Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Anyakecskék és bakok tartás- és takarmányozás technológiája.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Anyakecskék és bakok tartás- és takarmányozás technológiája."— Előadás másolata:

1 Anyakecskék és bakok tartás- és takarmányozás technológiája

2 Kecske emésztési sajátosságai Bélcsatorna hossz: m. Bendő befogadóképessége: l (magas a cellulózbontó mikroorganizmusok száma). ↕ Nem tudja a sejtfalalkotókat oly mértékben lebontani, mint a szarvasmarha→bendőben kevesebb ideig tartozódik a takarmány.

3 Kecske táplálóanyag szükséglete Üres- és vemhes anya napi szárazanyag szükséglete testtömegtől függően 1,7-1,9 kg/nap, tejelőké 2,9-3,9 kg/nap. 6 l tejet termelő kecske (NE l, MF) szükséglete 2,5-szerese az 1 l-t termelőkének.

4 Testtömeg (kg)Üres/vemhesTejelő anyakecske Szárazanyag-felvétel (kg/nap) 501,72,9 601,83,4 701,93,9 Tejelő anyakecske napi szárazanyag-felvétele (Bedő, 2001)

5 Tejelő kecskék táplálóanyag-szükséglete (Bedő, 2001) Napi tejtermelés (kg) 50 kg70 kg Tömegű kecske táplálóanyag szükséglete NE l (MJ/nap) MF (g/nap) NE l (MJ/nap) MF (g/nap)

6 Kis-és növendék kecske Anya (36,4 kg) szárazon álló, vemhes Anya (36,4 kg) tejtermelő Kecskebak (36,4-54,5 kg) Választott (13,6 kg) Éves (27,3 kg) Korai vemhesség Előre- haladott vemhesség Átlagos tejtermelés Nagy tejtermelés Napi takarmány felvétel 0,911,362,05 2,27 TDN (%) Fehérje (%) Kalcium (%) 0,60,4 0,60,4 Foszfor (%) 0,30,2 0,30,2 A kecske táplálóanyag-szükséglete (Lumbinghul és Poore, 2002) *Forrás: A kecske táplálóanyag-szükséglete (1981). NRC és Pinkerton (1989). **Napi testsúlygyarapodás min. 0,2 kg. TDN: összes emészthető táplálóanyag.

7 Tejelő kecske ásványianyag-szükséglete (Bedő, 2001) Napi tejtermelés (kg) Kalcium (g/nap) Foszfor (g/nap) 18,04,5 211,65,9 315,27,3 418,88,7 522,410,1 626,011,5 Pótlás: premix (20 % Ca, 7% P tart.) Ca:P=2:1

8 Ajánlás a mikroelem-szükséglethez (Bedő, 2001) MikroelemJavasolt adag (mg/kg takarmány- szárazanyag) Vas42-46 Réz10 Kobalt0,1 Jód0,2-0,4 Mangán50-60 Cink60 Szelén0,1 Molibdén0,1 Nyalósó: Co, Se pótlás. Mérgező határ>30 mg/kg takarmány-szárazanyag.

9 Ajánlás a vitaminszükséglet fedezéséhez (Bedő, 2001) Vitamin megnevezése Javasolt vitaminmennyiségek (NE/állat naponta) A-vitamin D-vitamin E-vitamin5-100

10 Takarmányozási technológia Emésztőszerv-rendszere révén kiválóan alkalmas a rostdús takarmányok hatékony emésztésére (hegy- és dombvidéki legelőfű). Számukra ízletes takarmányt fogyasztják. Egyszerre nem esznek sokat, többször szelektíven esznek→takarmányozási és tartási technológia kialakítása, tejtermelés. Nagy tejhozam: tejelő állat felvegye a jóllakottság érzését keltő takarmánymennyiséget. Tejelő anyakecske igényes a takarmány struktúrájával és a szárazanyag-tartalmával szemben (szálastakarmány, erdőhulladék, szilázs és szenázs).

11 Kecskeistállóval szembeni követelmények Védjen az időjárás viszontagságaitól (eső, szél, túl meleg, túl hideg, huzat). Optimális hőmérséklet °C. Szellőztethető, jól tisztítható legyen. Olcsóak legyenek a tartási körülmények. Világos épület legyen.

12 Anyák takarmányozása Ivarzási főidény: ősz, mely élénkebb a juhokénál. Idősebb anyakecskéknél az étvágy gyengül, a tejtermelés csökken. Pároztatás előtt 3-4 héttel az abrakadag megemelése. Vemhesség átlag 150 nap. A vemhes anya tejtermelése az ellés előtt két hónappal megszűnik, jól tejelőket el kell apasztani. Ilyenkor nagyon fontos a mozgás. Ha az anya magától nem apaszt el, ellés előtt 6-8 héttel szárazra kell állítani. A szárazon álló anyákat jól kell takarmányozni, 2 heti szárazon állás utás megkezdhető a kitőgyelő etetés. (legelő, jó minőségű széna, 0,3 kg abrak). Elapasztás: az állatot ritkábban fejjük jó tejelőkkel csak napi 1-2 kg szalmát és vizet etetünk. Takarmány minősége: a penészes széna, a rothadt gumós takarmány, a dohos abrak káros, a fagyos víz vetélést okozhat. A magzat testtömegének ¾-e a vemhesség utolsó 6 hetében épül fel. Ellés előtt az abrak korpával etethető. A terimés takarmányok helyett inkább lédús, könnyen emészthető takarmányokat kell adni.

13 Bakok takarmányozása Termékenyítési szezonon kívül takarmány csak életfenntartásra kell. Tavasztól őszig elég a legelő, télen 7-10 kg zöldtakarmány vagy 1 kg széna, 2 kg szalma, 0,2-0,3 kg abrak. Fedeztetési időszak előtt 2-3 héttel az abrakot napi 0,8-1 kg-ra emeljük, az abrak főleg zabból álljon. Jó hatású a sárgarépa és napi 1-2 nyers tojás. Ivóvíz és nyalósó mindig legyen előttük.

14 Legeltetés Legelési szokások: Mindent legel (előtte-fölötte van) - domboldalon legeltetés. Kora tavasztól-késő őszig legeltetés. Folyamatos legeltetés-kiegyenlített tak. felvétel, táplálóanyag-ellátás. Legelési stratégia: füvet fogyaszt, amikor legnagyobb fehérjetartalma és emészthetősége, majd áttér a fiatal hajtásokra, amikor annak a táplálóértéke nagyobb. Kiválogatja a füvet a herefélék közül, jobban kedvelik a fiatal hajtásokat lerágni, mint a legelést. Sziklás, köves, meredek lejtőket előnyben részesítik a sík területtel szemben.

15 Kerítés, sövény mellett legelnek, nem a legelő közepén. Magasabban lévő növényeket fogyasztják először, utána legelnek a talajhoz közel. Képes elviselni a keserű ízt, a magas csersav tartalmat, elfogyaszt rossz ízű gyomokat és vad cserjéket, melyek mérgezőek is lehetnek. Legelés szempontjából a kecske „fentről le” legelő állat→”első legelő, utolsó legelő” rendszer (kecske az első legelőcsoport, szarvasmarha az utolsó).

16 Legeltetési módok Legolcsóbb takarmányozási mód. Egész évi tömegtakarmány program kidolgozás-olyan hosszan legeljenek, ameddig csak lehet. Szakaszos legeltetés mellett a növény és állat igényeinek figyelembe vétele.

17 Tömegtakarmányokra alapozott takarmányozási program elemei: Állománysűrűség meghatározása (szükséglet kielégítés, fenntartható újulat). Szálas tömegtakarmányok kaszálása (széna, szilázs készítés), biztosítani a tömegtakarmányt, mikor nincs legeltetési idény. Legelő felülvetése pillangósokkal, perjével, gabona- vagy káposztafélékkel→legeltetési idény növelése, tömegtakarmány biztosítása. Nem elég a készlet a jó min. takarmányok etetésének korlátozása, helyette gyengébb minőségű fű, széna, szilázs.

18 Száraz takarmányozás Monodiétás takarmányozás (főleg száraz takarmányok etetése-6-8 féle takarmányból). Napi adag: széna: ad libitum Tejelő pótabrak: tejliterenként 0,3-0,4 kg abrak, max. 1,2-,15 kg/nap. Tejelő anyakecske vízigénye: 6-8 l/nap. 1 kg felvett szárazanyagra 3,5 l vizet kell számolni.

19 Téli takarmányadagok tejelő anyakecskéknek (50 kg testtömeg, 2 kg napi tejtermelés, 3,5 % zsírtartalommal) (Bedő, 2001) Takarmány megnevezéseTakarmányadag állatonként (kg/nap) Nagy szárazanyag-tartalmú takarmányrépa3,0---- Takarmány murokrépa-2,51,5-- Káposztalevél--2,04,0- Takarmányrépa-levél----2,0 Friss főzelékféle hulladék-0,5--1,0 Széna(első kaszálás, jó min.)1,0 SzalmaTetszés szerint Ásványi anyag (20% Ca, 7%P)0,02 0,01 Abrakkeverék*0,5 * Az abrakkeverék 58 g MF és 6,7 NE l -t tartalmaz kg-onként.

20 Nyári takarmányadagok tejelő anyakecskéknek (50 kg testtömeg, 2 kg napi tejtermelés, 3,5 % zsírtartalommal) (Bedő, 2001) TakarmányTakarmányadag állatonként (kg/nap) 123 Legelőfű bugahányásban 1.Kaszálás5,0-- Legelőfű2. Kaszálás-1,5- Füves here1.Kaszálás--6,0 Friss zöldséglevél -0,5 Réti széna1. Kaszálás (jó)0,5 - ZabdaraTetszés szerint Abrakkeverék*0,5 * Az abrakkeverék 58 g MF és 6,7 NE l -t tartalmaz kg-onként.

21 A kecsketartás módjai Előnyei: természetesebb az állatok számára, mert nagyobb a mozgási lehetőségük; nem okoz gondot a trágyakezelés, mert évente kétszer kell kitrágyázni; a mélyalom felhalmozódik, felmelegszik, és az állatoknak meleg fekvőhelyet nyújt. Hátrányai: szarvtalan vagy szarvtalanított állatokat kell tartani, mert különben a szarvas domináns kecske átveszi az uralmat, és sérüléseket okoz a többieknek; az ivarzó anyakecske ugrásával nyugtalaníthatja a többieket; kötetlen tartáskor több alomra van szükség. Kötetlen tartás A kötetlen tartású istálló etető-, fektetőhelyiségekből és kifutóból áll.

22 Iparszerű kecsketartás Nagyüzemi kecsketartást a kecsketermékek iránt a világpiacon végbemenő keresleten kívül a következő tényezők teszik indokolttá: gyenge termőhelyi adottságú területek gazdaságos hasznosítása; különleges, speciális és piacképes termékek (kecsketej, - hús, -sajt, -gomolya stb.) előállítása; hazai tenyészanyagbázis megteremtése a hazai termelők (üzemek, kistermelők) számára, azok termékeinek begyűjtése, nagyüzemi feldolgozása, értékesítése, szaktanácsadás, szakemberek kiképzése stb.; tenyészállatok előállítása, az előállított állati termékek értékesítése, spermabankok létrehozása, komplett termelési rendszerek exportja a fejlődő országokba.

23 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Anyakecskék és bakok tartás- és takarmányozás technológiája."

Hasonló előadás


Google Hirdetések