Területfejlesztés Franciaországban

Területfejlesztés Franciaországban
20. tétel: Európai példák a terület-és településfejlesztés köréből (Franciaország, Nagy-Britannia) Területfejlesztés Franciaországban -Rövid összefoglaló áttekintés a Francia területfejlesztésről.- Tőkés Tibor PhD-hallgató, Debreceni egyetem Földtudományok Doktori Iskola(Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék) – École doctorale de géographie de Paris (ED VII-Espaces, Societe et Aménagement -ParisIV-Sorbonne)

Tartalom I. Franciaország számokban II. Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció III. A modern területfejlesztés története és az azt kiváltó okok Franciaországban IV. A DATAR/DIACT szervezeti felépítése V. A DIACT feladatai és a területfejlesztés új szintje. VI. Levonható következtetések Magyarország számára

Franciaország számokban
Főváros Párizs é. sz. 48°52′ k. h. 2°19′ Hivatalos nyelv(ek) Francia Államforma Köztársaság - Köztársasági elnök Nicolas Sarkozy Alapítás - Francia állam 843 (Verduni szerződés) - Jelenlegi alkotmány 1958 (5. köztársaság) Csatlakozás az EU-hoz 1957. március 25. (alapító tag) Terület - Teljes km² (40.) - Központi terület 1 km² (47.) Népesség (20.) (20.) - Népsűrűség 112 / km² (89.) GDP (PPP) 2005-ös adatok 1,830 milliárd $ (7.) - Egy főre jutó GDP $ (20.) Pénznem Euró (€) (EUR) és CFP Frank (XPF)

Franciaország számokban
Észak-Franciaország Île de France 12 012(km2) 919(fő/km2) Champagne-Ardennek 25 606(km2) 53(fő/km2) Pikárdia 19 399(km2) 96(fő/km2) Felső-Normandia 12 317(km2) 145(fő/km2) Közép-Franciaország 39 151(km2 ) 62(fő/km2) Alsó-Normandia 17 589(km2 ) 81(fő/km2) Burgundia 31 582(km2) 52 (fő/km2) Nord-Pas-de-Calais 12 414(km2) 323(fő/km2) Kelet-Franciaország 48 029(km2 ) 107(fő/km2) Lotaringia 23 547(km2)98(fő/km2) Elzász 8 280(km2)206(fő/km2) Franche-Comté 16 202(km2 )69(fő/km2) Nyugat-Franciaország 85 100(km2 ) 90(fő/km2) Loire-vidék 32 082(km2 ) 99(fő/km2) Bretagne 27 208(km2 ) 105(fő/km2) Poitou-Charentes 25 810(km2 ) 63(fő/km2) Délnyugat-Franciaország 103 598(km2 ) 59(fő/km2) Aquitánia 41 308(km2 ) 70(fő/km2) Dél-Pireneusok 45 348(km2 ) 55(fő/km2) Limousin 16 942(km2 ) 42(fő/km2) Közép-Kelet-Franciaország 69 711(km2 ) 100(fő/km2) Rhône-Alpok 43 698(km2 ) 129(fő/km2) Auvergne 26 013(km2 ) 51(fő/km2) Mediterrán-Franciaország 67 456(km2 ) 104(fő/km2) Languedoc-Roussillon 27 376(km2 ) 82(fő/km2) Provence-Alpok-Cote d' Azur 31 400(km2 ) 142(fő/km2) Korzika 8 680(km2 ) 30(fő/km2)

Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció
II/A Az Ancien Régime Közigazgatása. A Provinciák/ tartományok→Ősi hagyományok ,képviseleti szervek. Rendi tartományok (pays d’état).→ Rendi gyűlések (Nem Közigazgatási Egység) XIV-XV.század tartományi parlamentek(XV.Század → 12 tartományi parlamentet alakítottak ki). Igazságszolgáltatási körzetetek (alapvető közigazgatási egység →Baillage és Rénéchausscussée) XVI. Gouvernement,(katonai és rendőri körzet →alapvető közigazgatási egység ) XVI.Századi rendi gyűlések → kibővült hatáskör törvény is hoztak területükön. XVII-XVIII. Század: az abszolultizmus →Généralité(adóügyi kerület) Tartományi Intendatúrák→az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a pénzügyek intendánsai.Richelielu (1624) (Canal des Deux-Mers, vagy Canal de Midi (1666 és 1681)250 km atlanti térség-Mediterránium) XVIII.század 12-tartományi Parlament és 4 legfelső tanács Elzász, Artois, Rousillon, Korzika adóztatási reform → megyerendszer /adórészesedések/ XVIII. Század: Intendatúrák(32) ,tartományi felsőbíróságok( 12), parlamentek(12+1), géneraliték(33). (Bíráskodási funkció).

Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció Az Ancien Régime Közigazgatása I.

Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció Az Ancien Régime Közigazgatása II

Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció Az Ancien Régime Közigazgatása III

Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció Az Ancien Régime Közigazgatása IV-összefoglaló

II/B A Forradalom és a Császárság közigazgatása 1789 augusztus 4 joglemondó nyilatkozat →megyerendszer Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 83 départementet (megyét) történelmi tartományokból Viták a megyéről: →Emanuel Joseph Sieyès geometriai megoldás. Párizsból kiindulva 80,18 mérföld oldalhosszúságú négyzet „egyenlő terek” (9 község,ezekben 9 kanton). →L. Hennequin terve a tér egyenlő felosztása régi határok figyelembe vételével 81 megye december 22-i törvény megye →1790 II 26- törvény 83 megye => alkotmány(1791) →decentralizáció cél egy valódi helyi önigazgatás 1791-ben kiadott alkotmány megyerendszer alapjai megye 2 évre választott tanács. →Decentralizáció Jakubinus centralizáció →Prefektus Föderalista felkelés Napoleon február 17-i törvény → Prefektus, megye összes igazgatási szerve központi kinevezésű. Egészen a III. köztársaság végéig, a francia közigazgatási rendszer alapja

Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció A Forradalom közigazgatása

Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció A Császárság közigazgatása

II/C A XIX.század és a XX.század elejének közigazgatása ( Ferdinand de Lesseps: megépül a Szuezi csatorna Francia tervek és befektetések alapján) Gazdasági fejlődés igénye→Regionalizáció →Első lépések a XVIII. század végén. 1871-ben intézményes megyeközi konferencák →választ adni a több megyét érintő problémákra (önkéntes) 1900 Féderation Régional France→Charles Brun 20 régiós regionalizálási terv 1919. áprilisában 17 Clémentel régió (régió megyéinek kereskedelmi kamaráinak uniója 139) →nem jogi személy 1922-ben 19 gazdasági régió (Clémentel régió alapján )→jogi személy kibővített hatáskör az ipar és a kereskedelem területén. Regionális erőforrások maximális kihasználásának igénye. 1924-megkezdik az ország regionális felosztását.(Legtöbbnek, Hauser féle 18 régiós tervezet az alapja) 1932 Párizs régió tervezési fejlesztési szempontú lehatárolása( ez a város körüli 35km-es körzetet jelenti) 1938. június 14 tv→ 20 gazdasági régió közintézmény régiót alkotó kereskedelmi kamarák egyesítése. csekély szerep a világháború alatt A Vichy köztársaság →régi francia provinciák alapján húsz régiót akart létrehozni 1941-ben → sikertelen Régió prefektus →1938. június 14 tv régió közintézmény csekély szerep 1941→sikertelen 1941 Párizs régió tervezési fejlesztési területének kiterjesztése illetve megye és járáshatárossá tétele

A francia gazdasági körzetesítési törekvések erősen belpolitikai tartalmúak voltak az I. világháború előtt. Elsődleges céljuk a gazdasági, társadalmi, politikai Párizs központúság oldása volt, a nagy körzeti szinten megjelenő körzet központok fejlesztését tudatosan fogalmazták meg és vállalták. A két világháború között védelmi fejlesztések, a tervezés hatékonyságának növelése.

A modern területfejlesztés története és az azt kiváltó okok Franciaországban
Területfejlesztés: egy fejlesztéspolitikai eszköz, „az emberek és tevékenységeik legjobb elosztása és eloszlása egy területen”. Úgy is definiálhatjuk, hogy a fejlesztéspolitika a tervezés, a tervek összehangolása, a közösségi javak felhasználása egy gazdasági és szociális cél érdekében a közösségek javára. Kombinálja a szektoriális és a helyi politikákat, meghatározza a fejlesztéseket és az ahhoz kapcsolódó ügyleteket. Tulajdonképpen egy egyeztetés, a prioritások meghatározása a fejlesztésben. Meghatározza az elsődleges összefüggéseket (térben és időben) és hosszú távú stratégiát ad. Megmutatja, hogy hogyan használhatóak az adott terület (erő) forrásai, a jövőben minél sikeresebb működés érdekében, és emellett szem előtt tartja az adott terület igényeit is. (Lexique de géographie humaine et économique) A francia vezetők felismerték, hogy szükség van a területi egyenlőtlenségek megoldásában az állami beavatkozásra. A központi kormányzat erre a problémára adott válasza egy komplex intézkedés rendszer. Az egyenlőtlenségek mérséklésére egy újszerű politikát eredményezett, amely felveszi a területfejlesztés nevet. Ez a politika igyekszik meghonosítani vidéken a kereskedelmi ipari működést vagy a tercierizációt.

III/A A DATAR előtt Első területfejlesztési döntések a XX. Században -Francia Hadipar Gazdasági mélypont a II. világháború után  infrastruktúra: a közutak, a kommunikáció, a közművek rossz állapota. A francia regionális politika és területfejlesztési gyakorlat a II. világháború után három lényeges probléma körül összpontosult: a „főváros-ország” kérdéskör, amelyben a centrum-periféria viszonyt a főváros-ország szempontjából fogalmazták újra; a mezőgazdaság szerepének csökkenése és a vele együtt járó falusi átalakulás; a nagytérségi és a nagytérségek közötti fejlettségbeli különbségek kezelésére irányuló törekvés. (Főképp a nyugati területek kiemelt fejlesztése) Területi egyenlőtlenségek az 1950-es években, Franciaországban: →Lakosság fokozott városok felé vándorlása a vidéki térségekben elnéptelenedési folyamatot indított el. →ÉK-i területek iparosodottak, gazdagok Dny-Ny-i területek vidékiesek szegények, rosszul megközelíthetőek voltak ben Jean-Francois Gravier: ”Paris et le désert francais „→Le Harvre, Marseilles vonaltól északkeletre eső területeken az életszínvonal két, háromszorosa volt az attól délnyugatra eső területekénél (1947,1971)

1948 március 21-i rendkívüli igazgatási főinspektori intézmény(I.G.A.M.E) ben Eugéne-Claudius Petit -Építésügyi Minisztérium/területfejlesztésért felelős hival→kitelepítési bizottságok. ( Ministére de la Reconstruction Amenagement du Territoire) Cél:Növelni Párizs potenciális ellensúlyainak fontosságát PADOG (Plan d’amenagement et d’Organisation Générale de la région Ile de France) gazdasági programozási régió október 4 alkotmány elismeri a régiót, →gazdasági fejlesztés eszköze. Regionális intézmények: 1959 megyeközi konferenciák, 1960→1955-ös programrégiók→ 21 regionális működési (akció) körzet /regionális alkörzetek (21+Párizs) végén 22 regionális akciókörzet működik csak gazdasági alapú régiók Első tárcaközi területrendezési bizottság(Comité Interministériel dAménagement du Territoire ) Mérsékelt sikerek: szükséges egy országos szervezet, amely koordinálja az ágazati fejlesztési programokat a területfejlesztést.

III/B A DATAR 1963. február 14.-én Charles DeGaulle kezdeményezésére létrehozzák a Területrendezési és Regionális Tevékenységet irányító Központot, más néven a DATAR-t .(Délégation á l’Amménagement du Territoire et á lAction Régionale). 1963- DATAR→ 8 egyensúly teremtő központ: Bordeaux, Lille, Lyon, Marseille, Nancy-Metz, Nantes, Strasbourg, Toulouse Állami decentralizációs Program→3000 párizsi vállalatot telepítettek ki, több mint félmillió ipari munkahely létesült az ország nyugati régióiban…. ▪A decentralizáció első lépései a közigazgatás az oktatás, kutatás-fejlesztés területén. Toulouse aeronautikai felsőoktatási intézmény Rennes fegyveres erők telekommunikációs részlege, Bretagne elektronikai ipar, Toulousba és Bordeauxba az űrkutatás ▪1964. III.1 4.-i közigazgatási reform ( /251) rendelet 22(21+1) regionális közigazgatási kerület (les regions administratives).  Régióprefektus, regionális igazgatási konferencia, regionális gazdasági és fejlesztési bizottság ▪1964 VII10 A párizsi régió újjászervezése 8 megyéből: Párizs Seine et Marne, Ívelines, Essonne, Haunts-de Seine, Seine-Saint Denis, Val-de-Marne, Val d’oise. (Párizs sajátos jogállású) Infrastruktúrális fejlesztések →szükséges a párizsi régió

Párizs ellenpólusai 1963,1967

▪1967-ben újabb 5 egyensúlyteremtő központ Dijon, Clermond Ferrand, Rennes, Limosges, Montpelier 1967 Brest, Limosges, Nantes, Rouen új egyetemek ▪De Gaulle felülvizsgálati terv a régiók szerepéről.. ▪’60-as évek közepén megindult növekedés a ’70-es évek elején megtorpan, 1974-től már befolyásolja a gazdaság minden területét. ▪ A DATAR kiterjeszti akcióinak hatósugarát munkanélküliséggel ipari válságal sújtott övezetek számára akciótervek. ▪1967 Nord-pas de calaisi, Lotharingiai, Loire menti DATAR irodák 1968-ban Lotharingia és észak-pas de Calais gazdasági átalakítási program, Bretagne gazdasági fejlesztési terv. A mezőgazdasági vidékek megújításának bizottságai jönnek létre. ▪1970 „új városok” terv.(Politique des Villes Nouvelles)Evry, Melun Sénart, Marne la Vallée, Cergy Pontoise, Le Vandreuil, Quetin en Yvelines, Lille-Est. ▪ Vidéki területrendezési tervek

1972. VII.5.-i törvény által a régió közintézménnyé válik, jogi személy, 1973. közepes Nagyságú városok létrehozására irányuló politika Egységes fejlesztési támogatás 1975 tájegységszerződések 1975-ben Párizs státuszát megreformálták. A város két egymástól elváló területi egységet fed le: Párizs városa és Párizs megye. Ekkor jön létre a Párizsi polgármesteri tisztség is. 1976-ban e regionális körzet földrajzi keretében létrehozzák az Île-de-France régiót, mint közintézményt, ami Párizst is beleszámítva 8 megyéből

1981 szocialista párt program közigazgatás reform ben Gaston Deferre Bel- és decentralizálási miniszter → reformcsomag → decentralizáció → régiók területi önkormányzati hatósággá válnak, →1986-ig közintézmény. Megyei és a regionális közgyűlések jogkörei, kiszélesednek. Végrehajtó hatalom prefektus regionális közgyűlések elnökei További reformok:1982 a technológiai kutatásfejlesztés, Paris.Marseilles.Lyon reform 1983 régió és az állam közötti hatáskör megosztás (a régiók: folyamatos szakmai képzés, szakmunkásképzés, közoktatás (líceumok), a parti halászat és a tengeri kultúrák vállalatának ügye). 1984. testnevelési és sportigazgatás 1985 választási rendszer reformja regionális tanácstagok mandátumhoz jutása

A Deferre reformok a regionális tanács hatáskörébe került a régió gazdasági, szociális, egészségügyi, kulturális és tudományos fejlesztésének és a területfejlesztési politikának az elősegítése a regionális identitás megóvása. Területfejlesztés: a gazdaság fejlesztése, →Tervszerződések nemzeti terv, regionális terv végrehajtása régió tervszerződéseket köthet a többi területi közösséggel, közüzemekkel, magánvállalkozókkal. Út és vasúthálózat fenntartása, közlekedésfejlesztés, egyéb infrastruktúrális feladatok. A regionális gazdasági tervek elkészítése. Környezetvédelmi és kulturális intézményfenntartó feladatok 1986. törvényt a régiók szervezetéről →területi közösség szervezetét és működését definiálja

A Decentralizáció Kiteljesedése( ) ▪1982 III 2-i törvény kiszélesítette a megyei és regionális közgyűlések jogkörét, lefektetik a helyi önkormányzatok függetlenségének elvét,a DATAR beavatkozási lehetőségei javulnak. Egyeztető funkció kiszélesedése. , A DATAR szerepe megnő az állami és a régiók közötti ötéves tervszerződések kivitelezésében. ▪Tárcaközi Támogató Központ (CIALA)- Comité interministériel des aides à la localisation des activités (1982) ▪Regionális Innovációs és Technológiai átviteli Központ (CRITT)-Centres régionaux d'innovation et de transfer de technologie ▪Tervszerződések-contrats de plan ( , , , , ) ▪Decentralizáció 1985 erőteljesebben bontakozik ki a régiók javára 1985 PIM(Projet Intégré Méditerranée (PIM)Mediterrán Integrált Prjektek) ,OID(Integrált Fejlesztési Akció) 1989 Eggyeztetett területrendezési programok(PACT)./VároshálózatiCharták ▪1995 február Területrendezési és fejlesztési orientációs törvény.-Loi d’orientation pour d’aménagement et développement du territoire(LOADT)1997,1999(LOADDT), 2002 1994-ben a francia közigazgatási hatóságok eldöntötték, hogy újrafogalmazzák a francia területrendezési politikát úgy döntöttek, hogy kikérik az állampolgárok véleményét, melynek alapja az es terület és tervezés elnevezésű program. Nagy Országos Vitát kezdeményeztek, melynek eredményeként 1995 februárjában elfogadták a területrendezési és fejlesztési orientációs törvényt

. A törvény a területfejlesztés általános elveit és célkitűzéseit tartalmazza. Az életkörülményekben meglévő területi különbségek csökkenthetők A területi hátrányok ellensúlyozhatók A közterhek enyhíthetők Az önkormányzatok finanszírozási lehetőségei közötti különbségek kiegyenlíthetők A területi politikát a fenti alapelvek szerint az állam határozza meg. Egyrészről meghatározza az ágazati fejlesztések fontosabb irányait, azok területi összefüggéseit. (közlekedési hálózat, telekommunikáció, felsőoktatás, tudományos kutatás, kulturális intézmények, egészségügy, környezetvédelem) A területfejlesztési eszköz és intézményrendszer megújulását és új elemeinek kialakítását is tartalmazza. A tervezési funkciónak a törvény nagy jelentőséget tulajdonít, jövőtervezés A törvény megerősíti a DATAR szerepét annak funkcióinak folyamatos megújítását. 2003 március alkotmánymódosítás. A régiók a gazdasági fejlesztés és a szakmai képzés terén jutottak új hatás körökhöz. 2004. márc. 21.-én 4. regionális választások 2006. január 1.- a DATAR átalakult DIACT- vé azaz a Területfejlesztésért és a Területi Versenyképességért Felelős Minisztériumközi Bizottsággá (Délégation Interministérielle à l’Amménagement et à la Compétitivité des Territoires). 2010 január 1.: Délégation interministérielle à l’aménagement du territoire et à l'attractivité régionale (DATAR)

A DATAR /DIACT szervezeti felépítése
A DATAR a miniszterelnök közvetlen irányítása alá tartozik, de bizonyos időszakokban egy-egy minisztérium felügyeli, 2006-ig a Technikai Minisztérium. A szervezet 140 fővel és 350 millió eurós költségvetéssel rendelkezik Szakembereit különböző minisztériumokból delegálják A DATAR-t a megbízott főigazgató és két igazgató irányította. A különböző szakterületekkel a főosztályok foglalkoztak:A főosztályok száma 1995-ben 5 I. „Területi és helyi akciók” főosztály (Helyi fejlesztések és vidék fejlesztési politika csoport-L’équipe”Dévéloppement local et politique rural.):Feladata a terepen folyó tevékenységek felügyelete, kapocs a DATAR és a terepen dolgozó szakemberek között II. „Gazdasági tevékenység és fejlesztési” főosztály: (Gazdasági fejlődés és vonzás csoport- L’équipe dévéloppement économique et attractivité) a francia területfejlesztés szempontjából potenciális befektetők felkutatása III. „Területszervezési” főosztály (Regionális /Területi/ fejlesztés csoport- L’équipe dévéloppement régionale.) :kidolgozza a területfejlesztés területi direktíváit, irányelveit, az országos és ágazati sémákat, feladata ágazati problémákkal foglalkozó kérdések kezelése.”

A DATAR /DIACT szervezeti felépítése
IV. „Európai ügyek”főosztály: Európa és nemzetközi kapcsolatok csoport - L’équipe Europe et relations internationale) A DATAR felelős a közösségi regionális politika megszervezéséért Franciaországban. A határ menti együttműködési tervek kezelésével foglalkozik. V.”Állami akciók és a közszolgálati szervek tevékenysége” főosztály: (Állami területi politikák és fenntartható fejlődés csoport-Politoques territoires de l’état et développement durable) A közszolgáltatás területi egyensúlyát, célzó politikát érvényesíti Felügyeli az áttelepítési és decentralizálási politikát, a közszolgáltatás biztosítását a vidéki térségekben Tartja a kapcsolatot az állami vállalatokkal. Koncentrál régiók infrastrukturális fejlesztésére, ide tartoznak a városfejlesztési kérdések is. A megbízott igazgató tanácsadói: Felelnek a következő szakterületekért: várospolitika, gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás A főtitkárság:(Álltalános ügyek titkársága-Le secretaire général ) Irányítja a DATAR belső működését és összefogja a pénzügyi irányítást, személyzeti munkát, a dokumentációt a számítástechnikai szolgálatot.

A DATAR/DIACT szervezeti felépítése
 regionális prefektusok és azok hivatalai képviseleti hálózat, helyi irodákat működtet, biztossal az élükön 8 helyen működik ilyen iparosítási és gazdaságfejlesztési bizottság ( Lotharingia, Massif Central, Nord pas de Calais, Normandia , Bretagne, Loire vidék) - különbiztosok működnek a gazdaságilag elmaradott hegyvidéki területeken (Massif Central, Jura, Vosges, Alpok. ) - külön biztos foglalkozik a tengerentúli területekkel a Réunion vidékkel Invest in France Agencies 1, Európa: Brüsszel, Amszterdam, Milánó, Frankfurt am Main, Zürich, Stockholm, London 2, Észak – Amerika: New York, Chicagó, Los Angeles, Houston 3, Ázsia: Tokió, Osaka, Tai-Pei, Szöul, Hong-Kong. 2004-ben a DATAR szervezetében eszközöltek néhány változtatást, ennek következtében két újabb főcsoportot hoztak létre: Az egyik a Tanulmányokért és kutatásokért, (L’équipe Études et prospective) a másik a területi megfigyelésekért (Observatoire des territoires) felelős. Így a főcsoportok száma 7-re nőtt

A DIACT feladatai és a területfejlesztés új szintje
A DATAR/DIACT feladata, hogy Franciaország területén a területi egyenlőtlenségek csökkentését megszervezze Tárcaközi akciókat kell folytatnia, hogy a területfejlesztésben részt vevő minisztériumok közötti munkát összehangolja, azok ágazati politikáiban a területi szempontokat érvényesítse, s a különböző ágazati, szakági, politikákat összehangolja országos és regionális szinten. A DATAR/DIACT a minisztériumok felelősségét meghaladó regionális célkitűzések érdekében egységes irányba tereli azok fejlesztési, beavatkozási terveit. Foglalkozik a területfejlesztési tevékenységek területi felosztásával, telepítésével, a területfejlesztési tervekkel ösztönző hatást gyakorol az infrastruktúra fejlesztésére Figyelemmel kíséri az ellehetetlenült városrészek érekében indított kampányokat

A DATAR/DIACT dolgozza ki a hosszú távú területfejlesztést és a területfejlesztési terveket Jövőkutató programokat működtet( „Elfogadhatatlan jövő forgatókönyv”, „tervezés és terület”) A DATAR/DIACT felelős a közösségi regionális politika megszervezéséért Franciaországban „Strukturális akciók csoport” A DATAR/DIACT tagja az Unió strukturális alapok ügyében illetékes tanácsának, képviseli a francia hatóságokat a strukturális alapok felhasználását irányító konzultatív testületben, tagja a régiók fejlesztéséért és átalakításáért felelős bizottságnak.

