Szeged az I. világháborúban

Az előadások a következő témára: "Szeged az I. világháborúban"— Előadás másolata:

1 Szeged az I. világháborúban

2 A háború kitörése után a képviselőház 1914
A háború kitörése után a képviselőház november 30-i ülésén Károlyi Mihály gróf az ellenzék nevében bejelentette a belpolitikai harc felfüggesztését. Ez a korábbi magatartásának ellentmondó állásfoglalása az ellenzék legalitásának megőrzése érdekében értelmezhető gesztus volt. Választójogot követelt a fronton harcoló katonáknak.

3

4 1915. január 22-től a hadügyminisztérium a szerbiai háború miatt a várost hadműveleti területté nyilvánította.

5 Szeged politikai vezetői, tekintet nélkül pártállásukra, közreműködtek a háborús helyi feladatok megoldásában, a háború terheinek enyhítését célzó jótékonysági és segély szerveztekben.

6 A háború alatt a gazdasági nehézségek Szegeden is mindinkább fokozódtak ben az úgynevezett ellátatlan személyek legnagyobb része már a háború első éveiben, de még inkább ban az elsőrendű közszükségleti cikkeket, lisztet, zsírt, cukrot, burgonyát, tüzelőt, ruhát . Alig vagy egyáltalán nem tudta beszerezni.

7 Az élelmiszer biztosítása mellett a közigazgatás fő tevékenysége a katonai utánpótlás szervezése és a hadikórházak helyének biztosítása lett. (1914 decemberében már legalább 10—15 hadikórház működött a városban.)

8 Egy becslés szerint a város és határának kb
Egy becslés szerint a város és határának kb fia küzdött a különböző harctereken. A Szegedről elindult katonai alakulatok egy részének igen súlyos volt a vérvesztesége; 46. gyalogezred állománya már a legelső Isonzó-csatában (1915 június végén) öt nap alatt 1750 főről 439 főre csökkent.