Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOG ÉS ETIKA AZ INFORMATIKÁBAN.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOG ÉS ETIKA AZ INFORMATIKÁBAN."— Előadás másolata:

1 INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOG ÉS ETIKA AZ INFORMATIKÁBAN

2 1. Adatvédelem. 2. A szoftver, mint szellemi termék. 3. Szerzői jog. 4. A szoftverek csoportosítása. 5. Az IKT veszélyei.

3 Adatvédelem

4 1. Adatvédelem  Informatikai szempontból:  adattárolás,  az adattovábbítás,  adatfeldolgozás biztonsága.

5 1. Adatvédelem – adatbiztonság Az információ, az adat megsemmisülhet. Ennek okai:  Katasztrófa esetek (elemi károk, tűz, víz, villámcsapás, stb.)  Emberi hiba (gondatlanság, tájékozatlanság)  Szándékos rongálás, visszaélés (vírus, stb.)  Hardverhiba (géphiba, feszültség-kimaradás, - ingadozás, stb.)  Szoftverhiba (pl. hibás program, stb.)

6 1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai  Tűz- és vagyonvédelmi intézkedések  Képzés, jogosultságok  Adatok több példányban való tárolása, archiválás  Vírusmentesítés  Rendszeres karbantartás, szünetmentes tápegység használata, stb. hot fix, lemeztükrözés, kettőzés, kiszolgáló-kettőzés, SFT  Programtesztelés  Állományok kódolása, titkosítása  Cserélhető merevlemezek – páncélszekrényben történő őrzése.

7 1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai Novell Modular Authentication Sercice (NMAS) alkalmazásával többtényezős hitelesítési procedúra után engedélyezhetik a felhasználók hozzáférését a bizalmas információkhoz.

8 1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai Védelmi szintek:  bejelentkezési vagy jelszavas védelem  hozzáférési védelem  katalógus/könyvtár védelem  file attributum védelem

9 1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai 1. Bejelentkezési vagy jelszavas védelem: Ez a védelem biztosítja, hogy a hálózatot csak a felhatalmazott felhasználó használhassa. A felhatalmazást a rendszergazda (a supervisor) ad. A bejelentkezés egyedi jelszóval (password-del) történik.

10 1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai 2. Hozzáférési védelem: A sikeres bejelentkezés nem jelenti azt, hogy most már minden programhoz vagy adathoz hozzáférhetünk. Csak a számunk előzőleg engedélyezett könyvtárakban dol- gozhatunk, ott is csak a jogosultságunknak megfelelően. A hozzáférési jogosultságokat a rendszergazda állítja be.

11 1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai 3. Katalógus/könyvtár védelem: A könyvtár védelem finomítja a hozzáférési védelmet azáltal, hogy a felhasználó a saját területén vagy annak egy részén bizonyos korlátozásokat alkalmazhat más felhasználókkal szemben.

12 1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai 4. File attributum védelem: Egyes állományok módosíthatóságának vezérlését jelenti. Legfontosabb felhasználási területe az állományok véletlen módosításának, törlésének kiküszöbölése. Ha az állomány attributumát írásvédettre (Read Only-ra) állítjuk nem törölhető a file. Jelszavas védelem - beállítással a PDF megnyitásához jelszó állítható be

13 1. Adatvédelem Adatvédelem jogi értelemben:  A személyes adatvédelem jogi alapjait a Magyar Köztársaság Alkotmánya tartalmazza.  Kimondja, hogy mindenkit megillet a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog. Az évi LXIII. számú adatvédelmi törvény lényege és célja:  a személyes adataival mindenki maga rendelkezhessen,  a közérdekű adatokat pedig nyilvánosságra kell hozni, hogy mindenki megismerhesse.

14 1. Adatvédelem Adatvédelem jogi értelemben:  Más törvények persze korlátozzák ezt a jogot, például az adótörvények vagy a személyi adatok nyilvántartásáról szóló törvény.  A törvényi kivételektől eltekintve adatainkat meghatározott feltételekkel kezelhetik (cégek, adat- bankok), ha engedélyt adunk rá. A gyakorlati esetekben néha nehéz eldönteni, hogy mi a helyes.  Az adatvédelmi biztos fő feladata, hogy gondoskodjon az adatvédelmi törvény betartásáról.

15 A szoftver, mint szellemi termék

16 2. A szoftver, mint szellemi termék  A kereskedelemben kapható szoftverek kifej- lesztéséhez igen sok munka és nagy szaktudás szükséges.  A szoftvertgyártó cégnek ez sok pénzébe kerül, az alkalmazottait, a rezsit és az adót is fizetnie kell.  Jogosan tart igényt megfelelő bevételre.

17 2. A szoftver, mint szellemi termék  Egy technikai terméket általában:  szabadalmak védenek, de egyébként is  a gyártásuk nagy befektetést igényel,  minden legyártott darabnak tetemes költsége van.  Nem ez a helyzet a szoftverek esetében.  Az elektronikus formában lévő alkotások, termékek (szoftverek)  igen könnyen és gyorsan másolhatóak,  anélkül, hogy értékükből bármit veszítenének.

18 2. A szoftver, mint szellemi termék  Ez nehéz helyzet elé állítja a fejlesztőket, illetve a gyártókat.  A másolást technikailag igyekeznek megakadályozni. Léteznek hatékony módszerek a feltörés elleni védelemre, de végső soron a technikai megoldás nem elegendő.  A jogi megoldás szerint a szoftver szellemi termék, amelyre a szerzői jog vonatkozik.  A jogtalan szoftverhasználat visszaszorítását tűzte célul a BSA (Business Software Alliance) nemzetközi civil szervezet.

19

20 Világszerte a számítógép felhasználók 57 %-a bevallottan használ kalózszoftvereket: 31 %-uk alkalomadtán vagy gyakrabban, 26 %-uk pedig csak ritkán, de használ ilyen programokat. Mindössze a felhasználók 38 %-a vallotta azt, hogy saját gépén sosem használ olyan szoftver, amely nem teljesen jogtiszta. A kilencedik alkalommal elvégzett globális felmérést felhasználó bevonásával végezték el, akik a világ számítógép felhasználóinak 82 %-át kitevő 33 ország lakói. A világ számítógépein található szoftverek 42 %-a nem jogtiszta. Ezek összesített kereskedelmi értéke a 2010-es 58,8 milliárd dollárról 2011-ben 63,4 milliárd dollárra emelkedett. BSA globális szoftverkalózkodást vizsgáló felmérésének eredményei a 2011-es évről

21 Szerzői jog

22 3. Szerzői jog  Az irodalmi, szakirodalmi vagy szoftvert alkotó személyt megilleti a szerzői jog a mű keletkezésétől kezdve.  A védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.  A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó ítélettől.

23 3. Szerzői jog A szerzői jog:  egyrészt személyhez fűződő,  másrészt vagyoni jogok összessége.

24 3. Szerzői jog  A személyhez fűződő jogairól a szerző nem mondhat le és nem ruházhatja át.  A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. Ez az internet esetében is igaz.  A szerzőnek kizárólagos joga van a mű bármilyen felhasználására és minden felhasználás engedélyezésére.  Engedély általában szerződéssel szerezhető, amely anyagi előnyöket jelent a szerzőnek.

25 3. Szerzői jog  A mű részletét – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével – bárki idézheti. Lásd: A szerzői jog (1999. évi LXXVI. törvény)

26

27 A szoftverek csoportosítása

28 4. A szoftverek csoportosítása  Szabad szoftver  Freeware szoftver  Shareware szoftver  Félig szabad szoftver  Kereskedelmi szoftver

29 4. A szoftverek csoportosítása Szabad szoftver  A licencben megadott feltételekkel szabadon használható és terjeszthető szoftver.  A forráskód ismert és szabadon módosítható.  Korlátozás nélkül felhasználható más progra- mokban, és a terjesztésüket mások sem tilthatják meg.

30 4. A szoftverek csoportosítása Freeware szoftver  Szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek,  de nem adhatók el és nem változtathatóak meg.  A szerzői jog az alkotóé.

31 4. A szoftverek csoportosítása Shareware szoftver  Ingyenesek,  Terjeszthetőek,  de nem működnek teljes körűen.  Lehet, hogy csak bizonyos ideig használhatóak, hogy a felhasználó kipróbálhassa és eldönthesse, megveszi-e.

32 4. A szoftverek csoportosítása Félig szabad szoftver  Valamilyen felhasználási céllal,  kedvezőbb vásárlási feltételekkel (olcsóbban) kerülnek forgalomba.  Ilyen lehet például az oktatásban alkalmazott irodai programcsomag.

33 4. A szoftverek csoportosítása Kereskedelmi szoftver  Fizetni kell értük, és  a licencben meghatározott feltételekkel és  példányszámban alkalmazhatóak.

34 4. A szoftverek csoportosítása A licenc – amely a program gyártója-eladója és a felhasználója között jön létre – leírja, hogy a szoftver milyen feltételekkel használható. A szoftvert csak annyi példányban használhatjuk, amennyire a jogot megvettük. Nem adható tovább, a számla és az eredeti szoftver (lemez) pedig megőrzendő. A regisztrálás kötelező interneten, telefonon vagy postán keresztül.

35 Érvek a jogtiszta szoftverek használata mellett A jogtiszta szoftver előnyei Az eredeti szoftver felhasználói biztosak lehetnek abban, hogy megkapják a következőket: A kockázatok Ezzel szemben az illegális szoftvermásolatok használói az alábbi kockázatoknak teszik ki magukat: új verziók megjelenésekor szoftverfrissítést csökkentett áron, a minőségnek és a megbízhatóságnak semmilyen garanciáját nem tartalmazza, igény esetén szoftverbetanítást,hiányzó vagy hiányos dokumentáció, megbízható alkalmazásokat és rendszereket, széleskörű műszaki támogatással, az új szoftververzió megjelenésekor nem biztosított a szoftver frissítése, eredeti és teljes dokumentációt,nincs műszaki támogatás, a szoftver által ígért hatékonyságot, viselniük kell a törvény megsértésének jogi és anyagi következményeit. minőségbiztosítással járó megbízhatóságot, számítógépes vírusok elleni védelmet.

36 Az IKT veszélyei

37 5. Az IKT veszélyei

38  Több mint kétmilliárdan használnak mobiltelefont a világon. Ezért is rendkívül fontos kérdés, hogy a telefon adásakor sugárzott kis teljesítményű rádióhullám esetleg károsítja-e a felhasználót? Ez annál is inkább jogos kérdés, mert a készülék természetesen rendkívül közel van a telefonáló fejéhez. (Vannak, akik ezt a gyenge elektromágneses sugárzást enyhén kellemetlen hatásként érzik.)

39 5. Az IKT veszélyei

40 5. Az IKT veszélyei - Ergonómia  Az ergonómia az ember és a technika optimális kapcso- latával foglalkozó tudomány.  Fő feladata az ember testi és lelki egészségének védelme.  Célja a gépek (beleértve a szoftvereket is) tervezésének segítése, hogy azok opti- málisan illeszkedhessenek az ember fizikai és szellemi adottságaihoz.

41 5. Az IKT veszélyei - Ergonómia  Az IKT vonatkozásában ide tartozik az ember- gép kommunikációja is.  A képernyők előtt legalább 4 órát dolgozók egészségét Magyarországon rendelet védi: 50/1999. (XI.) EüM rendelet.

42 5. Az IKT veszélyei Mi helyes, mi helytelen a képen?

43 Ergonómiai szempontok  A számítógép állandó használatának egészségkárosító hatása van.  Az egészség megőrzése szempontjából a következőkre kell figyelmi: 1. klíma 2. zaj 3. világítás 4. bútorzat 5. testtartás 6. ergonomikus eszközök (hardver, szoftver) 7. monotónia.

44 5. Az IKT veszélyei - A számítógépes munkahely veszélyei  A monitor nem megfelelő tulajdonságai vagy beállítása, elhelyezése károsíthatja a szemet.  Fontos a monitor megfelelő felbontása, a villódzásmentesség, a szem távolsága a monitortól (60 ‑ 70 cm) és a monitor elhelyezése (a szem kicsit magasabban legyen).  Ügyelni kell a világításra, a monitor és az ablak viszonyára, elsősorban a tükröződések elkerülése végett.

45 5. Az IKT veszélyei - A számítógépes munkahely veszélyei  Fontos az ergonomikus, jól kezelhető billentyűzet és egér.  Az asztal és a szék úgy legyen beállítva, hogy elkerülhető legyen a kényelmetlen testtartás munka közben.  Óránként legalább 10 perc pihenőt kell biztosítani.  A gépek hűtőventilátora vagy a merevlemeze esetenként túlzottan zajos lehet, rezonálhat. A zaj feszültté tehet.

46 5. Az IKT veszélyei - A számítógépes munkahely veszélyei  Az alkalmazásokkal szembeni elvárás:  a megbízható, elegendően gyors működés,  a könnyű kezelhetőség,  az esztétikus (grafikus) felhasználói felület,  és lehetőség szerint az intelligens kommunikáció.

47 5. Az IKT veszélyei - Függőség kialakulása  Az interaktív számítógépes játékok egyre érdekesebbek, izgalmasabbak. Az egyre nagyobb teljesítményű gépek és videokártyák révén egyre valóságosabbak és élvezhetőbbek.

48 5. Az IKT veszélyei - Függőség kialakulása  Reális veszély, hogy a rendszeresen sok ideig játszó gyerekekben (sőt a felnőttekben is) függőség alakulhat ki. Elhanyagolják a tanulást, illetve a munkát. Hasonló hatást eredményeznek az internet egyes szolgáltatásai is.  Neveléssel, önfegyelemmel, esetenként segítséggel úrrá lehetünk a függőségen, illetve megakadályozhatjuk a kialakulását.

49 5. Az IKT veszélyei - Függőség kialakulása  A szülők többsége az informatikai kultúra elsajátítása és a tanulás megkönnyítése érdekében vásárol gyermekének számítógépet.  Ennek ellenére a legtöbb tanuló játékra, csevegésre és szörfözésre, általában szórakozásra használja az otthoni gépet és az internetet.

50 5. Az IKT veszélyei - Függőség kialakulása  Természetesen ez a hozzáállás egy bizonyos határig elfogadható.  A személyi számítógépeket (a ’80-as évek elejétől) mindig is használták szórakozásra az érdeklődő tanulók.  A baj csak az, ha az erőszakos (néha antiszociális) játékok rosszra tanítanak, és nagy baj az is, hogy túl sok időt vesznek el a gyermektől, illetve a tanulástól.

51 5. Az IKT veszélyei - Függőség kialakulása  Hasonló a helyzet, mint a televízió esetében.  A számítógép a tévénél is jobban képes lekötni az embert, hiszen a tévét elég passzívan nézni, de a számítógép aktív beavatkozást, interaktív részvételt igényel.  A számítógépes játékok általában erősebben hatnak a személyiségre, mint a televízió.

52 Egyéb veszélyek  Függőség (játékprogramok, internet nyújtotta korlátlan lehetőségek) 5-6 óra, nem ritkán óra a gép előtt  Kialvatlanság, fáradékonyság, ingerültség  Antiszociális magatartás, depresszió  Romló teljesítmény (munka, tanulás területén)  Bűnözés  Halál

53 53 Káros függőség  A sok internethasználat, eltúlzott mértékű levelezés, rengeteg internetes játék önmagában még nem baj.  A baj akkor kezdődik, ha emiatt elhanyagoljuk a munkánkat, a tanulást, családi és emberi kapcsolatainkat. „…a túlzásba vitt jó dolog – rossz dolog! ”

54 Káros függőség

55

56

57 Swift HA SHIFTNEK OLVASTAD Te is számítógépfüggő vagy.

58 5. Az IKT veszélyei - Érdekességek Komoly próbálkozások történtek a szoftverek szabadalmaztatására. A szoftvert elvileg találmányként is kezelhetnénk, amelyet szabadalommal védhetnénk. Ez a megoldás azért nem ésszerű, mert erős fékezője lenne a fejlődésnek. Az egyik probléma az, hogy ugyanazt a programrészt, eljárást sokáig (20 évig) más nem lenne jogosult használni, csak aki szabadalmaztatta – holott ha szükséges, más is ki tudná fejleszteni.

59


Letölteni ppt "INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOG ÉS ETIKA AZ INFORMATIKÁBAN."

Hasonló előadás


Google Hirdetések