2006. január 1.- a DATAR átalakult DIACT- vé azaz a Területfejlesztésért és a Területi Versenyképességért Felelős Minisztériumközi Bizottsággá (Délégation Interministérielle à l’Amménagement et à la Compétitivité des Territoires). Szervezeti felépítésében hasonlít a DATAR-ra a DIACT-t kilenc főcsoport alkotja: 1. A „területi és helyi akciók” főosztálya (Helyi fejlesztések és vidék fejlesztési politika csoport-L’équipe”Dévéloppement local et politique rural.) 2. A „gazdasági tevékenység és fejlesztési” főosztály (Gazdasági fejlődés és vonzás csoport- L’équipe dévéloppement local économique et attractivité) 3. A „Területszervezési és az állam és a régiók közötti tervszerződések” főosztálya (Regionális /Területi/ fejlesztés és a régiók közötti tervszerződések csoport- L’équipe dévéloppement régionale et CPER.) 4. Az „európai ügyek” főosztálya (Európai kapcsolatok csoport- L’équipe Politiques Européenne ) 5. Tanulmányokért és kutatásokért felelős főosztály.(L’équipe prospective et études).

6. A területi megfigyelésekért felelős főosztály (L’équipe Observatoire des territoires). 7. Nemzetközi együttműködések főosztálya (L’équipe coopération internationale). 8. Szakági politikák és városi stratégiák főosztálya (L’équipe politiques sectorielles et stratégies urbaines.) 9. Gazdasági változások főosztálya (L’équipe mutations économiques) A DIACT-t a megbízott igazgató és két helyettese irányítja az egyik a gazdasági változásokért, a másik a tanulmányokért és a kutatásokért a tanulmányok értékeléséért és a nemzetközi kapcsolatokért felelős. Az általános titkárság felel a belső működésért és a pénzügyekért és a személyzeti munkáért. A minisztériumközi együttműködési tevékenységekért/akciókért felelős bizottság bízza meg az igazgatót és irányítja a területfejlesztési

A DIACT új szervezeti felépítése (2009-)
2009-ben a főosztályokat megreformálták 1. Regionális fejlesztés és európai ügyek főosztálya (L’équipe Développement régional et politiques européennes) 2. Területi folyamatok főosztálya (L’équipe Dynamique des territoires) 3. Fenntartható fejlődés, városok-metropoliszok, közlekedés főosztálya (L’équipe Développement durable, transports et métropoles) 4. Gazdaságfejlesztés és gazdasági változások főosztálya (L’équipe Développement et mutations économiques) 5. Innováció és versenyképesség főosztálya (L’équipe Innovation et compétitivité) 6. Nemzetközi együttműködések főosztálya (L’équipe Coopération internationale) 7. A területi megfigyelésekért felelős főosztály (L'équipe de l'Observatoire des territoires) 8. Tanulmányokért és kutatásokért felelős főosztály (L’équipe prospective et études) (9.)Hegycsoport-bizottságok

2010: Újra DATAR 2010 január 1: DATAR
Délégation interministérielle à l’aménagement du territoire et à l'attractivité régionale (DATAR) Ministre de l'espace rural et de l'aménagement du territoire I. - La délégation interministérielle à l'aménagement du territoire et à l'attractivité régionale (DATAR), placée sous l'autorité du Premier ministre, est chargée de préparer les orientations et de mettre en œuvre la politique nationale d'aménagement et de développement du territoire. II. - La délégation participe à l'élaboration des stratégies nationales de compétitivité économique, de cohésion sociale et de développement durable.

Levonható következtetések Magyarország számára
A francia területfejlesztés jelentős eredményeket ért el az ország térszerkezetének átalakításában, és az ország versenyképességének fokozásában, valamint a területi erőforrások újszerű hasznosításában, éppen ezért a magyar területfejlesztés számára értékes segítséget nyújthat a régiók Európájába való átmenet elősegítésére. Franciaországban mára már kialakult egy működő régiókból álló rendszer. A francia kiindulási helyzet a magyarhoz hasonlóan, centralizált közigazgatási, és államszervezet volt amelyet mára jelentős mértékben sikerült decentralizálni. A politikai hatalom területén az állam lemondott bizonyos jogkörökről a helyi és regionális szint javára, s csak megfigyelői vagy tanácsadói szinten van jelen az adott területen. A Magyarországon jelenleg szerveződő régiók működtetése szempontjából tanulságos lehet a francia modell tanulmányozása, mind a régió felépítése mind annak működése szempontjából. Ám azt ne felejtsük, hogy az államszervezet decentralizációja nélküli regionalizáció Franciaországban is csak mérsékelt sikereket hozott az 1950-es években.

Levonható következtetések Magyarország számára
A magyar térszerkezet hasonló problémákkal küszködik a XXI. század elején, mint a Francia az 1950-es, 1960-as években. A „Párizs és a francia sivatag” magyarországi változata „Budapest és a magyar puszta”. Budapest túlzott fejlődése hasonlóan káros hatásokat indukálhat, mint az Párizs esetében történt. És bár Magyarországon is megpróbáltak ellenpólusokat kijelölni (OTK), ez eddig nem vezetett jelentős eredményre, pedig ezek kijelölése majd fejlesztése a közigazgatás és az államhatalom decentralizációja megoldást jelenthet a magyar térszerkezetben meglévő problémákra. A francia területfejlesztés már túl van azokon a kihívásokkal teli perióduson, amellyel most a magyar területfejlesztés kerül szembe, és bár Magyarország sok tekintetben hasonló Franciaországhoz, számos eltérés is tapasztalható a két ország között .Mindazonáltal a francia megoldások megismerése megkönnyítheti e kihívásokra adott válaszok megtalálását, és a jövőbeli fejlesztési stratégiák irányok kidolgozását. Így hozzájárulva Magyarország fejlődéséhez.

A Brit regionális Politika és Területfejlesztés Rövid összefoglaló áttekintés a Brit területfejlesztésről Tőkés Tibor PhD-hallgató, Debreceni egyetem Földtudományok Doktori Iskola(Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék) – École doctorale de géographie de Paris (ED VII-Espaces, Societe et Aménagement -ParisIV-Sorbonne

Bevezető-Történelmi, földrajzi alapok
Peremfekvésének köszönhetően a kelta népek, néptöredékek maradtak fel napjainkig a fősziget nyugati peremén és a nyugati szigeteken. Az ismétlődő rátelepedések nyomán a sziget népessége nyelvileg, vallásilag és identitás szerint erősen tagolttá vált. tengeri meghatározottság elszigeteltség Az ókorban még „ködös Albionnak” nevezték, mely az akkori világ peremvidékét jelentette. Majd csak a késő középkorban jut érvényre kedvező fekvése (Hanza),

Földrajzi kettősség: É-i, Ny-i : sziklás hegyvidékek→ terméketlen (rossz éghajlati és talajadottságok. Nem kedvezett az emberi letelepedésnek →ritkán lakott. K-i, D-i : termékeny művelésre alkalmas síkságok vonzották betelepedőket (állandó települések )(Fő célpontok Humber és Exe folyók torkolatától délre fekvő területek voltak (DK Anglia(és London) Római hóditás a sziget déli része , Az addig törzsi települési központok→római urbanizációja (A városok 4 fő római út mentén alakultak -> London központi hellyé vált) Római Birodalom bukása: (V.sz.): a britek A külső perifériális területek betelepülése. Wales, Skócia, Ír-sz Kora középkor: Anglia 7 királysága: Kent, Sussex, Wessex, Essex, Kelet-Anglia, Mercia, Northumbria (háborúk) 1066-ban Hódító Vilmos utódai egyesítették az angol föld királyságait

A római kori Britannia

Már az őskor és az ókor idején is az emberek elsősorban azért jöttek a Brit-szigetekre, hogy ásványkincseket bányásszanak (bronz, ón, szén). Az angolok a XIII. században (1301) kezdték el kiterjeszteni fennhatóságukat Wales-re (1536), majd Skóciára (1707) és Írországra (1801 egyesül a brit és az ír parlament ). Így jött létre az Egyesült Királyság. XVI-XVII. század folyamán a világtenger ura lett, hatalmas gyarmatbirodalma révén a világ legiparosodottabb országa volt. →erős centrumrégiókból és elmaradott perifériákból álló, nagy belső piaccal rendelkező egységes királyság Ezeket a pozícióit mára elvesztette és már csak az 5. gazdasági hatalom.

Az Ipari Forradalom hatása
Az ipari forradalom átrajzolta az ország gazdasági- és településföldrajzi térképét (mezőgazdasági foglalkoztatottak : 36% , 1860-tól: <15%) Gőzgép terjedésével a vízi energiában gazdag belföldi területek veszítettek komparatív értékükből Csatornák kiépítése (a lóvontatású szén szállítása drága volt) 1825-től vasúthálózat kiépítése (a gazdasági átalakulás szorosan összefügg a vasút fejlődésével); a tengerpart menti szállítás veszített jelentőségéből: sok kisebb kikötőváros indult hanyatlásnak Vas- kohóipar, gépgyártás, hajóipar, vasút új településeket hívtak életre (agrárvidékről elszívták a népességet)  népességnövekedés üteme az iparosodó övezetekben, DK-Anglia London környéki grófságaiban ill. textil és gépipari körzetekben volt a legmagasabb  a fejlődőképes centrumok és az elmaradott perifériák közti különbséget még nyilvánvalóbbá tette

A Brit vasúthálózat.

A Brit Regionális Politika és Területfejlesztés az I. világháború előtt
A szigetország természetszerűleg is egyenlőtlen adottságokkal rendelkezik, ezt az ipari kapitalizmus még jobban felerősítette, de ezt már hagyományos technikákkal (belső vándorlás, technológiaváltás) nem lehetett megoldani. → így a területi fejlesztés állami szabályozása is itt alakult ki legelőbb 1842: liverpooli tanács városépítési és egészségügyi tv-t alkotott (szabályozta a lakóépületek közti távolságot, pincelakások építését megtiltotta stb.) 1870-es évekre: a városi környezet fontos elemeit központi törvény szabályozta A korai iparosításnak 2 hátránya volt: 1. gyors városnövekedés a korabeli infrastrukturális viszonyok közt az épített környezet leromlásához, túlzsúfoltsághoz, súlyos társadalmi válsághoz vezetett (1909 első várostervezési törvény) 2. a brit iparban már a XX. sz. elején megmutatkozott a szerkezeti és technológiai elavulás – nehézipari központok hosszú ideig komoly válságban voltak + világgazdasági válság 1909: Európa első várostervezési törvénye – hatására átfogó fejlesztési koncepciók készültek(1915-re már 74 önkormányzatnak volt területrendezési programja

A Brit Regionális Politika és Területfejlesztés a két világháború között
Az I.Világháború után a regionális fejlődés állandó É-D – i megosztottságot mutat  regionális differenciálódás, regionális politika kialakulása, fejlődése Érintett területek: Clydeside, ÉK-Anglia, Nyugat-Cumberland, Dél-Wales, Kelet-Skócia, Liverpool környéke → az között időszakban a 2 millió 121 ezer fő elvándorló 43%- a észak-angliai területről 32%-a Skóciából 20%-a Walesből 5%-a Észak-Írországból vándoroltak el 57%-uk a délkeleti régióban 24%-uk Közép-Angliában 19%-uk a délnyugati régióban telepedett le

1928 Ipari Áthelyezési Tanács - pénzügyi támogatást nyújtott a növekedési központokban letelepedni szándékozó és a szakmai átképzést vállaló nehéz- és könnyűipari munkások - a tanács a fiatalabb és képzettebb népességet támogatta ↓ - a depressziós övezet foglalkoztatottainak szakképzettségi színvonala csökkent; - természetes szaporodás mutatói is egyre kedvezőtlenebbek lettek 1929 Pótadó Elengedési Törvény (De-Rating Act) egyedülálló törvény volt Európában, mellyel a munkanélküli járadékot a központi költségvetésből fedezték (1930-ban a központi költségvetés 39%-át fordították szociális kiadásokra) 1934 Különleges Területek (Fejlesztési) Törvénye (Special Areas [Development and Improvement]) állami beruházásokkal segítették a válságtérségek szerkezetátalakítását és munkahelyteremtését különleges elbírálás alá esett Dél-Wales, Északkelet-Anglia, Nyugat-Cumberland, Közép-Skócia kritika érte a besorolást, mert Glasgow, Cardiff, Newport, Newcastle kimaradt 90%-át skóciai szennyvízhálózat fejlesztésére fordították maradék: egyes térségekben szervezőközpontok létesítése

1936 tv. A Különleges Területek Helyreállításáról felhatalmazta az Angol Bankot, hogy hiteleket nyújthasson piacképes termékeket előállító kisvállalkozásoknak a 2 milliós hitelkeretet az Újjáépítési Társaság kezelte de! az új üzemeknek csak 2%-át létesítették a különleges területeken Újabb támogatások → 1938-ig a kormány 21 millió fontot fordított a válságterületekre 60% infrastruktúra-fejlesztés 40% üzemtelepítés 12 ezer új munkahely az új üzemek 14,7%-a a négy támogatott térségben létesült de! ekkor már beindult a háborús konjunktúra: hadiipari üzemek települtek az északi körzetekbe, javult a munkanélküliségi ráta (1939: 17% : 4%) 1940 Barlow-jelentés elsőként fogalmazta meg a szabadpiaci erők ipartelepítési hatásainak és a népesség területi szerkezetének kölcsönkapcsolatait a túlzsúfolt ipari növekedési központok fejlődését korlátozó intézkedések középpontba az ipar és a népesség területi decentralizálása került új településtípusokat vont be a regionális politika gondolatrendszerébe helyi önkormányzatokat támogatni kell a regionális politikában természeti erőforrásokat jobban ki kell használni

1942 A vidéki területek földhasználata A fejlesztéseket állami forrásból kell megvalósítani, ő vásárolja meg a földeket 1944 Nagy-London terv Patrick Abercrombie A beépített területek körül 8-10 km-es zöld gyűrűt hagyni → környezetvédelem, rekreáció. Ezen kívül 8 új város létrehozása → kb ezer embernek szolgálnának lakhelyül De! nem mind a kijelölt helyen épült Nagyobb távolságban, kisvárosokban 600 ezer embert kell letelepíteni, melyhez azokat át kell alakítani 1945/47 Nemzeti Parkok report - létre kell hozni a nemzeti parkok hálózatát - megfelelő pénzeszköz biztosítása a föld vásárlásához – term.-i értékek - egy központi országos szerv a nemzeti parkok irányításához, megfelelő hatalommal 1944 Foglalkoztatáspolitikai Fehér Könyv - központi beavatkozás szükséges a kiegyensúlyozott regionális gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséhez

A regionális politika kiegyenlítődési eszközrendszere (1945-1970es évek vége)
1945 Iparfejlesztési Törvény (Distribution of Industry Act) a regionális politika jogi szabályozásának alapja Kereskedelemügyi Minisztérium hatáskörébe került a regionális politika (viták előzték meg) nagyobb, összefüggő fejlesztési területeket jelölt ki (kedvezményezett térségek népességszáma 4 millióról 6,5 millióra; keresők 8,5%-ról 20%-ra) eszközrendszere: - földterület-vásárlás - ipari üzemek építése - kedvezményes hitelnyújtás - iparfejlesztéshez szükséges alapinfrastruktúra fejlesztése - talajmeliorációs programok ,3 millió font/év fordítottak a fejlesztési területek támogatására A kormány általános iparfejlesztési és foglalkoztatási koncepciója a legfejlettebb területeken is fejlesztéseket indukált, ezért ott korlátozó intézkedéseket vezettek be.

1947 Város- és Vidékfejlesztési Törvény (Town and Country Planning Act) 5000 négyzetláb alapterület feletti ipar létesítményeket telepítését engedélyeztetni kell (1981-ig érvényben volt) 1946 Új Városok Törvénye nagyvárosi tömörüléseket kívánta mérsékelni Város- és Vidékfejlesztési Minisztérium koordinálta London, Liverpool, Glasgow népességének decentralizálása tervezett városokat kívánt építeni → > 30 új város, melyben 1990-ben 2 millió fő élt 1949 Nemzeti Parkokról szóló törvény Visszalépés a korábbi reporthoz képest - nem jött létre erős országos tanácsadó szerv - nem biztosítottak elég anyagi erőforrást – a feladatot a helyi önkormányzatok látták el (de nem rendelkeztek elegendő pénzzel) A helyzetet a háború utáni újjáépítés megváltoztatta. Prosperitás a legtöbb területen. 1951-től Konzervatív kormány makronövekedés kapott prioritást – déli területeknek kedvezett vándorlás északról délre és nőtt északon a munkanélküliség ↓ iparfejlesztési törvény 1963. évi helyi foglalkoztatási és pénzügyi törvények

1964-től munkáspárti kormány - területfejlesztés központi irányítása a Gazdasági Minisztérium kezébe került 1965 Control of Offices Employment Act - a regionális fejlesztés irányítására dekoncentrált szerveket állítottak fel 11 tervezési régióban Regionális gazdaságtervezési tanács Regionális gazdaságtervezési igazgatóság A kormány regionális tanácsadó szerveként működött. Feladata a régiók helyzetelemzése és a fejlesztési tervek megfogalmazása. (Nem volt sikeres, mivel a kp.-i kormányzat nem nézte jó szemmel – 70-es években megszüntették) A 40-es évek célkitűzéseit elevenítették fel: - ipartelepítést megszigorították - irodaépítést a fejlett régiókban engedélyekhez kötötték Az 50-es években a tercier és kvaterner szektorok fejlődése a déli területeken volt a leggyorsabb.

1967 Iparfejlesztési Törvény Új kategóriák special development areas development areas intemediate areas + újfajta támogatási formákat vezettek be Szelektív foglalkoztatási adó: a szolgáltató szektorban elvégzett fejlesztésekért plusz adót kellett fizetni 1967 regionális foglalkoztatási prémium: hogy a fejlesztési területeken a beruházásoknak legyen munkahelyteremtő hatása is. A fejlesztések kiegyenlítő hatásában bíztak. A szakszervezetek támadták ezt a döntést. Speciális fejlesztési területek: minden alaptámogatásra jogosultak voltak építési támogatás 35%-ára kedvezményes hitelek bérleti mentesség működési költségtérítés Kialakították az átmeneti területek csoportját.

: támogatások visszaszorítása (konzervatív kormány) - munkaerő átképzés támogatása - szolgáltatási szektor fejlesztése 1974-től (munkáspárt) - fejlesztendő területek körébe vonták: Edinburghot, Cardiffot, Merseyside, Északnyugat-Wales Az olajválság hatására eltértek az eredeti regionális politika céljaitól és a fő cél a csőd előtt álló cégek megmentése lett. A munkanélküliség elérte az 1 milliós határértéket. Különböző munkahelyteremtő intézkedéseket tettek, többnyire sikertelenül. A déli területeken a csúcstechnológiai ipar újabb sikereket ért el. A kiegyenlítő jellegű politika kudarcot vallott.

A Thatcher-korszak ellentmondásai (1970-es évektől)
1. Új térformáló folyamatok dezindusztrializáció kibontakozása (átszervezések, gyárbezárások) technológiai innovációk - az információs szükségletei és kielégítésük módja nem függött egyes gazdasági ágazatoktól és társadalmi csoportoktól - termékciklus drámaian lerövidült - nem a termékeket, hanem a termelési ciklusokat érintette ↓ - gyors növekedésnek indultak a K+F igényes ágazatok - új technológiák átalakították a már működő iparvállalatok és szolgáltató létesítmények szervezeti rendszereit gazdaság tercierizálódása - magánszolgáltatások fejlődtek leggyorsabban (bank, biztosító, pénzügy, tanácsadó) állami beavatkozás újrafogalmazása - szabad teret kívánt engedni a versenypiaci erők természetes és önmegújító hatalmának - iparszerkezet átalakító módszerek - munkamódszerek és szigorú, speciális intézkedések

A fő cél a II. világháború után államosított és általában az állami ipar privatizálása és átszervezése, valamint a csúcstechnológiát alkalmazó, innovatív kisvállalkozások „konstruktív” támogatása lett. A szerkezetátalakítás hatásai → dezorganizáló, újjászervező jellegűek. A 70-es évek óta divergens folyamatok zajlanak. Kedvező feltételekkel rendelkező területek: →új ipari fejlődés erőteljes kibontakozéása : nagy kiterjedésű konurbációk (London), háború utáni korszak prosperáló magterületei (Nyugat-Közép-Anglia, északnyugati régió). Alacsonyabb, iparosodottsági színvonalú térségek, →gazdaságuk diverzifikáltabb, K+F tevékenységük fejlett, vállalatirányító funkciójuk kiterjedt, az ipari visszaesést kisebb megrázkódtatással képesek elviselni, a szerkezetátalakítások nagyobb intenzitással bontakoznak ki. Azok a régiók, amelyekben az ipari foglalkoztatottak száma nagymértékben csökkent, a magánszolgáltatásokban a legmagasabb fejlődési ütemet érték el.

Az ország észak-déli megosztottsága a brit regionális politika kulcskérdése erős eltérések: munkahelyek minősége és típusa jövedelemteremtő képesség foglalkoztatottak politikai elkötelezettsége Nagyobb figyelmet kaptak a városok: Enterprise Zone: betelepülők pénzügyi mentességet kaptak; gyorsabban végbement a tervek elbírálása Urban Development Corporation: az elhagyott belvárosi területek felszámolása és a környezeti károk megszüntetése. Majd később értékesítés és a szükséges infrastruktúra kiépítése. Cél: népszerűség növelése; pl. London Docklands CorporationA regionális szerkezetátalakítás, mint politikai cél A nemzeti gazdasági növekedés szükséges, de nem elégséges előfeltétele, a regionális egyenlőtlenségek mérséklésére. Regionális fejlesztési feladat is - a nemzeti versenyképesség javítása - az ipari hanyatlás megállítása - tömeges munkanélküliség mérséklése - a gazdaság technológiai felszereltségének megújítása

a szerkezetátalakítás során a depressziós régiókat az új tőkés felhalmozási módhoz kell-e igazítani, újra kell-e értékelni a helyi komparatív előnyöket az új nemzetközi termelési munkamegosztás és a piac hatékonysági, verseny- és jövedelemtermelési feltételei alapján a helyi gazdaságokat társadalmi szempontokat előnyben részesítve kell reagálni, aminek lényege a társadalmi tulajdonformálás preferálása, a „társadalmilag hasznos” termelés, az önkormányzati vállalkozások tervszerződéseken és társadalmi ellenőrzésen keresztül történő szabályozása. VAGY A kettő közt alapvető különbség van. A valóságban általában keveredve valósul meg.

A decentralizáció nehézségei
az angol regionalizmus erős, mert számos állami feladatot telepítettek az önkormányzatokhoz - gyenge, mert szinte minden területfejlesztési kérdésben a központi kormány beleegyezésére van szükség A kormányváltások függvényében kapott több vagy kevesebb hatalmat a helyi önkormányzat. Egyre inkább nem tudtak kitérni az EU alulról építkező politikája, a szubszidiaritás ellen.

1991 Decentralizáció és demokrácia A kormánynak kulcsszerepet kell játszania a kiegyenlítést szolgáló erőforrások térbeli elosztásában a közszolgáltatás egyenletes színvonalának biztosítása érdekében. A döntéshozatali pozíciókat és összehangoló mechanizmusokat a régiókban kell kidolgozni. Fokozatosan tervezték az önállóság megteremtését. közt a délkeleti megyékben nőtt meg a munkanélküliség a legnagyobb arányban, itt csökkentek a legnagyobb arányban az ingatlan árak és voltak a leggyakoribbak a csődök. A kormányzat figyelembe vette az olyan, hagyományosan nem hátrányos helyzetű régiók hanyatlását, mint Tranet, Dover, Deal, Folkestone, Wight sziget. - hosszú távú és/vagy strukturális munkanélküliség - demográfiai szerkezet - munkaerő-kereslet - aktív keresők aránya - peremjelleg - helyi munkaerőpiac belső változásai Ez alapján 2 szintet különítenek el: fejlesztési területek: nagyobb támogatásba részesül (fejlesztési projektek költségeinek 30%-a) átmeneti területek: fejlesztési projektek költségeinek 20%-a Regionális Vállalkozási Alapból az előző területek minden kisvállalkozója részesül, a másik területen csak egy része és az újonnan létesített munkahelyekért is nagyobb állami támogatást kapnak.

közt -feldolgozóiparban dolgozók száma csökkent - üzleti csődök 46%-a a délkeleti régiókban - pénzügyi szolgáltató szektorban a munkavállalók A es évek folyamán gyors szerkezetváltás következett be az északi területeken: - elbocsátások és racionalizálások - külföldi működő tőke beruházások

Dél számos hátránnyal kezdte a 90-es éveket: -dezindusztrializáció → földárak megemelkedtek, zsúfoltság, munkaerőhiány - a szolgáltató szektor hosszantartó virágzása önelégültséget eredményezett - a hadiipar is visszaesett Viszont jóval nagyobb arányban található itt képzett munkaerő. A korábbi elmaradt régiók (Skócia, Dél-Wales) napjainkban igen sikeresek: szolgáltató szektor, külföldi tőke. A fő feladat a szint megtartása. Ehhez több forgatókönyv elképzelhető: 1. az exportvezérelt megújulás Dél-Walesben, a Yorkshire-Humberside régióban és a Edinburh-Glasgow tengely mentén reális 2. délkeleti régió magas munkaerő ára és a feldolgozóiparának gyengesége a tőke és gazdasági tevékenység észak felé történő eltolódásához vezethet 3. az északi területeken is kialakulhatnak polarizációk 4. lehet a déli terület visszaszerzi dominanciáját, a magasan képzett munkaerejének, az EU közelségének és a beruházások megszerzésére irányuló agresszív politikának köszönhetően A regionális decentralizáció hatalmi kérdés, európai integrációs kapcsolatok fejlesztésének eszköze és a regionális gazdaságfejlesztés intézményes alapjainak megerősítése.

Mai helyzet Támogatási területek és formák
1.1 Assisted Aries+Enterprise Grand Aries kis –és középvállalatok támogatása Unió értelmezése: mikrovállalkozás: max. 10 fő kis vállalkozás : max. 50 fő (éves forg. max. 7 millió euró) közép vállalkozás: max. 250 fő (éves forg. max. 40 millió euró) A függetlenségi kritérium esetében maximum 25%-ot birtokolhat egy nagyobb kategóriába tartozó vállalat. 1.2. Regional Selective Assistance a támogatott területeken lehet igénybe venni, max. 5-15% Enterprise Grand: ez csak Anglia területére érvényes, max. 15%

Mai helyzet Fontosabb intézmények: 1997/98
2.1. Brit hatáskör leadása Skóciának és Walesnak A brit kormány irányítása alatt csak a külpolitika, a hadügy és a gazdaságpolitika maradt. A walesi és skót képviselők ott ülnek a brit parlamentben. 2.2. Angol szinten: hatáskör leadása a régióknak nemzeti szinten: Departement of Environment Transport and Regions - területfejlesztés irányítása - jogszabályok kiadása - koordináció regionális szinten: 8+1 régió Regional Development Agency (Regionális Fejlesztési Ügynökség) A tagokat a miniszter nevezi ki, de előtte tárgyalni kell a munkaadókkal, a helyi szervezetek képviselőivel. - gazdasági fejlesztés - foglalkoztatottság bővítés - koordináció előmozdítása Regional Chamber (Regionális Gyűlés) A tagjai delegáltakból (önkorm, felsőoktatás, vállalatok, szakszervezetek) áll - Reg. Fejl. Ügynökség segítése - regionális szemlélet elterjesztése Gouvernement Office (Kormányzati Hivatalok) A minisztériumok regionális szinten lévő feladatait/szervezeteit összehangolja. Tudnak-e ezek a régiók tényleges hatáskörrel működni?

Gazdasági régiók, nagyvárosok
Wales Skócia Észak- Anglia Északnyugat- Anglia Yorkshire és Humberside Nyugat- Midlands Kelet- Midlands Észak- Írország Csatorna- szigetek Man- sziget

Skócia Skócia Nagy-Britannia területének 1/3-a
legritkábban benépesült és az el- és kivándorlás ezt a területet sújtotta a legjobban Ny: felszámolás alatt lévő kőszénbányászat; szarvasmarha és juhtenyésztés K: földművelés, vegyes könnyűipar 1980-as évektől kezdődtek mikroelektronikai beruházások (KMT) sok esetben a kőolajból származó bevétel elkerül a régióból és a munkások sem itt élnek

Skócia Edinburgh: 2. pénzügyi központ, 1437 óta Skócia fővárosa, kartográfia központja, világhírű egyetem, papírgyártás, nyomdaipar Glasgow: Skócia gazd.i fővárosa, fontos kikötő, fontos ipari centrum, lakossága az utóbbi 25 évben százezer fővel csökkent, munkanélküliség Skót-felföld: leggyérebben benépesült országrész, juhtenyésztés, vadgazdálkodás (fenyér, fátlan, lápok), turizmus peremhelyzet szétszórt népesség minimális munkaerő Inverness: halfeldolgozás, whiskykészítés Dundee: juta- és lenipar Aberdeen: hajóépítés, vegyipar, felsőoktatási kp., szénhidrogén-bányászat irányító központja, jelentős munkaerő foglalkoztató

Skócia 32 tanácsi kerülete
Inverclyde Renfrewshire West Dunbartonshire East Dunbartonshire Glasgow East Renfrewshire North Lanarkshire Falkirk Clackmannanshire West Lothian Édimbourg Midlothian East Lothian Fife Dundee Angus Aberdeenshire Aberdeen Moray Highland Hébrides extérieures Argyll and Bute Perth and Kinross Stirling North Ayrshire East Ayrshire South Ayrshire Dumfries and Galloway South Lanarkshire Scottish Borders Orcades Shetland

Wales Wales ország területének 1/10, népesség 1/20
újabban széles körű autonómiával van felruházva, regionális identitás felerősödött szántóföldi gazdálkodás jelentéktelen (lápok, fenyérek, rétek); szarvasmarha, juh az ország legkevésbé városiasodott vidéke É: állattenyésztés D: kőszénbányászat, nehézipar (válságban) újabban a kőolaj-finomítás és a villamosenergia-termelés terén fejlődés figyelhető meg Problémák: időskorúak magas aránya, jelentős az elvándorlás, képzett munkaerő hiánya Sokan dolgoznak ugyanakkor az elektronikai iparban és a pénzügyi szolgáltatások területén közel 350 külföldi vállalat működik (Nippon Electric Glass, Tech-Board, Bosch, Ascom, Sharp, Valeo) turizmus felfutóban Cardiff: a Föld első szénkiviteli kikötője volt, ma vas- és színesércet importál; kohászat, Rover, villamosgép-és kábelgyár, élelmiszeripar Swansea: vas- és acélipari központ, olajkikötő, színesfémkohászat

Wales Gwent South Glamorgan Mid Glamorgan West Glamorgan Dyfed Powys
Gwynedd Clwyd

Észak-Anglia Észak-Anglia
visszaszoruló szénbányászat és vaskohászat, sokoldalú gépipar és vegyészet takarmánytermesztés, szarvasmarha-tenyésztés; belső réteken juhtenyésztés Newcastle-upon-Tyne: ipari nagyváros, forgalmas kikötő, gép- és vegyipara ma is virágzó Sunderland: Nissan európai fejlesztő és gyártó központja Middlesbrough: nehézipari város Darlington, Stockton: mozdonygyár Barrow: kohászat, tengeralattjáró gyár

Északnyugat-Anglia Északnyugat-Anglia
ipari forradalom bölcsője (kedvező közlekedési feltételek) világhírű pamutipar →textilipar →vegyipar kohászat, gépipar importált élelmiszereket dolgoznak fel az ipar szerepének csökkenésével a régió gazdasági jelentősége mérséklődik Manchester: „gyapot fővárosa”, vegyipar, textilipar St. Helens: üvegipar Liverpool: a lanchesteri pamutipari vidék nyersanyag behozatali ás exportkikötője; malmok, cukor- és kőolaj-finomítók, gumi- és bőrgyárak, hajójavító dokk

Yorkshire és Humberside
brit kőszénbányászat központja West Riding: gyapjúipar; szerszámgépgyár Leeds: ruházati ipar, elektrotechnikai-elektronikai ipar Bradford: kártolt gyapjúáruk és selyemgyártás Sheffield: tradicionális acél- és szerszámgépgyártás

Nyugat-Midlands Nyugat-Midlands (válság régió)
a brit fényes gazdasági múlt egyik reprezentánsa kőszénbányászat, vasipar kertgazdálkodás, szarvasmarha tenyésztés itt alakult ki a Föld első nehézipar központpontja: Black Country innen indult el az ipari forradalom is (kőfejtők, meddőhányók, füstölgő kémények, gyáróriások) a válság itt alakult ki legkorábban és ez a terület lábalt ki belőle a leghamarabb a nemrég lezajlott racionalizálás eredményeképpen a gazdasági tevékenységek versenyképesek és alacsony költségűek Black Country Fejlesztési Társulat: munkahelyeket teremtett és újjávarázsolta az elavult tevékenységeket Számos szolgáltatóipar helyezte ki ide a székhelyét Londonból Az autóipar a húzóágazat és újabb beruházásokra nyitott + autó-összeszerelés mint ágazat terjed UK-ban európai piacra való kijutás fontos a cégeknek olcsóbb hely az UK többi részétől - kevés zöldmezős beruházásra alkalmas hely van helyi gyártók vonakodnak újabb üzemekbe és gépi berendezésekbe fektetni alacsonyan képzett munkaerő

Nyugat-Midlands Több helyről jut forráshoz a régió
UK város- és területfejlesztési politikája szerint is kap pénzeket EU-tól Objective 2 (regenerációs terület) Objective 3 (hosszú távú munkanélküliség) Objective 4 (fiatalok képzése) Objective5b (falusi térségek fejlesztése) Birmingham: acélgyártás, alumínium- és színesfémkohászat, gépgyártás, vegyipar, élelmiszeripar, ruházati- és papíripar; egyetemi és egyházi központ Stoke-on-Trent: a „Fazekas-vidék” központja Coventry: az egyik legjelentősebb gépipari központ, repülőgép, autógyár, rakéta, híradástechnika, elektronikai berendezések

Kelet-Midlands Kelet-Midlands könnyű- és híradástechnikai ipar
belterjes mezőgazdaság Nottingham: tekintélyes ipari és egyetemi város, széntüzelésű hőerőművek, textilipar, dohányipar, gyógyszeripar Leicester: bőr- és cipőipar, mezőgazdaság gépellátója és élelmiszer-feldolgozója Derby: selyem –és porcelánipar, Rolls-Royce Művek autó és repülőgépmotor, dízel és elektromos

Délnyugat-Anglia Délnyugat-Anglia
szántóföldi takarmánytermesztés, tejelő szarvasmarhatartás → magas színvonalú tejgazdaság könnyű- és élelmiszeripar Bristol: a gyarmati időkben fontos kereskedelmi központ, porcelángyártás, élelmiszeripar, repülőgép- és autógyártás, elektrotechnika-elektronika, vegyészet, egyetemi város, kulturális központ Plymouth: hadikikötő, repülőgépgyártás

Kelet-Anglia Kelet-Anglia
legkisebb területű de legsűrűbben lakott országrész fontos agrárvidék selyem-, gyapjú és élelmiszeripar a iparválság káros hatásai nem érintették Cambrige: világhírű egyetem Norwoch: egyetem, gyapjú- és selyemipar, finomvegyészet, textilipar

Délkelet-Anglia szerkezetváltás és regionális fejlődés nagy nyertese, töretlen fejlődés színtere segítette ezt a kontinenshez való közelség, európai orientáció, Csatorna-alagút szigetország gabonakamrája; kertgazdaság legjelentősebb ipari komplexum: textilipar, élelmiszeripar, luxusipar, autó- és repülőgépipar, elektronika, vegyipar London: római alapítás, Hanza-kereskedelem; kulturális, politikai, kereskedelmi, pénzügyi fellegvár, óriási iparváros és kikötő; híres dokkját átépítették, melyek a 60-as évektől kerület valódi válságba London Docklands Development Corporation London City Airport London Light Railway Docklands Stategic Highway elhagyott raktárak helyén luxuslakásokat alakítottak ki; modern irodaházakat (Canary Wharf) szállodák, sportcentrumok, kulturális-, oktatási és egészségügyi intézmények hagyományos ipar helyett high-tech ágazatok és pénzügyi szolgáltatások: Morgan Stanley, First Boston Credit Suisse; The Sun, The Guidian, The Telegraph East End: hagyományos iparágak Északi és nyugati városrész: új, korszerűbb iparágak: autó- és repülőgépipar, elektrotechnika, elektronikai, vegyészet Dokkok mentén a Nemzetközösség országaiból érkező termékek feldolgozása. Központ: bankok, biztosítók, áru- és értékpapírtőzsde, , pénzügyi és kereskedelmi központ, média, kulturális és oktatási központ, nemzetközi sportközpont, 5 repülőtér

Délkelet-Anglia Oxford: világhírű egyetem, autó- és repülőgépgyár, elektrotechnika Southampton: legnagyobb természetes mélyvizű kikötő Fawley: olajfinomító, vegyipar, repülőgépgyár Brighton: idegenforgalom Csatorna-alagút és hatásai 1994-ben készült el 1751 óta 25 dugába dűlt megoldás Folkestone-Calais közti vasúti alagút; 50,5 km Eurostar 20 millió tonna, 12 millió utas ↓ London-Párizs légi forgalom 40%-kal csökkent kompforgalom 35%-kal csökkent komplex hatás (térkép)

Anglia nagyvárosi megyéi
Anglia felosztása Shire megye: Angliában az a megyei szintű egység, amely nem nagyvárosi megye

Észak-Írország Észak-Írország
a szétválás vallási okokra is visszavezethető (protestánsok) IRA Nagy-Britannia legfejletlenebb része: jelentős a mezőgazdaságban dolgozók aránya, nagy a munkanélküliség szarvasmarha- juhtenyésztés; len, burgonya, árpa, zab nagy hagyományai vannak a textiliparnak, különböző üzemméretek, gyorsan tudnak reagálni a piaci változásokra Belfast: forgalmas kikötő, repülőgépek és villamos gépek gyártása jelentős; közigazgatási, kereskedelmi és kulturális központ Harland és Wolff hajógyára nagy átalakulásokon ment át elmúlt 150 évben - először átálltak az óriási óceánjáró hajók építésesére (Titanic) - majd a repülőgépipar egyre nagyobb konkurenciát jelent - szerkezetet váltott és ésszerűsített - munkaköltségek leszorítása - bevezették a rugalmas munkaidőt - termelékenység a kétszeresére nőtt - profil szerteágazó Ennek ellenére csökken a foglalkoztatottak száma.

Észak-Írország 26 kerülete
Antrim Ards Armagh (város) Ballymena Ballymoney Banbridge Belfast (város) Carrickfergus Castlereagh Coleraine Cookstown Craigavon Londonderry (város) Down Dungannon és South Tyrone Fermanagh Larne Limavady Lisburn (város) Magherafelt Moyle Newry and Mourne Newtownabbey North Down Omagh Strabane

Csatorna-szigetek Csatorna-szigetek
brit korona fennhatósága alatt állnak, de önkormányzattal rendelkeznek így nem részei Nagy-Britanniának és az EU-nak sem; Rendi Gyűlés kertszerűen művelt földek: szőlő, zöldség; szarvasmarha, halászat, osztriga nincs jövedelemadó; offshore pénzügyletek a GDP 60%-a pénzügyi szolgáltatásokból származik turizmus

Man-sziget széles körű önkormányzattal rendelkező brit koronabirtok
vegyes lakosság óriási szarvasmarha állomány turizmus, offshore pénzügyletek vas- és ónérc

Területfejlesztés Franciaországban

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Területfejlesztés Franciaországban"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Területfejlesztés Franciaországban

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Területfejlesztés Franciaországban"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés