Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

-Rövid összefoglaló áttekintés a Francia területfejlesztésről.- Tőkés Tibor PhD-hallgató, Debreceni egyetem Földtudományok Doktori Iskola(Társadalomföldrajzi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "-Rövid összefoglaló áttekintés a Francia területfejlesztésről.- Tőkés Tibor PhD-hallgató, Debreceni egyetem Földtudományok Doktori Iskola(Társadalomföldrajzi."— Előadás másolata:

1 -Rövid összefoglaló áttekintés a Francia területfejlesztésről.- Tőkés Tibor PhD-hallgató, Debreceni egyetem Földtudományok Doktori Iskola(Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék) – École doctorale de géographie de Paris (ED VII-Espaces, Societe et Aménagement -ParisIV-Sorbonne) 20. tétel: Európai példák a terület-és településfejlesztés köréből (Franciaország, Nagy-Britannia )

2 Tartalom I. Franciaország számokban II. Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció III. A modern területfejlesztés története és az azt kiváltó okok Franciaországban IV. A DATAR/DIACT szervezeti felépítése V. A DIACT feladatai és a területfejlesztés új szintje. VI. Levonható következtetések Magyarország számára

3 Franciaország számokban Főv á rosP á rizs é. sz. 48°52′ k. h. 2°19′ Hivatalos nyelv(ek)Francia Á llamformaK ö zt á rsas á g - K ö zt á rsas á gi eln ö kK ö zt á rsas á gi eln ö k Nicolas Sarkozy Alap í t á s - Francia á llam (Verduni szerződ é s) Verduni szerződ é s - Jelenlegi alkotm á ny (5. k ö zt á rsas á g) 5. k ö zt á rsas á g Csatlakoz á s az EU-hoz m á rcius 25. (alap í t ó tag)m á rcius 25 Ter ü let - Teljes km ² (40.)40. - K ö zponti ter ü let km ² (47.)47. N é pess é g - Teljes (20.)20. - K ö zponti ter ü let (20.)20. - N é psűrűs é gN é psűrűs é g112 / km ² (89.)89. GDPGDP (PPP)PPP ö s adatok - Teljes1,830 milli á rd $ (7.)$7. - Egy főre jut ó GDP $ (20.)$20. P é nznemEur ó Eur ó ( € ) (EUR) é s CFP Frank (XPF)EURCFP FrankXPF

4 Franciaország számokban Észak-Franciaország Île de France12 012(km2)919(fő/km2) Champagne-Ardennek25 606(km2) 53(fő/km2) Pikárdia19 399(km2)96(fő/km2) Felső-Normandia12 317(km2)145(fő/km2) Közép-Franciaország39 151(km2 )62(fő/km2) Alsó-Normandia17 589(km2 )81(fő/km2) Burgundia31 582(km2)52 (fő/km2) Nord-Pas-de-Calais (km2)323(fő/km2) Kelet-Franciaország48 029(km2 )107(fő/km2) Lotaringia23 547(km2)98(fő/km2) Elzász8 280(km2)206(fő/km2) Franche-Comté16 202(km2 )69(fő/km2) Nyugat-Franciaország85 100(km2 )90(fő/km2) Loire-vidék32 082(km2 )99(fő/km2) Bretagne27 208(km2 )105(fő/km2) Poitou-Charentes25 810(km2 )63(fő/km2) Délnyugat-Franciaország (km2 )59(fő/km2) Aquitánia41 308(km2 )70(fő/km2) Dél-Pireneusok45 348(km2 )55(fő/km2) Limousin16 942(km2 )42(fő/km2) Közép-Kelet-Franciaország69 711(km2 )100(fő/km2) Rhône-Alpok43 698(km2 )129(fő/km2) Auvergne26 013(km2 )51(fő/km2) Mediterrán-Franciaország67 456(km2 )104(fő/km2) Languedoc-Roussillon (km2 )82(fő/km2) Provence-Alpok-Cote d' Azur (km2 )142(fő/km2) Korzika8 680(km2 )30(fő/km2)

5 Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció II/A Az Ancien Régime Közigazgatása. A Provinciák/ tartományok → Ősi hagyományok,képviseleti szervek. Rendi tartományok (pays d’état). → Rendi gyűlések (Nem Közigazgatási Egység) XIV-XV.század tartományi parlamentek(XV.Század → 12 tartományi parlamentet alakítottak ki). Igazságszolgáltatási körzetetek (alapvető közigazgatási egység → Baillage és Rénéchausscussée) XVI. Gouvernement,(katonai és rendőri körzet → alapvető közigazgatási egység ) XVI.Századi rendi gyűlések → kibővült hatáskör törvény is hoztak területükön. XVII-XVIII. Század: az abszolultizmus → Généralité(adóügyi kerület) Tartományi Intendatúrák → az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a pénzügyek intendánsai.Richelielu (1624) (Canal des Deux-Mers, vagy Canal de Midi (1666 és 1681)250 km atlanti térség- Mediterránium) XVIII.század 12-tartományi Parlament és 4 legfelső tanács Elzász, Artois, Rousillon, Korzika adóztatási reform → megyerendszer /adórészesedések/ XVIII. Század: Intendatúrák(32),tartományi felsőbíróságok( 12), parlamentek(12+1), géneraliték(33). (Bíráskodási funkció).

6 Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció Az Ancien Régime Közigazgatása I.

7 Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció Az Ancien Régime Közigazgatása II

8 Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció Az Ancien Régime Közigazgatása III

9 Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció Az Ancien Régime Közigazgatása IV-összefoglaló

10 Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció II/B A Forradalom és a Császárság közigazgatása 1789 augusztus 4 joglemondó nyilatkozat → megyerendszer Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 83 départementet (megyét) történelmi tartományokból Viták a megyéről: → Emanuel Joseph Sieyès geometriai megoldás. Párizsból kiindulva 80,18 mérföld oldalhosszúságú négyzet „egyenlő terek” (9 község,ezekben 9 kanton). → L. Hennequin terve a tér egyenlő felosztása régi határok figyelembe vételével 81 megye december 22-i törvény megye → 1790 II 26- törvény 83 megye => alkotmány(1791) → decentralizáció cél egy valódi helyi önigazgatás 1791-ben kiadott alkotmány megyerendszer alapjai megye 2 évre választott tanács. → Decentralizáció Jakubinus centralizáció → Prefektus Föderalista felkelés Napoleon február 17-i törvény → Prefektus, megye összes igazgatási szerve központi kinevezésű. Egészen a III. köztársaság végéig, a francia közigazgatási rendszer alapja

11 Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció

12 Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció A Forradalom közigazgatása

13 Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció A Császárság közigazgatása

14

15 Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció II/C A XIX.század és a XX.század elejének közigazgatása ( Ferdinand de Lesseps: megépül a Szuezi csatorna Francia tervek és befektetések alapján) Gazdasági fejlődés igénye →Regionaliz á ci ó → Első lépések a XVIII. század végén ben intézményes megyeközi konferencák → választ adni a több megyét érintő problémákra (önkéntes) 1900 Féderation Régional France → Charles Brun 20 régiós regionalizálási terv áprilisában 17 Clémentel régió (régió megyéinek kereskedelmi kamaráinak uniója 139) → nem jogi személy 1922-ben 19 gazdasági régió (Clémentel régió alapján ) → jogi személy kibővített hatáskör az ipar és a kereskedelem területén. Regionális erőforrások maximális kihasználásának igénye megkezdik az ország regionális felosztását.(Legtöbbnek, Hauser féle 18 régiós tervezet az alapja) 1932 Párizs régió tervezési fejlesztési szempontú lehatárolása( ez a város körüli 35km-es körzetet jelenti) június 14 tv → 20 gazdasági régió közintézmény régiót alkotó kereskedelmi kamarák egyesítése. csekély szerep a világháború alatt A Vichy köztársaság → régi francia provinciák alapján húsz régiót akart létrehozni 1941-ben → sikertelen Régió prefektus → június 14 tv régió közintézmény csekély szerep 1941 → sikertelen 1941 Párizs régió tervezési fejlesztési területének kiterjesztése illetve megye és járáshatárossá tétele

16 Történelmi előzmények Franciaországban és a francia regionalizáció

17

18 A francia gazdas á gi k ö rzetes í t é si t ö rekv é sek erősen belpolitikai tartalm ú ak voltak az I. vil á gh á bor ú előtt. Elsődleges c é ljuk a gazdas á gi, t á rsadalmi, politikai P á rizs k ö zpont ú s á g old á sa volt, a nagy k ö rzeti szinten megjelenő k ö rzet k ö zpontok fejleszt é s é t tudatosan fogalmazt á k meg é s v á llalt á k. A k é t vil á gh á bor ú k ö z ö tt v é delmi fejleszt é sek, a tervez é s hat é konys á g á nak n ö vel é se.

19 A modern területfejlesztés története és az azt kiváltó okok Franciaországban Területfejlesztés: egy fejlesztéspolitikai eszköz, „az emberek és tevékenységeik legjobb elosztása és eloszlása egy területen”. Úgy is definiálhatjuk, hogy a fejlesztéspolitika a tervezés, a tervek összehangolása, a közösségi javak felhasználása egy gazdasági és szociális cél érdekében a közösségek javára. Kombinálja a szektoriális és a helyi politikákat, meghatározza a fejlesztéseket és az ahhoz kapcsolódó ügyleteket. Tulajdonképpen egy egyeztetés, a prioritások meghatározása a fejlesztésben. Meghatározza az elsődleges összefüggéseket (térben és időben) és hosszú távú stratégiát ad. Megmutatja, hogy hogyan használhatóak az adott terület (erő) forrásai, a jövőben minél sikeresebb működés érdekében, és emellett szem előtt tartja az adott terület igényeit is. (Lexique de géographie humaine et économique) A francia vezetők felismerték, hogy szükség van a területi egyenlőtlenségek megoldásában az állami beavatkozásra. A központi kormányzat erre a problémára adott válasza egy komplex intézkedés rendszer. Az egyenlőtlenségek mérséklésére egy újszerű politikát eredményezett, amely felveszi a területfejlesztés nevet. Ez a politika igyekszik meghonosítani vidéken a kereskedelmi ipari működést vagy a tercierizációt.

20 A modern területfejlesztés története és az azt kiváltó okok Franciaországban III/A A DATAR előtt Első területfejlesztési döntések a XX. Században -Francia Hadipar Gazdasági mélypont a II. világháború után  infrastruktúra: a közutak, a kommunikáció, a közművek rossz állapota. A francia regionális politika és területfejlesztési gyakorlat a II. világháború után három lényeges probléma körül összpontosult: a „főváros-ország” kérdéskör, amelyben a centrum-periféria viszonyt a főváros-ország szempontjából fogalmazták újra; a mezőgazdaság szerepének csökkenése és a vele együtt járó falusi átalakulás; a nagytérségi és a nagytérségek közötti fejlettségbeli különbségek kezelésére irányuló törekvés. (Főképp a nyugati területek kiemelt fejlesztése) Területi egyenlőtlenségek az 1950-es években, Franciaországban: →Lakosság fokozott városok felé vándorlása a vidéki térségekben elnéptelenedési folyamatot indított el. →ÉK-i területek iparosodottak, gazdagok Dny-Ny-i területek vidékiesek szegények, rosszul megközelíthetőek voltak ben Jean-Francois Gravier: ”Paris et le désert francais „→Le Harvre, Marseilles vonaltól északkeletre eső területeken az életszínvonal két, háromszorosa volt az attól délnyugatra eső területekénél (1947,1971)

21

22 A modern területfejlesztés története és az azt kiváltó okok Franciaországban 1948 március 21-i rendkívüli igazgatási főinspektori intézmény(I.G.A.M.E) ben Eugéne-Claudius Petit -Építésügyi Minisztérium/területfejlesztésért felelős hival→kitelepítési bizottságok. (  Ministére de la Reconstruction  Amenagement du Territoire) Cél:Növelni Párizs potenciális ellensúlyainak fontosságát PADOG (Plan d ’ amenagement et d ’ Organisation G é n é rale de la r é gion Ile de France) gazdasági programozási régió október 4 alkotmány elismeri a régiót, →gazdasági fejlesztés eszköze. Regionális intézmények: 1959 megyeközi konferenciák, 1960→1955-ös programrégiók→ 21 regionális működési (akció) körzet /regionális alkörzetek (21+Párizs) végén 22 regionális akciókörzet működik csak gazdasági alapú régiók Első tárcaközi területrendezési bizottság(Comité Interministériel dAménagement du Territoire ) Mérsékelt sikerek: szükséges egy országos szervezet, amely koordinálja az ágazati fejlesztési programokat a területfejlesztést.

23 A modern területfejlesztés története és az azt kiváltó okok Franciaországban

24 III/B A DATAR február 14.-én Charles DeGaulle kezdeményezésére létrehozzák a Területrendezési és Regionális Tevékenységet irányító Központot, más néven a DATAR-t.(Délégation á l’Amménagement du Territoire et á lAction Régionale) DATAR→ 8 egyensúly teremtő központ: Bordeaux, Lille, Lyon, Marseille, Nancy-Metz, Nantes, Strasbourg, Toulouse Á llami decentraliz á ci ó s Program→ 3000 párizsi vállalatot telepítettek ki, több mint félmillió ipari munkahely létesült az ország nyugati régióiban…. ▪A decentralizáció első lépései a közigazgatás az oktatás, kutatás-fejlesztés területén. Toulouse aeronautikai felsőoktatási intézmény Rennes fegyveres erők telekommunikációs részlege, Bretagne elektronikai ipar, Toulousba és Bordeauxba az űrkutatás ▪1964. III.1 4.-i közigazgatási reform ( /251) rendelet 22(21+1) regionális közigazgatási kerület (les regions administratives).  Régióprefektus, regionális igazgatási konferencia, regionális gazdasági és fejlesztési bizottság ▪1964 VII10  A párizsi régió újjászervezése 8 megyéből: Párizs Seine et Marne, Ívelines, Essonne, Haunts-de Seine, Seine-Saint Denis, Val-de-Marne, Val d’oise. (Párizs sajátos jogállású)  Infrastruktúrális fejlesztések →szükséges a párizsi régió

25 Párizs ellenpólusai 1963,1967

26 A modern területfejlesztés története és az azt kiváltó okok Franciaországban ▪ 1967-ben ú jabb 5 egyens ú lyteremtő k ö zpont  Dijon, Clermond Ferrand, Rennes, Limosges, Montpelier 1967 Brest, Limosges, Nantes, Rouen új egyetemek ▪De Gaulle  fel ü lvizsg á lati terv a r é gi ó k szerep é ről.. ▪ ’ 60-as é vek k ö zep é n megindult n ö veked é s a ’ 70-es é vek elej é n megtorpan, 1974-től m á r befoly á solja a gazdas á g minden ter ü let é t. ▪ A DATAR kiterjeszti akci ó inak hat ó sugar á t  munkan é lk ü lis é ggel ipari v á ls á gal s ú jtott ö vezetek sz á m á ra akci ó tervek. ▪1967 Nord-pas de calaisi, Lotharingiai, Loire menti DATAR irod á k 1968-ban Lotharingia é s é szak-pas de Calais gazdas á gi á talak í t á si program, Bretagne gazdas á gi fejleszt é si terv. A mezőgazdas á gi vid é kek meg ú j í t á s á nak bizotts á gai j ö nnek l é tre. ▪1970 „ú j v á rosok ” terv.(Politique des Villes Nouvelles)  Evry, Melun S é nart, Marne la Vall é e, Cergy Pontoise, Le Vandreuil, Quetin en Yvelines, Lille-Est. ▪ Vid é ki ter ü letrendez é si tervek

27 A modern területfejlesztés története és az azt kiváltó okok Franciaországban VII.5.-i t ö rv é ny á ltal a r é gi ó k ö zint é zm é nny é v á lik, jogi szem é ly, közepes Nagyságú városok létrehozására irányuló politika Egys é ges fejleszt é si t á mogat á s 1975  t á jegys é gszerződ é sek 1975-ben P á rizs st á tusz á t megreform á lt á k. A v á ros k é t egym á st ó l elv á l ó ter ü leti egys é get fed le: P á rizs v á rosa é s P á rizs megye. Ekkor j ö n l é tre a P á rizsi polg á rmesteri tiszts é g is ban e region á lis k ö rzet f ö ldrajzi keret é ben l é trehozz á k az Î le-de-France r é gi ó t, mint k ö zint é zm é nyt, ami P á rizst is belesz á m í tva 8 megy é ből

28

29 A modern területfejlesztés története és az azt kiváltó okok Franciaországban 1981 szocialista párt program közigazgatás reform ben Gaston Deferre Bel- és decentralizálási miniszter → reformcsomag → decentralizáció → régiók területi önkormányzati hatósággá válnak, →1986-ig közintézmény. Megyei és a regionális közgyűlések jogkörei, kiszélesednek. Végrehajtó hatalom prefektus regionális közgyűlések elnökei További reformok:1982 a technológiai kutatásfejlesztés, Paris.Marseilles.Lyon reform 1983 régió és az állam közötti hatáskör megosztás (a régiók: folyamatos szakmai képzés, szakmunkásképzés, közoktatás (líceumok), a parti halászat és a tengeri kultúrák vállalatának ügye) testnevelési és sportigazgatás 1985 választási rendszer reformja regionális tanácstagok mandátumhoz jutása

30 A modern területfejlesztés története és az azt kiváltó okok Franciaországban A Deferre reformok a regionális tanács hatáskörébe került a régió gazdasági, szociális, egészségügyi, kulturális és tudományos fejlesztésének és a területfejlesztési politikának az elősegítése a regionális identitás megóvása. Területfejlesztés: a gazdaság fejlesztése, →Tervszerződések nemzeti terv, regionális terv végrehajtása régió tervszerződéseket köthet a többi területi közösséggel, közüzemekkel, magánvállalkozókkal. Út és vasúthálózat fenntartása, közlekedésfejlesztés, egyéb infrastruktúrális feladatok. A regionális gazdasági tervek elkészítése. Környezetvédelmi és kulturális intézményfenntartó feladatok törvényt a régiók szervezetéről →területi közösség szervezetét és működését definiálja

31 A modern területfejlesztés története és az azt kiváltó okok Franciaországban A Decentraliz á ci ó Kiteljesed é se( ) ▪1982 III 2-i t ö rv é ny kisz é les í tette a megyei é s region á lis k ö zgyűl é sek jogk ö r é t, lefektetik a helyi ö nkorm á nyzatok f ü ggetlens é g é nek elv é t,  a DATAR beavatkoz á si lehetős é gei javulnak.  Egyeztető funkci ó kisz é lesed é se.,  A DATAR szerepe megnő az á llami é s a r é gi ó k k ö z ö tti ö t é ves tervszerződ é sek kivitelez é s é ben. ▪T á rcak ö zi T á mogat ó K ö zpont (CIALA)- Comit é interminist é riel des aides à la localisation des activit é s (1982) ▪Region á lis Innov á ci ó s é s Technol ó giai á tviteli K ö zpont (CRITT)-Centres r é gionaux d'innovation et de transfer de technologie ▪Tervszerződ é sek-contrats de plan ( , , , , ) ▪Decentraliz á ci ó 1985 erőteljesebben bontakozik ki a r é gi ó k jav á ra 1985 PIM( Projet Intégré Méditerranée (PIM)Mediterrán Integrált Prjektek),OID (Integrált Fejlesztési Akció) 1989 Eggyeztetett ter ü letrendez é si programok(PACT)./V á rosh á l ó zatiChart á k ▪1995 febru á r Ter ü letrendez é si é s fejleszt é si orient á ci ó s t ö rv é ny.-Loi d ’ orientation pour d ’ am é nagement et d é veloppement du territoire(LOADT)1997,1999(LOADDT), ben a francia közigazgatási hatóságok eldöntötték, hogy újrafogalmazzák a francia területrendezési politikát úgy döntöttek, hogy kikérik az állampolgárok véleményét, melynek alapja az es terület és tervezés elnevezésű program. Nagy Országos Vitát kezdeményeztek, melynek eredményeként 1995 februárjában elfogadták a területrendezési és fejlesztési orientációs törvényt

32 A modern területfejlesztés története és az azt kiváltó okok Franciaországban. A törvény a területfejlesztés általános elveit és célkitűzéseit tartalmazza. Az életkörülményekben meglévő területi különbségek csökkenthetők A területi hátrányok ellensúlyozhatók A közterhek enyhíthetők Az önkormányzatok finanszírozási lehetőségei közötti különbségek kiegyenlíthetők A területi politikát a fenti alapelvek szerint az állam határozza meg. Egyrészről meghatározza az ágazati fejlesztések fontosabb irányait, azok területi összefüggéseit. (közlekedési hálózat, telekommunikáció, felsőoktatás, tudományos kutatás, kulturális intézmények, egészségügy, környezetvédelem) A területfejlesztési eszköz és intézményrendszer megújulását és új elemeinek kialakítását is tartalmazza. A tervezési funkciónak a törvény nagy jelentőséget tulajdonít, jövőtervezés A törvény megerősíti a DATAR szerepét annak funkcióinak folyamatos megújítását m á rcius alkotm á nym ó dos í t á s. A r é gi ó k a gazdas á gi fejleszt é s é s a szakmai k é pz é s ter é n jutottak ú j hat á s k ö r ö kh ö z m á rc é n 4. region á lis v á laszt á sok janu á r 1.- a DATAR á talakult DIACT- v é azaz a Ter ü letfejleszt é s é rt é s a Ter ü leti Versenyk é pess é g é rt Felelős Miniszt é riumk ö zi Bizotts á gg á (D é l é gation Interminist é rielle à l ’ Amm é nagement et à la Comp é titivit é des Territoires) janu á r 1.: D é l é gation interminist é rielle à l ’ am é nagement du territoire et à l'attractivit é r é gionale (DATAR)

33 A modern területfejlesztés története és az azt kiváltó okok Franciaországban

34

35

36

37 A DATAR /DIACT szervezeti felépítése A DATAR a minisztereln ö k k ö zvetlen ir á ny í t á sa al á tartozik, de bizonyos időszakokban egy-egy miniszt é rium fel ü gyeli, 2006-ig a Technikai Miniszt é rium. A szervezet 140 fővel é s 350 milli ó eur ó s k ö lts é gvet é ssel rendelkezik Szakembereit k ü l ö nb ö ző miniszt é riumokb ó l deleg á lj á k A DATAR-t a megb í zott főigazgat ó é s k é t igazgat ó ir á ny í totta. A k ü l ö nb ö ző szakter ü letekkel a főoszt á lyok foglalkoztak:A főoszt á lyok sz á ma 1995-ben 5 I. „ Ter ü leti é s helyi akci ó k ” főoszt á ly (Helyi fejleszt é sek é s vid é k fejleszt é si politika csoport- L ’é quipe ” D é v é loppement local et politique rural.):Feladata a terepen foly ó tev é kenys é gek fel ü gyelete, kapocs a DATAR é s a terepen dolgoz ó szakemberek k ö z ö tt II. „ Gazdas á gi tev é kenys é g é s fejleszt é si ” főoszt á ly: (Gazdas á gi fejlőd é s é s vonz á s csoport- L ’é quipe d é v é loppement é conomique et attractivit é ) a francia ter ü letfejleszt é s szempontj á b ó l potenci á lis befektetők felkutat á sa III. „ Ter ü letszervez é si ” főoszt á ly (Region á lis /Ter ü leti/ fejleszt é s csoport- L ’é quipe d é v é loppement r é gionale.) :kidolgozza a ter ü letfejleszt é s ter ü leti direkt í v á it, ir á nyelveit, az orsz á gos é s á gazati s é m á kat, feladata á gazati probl é m á kkal foglalkoz ó k é rd é sek kezel é se. ”

38 A DATAR /DIACT szervezeti felépítése IV. „ Eur ó pai ü gyek ” főoszt á ly: Eur ó pa é s nemzetk ö zi kapcsolatok csoport - L ’é quipe Europe et relations internationale) A DATAR felelős a k ö z ö ss é gi region á lis politika megszervez é s éé rt Franciaorsz á gban. A hat á r menti egy ü ttműk ö d é si tervek kezel é s é vel foglalkozik. V. ”Á llami akci ó k é s a k ö zszolg á lati szervek tev é kenys é ge ” főoszt á ly: ( Á llami ter ü leti politik á k é s fenntarthat ó fejlőd é s csoport-Politoques territoires de l ’é tat et d é veloppement durable) A k ö zszolg á ltat á s ter ü leti egyens ú ly á t, c é lz ó politik á t é rv é nyes í ti Fel ü gyeli az á ttelep í t é si é s decentraliz á l á si politik á t, a k ö zszolg á ltat á s biztos í t á s á t a vid é ki t é rs é gekben Tartja a kapcsolatot az á llami v á llalatokkal. Koncentr á l r é gi ó k infrastruktur á lis fejleszt é s é re, ide tartoznak a v á rosfejleszt é si k é rd é sek is. A megb í zott igazgat ó tan á csad ó i: Felelnek a k ö vetkező szakter ü letek é rt: v á rospolitika, gazdas á gfejleszt é s é s foglalkoztat á s A főtitk á rs á g:( Á lltal á nos ü gyek titk á rs á ga-Le secretaire g é n é ral ) Ir á ny í tja a DATAR belső műk ö d é s é t é s ö sszefogja a p é nz ü gyi ir á ny í t á st, szem é lyzeti munk á t, a dokument á ci ó t a sz á m í t á stechnikai szolg á latot.

39 A DATAR/DIACT szervezeti felépítése  region á lis prefektusok é s azok hivatalai  k é pviseleti h á l ó zat, helyi irod á kat műk ö dtet, biztossal az é l ü k ö n 8 helyen műk ö dik ilyen iparos í t á si é s gazdas á gfejleszt é si bizotts á g ( Lotharingia, Massif Central, Nord pas de Calais, Normandia, Bretagne, Loire vid é k) - k ü l ö nbiztosok műk ö dnek a gazdas á gilag elmaradott hegyvid é ki ter ü leteken (Massif Central, Jura, Vosges, Alpok. ) - k ü l ö n biztos foglalkozik a tengerent ú li ter ü letekkel a R é union vid é kkel Invest in France Agencies 1, Eur ó pa: Br ü sszel, Amszterdam, Mil á n ó, Frankfurt am Main, Z ü rich, Stockholm, London 2, É szak – Amerika: New York, Chicag ó, Los Angeles, Houston 3, Á zsia: Toki ó, Osaka, Tai-Pei, Sz ö ul, Hong-Kong ben a DATAR szervezet é ben eszk ö z ö ltek n é h á ny v á ltoztat á st, ennek k ö vetkezt é ben k é t ú jabb főcsoportot hoztak l é tre: Az egyik a Tanulm á nyok é rt é s kutat á sok é rt, (L ’é quipe É tudes et prospective) a m á sik a ter ü leti megfigyel é sek é rt (Observatoire des territoires) felelős. Í gy a főcsoportok sz á ma 7-re nőtt

40 A DIACT feladatai és a területfejlesztés új szintje A DATAR/DIACT feladata, hogy Franciaorsz á g ter ü let é n a ter ü leti egyenlőtlens é gek cs ö kkent é s é t megszervezze T á rcak ö zi akci ó kat kell folytatnia, hogy a ter ü letfejleszt é sben r é szt vevő miniszt é riumok k ö z ö tti munk á t ö sszehangolja, azok á gazati politik á iban a ter ü leti szempontokat é rv é nyes í tse, s a k ü l ö nb ö ző á gazati, szak á gi, politik á kat ö sszehangolja orsz á gos é s region á lis szinten. A DATAR/DIACT a miniszt é riumok felelőss é g é t meghalad ó region á lis c é lkitűz é sek é rdek é ben egys é ges ir á nyba tereli azok fejleszt é si, beavatkoz á si terveit. Foglalkozik a ter ü letfejleszt é si tev é kenys é gek ter ü leti feloszt á s á val, telep í t é s é vel, a ter ü letfejleszt é si tervekkel ö szt ö nző hat á st gyakorol az infrastrukt ú ra fejleszt é s é re Figyelemmel k í s é ri az ellehetetlen ü lt v á rosr é szek é rek é ben ind í tott kamp á nyokat

41 A DIACT feladatai és a területfejlesztés új szintje A DATAR/DIACT dolgozza ki a hossz ú t á v ú ter ü letfejleszt é st é s a ter ü letfejleszt é si terveket J ö vőkutat ó programokat műk ö dtet( „ Elfogadhatatlan j ö vő forgat ó k ö nyv ”, „ tervez é s é s ter ü let ” ) A DATAR/DIACT felelős a k ö z ö ss é gi region á lis politika megszervez é s éé rt Franciaorsz á gban „ Struktur á lis akci ó k csoport ” A DATAR/DIACT tagja az Uni ó struktur á lis alapok ü gy é ben illet é kes tan á cs á nak, k é pviseli a francia hat ó s á gokat a struktur á lis alapok felhaszn á l á s á t ir á ny í t ó konzultat í v test ü letben, tagja a r é gi ó k fejleszt é s éé rt é s á talak í t á s áé rt felelős bizotts á gnak.

42 A DIACT feladatai és a területfejlesztés új szintje janu á r 1.- a DATAR á talakult DIACT- v é azaz a Ter ü letfejleszt é s é rt é s a Ter ü leti Versenyk é pess é g é rt Felelős Miniszt é riumk ö zi Bizotts á gg á (D é l é gation Interminist é rielle à l ’ Amm é nagement et à la Comp é titivit é des Territoires). Szervezeti fel é p í t é s é ben hasonl í t a DATAR-ra a DIACT-t kilenc főcsoport alkotja: 1. A „ ter ü leti é s helyi akci ó k ” főoszt á lya (Helyi fejleszt é sek é s vid é k fejleszt é si politika csoport- L ’é quipe ” D é v é loppement local et politique rural.) 2. A „ gazdas á gi tev é kenys é g é s fejleszt é si ” főoszt á ly (Gazdas á gi fejlőd é s é s vonz á s csoport- L ’é quipe d é v é loppement local é conomique et attractivit é ) 3. A „ Ter ü letszervez é si é s az á llam é s a r é gi ó k k ö z ö tti tervszerződ é sek ” főoszt á lya (Region á lis /Ter ü leti/ fejleszt é s é s a r é gi ó k k ö z ö tti tervszerződ é sek csoport- L ’é quipe d é v é loppement r é gionale et CPER.) 4. Az „ eur ó pai ü gyek ” főoszt á lya (Eur ó pai kapcsolatok csoport- L ’é quipe Politiques Europ é enne ) 5. Tanulm á nyok é rt é s kutat á sok é rt felelős főoszt á ly.(L ’é quipe prospective et é tudes).

43 A DIACT feladatai és a területfejlesztés új szintje 6. A ter ü leti megfigyel é sek é rt felelős főoszt á ly (L ’é quipe Observatoire des territoires). 7. Nemzetk ö zi egy ü ttműk ö d é sek főoszt á lya (L ’é quipe coop é ration internationale). 8. Szak á gi politik á k é s v á rosi strat é gi á k főoszt á lya (L ’é quipe politiques sectorielles et strat é gies urbaines.) 9. Gazdas á gi v á ltoz á sok főoszt á lya (L ’é quipe mutations é conomiques) A DIACT-t a megb í zott igazgat ó é s k é t helyettese ir á ny í tja az egyik a gazdas á gi v á ltoz á sok é rt, a m á sik a tanulm á nyok é rt é s a kutat á sok é rt a tanulm á nyok é rt é kel é s éé rt é s a nemzetk ö zi kapcsolatok é rt felelős. Az á ltal á nos titk á rs á g felel a belső műk ö d é s é rt é s a p é nz ü gyek é rt é s a szem é lyzeti munk áé rt. A miniszt é riumk ö zi egy ü ttműk ö d é si tev é kenys é gek é rt/akci ó k é rt felelős bizotts á g b í zza meg az igazgat ó t é s ir á ny í tja a ter ü letfejleszt é si

44 A DIACT új szervezeti felépítése (2009-) 2009-ben a főosztályokat megreformálták 1. Regionális fejlesztés és európai ügyek főosztálya (L’équipe Développement régional et politiques européennes) 2. Területi folyamatok főosztálya (L’équipe Dynamique des territoires) 3. Fenntartható fejlődés, városok-metropoliszok, közlekedés főosztálya (L’équipe Développement durable, transports et métropoles) 4. Gazdaságfejlesztés és gazdasági változások főosztálya (L’équipe Développement et mutations économiques) 5. Innováció és versenyképesség főosztálya (L’équipe Innovation et compétitivité) 6. Nemzetközi együttműködések főosztálya (L’équipe Coopération internationale) 7. A területi megfigyelésekért felelős főosztály (L'équipe de l'Observatoire des territoires) 8. Tanulmányokért és kutatásokért felelős főosztály (L’équipe prospective et études) (9.)Hegycsoport-bizottságok

45 A DIACT feladatai és a területfejlesztés új szintje

46 2010: Újra DATAR 2010 január 1: DATAR Délégation interministérielle à l’aménagement du territoire et à l'attractivité régionale (DATAR) Ministre de l'espace rural et de l'aménagement du territoire I. - La délégation interministérielle à l'aménagement du territoire et à l'attractivité régionale (DATAR), placée sous l'autorité du Premier ministre, est chargée de préparer les orientations et de mettre en œuvre la politique nationale d'aménagement et de développement du territoire. II. - La délégation participe à l'élaboration des stratégies nationales de compétitivité économique, de cohésion sociale et de développement durable.

47 Levonható következtetések Magyarország számára A francia ter ü letfejleszt é s jelentős eredm é nyeket é rt el az orsz á g t é rszerkezet é nek á talak í t á s á ban, é s az orsz á g versenyk é pess é g é nek fokoz á s á ban, valamint a ter ü leti erőforr á sok ú jszerű hasznos í t á s á ban, é ppen ez é rt a magyar ter ü letfejleszt é s sz á m á ra é rt é kes seg í ts é get ny ú jthat a r é gi ó k Eur ó p á j á ba val ó á tmenet előseg í t é s é re. Franciaorsz á gban m á ra m á r kialakult egy műk ö dő r é gi ó kb ó l á ll ó rendszer. A francia kiindul á si helyzet a magyarhoz hasonl ó an, centraliz á lt k ö zigazgat á si, é s á llamszervezet volt amelyet m á ra jelentős m é rt é kben siker ü lt decentraliz á lni. A politikai hatalom ter ü let é n az á llam lemondott bizonyos jogk ö r ö kről a helyi é s region á lis szint jav á ra, s csak megfigyelői vagy tan á csad ó i szinten van jelen az adott ter ü leten. A Magyarorsz á gon jelenleg szerveződő r é gi ó k műk ö dtet é se szempontj á b ó l tanuls á gos lehet a francia modell tanulm á nyoz á sa, mind a r é gi ó fel é p í t é se mind annak műk ö d é se szempontj á b ó l. Á m azt ne felejts ü k, hogy az á llamszervezet decentraliz á ci ó ja n é lk ü li regionaliz á ci ó Franciaorsz á gban is csak m é rs é kelt sikereket hozott az 1950-es é vekben.

48 Levonható következtetések Magyarország számára A magyar t é rszerkezet hasonl ó probl é m á kkal k ü szk ö dik a XXI. sz á zad elej é n, mint a Francia az 1950-es, 1960-as é vekben. A „ P á rizs é s a francia sivatag ” magyarorsz á gi v á ltozata „ Budapest é s a magyar puszta ”. Budapest t ú lzott fejlőd é se hasonl ó an k á ros hat á sokat induk á lhat, mint az P á rizs eset é ben t ö rt é nt. É s b á r Magyarorsz á gon is megpr ó b á ltak ellenp ó lusokat kijel ö lni (OTK), ez eddig nem vezetett jelentős eredm é nyre, pedig ezek kijel ö l é se majd fejleszt é se a k ö zigazgat á s é s az á llamhatalom decentraliz á ci ó ja megold á st jelenthet a magyar t é rszerkezetben megl é vő probl é m á kra. A francia ter ü letfejleszt é s m á r t ú l van azokon a kih í v á sokkal teli peri ó duson, amellyel most a magyar ter ü letfejleszt é s ker ü l szembe, é s b á r Magyarorsz á g sok tekintetben hasonl ó Franciaorsz á ghoz, sz á mos elt é r é s is tapasztalhat ó a k é t orsz á g k ö z ö tt.Mindazon á ltal a francia megold á sok megismer é se megk ö nny í theti e kih í v á sokra adott v á laszok megtal á l á s á t, é s a j ö vőbeli fejleszt é si strat é gi á k ir á nyok kidolgoz á s á t. Í gy hozz á j á rulva Magyarorsz á g fejlőd é s é hez.

49 Tőkés Tibor PhD-hallgató, Debreceni egyetem Földtudományok Doktori Iskola(Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék) – École doctorale de géographie de Paris (ED VII-Espaces, Societe et Aménagement -ParisIV-Sorbonne

50 Bevezető-Történelmi, földrajzi alapok Peremfekvésének köszönhetően a kelta népek, néptöredékek maradtak fel napjainkig a fősziget nyugati peremén és a nyugati szigeteken. Az ismétlődő rátelepedések nyomán a sziget népessége nyelvileg, vallásilag és identitás szerint erősen tagolttá vált. tengeri meghatározottság elszigeteltség Az ókorban még „ködös Albionnak” nevezték, mely az akkori világ peremvidékét jelentette. Majd csak a késő középkorban jut érvényre kedvező fekvése (Hanza),

51 Bevezető-Történelmi, földrajzi alapok Földrajzi kettősség: É-i, Ny-i : sziklás hegyvidékek → terméketlen (rossz éghajlati és talajadottságok. Nem kedvezett az emberi letelepedésnek → ritkán lakott. K-i, D-i : termékeny művelésre alkalmas síkságok vonzották betelepedőket (állandó települések )(Fő célpontok Humber és Exe folyók torkolatától délre fekvő területek voltak (DK Anglia(és London) Római hóditás a sziget déli része, Az addig törzsi települési központok → római urbanizációja (A városok 4 fő római út mentén alakultak -> London központi hellyé vált) Római Birodalom bukása: (V.sz.): a britek A külső perifériális területek betelepülése. Wales, Skócia, Ír-sz Kora középkor: Anglia 7 királysága: Kent, Sussex, Wessex, Essex, Kelet-Anglia, Mercia, Northumbria (háborúk) 1066-ban Hódító Vilmos utódai egyesítették az angol föld királyságait

52 A római kori Britannia

53 Bevezető-Történelmi, földrajzi alapok Már az őskor és az ókor idején is az emberek elsősorban azért jöttek a Brit-szigetekre, hogy ásványkincseket bányásszanak (bronz, ón, szén). Az angolok a XIII. században (1301) kezdték el kiterjeszteni fennhatóságukat Wales-re (1536), majd Skóciára (1707) és Írországra (1801 egyesül a brit és az ír parlament ). Így jött létre az Egyesült Királyság. XVI-XVII. század folyamán a világtenger ura lett, hatalmas gyarmatbirodalma révén a világ legiparosodottabb országa volt. → erős centrumrégiókból és elmaradott perifériákból álló, nagy belső piaccal rendelkező egységes királyság Ezeket a pozícióit mára elvesztette és már csak az 5. gazdasági hatalom.

54

55 Az Ipari Forradalom hatása Az ipari forradalom átrajzolta az ország gazdasági- és településföldrajzi térképét (mezőgazdasági foglalkoztatottak : 36%, 1860-tól: <15%) Gőzgép terjedésével a vízi energiában gazdag belföldi területek veszítettek komparatív értékükből Csatornák kiépítése (a lóvontatású szén szállítása drága volt) 1825-től vasúthálózat kiépítése (a gazdasági átalakulás szorosan összefügg a vasút fejlődésével); a tengerpart menti szállítás veszített jelentőségéből: sok kisebb kikötőváros indult hanyatlásnak Vas- kohóipar, gépgyártás, hajóipar, vasút új településeket hívtak életre (agrárvidékről elszívták a népességet)  népességnövekedés üteme az iparosodó övezetekben, DK-Anglia London környéki grófságaiban ill. textil és gépipari körzetekben volt a legmagasabb  a fejlődőképes centrumok és az elmaradott perifériák közti különbséget még nyilvánvalóbbá tette

56 A Brit vasúthálózat.

57 A Brit Regionális Politika és Területfejlesztés az I. világháború előtt A szigetország természetszerűleg is egyenlőtlen adottságokkal rendelkezik, ezt az ipari kapitalizmus még jobban felerősítette, de ezt már hagyományos technikákkal (belső vándorlás, technológiaváltás) nem lehetett megoldani. → így a területi fejlesztés állami szabályozása is itt alakult ki legelőbb  1842: liverpooli tanács városépítési és egészségügyi tv-t alkotott (szabályozta a lakóépületek közti távolságot, pincelakások építését megtiltotta stb.)  1870-es évekre: a városi környezet fontos elemeit központi törvény szabályozta A korai iparosításnak 2 hátránya volt: 1. gyors városnövekedés a korabeli infrastrukturális viszonyok közt az épített környezet leromlásához, túlzsúfoltsághoz, súlyos társadalmi válsághoz vezetett (1909 első várostervezési törvény) 2. a brit iparban már a XX. sz. elején megmutatkozott a szerkezeti és technológiai elavulás – nehézipari központok hosszú ideig komoly válságban voltak + világgazdasági válság 1909: Európa első várostervezési törvénye – hatására átfogó fejlesztési koncepciók készültek(1915-re már 74 önkormányzatnak volt területrendezési programja

58 A Brit Regionális Politika és Területfejlesztés a két világháború között  Az I.Világháború után a regionális fejlődés állandó É-D – i megosztottságot mutat  regionális differenciálódás, regionális politika kialakulása, fejlődése Érintett területek: Clydeside, ÉK-Anglia, Nyugat-Cumberland, Dél-Wales, Kelet-Skócia, Liverpool környéke → az között időszakban a 2 millió 121 ezer fő elvándorló 43%- a észak-angliai területről 32%-a Skóciából 20%-a Walesből 5%-a Észak-Írországból vándoroltak el 57%-uk a délkeleti régióban 24%-uk Közép-Angliában 19%-uk a délnyugati régióban telepedett le

59 A Brit Regionális Politika és Területfejlesztés a két világháború között 1928 Ipari Áthelyezési Tanács - pénzügyi támogatást nyújtott a növekedési központokban letelepedni szándékozó és a szakmai átképzést vállaló nehéz- és könnyűipari munkások - a tanács a fiatalabb és képzettebb népességet támogatta ↓ - a depressziós övezet foglalkoztatottainak szakképzettségi színvonala csökkent; - természetes szaporodás mutatói is egyre kedvezőtlenebbek lettek 1929 Pótadó Elengedési Törvény (De-Rating Act) egyedülálló törvény volt Európában, mellyel a munkanélküli járadékot a központi költségvetésből fedezték (1930-ban a központi költségvetés 39%-át fordították szociális kiadásokra) 1934 Különleges Területek (Fejlesztési) Törvénye (Special Areas [Development and Improvement]) állami beruházásokkal segítették a válságtérségek szerkezetátalakítását és munkahelyteremtését különleges elbírálás alá esett Dél-Wales, Északkelet-Anglia, Nyugat-Cumberland, Közép-Skócia kritika érte a besorolást, mert Glasgow, Cardiff, Newport, Newcastle kimaradt 90%-át skóciai szennyvízhálózat fejlesztésére fordították maradék: egyes térségekben szervezőközpontok létesítése

60 A Brit Regionális Politika és Területfejlesztés a két világháború között 1936 tv. A Különleges Területek Helyreállításáról felhatalmazta az Angol Bankot, hogy hiteleket nyújthasson piacképes termékeket előállító kisvállalkozásoknak a 2 milliós hitelkeretet az Újjáépítési Társaság kezelte de! az új üzemeknek csak 2%-át létesítették a különleges területeken Újabb támogatások → 1938-ig a kormány 21 millió fontot fordított a válságterületekre 60% infrastruktúra-fejlesztés 40% üzemtelepítés 12 ezer új munkahely az új üzemek 14,7%-a a négy támogatott térségben létesült de! ekkor már beindult a háborús konjunktúra: hadiipari üzemek települtek az északi körzetekbe, javult a munkanélküliségi ráta (1939: 17% : 4%) 1940 Barlow-jelentés elsőként fogalmazta meg a szabadpiaci erők ipartelepítési hatásainak és a népesség területi szerkezetének kölcsönkapcsolatait a túlzsúfolt ipari növekedési központok fejlődését korlátozó intézkedések középpontba az ipar és a népesség területi decentralizálása került új településtípusokat vont be a regionális politika gondolatrendszerébe helyi önkormányzatokat támogatni kell a regionális politikában természeti erőforrásokat jobban ki kell használni

61 A Brit Regionális Politika és Területfejlesztés a két világháború között 1942 A vidéki területek földhasználata A fejlesztéseket állami forrásból kell megvalósítani, ő vásárolja meg a földeket 1944 Nagy-London terv Patrick Abercrombie A beépített területek körül 8-10 km-es zöld gyűrűt hagyni → környezetvédelem, rekreáció. Ezen kívül 8 új város létrehozása → kb ezer embernek szolgálnának lakhelyül De! nem mind a kijelölt helyen épült Nagyobb távolságban, kisvárosokban 600 ezer embert kell letelepíteni, melyhez azokat át kell alakítani 1945/47 Nemzeti Parkok report - létre kell hozni a nemzeti parkok hálózatát - megfelelő pénzeszköz biztosítása a föld vásárlásához – term.-i értékek - egy központi országos szerv a nemzeti parkok irányításához, megfelelő hatalommal 1944 Foglalkoztatáspolitikai Fehér Könyv - központi beavatkozás szükséges a kiegyensúlyozott regionális gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséhez

62 A regionális politika kiegyenlítődési eszközrendszere ( es évek vége) 1945 Iparfejlesztési Törvény (Distribution of Industry Act) a regionális politika jogi szabályozásának alapja Kereskedelemügyi Minisztérium hatáskörébe került a regionális politika (viták előzték meg) nagyobb, összefüggő fejlesztési területeket jelölt ki (kedvezményezett térségek népességszáma 4 millióról 6,5 millióra; keresők 8,5%-ról 20%-ra) eszközrendszere: - földterület-vásárlás - ipari üzemek építése - kedvezményes hitelnyújtás - iparfejlesztéshez szükséges alapinfrastruktúra fejlesztése - talajmeliorációs programok ,3 millió font/év fordítottak a fejlesztési területek támogatására A kormány általános iparfejlesztési és foglalkoztatási koncepciója a legfejlettebb területeken is fejlesztéseket indukált, ezért ott korlátozó intézkedéseket vezettek be.

63 A regionális politika kiegyenlítődési eszközrendszere ( es évek vége) 1947 Város- és Vidékfejlesztési Törvény (Town and Country Planning Act) 5000 négyzetláb alapterület feletti ipar létesítményeket telepítését engedélyeztetni kell (1981-ig érvényben volt) 1946 Új Városok Törvénye nagyvárosi tömörüléseket kívánta mérsékelni Város- és Vidékfejlesztési Minisztérium koordinálta London, Liverpool, Glasgow népességének decentralizálása tervezett városokat kívánt építeni → > 30 új város, melyben 1990-ben 2 millió fő élt 1949 Nemzeti Parkokról szóló törvény Visszalépés a korábbi reporthoz képest - nem jött létre erős országos tanácsadó szerv - nem biztosítottak elég anyagi erőforrást – a feladatot a helyi önkormányzatok látták el (de nem rendelkeztek elegendő pénzzel) A helyzetet a háború utáni újjáépítés megváltoztatta. Prosperitás a legtöbb területen től Konzervatív kormány makronövekedés kapott prioritást – déli területeknek kedvezett vándorlás északról délre és nőtt északon a munkanélküliség ↓ iparfejlesztési törvény évi helyi foglalkoztatási és pénzügyi törvények

64 A regionális politika kiegyenlítődési eszközrendszere ( es évek vége) 1964-től munkáspárti kormány - területfejlesztés központi irányítása a Gazdasági Minisztérium kezébe került 1965 Control of Offices Employment Act - a regionális fejlesztés irányítására dekoncentrált szerveket állítottak fel 11 tervezési régióban Regionális gazdaságtervezési tanács Regionális gazdaságtervezési igazgatóság A kormány regionális tanácsadó szerveként működött. Feladata a régiók helyzetelemzése és a fejlesztési tervek megfogalmazása. (Nem volt sikeres, mivel a kp.-i kormányzat nem nézte jó szemmel – 70-es években megszüntették) A 40-es évek célkitűzéseit elevenítették fel: - ipartelepítést megszigorították - irodaépítést a fejlett régiókban engedélyekhez kötötték Az 50-es években a tercier és kvaterner szektorok fejlődése a déli területeken volt a leggyorsabb.

65 A regionális politika kiegyenlítődési eszközrendszere ( es évek vége) 1967 Iparfejlesztési Törvény Új kategóriák special development areas development areas intemediate areas + újfajta támogatási formákat vezettek be Szelektív foglalkoztatási adó: a szolgáltató szektorban elvégzett fejlesztésekért plusz adót kellett fizetni 1967 regionális foglalkoztatási prémium: hogy a fejlesztési területeken a beruházásoknak legyen munkahelyteremtő hatása is. A fejlesztések kiegyenlítő hatásában bíztak. A szakszervezetek támadták ezt a döntést. Speciális fejlesztési területek: minden alaptámogatásra jogosultak voltak építési támogatás 35%-ára kedvezményes hitelek bérleti mentesség működési költségtérítés Kialakították az átmeneti területek csoportját.

66 A regionális politika kiegyenlítődési eszközrendszere ( es évek vége) : támogatások visszaszorítása (konzervatív kormány) - munkaerő átképzés támogatása - szolgáltatási szektor fejlesztése 1974-től (munkáspárt) - fejlesztendő területek körébe vonták: Edinburghot, Cardiffot, Merseyside, Északnyugat-Wales Az olajválság hatására eltértek az eredeti regionális politika céljaitól és a fő cél a csőd előtt álló cégek megmentése lett. A munkanélküliség elérte az 1 milliós határértéket. Különböző munkahelyteremtő intézkedéseket tettek, többnyire sikertelenül. A déli területeken a csúcstechnológiai ipar újabb sikereket ért el. A kiegyenlítő jellegű politika kudarcot vallott.

67 A Thatcher-korszak ellentmondásai (1970-es évektől) 1. Új térformáló folyamatok dezindusztrializáció kibontakozása (átszervezések, gyárbezárások) technológiai innovációk - az információs szükségletei és kielégítésük módja nem függött egyes gazdasági ágazatoktól és társadalmi csoportoktól - termékciklus drámaian lerövidült - nem a termékeket, hanem a termelési ciklusokat érintette ↓ - gyors növekedésnek indultak a K+F igényes ágazatok - új technológiák átalakították a már működő iparvállalatok és szolgáltató létesítmények szervezeti rendszereit gazdaság tercierizálódása - magánszolgáltatások fejlődtek leggyorsabban (bank, biztosító, pénzügy, tanácsadó) állami beavatkozás újrafogalmazása - szabad teret kívánt engedni a versenypiaci erők természetes és önmegújító hatalmának - iparszerkezet átalakító módszerek - munkamódszerek és szigorú, speciális intézkedések

68 A Thatcher-korszak ellentmondásai (1970-es évektől) A fő cél a II. világháború után államosított és általában az állami ipar privatizálása és átszervezése, valamint a csúcstechnológiát alkalmazó, innovatív kisvállalkozások „konstruktív” támogatása lett. A szerkezetátalakítás hatásai → dezorganizáló, újjászervező jellegűek. A 70-es évek óta divergens folyamatok zajlanak. Kedvező feltételekkel rendelkező területek: → új ipari fejlődés erőteljes kibontakozéása : nagy kiterjedésű konurbációk (London), háború utáni korszak prosperáló magterületei (Nyugat-Közép-Anglia, északnyugati régió). Alacsonyabb, iparosodottsági színvonalú térségek, → gazdaságuk diverzifikáltabb, K+F tevékenységük fejlett, vállalatirányító funkciójuk kiterjedt, az ipari visszaesést kisebb megrázkódtatással képesek elviselni, a szerkezetátalakítások nagyobb intenzitással bontakoznak ki. Azok a régiók, amelyekben az ipari foglalkoztatottak száma nagymértékben csökkent, a magánszolgáltatásokban a legmagasabb fejlődési ütemet érték el.

69 A Thatcher-korszak ellentmondásai (1970-es évektől) Az ország észak-déli megosztottsága a brit regionális politika kulcskérdése erős eltérések: munkahelyek minősége és típusa jövedelemteremtő képesség foglalkoztatottak politikai elkötelezettsége Nagyobb figyelmet kaptak a városok: Enterprise Zone: betelepülők pénzügyi mentességet kaptak; gyorsabban végbement a tervek elbírálása Urban Development Corporation: az elhagyott belvárosi területek felszámolása és a környezeti károk megszüntetése. Majd később értékesítés és a szükséges infrastruktúra kiépítése. Cél: népszerűség növelése; pl. London Docklands CorporationA regionális szerkezetátalakítás, mint politikai cél A nemzeti gazdasági növekedés szükséges, de nem elégséges előfeltétele, a regionális egyenlőtlenségek mérséklésére. Regionális fejlesztési feladat is - a nemzeti versenyképesség javítása - az ipari hanyatlás megállítása - tömeges munkanélküliség mérséklése - a gazdaság technológiai felszereltségének megújítása

70 A Thatcher-korszak ellentmondásai (1970-es évektől) a szerkezetátalakítás során a depressziós régiókat az új tőkés felhalmozási módhoz kell-e igazítani, újra kell-e értékelni a helyi komparatív előnyöket az új nemzetközi termelési munkamegosztás és a piac hatékonysági, verseny- és jövedelemtermelési feltételei alapján a helyi gazdaságokat társadalmi szempontokat előnyben részesítve kell reagálni, aminek lényege a társadalmi tulajdonformálás preferálása, a „társadalmilag hasznos” termelés, az önkormányzati vállalkozások tervszerződéseken és társadalmi ellenőrzésen keresztül történő szabályozása. VAGY A kettő közt alapvető különbség van. A valóságban általában keveredve valósul meg.

71 A decentralizáció nehézségei az angol regionalizmus erős, mert számos állami feladatot telepítettek az önkormányzatokhoz - gyenge, mert szinte minden területfejlesztési kérdésben a központi kormány beleegyezésére van szükség A kormányváltások függvényében kapott több vagy kevesebb hatalmat a helyi önkormányzat. Egyre inkább nem tudtak kitérni az EU alulról építkező politikája, a szubszidiaritás ellen.

72 A decentralizáció nehézségei 1991 Decentralizáció és demokrácia A kormánynak kulcsszerepet kell játszania a kiegyenlítést szolgáló erőforrások térbeli elosztásában a közszolgáltatás egyenletes színvonalának biztosítása érdekében. A döntéshozatali pozíciókat és összehangoló mechanizmusokat a régiókban kell kidolgozni. Fokozatosan tervezték az önállóság megteremtését közt a délkeleti megyékben nőtt meg a munkanélküliség a legnagyobb arányban, itt csökkentek a legnagyobb arányban az ingatlan árak és voltak a leggyakoribbak a csődök. A kormányzat figyelembe vette az olyan, hagyományosan nem hátrányos helyzetű régiók hanyatlását, mint Tranet, Dover, Deal, Folkestone, Wight sziget. - hosszú távú és/vagy strukturális munkanélküliség - demográfiai szerkezet - munkaerő-kereslet - aktív keresők aránya - peremjelleg - helyi munkaerőpiac belső változásai Ez alapján 2 szintet különítenek el: fejlesztési területek: nagyobb támogatásba részesül (fejlesztési projektek költségeinek 30%-a) átmeneti területek: fejlesztési projektek költségeinek 20%-a Regionális Vállalkozási Alapból az előző területek minden kisvállalkozója részesül, a másik területen csak egy része és az újonnan létesített munkahelyekért is nagyobb állami támogatást kapnak.

73 A decentralizáció nehézségei közt -feldolgozóiparban dolgozók száma csökkent - üzleti csődök 46%-a a délkeleti régiókban - pénzügyi szolgáltató szektorban a munkavállalók A es évek folyamán gyors szerkezetváltás következett be az északi területeken: - elbocsátások és racionalizálások - külföldi működő tőke beruházások

74 A decentralizáció nehézségei Dél számos hátránnyal kezdte a 90-es éveket: -dezindusztrializáció → földárak megemelkedtek, zsúfoltság, munkaerőhiány - a szolgáltató szektor hosszantartó virágzása önelégültséget eredményezett - a hadiipar is visszaesett Viszont jóval nagyobb arányban található itt képzett munkaerő. A korábbi elmaradt régiók (Skócia, Dél-Wales) napjainkban igen sikeresek: szolgáltató szektor, külföldi tőke. A fő feladat a szint megtartása. Ehhez több forgatókönyv elképzelhető: 1. az exportvezérelt megújulás Dél-Walesben, a Yorkshire-Humberside régióban és a Edinburh-Glasgow tengely mentén reális 2. délkeleti régió magas munkaerő ára és a feldolgozóiparának gyengesége a tőke és gazdasági tevékenység észak felé történő eltolódásához vezethet 3. az északi területeken is kialakulhatnak polarizációk 4. lehet a déli terület visszaszerzi dominanciáját, a magasan képzett munkaerejének, az EU közelségének és a beruházások megszerzésére irányuló agresszív politikának köszönhetően A regionális decentralizáció hatalmi kérdés, európai integrációs kapcsolatok fejlesztésének eszköze és a regionális gazdaságfejlesztés intézményes alapjainak megerősítése.

75

76 Mai helyzet Támogatási területek és formák 1.1 Assisted Aries+Enterprise Grand Aries kis –és középvállalatok támogatása Unió értelmezése: mikrovállalkozás: max. 10 fő kis vállalkozás : max. 50 fő (éves forg. max. 7 millió euró) közép vállalkozás: max. 250 fő (éves forg. max. 40 millió euró) A függetlenségi kritérium esetében maximum 25%-ot birtokolhat egy nagyobb kategóriába tartozó vállalat Regional Selective Assistance a támogatott területeken lehet igénybe venni, max. 5-15% Enterprise Grand: ez csak Anglia területére érvényes, max. 15%

77 Mai helyzet Fontosabb intézmények: 1997/ Brit hatáskör leadása Skóciának és Walesnak A brit kormány irányítása alatt csak a külpolitika, a hadügy és a gazdaságpolitika maradt. A walesi és skót képviselők ott ülnek a brit parlamentben Angol szinten: hatáskör leadása a régióknak nemzeti szinten: Departement of Environment Transport and Regions - területfejlesztés irányítása - jogszabályok kiadása - koordináció regionális szinten: 8+1 régió Regional Development Agency (Regionális Fejlesztési Ügynökség) A tagokat a miniszter nevezi ki, de előtte tárgyalni kell a munkaadókkal, a helyi szervezetek képviselőivel. - gazdasági fejlesztés - foglalkoztatottság bővítés - koordináció előmozdítása Regional Chamber (Regionális Gyűlés) A tagjai delegáltakból (önkorm, felsőoktatás, vállalatok, szakszervezetek) áll - Reg. Fejl. Ügynökség segítése - regionális szemlélet elterjesztése Gouvernement Office (Kormányzati Hivatalok) A minisztériumok regionális szinten lévő feladatait/szervezeteit összehangolja. Tudnak-e ezek a régiók tényleges hatáskörrel működni?

78 Gazdasági régiók, nagyvárosok Wales Skócia Észak- Anglia Északnyugat- Anglia Yorkshire és Humberside Nyugat- Midlands Kelet- Midlands Észak- Írország Csatorna- szigetek Man- sziget

79

80 Skócia Nagy-Britannia területének 1/3-a legritkábban benépesült és az el- és kivándorlás ezt a területet sújtotta a legjobban Ny: felszámolás alatt lévő kőszénbányászat; szarvasmarha és juhtenyésztés K: földművelés, vegyes könnyűipar 1980-as évektől kezdődtek mikroelektronikai beruházások (KMT) sok esetben a kőolajból származó bevétel elkerül a régióból és a munkások sem itt élnek

81 Skócia Edinburgh: 2. pénzügyi központ, 1437 óta Skócia fővárosa, kartográfia központja, világhírű egyetem, papírgyártás, nyomdaipar Glasgow: Skócia gazd.i fővárosa, fontos kikötő, fontos ipari centrum, lakossága az utóbbi 25 évben százezer fővel csökkent, munkanélküliség Skót-felföld: leggyérebben benépesült országrész, juhtenyésztés, vadgazdálkodás (fenyér, fátlan, lápok), turizmus peremhelyzet szétszórt népesség minimális munkaerő Inverness: halfeldolgozás, whiskykészítés Dundee: juta- és lenipar Aberdeen: hajóépítés, vegyipar, felsőoktatási kp., szénhidrogén- bányászat irányító központja, jelentős munkaerő foglalkoztató

82 Skócia 32 tanácsi kerülete 1. Inverclyde Inverclyde 2. Renfrewshire Renfrewshire 3. West Dunbartonshire West Dunbartonshire 4. East Dunbartonshire East Dunbartonshire 5. Glasgow Glasgow 6. East Renfrewshire East Renfrewshire 7. North Lanarkshire North Lanarkshire 8. Falkirk Falkirk 9. Clackmannanshire Clackmannanshire 10. West Lothian West Lothian 11. Édimbourg Édimbourg 12. Midlothian Midlothian 13. East Lothian East Lothian 14. Fife Fife 15. Dundee Dundee 16. Angus Angus 17. Aberdeenshire Aberdeenshire 18. Aberdeen Aberdeen 19. Moray Moray 20. Highland Highland 21. Hébrides extérieures Hébrides extérieures 22. Argyll and Bute Argyll and Bute 23. Perth and Kinross Perth and Kinross 24. Stirling Stirling 25. North Ayrshire North Ayrshire 26. East Ayrshire East Ayrshire 27. South Ayrshire South Ayrshire 28. Dumfries and Galloway Dumfries and Galloway 29. South Lanarkshire South Lanarkshire 30. Scottish Borders Scottish Borders 31. Orcades Orcades 32. Shetland Shetland

83 Wales ország területének 1/10, népesség 1/20 újabban széles körű autonómiával van felruházva, regionális identitás felerősödött szántóföldi gazdálkodás jelentéktelen (lápok, fenyérek, rétek); szarvasmarha, juh az ország legkevésbé városiasodott vidéke É: állattenyésztés D: kőszénbányászat, nehézipar (válságban) újabban a kőolaj-finomítás és a villamosenergia-termelés terén fejlődés figyelhető meg Problémák: időskorúak magas aránya, jelentős az elvándorlás, képzett munkaerő hiánya Sokan dolgoznak ugyanakkor az elektronikai iparban és a pénzügyi szolgáltatások területén közel 350 külföldi vállalat működik (Nippon Electric Glass, Tech-Board, Bosch, Ascom, Sharp, Valeo) turizmus felfutóban Cardiff: a Föld első szénkiviteli kikötője volt, ma vas- és színesércet importál; kohászat, Rover, villamosgép-és kábelgyár, élelmiszeripar Swansea: vas- és acélipari központ, olajkikötő, színesfémkohászat

84 Wales Gwent South Glamorgan Mid Glamorgan West Glamorgan Dyfed Powys Gwynedd Clwyd

85 Észak-Anglia visszaszoruló szénbányászat és vaskohászat, sokoldalú gépipar és vegyészet takarmánytermesztés, szarvasmarha-tenyésztés; belső réteken juhtenyésztés Newcastle-upon-Tyne: ipari nagyváros, forgalmas kikötő, gép- és vegyipara ma is virágzó Sunderland: Nissan európai fejlesztő és gyártó központja Middlesbrough: nehézipari város Darlington, Stockton: mozdonygyár Barrow: kohászat, tengeralattjáró gyár

86 Északnyugat-Anglia ipari forradalom bölcsője (kedvező közlekedési feltételek) világhírű pamutipar → textilipar → vegyipar kohászat, gépipar importált élelmiszereket dolgoznak fel az ipar szerepének csökkenésével a régió gazdasági jelentősége mérséklődik Manchester: „gyapot fővárosa”, vegyipar, textilipar St. Helens: üvegipar Liverpool: a lanchesteri pamutipari vidék nyersanyag behozatali ás exportkikötője; malmok, cukor- és kőolaj-finomítók, gumi- és bőrgyárak, hajójavító dokk

87 Yorkshire és Humberside brit kőszénbányászat központja West Riding: gyapjúipar; szerszámgépgyár Leeds: ruházati ipar, elektrotechnikai-elektronikai ipar Bradford: kártolt gyapjúáruk és selyemgyártás Sheffield: tradicionális acél- és szerszámgépgyártás

88 Nyugat-Midlands Nyugat-Midlands (válság régió) a brit fényes gazdasági múlt egyik reprezentánsa kőszénbányászat, vasipar kertgazdálkodás, szarvasmarha tenyésztés itt alakult ki a Föld első nehézipar központpontja: Black Country innen indult el az ipari forradalom is (kőfejtők, meddőhányók, füstölgő kémények, gyáróriások) a válság itt alakult ki legkorábban és ez a terület lábalt ki belőle a leghamarabb a nemrég lezajlott racionalizálás eredményeképpen a gazdasági tevékenységek versenyképesek és alacsony költségűek Black Country Fejlesztési Társulat: munkahelyeket teremtett és újjávarázsolta az elavult tevékenységeket Számos szolgáltatóipar helyezte ki ide a székhelyét Londonból Az autóipar a húzóágazat és újabb beruházásokra nyitott + autó-összeszerelés mint ágazat terjed UK-ban európai piacra való kijutás fontos a cégeknek olcsóbb hely az UK többi részétől - kevés zöldmezős beruházásra alkalmas hely van helyi gyártók vonakodnak újabb üzemekbe és gépi berendezésekbe fektetni alacsonyan képzett munkaerő

89 Nyugat-Midlands Több helyről jut forráshoz a régió UK város- és területfejlesztési politikája szerint is kap pénzeket EU-tól Objective 2 (regenerációs terület) Objective 3 (hosszú távú munkanélküliség) Objective 4 (fiatalok képzése) Objective5b (falusi térségek fejlesztése) Birmingham: acélgyártás, alumínium- és színesfémkohászat, gépgyártás, vegyipar, élelmiszeripar, ruházati- és papíripar; egyetemi és egyházi központ Stoke-on-Trent: a „Fazekas-vidék” központja Coventry: az egyik legjelentősebb gépipari központ, repülőgép, autógyár, rakéta, híradástechnika, elektronikai berendezések

90 Kelet-Midlands könnyű- és híradástechnikai ipar belterjes mezőgazdaság Nottingham: tekintélyes ipari és egyetemi város, széntüzelésű hőerőművek, textilipar, dohányipar, gyógyszeripar Leicester: bőr- és cipőipar, mezőgazdaság gépellátója és élelmiszer-feldolgozója Derby: selyem –és porcelánipar, Rolls-Royce Művek autó és repülőgépmotor, dízel és elektromos

91 Délnyugat-Anglia szántóföldi takarmánytermesztés, tejelő szarvasmarhatartás → magas színvonalú tejgazdaság könnyű- és élelmiszeripar Bristol: a gyarmati időkben fontos kereskedelmi központ, porcelángyártás, élelmiszeripar, repülőgép- és autógyártás, elektrotechnika- elektronika, vegyészet, egyetemi város, kulturális központ Plymouth: hadikikötő, repülőgépgyártás

92 Kelet-Anglia legkisebb területű de legsűrűbben lakott országrész fontos agrárvidék selyem-, gyapjú és élelmiszeripar a iparválság káros hatásai nem érintették Cambrige: világhírű egyetem Norwoch: egyetem, gyapjú- és selyemipar, finomvegyészet, textilipar

93 Délkelet-Anglia szerkezetváltás és regionális fejlődés nagy nyertese, töretlen fejlődés színtere segítette ezt a kontinenshez való közelség, európai orientáció, Csatorna-alagút szigetország gabonakamrája; kertgazdaság legjelentősebb ipari komplexum: textilipar, élelmiszeripar, luxusipar, autó- és repülőgépipar, elektronika, vegyipar London: római alapítás, Hanza-kereskedelem; kulturális, politikai, kereskedelmi, pénzügyi fellegvár, óriási iparváros és kikötő; híres dokkját átépítették, melyek a 60-as évektől kerület valódi válságba London Docklands Development Corporation London City Airport London Light Railway Docklands Stategic Highway elhagyott raktárak helyén luxuslakásokat alakítottak ki; modern irodaházakat (Canary Wharf) szállodák, sportcentrumok, kulturális-, oktatási és egészségügyi intézmények hagyományos ipar helyett high-tech ágazatok és pénzügyi szolgáltatások: Morgan Stanley, First Boston Credit Suisse; The Sun, The Guidian, The Telegraph East End: hagyományos iparágak Északi és nyugati városrész: új, korszerűbb iparágak: autó- és repülőgépipar, elektrotechnika, elektronikai, vegyészet Dokkok mentén a Nemzetközösség országaiból érkező termékek feldolgozása. Központ: bankok, biztosítók, áru- és értékpapírtőzsde,, pénzügyi és kereskedelmi központ, média, kulturális és oktatási központ, nemzetközi sportközpont, 5 repülőtér

94 Délkelet-Anglia Oxford: világhírű egyetem, autó- és repülőgépgyár, elektrotechnika Southampton: legnagyobb természetes mélyvizű kikötő Fawley: olajfinomító, vegyipar, repülőgépgyár Brighton: idegenforgalom Csatorna-alagút és hatásai 1994-ben készült el 1751 óta 25 dugába dűlt megoldás Folkestone-Calais közti vasúti alagút; 50,5 km Eurostar 20 millió tonna, 12 millió utas ↓ London-Párizs légi forgalom 40%-kal csökkent kompforgalom 35%-kal csökkent komplex hatás (térkép)

95 Anglia felosztása Shire megye: Angliában az a megyei szintű egység, amely nem nagyvárosi megye Anglia nagyvárosi megyéi

96 Észak-Írország a szétválás vallási okokra is visszavezethető (protestánsok) IRA Nagy-Britannia legfejletlenebb része: jelentős a mezőgazdaságban dolgozók aránya, nagy a munkanélküliség szarvasmarha- juhtenyésztés; len, burgonya, árpa, zab nagy hagyományai vannak a textiliparnak, különböző üzemméretek, gyorsan tudnak reagálni a piaci változásokra Belfast: forgalmas kikötő, repülőgépek és villamos gépek gyártása jelentős; közigazgatási, kereskedelmi és kulturális központ Harland és Wolff hajógyára nagy átalakulásokon ment át elmúlt 150 évben - először átálltak az óriási óceánjáró hajók építésesére (Titanic) - majd a repülőgépipar egyre nagyobb konkurenciát jelent - szerkezetet váltott és ésszerűsített - munkaköltségek leszorítása - bevezették a rugalmas munkaidőt - termelékenység a kétszeresére nőtt - profil szerteágazó Ennek ellenére csökken a foglalkoztatottak száma.

97 Észak-Írország 26 kerülete 1. Antrim Antrim 2. Ards Ards 3. Armagh (város) Armagh 4. Ballymena Ballymena 5. Ballymoney Ballymoney 6. Banbridge Banbridge 7. Belfast (város) Belfast 8. Carrickfergus Carrickfergus 9. Castlereagh Castlereagh 10. Coleraine Coleraine 11. Cookstown Cookstown 12. Craigavon Craigavon 13. Londonderry (város) Londonderry 14. Down Down 15. Dungannon és South Tyrone Dungannon és South Tyrone 16. Fermanagh Fermanagh 17. Larne Larne 18. Limavady Limavady 19. Lisburn (város) Lisburn 20. Magherafelt Magherafelt 21. Moyle Moyle 22. Newry and Mourne Newry and Mourne 23. Newtownabbey Newtownabbey 24. North Down North Down 25. Omagh Omagh 26. Strabane Strabane

98 Csatorna-szigetek brit korona fennhatósága alatt állnak, de önkormányzattal rendelkeznek így nem részei Nagy-Britanniának és az EU-nak sem; Rendi Gyűlés kertszerűen művelt földek: szőlő, zöldség; szarvasmarha, halászat, osztriga nincs jövedelemadó; offshore pénzügyletek a GDP 60%-a pénzügyi szolgáltatásokból származik turizmus

99 Man-sziget széles körű önkormányzattal rendelkező brit koronabirtok vegyes lakosság óriási szarvasmarha állomány turizmus, offshore pénzügyletek vas- és ónérc


Letölteni ppt "-Rövid összefoglaló áttekintés a Francia területfejlesztésről.- Tőkés Tibor PhD-hallgató, Debreceni egyetem Földtudományok Doktori Iskola(Társadalomföldrajzi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések