Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bibliaismeret I. Földrajzi keret, Izrael előtörténete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bibliaismeret I. Földrajzi keret, Izrael előtörténete."— Előadás másolata:

1 Bibliaismeret I. Földrajzi keret, Izrael előtörténete

2 Az Ószövetség földrajzi kerete

3

4

5

6 A „P ALESZTINAKÉNT ” ISMERT TERÜLET ELNEVEZÉSEI - Ciszjordánia, Transzjordánia - Kánaán, Kánaán földje - Izrael földje (1Sám 13,19) - keresztények: Szentföld, Ígéret földje - római Judaea elnevezés: Kr. e. 63-tól a Jeruzsálem körzetében zömmel zsidók lakta övezet (egykori perzsa Jehud tartomány); Kr. u. 6-ot követően a Cezárea székhelyű római provincia neve - Palesztina: a arám p ǝ lista’in görög formája (Hérodotosz) – eredetileg a tengerparti filiszteus településterület; Kr. u. 135-öt követően a rómaiak Cisz- és Transzjordániára együttesen alkalmazták (ez a mai elnevezés alapja)

7

8

9 Palesztina földrajzi egységei (a Jordántól nyugatra) I. Tengerparti síkság: Főníciai-síkság (Rosh-ha Niqra), Akkói-síkság [Kármel], Sáron-síkság, Filiszteus-síkság (Wadi-el-Arish: Egyiptom-patakja) II. Középső (nyugat-jordániai) hegyvidék: Hermon, Alsó- és Felső-Galilea, Jezreel-síkság, Kármel-hegy, Efraim (Szamária) hegyvidéke, Júda hegyvidéke, Júda pusztája, Sefela, Negev III. A Jordán völgye és az Araba: Hermon, Hule-tó, Genezáreti-tó, Holt-tenger, Araba, Eilati-öböl

10

11 Az ókori közel Kelet „nemzetközi” úthálózata Az ókori Palesztina elsősorban földrajzi helyzete és úthálózata miatt volt fontos az ókori Kelet birodalmai számára. I. „ T ENGER ÚTJA ” Egyiptom (Nílus delta), Gáza, Kármel-hegy, Megiddó, Hacor a.) É felé: Bekaa-völgy, Aleppó, Karkemis, Hárán, Ninive b.) ÉK felé: Damaszkusz, Babilon, Ur II. „ K IRÁLYOK ÚTJA ” Damaszkus, Eilat, Tema, Arab-félsziget déli része

12 B EVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK AZ ÓKORI I ZRAEL TÖRTÉNETÉHEZ A II. Vatikáni zsinat, Dei Verbum a Biblia sugalmazottságával kapcsolatban: műfajok, vallásos történelemértelmezés. -Izrael történetének forrásai: más ókori keleti népek írásos dokumentumai Josephus Flavius archeológia eredményei főforrás: Szentírás – megszorításokkal (szemléletmód, kronológia) Izrael és az ókori Kelet Egyiptom története az Újbirodalom korában (Kr. e ) -Előzmények: hikszoszok (hekau-haszut: puszták / idegen országok fejedelmei) - Kr. e. XVII. sz., Avarisz (Nílus delta) -III. Tuthmozisz (Kr. e ) -Ekhnaton (IV. Amenofisz; Kr. e ) -II. Ramszesz (Kr. e ) -Merneptah (Kr. e ) -III. Ramszesz (Kr. e )

13 S ZÍRIA -P ALESZTINA A K R. E. III-II. ÉVEZREDBEN Korai bronzkor (Kr. e ) -társadalmi, kulturális fellendülés (városok; új: pl. Beth Seán, Hacor, Taanach; újjáépített régiek: pl. Jerikó, Megiddó) -szemita csoportok, az ún. „kánaániták” megjelenése (városállamok) Középbronzkor (Kr. e ) -az előző korszak vége pusztulás: amoriták (szemiták) megjelenése -Egyiptomi fennhatóság: Palesztina nyugati fele, Fönícia (Bibloszig), Szíria déli része -majd év pangás után fokozatos fellendülés (hikszoszok) -Kr. e. XIV-XII. sz.: ÉK felől arám és velük rokon népek beáramlása (a zsidóság mindig rokonoknak tekintette őket) edomiták: a Holt-tenger déli csücske vonalától délre; Kr. e. XIV. sz. moabiták: Holt-tengertől keletre; Kr. e. XIV-XIII. sz. ammoniták: Moábtól északra; Kr. e. XII. sz. arámok: Szíria - Kr. e. XII. sz.: az ókori Kelet hatalmainak nyomása megszűnik Palesztinában → kialakulnak Izrael létrejöttének feltételei

14 I ZRAEL ELŐTÖRTÉNETE ( TÖRZSSZÖVETSÉG KORA ) A pátriárkák kora (Kr. e. XV-XIII. sz.) - Izrael léte csak a Kr. e. XIII-XII. századtól tanúsítható írott források és tárgyi emlékek alapján (ld. lentebb: izraelita honfoglalás) - bibliai hagyomány: személyek és események emléke, akiknek döntő jelentőségük volt Izrael kialakulásában Izrael ősatyái, a pátriárkák: Ábrahám, Izsák, Jákob (Ter 12-35) történeteik formája: népies elbeszélés - horizontjuk a nemzetség / nagycsalád (Ter legősibb rétegei) - a pátriárkák személye - félnomád előizraelita nemzetségfők Palesztinában nagycsalád, félnomádok, Palesztina egy-egy tájegységéhez kötődtek (a kánaánita városállamokon kívül): Ábrahám (D: Hebron), Izsák (D: Beer-Seva, Negev), Jákob (É: Szichem, Bétel, Transzjordánia) Biblia hagyomány Mezopotámia: „káldeus” Ur (P forrás); Felső- Mezopotámia: Hárán (J forrás, ősibb - hasonló személy és helynevek, szokások [Nuzi szövegek; Kr. e. XV-XIV. sz.: terafim, utódlás]) arám vagy amorita eredetűek lehettek - az ígéretek hordozói voltak: föld (Izrael), nemzet - későbbi Izrael léte - kinyilatkoztatás, monoteizmus (Él, atyák Istene),

15

16 K IVONULÁS E GYIPTOMBÓL ; KINYILATKOZTATÁS A S ÍNAI - HEGYEN ; VÁNDORLÁS A PUSZTÁBAN Az egyiptomi fogságból való szabadulás, a pusztai vándorlás a Sínai teofániával Izrael történetének meghatározó, hite szempontjából döntő jelentőségű eseménye. - feltehetően a közép-palesztinai törzsek magjának tapasztalata (József háza) - később össz-izraelita jelentőség (12 törzs később alakult ki) - a kivonulás egyiptomi dokumentumok: Kr. e. II. évezredben nomádok élénk mozgása Dél-Palesztina és Egyiptom határán: kereskedelem, éhínség (sémi elemek Gósenben) - egyiptomi határőrség beszámolói II. Ramszesz a Nílus delta keleti részén újjáépíti a hikszoszok régi fővárosát Avariszt (vö. a Kiv 1,11 adatait) egyiptomi szövegekben egy „hapiru” (*hpr →*hbr) nevű népcsoportot (a Kiv is hébereket említ → történetileg biztos állítás) - valószínűleg a kényszermunkára fogott nomádok menekülni próbáltak, majd az egyiptomi határőrség egyik alakulata (harci szekerekkel) üldözőbe vette őket (Szuezi-csatorna környéki tavak; Szirboni-tenger) → kilátástalan helyzetükből való szabadulást J HWH szabadító tettének tulajdonították

17

18 K INYILATKOZTATÁS A S ÍNAI - HEGYEN (S ÍNAI TEOFÁNIA ) J HWH szabadító Istenként nyilatkoztatja ki magát az izraelitáknak és szövetséget köt velük → a bibliai hagyomány szerint ez a Jahve tisztelet kezdete Izraelben - előzménye Isten kinyilatkoztatja magát Mózesnek, a korai Izrael vezetőjének Mózes neve egyiptomi név (vö.: Tuthmozisz) kapcsolatban állt a midianitákal (ide menekül, felesége midianita nő), az ő területükön ismeri meg Jahvét, akinek a nevében indítja népét menekülésre Isten neve: Jahve / יהוה/ J HWH (szent tetragrammaton); rövid forma: יה [yah] (az ún. teofórikus nevekben, „Hallelujah” [„dícsérjétek az Urat!” ]) → „lehetetlen igealak”: múlt / jelen / jövő ( הוה → היה : „lenni”) → a fogság után (Kr. e. 539-et követően) a szent nevet nem lehetet kiejteni - maszoréták: az ʼ ă ḏ onāy vagy az ʼ ĕlōhîm magánhangzóit kellett alápontozni a helyes kiejtés megjelölésére → kiejtési formáját a LXX-ből tudjuk: ιαυε - helye: Sínai hegy (Kr. u. IV. sz. bizánci hagyomány: a Sínai félsziget déli része), Hóreb hegye, Isten hegye - az egyes hagyományok másként tudósítanak róla: teofánia, kultikus esemény A PUSZTAI VÁNDORLÁS HAGYOMÁNYA

19

20 I ZRAEL HONFOGLALÁSA, A LETELEPEDÉS ( A BÍRÁK KORA ) Időkeret: Kr. e. XIII. sz. második felétől kb ig Források: expressis verbis a Biblián kívül más források nem beszélnek Izrael honfoglalásáról I. Biblián kívüli adottságok a.) Egyiptomi dokumentumok Merneptah sztélé (Kr. e. 1219; Théba): Izrael nevű vidéki jellegű népcsoport első említése Közép-Palesztinában későbronzkori egyiptomi források (III. Tuthmózisz Palesztina listája, Amarna levelek) b.) Régészeti leletek Kr. e. XIII. sz.: helységek sora pusztul el Palesztinában (Debir, Bétel, Lákis, Hacor stb.) Kr. e. XII. sz.: új településrendszer a Középső-hegyvidéken Kr. e. XV-XII. századi arám vándorlás → a bibliai hagyomány mindezt a következő pontokon támasztja alá Izrael ősei Palesztinába bevándorlók voltak az arámokkal való rokonság emléke (MTörv 26,5)

21 II. Bibliai adatok a.) A megelőző két szempont (Izrael ősei bevándorlók, arámok) b.) A területet hódítással vették birtokba (2 hagyomány) Józs; MTörv 1-3: a 12 törzs egyetlen hadivállalkozása, Józsue vezetésével, Transzjordániából kiindulva Bír 1, hosszadalmas küzdelem a területért → el nem foglalt városállamok listája: Tengerparti-. és a Jezreel-síkság, Jeruzsálem és a tengerpart közötti lankák megerősített városai (Gézer, Ajalon, Jeruzsálem) → először a nem síksági városokat sikerült elfoglalni c.) A honfoglalás Dávid király uralkodása alatt (Kr. e ) fejeződik be Jeruzsálem elfoglalásával Kr. e. 998-ban A honfoglalás 3 modellje a.) A hódítás modell: baltimore-i iskola (W. F. Albright, G. E. Wright, J. Bright) b.) Békés beszivárgás modell (A. Alt). c.) Szociológiai modell: forradalom (G. H. Mendenhall, N. K. Gottwald); fejlődés (N. p. Lemche, J. de Geus, R. B. Cooke, K. W. Whitelam)

22

23 Konklúzió: Izrael törzseinek megjelenése Palesztinában - egy modell nem ad válasz az izraelita honfoglalás bonyolult folyamatára (szociológiai modell, A. Alt megaállapításai) - megállapítások Merneptah sztélé (Kr. e. 1219): Izrael nevű vidéki népcsoport léte Közép-Palesztinában régészeti leletek: a Középső-hegyvidék új falukultúrája a Kr. e. XII. században a fent említett településrendszer elhelyezkedése (Bír 1, ) Izrael létrejötte több tényező egybeesésének köszönhető: a kánaánita népességen belüli szociológiai folyamatok, délről bevándorló nomád előizraelita csoportok (Jahve-hit és Exodus-élmény → nemzeti identitás) - a honfoglalás hosszabb időt, 200 év, vett igénybe (Kr. e. XIII. sz. és 998 [Jeruzsálem elfoglalása] közt) harci cselekmények és békés, szociológiai folyamatok együttese

24 A TÖRZSEK ELHELYEZKEDÉSE P ALESZTINA TERÜLETÉN 1.) A törzsek kialakulása és egymáshoz való viszonya - törzsek listái a Szentírásban - a 12 két törzs folyamatosan alakult ki, egy időben nem létezett - fogalmak: nagycsalád, nemzetség, törzs - bibliai hagyomány: a törzsek egymáshoz való viszonya változó és gyakran alkalmi volt, az államalapítás előtt (Kr. e ) létezett egy törzseket átfogó közösség: Izrael („Istennel viaskodó”, Él és nem J HWH neve → az ún. „Mózes csoport” érkezése előtti időszak) 2.) A törzsek elhelyezkedése A kánaánita városállamok területei (Jezreel-síkság, Jeruzsálem és tengerpart közti dombvidék) 3 részre bontották a törzsek területeit a.) Dél (Júda-háza törzsi kötelék): Júda (Simeon, Lévi) - Betlehem b.) Közép - József-háza: Benjámin, Efraim, Manassze - Galilea: Isszachar, Zebulon c.) Észak: Áser, Naftali, Dán d.) Transzjordánia: Manassze törzsének a fele, Gád, Ruben

25 A BÍRÁK KORA ( A B ÍR ELBESZÉLÉSEI ) Az izraelita törzsek küzdelmeit a letelepedés és az államalapítás közti időben a Bír elbeszéléseiből ismerjük. 1.) „Külpolitikai háttér” - az izraelitákon kívül még három népcsoport tartott igényt a területre. kánaánita városállamok; arámok és a velük rokon népcsoportok (a letelepültek: moabiták, ammoniták; félnomádok: amalekiták, midianiták); filiszteusok (egykori „tengeri népek”) - jóval fejlettebb kánaánita, ill. filiszteus haditechnika - két támadási hullám: Kr. XII. sz. (keletről); Kr. e. XI. sz. (filiszteusok ) 2.) „Belpolitikai háttér” - a törzsek között inkább vallási mint politikai szövetség - katonai fellépés: elszigetelt akciók, alkalmi szövetségek - bírák: karizmatikus szabadítók (12-es szám - 12 törzs!) „nagy bírák”: Otniel, Ehud, Samgar, Debora (és Bárák), Gedeon, Jiftach, Sámson (szabadítók) „kis bírák”: Tola, Jair, Ibszán, Elon, Abdon (jogszolgáltatás) - keleten sikeresek, de a filiszteusokkal szemben tehetetlenek Afek; Kr. e → egész Palesztinát ellenőrzésük alá vonják

26


Letölteni ppt "Bibliaismeret I. Földrajzi keret, Izrael előtörténete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések