Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Levegőtisztaság-védelem 2. előadás A levegő összetétele, a légkör szerkezete, a légkör CO 2 változása, globális felmelegedés, üvegházhatás, ózonlyuk.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Levegőtisztaság-védelem 2. előadás A levegő összetétele, a légkör szerkezete, a légkör CO 2 változása, globális felmelegedés, üvegházhatás, ózonlyuk."— Előadás másolata:

1 Levegőtisztaság-védelem 2. előadás A levegő összetétele, a légkör szerkezete, a légkör CO 2 változása, globális felmelegedés, üvegházhatás, ózonlyuk

2 2009. szeptember 162 Élő- és élettelen formációk a földünkön Szféra csoportok: litoszféra – ásványok és kőzetek összessége hidroszféra – álló és folyóvizek összessége krioszféra – sarkvidékeket borító jégtakaró összessége bioszféra – élőlények összessége atmoszféra – bolygónkat körülvevő gázburok

3 2009. szeptember 163 Atmoszféra részei Homoszféra Troposzféra: a Föld légkörének legalsó része, a Föld felszínén kezdődik, a trópusi területeken km, a sarkköröknél csupán km magasságig tart. Ebben a rétegben játszódnak le az időjárási jelenségek és itt folyik le az üvegházhatás. Az atmoszféra tömegének 80 %-át tartalmazza m-ként a hőmérséklete kb. 6,4 o C-kal csökken. Sarkköröknél -45 o C, egyenlítőnél -75 o C. Tropopauza jelöli a troposzféra végét és a sztratoszféra kezdetét, a hőmérsékletcsökkenés megáll.

4 2009. szeptember 164 Atmoszféra részei Sztratoszféra: a hőmérséklet emelkedik a magassággal. Felső határa a közepes szélességi körökön kb. 50 km. A hőmérsékletnövekedést a magasabb rétegekben (25 – 30 km) található ózonréteg okozza, amely elnyeli a nap ultraibolya (UV) sugarait és eközben megnöveli a rétegek hőmérsékletét. Legfelső részén a hőmérséklet kb. 0 o C. Sztratopauza: a sztratoszférát a mezoszférától elválasztó légréteg, hőmérséklet 0 o C körüli, a légnyomás 1 hPa. Mezoszféra: kb. 85 km magasságig tartó légréteg, ahol szintén hőmérséklet csökkenés tapasztalható, a legfelső része a légkör leghidegebb része, ahol a hőmérséklet kb. – 120 o C.

5 2009. szeptember 165 Atmoszféra részei Mezopauza: átmeneti réteg a mezoszféra és a termoszféra kötött (világűr és a Föld határán helyezkedik el), hőmérséklete –80 o C köré tehető. Heteroszféra Termoszféra vagy ionoszféra kb. 500 km-es magasságig tart. Hőmérséklete a magassággal emelkedik, az itt található gázokat a Nap sugárzása erősen ionizálja, emiatt egyes rétegei (a hatból) elektromosan vezetővé válnak, így képesek visszaverni az elektromágneses hullámokat. Hőmérséklete meghaladhatja a 2000 o C-ot is, uralkodó gáz a N és O (atomos állapotban). Ebben a rétegben keletkezik a sarki fény, itt kering a Nemzetközi Űrállomás.

6 2009. szeptember 166 Atmoszféra részei Termopauza: átmeneti réteg a termoszféra és az exoszféra között, magasságát nem lehet pontosan meghatározni, kb. 600 – 800 km, hőmérséklete kb o C. Exoszféra: hőmérséklete a termoszférához hasonló, felső határa km. Atomos formában még előfordul a N és az O, de az alsó részében a hélium, a felső részében a hidrogén az uralkodó gáz. Anyagai fokozatosan átmennek a bolygóközi tér ritka anyagába. (Magnetoszféra): a Föld mágneses erőtere által fogvatartott elektromosan töltött részecskék alkotják, kb km magasságig.

7 2009. szeptember 167 A troposzféra és az atmoszféra hőmérséklet- és nyomásváltozása

8 2009. szeptember 168 A levegő összetétele

9 2009. szeptember 169 Nyomgázok a levegőben

10 2009. szeptember 1610 Üvegházhatás üvegházhatású gázok: rövidhullámú sugárzást átengedik hosszúhullámú (IR) sugárzást elnyelik CO 2, N 2 O, O 3, CH 4, freonok „természetes” üvegházhatás nélkül a föld átlag- hőmérséklete kb. –19 °C lenne jelenlegi hatás: kb. 35 K

11 2009. szeptember 1611 A legfontosabb üvegházhatású gázok jellemzői * ppb=10 -6 ppm ** Gt/év Relatív hatás: egy atom hányszor akkora hatást fejt ki, mint egy CO 2 atom. Hozzájárulás: szerep a 2000-ig bekövetkező üvegházhatáshoz. E gázok összes részesedése kb. 96%

12 2009. szeptember 1612 A Föld átlaghőmérséklete az utolsó 1 millió évben Riss Würm

13 2009. szeptember 1613 A Föld átlaghőmérséklete az utolsó évben Würm jégkorszak

14 2009. szeptember 1614 A Föld átlaghőmérséklete az utolsó évben időszámítás kezdete honfoglalás Róma alapítása Mükene, Kréta Mezopotámia Babilon Egyiptom Hettiták Mátyás király

15 2009. szeptember 1615 A Föld átlaghőmérséklete az utolsó 100 évben

16 2009. szeptember 1616 CO 2 és a hőmérséklet kapcsolata

17 2009. szeptember 1617 A földi légkör CO 2 koncentrációjának és hőmérsékletének változása

18 2009. szeptember 1618 Üvegházhatás, veszélyek általános felmelegedés sarki jég, gleccserek olvadása tengerszint emelkedése meteorológiai zónák átrendeződése erős meteorológiai jelenségek (?)

19 2009. szeptember 1619 Üvegházhatás, bizonytalanságok CO 2 és hőmérséklet kapcsolata igen valószínű negatív és pozitív visszacsatolások CO 2 nyelők egyéb üvegházhatású gázok aeroszolok és más szennyezők hatása energiafelhasználás és szerkezete

20 2009. szeptember 1620 Ózonréteg Ózonréteg a sztratoszféra ózontartalmú része. Légköri nyomáson ~ 3 mm vastag lenne. Képes bizonyos frekvenciájú UV sugárzás elnyelésére. Az ózon a Föld légkörében UV sugárzás hatására keletkezik, de UV sugárzás hatására bomlik is, ez a folytonos ciklus hozza létre és biztosítja az ózonréteg állandóságát. Feladata (az élővilág szempontjából) a Napból érkező káros UV sugárzás elnyelése. Elnyelése: UVC, UVB, UVA.

21 2009. szeptember 1621 Ózonréteg Hiányában az UV sugárzás darabokra töri a DNS-t és felbontja a sejtek kémiai kötéseit. A talajközeli (belélegezhető) ózon légúti megbetegedésekért felelős, NO, NO 2, CO és reaktív C x H y - ek napfény hatására lejátszódó kémiai reakcióival képződik. A troposzférába jelenlévő ózon üvegházhatású gázként viselkedik.

22 2009. szeptember 1622 Ózonlyuk kialakulása A légkörbe kerülő atomi klór, fluor és bróm pusztítja az ózonréteget és a téli hónapokba ózonlyuk kialakulásához vezet a Föld sarkai felett. Ezek az elemek gyorsan elpárolgó szénvegyületekkel, fuorkarbonokkal (CFC, HFC) kerülnek a levegőbe. A CFC-k a sztratoszférába feljutva UV sugárzás hatására elbomlanak, így felszabadulnak a halogének, amelyek gyorsítják az ózon bomlását. Egyetlen klórmolekula ózonmolekulát képes lebontani, ózonbontó teljesítménye –43 o C alatt éri el a maximumát, ezért alakulhatott ki először ózonlyuk az Antarktisz felett.

23 2009. szeptember 1623 Nemzetközi egyezmények Bécsi keretegyezmény március 22. Montreali szerződés szeptember 16. Londoni konferencia június 29. Rio de Janeiro június 13. (New York) Koppenhágai szigorítások november 25. Kiotói egyezmény december 11. Hágai klímakonferencia november 28. Stockholmi POP konferencia május 23. Johannesburgi klímakonferencia szeptember 4. (Kiotó)


Letölteni ppt "Levegőtisztaság-védelem 2. előadás A levegő összetétele, a légkör szerkezete, a légkör CO 2 változása, globális felmelegedés, üvegházhatás, ózonlyuk."

Hasonló előadás


Google Hirdetések