Budapest városszerkezete az 1970-es évek elején

Az előadások a következő témára: "Budapest városszerkezete az 1970-es évek elején"— Előadás másolata:

1 9. tétel: A rendszerváltás terület- és településfejlesztési következményei

2 Budapest városszerkezete az 1970-es évek elején
Forrás: Süli-Zakar I. Kartográfus: Németh G.

3 Budapest ipari körzetei az 1970-es évek elején
Forrás: Süli-Zakar I. Kartográfus: Németh G.

4 A budapesti ipar „összehúzódása”
1995 2006 Forrás: Süli-Zakar I. Kartográfus: Németh G.

5 Budapest megváltozott/potenciális városszerkezete
Forrás: Süli-Zakar I. Kartográfus: Németh G.

6 Budapest városszerkezetének átalakulása (fordista  posztfordista)
Forrás: Süli-Zakar I. Kartográfus: Németh G.

7 Zöld színnel a kedvező – maximális értékek jelölve
Szerk.: Németh G., Kurucz L.

8 Piros színnel a kedvezőtlen – minimális értékek jelölve
Szerk.: Németh G., Kurucz L.

9 Zöld színnel a kedvező – maximális értékek jelölve
Piros színnel a kedvezőtlen – minimális értékek jelölve Szerk.: Németh G., Kurucz L.

10 A területfejlesztés dinamikája Magyarországon
Egy főre jutó jövedelmek rendszere Európában és Magyarországon Készítette: Hollanda Timea

11 GDP= Gross Domestic Product (bruttó hazai termék)
Mérőszáma: nemzeti valuta, majd a vásárlóerő-paritáson átváltásra kerül Miért fontos? Mert a gazdasági fejlettség alap mutatója, életszínvonal mérő A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve

12 Zöld szín = kedvező, maximális értékek
1. Ábra 12

13 Piros szín = a kedvezőtlen, minimális értékek
2. Ábra

14 Regionális fejlettségi különbségek 1975-ben és 2008-ban.
3. Ábra

15 Zöld szín = kedvező, maximális értékek
Piros szín = a kedvezőtlen, minimális értékek 4. Ábra

16 GDP arányok 1995 és 2009 között Magyarországra vonatkozóan
5.Ábra GDP arányok 1995 és 2009 között Magyarországra vonatkozóan 6.Ábra

17 7.Ábra

18 1975-2008 között a GDP arányszámok csökkentek minden megyében Budapest kivételével
Min./max arányok drasztikus növekedése. (Budapest nélkül kvázi linearitás) Budapest a centrummagban található: összpontosúl a figyelem, pénz, infrastruktúra stb. Öngerjesztő folyamat Egyre nagyobb területi külömbségek ami a fejlettséget illeti Nehezen megvalósítható a periféria és a félperiféria területek felzárkózása Szabad vállalkozási zónák kijelölése Következtetések

19 Egy főre eső bruttó hazai termék vásárlóerőben kifejezve Európa országaira vonatkozóan
8.ábra 9. Ábra

20 2000- 2009 közötti fejlődés a vásárlóerőre vonatkozóan
Egy gazdaságilag alacsony fejlettségi szintű ország nagyobb mértékben járul hozzá a vásárlóerő növekedéséhez mint egy nyugati ország 10.Ábra

21 11. Ábra A legalacsonyabb és legmagasabb régiók közötti eltérést mutatja országonként = főváros = ország GDP átlag

22 Következtetések A fejlesztések öngerjesztő folyamata a centrumterületeket nézve egy előrehaladottabb fázisban van a fejlett országok esetében Nagyobb fejlettségi különbségek egy országon belül Egyre nagyobb probléma a perifériák felzárkóztatása

23 MAGYARORSZÁG TERÜLETFEJLESZTÉSÉNEK DINAMIKÁJA
Készítette : Balázs Tünde II. Földrajz Bsc.

24 EURÓPAI UNIÓ - HÁTTÉR 1975. az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozása. Innen számítjuk a tervszerű , egységes európai területfejlesztés kezdetét. Magyarország mint csatlakozni kívánó ország mindent megtett, annak érdekében hogy megkaphassa a támogatásokat.(Későbbi években)

25 kisközpont iparfejlesztését támogatták (250ezer lakos) az ország lakosságának kb. 15 % élt itt - a területek kiválasztása öt kritérium alapján történt (a foglalkoztatottság színvonala, az iparban foglalkoztatottak aránya, az ipari állóeszközök volumene, a távoli ingázása mértéke, a népesség elvándorlása)

26 A magyar nemzetgazdaságot stagnálás és a világgazdasági tendenciáktól való lemaradás jellemezte. ( a területfejlesztési politika aktivitása a korábbi évekhez képest csökkent ) Új, ipari munkahelyekkel legfeljebb Szabolcs- Szatmár-Bereg és Borsod- Abaúj- Zemplén megye keleti térségeiben lehetett számolni. 1983-ban az MSZMP új irányelveket adott a területfejlesztésben: a falvak népességmegtartó képességét akarták növelni.

27 A Központi Területfejlesztési Alap összegét csökkentették : között 3,8 milliárd forint volt ( 1,4 milliárd az elmaradott területek iparfejlesztése volt, 1,6 milliárd a budapesti ipar-kitelepítési alap, 0,8 milliárd pedig a bányaterületek szerkezeti átalakulását támogató alap) között 1 milliárd forintot irányoztak elő, de csak 400 millió forint került felhasználásra.

28 1981-ben befagyasztásra került a Központi Területfejlesztési Alap .
1982-ben azonban Szabolcs, Borsod és Zala megyében a foglalkoztatás olyan kritikusan alakult hogy a kormány tól engedélyezte az ipari beruházások támogatást. között a központi forrásokból támogatott területfejlesztési politika megszűnt.

29 1987-ben létrejött a Területfejlesztési és Szervezési Alap
Célja: - a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztése és népességmegtartó képességének növelése volt - a térséget szolgáló beruházások támogatása (mezőgazdasági és infrastrukturális fejlesztések) Év 1987 1988 1989 az Alap összege(millió Ft.) 600 millió Ft 800 millió Ft. 1400 millió Ft A támogatás 60% -a Baranya Békés Borsod- Abaúj- Zemplén Somogy Szabolcs- Szatmár-Bereg Vas Zala

30 1988-ban megszűnt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium
1988-ban megszűnt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. - Az építési funkciói a Közlekedési és Hírközlési Minisztériumhoz, a terület és településfejlesztési funkciói a Belügyminisztériumba került. 1989 végén a Minisztertanács határozata az Észak - magyarországi térség fejlesztési koncepciójáról és annak megvalósításával kapcsolatos feladatokról. ( Külső tényezők miatt megszakad)

31 1989-1990 Az egypártrendszerből többpárti demokrácia alakult ki
Az egypártrendszerből többpárti demokrácia alakult ki. Megváltozott a területfejlesztés súlya a politikai életben. A területfejlesztési támogatások összege megnőtt. 1992 1993 1994 1995 6 milliárd 5.5 milliárd 7,2 milliárd 6,8 milliárd

32 FEJLESZTÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK NAGYSÁGA MEGYÉK SZERINT 1996-1998
md Ft % Budapest 63,9 11,8 Pest 66,2 12,2 Fejér 21,3 3,9 Komárom-E. 18,8 3,5 Veszprém 20,7 3,8 Győr-M.-S. 15,2 2,8 Vas 10,8 2,0 Zala 12,6 2,3 Baranya 21,1 Somogy Tolna 13,9 2,6 Borsod-A.-Z. 43,3 8,0 Heves 23,8 4,4 Nógrád 20,5 Hajdú-Bihar 24,9 4,6 J-N.-Szolnok 24,7 Szabolcs-Sz.-B. 50,3 9,3 Bács-K. 27,9 5,1 Békés 23,5 4,3 Csongrád 20,9 Összesen 543,1 100 FEJLESZTÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK NAGYSÁGA MEGYÉK SZERINT

33 TÁMOGATÁS ÉS KÖLTSÉG Forrás:

34 Forrás: VÁTI

35 Forrás:

36

37 Zöld színnel a kedvező – maximális értékek jelölve
Szerk.: Németh G., Kurucz L. Zöld színnel a kedvező – maximális értékek jelölve Piros színnel a kedvezőtlen – minimális értékek jelölve

38 AZ EURÓPAI UNIÓ MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ PÉNZÜGYI ALAPJAI, 2007-2013. TÁBLÁZAT
EU Pénzügyi Alapok Forrás, milliárd Ft Megoszlás, % Európai Regionális Fejlesztési Alap 2887,6 41,5 Kohéziós Alap 2247,0 32,3 Európai Szociális Alap 816,8 11,8 Strukturális Alapok és Kohéziós Alap összesen 5951,4 85,6 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 989,5 14,2 Európai Halászati Alap 8,9 0,1 Alapok mindösszesen  6949,9 100,0 Forrás:

39 ÖSSZEGZÉS 1990 előtt a területfejlesztés kevésbé támogatott állami feladat volt. Egy új térszerkezet alakult ki a 90-es évek közepére, a korábbiaktól nagyobb egyenlőtlenségek jellemeztek. A rendszerváltást követően új szereplők jelentek meg a területfejlesztésben: - helyi gazdaság alakult ki - kormányzati szereplő lett a területfejlesztés . Nagy jelentőséget kapott: évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

40 A területfejlesztés fejlődése
Az átalakulás korszakában Területfejlesztési törvény A területfejlesztés konszolidációja 2000 –2003 Erősödő regionalizmus, út a kohéziós politika irányába 2004 –EU tagság,a Területfejlesztési törvény módosítása 2004 – Nemzeti Fejlesztési Terv 2007 –2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv

41 FELHASZNÁLT IRODALOM Illés Iván: Területfejlesztés Magyarországon a 20. században. Técsy Zoltán: Régió- portálok Magyarországon Jószai Attila: REGIONÁLIS POLITIKA I.-A hazai területfejlesztés intézményrendszere