőségeivel, az egyetlen lehetséges magatartás a társadalmi struktúra megváltoztatására irányuló törekvés. Mills szerint a társadalmi struktúrára vezethető vissza a hatalom elosztása, ha tehát a hatalom visszaél a saját lehetőségeivel, az egyetlen lehetséges magatartás a társadalmi struktúra megváltoztatására irányuló törekvés. Melyik réteg képes önálló véleményformálásra és cselekvésre?.Itt hozza be Mills az értelmiség megváltó szerepét. Hiszen az összes többi társadalmi osztály vagy réteg ugyanis annyira kiszolgáltatott Mills társadalomképében, vagyis annyira a hatalmon lévők függvénye, hogy tőlük nem remélhető a társadalom megváltoztatása. Melyik réteg képes önálló véleményformálásra és cselekvésre?.Itt hozza be Mills az értelmiség megváltó szerepét. Hiszen az összes többi társadalmi osztály vagy réteg ugyanis annyira kiszolgáltatott Mills társadalomképében, vagyis annyira a hatalmon lévők függvénye, hogy tőlük nem remélhető a társadalom megváltoztatása.

8 Mills : a középosztály Az értelmiség számára az egyetlen lehetséges életforma viszont az, hogy kívül maradva ezeken a politikai folyamatokon, vizsgálja a társadalom jelenségeit, struktúráját, s erre emelje fel szavát a különböző hatalmi visszaélések ellen, tehát kialakítson egy olyan intellektuális magatartást, amely többé- kevésbé a társadalom állandó kritikája lehet, és ezzel a kritikával segítse az egész társadlom átalakítását. Az értelmiség ilyen, struktúrát bíráló szerepe- nem realizálódhat a szokványos politikai folyamatokban a megszokott politikai eszközökkel. Ez a kűzdelem, amelyet egyszerre tart politikainak és kultúrálisnak, intellektuális és morális harcmodort kíván, és kevéssé politikait. Egy új baloldal teremtédének lehetőségét sem ilyen szokványos politikai értelemben látja, s szinte erényt csinál a politikában való „ részt nem vételből „. Az értelmiség számára az egyetlen lehetséges életforma viszont az, hogy kívül maradva ezeken a politikai folyamatokon, vizsgálja a társadalom jelenségeit, struktúráját, s erre emelje fel szavát a különböző hatalmi visszaélések ellen, tehát kialakítson egy olyan intellektuális magatartást, amely többé- kevésbé a társadalom állandó kritikája lehet, és ezzel a kritikával segítse az egész társadlom átalakítását. Az értelmiség ilyen, struktúrát bíráló szerepe- nem realizálódhat a szokványos politikai folyamatokban a megszokott politikai eszközökkel. Ez a kűzdelem, amelyet egyszerre tart politikainak és kultúrálisnak, intellektuális és morális harcmodort kíván, és kevéssé politikait. Egy új baloldal teremtédének lehetőségét sem ilyen szokványos politikai értelemben látja, s szinte erényt csinál a politikában való „ részt nem vételből „.

9 Mills : a középosztály A szervezeteket Mills főként pejoratív értelemben vett bürokráciával, bürokratikus hatalommal azonosította. Politikai ideálja az általa sajátosan értelmezett demokrácia : ennek ismérve, hogy azok akiket lényeges, vitális értelemben érint egy bizonyos döntés, valamennyien hallattassák szavukat a döntés kialakításában, másrészt azok akik a döntéseket hozzák, ezt nyilvánosan tegyék meg oly módon, hogy mindenki hozzájuthasson minden információhoz a döntéssel kapcsolatban. A szervezeteket Mills főként pejoratív értelemben vett bürokráciával, bürokratikus hatalommal azonosította. Politikai ideálja az általa sajátosan értelmezett demokrácia : ennek ismérve, hogy azok akiket lényeges, vitális értelemben érint egy bizonyos döntés, valamennyien hallattassák szavukat a döntés kialakításában, másrészt azok akik a döntéseket hozzák, ezt nyilvánosan tegyék meg oly módon, hogy mindenki hozzájuthasson minden információhoz a döntéssel kapcsolatban. Mills megkérdőjelezi K. Marx azon tételét, hogy az emberek csinálják a történelmet..., saját tétele szerint : az elit csinálja a történelmet. A középosztály befolyása tehát a hatalom működésébe minimális Mills szerint. Mills megkérdőjelezi K. Marx azon tételét, hogy az emberek csinálják a történelmet..., saját tétele szerint : az elit csinálja a történelmet. A középosztály befolyása tehát a hatalom működésébe minimális Mills szerint.

10 A középosztály Giddens, 1973, Haralamos-Holborn, 1991 szerint Giddens, 1973, Haralamos-Holborn, 1991 szerint a „régi középosztály” az „új középosztállyal” kiegészülve megtartotta átlagosnál magasabb műveltségét, kedvező piacképességét, erőteljesebb autonómiáját. Nem kellett fizikai munkát végezzenek, munkájuk részben intellektuális tevékenységen alapult. Mivel az új középosztály nem rendelkezett vagyonnal, csökkent az osztályjellege. a „régi középosztály” az „új középosztállyal” kiegészülve megtartotta átlagosnál magasabb műveltségét, kedvező piacképességét, erőteljesebb autonómiáját. Nem kellett fizikai munkát végezzenek, munkájuk részben intellektuális tevékenységen alapult. Mivel az új középosztály nem rendelkezett vagyonnal, csökkent az osztályjellege.

11 A középosztály a középosztály kiterjedése szétfeszítette az osztályelméleteket, pl amit Marx kisszámú kistőkésnek nevezett „közbülső osztályként” határozott meg, az dominánssá vált. A középosztály kiszélesedése annak köszönhető, hogy a technikai fejlődés átalakította a munkamegosztás szerkezetét, erős igény mutatkozott a szakképzett munkaerőre. a középosztály kiterjedése szétfeszítette az osztályelméleteket, pl amit Marx kisszámú kistőkésnek nevezett „közbülső osztályként” határozott meg, az dominánssá vált. A középosztály kiszélesedése annak köszönhető, hogy a technikai fejlődés átalakította a munkamegosztás szerkezetét, erős igény mutatkozott a szakképzett munkaerőre. A középosztály kiszélesedése annak köszönhető, hogy a technikai fejlődés átalakította a munkamegosztás szerkezetét, erős igény mutatkozott a szakképzett „fehérgallérosok” iránt. Életesélyeik és életvitel- paramétereik egyre kevésbé illettek a hagyományos osztálystruktúrába. A középosztály kiszélesedése annak köszönhető, hogy a technikai fejlődés átalakította a munkamegosztás szerkezetét, erős igény mutatkozott a szakképzett „fehérgallérosok” iránt. Életesélyeik és életvitel- paramétereik egyre kevésbé illettek a hagyományos osztálystruktúrába. Mills is utal arra, hogy az első dilemmát a tulajdonnal rendelkező kis- és középvállalkozók alkotta „régi” és az „új” tulajdon nélküli életformájának különbsége, a kettő egymáshoz illesztése jelentette Mills is utal arra, hogy az első dilemmát a tulajdonnal rendelkező kis- és középvállalkozók alkotta „régi” és az „új” tulajdon nélküli életformájának különbsége, a kettő egymáshoz illesztése jelentette

12 A középosztály A „régi középosztály” gazdasági szempontból szétválik: középvállalkozók, akik saját vállalkozásukban vagy vállalatukban dolgoznak, másokat is foglalkoztatnak, és A „régi középosztály” gazdasági szempontból szétválik: középvállalkozók, akik saját vállalkozásukban vagy vállalatukban dolgoznak, másokat is foglalkoztatnak, és önfoglalkoztató (önálló) kisvállalkozók önfoglalkoztató (önálló) kisvállalkozók a régi középosztály az idők során a fejlett ipari társadalmak többségében kis változáson ment keresztül, a (kis)vállalkozás változatlanul rengeteg bizonytalansági tényezőt tartalmaz: már nem stabil osztályhelyzet a régi középosztály az idők során a fejlett ipari társadalmak többségében kis változáson ment keresztül, a (kis)vállalkozás változatlanul rengeteg bizonytalansági tényezőt tartalmaz: már nem stabil osztályhelyzet

13 A középosztály Az új középosztály: alsó rétege alacsonyabb képzettségű, mérsékelt autonómiával rutinmunkát végez, alsó rétege alacsonyabb képzettségű, mérsékelt autonómiával rutinmunkát végez, felső rétege magasan képzett diplomás szakemberek és menedzserek alkotják, autonómiával rendelkeznek, sokszor privilégiumokat élveznek (Weber, 1969) felső rétege magasan képzett diplomás szakemberek és menedzserek alkotják, autonómiával rendelkeznek, sokszor privilégiumokat élveznek (Weber, 1969) az új középosztályt nehezebb beilleszteni a korábbi strukturális modellbe az új középosztályt nehezebb beilleszteni a korábbi strukturális modellbe a technikai fejlődéssel, automatizálással párhuzamosan növekszik az adminisztrációs bürokratikus munkát végzők és képzett szakemberek aránya a technikai fejlődéssel, automatizálással párhuzamosan növekszik az adminisztrációs bürokratikus munkát végzők és képzett szakemberek aránya a tőkekoncentrációval együtt nőtt a részvénytulajdonosokat képviselő menedzserek száma, de nőtt a kvalifikációjuk iránt támasztott munkáltatói igény is, emelkedett a munkájukat elismerő javadalmazás is a tőkekoncentrációval együtt nőtt a részvénytulajdonosokat képviselő menedzserek száma, de nőtt a kvalifikációjuk iránt támasztott munkáltatói igény is, emelkedett a munkájukat elismerő javadalmazás is

14 Az „új” középosztály Új strukturális-társadalmi szegmens: az újabb szakirodalom szerint mégsem annyira önállótlan: magasan képzett, jelentős tudásvagyonnal rendelkező diplomásoké – „új osztály” (Szelényi, Martin), magasan képzett, jelentős tudásvagyonnal rendelkező diplomásoké – „új osztály” (Szelényi, Martin), „szolgáltató osztály” (Gouldner, EGP), „szakértő osztály” (Goldthorpe, J. H.) vagy „tudásosztály” (Bell, D.) az eltérő strukturális pozícióra utalva kapta az elnevezéseket „szolgáltató osztály” (Gouldner, EGP), „szakértő osztály” (Goldthorpe, J. H.) vagy „tudásosztály” (Bell, D.) az eltérő strukturális pozícióra utalva kapta az elnevezéseket Mások a kulturális tőke fölött ellenőrzött szerepüket (Gouldner, 1979) és tudományos, tudáshordozó szerepből származtatható privilegizált társadalmi helyzetüket emelték ki (Bell, D. 1976) Mások a kulturális tőke fölött ellenőrzött szerepüket (Gouldner, 1979) és tudományos, tudáshordozó szerepből származtatható privilegizált társadalmi helyzetüket emelték ki (Bell, D. 1976) Továbbá az autonómia és a szinte önálló döntés jogkör más rétegekhez mérten magasabb arányát hangsúlyozzák (Goldthorpe, 1982)mások a szakképzettségből és professzióból eredő szervezeti-hatalmi erőforrást hangsúlyozzák (Wright, 1985, Esping-Andersen, 1993) Továbbá az autonómia és a szinte önálló döntés jogkör más rétegekhez mérten magasabb arányát hangsúlyozzák (Goldthorpe, 1982)mások a szakképzettségből és professzióból eredő szervezeti-hatalmi erőforrást hangsúlyozzák (Wright, 1985, Esping-Andersen, 1993) magasabb hatalomra és autonómiára tett szert bizonyos munkaterületeken az új középosztály legfelső rétege magasabb hatalomra és autonómiára tett szert bizonyos munkaterületeken az új középosztály legfelső rétege

15 Az „új” középosztály A középosztály hatalma korlátozott, mert: a menedzserek és tudáshordozók rétege nem válik hatalmi osztállyá, mert a hatalmuk dominánsan a szervezet keretein belül érvényesül, így csak szervezeti, helyi értékkel bír, az igazi hatalom megmarad a tulajdonosok kezében (Goldthorpe, 1987, Edgell, 1993) a menedzserek és tudáshordozók rétege nem válik hatalmi osztállyá, mert a hatalmuk dominánsan a szervezet keretein belül érvényesül, így csak szervezeti, helyi értékkel bír, az igazi hatalom megmarad a tulajdonosok kezében (Goldthorpe, 1987, Edgell, 1993) másrészt az értelmiség legképzettebb rétege nem adná fel az uralomért az autonómiáját, bürokratizálódnia kellene, de az alkotói függetlenséget többre értékeli, megelégedik a háttérből irányító „szimbolikus hatalmi pozícióval” (Szelényi-Martin, 1990) másrészt az értelmiség legképzettebb rétege nem adná fel az uralomért az autonómiáját, bürokratizálódnia kellene, de az alkotói függetlenséget többre értékeli, megelégedik a háttérből irányító „szimbolikus hatalmi pozícióval” (Szelényi-Martin, 1990) a „régi középosztály” tulajdonvagyonának megfelelően differenciálódik, mindenki akkora hatalommal rendelkezik amekkora a vagyona, viszont a diplomás szakembereknek és menedzsereknek vagyon nélkül is jelentős hatalmuk van – ez a hatalom a tulajdonosok és állami intézmény bizalmából rájuk testált szervezeten belüli pozícióból, jogkörből származik (Scott, 1991) a „régi középosztály” tulajdonvagyonának megfelelően differenciálódik, mindenki akkora hatalommal rendelkezik amekkora a vagyona, viszont a diplomás szakembereknek és menedzsereknek vagyon nélkül is jelentős hatalmuk van – ez a hatalom a tulajdonosok és állami intézmény bizalmából rájuk testált szervezeten belüli pozícióból, jogkörből származik (Scott, 1991)

16 Középosztályosodás? Angelusz-Tardos szerint megkülönböztetendő a középosztályosodás és a polgárosodás fogalma Ami az elõbbit illeti, a polgárosodási és a középrétegesedési folyamatok nem mindig párhuzamosak; a priváttõke akkumulációjának idõszaka nem mindig vonja maga után a "polgárság" és a "középrétegek" egyidejû izmosodását. Ami az elõbbit illeti, a polgárosodási és a középrétegesedési folyamatok nem mindig párhuzamosak; a priváttõke akkumulációjának idõszaka nem mindig vonja maga után a "polgárság" és a "középrétegek" egyidejû izmosodását. De a "középrétegek" fogalma is igen eltérõ szociális helyzeteket fog át. Magyarországon még inkább komplikálja a képet a második gazdaság "fél- kispolgárainak" több évtizedes létezése, amely a "hagyományos középrétegek" világos képletét is megbontja. De a "középrétegek" fogalma is igen eltérõ szociális helyzeteket fog át. Magyarországon még inkább komplikálja a képet a második gazdaság "fél- kispolgárainak" több évtizedes létezése, amely a "hagyományos középrétegek" világos képletét is megbontja. A tipikus nyugati tendenciával szemben (ahol a hagyományos kispolgári középrétegek visszaszorulásával párhuzamosan emelkedtek fel "új középrétegek" úgy, hogy a tartós gazdasági növekedés következtében összességében szélesedtek a középrétegek), a mi esetünkben ellentétes fejleményekrõl van szó. A tipikus nyugati tendenciával szemben (ahol a hagyományos kispolgári középrétegek visszaszorulásával párhuzamosan emelkedtek fel "új középrétegek" úgy, hogy a tartós gazdasági növekedés következtében összességében szélesedtek a középrétegek), a mi esetünkben ellentétes fejleményekrõl van szó.

17 Angelusz-Tardos A kistulajdonosi-kisvállalkozói réteg számottevõen gyarapodott az elmúlt évtizedben, és aránya körülbelül elérte a foglalkoztatottak 10 százalékát. Míg ez a hagyományos, azaz újonnan életre kelõ társadalmi csoport ténylegesen erõsítette a középrétegek bázisát, a "magyar modell" tipikus fél-kispolgárai, a második gazdaságból profitálók nagymértékben vesztettek korábbi pozíciójukból. Ami pedig a fehérgalléros új középréteget illeti, jelentõs részének az életvitele rendült meg az 1990-es években. Ezt részben az állam gazdasági szerepvállalásának mérséklõdése, részben a gazdasági helyzet romlása (a nemzeti termék mintegy egyötödös csökkenése)

18 Végeredményben ellentétes folyamatok keresztezik egymást: ha a tulajdonosi-vállalkozói rétegek növekednek is, ezt összességében ellensúlyozzák a második gazdaság és az állami szféra zsugorodásából eredõ impulzusok. Ha kissé paradox módon hangzik is, de a fentiek alapján igaz lehet, hogy a "régi középrétegek" térhódítása nem volt olyan mértékű, hogy kompenzálta volna az "új középrétegek" (és a "fél-kispolgárság") lesüllyedését. Végeredményben ellentétes folyamatok keresztezik egymást: ha a tulajdonosi-vállalkozói rétegek növekednek is, ezt összességében ellensúlyozzák a második gazdaság és az állami szféra zsugorodásából eredõ impulzusok. Ha kissé paradox módon hangzik is, de a fentiek alapján igaz lehet, hogy a "régi középrétegek" térhódítása nem volt olyan mértékű, hogy kompenzálta volna az "új középrétegek" (és a "fél-kispolgárság") lesüllyedését. A középrétegesedés egyszerû, de nem elhanyagolható mutatója, hogy az emberek mekkora hányada sorolja magát a középrétegekhez. Az erre vonatkozó empirikus megközelítések persze eltérõek, amennyiben nyitott vagy zárt kérdéseket alkalmaznak, s az utóbbiak is a tekintetben, hogy hányféle réteget különböztetnek meg. A középrétegesedés egyszerû, de nem elhanyagolható mutatója, hogy az emberek mekkora hányada sorolja magát a középrétegekhez. Az erre vonatkozó empirikus megközelítések persze eltérõek, amennyiben nyitott vagy zárt kérdéseket alkalmaznak, s az utóbbiak is a tekintetben, hogy hányféle réteget különböztetnek meg.

19 A nemzetközi irodalomban a zárt forma különbözõ változatai a leggyakoribbak. Nincs egyöntetûség a megfogalmazásokat tekintve sem, így például sokrétû a kutatási gyakorlat az "osztály" vagy "réteg" kifejezéseket illetõen. A-Tardos az alkalmazott kérdésblokkokban kerülni igyekeztek akár a "középosztály", akár a "munkásosztály" formulát. Az utóbbiról úgy véltük, hogy a hazai terep sajátos ideológiai konnotációi különösen erõs torzításokhoz vezethetnének. A nemzetközi irodalomban a zárt forma különbözõ változatai a leggyakoribbak. Nincs egyöntetûség a megfogalmazásokat tekintve sem, így például sokrétû a kutatási gyakorlat az "osztály" vagy "réteg" kifejezéseket illetõen. A-Tardos az alkalmazott kérdésblokkokban kerülni igyekeztek akár a "középosztály", akár a "munkásosztály" formulát. Az utóbbiról úgy véltük, hogy a hazai terep sajátos ideológiai konnotációi különösen erõs torzításokhoz vezethetnének. A "középosztály" helyett pedig fõként azért használtuk inkább a "középrétegek" formulát, mert mentes a "történelmi középosztály" ideológiai jelentésárnyalatától. Ezzel függ össze az a további indok is, hogy a "középrétegek" kifejezés szélesebb rétegek azonosulását engedi meg, mint Magyarországon rendies exkluzivitást is magába sûrítõ "középosztály" kifejezés. A "középosztály" helyett pedig fõként azért használtuk inkább a "középrétegek" formulát, mert mentes a "történelmi középosztály" ideológiai jelentésárnyalatától. Ezzel függ össze az a további indok is, hogy a "középrétegek" kifejezés szélesebb rétegek azonosulását engedi meg, mint Magyarországon rendies exkluzivitást is magába sûrítõ "középosztály" kifejezés.

20 Empirikus úton megállapítható, hogy a vizsgált osztálytudati tényezõ mögött dominánsan a foglalkozási és iskolázottsági hierarchiához és a kulturális miliõhöz kapcsolódó változók húzódnak meg. A középréteg fogalma jellegzetesen a fehérgalléros társadalomhoz (a fent jelzett kifejezéssel élve az "új középrétegekhez") kötõdik. A vagyonnal, jövedelemmel összefüggõ tényezõk csak másodrendû szerepet játszanak a szóban forgó identitásjellemzõ. Egészében véve tehát egyfajta rendies jelleg nyomja rá ma is a bélyegét az identifikációra. Empirikus úton megállapítható, hogy a vizsgált osztálytudati tényezõ mögött dominánsan a foglalkozási és iskolázottsági hierarchiához és a kulturális miliõhöz kapcsolódó változók húzódnak meg. A középréteg fogalma jellegzetesen a fehérgalléros társadalomhoz (a fent jelzett kifejezéssel élve az "új középrétegekhez") kötõdik. A vagyonnal, jövedelemmel összefüggõ tényezõk csak másodrendû szerepet játszanak a szóban forgó identitásjellemzõ. Egészében véve tehát egyfajta rendies jelleg nyomja rá ma is a bélyegét az identifikációra.

21 Középosztály és életstílus A középosztályhoz (réteghez) való tartozást, illetve annak tagolódását egyre gyakrabban az életmóddal, életstílussal közelítik meg. A középosztályhoz (réteghez) való tartozást, illetve annak tagolódását egyre gyakrabban az életmóddal, életstílussal közelítik meg. Életstílus: kulturális csoportjellemző, jártasságok cselekvési módok átfogó összefüggése, viselkedési szabályszerűségek, a társadalom sajátos preferenciákat követő csoportjainak életmódja, mindennapi magatartásainak komplexuma.. Életstílus: kulturális csoportjellemző, jártasságok cselekvési módok átfogó összefüggése, viselkedési szabályszerűségek, a társadalom sajátos preferenciákat követő csoportjainak életmódja, mindennapi magatartásainak komplexuma..

22 Középosztály és életstílus  Mo-n és 85 között végzett „Rétegződés modell vizsgálat” életstílus-kutatása a státusz és fogyasztás közötti szoros kapcsolat feltételezésével indult.  Mivel az egyenlőtlen életfeltételek következtében a társadalom egyes rétegei eltérő mértékben képesek birtokolni a gazdasági-társadalmi fejlettség adott szintjén felkínált materiális és szellemi javakat, következésképpen igényeik és szükségleteik is differenciáltak, amelynek következtében a fogyasztási preferenciák is fejlődnek, változnak.  A fogyasztás preferenciák vizsgálatakor, s az ezekre épülő életstílusok feltárásakor akkor lehetne pontos információkat kapni, ha az egyén a társadalmi térben elfoglalt gyermekkori helyét és élete során bejárt útját egyformán figyelembe lehetne venni.  Pl. ha valaki egész életét egy helyen éli le, ugyanúgy változnak a fogyasztási szükségletei, de nem olyan mértékben, mint aki változó társadalmi térben "helyzetváltoztatással" új és új impulzusokat megélve éli le életét.

23 Középosztály és életstílus A fogyasztási preferenciák jellemzőit keresve igyekezett Utasi Ágnes az életstílust feltárni. Utasi Á. az életstílusnak 9 dimenzióját definiálta: 1. háztartási fogyasztási szokások, 1. háztartási fogyasztási szokások, 2. lakásberendezés (függöny, festmény), 2. lakásberendezés (függöny, festmény), 3. lakáskultúra (komfortfokozat), 3. lakáskultúra (komfortfokozat), 4. tárgyi környezet (könyvek, bútorok állapota), 4. tárgyi környezet (könyvek, bútorok állapota), 5. második gazdaságbeli tevékenység, 5. második gazdaságbeli tevékenység, 6. intellektuális tevékenység, 6. intellektuális tevékenység, 7. rekreáció formái, 7. rekreáció formái, 8. szokások (karácsony, születésnap), 8. szokások (karácsony, születésnap), 9. emberi kapcsolatok intenzitása. 9. emberi kapcsolatok intenzitása. E szempontok egy összetett, strukturált középosztályt rajzolnak ki.

24 A munkásosztály Marx sajátos szerepet szánt, osztálytudatot feltételezett Marx sajátos szerepet szánt, osztálytudatot feltételezett Érdekeit szakszervezeteken és baloldali mpzgalmak által érvényesítheti Érdekeit szakszervezeteken és baloldali mpzgalmak által érvényesítheti A szociológiában a fizikai munkát végző bérből élőket értjük alatta. A szociológiában a fizikai munkát végző bérből élőket értjük alatta.

25 A munkásosztály jellemzése Életmód és a társadalmi szerkezetben elfoglalt hely közötti összefüggés vizsgálata. Van-e a munkásosztálynak sajátos munkáséletmódja? Életmód és a társadalmi szerkezetben elfoglalt hely közötti összefüggés vizsgálata. Van-e a munkásosztálynak sajátos munkáséletmódja? R. Hoggart (1975) az angol munkásosztály életmódját vizsgálta. Az 1960-as évek első felében központi és sokat vitatott kérdés volt, hogy elpolgárosodik-e a fejlett országokban a magas jövedelmű és ezért jólétben élő munkásosztály. R. Hoggart (1975) az angol munkásosztály életmódját vizsgálta. Az 1960-as évek első felében központi és sokat vitatott kérdés volt, hogy elpolgárosodik-e a fejlett országokban a magas jövedelmű és ezért jólétben élő munkásosztály..

26 A munkásosztály Goldthorpe, Lockwood és munkatársaik ezt úgy vizsgálták, hogy az életmód egyes elemeire kérdeztek rá a szakképzetlen munkások, a modern szakmákban dolgozó munkások és az irodai foglalkozású szellemiek körében. Eredményként azt kapták, hogy a modern szakmunkások magas keresetük és életszinvonaluk mellett is megtartják a hagyományos munkásosztályra jellemző életmód számos jellemzőjét, tehát nem polgárosodnak el. Ez a terület a szociológiában továbbra is vitatott Goldthorpe, Lockwood és munkatársaik ezt úgy vizsgálták, hogy az életmód egyes elemeire kérdeztek rá a szakképzetlen munkások, a modern szakmákban dolgozó munkások és az irodai foglalkozású szellemiek körében. Eredményként azt kapták, hogy a modern szakmunkások magas keresetük és életszinvonaluk mellett is megtartják a hagyományos munkásosztályra jellemző életmód számos jellemzőjét, tehát nem polgárosodnak el. Ez a terület a szociológiában továbbra is vitatott Oscar Lewis egy kiválasztott mexikói család életmódját vizsgálta. Ez alapján definiálta a szegénység kultúráját. Oscar Lewis egy kiválasztott mexikói család életmódját vizsgálta. Ez alapján definiálta a szegénység kultúráját.

27 A munkásosztály Empirikus sajátosságok világviszonylatban: Empirikus sajátosságok világviszonylatban: Szabadidő növekedése: a standardizált időmérleg adatfelvételekből az derült ki, hogy az 1960-as évektől az európai országokban lassan nő a szabadidő mennyisége. Egyes kutatók vitatkoznak ezzel ez állitással arra hivatkozva, hogy az ipari forradalom előtt inkább több szabadidejük volt (pl idénymunka miatt télen). Tovább bonyolitja a képletet, hogy sokáig nem különült el egyértelműen a munka és a szabadidő. Szabadidő növekedése: a standardizált időmérleg adatfelvételekből az derült ki, hogy az 1960-as évektől az európai országokban lassan nő a szabadidő mennyisége. Egyes kutatók vitatkoznak ezzel ez állitással arra hivatkozva, hogy az ipari forradalom előtt inkább több szabadidejük volt (pl idénymunka miatt télen). Tovább bonyolitja a képletet, hogy sokáig nem különült el egyértelműen a munka és a szabadidő. Uralkodó tendencia fejlett és fejlődő országokban egyaránt, hogy a megnövekedett szabadidő nagy részét TV nézéssel töltik az emberek. Uralkodó tendencia fejlett és fejlődő országokban egyaránt, hogy a megnövekedett szabadidő nagy részét TV nézéssel töltik az emberek. Egyre több időt forditanak az egészség fenntartásra (sport, szabad levegőn programok) Egyre több időt forditanak az egészség fenntartásra (sport, szabad levegőn programok)

28 A munkásosztály Az utóbbi 15 évben megnőtt a fejlett országokban a családok, és egyéb kisközösségek szerepe a jóléti tevékenységekben. (lakáskarbantartás, idősek gondozása stb. visszakerült a kis csoportok feladatkörébe a jóléti állam és a piac „csődje” miatt) Az utóbbi 15 évben megnőtt a fejlett országokban a családok, és egyéb kisközösségek szerepe a jóléti tevékenységekben. (lakáskarbantartás, idősek gondozása stb. visszakerült a kis csoportok feladatkörébe a jóléti állam és a piac „csődje” miatt) Azokban az országokban, ahol tartósan nagy a munkanélküliség ott a társadalom nagy része sok időt tölt a második gazdaságban. Azokban az országokban, ahol tartósan nagy a munkanélküliség ott a társadalom nagy része sok időt tölt a második gazdaságban. A férfiak és nők életmódja közötti különbségek eltünőben vannak (?) A férfiak és nők életmódja közötti különbségek eltünőben vannak (?) Az ban végzett nemzetközi időmérleg vizsgálat (összesen 12, kapitalista, szocialista és fejlődő országra kiterjedő) szerint lényeges különbség mutatkozott a fejlett kapitalista és szocialista társadalmak között: az utóbbiakban hosszabb volt az egy főre jutó átlagos napi munkával töltött idő. Az ban végzett nemzetközi időmérleg vizsgálat (összesen 12, kapitalista, szocialista és fejlődő országra kiterjedő) szerint lényeges különbség mutatkozott a fejlett kapitalista és szocialista társadalmak között: az utóbbiakban hosszabb volt az egy főre jutó átlagos napi munkával töltött idő.

29 A munkásosztály és időhasználat A Magyarországon elvégzett időmérleg vizsgálat alapján, valamint a KSH 1963., , , és évi adatfelvétele alapján egyrészt azt látjuk, hogy a magyar társadalom életmódja sok hasonlóságot mutat a „fejlett” országok társadalmaival, másrészt vannak bizonyos sajátosságok, melyek az utóbbi négy évtized országspecifikus viszonyaival függnek össze. Az 1970-es, 80-as évekre jellemző, hogy az emberek nagyon sokat dolgoztak, sok a munkajellegű, társadalmilag kötött tevékenység. (hosszú volt a munkához kapcsolódó közlekedésre forditott idő is, illetve a háztartási munkával töltött idő is). A hosszú kötött időre a magyarázat, hogy a társadalom többsége a munkahely mellett egyéb jövedelemkiegészitő tevékenységet is folytatott. (a leggyakoribb a mezőgazdasági kistermelés, ami fokozódott 1968-tól, elsősorban a gazdasági reformoknak köszönhetően). A Magyarországon elvégzett időmérleg vizsgálat alapján, valamint a KSH 1963., , , és évi adatfelvétele alapján egyrészt azt látjuk, hogy a magyar társadalom életmódja sok hasonlóságot mutat a „fejlett” országok társadalmaival, másrészt vannak bizonyos sajátosságok, melyek az utóbbi négy évtized országspecifikus viszonyaival függnek össze. Az 1970-es, 80-as évekre jellemző, hogy az emberek nagyon sokat dolgoztak, sok a munkajellegű, társadalmilag kötött tevékenység. (hosszú volt a munkához kapcsolódó közlekedésre forditott idő is, illetve a háztartási munkával töltött idő is). A hosszú kötött időre a magyarázat, hogy a társadalom többsége a munkahely mellett egyéb jövedelemkiegészitő tevékenységet is folytatott. (a leggyakoribb a mezőgazdasági kistermelés, ami fokozódott 1968-tól, elsősorban a gazdasági reformoknak köszönhetően).

30 A munkásosztály  A kevés szabadidő eltöltésének jellmező módja Magyarországon is a TV nézés volt, csökkent viszont a mozi- szinházlátogatás valamint akönyvek, újságok olvasására forditott idő is. Más országokhoz viszonyitva is csökkent a sportolásra, kirándulásra forditott idő. A tévézés elterjedésének hozadéka, hogy a magyar társadalom kultúrája egységesebbé vált. Kisebbek lettek a társadalmi rétegek közötti műveltségi különbségek.

31 Az évi időmérleg-felvétel eredménye azt mutatta, hogy egyrészt a korábbi tendenciák folytatódtak, másrészt a rendszerváltás után a főfoglalkozásban töltött idő jelentősen csökkent (?), Az évi időmérleg-felvétel eredménye azt mutatta, hogy egyrészt a korábbi tendenciák folytatódtak, másrészt a rendszerváltás után a főfoglalkozásban töltött idő jelentősen csökkent (?), a munkaidő rövidülésével a szabadidő mennyisége nőtt, de a munkahellyel rendelkező népesség aránya is csökkent. (munkanélküliség megjelenése és megnövekedése, a foglalkoztatott népesség jelentős részének nyugdijba vonulása: főfoglalkozásúak aránya 1989-ben 46%, 1993-ban ez már csak 38%). a munkaidő rövidülésével a szabadidő mennyisége nőtt, de a munkahellyel rendelkező népesség aránya is csökkent. (munkanélküliség megjelenése és megnövekedése, a foglalkoztatott népesség jelentős részének nyugdijba vonulása: főfoglalkozásúak aránya 1989-ben 46%, 1993-ban ez már csak 38%). Ezzel párhuzamosan csökkent az mezőgazdasági informális gazdasági tevékenységek aránya is, részben a kedvezőtlenebbé váló gazdasági feltételek miatt (csökkent a mg-i termékek iránti kereslet, mg-i export visszaesett, háztáji termelés ráforditásai drágábbá váltak) részben sokan átmentek az „első” gazdaságba. Ezzel párhuzamosan csökkent az mezőgazdasági informális gazdasági tevékenységek aránya is, részben a kedvezőtlenebbé váló gazdasági feltételek miatt (csökkent a mg-i termékek iránti kereslet, mg-i export visszaesett, háztáji termelés ráforditásai drágábbá váltak) részben sokan átmentek az „első” gazdaságba. Nőtt a gyerekekre forditott idő, és valamelyest a sportolással, kirándulással töltött idő, de alapvetően a megnövekedett szabadidő nagy részét továbbra is a tévézés tölti ki. Nőtt a gyerekekre forditott idő, és valamelyest a sportolással, kirándulással töltött idő, de alapvetően a megnövekedett szabadidő nagy részét továbbra is a tévézés tölti ki.

32 Az 1993-as felmérés alapján a nők és férfiak életmódja között jelentős az eltérés. A nők 93-ban 58 perccel több időt töltöttek kötött tevékenységgel (ennek oka elsősorban a háztartási munka) (ez ráadásul visszalépés pl az évi felmérés eredményéhez képest). Az 1993-as felmérés alapján a nők és férfiak életmódja között jelentős az eltérés. A nők 93-ban 58 perccel több időt töltöttek kötött tevékenységgel (ennek oka elsősorban a háztartási munka) (ez ráadásul visszalépés pl az évi felmérés eredményéhez képest). A társadalmilag kötött tevékenység megoszlása a hetvenes években a társadalmi hierarchiában egyértelműen oszlott meg: az értelmiség és vezető beosztásúak kötött ideje volt a legrövidebb, míg a mezőgazdasági fizikai munkásoké a leghosszabb. A társadalmilag kötött tevékenység megoszlása a hetvenes években a társadalmi hierarchiában egyértelműen oszlott meg: az értelmiség és vezető beosztásúak kötött ideje volt a legrövidebb, míg a mezőgazdasági fizikai munkásoké a leghosszabb. Ez a képlet 1993-ra úgy változott, hogy a felsővezető és értelmiségi férfiak kötött ideje jelentősen megnőtt míg a betanított és segédmunkás férfiaké jelentősen lecsökkent. A nők között az irodai foglalkozásúak kötött ideje megnőtt és ez megváltoztatta az addig egyértelmű társadalmi hierarchiát. Összességében elmondható, hogy a hatvanas évektől kezdődően jelentősen nőttek az egyes társadalmi rétegek közötti életmód- és jövedelemkülönbségek. Ez a képlet 1993-ra úgy változott, hogy a felsővezető és értelmiségi férfiak kötött ideje jelentősen megnőtt míg a betanított és segédmunkás férfiaké jelentősen lecsökkent. A nők között az irodai foglalkozásúak kötött ideje megnőtt és ez megváltoztatta az addig egyértelmű társadalmi hierarchiát. Összességében elmondható, hogy a hatvanas évektől kezdődően jelentősen nőttek az egyes társadalmi rétegek közötti életmód- és jövedelemkülönbségek.

33 Underclass A társadalmi szerkezetelméletek feloszthatók két fő csoportra: A társadalmi szerkezetelméletek feloszthatók két fő csoportra: Azok az elméletek a társadalmon belüli törésekre, törésvonalakra koncentrálnak-e, (a társadalom integrációjával és a szolidaritással, kohézióval kapcsolatos), a törésvonalak mennyire konszolidáltak vagy Azok az elméletek a társadalmon belüli törésekre, törésvonalakra koncentrálnak-e, (a társadalom integrációjával és a szolidaritással, kohézióval kapcsolatos), a törésvonalak mennyire konszolidáltak vagy Azok az elméletek, amelyek azt feltételezik, hogy a társadalmon belüli határok, választóvonalak (a rétegeket egymástól elválasztó vonalak) átjárhatóak, hogyan lehet azokat átlépni. Azok az elméletek, amelyek azt feltételezik, hogy a társadalmon belüli határok, választóvonalak (a rétegeket egymástól elválasztó vonalak) átjárhatóak, hogyan lehet azokat átlépni. Első kategóriához tartoznak a következő elméletek: a kétharmados társadalom, az underclass, az új szegénység, a társadalmi kirekesztettség tartósságát és stabilitását hangsúlyozzák, a második kategóriához pedig a rizikótársadalom és az életút szociológiája az átmeneteket hangsúlyozza. Első kategóriához tartoznak a következő elméletek: a kétharmados társadalom, az underclass, az új szegénység, a társadalmi kirekesztettség tartósságát és stabilitását hangsúlyozzák, a második kategóriához pedig a rizikótársadalom és az életút szociológiája az átmeneteket hangsúlyozza. Underclass: Kik ezek? Milyenek ezek? Mi jellemző rájuk? A vesztesekre, kirekesztettekre, lecsúszottakra, marginalizáltakra, kirekesztettekre - bárhol a világon Underclass: Kik ezek? Milyenek ezek? Mi jellemző rájuk? A vesztesekre, kirekesztettekre, lecsúszottakra, marginalizáltakra, kirekesztettekre - bárhol a világon


Letölteni ppt "TÁRSADALMI STRUKTÚRA Társadalomszerkezet, rétegződés és mobilitás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések