Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hazai fás társulások. Fogalmak Biom: Hazánk legnagyobb része a lombhullató erdők övében fekszik. Az eredeti hatalmas erdőségek az elmúlt évszázadok emberi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hazai fás társulások. Fogalmak Biom: Hazánk legnagyobb része a lombhullató erdők övében fekszik. Az eredeti hatalmas erdőségek az elmúlt évszázadok emberi."— Előadás másolata:

1 Hazai fás társulások

2 Fogalmak Biom: Hazánk legnagyobb része a lombhullató erdők övében fekszik. Az eredeti hatalmas erdőségek az elmúlt évszázadok emberi tevékenysége során jórészt mezőgazdasági területekké alakultak át KLIMAZONÁLIS ERDŐK foglalják el. Elnevezésük onnan ered, hogy kialakulásukban a legfontosabb környezeti tényezők az illető terület éghajlati adottságai, főleg azok a csapadék és hőmérsékletértékek, amelyek a lomberdők biomjára jellemzőek. Zárótársulást jelentenek. Területükön biológiai produkciójuk tartósan a legtöbb szerves anyagot termeli A klimazonális erdőtársulások egy-egy, számukra kedvező területen alacsonyabb tengerszint feletti magasságon is megjelenhetnek. Ilyenkor EXTRAZONÁLIS ERDŐKről beszélünk Azokat az erdőket, amelyek kialakulását nem a klimatikus viszonyok, hanem valamilyen egyéb tényező, pl. a talajviszonyok, a talajvízszint és a vízellátottság mértéke határozza meg, INTRAZONÁLIS ERDŐKnek nevezzük.

3 KLIMAZONÁLIS ERDŐK Pusztai tölgyes – tatárjuharos lösztölgyes Alföldeken tsz. 250m-ig Az egykori erdőspuszta növényzete, gyepekkel keveredik Talaja: bet., mg. miatt csak apró foltokban Szerkezet: 2 lombkorona, de nem zárt dús cserjeszint gyepben erdőspuszta, puszta növényei keverednek a száraz tölgyesekével

4 I. szint – Kocsányos tölgy II. szint – Tatárjuhar, Mezei szil, Mezei juhar Cserjék – Kecskerágók, galagonyák, kökény, törpe mandula Gyep – Erdei gyöngyköles, bársonyos tüdőfű, tarka nőszirom

5 Mezei szil Mezei juhar

6 Erdei gyöngyköles Bársonyos tüdőfű

7 CSERES TÖLGYES ERDŐK. Ezek 250 méter felett váltják fel az alföldi lösztölgyeseket és mintegy 400 méter magasságig zárótársulásként ez az erdőtípus alakul ki. Uralkodó fái a csertölgy és a kocsánytalan tölgy. Lombkoronája laza szerkezetű, egyszintű, a fényt átengedi, ezért fejlett a cserjeszint és a gyepszint is. Jellemző fajok cserjék közül: húsos som, egybibés galagonya, fagyal; lágyszárúak közül: pillangósvirágúak, pázsitfüvek, fehér pimpó, baracklevelű harangvirág. Jellegzetes állatok: gyászcincér, szarvasbogár, erdei szemeslepke, énekes rigó, vörösbegy, ökörszem, kakukk, mátyásmadár, erdei pocok, mogyorós és nagy pele, őz, szarvas, vaddisznó.

8 Cseres- tölgyes

9 Csertölgy

10 Kocsánytalan tölgy

11 Kökény Egybibés galagonya

12 Húsos som Fagyal

13 Pillangósok Tavaszi lednek Erdei here

14 Pázsitfüvek Ligeti perje Egyvirágú gyöngyperje

15 400 méter felett és a Dunántúl csapadékos részein a cseres tölgyeseket kettős lombkoronaszintű GYERTYÁNOS TÖLGYESEK váltják fel. A felső lombkoronaszintet a magasra növő kocsánytalan tölgy, az alsó lombkoronaszintet az alacsonyabb gyertyán képezi. A kettős lombkoronaszint sokkal zártabb, mint a cseres tölgyes erdők lombja, kevesebb fényt enged át, ennek következtében a cserjeszint fejletlen és a gyepszint is szegényes. Kilombosodás előtt azonban igen gazdag kora tavaszi aszpektus jellemzi odvas keltikével, bogláros szellőrózsával, galambvirággal és salátaboglárkával. A gyertyános tölgyesek állatvilága részben a cseres tölgyesek, részben a bükkösök fajaiból kerül ki.

16 Gyertyános- tölgyes

17 Gyertyános-tölgyes (keltikével)

18 Gyertyános-tölgyes (medvehagymával)

19 Gyertyán

20 Kocsánytalan tölgy és kocsányos tölgy

21 Cserjék Vadcseresznye Közönséges kecskerágó

22 Varjútövis Ükörkelonc

23 Hagymás, geofiton gyepszint Odvas keltike Bogláros szellőrózsa

24 Galambvirág Salátaboglárka

25

26 A BÜKKÖSÖK a hegyvidékeken mintegy 600 métertől váltják fel zárótársulásként a gyertyános tölgyeseket. Uralkodó fafajuk a bükk, amely magasra nő, koronája zárt, teljes kilombosodás után a fénynek csak elenyésző töredéke jut el a talajra, ezért cserjeszintje nincs és gyepszintje is fajokban szegény. Jellegzetes állatai a védett havasi cincér, a T- betűs pávaszem és a bükkfapohók lepke

27 Bükk

28 Bükkös

29

30

31 Ökológiai különbséget jelző aljnövényzet - Egyvirágú gyöngyperje és… Szagos müge Erdei madársóska

32 Bükksás Fehér perjeszittyó

33 A közép európai magashegységekben méter felett a bükkösök helyett megjelennek a FENYVESEK. Uralkodó fajuk a lucfenyő. Hazánk éghajlati adottságai nem kedveznek fenyvesek kialakulásának, így természetes lucfenyvesek csak az Alpokalján találhatók. A fenyvesekre aljnövényként jellemzőek a mohák, zuzmók és gombák. Az erőltetett fenyvesítés hosszú távon káros lehet, mert a le nem bomlott avar megváltoztatja az élőhely termőtalaját így az az eredeti természetes társulás befogadására alkalmatlanná válik. Extrazonális jegenyefenyves lucosok

34 Luc- fenyves

35 Lucfenyves

36

37 Luc- fenyves

38 Fenyőfő – homoki erdeifenyves folt posztglaciális reliktumtársulás Őshonos tiszafa Szentgál körüli bükkösben – Bakony Boróka – másodlagos hatásra homokon Dunántúlon mészkerülő erdeifenyvesek zonális állományai előfordulnak

39 Jellemzők a savanyúságjelző növények Kereklevelű galaj Moha, Zuzmó,

40 Bükkelegyes erdeifenyves

41 Telepített erdei- és feketefenyő


Letölteni ppt "Hazai fás társulások. Fogalmak Biom: Hazánk legnagyobb része a lombhullató erdők övében fekszik. Az eredeti hatalmas erdőségek az elmúlt évszázadok emberi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések