Útfüggőség és kockázat

Az előadások a következő témára: "Útfüggőség és kockázat"— Előadás másolata:

1 Útfüggőség és kockázat
A Gólem 9. előadás Útfüggőség és kockázat Nádasi Eszter BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

2 Miről lesz szó? Esettanulmányok:
Két szabályozási történet a 19. századból: gyermekmunka (Anglia), gőzkazánok (Amerika) A technológiai hatáselemzés története A QWERTY- billentyűzet kialakulása Kérdések: Hogyan befolyásolja a társadalmi kontextus a technológiai fejlődést? Hogyan viszonyul a technológiai fejlődés saját kockázataihoz? Lehet-e mindezt szisztematikusan kezelni? Fogalmak: (In)determinizmus Externáliák, trade-off szemlélet Kockázat és hatáselemzés A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

3 Technológia és hatékonyság
A technológiai fejlődés, úgy tűnik, hogy előbb a nagy újítások, majd a hatékonyság növelésének a története: Üzemanyag-takarékosabb autók Könnyebb biciklik Erősebb zárak Olcsóbb gyártósorok Gyorsabb processzorok Nagyobb sávszélesség Hosszabb akkumulátoridő ... A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

4 Technológia és hatékonyság
(Az ilyen példák alapján) azt lehet gondolni, hogy a hatékonyság fokozásának, vagyis a technológia alakulásának van egy saját, önálló logikája: Vagyis a technológia a társadalom egyéb „szféráitól” (pl. kultúra, politika, gazdaság stb.) függetlenül fejlődik, egy belső logika alapján, ami tulajdonképpen csak a mérnököket érinti Ezt a felfogást nevezzük úgy, hogy TECHNOLÓGIAI DETERMINIZMUS A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

5 A determinizmus hamis dilemmái
A technológiai determinizmus a hatékonyság belső logikáját tartja szem előtt, ami azon kívül van, azt nem tudja vagy nem akarja ezzel együtt kezelni: Ez utóbbiakat (pl. a technológiai fejlesztések társadalmi hatásait) ezért externáliáknak tekinti: Hiszen ezek a technika világán kívül esnek… …ezért ezekkel elsősorban másoknak (politikusoknak, üzletembereknek, a környezetvédőknek, a fogyasztóknak stb.) kellene törődnie, nem a mérnököknek A szűken értelmezett hatékonyság ezért ún. trade-off szituációkat eredményez: A különböző dimenziók között eszerint alapvető konfliktus húzódik: „Túl drága víztisztító” „Időrabló szemétszelektálás” „Kényelmetlen biztonsági öv” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

6 A determinizmus hamis dilemmái
A determinizmus trade-off szemléletéből adódik, hogy a technológiai fejlődést sokszor nagyon kockázatosnak látjuk… Ez pedig különféle kérdésekkel szembesít: Be kell zárni az atomerőműveket? Együnk génkezelt élelmiszereket? Szabad engedélyezni a klónozást? Be kell-e/lehet-e tiltani a dopping szereket? Hogyan korlátozzuk az illegális internet forgalmat? Mit tegyünk a globális felmelegedés ellen? A hatékonyság szűk értelmezéséből adódó trade-off dilemmák például: „A környezetvédelem túl drága” „A szieszta bevezetése Magyarországon a nemzetközi versenyképességünk teljes elvesztését jelentené” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

7 A determinizmus hamis dilemmái
Hogyan lehet ezt másként látni? A technológia persze kockázatos… A lokális, jól definiált problémáknak lehetnek hatékonyabb és kevésbé hatékony megoldásai… Gyakran a mérnöki fejlesztőmunka közelről valóban így néz ki Miért ne volna igaz a technika egészére? Egyrészt a műtárgyakhoz kapcsolt társadalmi jelentés folyamatosan, de főleg a kialakuláskor nagy mértékben változhat: (Lásd az értelmezési flexibilitás fogalmát az előző órán) Vagyis az optimalizálási feladat messze nem annyira jól definiált Másrészt a szélesebb társadalmi környezet, a kulturális horizont is befolyásolja a folyamatokat: Erre nézünk meg most két esetet! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

8 1. Viták a gyermekmunka körül

9 Viták a gyermekmunka körül
Anglia 1800 körül: a gyáripar születése A munkafolyamatok gyári gépesítésének köszönhetően egyre egyszerűbb, egyre kisebb tudást és testi erőt igénylő munka jön létre: Ami szép lassan lehetővé teszi a gyermekek tömeges alkalmazását… De helyes-e ez?  Felmerül a szabályozás kérdése Kérdések: Kell-e és lehet-e szabályozni a gyermekmunkát? Ha igen, akkor miért és hogyan? Az 1830-as, ‘40-es években folyik gyárakról szóló törvényjavaslatok vitája A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

10 Viták a gyermekmunka körül
A szabályozás fő szószólója Lord Anthony Ashley Cooper: Megállapítja, hogy a gyermekmunkával a férfiak feleslegessé váltak a gyárakban Ez önmagában is veszélyes, de mi lesz a gyermekekkel? “Mi lesz a hatása a későbbi generációkra, ha ezeket az érzékeny testeket, korlátozás és ellenőrzés nélkül, ilyen ártalmas tevékenységnek tesszük ki?” A nők alkalmazása még súlyosabb hanyatláshoz fog vezetni “Megzavarja a természet rendjét!”, hiszen “a nők nemcsak hogy elvégzik a munkát, de más tekintetben is a férfiak helyébe lépnek; klubokat, egyesületeket alakítanak, és fokozatosan birtokba vesznek minden privilégiumot, amelyet a férfiak osztályrészének tulajdonítottak eddig… találkoznak, hogy együtt igyanak, énekeljenek és dohányozzanak; köztudott, hogy az elképzelhető legalantasabb, legdurvább és legundorítóbb nyelvet használják“ A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

11 Viták a gyermekmunka körül
A szabályozás fő ellenzője Sir James Graham Szerinte a gépesítés célja eleve az, hogy végre alkalmazni lehessen a kicsi munkásokat: ez a technológia ezért jött létre, ez az „imperatívusza” A felnőtt munkások alkalmazása egyszerűen nélkülöz minden hatékonyságot Ilyen egyszerű munkára a magasabb bérköltségű felnőtteket alkalmazni katasztrofális gazdasági következményekkel fog járni: növekvő szegénység és csökkenő versenyképesség lesz a következménye A munkaórák számának csökkentése is végzetes lenne ilyen szoros versenyben Ráadásul ez a gépek amortizációs ciklusával is összeegyeztethetetlen „A szabályozás az emberség hamis elvén nyugszik, amely végül megássa saját sírját” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

12 Viták a gyermekmunka körül
1833: 9 év alatti gyermekeket nem szabad alkalmazni a textiliparban A 9 és 13 év közöttiek munkaidejét napi 8 órában maximalizálta A 13 és 18 év közöttiek munkaidejét napi 12 órában maximalizálta 1844: A nőkre is a gyermekekkel megegyező szabályozás lép érvénybe 1847: Factory Act („Ten Hours Act”) 18 év alatti gyermekek és a nők esetében 10 órában maximálta a munkát (6 napon át) 1901: 12 év alatt tilos gyermekeket alkalmazni A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

13 Viták a gyermekmunka körül
Bár végül sor került a szabályozásra, mai szemmel mindkét oldal érvelése különösnek, tévesnek tűnhet A következmények sokkal bonyolultabbak és szerteágazóbbak voltak: mai szemmel bátran mondhatjuk, hogy nem volt önálló – belső – logikája sem a gépesítésnek, sem a nők és gyermekek emancipációjának A szabályozás ugyanis, mint kiderült, hosszabb távon egyértelműen a termelés növekedéséhez vezetett A gyermekek új társadalmi szerepet kaptak: tanulók és fogyasztók lettek A tovább tartó iskolázás eredményeképpen komolyabb képességek és a fegyelem magasabb szintjére jutva léptek be a munkaerőpiacra A gyárosok számára végül ez válik előfeltétellé – a gépsorok további fejlesztésénél már eleve erre alapoznak A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

14 2. A felrobbanó kazánok esete
A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

15 Az USA első szabályozott technológiája
A gőzkazán építésének szabályozása az USA-ban: A 19. sz. elejének meghatározó közlekedési és teherszállítási eszköze a gőzhajó; Az elterjedtség ellenére számtalan súlyos balesetre kerül sor Amerika- és világszerte, a kazánok elöregedéséből és túlterheléséből fakadóan Ez a legelső szabályozott technológia az USA-ban! Nagyon hosszú vita előzi meg, hiszen mindenki komolyan hisz a gazdasági szabadság fontosságában, és súlyos aggodalmak övezik az állami beavatkozás ötletét, még a szabályozást támogatók körében is A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

16 A szabályozás megszületése:
1816-ban Philadelphiában megszületik az első hivatalos szakértői felmérés a gőzkazánok felépítéséről 1837-ben már a Kongresszus felkérésére készíti el ajánlásait a szabályozásról a Franklin Intézet Csak 1852-ben születik meg a valódi szabályozás… Addig összesen közel 5000 haláleset, és legalább ugyanennyi súlyos sérülés történt De ennyi baleset az soknak, vagy kevésnek számít? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

17 Mitől kazán a kazán? Hogy épüljön fel a kazán?
Milyen ötvözetekből készüljön? Milyen vastag legyen a fala? Kellenek-e rá biztonsági szelepek, és ha igen, hány darab? A 19. század elején és végén egész más válaszok születtek ezekre a kérdésekre! Az a kérdés, hogy mitől kazán egy kazán, nem önmagában technológiai kérdés! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

18 A kazán egykor és most A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

19 A felrobbanó kazánok esete
Egy kazán megbízhatósága, időtállósága, biztonságossága nem önmagában technológiai kérdés  és a válasz nem a technikai szükségszerűségekből adódik Ez már abból is látszik, hogy a választ törvényben szokás szabályozni (nem magától értetődik?!) A kazánok gyártásának folyamata csak látszólag kizárólagosan technikai kérdés: a kivitelezés a biztonságról alkotott társadalmi felfogásoktól függ! A válasz arra a kérdésre, hogy „Milyen legyen egy kazán?”, sokat változott a 19. század során, és távolról sem csak a mérnökök vitatkoztak róla A válasz alakulása egy hosszú és nehéz politikai küzdelem eredménye a hajózási vállalkozások álláspontjától az Amerikai Gépészeti Társaság egységes előírásáig A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

20 A felrobbanó kazánok esete
A kazán fogalmánál is többet változott az olyan kérdések felfogása/értékelése mint: Biztonság Emberélet Elfogadható kockázat A társas horizont és a technológia találkozásánál mindig kockázatokat és externáliákat látunk Hosszabb távon a határok nagy mértékben elmozdulhatnak: Az externáliák internalizálódnak A kockázatok átértékelődnek Az egész probléma teljesen más fényben mutatkozik meg később – mintha korábban nem lettek volna racionálisak… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

21 Technika és kockázat Hogy mit tekintünk egy adott technológia (opcionális, vagy kötelező részének) nem csupán technikai kérdés, ez mindig szélesebb társadalmi kontextusba ágyazódik: A technikai kód képezi le a társadalom kulturális horizontját a technikai tervezés szintjén A hatékonyság logikája csak egy szűk tartományon belül érvényesül, a trade-off szemlélet dilemmája nagyobb léptékben hamis Mai szemmel ha a biztonsági szelepek beszerelése a kazánba nem opcionális technológiai lehetőség: Ezek kispórolása nem trade-off, hanem bűncselekmény! Mai példa a személyautók biztonsága: Az erősebb karosszéria ma még extra, a biztonsági öv már nem opcionális, hanem kötelező! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

22 Technika és kockázat A „veszélyes-e egy technológia?” kérdése nem definit (úgy is mondhatnánk, aluldeterminált): attól függ, hogy milyen kontextusba ágyazódik! Veszélyesek-e a gőzkazánok? Attól függ mit tekintünk kazánnak… A „veszélyes-e az atomenergia?” kérdése attól függ, hogy mit tekintünk atomenergiának… Veszélyes-e az autó? A motor? A repülő? A géntechnológia? A klónozás? A torrentezés? A kérdést másként feltéve: autó-e a Trabant? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

23 Technika és kockázat A helyes döntések meghozatalához (egy jól működő demokráciában) látni kell a mélyebb kérdéseket: Hányféle atomerőmű létezik? Milyen biztosítékok vannak beépítve? Milyen környezetszennyezési problémákkal társul? Milyen alternatívák vannak? Tájékozott állampolgárok kellenek! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

24 A technológiai hatáselemzés története
A DDT nevű fertőtlenítőszert kiterjedten használták a 2. világháború után is – katasztrofális környezeti hatásaira csak a 60-as években mutattak rá A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 24

25 A kezdetek Problémák, konfliktusok a 60-as/70-es évek fordulóján:
68-as diákmozgalmak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban; : nukleáris kísérletek az Amchitka szigeten; 1971-ben a tiltakozás nyomán megalakul a Greenpeace; 1973: az első olajválság; 1974: jelentés a savas esőkről a Science-ben; Intézményes válaszok: 1968-ban megalakul a Római Klub: ez egy globális, nem üzleti alapon működő tanácsadó szervezet, 1972-ben kiadják A növekedés határai című dokumentumot 1972-ben az amerikai Szenátus létrehozza a Technológia Értékelési Hivatalt (Office of Technology Assessment) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 25

26 A technológiák tesztelése
A tesztelésre azért van szükség, mert a szóban forgó rendszerek (pl. modern táplálkozás, génmanipuláció, informatikai rendszer) túl bonyolultak; Amikor teszteljük egy technológia alkalmazásának káros/nem kívánt következményeit, a teszteléshez éppen az elkerülendő következményeket idézzük elő! A helyzet hasonlósága feltétele az eredmények megbízhatóságának: Ha a tesztelés túl közel megy a valóságos helyzethez, és a technológia veszélyes, akkor valóban katasztrófa történik…(pl. mérgezés, fajok pusztulása, informatikai rendszer összeomlása); Ha a tesztelés csak „kicsiben” modellezi az eseményeket, akkor hiába ment rendben minden, nem tudjuk, hogy a valós rendszerben is így fog-e működni – éppen azért teszteljük, mert túl bonyolult ahhoz, hogy előre tudjuk jelezni... A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 26

27 A. „Korai figyelmeztetés”
A technológiaelemzés Kongresszus által kitűzött egyik célja a „korai figyelmeztetés” (early warning) A „korai figyelmeztetés” helyessége azonban közvetlenül nem ellenőrizhető: Ha a figyelmeztetés ellenére folytatjuk a technológia használatát, akkor a „korai figyelmeztetés” értelmét veszti, hiába derül ki később, hogy helyes volt Ha viszont az előrejelzés nyomán megváltozik a technológia, akkor elkerüljük a katasztrófát – így viszont nem igazolható, hogy az valóban bekövetkezett volna A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 27

28 B. „Független” szakértői vélemények
A legújabb technológiák értékelése csak szakértők bevonásával történhet A technológia fejlesztésében részt vevő kutatók ismerik a legjobban a technológia kockázatait, ők rendelkeznek a vizsgálatához szükséges tudással, eszközökkel stb. A technológiákat ugyannak a tudományterületnek a szakértői értékelik, ugyanazon tudományos szempontok szerint, mint akik létrehozták, esetenként ugyanabban a kutatóintézetben... Például ez történik, amikor egy új géntechnológia veszélyességét ugyanabban a géntechnológiai laborban állapítják meg, ahol az adott technológia született A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 28

29 C. Collingridge-dilemma
David Collingridge: Social Control of Technology, 1980 Egy alapvető, feloldhatatlan feszültség húzódik meg a technikai hatáselemzés logikája mögött: Az új technológiák a bevezetésük idején még könnyen módosíthatók, alakíthatók: így a veszélyes irányok, hosszú távú problémák elvileg elkerülhetők… a veszélyek és a hosszú távú problémák azonban e korai szakaszban még nehezen láthatóak! A tapasztalatok halmozódásával a technológiák alkalmazásának következményei egyre könnyebben felismerhetőek A kifejlett technológiák azonban már nehezen módosíthatók: beágyazódtak a gyártástechnológia; a mérnök oktatásba; a társadalom mindennapjaiba ; A robbanómotor, a QWERTY, a Neumann-elv, stb. nem cserélhető le könnyen… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 29

30 A QWERTY története A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
30

31 A „DSK” 1932-ban August Dvořak és W. L. Dealey szabadalmaztatták a Dvořak-féle egyszerűsített billentyűzetet (DSK): A legtöbb gépírás sebességi világrekord birtokosa Az 1940-es években, az Egyesült Államok haditengerészeténél végzett kutatások eredményei azt mutatták, hogy a DSK megnövelt hatékonysága miatt egy gépíró áttanításának költségei teljes idejű foglalkoztatás esetén tíz munkanap után megtérülnek 1984-ben az Apple a IIC modellbe beépített egy kapcsolót, amellyel DSK-ra lehet váltani, mert szerintük is 20-40%-kal gyorsabban lehet vele gépelni, de nem sokat használják Miért nem terjedt el a DSK? Pedig 1909 és 1924 között hét módosítást hajtottak végre a standard billentyűzeten… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

32 Az első „Író Gép” 1867-ben Christopher Latham Sholes szabadalmat nyújtott be az írógépre: Mechanikus írógépeket a 18. század eleje óta készítettek, de az első kereskedelmi forgalomban sikeres írógépet a nyomdász és ezermester Sholes építette az 1860-as években, barátai, Carlos Glidden és Samuel W. Soule segítségével; Az írógép még számos problémával küszködött: A betűk alulról ütődtek a papírra, ezért az írás nem volt azonnal látható A lapos papírtovábbítót idővel a maihoz hasonló hengerre cserélték, de a megírt szöveget továbbra sem lehetett látni Gyors gépelésnél a betűkarok könnyen összeütköztek és összeakadtak. Ha ez írófelület közelében történt, akkor minden további billentyűmozdulat ugyanazt a betűt ütötte a papírra. A papírt viszont rendszerint csak a sor végén nézte meg a gépíró… A találmány ebben a formában még alkalmatlan volt a piaci forgalmazásra A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

33 A Remington-QWERTY A mai kiosztás evolúciója:
Az eredeti modellen még az ábécé szerint voltak elrendezve a betűk 1867-ban Sholes társult a tőkés James Densmorral, és további hat éven át fejlesztette a gépet… Sholes az összeakadás gyakoriságát csökkentendő próba-szerencse alapon átrendezgette a billentyűket, így alakult ki a mai QWERTY szabványhoz közelítő négysoros, nagybetűs billentyűzet 1873-ban Densmorenak sikerült eladnia a Sholes-Glidden írógép gyártási jogait az E. Remington és Fiai fegyvergyártó cégnek A Remingtonnál kicserélték a pontot az R-rel, ezzel a felső sorba a QWERTYUIOP került Így lett az egyik legkönnyebben leírható szó a termék neve: „TYPE WRITER” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

34 A Remington-QWERTY Az 1870-es évek a gazdasági hanyatlás évei az Egyesült Államokban A Remington írógépének piaci helyzete a 1880-as évek elején rendkívül bizonytalan volt A válság után megindult az értékesítés, és 1881-ben elérte az darabot, de a teljes állomány még néhány évvel később is alig érte el az 5000 darabot… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

35 A Remington versenytársai
Eközben azonban a Remingtonnak egyre komolyabb versenytársai akadtak: Megjelentek a nyomtatási pontot láthatóvá tévő, lefelé vagy szemből csapó billenő karral ellátott szerkezetek 1872-ben Thomas Edison szabadalmaztatta a villamos nyomtatókerekes szerkezetet, amely kiküszöbölte a billenő karok összeakadását (ez lett a későbbi telex alapja) 1879-ben került piacra a második írógép: feltalálója, Lucien Stephen Crandall a betűket egy hengerpaláston helyezte el A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

36 A Remington versenytársai
Hammond és Blickensderfer kialakította az „Ideal” billentyűzet: ezen a DHIATENSOR betűk kerültek az alsó sorba Ez a tíz betű az, amelyekből az angol nyelv szavainak több mint 70%-a összeállítható A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

37 A QWERTY győzelme Az 1880-as években kezdődött írógép-boom során több gyártó, modell és billentyűkiosztás állt versenyben a Sholes-Remington-féle QWERTY-vel Az 1890-es évek közepére nyilvánvalóvá vált, hogy nincsen semmilyen technológiai érv, amely a QWERTY uralmát indokolná Ennek ellenére az Egyesült Államok írógépiparában egyre inkább szabvánnyá vált a „Universal” néven emlegetett négysoros QWERTY billentyűzetkiosztás 1895 és 1905 között a nem billenőkaros gépek főbb gyártói is átálltak az „Ideal” helyett „Universal”-ra A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

38 QWERTY-be zárva A 20. század elejére az írógép technológia bezárult a QWERTY-kiosztásba (locked-in): Ennek oka a gazdasági és technológiai rendszer összefonódása: Méretgazdaságosság Technikai összekapcsoltság A beruházások kvázi visszafordíthatatlansága A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

39 Technikai összekapcsoltság
Az 1880-as évek vége felé megjelent a tízujjas vakírás: Ez a korábbi négyujjas „keres és leüt”- módszer helyére lépett, és lényegesen gyorsabb volt A módszer a kezdetektől a QWERTY- re fejlesztették (mivel ez volt a leginkább elterjedt)… A gépírókat elsősorban vállalatok alkalmazták, akik a meglévő gépírástudással arányosan keresték a gépíróképességgel rendelkezőket A vakírás tanítása viszont a gépírók iránti kereslet arányában alakult A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

40 Kvázi-visszafordíthatatlan beruházások
A vakírási készségek egyfajta befektetések, amelyek csak a megfelelő billentyűzet-kiosztású írógép használatával térülnek meg: Az 1880-as évekre a nem billenő karos írógépek kiszabadították a technológiát a Remington egyeduralmából  a billentyűzet-átalakítás költsége is lényegesen lecsökkent Viszont a tízujjas vakírás elterjedésével a gépírás-tudás átalakítása vált nagyon költségessé  végül ez zárta be a technológiát a QWERTY-be! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

41 A technológia előrejelzés problémái
Az esettanulmányokban tárgyalt problémák mögött az előrejelzés két funkciójának összekeveredése áll: Megalapozott döntéseket csak alaposan tesztelt elméletek alapján akarunk hozni; Az elméletek tesztelése azonban maga is döntés, ami gyakran emberi és pénzügyi erőforrásokat igényel, és kockázatokat jelent; A Technológiaértékelési Hivatal működésének tanulságai: A technológia fejlődésében rejlő veszélyek sokkal kevésbé jósolhatók előre, mint a '70-es években feltételezték! A fejlesztés folyamatos követésével mérsékelhetők a lehetséges kockázatok! A Hivatalt 1994-ben megszüntették… A technológiaértékelés azóta önálló szakterületté vált A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 41

42 A társadalom és a döntéshozók
A döntési helyzet más viszonyt jelent a politikus és a társadalom számára: A politikus számára belső- aktív A társadalom számára külső- passzív A döntés: A társadalom számára veszély A döntéshozó számára kockázat A kölcsönös meg nem értés gyakran nem csak az ismeretek, hanem a nézőpont eltéréséből is adódik A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 42

43 A társadalom és a döntéshozók
Megoldási lehetőségek: A szakértelem mibenlétének vizsgálata és pontosabb megértése: A szakértőség fokozatainak feltárása az ezekhez hasonló kérdések hatékonyabb kezelése érdekében A civilek bevonásának technikái: Alulról szerveződő civil mozgalmak és szervezetek elérése A civilek szakértői tudásának felhasználása, mozgósítása Civil döntéshozatal Ezekről lesz még szó… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 43