Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tőkés gazdaság fejlődési feltételei. 1. A modern polgári állam és a tőkés termelési viszonyok kialakulása Magyarország helyzete a szabadságharc leverése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tőkés gazdaság fejlődési feltételei. 1. A modern polgári állam és a tőkés termelési viszonyok kialakulása Magyarország helyzete a szabadságharc leverése."— Előadás másolata:

1 A tőkés gazdaság fejlődési feltételei

2 1. A modern polgári állam és a tőkés termelési viszonyok kialakulása Magyarország helyzete a szabadságharc leverése után

3 A szabads á gharc lever é s é nek k ö vetkezm é nyei:  Magyarországon a polgári átalakulás időlegesen megreked, a birodalom irányításának módja visszatér az önkényuralmi eszközökhöz  a Habsburgok megpróbálják Mo-t erőszakos eszközökkel a „Gesamtmonarchie”-ba integrálni, beolvasztani  Haynau rémuralma 1849 végéig a megtorlás, a megfélemlítés eszköze (az aradi 13 vértanú és Batthyány Lajos kivégzése, bebörtönzések)  Magyarországon a polgári átalakulás időlegesen megreked, a birodalom irányításának módja visszatér az önkényuralmi eszközökhöz  a Habsburgok megpróbálják Mo-t erőszakos eszközökkel a „Gesamtmonarchie”-ba integrálni, beolvasztani  Haynau rémuralma 1849 végéig a megtorlás, a megfélemlítés eszköze (az aradi 13 vértanú és Batthyány Lajos kivégzése, bebörtönzések)

4  Ezt követően „polgári”-jellegű, központosított közigazgatást vezetnek be Karl v. Geringer, majd Albrecht főhg. irányításával  Mo-t 5 kerületre osztják, felszámolják a vármegyék autonómiáját, megerősítik a titkosrendőrséget és a besúgóhálózatot  a kormányzás eszköze a nyílt császári rendelet, a pátens lesz (utasításokkal vezetik az országot)  a rendszer kiépítője: Alexander v. Bach  Ezt követően „polgári”-jellegű, központosított közigazgatást vezetnek be Karl v. Geringer, majd Albrecht főhg. irányításával  Mo-t 5 kerületre osztják, felszámolják a vármegyék autonómiáját, megerősítik a titkosrendőrséget és a besúgóhálózatot  a kormányzás eszköze a nyílt császári rendelet, a pátens lesz (utasításokkal vezetik az országot)  a rendszer kiépítője: Alexander v. Bach

5 Megkezdik a birodalom k ö z ö s gazdas á gi kereteinek ki é p í t é s é t:  központilag, osztrák minta alapján  még 1849 végén megkezdik a földadó bevezetését  áprilisában Mo-n is bevezették az általános jövedelemadót  október 1-jén eltörölték az osztrák-magyar határ közti vámsorompót (1754. Mária Terézia ) – egységes birodalom  bevezették a dohánymonopóliumot, a sör- és pálinkaadót  központilag, osztrák minta alapján  még 1849 végén megkezdik a földadó bevezetését  áprilisában Mo-n is bevezették az általános jövedelemadót  október 1-jén eltörölték az osztrák-magyar határ közti vámsorompót (1754. Mária Terézia ) – egységes birodalom  bevezették a dohánymonopóliumot, a sör- és pálinkaadót

6 Az ö nk é nyuralmi korm á nyz á s saj á toss á gai:  Az intézkedések jelentősen előmozdították a gazdaság és társadalom további átalakulását  Az 1850-es években fontos eredmények születtek a polgárosodás területén is: „közteherviselés”, kiváltságok megszűntetése  A magyar tőkés átalakulás egyik sajátossága, hogy a polgári-liberális intézményrendszer fontos elemeit a Habsburgok abszolutista kormányzása vezeti be!  Az átalakulás ezért nem lehet teljes és gyökeres, hanem hiányos – a feudális és polgári elemek még sokáig együtt élnek  Az intézkedések az állam működését biztosítják  Az intézkedések jelentősen előmozdították a gazdaság és társadalom további átalakulását  Az 1850-es években fontos eredmények születtek a polgárosodás területén is: „közteherviselés”, kiváltságok megszűntetése  A magyar tőkés átalakulás egyik sajátossága, hogy a polgári-liberális intézményrendszer fontos elemeit a Habsburgok abszolutista kormányzása vezeti be!  Az átalakulás ezért nem lehet teljes és gyökeres, hanem hiányos – a feudális és polgári elemek még sokáig együtt élnek  Az intézkedések az állam működését biztosítják

7 A nemzetközi politika eseményeinek hatása a Habsburg birodalomra  Az 1850-es években megrendül a Habsburgok közép- európai monarchiája  Ez a Habsburgokat arra készteti, hogy rendezzék a magyarországi helyzetet és birodalmukat politikailag- gazdaságilag megerősítsék  a krími háború: a Habsburgok elszigetelődése  1859-ben az osztrák csapatok Solferinonál vereséget szenvednek a francia-olasz seregektől (É-Itália elveszik, létrejön az új, egységes Olaszország)  1866-ban a császári hadsereg vereséget szenved a porosz csapatoktól Königgrätznél: a német egység Poroszország vezetésével és megerősödésével jön létre (Bismarck irányításával) (Ausztria kimarad a nagynémet egységből, a Német-Római-Császárság újjáélesztéséből)

8 Az osztrák-magyar kiegyezés 1867-ben  az 1848 és 1867 közti évek egymásra utalttá tették a magyar és osztrák nemesi-uralkodói, gazdasági eliteket  az osztrákok erős birodalmat csak a magyarokkal és azok gazdasági megerősödésével tarthattak fönn  a magyar nemesi-mágnási uralkodó rétegeknek be kellett látniuk, hogy a történelmi Magyarország és saját gazdasági-társadalmi státuszuk megtartása csak a nemzetiségekkel szembeni megegyezéssel volt tovább fönntartható  Néhány közeledési kísérlet után Deák Ferenc vezetésével tető alá hozzák a kiegyezési törvényt (Ausgleich)  az 1848 és 1867 közti évek egymásra utalttá tették a magyar és osztrák nemesi-uralkodói, gazdasági eliteket  az osztrákok erős birodalmat csak a magyarokkal és azok gazdasági megerősödésével tarthattak fönn  a magyar nemesi-mágnási uralkodó rétegeknek be kellett látniuk, hogy a történelmi Magyarország és saját gazdasági-társadalmi státuszuk megtartása csak a nemzetiségekkel szembeni megegyezéssel volt tovább fönntartható  Néhány közeledési kísérlet után Deák Ferenc vezetésével tető alá hozzák a kiegyezési törvényt (Ausgleich)

9 A Kiegyezés jellemzői:  A Kiegyezés egy valós erőviszonyokra épülő kompromisszum  A jogalkotás szempontjából visszatérnek a mindkét fél által elfogadható minimális kompromisszumhoz: az 1723-as Pragmatica Sanctio-hoz. (Gyakorlatilag kikerülik 1848-at: önálló magyar kormány, 1849-et: trónfosztás és a jogeljátszás elméletét)  A jogalkotás szempontjából visszatérnek a mindkét fél által elfogadható minimális kompromisszumhoz: az 1723-as Pragmatica Sanctio-hoz. (Gyakorlatilag kikerülik 1848-at: önálló magyar kormány, 1849-et: trónfosztás és a jogeljátszás elméletét)  Két, szinte összeegyeztethetetlen dolgot kellett közös nevezőre hozni: a Habsburg birodalom sérthetetlen egységét és a magyarok önállóságát és függetlenségét  A kompromisszumok meghatározzák, hogy a Kiegyezés államrendszere igen bonyolult alakulatot hoz létre  A Kiegyezés egy valós erőviszonyokra épülő kompromisszum  A jogalkotás szempontjából visszatérnek a mindkét fél által elfogadható minimális kompromisszumhoz: az 1723-as Pragmatica Sanctio-hoz. (Gyakorlatilag kikerülik 1848-at: önálló magyar kormány, 1849-et: trónfosztás és a jogeljátszás elméletét)  A jogalkotás szempontjából visszatérnek a mindkét fél által elfogadható minimális kompromisszumhoz: az 1723-as Pragmatica Sanctio-hoz. (Gyakorlatilag kikerülik 1848-at: önálló magyar kormány, 1849-et: trónfosztás és a jogeljátszás elméletét)  Két, szinte összeegyeztethetetlen dolgot kellett közös nevezőre hozni: a Habsburg birodalom sérthetetlen egységét és a magyarok önállóságát és függetlenségét  A kompromisszumok meghatározzák, hogy a Kiegyezés államrendszere igen bonyolult alakulatot hoz létre

10 Az Osztr á k-Magyar Monarchia á llamrendszere (1867. XII. tc.) Uralkodó – császári és apostoli király Közös hadseregKözös minisztertanácsKözös minisztériumok külügyhadügypénzügy Delegációk 60-60fő Birodalmi gyűlés felsőházképviselőház Osztrák kormány tartományok Magyar országgyűlés Főrendi házKépviselőház Magyar kormány Megyék, törv.hat. jogú városok, főv. Járások, rend. tan. városok községek sabor horvát bán horvát megyék Fiume

11 Az Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere  ez az államalakulat sokkal bonyolultabb, mint Ny-Eu más alkotmányos monarchiái  az államrendszer jellemzői: az önállóság hangsúlyozásával létrejött perszonálunió (K u K), Ferenc József (1916-ig) alkotmányos monarchia  de az uralkodónak vannak elkülönített jogai (hadsereg vezetése, miniszterek kinevezése)  közös érdekű ügyek: külügy, hadügy, pénzügy (ezek vitelére: közös minisztériumok)  elkülönülten tanácskozó delegációk (60-60 fő)  1868-ban Horvátország ügyét is rendezik  ez az államalakulat sokkal bonyolultabb, mint Ny-Eu más alkotmányos monarchiái  az államrendszer jellemzői: az önállóság hangsúlyozásával létrejött perszonálunió (K u K), Ferenc József (1916-ig) alkotmányos monarchia  de az uralkodónak vannak elkülönített jogai (hadsereg vezetése, miniszterek kinevezése)  közös érdekű ügyek: külügy, hadügy, pénzügy (ezek vitelére: közös minisztériumok)  elkülönülten tanácskozó delegációk (60-60 fő)  1868-ban Horvátország ügyét is rendezik

12

13 A közös államalakulat gazdasági működésének biztosítása  a két fél arányos hozzájárulása: KVÓTA (30-70%)  a magyar fél átvállalja a korábbi államadósság egy részét  rendezik a monarchia kereskedelmi ügyeit: 10 évente megújított kereskedelmi és vámszövetséget kötnek  a két fél arányos hozzájárulása: KVÓTA (30-70%)  a magyar fél átvállalja a korábbi államadósság egy részét  rendezik a monarchia kereskedelmi ügyeit: 10 évente megújított kereskedelmi és vámszövetséget kötnek

14  közös pénzrendszert vezetnek be (fizetőeszköz: a Korona) (1878: Osztrák-Magyar Bank)  a birodalom pénzügyi rendszerének alapja egy párhuzamos valutarendszer (papír és ezüstpénz együttes használata) – de ez az árfolyamok (ezüst világpiaci ára) ingadozásával jár, mert az OMB nem volt köteles a papírpénzt ezüstre váltani (1892- Wekerle Sándor: aranyalapra helyezik a K-t)  a 19. sz végére a forgalomban a papírpénz válik dominánssá, a pénzforgalom döntő része bankjegy lesz a fémpénz helyett

15 Az állam rendszeres bevételi forrásai:  Az államháztartás egyensúlyához és az állam működéséhez biztosítani kellett az állam bevételi forrásait  Az államháztartás egyensúlyához és az állam működéséhez biztosítani kellett az állam bevételi forrásait  igen nagy az államháztartási deficit: 272 millió Ft (+ a közös államadóság átvállalt része: évi 2 millió)  Bevételi források:  egyenes adók (22%)  állami vasúti jövedelmek (24%)  fogyasztási adók (16%)  monopóliumok  Az állami bevételek a századfordulóra 2,5-szörösükre emelkedtek, de ennek ellenére az államháztartás deficites maradt  Az államháztartás egyensúlyához és az állam működéséhez biztosítani kellett az állam bevételi forrásait  Az államháztartás egyensúlyához és az állam működéséhez biztosítani kellett az állam bevételi forrásait  igen nagy az államháztartási deficit: 272 millió Ft (+ a közös államadóság átvállalt része: évi 2 millió)  Bevételi források:  egyenes adók (22%)  állami vasúti jövedelmek (24%)  fogyasztási adók (16%)  monopóliumok  Az állami bevételek a századfordulóra 2,5-szörösükre emelkedtek, de ennek ellenére az államháztartás deficites maradt

16 Az állami vagyon és szerkezete:  Az állam vagyona a Kiegyezéskor elérte a 0,5 milliárd Ft-ot, ez a századfordulóra több mint 3 milliárdra nőtt  Összetétele:  vasutak 60%  utak, hidak, kikötők 12%  bányák, ipari üzemek 15%  erdők 8%  ingatlanok, épületek 5%  Az állam vagyona a Kiegyezéskor elérte a 0,5 milliárd Ft-ot, ez a századfordulóra több mint 3 milliárdra nőtt  Összetétele:  vasutak 60%  utak, hidak, kikötők 12%  bányák, ipari üzemek 15%  erdők 8%  ingatlanok, épületek 5%

17 2. A külföldi tőke beáramlása  Mo-n az állami bevételek és az alacsony belső tőkefelhalmozási szint miatt fontossá válik az átalakulások szempontjából a külföldi tőke megjelenése. A Kiegyezés után megindul Magyarországra a külföldi tőke beáramlása (Nyugatról Kelet felé irányuló tőkekihelyezés)  Mo-on az elsőszámú tőkeexportőr: Ausztria (a Monarchia fejlettebb tagjánál felhalmozott tőkék kihelyezése, nem valódi tőkeexport)  Ausztria a 20. sz. elejére Σ 5,5 mrd K-t helyez ki külföldre, ebből Mo-ra érkezik: 4,7 mrd K  Mo-n az állami bevételek és az alacsony belső tőkefelhalmozási szint miatt fontossá válik az átalakulások szempontjából a külföldi tőke megjelenése. A Kiegyezés után megindul Magyarországra a külföldi tőke beáramlása (Nyugatról Kelet felé irányuló tőkekihelyezés)  Mo-on az elsőszámú tőkeexportőr: Ausztria (a Monarchia fejlettebb tagjánál felhalmozott tőkék kihelyezése, nem valódi tőkeexport)  Ausztria a 20. sz. elejére Σ 5,5 mrd K-t helyez ki külföldre, ebből Mo-ra érkezik: 4,7 mrd K

18 A külföldi tőke beáramlásának típusai:  államkölcsönök (több mint 50%-a külföldön, a 19. sz végére eléri az 5 mrd. K-t, főszerep: Rotschildok)  Mo-i záloglevelek és községi kötvények  jelzáloghitelek  Mo-i vasútépítés kötvényei (kb. 70%-a külföldi kézen)  külföldi tőke szerepe a mo-i pénzintézetekben és  ipari vállalatokban kb. 42%-os az első időben a részesedésük, de ez a magyar ipar fejlődésével csökken  államkölcsönök (több mint 50%-a külföldön, a 19. sz végére eléri az 5 mrd. K-t, főszerep: Rotschildok)  Mo-i záloglevelek és községi kötvények  jelzáloghitelek  Mo-i vasútépítés kötvényei (kb. 70%-a külföldi kézen)  külföldi tőke szerepe a mo-i pénzintézetekben és  ipari vállalatokban kb. 42%-os az első időben a részesedésük, de ez a magyar ipar fejlődésével csökken

19 A külföldi tőke beáramlásának jelentősége:  A befektetéseket megkönnyíti, hogy a tőkeexport során a pénzeknek nem kellett határokat átlépnie.  A magyarországi ipari forradalom és tőkés átalakulás legjelentősebb hulláma a külföldi tőke katalizáló hatására a 19. sz. utolsó harmadában bontakozott ki.  A külföldi tőke beáramlása fejlesztően hatott a magyar gazdaságra.  A befektetéseket megkönnyíti, hogy a tőkeexport során a pénzeknek nem kellett határokat átlépnie.  A magyarországi ipari forradalom és tőkés átalakulás legjelentősebb hulláma a külföldi tőke katalizáló hatására a 19. sz. utolsó harmadában bontakozott ki.  A külföldi tőke beáramlása fejlesztően hatott a magyar gazdaságra.


Letölteni ppt "A tőkés gazdaság fejlődési feltételei. 1. A modern polgári állam és a tőkés termelési viszonyok kialakulása Magyarország helyzete a szabadságharc leverése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések