Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fenntarthatóság társadalmi aspektusai ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fenntarthatóság társadalmi aspektusai ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel."— Előadás másolata:

1 A fenntarthatóság társadalmi aspektusai ÁROP Tudásalapú közszolgálati előmenetel

2 A fenntarthatóság társadalmi aspektusai A FENNTARTHATÓSÁG TÁRSADALMI ASPEKTUSAI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Közszolgálat és fenntarthatóság tudományos konferencia ÁROP Tudásalapú közszolgálati előmenetel A jó állam mérhetősége -- A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jó Állam Kutatóműhelyének szervezésében, június 4. NKE Zrínyi Miklós Egyetemi Campus és Laktanya Zrínyi terme

3 Vázlat A környezet, mint rendszer – az 1970-es évek óta fókuszban Rendszerösszefüggések 1: H Daly és R Constanza kétosztatú rendszere Rendszerösszefüggések 2: Triple bottom line - vagy pillérek A Bruntland-definició és térbeli kiterjesztése Az Human Development Index és az ökológiai lábnyom Rendszerösszefüggések 3: a háromosztatú rendszer KHV és SKV – a stratégiai környezeti vizsgálat keretei Fenntarthatósági vizsgálat keretei és lehetőségei

4 Fenntarthatósági vizsgálat (FV ill. SA) NFFS FENNTARTANDÓ ERŐFORRÁSOK 1-4 KÖZIGAZGATÁSI /*VÉDELMI ÁGAZAT CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 1-X Emberi erőforrások Társadalmi erőforrásokTermészeti erőforrások Gazdasági erőforrások Népesség Egészség Tudás Társadalmi kohézió erősítése Bizalom infrastruktúrája Munka társadalmi körülményei Családi értékek erősítése Múlt öröksége ápolása Kulturális szolgáltatások Biodiverzitás és megújuló természeti erőforrások Embert érő környezeti terhelés csökkentés Gazdálkodás a nem-megújuló természeti erőforrásokkal Vállalkozói tőke és innováció erősítése Foglalkoztatás bővítése Költségvetési politika Életpálya-finanszírozás O1 Közlekedési igények keletkezése és a módválasztás befolyásolása az ésszerű mobilitás érdekében O2 Meglévő közlekedési hálózat ill. közlekedési infrastruktúra adottságainak jobb kihasználása O3 Közösségi közlekedés hálózatának és szolgáltatásainak fejlesztése O4 Közúti és kerékpáros közlekedés hálózatának és létesítményeinek fejlesztése P6 Közösségi közlekedés jármű- és eszközállományának korszerűsítése, fejlesztése P7 Érzékeny térségeket mentesítő közúthálózat fejlesztéseés kerékpárhálózat bővítése P8 Közúti és kerékpáros közlekedés egyes létesítményeinek fejlesztése P9 Regionális városi közlekedés hálózati kapcsolódások és szolgáltatási feltételek fejlődésének elősegítése P10 Regionális közlekedési egyöttműködés intézményrendszere kialakulásának támogatása P11 Személyközlekedési nagytérségi kapcsolatok fejlődésének támogatása

5 A környezet, mint rendszer SYSTEMENVIRONMENT

6 SYSTEMENVIRONMENT A környezet, mint rendszer

7 SYSTEMENVIRONMENT A környezet, mint rendszer

8 SYSTEMENVIRONMENT A környezet, mint rendszer

9 Rendszerösszefüggések (H Daly) Herman Daly: az (erős) fenntarthatóság három kritériuma: (1) Amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg a környezet befogadó/feldolgozó képességét (2) Amit a környezetből (megújulót) kitermelünk, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő-képességét (3) A nem-megújuló erőforrások felhasználásának a mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk őket megújuló erőforrásokkal S E

10 Rendszerösszefüggések (R Constanza)

11 A „három krumpli” Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi, gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG Rendszerösszefüggések (pillérek)

12 A „három krumpli” Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi, gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG Rendszerösszefüggések (pillérek)

13 A fenntarthatóság összetevői rendszerösszefüggésbe rendezve Erős fenntarthatóság:: a környezeti korlátokat önmagukban be kell tartani KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG Rendszerösszefüggések (pillérek)

14 ENSZ Bruntland jelentés (Közös jövőnk 1987) definíció: „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk lehetőségét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” Intergenerációs szolidaritás Térbeli kiegészítés „Olyan fejlődés, amely kielégíti az itt élők szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a máshol élők lehetőségét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” Intra-generációs szolidaritás + térbeli önvédelem szükségessége ( Manuel Castells: helyek tere – áramlások tere ) Bruntland definíció (pillérek)

15 Rendszerösszefüggések ( HDI és lábnyom ) Human Development Index (HDI) /ENSZ 1990/. Ez a mutató az egészségi állapot, az iskolázottság és a gazdagság kombinálásával méri az egyes országok fejlettséget, az egyoldalúan pénzbeli értéket kifejező GDP alternatívájaként. A hektárban mért ökológiai lábnyom azt a biológiailag termékeny földterületet és víz-felületet jeleníti meg, amely ahhoz szükséges, hogy a népesség által elfogyasztott források regenerálódjanak, és az ehhez tartozó hulladékmennyiség elnyelődjön.

16 Rendszerösszefüggések ( HDI és lábnyom )

17 Hová Honnan A gazdaság szektorai Ökológiai alrendszer A gazdaság szektorai „Konvencionális” közgazdaságtan Környezet (-szennyezés) – gazdaságtan, ipari ökológia és a környezeti hatásvizsgálat vonatkozó részei Ökológiai alrendszer Erőforrás gazdaságtan és a környezeti hatásvizsgálat vonatkozó részei „Konvencionális” ökológia A gazdasági, társadalmi és környezeti alrendszerek és a közöttük lévő kapcsolatok Forrás: Constanza, R., Daly, H. E. and Bartholomew. J. A. (1991) Goals, agenda, and policy recommendations for ecological economics. In R. Constanza (ed.), Ecological economics: The science and management of sustainability, pp. 1–20. New York: Columbia University Press nyomán Rendszerösszefüggések (pillérek)

18 Hová Honnan A gazdaság szektorai A társadalmi alrendszer Ökológiai alrendszer A gazdaság szektorai „Konvencionális” közgazdaságtan Munkabérek és jóléti rendszerek: nyugdíj, családi pótlék és segélyek Környezet (-szennyezés) – gazdaságtan, ipari ökológia és a környezeti hatásvizsgálat vonatkozó részei A társadalmi alrendszer Munkaerő- gazdálkodás „Konvencionális” szociálpszichológia és szociológia Urbanizáció, vidékfejlesztés, környezetpszichológia Ökológiai alrendszer Erőforrás gazdaságtan és a környezeti hatásvizsgálat vonatkozó részei Élelmezéstudomán y, vízellátás, „Konvencionális” ökológia A gazdasági, társadalmi és környezeti alrendszerek és a közöttük lévő kapcsolatok Forrás: Constanza, R., Daly, H. E. and Bartholomew. J. A. (1991) Goals, agenda, and policy recommendations for ecological economics. In R. Constanza (ed.), Ecological economics: The science and management of sustainability, pp. 1–20. New York: Columbia University Press nyomán jelentős saját kiegészítéssel Rendszerösszefüggések (pillérek)

19 Hatásvizsgálatok

20 Beruházások környezeti hatásvizsgálata (hátrálás a prevenciós skálán) Eleinte a hulladékkal és a környezeti kibocsátásokkal foglalkoztak „Csővégi” környezetvédelem A gyártott termék maga is meghatározza a hatásokat Már a gyártási eljárás determinálja a környezeti hatásokat Már a beruházás idején sok minden eldől „Beruházások környezeti hatásvizsgálata” KHV

21 Beruházások környezeti hatásvizsgálata (KHV ill. EIA) 1995 óta Magyarországon is előírás vonatkozik rá. Kötött eljárási rendje van projektekre, (beruházásokra) vonatkozik, környezeti kibocsátásokat – megengedett limitekhez mér (ez a KHV lelke, a „hatásmátrix”) környezetvédelmi szakemberek művelik, rögzített lépésekből áll, ami jól számon kérhető.

22 A HATÁS-MÁTRIX Környezeti elemek a terhelhetőségi limitjeikkel Tevékenységek a környezetre kifejtett hatásaikkal (kibocsátások, igénybevételek) Beruházások környezeti hatásvizsgálata (KHV ill. EIA)

23 Stratégiai környezeti vizsgálat (SKV ill. SEA) Stratégiai környezeti vizsgálat tervekre, programokra és szakpolitikákra vonatkozik, tervezési célokat – (környezeti) célkitűzésekhez mér az adott szakterülethez értő teameket igényel, egyelőre nincsen kialakult eljárásrendje. A fenntarthatóság minősítésére alkalmas új eszköz stratégiai? környezeti? vizsgálat?

24 A KÖVETKEZMÉNY- MÁTRIX Környezetpolitikai célok (Fenntarthatósági célok) A stratégia cél- és prioritásrendszere célok, programok, feladatok Stratégiai környezeti vizsgálat (SKV ill. SEA)

25 KHV versus SKV KHV Alanya: projektek, (beruházások) Tárgya: környezeti igénybevételeket és terhelé- seket, valamint ezek hatásait viszonyítja környezeti határértékekhez. Felépítése: előírásban rögzített eljárási lépések SKV Alanya: szakpolitikák, tervek, programok (=’stratégiák’, policy-plan-program ‘ppp’) Tárgya: a stratégiákban megjelenő célkitűzéseket elemzi a fenntarthatósági célokkal való összhang szempontjából Felépítése: nem rögzült, várhatóan teljesen nem is egységesíthető

26 A KÖVETKEZMÉNY- MÁTRIX Fenntarthatósági célok A közigazgatás, ill. más szektorok cél- és prioritásrendszere célok, programok, feladatok Fenntarthatósági vizsgálat (FV ill. SA)

27 KÖRNYEZETI TEMATIKUS CÉLPROGRAMOK 1-8 KÖZIGAZGATÁSI / -VÉDELMI ÁGAZAT CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 1-X Környezettudatos szemlélet Éghajlatváltozás Környezet és egészség Környezetminősége, terület- és földhasználat, talajvédelem Biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem Vizeink védelme és fenntartható használata Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság – rendkívüli és katasztrófa helyzetek O1 Közlekedési igények keletkezése és a módválasztás befolyásolása az ésszerű mobilitás érdekében O2 Meglévő közlekedési hálózat ill. közlekedési infrastruktúra adottságainak jobb kihasználása O3 Közösségi közlekedés hálózatának és szolgáltatásainak fejlesztése O4 Közúti és kerékpáros közlekedés hálózatának és létesítményeinek fejlesztése P6 Közösségi közlekedés jármű- és eszközállományának korszerűsítése, fejlesztése P7 Érzékeny térségeket mentesítő közúthálózat fejlesztéseés kerékpárhálózat bővítése P8 Közúti és kerékpáros közlekedés egyes létesítményeinek fejlesztése P9 Regionális városi közlekedés hálózati kapcsolódások és szolgáltatási feltételek fejlődésének elősegítése P10 Regionális közlekedési egyöttműködés intézményrendszere kialakulásának támogatása P11 Személyközlekedési nagytérségi kapcsolatok fejlődésének támogatása

28 Fenntartható Fejlődés Keretstratégia NFFS (2013) A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia A négy alapvető erőforrás, amelyet fenn kell tartani: Emberi erőforrások (népesség, egészség, tudás, társadalmi kohézió) Társadalmi erőforrások (a bizalom infrastruktúrájának erősítése, a munka társadalmi körülményei, a családi értékek erősítése, a múlt örökségének ápolása, kulturális szolgáltatások) Természeti erőforrások (biodiverzitás és megújuló természeti erőforrások, az embert érő környezeti terhelések csökkentése, gazdálkodás a nem megújuló természeti erőforrásokkal), Gazdasági (fizikai) erőforrások (a vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése, költségvetési politika és az államadósság csökkentése, életpálya-finanszírozás)

29 Fenntarthatósági vizsgálat (FV ill. SA) NFFS FENNTARTANDÓ ERŐFORRÁSOK 1-4 KÖZIGAZGATÁSI / *VÉDELMI ÁGAZAT CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 1-X Emberi erőforrások Társadalmi erőforrásokTermészeti erőforrások Gazdasági erőforrások Népesség Egészség Tudás Társadalmi kohézió erősítése Bizalom infrastruktúrája Munka társadalmi körülményei Családi értékek erősítése Múlt öröksége ápolása Kulturális szolgáltatások Biodiverzitás és megújuló természeti erőforrások Embert érő környezeti terhelés csökkentés Gazdálkodás a nem-megújuló természeti erőforrásokkal Vállalkozói tőke és innováció erősítése Foglalkoztatás bővítése Költségvetési politika Életpálya-finanszírozás O1 Közlekedési igények keletkezése és a módválasztás befolyásolása az ésszerű mobilitás érdekében O2 Meglévő közlekedési hálózat ill. közlekedési infrastruktúra adottságainak jobb kihasználása O3 Közösségi közlekedés hálózatának és szolgáltatásainak fejlesztése O4 Közúti és kerékpáros közlekedés hálózatának és létesítményeinek fejlesztése P6 Közösségi közlekedés jármű- és eszközállományának korszerűsítése, fejlesztése P7 Érzékeny térségeket mentesítő közúthálózat fejlesztéseés kerékpárhálózat bővítése P8 Közúti és kerékpáros közlekedés egyes létesítményeinek fejlesztése P9 Regionális városi közlekedés hálózati kapcsolódások és szolgáltatási feltételek fejlődésének elősegítése P10 Regionális közlekedési egyöttműködés intézményrendszere kialakulásának támogatása P11 Személyközlekedési nagytérségi kapcsolatok fejlődésének támogatása

30 A fenntarthatóság társadalmi aspektusai Fenntarthatóság Első állítás: a fenntarthatóság átfogja a környezeti, a társadalmi és a gazdasági alrendszereket. Második állítás: a fenntarthatóságon belül a környezeti, a társadalmi és a gazdasági pillérek nem egyenlő fontosságúak, hanem meghatározóak a környezeti korlátok. Harmadik állítás: a fenntarthatóság egyszerre időbeli és térbeli viszonyrendszer. Negyedik állítás: a fenntartható működésnek vannak külső feltételei (az erőforrás-felhasználást és a szennyezéseket szabályozzák) és ugyancsak vannak belső feltételei: a rendszer képes kell legyen érzékelni a környezetből érkező visszacsatolásokat, és képes kell legyen ennek megfelelően módosítani a saját rendszerműködését.

31 A fenntarthatóság társadalmi aspektusai KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Közszolgálat és fenntarthatóság tudományos konferencia ÁROP Tudásalapú közszolgálati előmenetel A jó állam mérhetősége -- A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jó Állam Kutatóműhelyének szervezésében, június 4. NKE Zrínyi Miklós Egyetemi Campus és Laktanya Zrínyi terme


Letölteni ppt "A fenntarthatóság társadalmi aspektusai ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések