25. Utómunka, FILMSZERKESZTÉS, VÁGÁS

Az előadások a következő témára: "25. Utómunka, FILMSZERKESZTÉS, VÁGÁS"— Előadás másolata:

1 25. Utómunka, FILMSZERKESZTÉS, VÁGÁS
Jegyzet Összeállította: Nikli Károly 2014

2 Utómunka Az utómunka a filmgyártásban a forgatást követő végső, utolsó munkaszakasz, mely több elkülönülő fázisból áll.

3 Az utómunka fázisai Előhívás Válogatás Vágás előkészítése Vágás
Utószinkron, szinkronizálás Hangkeverés Negatív vágás Fénymegadás Pozitív kópiák készítése

4 Előhívás Az utómunka során a leforgatott (negatív) anyagot előbb a laboratóriumban előhívják (ezt az ún. eredeti negatívot rendkívül gondosan tárolják), és egy pozitív kópiát készítenek belőle.

5 Válogatás Ez a muszterkópia, melyből a rendező kiválasztja és beállításonként (snittenként) megnevezi a legjobbnak ítélt felvételeket.

6 Vágás előkészítése Ezeket a vágóasszisztens kimetszi, majd a snittekhez tartozó hangszalagokat a csapó segítségével szinkronba hozza a képpel, ily módon készítve elő a tényleges filmvágást. 

7 Vágás A vágás során a vágó a rendező közreműködésével a film szerkezetének, cselekményének megfelelően a vágóasztalon sorrendbe rakja, összeragasztja az egyes snitteket, tekercsenként összeállítja a munkakópiát, amely aztán a finomra vágás (a mozgások illesztésének, a tempó, a ritmus fokozatos finomításának) során hetek, sőt hónapok alatt nyeri el végső formáját.   A vágásban közreműködi, a rendezőn kívül a hangmérnök is, aki a filmkészítésnek ebben a munkafázisában a párbeszédek, a zene és a képek összehangolásában segít.   A vágás során a muszterből végtelen számú filmvariáns készíthető. 

8 Utószinkron, szinkronizálás
A munkakópia elkészítése után - amennyiben szükséges, mert a film nem eredeti hangos - az utószinkron következik (szinkronizálás), majd a hangkeverés, ahol a film akusztikus világának részeit képező dialógus, atmoszféra, zajok és zörejek, ill. a zene dinamikai arányait állítják be.

9 Hangkeverés A hangkeverés során a film akusztikus világának részeit képező dialógus, atmoszféra, zajok és zörejek, ill. a zene dinamikai arányait állítják be.

10 Negatív vágás Végül a munkakópiát a filmlaborban a filmtekercsen lévő azonosítók (a lábszámok) segítségével az eredeti negatívból kivágva a szükséges darabokat, összeállítják (negatív vágás).

11 Fénymegadás Az ily módon előkészített negatív kópiát átvizsgálva az operatőr és a fénymegadó beállítják a kopírfényeket (fénymegadás), amelyeknek segítségével az egymáshoz kapcsolódó részek megvilágítási egyensúlyát, a film végső szín- és kontrasztvilágát lehet korrigálni.

12 Pozitív kópiák készítése
Végül a filmszalagra ráexponálva a kevert hangot (fényhang) előkészítik a végleges standart pozitív kópiákat, amelyeket a moziban a közönség megtekint."

13 Vége