Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Növényismeret gyakorlatok 2. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Növényismeret gyakorlatok 2. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak."— Előadás másolata:

1 Növényismeret gyakorlatok 2. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak

2 r. Agaricales

3 közepes vagy nagy termetűek a kalapszél gyakran bordázott fehér lemezek (kevés kivétel) teljes és részleges burok ált. fejlett gallér pettyek v. bocskor mikorrhizásak mérgezők, néhány ehető r. Agaricales Amanita – galóca nemzetség

4

5 Gyilkos galóca – Amanita phalloides  A kalap 5-15 cm, olajzöldtől az egészen sárgásig, néha fehéres, a széle világosabb, felülete selymes, fénylő, benőtten szálas. A lemezek szabadon, sűrűn állók, fehérek, a tönköt nem érintik. A tönk akár 20 cm hosszú, lefelé vastagodó, márványozott felületű; fehér lelógó gallérja és nagy, tövén bő, elálló, fehér bocskora van. A hús fehér, édeskés illatú, a burgonyára emlékeztető ízű. Júniustól novemberig. Főleg tölgy alatt növő gombafaj. Halálosan mérgező

6 Gyilkos galóca - Amanita phalloides r. Agaricales

7 Gyilkos galóca – Amanita phalloides

8

9

10

11 Hosszú lappangási idejű mérgezések (4 órától több napig) Gyilkosgalóca-mérgezés (phalloides-szindróma, ciklopeptid mérgezés) Halálos kimenetelű mérgezések %-át alkotja. A halálozási szám Magyarországon évente 10 körül van. Tünetei: A mérgezés lefolyása jellegzetesen két fázist mutat. A lappangási idő 6-24 óra (legtöbbször 8-12 óra). Kezdetben gyomorpanaszok, majd csillapíthatatlan hányás, hasmenés, láz, kiszáradásveszély (gasztrointesztinális fázis). Az akut tünetek egy-két nap múlva csökkennek, de ezután következik be a májkárosodás, májmegnagyobbodás, sárgaság, gyomor- és bélvérzések, öntudatzavar stb. (májkárosodási vagy hepatorenális fázis). A máj mellett jelentősen károsodhat a vese is. Súlyos esetben egy- két héten belül halálhoz is vezet.

12 Hatóanyagai: amatoxinok (a szervezet nem tudja lebontani), fallotoxinok és a virotoxin. Egy termőtest egy négytagú családnak elegendő halálos dózist tartalmaz. A tünetek csak akkor jelentkeznek, ha a méreg a tápcsatornából felszívódott. A májsejtekben megszűnik a fehérjeszintézis, és kb. 48 óra múlva a sejtek elhalnak. A sejtmembránokat is károsítják, gátolják a sejtosztódást. Alkalmazott terápia: a toxin eltávolítása a béltraktusból és a vérből, A szervezet víz- és elektrolit-háztartásának visszaállítása, Kemoterápia: májvédőszerek, C-vitamin, antibiotikumok, Végső esetben májátültetés. A letalitás %-ra csökkenthető.

13 Az amatoxin és fallotoxin LD 50 értékei különböző fajoknál (mg/kg) (LD 50 érték: a kísérleti állatok felénél pusztulást okozó mennyiség) ÁllatfajAmatoxinFallotoxin Fehér egér0,4-0,81,8-2,2 Fehér patkány2,8-3,51,1-1,4 Nyúl0,1-0,21-2 Aranyhörcsög-0,5-0,7 Macska0,5- Tacskó0,1- Sertés0,1-0,2- Béka2-5- Csiga20- Ember0,1-

14 Előidőző gombafajok: gyilkos galóca, fehér galóca, kistermetű őzlábgombák (vörhenyes, húsbarnás őzlábgomba) gyilkos galóca vörhenyes őzlábgomba húsbarnás őzlábgomba fehér galóca

15 Légyölő galóca – Amanita muscaria A cm átmérőjű kalap domború, majd ellaposodik, piros vagy narancssárga, rajta fehér pettyek vannak, A lemezek fehérek, sűrűn állnak, nem nőnek a tönkhöz. A fehér tönk gumós tövű, bocskora nincs, nagy, lelógó, cafrangos gallérja van, tövét rücskös övek díszítik. Augusztustól novemberig. Erősen savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben nő. Mérgező.

16 Légyölő galóca – Amanita muscaria

17

18

19

20

21 Légyölő galóca Amanita muscaria r. Agaricales

22 Légyölő galóca – Amanita muscaria

23 Párducgalóca típusú mérgezés (Pantherina szindróma) Rövid lappangási idő (0,5-3 óra) és alkoholmámorhoz hasonló tünetek jellemzik Az alkoholfogyasztáshoz hasonló érzelmi állapot (felfokozott érzelmi állapot, heves beszéd, erős motorikus nyugtalanság, vitustánc, személyiség-, tér- és időérzékelési zavarok) jön létre, amelyet a beteg káros utóhatás nélkül kialszik. A tüneteket a gombák iboténsav és muszkazontartalma hozza létre, amely muszcimollá alakul át. A muszcimol az iboténsavnál 5-ször hatásosabb. A muszcimol a gamma-aminovajsav (GABA) neurotranszmitter molekula szerkezeti analógja, és hatása ezen alapul. Mivel a toxin a szimpatikus idegrendszerre hat, ezért gombaatropinnak is nevezik. A felsorolt vegyületek nemcsak a melegvérűekre bódító hatásúak, hanem rovarölő (légyölő) hatásukról is nevezetesek.

24 Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis A kalap cm átmérőjű, ellaposodik, fehéres, krémszínű, nyomásra sárguló, bársonyos, esetleg fehéresen pikkelyes. A lemezek piszkosfehérek, szürkés hússzínűek, majd csokoládébarnák. A tönk a töve felé vastagodó, gyakran kissé gumós. Fehér, nyomásra sárgul. A gallér jól fejlett, alul fogaskerékszerűen díszített. A hús vastag, jóízű, keserűmandulára emlékeztető illatú. Sérülésre sárgulhat. Májustól novemberig. Erdőszéleken, ligetes, füves helyeken, réteken. Gyakori. Ehető, árusítható.

25 Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis

26

27

28

29 Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthoderma

30 Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera A kalap nagy, 30 cm-t is elér, fiatalon dobverő alakú, később esernyőszerűen kiterül, de a közepén púpos marad. Alapszíne fehéres, letörölhető, barna, koncentrikus pikkelyekkel díszített. A lemezek fehérek, a tönk körül gyűrűben összenőnek. A tönk karcsú, hengeres, a tövén gumóval, fehéres alapon barnán márványozott, a kalapból kifordítható, csöves. Vattás, összetett gallérja elmozdítható. A hús puha, a tönkben szívós, nem színeződik. Májustól novemberig. Világos, ligetes erdőkben, erdőszéleken. Gyakori. Ehető, árusítható.

31 Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera

32

33

34 Nagy őzláb – Macrolepiota procera

35 Nagy őzláb(gomba) - Macrolepiota procera r. Agaricales

36 Nagy őzláb(gomba) - Macrolepiota procera r. Agaricales

37 Nagy őzláb(gomba) - Macrolepiota procera

38 Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus A termőtest rendszerint csoportosan jelenik meg. A kalap max cm átmérőjű, ellaposodó, nyelv, vagy lapát formájú. Kékesfeketés, szürkésbarna színű. A lemezek fehéresek, a tönkre lefutók. A tönk oldalt álló, fehéres, rendszerint vaskos. Októbertől decemberig. Lombos fák törzsén, tuskóján Ehető, árusítható.

39 Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus

40 r. Agaricales

41 Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus r. Agaricales

42 Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus r. Agaricales

43 Lila pereszke – Lepista nuda (Tricholoma nudum)  A kalap 5-15 cm, kezdetben félgömb alakú, majd ellaposodó, gyengén tölcséresedő, széle fiatalon begöngyölt, ibolyásbarna, barna, csupasz.  A lemezek sűrűn állnak, ibolyásak, a tönkre pereszkefoggal lefutók. A spórapor ibolyásfehér.  A tönk 5-10 cm hosszú, bunkó alakú, ibolyás, a csúcsán fehéresen deres.  Húsa vastag, lilás, kellemes illatú, jóízű.  Szeptembertől decemberig.  Lomb- és fenyőerdőkben, vastag avar alatt növő faj.  Ehető, árusítható.

44 Lila pereszke – Lepista nuda (Tricholoma nudum) cs: Pereszkefélék – Tricholomataceae r. Agaricales

45 Lila pereszke –Lepista nuda

46 Lila pereszke – Lepista nuda (Tricholoma nudum)

47

48 Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea  A kalap 2-12 cm, félgömb alakú, majd ellaposodik, sárgás, sárgásbarna, középen letörölhető, sötétebb, szálas pikkelyekkel.  A lemezek a tönkre kissé lefutók, megbarnulnak, rozsdabarnán foltosodnak.  A tönk vékony, 5-12 cm hosszú, többnyire csoportos, sárgás vagy barnás, gallérja fehéres, alatta pikkelyes felületű a tönk.  Húsa sárgásfehér, jellegzetes szagú, kissé fanyar.  Szeptembertől novemberig.  Főleg hűvösebb időben gyakori, tuskókon nő, gyertyános-tölgyesben, gyümölcsösökben.  Kalapja ehető, árusítható, de nyersen mérgező, 20 percig főzni, sütni kell!

49 Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea r. Agaricales

50 Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea r. Agaricales

51 Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea r. Agaricales

52 Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea rhizomorfa r. Agaricales

53 Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades Apró gomba, kalapja 2-7 cm átmérőjű, eleinte domború, később ellaposodik, de közepe púpos marad. Széle gyakran hullámos, bordázott, színe halványokkeres, zsemleszínű, a kalap közepe higroszkópos. A lemezek ritkán állók, vastagok, különböző hosszúságúak, nem mindegyik éri el a tönköt, krémszínűek. Spórái fehérek. A tönk vékony, hengeres, 4-7 cm hosszú, a kalappal megegyező színű, szívós rostos. Húsa kellemes, fűszeres szagú és ízű. Áprilistól decemberig. Füves helyeken, legelőkön, gyakori. Kalapja ehető, árusítható.

54 Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades r. Agaricales

55 Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades r. Agaricales

56 Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades r. Agaricales

57 Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades r. Agaricales

58 Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades

59 Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus A kalap 5-15 cm átmérőjű, fiatalon tojás alakú, majd a széle felhasadozik, felpöndörödik. Alapszíne fehér, közepe barnás, felületén barnás, gyapjas, pelyhes pikkelyekkel. A lemezek sűrűn állók, kezdetben fehéresek, majd sötétednek, feketések lesznek és elfolyósodnak. A tönk karcsú, hengeres, kissé gumós lehet az alján, csöves. Gyűrű szerű gallérja múlékony. A hús vékony, törékeny, fűszeres illatú, ízű. Áprilistól novemberig. Füves helyeken, utak mentén, szerves anyagban gazdag területen. Gyakori. Fiatalon ehető.

60 Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus

61

62

63

64

65 Diszulfirám típusú mérgezés (tintagombamérgezés, koprinuszszindróma) Gomba és alkohol egyidejű fogyasztásakor lép fel a mérgezés, alkohol nélkül a gomba nem mérgező. Tünetei: A megbetegedés a néhány perctől 72 óráig tartó tünetegyüttest jelent a gomba fogyasztása után. Pár perc múlva megfigyelhetők a tünetek: forróságérzet, intenzív vörösödés az arcon, nyakon, mellkason; izzadás, remegés, jellegzetes fémes íz a szájban, szívdobogás, vérnyomásesés, kollapszus. Az esetek nagy részében a tünetek néhány óra (2-4 óra) múlva spontán elmúlnak, terápia nem szükséges. Komplikációk csak különleges esetekben pl. magas vérnyomásos vagy szívbeteg személyeknél adódik. Mindenesetre ajánlatos mindenféle alkoholfogyasztás (pl. még egy üveg sört sem!) 3 napig felfüggeszteni.

66 Téglavörös susulyka – Inocybe patouillardii A kalap 3-10 cm átmérőjű, kúpos, később kiterül, közepe púpos marad, fiatalon fehéres, később téglavörös, felülete sugarasan szálas, selymes, széle hullámos, gyakran berepedezik. A lemezek a tönkhöz nőttek, sűrűk, kezdetben fehéresek, majd rozsdás olívbarnák, élük fehéres, nyomásra vörösödnek. A tönk 4-8 cm hosszú, hengeres, töve kissé gumós, fehéres, nyomáshelyeken rózsás, felülete szálas. A hús puha, a kalapban törékeny, tönkben szálas, fehéres, gyengén vörösödik, édeskés gyümölcs illatú, íze nem jellegzetes. Májustól júliusig. Lomberdőben növő faj. Mérgező.

67 Inocybe patouillardi – Téglavörös susulyka

68 Téglavörös susulyka – Inocybe patouillardii

69 Kerti susulyka – Inocybe fastigiata Inocybe asterospora – Csillagspórás susulyka

70 Rövid lappangási idejű mérgezések (15 perctől 4 óráig) Susulyka vagy muszkarin típusú mérgezés (muszkarin-szindróma A légyölő galócáról kapta nevét, később kiderült, hogy a faj csak kis mennyiségben tartalmaz muszkarint, más méreganyagokat tartalmaz nagyobb mennyiségben, ezért másik mérgezési csoportba került. Tünetei: A mérgezés lappangási ideje rövid (15 perc-2 óra, legtöbbször perc). A jellegzetes, paraszimpatikus idegrendszeri tünetek (izzadás, remegés, könnyezés, nyálfolyás) jelentkeznek kezdetben. A pulzus lassul, a pupilla beszűkül, a vérnyomás csökken. Asztmához hasonló légszomj és látási zavarok is felléphetnek. A mérgezés végkimenetele a dózistól függően akár halálos is lehet. Egereknél a letális dózis 0,46 mg/kg, embernél a halálos dózist kb. 180 mg-ra becsülik.

71 Hatóanyaga: muszkarin. Az ingerület átvitelben szerepet játszó acetilkolin átalakítását végző enzimet gátolja. Ellenszere az atropin, amely a szimpatikus idegrendszert stimulálja Előidéző fajok: susulykagombák (pl.: téglavörös, kerti), fehér tölcsérgombák (pl.: mezei, viaszfehér), kígyógombák (pl.: retekszagú, rózsáslemezű). téglavörös susulykakerti susulyka

72 Sárga kénvirággomba - Hypholoma fasciculare A kalap 2-8 cm, félgömb alakú, kénsárga, a közepén sötétebb. A lemezek a tönkhöz nőttek, sűrűn állnak, kénsárgák, később zöldesek, majd feketésbarnák. A fiatal gombán a lemezeket pókhálószerű burok takarja. A tönk 5-10 cm hosszú, hengeres, csoportos, felül sárga, lefelé haladva rozsdabarna. Húsa puha, sárga, dohos szagú, keserű ízű. Áprilistól novemberig. Elsősorban lombos fák korhadékán növő, csoportosan megjelenő, gyakori faj. Mérgező.

73 Sárga kénvirággomba - Hypholoma fasciculare

74

75 Sárga kénvirággomba – Hypholoma fasciculare

76

77 Galambgomba nemzetség – Russula sp. rövid, egyenes tönk tölcséresedő kalap sűrűn álló, törékeny, fehér lemezek gömbsejtek (pattanva törik) r: Galambgomba-alkatúak – Russulales

78 Kékhátú galambgomba - Russula cyanoxantha A kalap 5-15 cm, félgömb alakú, majd a közepe benyomottá válik. Változatos színű, ibolyászöld, ibolyáskék, olívzöld, rózsáslila. Legritkább esetben kék. A lemezek fehérek, tönkhöz nőttek, szabályosan, küllőszerűen állnak, hajlékonyak, rugalmasak. A tönk 5-10 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, zömök, fehér, néha a tövén ibolyás futtatással, töve kihegyesedő. A hús fehér, kemény, pattanva törik, a kalapbőr alatt lilás színű lehet, dióra emlékeztető ízű. Júniustól októberig. Lomb- és fenyőerdőben növő gyakori faj. Ehető, árusítható faj.

79 Kékhátú galambgomba - Russula cyanoxantha

80

81

82 Kékhátú galambgomba – Russula cyanoxantha Varaszöld galambgomba – Russula virescens Russulales – Galambgomba alkatúak

83 Ízletes rizike – Lactarius deliciosus A kalap kiterülő, tölcséressé válik, átmérője 4-15 cm. Pereme sokáig begöngyölt marad. Színe narancsvöröses, halvány narancsokker vagy narancs-rókaszínű, körkörösen sávozott, zöldesen foltosodik. A lemezek sűrűn állnak, a kalaphoz hasonló színűek, a tönkre kissé lefutók. Érintésre lassan zöldesre színeződnek. A tönk 4-8 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, üregessé válik, a töve néha kifejezetten elkeskenyedik. Kalapszínű, a felületén kicsi, sötétebb, lapos gödröcskék láthatók. A hús fehér, pattanva törik, narancsszínű tejnedvet ereszt, amely megzöldül. Enyhe ízű, gyengén gyümölcsillatú. Júniustól novemberig. Fiatal kéttűs fenyők alatt található Ehető, árusítható.

84 Ízletes rizike – Lactarius deliciosus

85

86

87 Russulales – Galambgomba alkatúak

88 Ízletes rizike – Lactarius deliciosus Russulales – Galambgomba alkatúak

89 Erdei szömörcsög – Phallus impudicus Fiatalon a boszorkánytojás gömbölyű, 3-6 cm, átmérőjű, a föld alatt fejlődik ki, alján micéliumzsinór van, burka bőrszerű. A süveg 3-8 cm, harang alakú, csúcsos és felül lyukas, olívzöldes, felülete gödrös, nyálkás, csúcsán fehér gyűrű van. A tönk hosszú, hengeres, üreges, szivacsos állományú, színe fehér, akár 25 cm magasságot is elér, alján bocskor található. A termőréteg a süveget borítja, folyékony, büdös, dögszagú, a spórákat a rovarok terjesztik. Júniustól októberig. Lomb- és fenyőerdőkben, száraz, meleg időben gyakori. Fiatalon, tojás alakjában ehető.

90 Erdei szömörcsög – Phallus impudicus Pöfeteg-félék – Gasteromycetales

91 Erdei szömörcsög – Phallus impudicus Pöfeteg-félék – Gasteromycetales

92 Erdei szömörcsög – Phallus impudicus Pöfeteg-félék – Gasteromycetales

93 Rőt áltrifla – Scleroderma citrinum A termőtest gömbölyded, zárt, kissé lapított, 4-8 cm átmérőjű, alján többnyire gyökérszerű micéliumköteg található. Burka vastag, kemény, sárgás, okkeres színű, felületén felrepedező, pikkelyes, szemölcsös. A spórák a termőtest belsejében keletkeznek. A hús merev, bőrszerű, eleinte szürkésrózsás, majd márványozottan bíborfekete, belsejében a termőréteg éretten porszerű, fekete, szaga kellemetlen, íze nem jellegzetes. Júniustól októberig. Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben, sokszor mohapárnában fordul elő. Mérgező.

94 Rőt áltrifla – Scleroderma citrinum Pöfeteg-félék – Gasteromycetales

95 Rőt áltrifla – Scleroderma citrinum Pöfeteg-félék – Gasteromycetales

96 Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum 3-8 cm magas, 2-6 cm széles, a termőtest körte formájú, enyhén púpos, alsó fele tönkszerű, elkeskenyedő. Színe fehéres, később okkeres, felületén fehéres, könnyen letörölhető szemcsék vannak. A spórák a termőtest felső, kiszélesedő részének belsejében képződnek, éréskor a termőtest csúcsán nyílás keletkezik, melyen át távoznak a spórák. A hús kezdetben rugalmas, fehér, majd sárgás vizenyős. Fiatalon kellemes szagú és ízű. Júniustól novemberig. Lomb- és fenyőerdők talaján, néha korhadó tuskón, csoportosan megjelenő faj. Fiatalon ehető.

97 Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum Pöfeteg-félék – Gasteromycetales

98 Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum Pöfeteg-félék – Gasteromycetales

99 Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum

100 Taxonómiai rangok hierarchiája: (Borhidi 1998 alapján) rendszertani kategóriavégződéspélda Világ (Regnum) -Plantae Törzs (Phylum) -phytaMagnoliophyta Osztály (Classis) -opsidaDicotiledonopsida Rend (Ordo) -alesRosales Család (Familia) -aceaeRosaceae Nemzetség (Genus) -Rosa Faj (species, sp.) -Rosa canina alfaj (subspecies, ssp.) -canina változat (varietas, var.) -lutetiana alak (forma, f.) -lasiostilis

101 Zuzmók – Lichenes kéregtelepű leveles bokros moszat + gomba együttélése révén létrejövő új szervezetek telepes felépítésű, szimbionta lények, alaki és élettani egységek alsó kéreg gombafonalak moszatsejtek gyökérszerű hifák (rhizina) felső kéreg bél

102

103 Szaporodásuk moszat-, gomba- és zuzmómódon történik: a moszatok kettéosztódással és zoospórákkal szaporodnak, ivarosan nem a gombák termőtestet (pl. apotécium, peritécium) fejleszthetnek, amelyek kiemelkedő, bokor, serleg, csésze, tölcsér stb. alakú teleprészeken, ún. podéciumokon képződnek. Lecanora conizaeoides zuzmó apotéciumai (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

104 a zuzmószaporodás vegetatív úton : teleprészekkel (teleptöredékkel) szorédiumokkal (osztódó moszatok + körülvevő hifák a telep belsejében)  lisztszerű képződmények izidiumokkal (a telep felületén található kéreggel borított kinövések) piknidiumokkal (a telepbe besüllyedő gömb vagy körte alakú képletek  apró piknospórák) Peltigera praetextata zuzmó izidiumai (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

105 Kéregtelepű zuzmók telepük egész felületével tapadnak az aljzathoz, leválaszthatatlanok az aljzat (szubsztrátum) lehet: kőzet, fakéreg, antropogén aljzat bizonyos fajok a kőzet vagy fakéreg belsejében élnek a telep lehet összefüggő, repedezett (mezőcskés), szemcsés, szemölcsös, szegélyezett, stb.

106 Térképzuzmó – Rhizocarpon lindsayanum A telep általában 2 cm-nél nagyobb kiterjedésű, sárga, zöldessárga, szürkészöld, a mezőcskék laposak, ritkán domborodók, összefüggők, szögletesek vagy szabálytalan alakúak. A bélréteg fehér, az apotécium kerekded vagy szögletes, lapos, fekete. Szilikátkőzeten, mérsékelten gyakori a Magyar- középhegységben és a Nyugat-Dunántúlon.

107 Térképzuzmó – Rhizocarpon lindsayanum

108

109 Leveles (lombos) zuzmók telepük az aljzatra lazán ráfekvő, könnyen leválasztható a telep levélszerű, lapos, szélein többé-kevésbé felemelkedő az aljzat lehet: kőzet, fakéreg, talaj

110 Sárga falizuzmó – Xanthoria parietina A telep leveles, akár 10 cm-nél is nagyobb lehet. Sárga- narancs­sárga színű, karéjai részben átfedők, aljzathoz simulók. Számos apotécium található a telepen, ezek színe a teleptől kissé elütő árnyalatú, szorédiumok nincsenek. Fákon, mésztartalmú sziklán és kőfalon is előfordul, nitrofrekvens, települések közelében is megtalálható. Az országban általánosan elterjedt.

111 Sárga falizuzmó – Xanthoria parietina

112

113

114

115 Bokros zuzmók telepük apró bokrokhoz hasonló, amely nem mindig rögzül az aljzathoz a telep sallangos, szalag alakú vagy fonalas, illetve elágazó vagy egyszerű, ill. felegyenesedő vagy lelógó többnyire radiális szerveződésűek az aljzat többnyire talaj, ritkábban fakéreg egyes fajok a telep fölé felálló teleprészt (podécium) emelnek

116 Rénszarvaszuzmó – Cladonia rangiferina Az altelep alig fejlett, a podécium bokros, gazdagon elágazó, szürke, kéregréteg nélküli, csupasz, gyepet alkot. Az ágak végei 3-4-felé elágaznak, a végső ágacskák bókolók, egy oldalra hajlók, a csúcson barnulók. Az apotéciumok rendszerint hiányoznak. Nedves, hűvös éghajlaton, humuszszegény, erodált, savanyú talajon, erdei tisztásokon, sziklagyepekben moha közt él. Hegyvidéki faj, az Északi-középhegységben és a Vendvidéken gyakori, a Dunántúli- középhegy­ségben, a Mecsekben és a Kőszegi-hegységben ritkább.

117 Rénszarvaszuzmó – Cladonia rangiferina

118

119

120 Szakállzuzmó – Usnea hirta A telep bokros típusú, gazdagon elágazó, szakállszerű, egy ponton tapadó, olaj- vagy szürkészöld. Az ágakat sűrűn izidiumok borítják. Szeles, napfényes, gyakran kiszáradó helyeken, tű- és lomblevelű fák ágain, a dombvidéktől az alhavasi régióig él. Hazánkban ritka, elsősorban a középhegységeinkben és a Nyugat-Dunántúlon található. A légszennyezettségre érzékeny.

121 Szakállzuzmó – Usnea hirta

122

123

124 Gametofiton: spóra→előtelep→ivarszervek→ivarsejtek Sporofiton: zigóta→diploid növény→spóratartó→spóra 1.Mohák – Bryobionta

125 Mohák – Bryobionta Májmohák Lombosmohák Valódi lombosmohák Tőzegmohák Leveles májmohákTelepes májmohák

126 Mohák - Bryobionta Májmohák törzse - Hepatophyta Lombosmohák törzse – Bryophyta  Tőzegmohák osztálya – Sphagnopsida  Valódi lombosmohák osztálya – Bryopsida

127 dorziventrális telepű növények a protonemából egy növény fejlődik a test lehet leveles vagy telepes (leveles és telepes májmohák) a spórák között higroszkópikusan mozgó spóraszóró fonalak vannak a levélkéknek (leveles májmohák) nincs középere a rhizoidok egysejtűek, nem ágaznak el 1. t: Májmohák – Hepatophyta Leveles májmohákTelepes májmohák

128 Csillagos májmoha – Marchantia polymorpha A telep szabálytalanul villásan elágazó, az aljzathoz rhizoidokkal kapcsolódó, sötétzöld, a közepén feketés középérrel. A telep felszínén fogazott szélű rügykosárkák helyezkednek el, bennük lencse alakú sarjtestek képződnek. Kétlaki, a hím antheridiumok esernyőszerű tartón helyezkednek el, a női archegóniumok tartója csillag alakú. Kissé bázikus, N-ben gazdag, árnyas-nyirkos helyen él, gyakran fordul elő mesterséges aljzatokon

129 Csillagos májmoha – Marchantia polymorpha

130 A női archegóniumok tartója csillag alakú. A hím antheridiumok tartója esernyőszerű

131 speciális felépítés tömött, óraüvegszerűen kidudorodó párnák speciális élőhely száruk dúsan elágazik, sápadt zöld színűek, víztartó sejtjeik vannak korlátlan hossznövekedésűek, a spóratartó tok nyeletlen rhizoidok nincsenek, alsó részük fokozatosan elhal lápos helyeken nőnek  tőzeget képeznek hazánkban 20 fajuk él, védettek 1. o: Tőzegmohák – Sphagnopsida 2. t: Lombosmohák – Bryophyta

132 Tőzegmoha – Sphagnum sp. Nehezen megkülönböztethető fajok. A felálló száracskán az oldalágak spirálisak, a csúcson fejecskét alkotnak. A levelek egyrétegűek, víztárolásra módosult sejteket is tartalmaznak. Spóratartóik az oldalágak tövén fejlődnek. A tok nyele un. pseudopodium, mivel nem a sporofiton, hanem a gametofiton képezi, haploid. Hazánkban sok faj steril.

133 Tőzegmoha – Sphagnum sp. Tömeges előfordulásuk a boreális területek és a magashegységek dagadólápjaira jellemző. A nálunk 24 faj él. Tápanyagban szegény, savanyú, nedves élőhelyen, főleg lápokban élnek. Elsősorban a Nyugat- Dunántúlon,de a középhegységekben és az Alföld peremén is előkerültek. Minden fajuk védett.

134 Tőzegmoha – Sphagnum sp.

135 Keleméri mohos tavak

136 Tőzegmoha – Sphagnum sp.

137

138 Tőzegmohák – Sphagnum sp.

139 2. o: Valódi lombos mohák – Bryopsida élénkzöld növények, elfekvő (oldalt termő) vagy felálló (csúcson termő) száracskákkal az ivarszervek és sporangiumok a növényke csúcsán (csúcson termők – Acrocarpi) vagy az oldalhajtások végén (oldalt termők – Pleurocarpi) vannak, amely mesterséges rendszerezésükre ad lehetőséget a sporogónium részei: talp, nyél, spóratok (tokfedő + fogacskák), süveg

140 Lombos mohák „levél”-keresztmetszet „szár”-keresztmetszet

141 Lombos mohák

142 Protonema fejlődő gametofiton

143 Lombos mohák a sporogónium részei: talp, nyél, spóratok (tokfedő + fogacskák), süveg

144 Lombos mohák – Bryidae

145 Katalin-moha – Atrichum undulatum Sötétzöld párnákat alkot. Szára nem ágas, 2-8 cm magas. Levelei 5-8 mm hosszúak, nedvesen elállók, hullámosak, szárazon összehajlók és élénk vörösbarna színűek. Tokfedője hosszú, csőrös. Üde termőhelyet, semleges vagy enyhén savanyú talajt jelez, nálunk a domb- és hegyvidéki gyertyános- tölgyesek és bükkösök tipikus mohafaja, főleg fák tövénél, útrézsükben fordul elő

146 Katalin-moha – Atrichum undulatum

147

148

149

150

151 Erdei szőrmoha – Polytrichum formosum (syn. P. attenuatum) 8-15 cm magas moha, szára felálló, általában nem ágazik el. Párnája barnászöld vagy feketés. A levelek egyenesek, árszerűek, szárazon összehajlók, felülről csillagokra emlékeztetnek, a levélszél fogas. A spóratok nyele vöröses, a tok négyélű, sárgásbarna, szőrös süveg borítja. Spóraérés: VI-VIII. Hazánkban hegyvidéken, savanyú talajú, humuszos erdőkben gyakori, főleg a fák tövén, útrézsükben. Nyirkos, árnyas termőhelyet szeret, kissé savanyú termőhelyet jelez.

152 Erdei szőrmoha – Polytrichum formosum (syn. P. attenuatum)

153

154

155 Háztetőmoha –Tortula ruralis (syn.: Syntrichia ruralis) Laza, nagy kiterjedésű, nedvesen sárgászöld, szárazon barnás gyepekben él. Szára általában 2-4(-8) cm hosszú. Levele nedvesen ívesen hátrahajlóak, szárazon begöndörödnek, lapát alakúak, begöngyöltek. A levélér hosszú, tüskésen fogas, fehér színű szőrbe fut ki. A spóratok nyele vöröslő, a tok tojásdad. Szárazságtűrő, mészkedvelő, fénykedvelő pionír faj. Hazánkban gyakori, sokféle aljzaton előfordul, nyílt homoki gyepekben és sziklagyepekben tömeges lehet.

156 Háztetőmoha –Tortula ruralis

157

158 Ciprusmoha – Hypnum cupressiforme Telepe tömött, zöld, fénylő, levelei ráhajlanak a szárra. Szára szabályosan elágazó, 4-10 cm hosszú. Levelei hosszúkás-lándzsásak, sűrűn állnak, tövük széles, csúcsuk kihegyesedő, szélük ép vagy fogacskás. A tok piros nyélen felálló, görbült, fedője csőrös. Világszerte elterjedt faj, hazánkban erdőkben és gyepekben is elterjedt, fák kérgén, sziklákon, korhadó fákon és talajon egyaránt előfordul.

159 Ciprusmoha – Hypnum cupressiforme

160

161


Letölteni ppt "Növényismeret gyakorlatok 2. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések