Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

9. tétel: A rendszerváltás terület- és településfejlesztési következményei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "9. tétel: A rendszerváltás terület- és településfejlesztési következményei."— Előadás másolata:

1 9. tétel: A rendszerváltás terület- és településfejlesztési következményei

2 Budapest városszerkezete az 1970-es évek elején Forrás: Süli-Zakar I. Kartográfus: Németh G.

3 Budapest ipari körzetei az 1970-es évek elején Forrás: Süli-Zakar I. Kartográfus: Németh G.

4 1995 A budapesti ipar „összehúzódása” 2006 Forrás: Süli-Zakar I. Kartográfus: Németh G.

5 Budapest megváltozott/potenciális városszerkezete Forrás: Süli-Zakar I. Kartográfus: Németh G.

6 Budapest városszerkezetének átalakulása (fordista  posztfordista) Forrás: Süli-Zakar I. Kartográfus: Németh G.

7 Zöld színnel a kedvező – maximális értékek jelölve Szerk.: Németh G., Kurucz L.

8 Piros színnel a kedvezőtlen – minimális értékek jelölve Szerk.: Németh G., Kurucz L.

9 Zöld színnel a kedvező – maximális értékek jelölve Piros színnel a kedvezőtlen – minimális értékek jelölve Szerk.: Németh G., Kurucz L.

10 A területfejlesztés dinamikája Magyarországon Egy főre jutó jövedelmek rendszere Európában és Magyarországon Készítette: Hollanda Timea

11 GDP= Gross Domestic Product (bruttó hazai termék) Mér ő száma: nemzeti valuta, majd a vásárl ó er ő -paritáson átváltásra ker ü l Miért fontos? Mert a gazdasági fejlettség alap mutatója, életsz í nvonal mér ő A vásárlóer ő -paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve

12 Zöld szín = kedvező, maximális értékek 1. Ábra

13 Piros szín = a kedvezőtlen, minimális értékek 2. Ábra

14 Regionális fejlettségi különbségek 1975-ben és 2008-ban. 3. Ábra

15 Zöld szín = kedvező, maximális értékek Piros szín = a kedvezőtlen, minimális értékek 4. Ábra

16 G DP arányok 1975 és 2008 között Magyarországra vonatkozóan GDP arányok 1995 és 2009 között Magyarországra vonatkozóan 5.Ábra 6.Ábra

17 7.Ábra

18 Következtetések között a GDP arányszámok csökkentek minden megyében Budapest kivételével Min./max arányok drasztikus növekedése. (Budapest nélkül kvázi linearitás ) Budapest a centrummagban található: összpontosúl a figyelem, pénz, infrastruktúra stb. Öngerjesztő folyamat Egyre nagyobb területi külömbségek ami a fejlettséget illeti Nehezen megvalósítható a periféria és a félperiféria területek felzárkózása Szabad vállalkozási zónák kijelölése

19 Egy f ő re es ő bruttó hazai termék vásárlóer ő ben kifejezve Európa országaira vonatkozóan 8.ábra9. Ábra

20 10.Ábra közötti fejl ő dés a vásárlóer ő re vonatkozóan Egy gazdaságilag alacsony fejlettségi szint ű ország nagyobb mértékben járul hozzá a vásárlóer ő növekedéséhez mint egy nyugati ország

21 A legalacsonyabb és legmagasabb régiók közötti eltérést mutatja országonként = f ő város = ország GDP átlag 11. Ábra

22 Következtetések A fejlesztések öngerjeszt ő folyamata a centrumterületeket nézve egy el ő rehaladottabb fázisban van a fejlett országok esetében Nagyobb fejlettségi különbségek egy országon belül Egyre nagyobb probléma a perifériák felzárkóztatása

23 MAGYARORSZÁG TERÜLETFEJLESZTÉSÉNEK DINAMIKÁJA Készítette : Balázs Tünde II. Földrajz Bsc.

24 EURÓPAI UNIÓ - HÁTTÉR az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozása. Innen számítjuk a tervszerű, egységes európai területfejlesztés kezdetét. Magyarország mint csatlakozni kívánó ország mindent megtett, annak érdekében hogy megkaphassa a támogatásokat.( Későbbi években )

25 kisközpont iparfejlesztését támogatták (250ezer lakos) - az ország lakosságának kb. 15 % élt itt - a területek kiválasztása öt kritérium alapján történt (a foglalkoztatottság színvonala, az iparban foglalkoztatottak aránya, az ipari állóeszközök volumene, a távoli ingázása mértéke, a népesség elvándorlása)

26 A magyar nemzetgazdaságot stagnálás és a világgazdasági tendenciáktól való lemaradás jellemezte. ( a területfejlesztési politika aktivitása a korábbi évekhez képest csökkent ) Új, ipari munkahelyekkel legfeljebb Szabolcs- Szatmár-Bereg és Borsod- Abaúj- Zemplén megye keleti térségeiben lehetett számolni ban az MSZMP új irányelveket adott a területfejlesztésben: a falvak népességmegtartó képességét akarták növelni.

27 A Központi Területfejlesztési Alap összegét csökkentették : között 3,8 milliárd forint volt ( 1,4 milliárd az elmaradott területek iparfejlesztése volt, 1,6 milliárd a budapesti ipar-kitelepítési alap, 0,8 milliárd pedig a bányaterületek szerkezeti átalakulását támogató alap) között 1 milliárd forintot irányoztak elő, de csak 400 millió forint került felhasználásra.

28 1981-ben befagyasztásra került a Központi Területfejlesztési Alap ben azonban Szabolcs, Borsod és Zala megyében a foglalkoztatás olyan kritikusan alakult hogy a kormány 1983-tól engedélyezte az ipari beruházások támogatást között a központi forrásokból támogatott területfejlesztési politika megszűnt.

29 1987-ben létrejött a Területfejlesztési és Szervezési Alap Célja: - a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztése és népességmegtartó képességének növelése volt - a térséget szolgáló beruházások támogatása (mezőgazdasági és infrastrukturális fejlesztések) A támogatás 60% -a Baranya Békés Borsod- Abaúj- Zemplén Somogy Szabolcs- Szatmár-Bereg Vas Zala Év az Alap összege(millió Ft.) 600 millió Ft 800 millió Ft millió Ft

30 1988-ban megszűnt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. - Az építési funkciói a Közlekedési és Hírközlési Minisztériumhoz, a terület és településfejlesztési funkciói a Belügyminisztériumba került végén a Minisztertanács határozata az Észak - magyarországi térség fejlesztési koncepciójáról és annak megvalósításával kapcsolatos feladatokról. ( Külső tényezők miatt megszakad)

31 Az egypártrendszerből többpárti demokrácia alakult ki. Megváltozott a területfejlesztés súlya a politikai életben A területfejlesztési támogatások összege megnőtt milliárd5.5 milliárd7,2 milliárd6,8 milliárd

32 FEJLESZTÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK NAGYSÁGA MEGYÉK SZERINT md Ft% Budapest 63,9 11,8 Pest66,212,2 Fejér21,33,9 Komárom-E.18,83,5 Veszprém20,73,8 Győr-M.-S.15,22,8 Vas10,82,0 Zala12,62,3 Baranya21,13,9 Somogy18,83,5 Tolna13,92,6 Borsod-A.-Z.43,38,0 Heves23,84,4 Nógrád20,53,8 Hajdú-Bihar24,94,6 J-N.-Szolnok24,74,6 Szabolcs-Sz.- B. 50,39,3 Bács-K.27,95,1 Békés23,54,3 Csongrád20,93,9 Összesen543,1100

33 TÁMOGATÁS ÉS KÖLTSÉG Forrás:

34 Forrás: VÁTI

35 Forrás:

36

37 Zöld színnel a kedvező – maximális értékek jelölve Piros színnel a kedvezőtlen – minimális értékek jelölve Szerk.: Németh G., Kurucz L.

38 AZ EURÓPAI UNIÓ MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ PÉNZÜGYI ALAPJAI, TÁBLÁZAT EU Pénzügyi Alapok Forrás, milliárd FtMegoszlás, % Európai Regionális Fejlesztési Alap 2887,641,5 Kohéziós Alap2247,032,3 Európai Szociális Alap816,811,8 Strukturális Alapok és Kohéziós Alap összesen 5951,485,6 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 989,514,2 Európai Halászati Alap8,90,1 Alapok mindösszesen 6949,9100,0 Forrás:

39 ÖSSZEGZÉS 1990 előtt a területfejlesztés kevésbé támogatott állami feladat volt. Egy új térszerkezet alakult ki a 90-es évek közepére, a korábbiaktól nagyobb egyenlőtlenségek jellemeztek. A rendszerváltást követően új szereplők jelentek meg a területfejlesztésben: - helyi gazdaság alakult ki - kormányzati szereplő lett a területfejlesztés. Nagy jelentőséget kapott: évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

40 A területfejlesztés fejlődése Az átalakulás korszakában Területfejlesztési törvény A területfejlesztés konszolidációja 2000 –2003 Erősödő regionalizmus, út a kohéziós politika irányába 2004 –EU tagság,a Területfejlesztési törvény módosítása 2004 – Nemzeti Fejlesztési Terv 2007 –2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv

41 FELHASZNÁLT IRODALOM Illés Iván: Területfejlesztés Magyarországon a 20. században. Técsy Zoltán: Régió- portálok Magyarországon Jószai Attila: REGIONÁLIS POLITIKA I.-A hazai területfejlesztés intézményrendszere


Letölteni ppt "9. tétel: A rendszerváltás terület- és településfejlesztési következményei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések