Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Létesítési előírások változásai Új OTSZ. Egy kis ismétlés az OTSZ-ről.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Létesítési előírások változásai Új OTSZ. Egy kis ismétlés az OTSZ-ről."— Előadás másolata:

1 Létesítési előírások változásai Új OTSZ

2 Egy kis ismétlés az OTSZ-ről

3 Kockázati osztályok NAK, nagyon alacsony kockázat AK, alacsony kockázat KK, közepes kockázat MK, magas kockázat

4 Követelmények Általános Kockázattól függő Rendeltetéstől függő

5 Kockázati egység kockázati osztályától függ: általános helyiség burkolatai oltóvízellátás időtartama maximális tűzszakaszméret tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége Épület mértékadó kockázati osztályától függ: szerkezetek állékonysága tűzgátló szerkezetek tűzállósága épületek közötti tűztávolság mértéke

6 Próbatervezés Középmagas besorolású lakóépület Legfelső építményszint magassága 18 méter Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi) Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek Emeletek: lakások Korábban: D tűzveszélyességi osztály II. tűzállósági fokozat

7 A kockázat meghatározása 8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani.

8 A kockázat meghatározása kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe, kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás, mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal,

9 A kockázat meghatározása 10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni a)az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát.

10 Gépjárműtároló Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK Befogadóképesség alapján: NAK Menekülési képesség alapján: NAK Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20 gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön tűzszakaszként kell kialakítani A kockázat meghatározása kockázati egység kockázati osztálya: AK

11 Lakások Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK Befogadóképesség alapján: NAK Menekülési képesség alapján: NAK Üzletek Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK Befogadóképesség alapján: NAK Menekülési képesség alapján: NAK A kockázat meghatározása Egy kockázati egységbe helyezhetők? kockázati egység kockázati osztálya: KK kockázati egység kockázati osztálya: NAK

12 11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységek 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy AK, A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ? beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos, Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül A kockázat meghatározása Egy kockázati egységbe helyezhetők

13 Két kockázati egység: Gépjárműtároló: AK Lakások az üzletekkel: KK A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt, hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani: 20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani a)az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől b)… Az épület mértékadó kockázati egysége: KK A kockázat meghatározása

14 Néhány szó a TvMI-ről Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek

15 Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki Bizottsága ……-én hagyta jóvá. A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul. Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-e visszavonva. A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu) honlapján megtekinthetőek és letölthetőek. TvMI azonosítója és kiadási dátuma TvMI tárgya

16 TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok A TvMI alkalmazása nem kötelező. TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a jogszabályban leírt követelmények kielégítésére alkalmas megoldási javaslatot. A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre, amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként szükség lehet még egy szabályozási szintre pl. tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)

17 TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek, valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást, magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az évi XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért volna.

18 Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k: Tűzterjedés elleni védelem Kiürítés Hő és füst elleni védelem Tűzoltó beavatkozási feltételek Beépített tűzjelző berendezések Beépített tűzoltó berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések Számítógépes szimuláció Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

19 Egy fontos ember: „A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy” 12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1. melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának figyelembevételével határozza meg. 18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg. 30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia... … - a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti besorolását -a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát -…-…

20 Létesítési előírások

21 Az új OTSZ már nem tartalmazza az építőanyagok EU egységes vizsgálati és besorolási szabályrendszerét, mivel az közismertnek tekinthető

22 ABCDEFGHI 1Mértékadó kockázati osztály NAK AKKK 2Pince+ földszint Pince+ földszint + max. 2 emelet egyéb esetben Pince+ föld szint Pince+ földszint + max. 4 emelet egyéb esetben 3 Teherhordó építmény- szerkezetek Teherhordó falak és merevítéseik a pinceszint kivételével D REI 15 D REI 30 C REI 30 A2 REI 45 A2 REI 30 A2 REI 60 A1 REI 90 4 Teherhordó pillérek és merevítéseik a pinceszint kivételével D R 15 D R 30 C R 30 A2 R 45 A2 R 30 A2 R 60 A1 R 90 5 Pinceszinti teherhordó falak és merevítéseik A2 REI 30 A2 REI 30 A2 REI 45 A2 REI 60 A2 REI 45 A2 REI 60 A2 REI 90 6 Pinceszinti pillérek és merevítéseik A2 R 30 A2 R 30 A2 R 45 A2 R 60 A2 R 45 A2 R 60 A1 R 90 7 Pinceszint feletti födém A2 REI 30 A2 REI 30 A2 REI 45 A2 REI 60 A2 REI 45 A2 REI 60 A1 REI 90 8 Emeletközi födém D REI 15 - C REI 30 A2 REI 45 - A2 REI 45 A1 REI 60 9 Tetőfödém tartószerkezete, merevítései, valamint tetőfödém 60 kg/m 2 felülettömeg felett D REI 15 D REI 15 C REI 15 A2 REI 30 C REI 30 A2 REI 45 A2 REI Tetőfödém térelhatároló szerkezete (60 kg/m 2 -ig) D REI 15 D REI 15 D REI 15 A2 REI 30 D REI 15 A2 REI 30 A2 REI FedélszerkezetDDDD DCC Az épületszerkezetek követelményei egy táblázatba kerültek összefoglalásra

23 Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE 180, REI180 követelmények A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI 2 30-C Lényeges változások

24 Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei

25 Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória. A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek kell megfelelniük. Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.

26 Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180, REI 180 követelmények

27 A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos, vagy magasabb követelmény tartozik

28 A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.

29 A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad lépcsőre vonatkozóan

30 Tűzgátló szerkezetek Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma. Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris hézagtömítések.

31 A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris hézagtömítések,

32 Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi követelmény Helyette: Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől, a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a szomszédos helyiségtől, a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől, a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a szomszédos helyiségtől, azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e rendelet előírja. A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet alkalmazni.

33 A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória

34 Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet

35 A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres A tűzfal elválasztása kedvezőtlenebb tűzvédelmi jellemzőjű épületszerkezettől

36 MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok. Követelmények és osztályba sorolás. MSZ EN :2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási vizsgálatai. MSZ EN :2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók Draft prEN :2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2: Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI 2 -C

37 Az MSZ EN és az MSZ szabványok szerint a nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a következők: tűzvédelmi osztály tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, W- sugárzás) önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti besorolás (C) Ennek megfelelően a jelölés lehet: EI 1 xx C / EI 2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági vizsgálat során. Mo-on az I 2 vizsgálati módszer van alkalmazásban. E xx C EW xx CLényeges: EI ≠ S m vagy S a

38 30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti besorolását. A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN alapján az alábbiak (jellemző példákkal): C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C teljesítmény-jellemzőt előírja; C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be; C2: vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl. lakásbejárati ajtóknál); C3: vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható; C4: vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható; C5: vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató. Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül várhatóan meghaladja az nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakasz- határ megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó, amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni vizsgálati ciklust; vagy a tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).

39 A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz iránymutatást. A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik. Az MSZ EN 14600: pontja alapján a csukódás sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan 300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.

40 Műszaki megoldásVonatkozó szabványTeljesítményjellemző termék-szabványvizsgálati szabványosztályozási szabvány(xx: időtartam) tűzgátló csappantyúMSZ EN 15650MSZ EN MSZ EN EI xx S tűzgátló mandzsetta-MSZ EN MSZ EN EI xx tűzgátló tömítés átvezetés lezárására -MSZ EN MSZ EN EI xx tűzgátló hézagtömítés-MSZ EN MSZ EN tűzvédelmi légszelepÖNORM H 6027 DIN K xx

41

42 Jelölési példa lineáris hézagtömítésre EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési követelmény határideje percben; H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet vízszintes hézaggal); Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx százalékában (esetünkben 20%); X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve; F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F: helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített); Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.

43 Sok-sok rajzos alkalmazási példa

44 Tűzterjedési gát kialakítási példa Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja szendvicspanelból kialakítva

45 Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel. A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók. Tűztávolság Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek. A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le: ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig; ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni. A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és termoelemekkel végezhető el. A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem következnek be: éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb építményszerkezet meggyulladása; a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.

46 Megszűnik a Galéria szó használata Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és 1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül 16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett. De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést: Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő - megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.

47 Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása

48 ABCDD 1 Az épület mértékadó kockázati osztálya A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B épület mértékadó kockázati osztálya 2 NAKAKKKMK 3NAK4566 4AK5677 5KK6788 6MK7810 Tűztávolság

49 Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni, ha az épületek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak, az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy az épületek egymással szemközti és tűztávolságon belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak” a szomszédos épületbe

50 Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények Tűzoltási felvonulási terület Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag Tűzoltósági kulcsszéf Tűzoltósági beavatkozási központ Tűzoltósági rádióerősítő Tűzoltó felvonó Napelemek ???

51 Tűzoltási felvonulási terület Bővült a kötelezett épületek köre: 65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani a)14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek, b)a 3000 m 2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek, c)az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények, d)a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei vagy e)a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben korlátozott személyeket ellátó intézmények esetében.

52 Tűzoltási felvonulási terület A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a terület felett) A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú menekülési ablak)

53 Tűzoltási felvonulási terület A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere hasonló marad. Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.

54 Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása 72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt befogadó kockázati egység kockázati osztálya függvényében a)NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül, b)AK osztály esetén legalább egy órán keresztül, c)KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül, d)MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell biztosítani.

55 Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása 79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14 méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni a)ahol azt jogszabály előírja, b)egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy c)az MK osztályba tartozó 200 m 2 -nél, a KK osztályba tartozó 500 m 2 -nél, és az AK osztályba tartozó 1000 m 2 -nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.

56 Speciális létesítmények tűzvédelme Közúti alagutak Gyalogos aluljárók Metró, földalatti vasútvonal Kilátó Ponyvaszerkezetű építmények Állvány jellegű építmények Szín építmények

57 Kiürítés

58 OTSZ fogalmak 8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés végrehajtásáig biztosítja, 22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak, 23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére, 27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága, 36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni, amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,

59 OTSZ fogalmak 75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig tart, 76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart, 77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a mentést, 103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában – tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a meneküléshez szükséges időtartamig,

60 TvMI fogalmak Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges szélesség Szabad szélesség (l sz ): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m] Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének alapterületére vetített fajlagos létszáma. D=N/A ahol: D létszámsűrűség [fő/m 2 ], N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő személyek száma [fő], A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete [m 2 ] Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási sebesség [m/s vagy m/min]

61 Kiürítés Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján Önállóan menekülésre képes személy Menekülésben korlátozott személy Segítséggel menekülő Mozgásképtelen Előkészítés nélkül menthető Előkészítéssel menthető Előkészítéssel sem menthető

62 Kiürítés 51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a)a benntartózkodó személyek aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített kijáraton elhagyhassák, ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe juthassanak, b)a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen. (2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.

63 52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy számítással kell megtervezni. A megengedett legnagyobb útvonalhossz (m), ha a kiürítendő kockázati egység kockázati osztálya NAKAKKKMK Menekülési út elérési távolsága Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a menekülési útvonalba lépés helyétől mérve 40 Kiürítés

64 A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési útvonalon menekülő személyek létszámának függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni menekülő létszám (fő) menekülési útvonal, lépcsőkar legkisebb szabad szélessége (m) menekülési útvonalon beépített ajtó legkisebb szabad belmérete (m) ,2 0, ,2 vagy 2 db 0, ,2 + minden további megkezdett 100 főre további 0,6 minden megkezdett 50 főre 0,6 és egyetlen ajtó szabad belmérete sem lehet kisebb 0,9 méternél

65 Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési normaidők teljesülését kell igazolni. a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati egység kockázati osztálya NAKAKKKMK Első szakasz1,01,5 1,0 Második szakasz6,08,06,0 Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet, épületrészt a)a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy b)a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e hagyni. Kiürítés

66 Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be. Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.

67 Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján Szintkülönbségek áthidalásánál: legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes vetületével azonos 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes vetületének 1,5-szörösével azonos % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes vetületének 2,0- szeresével azonos lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.

68 Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján

69

70 funkció fő/m 2 m 2 /fő funkció fő/m 2 m 2 /fő bár (pult környékén, egyéb helyein az éttermek létszámsűrűsége szerint) 30,3 konferencia terem 11 bazár 0,52 konyha 0,1437 bemutatóterem 0,1437 könyvtár olvasó 0,25 billiárd, snooker terem 0,110 könyvtár-könyvpolcos (bruttó terület) 0,1089,3 bowling terem 0,110 műhely, labor stb. 0,2174,6 edző terem berendezés nélkül 0,7141,4 osztályterem 0,52 edző terem berendezéssel 0,2174,6 óvoda, bölcsőde 0,3033,3 eü. ambuláns ellátás (bruttó terület) 0,1089,3 pad ülőhely 2,50,4 fix székes ülőhelyek székszám szerint raktár (bruttó terület) 0,03330 gyár üzemi terület 0,25 recepció 0,52 hotel, panzió, stb. (bruttó terület) 0,05418,6 stúdió (rádió, tv, film, hang) 0,6661,5 irattár 0,110 számítógép terem 0,1437 játékterem (bruttó terület) 11 színpad 0,7141,4 jégpálya 0,52 társalgó 11 kényszertartózkodású használat (bruttó terület) 0,0911,1 tervezői iroda 0,1437 kisebb tömeg jelenlét fix székek nélkül 0,7141,4 tömeg jelenlét fix székek nélkül 1,5380,65 kollégium 0,25 zsibongó 20,5 Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján

71 A helyiségben, vagy a veszélyeztetett területen áthaladók létszámsűrűsége (fő/m 2 ) Vízszintes haladási sebesség m/min [m/s] Haladás lépcsőn, m/min [m/s] lefeléfölfelé 0,5 alatt 0,5-től 1-ig 1-től 2-ig 2-től 3-ig 3 felett 40,00 [0,67] 37,00 [0,62] 28,00 [0,46] 17,00 [0,28] 6,00 [0,10] 20,00 [0,33] 18,50 [0,31] 14,00 [0,23] 8,50 [0,14] 3,00 [0,05] 15,00 [0,25] 14,00 [0,23] 10,75 [0,18] 6,25 [0,10] 2,00 [0,03] Javasolt haladási sebességek TvMI alapján

72 MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy nyomólappal működtetett vészkijárati zárai MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján rendeltetés jellege zárt ajtó elhelyezkedése EN 1125 szerinti zárszerkezet EN 179 szerinti zárszerkezet oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alattlépcsőházi ajtó x lépcsőházból szabadba vezető ajtó x oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő felett lépcsőházi ajtó x lépcsőházból szabadba vezető ajtó x iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m 2 alatt lépcsőházi ajtó x lépcsőházból szabadba vezető ajtó x

73 Védett terek kialakítása TvMI alapján hosszúság (mm)szélesség (mm) mozgásukban korlátozott személyek kerekesszék elektromos kerekesszék rollátort használó személy járókeretes személy mankóval közlekedő személy bottal közlekedő személy babakocsival terhes nő395455

74 Biztonsági jelek TvMI alapján ISO , Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és közterületeken alkalmazott biztonsági jelek MSZ ISO Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek

75 ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek. Menekülési tervek TvMI alapján

76 Hő- és füst elleni védelem Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés 88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni a) m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben, b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a tűzgátló előtér kivételével, d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben, e) fedett átriumokban, f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja, g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező, hő- és füstelvezetést létesíteni … 76

77 Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül, mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.

78 Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére

79 Hő- és füst elleni védelem 88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban, b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy, c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából előírja. 79

80 Hő- és füst elleni védelem Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül a berendezés és a szerkezet fogalma Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja. Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a szabadba. 90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel, b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával. 80

81 A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással kell alátámasztani a)természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való alkalmazása, b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes alkalmazása vagy c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési sebességű gépi légpótlással való kiegészítése esetén. 81 Hő- és füst elleni védelem

82 48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő biztosítása céljából 49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú terjedését korlátozza 52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása korlátozza a füst átterjedését a szomszédos füstszakaszba Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel a fogalmak között Hő- és füst elleni védelem

83 A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő és a füst elvezetését és a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt módon nem emelkedik 150 o C fölé vagy a helyiség teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett. A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni Hő- és füst elleni védelem

84 ℮ = (1 +  H /Ef)½ Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének korrekciója A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval

85 Program megnevezése Fejlesztő országa Rövid leírás FDSUSAKombinált égési- és áramlási szoftver Program megnevezése Fejlesztő országa Rövid leírás Building EXODUS UKKomplett viselkedési modell FDS EVACUSAÁramlási alapon működő mozgási modell PATHFINDERUSAMozgási modell STEPSUKMozgási modell torlódások vizsgálatához A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok Tűz és füstterjedés Kiürítés

86 Villamos előírások

87 149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie kell vagy működőképességét meg kell őriznie, 150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű kapcsoló, 151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű lekapcsolása a villamos tápellátásról, Fogalmak

88 Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és gépészeti vezetékrendszereket a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya KK, villamos és gépészeti aknában, b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában kell vezetni. A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag vasbetonból kell kialakítani.

89 A napelem modulok közvetlen közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani. Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés követelménye (pl. felszín alatti vasút) A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett. Többek között nem követeli meg automatikusan a szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott egyeztetés hatáskörébe utalja.

90 Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja, mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint felső korlát jelenik meg A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten megjelenni.)

91 Hamarosan két új TvMI munkacsoport alakul: Általános szerkezeti követelmények Szabadtéri rendezvények

92 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Létesítési előírások változásai Új OTSZ. Egy kis ismétlés az OTSZ-ről."

Hasonló előadás


Google Hirdetések