Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés a történettudományba IV. A posztmodern állapot hatása a történetírásra - vázlat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés a történettudományba IV. A posztmodern állapot hatása a történetírásra - vázlat."— Előadás másolata:

1 Bevezetés a történettudományba IV. A posztmodern állapot hatása a történetírásra - vázlat

2 Linguistic turn (1973 / 1982)  Nyelvi fordulatot 1973-bem vetették fel, de csak 1982-ben fogadták el,  White szerint poétikai eszközökkel létrehozott - nyelvi mentális konstrukció a történelem, amely jelentéstartalommal látja el a narrációkban el ő adott múltbéli események láncolatát.  A történelem az események tényekké alakításával születik meg,  White szerint a metaforikus nyelvi kifejezés és a cselekményszövés révé lesz ez történelem,  White – történeti tropológia képvisel ő je,  A nyelvi protokoll megválasztásának a fontossága,

3 A történészek és a nyelvi fordulat  Amit egyértelm ű en elfogadtak a történészek a nyelvi támadások után, A kvantitatív és a strukturalista szemlélet is lényegében elbeszélés, Feladata, hogy színpadra vigye a kollektív szerepl ő ket, nemzeteket, osztályokat, nemeket, nemzedékeket, A múlt látható dimenzióját újjáépítse, a hiányos nyomokból kell teljeset alkotni,

4 Posztmodern  Az az állapot, amiben most vagyunk,  Az értelem, a tudomány és a technológia segítségével a társadalmi formációkban a társadalmi és politikai jólét szintjére jussunk…  A modernizáció egyetemes motorja lefulladt, dezintegrációs jelenségek, A harmonikus kapitalizmus burzsoá nézete kifulladt, Globális kommunizmus,  v

5  Lyotard 1979 – „bizalmatlanság a nagy elbeszélésekkel (metanarratívumok) szemben”  A Történelem és a történelem válsága,  Történelem, K. Jenkins, G. McLennan, LaCapra, Berkhofer,

6 Az igazi történelem jellemz ő i  1. realista, empirista, objektivista, dokumentarista,  2. a történetírás nem retorikus, hanem a józan észre támaszkodó kommunikációs modell,  3. Úgy konstruálja magát, hogy a felszámolhatatlan értelmezési vétkeket, a liberális pluralizmus számlájára írja,

7  4. A múltat állítólag csak a múlt kedvéért vizsgálja, a priori ellenesként és nem jelen központúként viselkedik elutasítva mindenki mást,  5. a többi történelem hamis,  6. elfedi azt, hogy ez csak egy konstrukciója a múltnak,

8  7. mind a fels ő, mind az alsó történelem ideológiai konstrukciókkal elemekkel terhelt,  8. Alávethet ő a posztmodern kritikának

9  1. A történetírás az identitásunkat meghatározó tudomány Nem haszonelv ű Nem tudomány  v

10  2. Az információ világában élünk  Olyan információ, amely újabbakat hoz létre,  Vitát indukál és nem lezárni akar,

11  3. Nietzsche óta nem evidens, hogy az okot ismerjük meg,  Az okozat oldaláról közelítjük meg a jelenségeket,  Szükséges a hierarchikus dolgok dekonstrukciója,

12  4. Szöveget csak szöveggel vetünk egybe és sohasem a valósággal,  A lényeg az intertexualitás egyik szöveget a másikkal vetünk egybe,  Van kép a korról, de nincs tudás,

13  5. A nyelv a valóság része ( J. Derida),  A nyelv nem tükre a valóságnak hanem része,  Át kell értékelni a történelmi valóság tételét,

14  7. Egy korszak legfontosabb jellemz ő i az adott kor embere csak a korszak lezárulta után válik azzá,  Egy korszak és egy rendszer lezárta után lesz világos,

15  8. Makrotörténet felé,  A mikrotörténet felé megy a kor a modernisták a fa törzse az érdekes,  A fa levelei a fontosak,

16  9. A történelmi interpretáció helyett a reprezentáció a fontos  A múlt szellemi konstrukció,

17 Alun Munslow: Tudomány-e még a történelem? A múlt mint történelem  1. a történész munkaköri leírása sokkal jobban összhangban áll majd az alkotóéval vagy a m ű vészével.  2. a múltat „történelem”-ként fogják értelmezni, s a múltat és a történelmet nem fogják összekeverni egymással,

18 Alun Munslow  két ismeretelméleti feltevés a történelem a múlt kulturális, etikai, esztétikai és alkotott jelleg ű narratív reprezentációja, A „történelmi jelentés” a történelmi kifejezés folyamatán keresztül jön létre, s ebb ő l kifolyólag a múlttal szemben támasztott minden „igazságigény” esztétikai, és etikai megjelenési formáját tekintve is drámai módon különbözik attól, amit hagyományos, empirikus megalapozottságú történelmi analízis által hoznak létre,

19 Alun Munslow  Következtetése: a jöv ő ben nem lesz a „történelemnek egyetlen diszciplínája”, hanem egyszer ű en „csak történelmek” léteznek majd.  Olyan történelmek, amelyeket nem a tartalom vagy az ismeretelméleti feltevések határoznak meg, hanem az a mód, ahogyan szerz ő jük a tartalmat és formát összekapcsolja egy komplex és állandóan fejl ő d ő esztétikai és „képzel ő er ő elméleten” („imagination theory”) keresztül, amely ismeretelméletileg szkeptikus és ironikus impulzusok terméke. Vagyis, az eljövend ő történelmek olyan történészek produktumai lesznek, akik a múltról szóló különféle tudásformák létrehozóiként tekintenek önmagukra,

20 Narratíva Történet - Mit Diskurzus Hogyan

21 Diskurzus / Hogyan Az elbeszél ő hangja Sokrét ű elbeszél ő k/Nyelvtani személy Cselekmény Diszkurzív történet/Különös történetek Hangulat elmélet és fókuszálás Egy elbeszél ő / szerepl ő által történ ő információ/közlés A narratív kifejezés módjai - Mimézis

22 Narratíva Gondolatok narrációja Szerepl ő i intencionalitás Nyelvtani id ő - / Id ő Tartam/Sorrend/Gyakoriság

23 Alun Munslow  Ankersmit a történelmek olyan narratív szubsztanciák, amelyek a múltról szóló reprezentációs el ő terjesztések, javaslatok,

24 Jenkins - McLennan szerint  A múlt valamikor valóság volt,  Munkáikban els ő sorban arra törekednek, hogy leírják, s ne pedig konstruálják az egykoron létez ő valóságot,  A beszámolóikban feltáruló valóság tipikus formája a történelmi ténnyé alakított (a forrásfeldolgozás és a forrásfeltárás folyamatában) elszigetelt, egyedi esemény,  Itt valójában a "hétköznapi" realizmusban gyökerez ő összemosódással, vagy elegyedéssel van dolgunk, "a múlt valóságába vetett hit és a történész gyakorlatának empirista felfogása között”,

25 Jenkins - McLennan szerint  1. az empirizmus nem következik a realizmusból. Az csak a látszat, hogy az empirizmus a realizmus "tulajdonsága", s nem csak alkalomszer ű en hozzákapcsolt tartozéka. Emiatt aztán a múlt ontológiai aktualitásának elfogadásából semmiféle episztemológia vagy módszer nem következik szükségszer ű en,

26 Jenkins - McLennan szerint 2. Az empirizmus és realizmus még mindig uralkodó összekapcsolásának két f ő típusa van, a. Egyrészt - a történész a múltat közvetlenül közelíti meg, b. Másrészt az, hogy a múlt elemeit leíró módon tárja fel. Ezek alkotják az empirizmus két alapelvét, melyek összekapcsolása lehet ő vé teszi az ontológiai, illetve csak az utóbbi megléte esetén, a módszertani empirizmust. hogy manapság ez utóbbi az uralkodó, A történészek közül csak kevesen fogadják el azt (bár érvelésük esetenként ide vezet), hogy a múlt mint olyan közvetlenül megragadható, szemben azzal az elképzeléssel, hogy történészként forrásokkal, a múlt nyomaival dolgoznak, melyeket a bizonyításra törekv ő vizsgálat során narratív beszámolókba rendeznek, ahelyett, hogy pusztán a "tények" felhalmozódásának engedelmeskedve alkotnának egy egészet,

27 Jenkins - McLennan szerint  3. Az empirizmus egyik fajtáját sem fogadhatjuk el mint a történész tevékenységér ő l szóló beszámolót, mert a realizmus mindenféle védelmezése elkerülhetetlenül szembesül azzal a felismeréssel, hogy "a múlthoz való hozzáférés közvetettsége részben a bizonyítékok hiányosságából és elrendezéséb ő l, részben az elméletnek a "való világról" szóló beszámolókban játszott strukturáló szerepéb ő l következik„,

28  Az empirista történész "kóros elfajulásnak tekinti az elméletet, ami pillanatok alatt intellektuális betegséggé válhat", az empirizmus nemcsak hogy maga is (a) egy elmélet, hanem ráadásul (b) még helytelen is,

29  Az empirizmus elmélett ő l való érintetlensége nem annyira az elméleti alátámasztás elutasítására, hanem sokkal inkább egyfajta, a gyakorlati normákra vonatkozó konszenzusra vezethet ő vissza.  Ezek a normák az elmélet visszaszorítására irányulnak, egy "általánosan elfogadott, a mindennapi gyakorlati tudatosságtól eltér ő, haszontalan spekulációk felhasználására vonatkozó tiltás révén".

30  Az empirizmus mint módszer nem képes elszámolni a lezárt narratívumokban található "tények" kiválasztásának, elrendezésének és hangsúlyozásának tulajdonítható jelent ő séggel. Maguk a tények nem tudósíthatnak saját jelent ő ségükr ő l, mintha ez eleve adott volna bennük. Ahhoz, hogy a tényeknek jelent ő séget adjunk, mindig szükség van egy, a jelent ő séget biztosító küls ő elméletre

31  Nehéz megítélni, mennyire elterjedt, ill. mennyire tudatos vagy naiv a professzionális történésznél a realizmus és empirizmus elegyítése, a történészek továbbra is úgy vélik, hogy realizmus és empirizmus kombinációjával a múlt, - ahogy tulajdonképpen, objektíve létezett - reprezentációja lehetséges.  Mindenesetre ez a fajta objektivitás eléggé el ő kel ő helyet foglal el az "igazi" történészek értékrendjében,

32 Az objektivitás alapvet ő elemeit Novick így mutatja be  "A feltételezések, melyeken (az objektivizmus) nyugszik, a múlt valósága és az ehhez kapcsolódó igazság iránti elkötelezettséget tartalmazzák, tény és érték..., de mindenek el ő tt történelem és fikció egyértelm ű szétválasztását. A történelmi tényeket az értelmezést megel ő z ő nek, attól függetlennek (és nem az értelmezés termékének) tekintik... Csak egy igazság van és az nem perspektivikus. Bármilyen mintázatok is létezzenek a történelemben, ezeket úgy találtuk, nem pedig csináltuk... Az objektív történész szerepe a semleges, érdek nélküli bíróé, ezt soha nem szabad az ügyvédével, vagy ami még rosszabb, a propagandistáéval összekeverni. A történész következtetéseit ő l elvárható a bírói m ű ködésnek megfelel ő kiegyensúlyozottság, elfogulatlanság... olyan erények, mint a történészi hivatásnak a társadalmi nyomással, vagy a politikai befolyással szembeni zártsága, illetve a történész tartózkodása a részrehajlástól vagy a partizánakcióktól... a történész els ő sorban az objektív történelmi igazságnak fogad h ű séget, és hivatásos kollégáinak, akikkel arra szövetkezett... hogy tovább haladnak a kit ű zött cél felé"

33 Dominick LaCapra - Az igazi történészmesterség dokumentarista  A dokumentarista módszer a történeti kutatás látszólag a szilárd tényekre támaszkodik,  A szilárd tények a múlt nyomainak/forrásainak tüzetes áttanulmányozásából származnak, s e munka célja az, hogy lehet ő séget teremtsen a narratív beszámolókra, a dokumentált tények s ű r ű leírására, vagy arra, hogy a "történelmi feljegyzést, a hipotézisalkotás, tesztelés és magyarázat analitikus eljárásainak vessük alá”,  A történész képzeletének szerepe a feljegyzésekben óhatatlanul el ő forduló hiányosságok felszámolására, vagy új ismeretek feltárásával egy jelenség újszer ű megvilágítására korlátozódik,

34 Dominick LaCapra - Az igazi történészmesterség dokumentarista  Továbbá, hogy a spekulatív teorizálás lehet ő ségét megszüntessék, az összes forrást dokumentarista módon kezelik, mintha létezne köztük egyfajta valódi hierarchia, amiben a látszólag közvetlen információt tartalmazó dokumentumok - hivatali jelentések, állami iratok, szándéknyilatkozatok, szemtanúk beszámolói – felértékel ő dnek,  A múlt állítólag "saját értelme" szerinti rekonstrukciója a f ő megfontolás, az objektivitás a "részrehajlás" és a "szubjektív preferenciák" kizárásával a lehet ő legobjektívabb módon valósítandó meg... Az objektivista referenciaalap megszilárdítását el ő segítheti a "relativizmusba" való visszacsúszás miatti aggodalom, és a "kivetítés" vádjával illethet ő az a történész, akinek interpretációját, vagy egész interpretációs irányultságát elvetjük,

35 Dominick LaCapra - Az igazi történészmesterség dokumentarista  A további szövegek, ha egyáltalán foglalkoznak velük, "a pusztán kiegészít ő (s ő t, ha nem tesztelik "szilárd tények ellenében", akkor csak utalásszer ű ) vagy redundáns elemek szintjére süllyednek, a privilegizált, információhordozó dokumentumokhoz képest„  Ebben a konstrukcióban az igazán fontos kérdések empirikus és levéltári kutatások révén válaszolhatók meg. Igaz ugyan, hogy ez a megközelítés nem tiltja az interpretációt (és nem huny szemet a dokumentumok korlátozott és kétségekre is okot adó volta felett), de az értelmezés szükségességét vagy a kétségeket (szemben a posztmodernnel) nem tekinti a kifejtésre és a szakadékok áthidalására kínálkozó kiváló alkalmaknak. Inkább legy ő zend ő és megszüntetend ő problémáknak tartja ezeket, mintsem felderítend ő elfogultságoknak, kiigazítandó torzításoknak és "kiegyensúlyozandó" olvasatoknak.

36 Dominick LaCapra - Az igazi történészmesterség dokumentarista  Itt húzódik a mély szakadék, az igazi történészek el ő feltevései, módszerei és a "kritikai elmélet" között. Bár ez utóbbi új szempontokat hozhatna, lehet ő vé tenné, hogy a történész „hangnemet váltson", és "néhány szentenciózus obiter dicta-val álljon el ő ";  igazi történelem és "alkalmazott elmélet" között mindenféle kapcsolatot történelmietlennek bélyegeznek: az elmélet a szakterület által megkívánt tényszer ű objektivitás útjában áll.

37 Dominick LaCapra - Az igazi történészmesterség dokumentarista  A múlt állítólag "saját értelme" szerinti rekonstrukciója a f ő megfontolás, az objektivitás a "részrehajlás" és a "szubjektív preferenciák" kizárásával a lehet ő legobjektívabb módon valósítandó meg... Az objektivista referenciaalap megszilárdítását el ő segítheti a "relativizmusba" való visszacsúszás miatti aggodalom, és a "kivetítés" vádjával illethet ő az a történész, akinek interpretációját, vagy egész interpretációs irányultságát elvetjük,

38 Dominick LaCapra - Az igazi történészmesterség dokumentarista  A dokumentarista megközelítés a "technicista tévhit" rabja. Azt hiszi, hogy a történelem technikai eszköztárának csak egy része (a források vizsgálata stb.) alkotja annak "lényegét".  Mintha a történetírói reprezentáció bonyolult és kérdéses episztemológiai, módszertani, ideológiai meghatározásai a "technika segítségével" megoldhatók lennének.  E tévhit - "a historiográfia bizonyos tekintetben szükségszer ű állapotát veszi alapul, és gyakorlatilag kimerít ő meghatározássá teszi azt”,

39 Andrássy Gyula Károlyi Mihályhoz (Budapest, szeptember 21.)  Kedves Mihály!  Itten mindenki abban a véleményben van, hogy bátran megígérheted, hogy nem fogsz a háborúban részt venni. Nem vagy katona. Csak a legnagyobb nehézséggel juthatnál az ellenség elé. – ha általában elérhetnéd azt, hogy felvegyenek. Automobilistára már nincs szükség. Így például József testvéred Budapesten ül. Más szolgálatra pedig már azért sem használhatnának, mert nem vagy kiképezve.  Különben úgy sem harcolhatsz, ha Franciaországban kell ülnöd. Úgy sincs választásod a között, hogy harcolj, vagy nem, hanem csak a között, hogy nálunk, vagy Franciaországban tartózkodjál és legyél tétlen. A katonáknak is ugyanaz a véleménye. Ő k is azt találják, hogy bátran megígérheted, hogy a háborúban sem Franciaország, sem szövetségesei ellen harcolni nem fogsz. Rokonaink és barátaink közül senki sem esett el. Pál és Gyula az oroszok ellen, Gyuri a szerbek ellen harcol. Móric betegen jött haza. Károlyi Imre szabadságon van. Ismer ő sök között Csáky Béla, Salamon Andor és Ivánka László estek el. Teljes bizalommal vagyok a jöv ő iránt. Mindnyájan nagyon vágyódunk már utánad.  Igaz barátsággal ölel  Duci

40 Andrássy Gyula Károlyi Mihályhoz (Budapest, szeptember 21.) KKedves Mihály! IItten mindenki abban a véleményben van, hogy bátran megígérheted, hogy nem fogsz a háborúban részt venni. Nem vagy katona. Csak a legnagyobb nehézséggel juthatnál az ellenség elé. – ha általában elérhetnéd azt, hogy felvegyenek. Automobilistára már nincs szükség. Így például József testvéred Budapesten ül. Más szolgálatra pedig már azért sem használhatnának, mert nem vagy kiképezve. KKülönben úgy sem harcolhatsz, ha Franciaországban kell ülnöd. Úgy sincs választásod a között, hogy harcolj, vagy nem, hanem csak a között, hogy nálunk, vagy Franciaországban tartózkodjál és legyél tétlen. A katonáknak is ugyanaz a véleménye. Ő k is azt találják, hogy bátran megígérheted, hogy a háborúban sem Franciaország, sem szövetségesei ellen harcolni nem fogsz. Rokonaink és barátaink közül senki sem esett el. Pál és Gyula az oroszok ellen, Gyuri a szerbek ellen harcol. Móric betegen jött haza. Károlyi Imre szabadságon van. Ismer ő sök között Csáky Béla, Salamon Andor és Ivánka László estek el. Teljes bizalommal vagyok a jöv ő iránt. Mindnyájan nagyon vágyódunk már utánad. IIgaz barátsággal ölel DDuci

41

42 Gurevics  „A történeti tény az a múltbeli esemény vagy jelenség, amelynek adatai (azaz a forrásokban lév ő, mindig bizonyos mértékben inadakvát és hiányos tükörkép)megmaradtak, a vizsgált problémával kapcsolatban lév ő ként értékelést kapnak a történészt ő l, aki ennek a problematikának a fényében interpretálja, bekapcsolja ő ket a törvényszer ű viszonyok rendszerében?”

43  Esemény-tény,  Folyamat-tény,  Egyedi tény - tömeges tény,  Idézet:

44 John Lukacs  A tényeknek van négy korlátja  1. egy tény azért létezik, mert azonnal összehasonlítjuk más ténnyel,  2. minden tény a szavaktól a megfogalmazástól függ,  3, vannak tények, amelyek igazak, de a megfogalmazást illet ő en a céljuk hamis,  4, a tényeknek is meg van a maguk története,

45

46

47

48  Ez - teszi hozzá - nemcsak arról vonja el a figyelmet, hogy a dokumentumok és a források végső soron maguk is szövegek, hanem azt a tényt is jelentéktelenné teszi, hogy ezek a szövegek a hagyományos forráskritikán (Quellenkritik) túlmenő olvasatot kívánnak: "attól függően, hogy a dokumentarista modell milyen mértékben jelenti a professzionális történetírás feltételeit, a történészek újra és újra kísértésbe esnek majd, hogy fetisizálják a levéltári kutatást" (LaCapra 1985: 20-21). Az eddig ismertetett területeken privilegizált realizmus, empirizmus, objektivizmus és dokumentarizmus, olyan álláspontok, melyek csak erősítik azt a nézetet, hogy az alsóbb szintű történelem az igazi történelem (hogy felidézzük, ez csak a történelem egy faja [Species], amely ebben a változatban azonosítja magát a nemmel [Genus], a történelemmel mint olyannal). Ebből az is kiderül, hogy az "alsóbb szintű" historiográfia miért tekinti elméleten kívülinek vagy elméletellenesnek magát. Ez az építő jellegű, igazi, professzionális, tudományos "a saját kedvéért" történetírás nem elméleti kifejeződésként tekintendő, hanem mondjuk konkrét gyakorlatként (Elton) vagy mesterségként (Hexter), melyek még érintetlenek a "történelemellenes" (ideologikus) feltevésektől. Az alsóbb szintű ortodoxia tehát mégis "elméleti tisztázásra" törekszik. Miután ragaszkodik ahhoz, hogy elméletellenes és nem jelenközpontú megfontolásokon alapszik, az alsóbb szintű történelem a jelen érdekektől és a jövőorientált vágyaktól viszonylag függetlennek tekinti magát. Még egyszer hangsúlyozzuk, mindez az uralkodó irányzat kézikönyveiben és bevezető szövegeiben olvasható. Hogy a múltat hivatásos módon tanulmányozzuk, úgy hívjuk elő, ahogy az feltehetően létezett, és ne úgy, amilyennek, különbözőképpen, látni szeretnénk, nos ennek óriási jelentősége van. Mitöbb, ezt a múltat a lehető legtisztább módon, kétségektől mentes, egyértelmű, a józan ész által diktált nyelven kell kifejezni. Az alsóbb szint történészei ezért túlnyomórészt egyfajta "kommunikációs" típusú nyelvet használnak, miközben nem vesznek tudomást arról, vagy nincsenek is tudatában annak, hogy ezt a nyelvet milyen megrendítő erejű kritikai csapások érték, többek közt Hayden White részéről.10

49 A múlt és történelem viszonya  A múlt olyan, amilyennek a történész látja,  Sokféle egyenérték ű múlt létezik,  Ha módszertanilag megalapozott, szakmailag hiteles legitim történetek konstruálhatóak,

50 A múlt és történelem viszonya  Egy múlt számtalan történet,  A történész képtelen a múltat annak egészét megragadni,  Monokronikus – polikronikus,  A történész beszámolóját nem a múlt jelzi vissza, hanem a „szakma”,  A szövegösszeg a múlt,

51 A Paul Ricoeur-féle változat  Paul Ricoeur-féle elutasítja mind a Carl Hempel nomológikus felfogásától, (azaz a történelemben léteznek törvényszer ű ségek), mind Hayden White álláspontot ( = ahol azonosítja a történelmi elbeszélést a fikciós elbeszéléssel). A történelem nem egyéb, mint az elbeszélés általi megértés,

52 A Paul Ricoeur-féle változat  A francia filozófus megkülönböztetett megel ő z ő, a szöveg születését és az azt követ ő id ő t,  Prefigurált (mimézis I) = az emberi cselekvés el ő zetesen kialakított ideje  Konfiguráció (mimézis II) = a cselekményesítés megjelenítése  Refigurálás (mimézis III) = olvasással történ ő újraalkotás

53 A Paul Ricoeur-féle változat  Prefigurált fázisban az id ő tapasztalatok rendezetlenek, össze nem ill ő ek,  A configurált szakaszban történik meg a rendezése, a cselekményesítés,

54  A történetírás nem objektív, az irodalomtudományhoz hasonlít,  A történetírás nem objektív, mert nincs objektív tárgya,  A történész saját világának a foglya, nyelvének kategóriái meghatározzák gondolatait és prekoncepcióit,  A nyelv formálja a valóságot és nem tükrözi,  Jacques Derida a nyelv hozza létre a valóságot,  Barthes és White a történelmi szövegek fikcionalizmusára hívta fel a figyelmet,  Ankersmit minden történelemi szöveg metaforikus – Iggers a gyakorló történészek nem adták fel elképzeléseiket, hogy a valóságot ragadják meg és ethoszukat sem veszítették el ezáltal,

55


Letölteni ppt "Bevezetés a történettudományba IV. A posztmodern állapot hatása a történetírásra - vázlat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések