Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A képi kifejezéspszichológia különböző módszereinek alkalmazása a pszichiátriai ellátásban Takács Marianna P PBO Szentgotthárd 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A képi kifejezéspszichológia különböző módszereinek alkalmazása a pszichiátriai ellátásban Takács Marianna P PBO Szentgotthárd 1."— Előadás másolata:

1 A képi kifejezéspszichológia különböző módszereinek alkalmazása a pszichiátriai ellátásban
Takács Marianna P PBO Szentgotthárd 1

2 Képi kifejezéspszichológia
A képi kifejezéspszichológia tárgya a hermeneutikai rendszer négy komponenstípusa közti dinamikus, reciprok tranzakció, vagyis a kép, a szituáció, az alkotó és a befogadó egymást hermeneutikai nézőpontból folytonosan újradefiniáló tranzakciója. A képi kifejezéspszichológia a belső állapot külső, idiografikus jellegű manifesztációja. A képi kifejezést produktumra és folyamatra osztjuk fel; a képet és genezisét externalizált, kognitív-affektív struktúrának tekintjük, négy tipikus összetevővel: (1) expresszív viselkedés, (2) a franki értelemben vett projekció, (3) kommunikáció, (4) tudattalan projekció. A pszichológia eszköztárának szinte teljes skáláját felhasználja. A legtöbb közlemény keresztmetszeti és utánkövetéses vizsgálatot, patográfiát vagy kazuisztikát tartalmaz; a vizsgálóeszközök között elterjedtek a projektív módszerek.

3 A képi kifejezéspszichológia tesztmódszerei
(1) összetett rajztesztek: ház-, fa-, állat-, ember-, szabadrajz-teszt (HTAPPF) színes, dinamikus rajzvizsgálat (DRV) (2) emberrajz-tesztek: Machover-féle emberrajz-teszt (DAP); Koppitz-féle emberrajz-teszt (HFD); „Ember az esőben” ;Nyolcszoros Újrarajzolási Teszt (8CRT); emberpár-rajzteszt (3) farajz-tesztek: Koch-féle farajz-teszt; Bolander-féle farajz-teszt; Stora-féle farajz-teszt; négyfa-teszt (fa, másik fa, képzeletbeli fa, beteg fa); háromfa-teszt; facsalád-rajz; fa vihar előtt, viharban és vihar után technika (4) családrajzok és kapcsolódó témák: projektív anya-gyermek rajz; madárfészek rajz (BND); ötlépéses terápiás intervenciós modell (5) kinetikus rajztesztek: kinetikus családrajz (KFD); regrediált kinetikus családrajz (RKFD); kinetikus kórházrajz (KHD); kinetikus munkahelyrajz (KBD)

4 A képi kifejezéspszichológia tesztmódszerei
(1) összetett rajztesztek: ház-, fa-, állat-, ember-, szabadrajz-teszt (HTAPPF) színes, dinamikus rajzvizsgálat (DRV) (2) emberrajz-tesztek: Machover-féle emberrajz-teszt (DAP); Koppitz-féle emberrajz-teszt (HFD); „Ember az esőben” ;Nyolcszoros Újrarajzolási Teszt (8CRT); emberpár-rajzteszt (3) farajz-tesztek: Koch-féle farajz-teszt; Bolander-féle farajz-teszt; Stora-féle farajz-teszt; négyfa-teszt (fa, másik fa, képzeletbeli fa, beteg fa); háromfa-teszt; facsalád-rajz; fa vihar előtt, viharban és vihar után technika (4) családrajzok és kapcsolódó témák: projektív anya-gyermek rajz; madárfészek rajz (BND); ötlépéses terápiás intervenciós modell (5) kinetikus rajztesztek: kinetikus családrajz (KFD); regrediált kinetikus családrajz (RKFD); kinetikus kórházrajz (KHD); kinetikus munkahelyrajz (KBD)

5 (6) többszemélyes rajzvizsgálat: közös rajzvizsgálat (DTM)
(7) firkatesztek és spontán firkák: Meurisse-firkateszt; Grätz-firkateszt; Kutash és Gehl-firkateszt (8) színes rajztesztek: Rapp-féle színteszt; Színkulcs-teszt stb., (9) speciális rajztesztek: nemlétezőállat-rajzteszt (NEAT); Hatvan Másodperces Rajzteszt (SSDT); projektív útrajz; többdimenziós rajzteszt (MDDT); élettér-teszt; ujjal festés; időrajzok; órateszt

6 Hatvan Másodperces Rajzteszt
,,Rajzolj egy kört, ami TÉGED jelképez!” „Ábrázold MAGADAT ÉS PÁRODAT!” LEGJOBB BARÁTODAT, ÉDESAPÁDAT, ÉDESANYÁDAT, TESTVÉREDET, a számodra IDEÁLIS PARTNERT, AKIVEL KONFLIKTUSBAN ÁLLSZ, A LEGFONTOSABB, BELSŐ PROBLÉMÁDRA, AZ ELŐBBI PROBLÉMÁT EGY ÉV MÚLVA, MAGADAT ÉS PÁRODAT ÖT ÉV MÚLVA, GYENGE ÉNEDET ÉS ERŐS ÉNEDET, BOLDOGSÁGOT, PÉNZT, SZEXUALITÁST, egy ÁLTALAD VÁLASZTOTT FOGALMAT egy-egy körrel! Az SSDT színes változatában a vizsgált személy 18 szín közül választhat A teszt adott esetben kiegészíthető a „gyermek” reláció beillesztésével, illetve speciális célokhoz átalakítható (például „főnök”, „munkatársaid”). Az új feladatok beillesztése a hatodik feladat után ajánlott; legfeljebb húsz relációval érdemes dolgozni. 6

7 SSDT Értelmezés: a körök mérete,távolsága,átfedése,tartalmazóviszony,alak,pozíció.Majd az egyes feladatok felszólító jellege szerint. pl.mekkora a konfliktus az énhez képest,idővel hogyan változik,az énen kívülre helyezi-e Bizonyos feladatok együttelemzése pl.partnerkörök (1,2,7,11-párkapcsolat megélése,párkapcsolati szükséglet

8 Az élettér-teszt elemzéséhez használt objektív mutatók
1. A motívumok száma (O, objects), 2. a motívumok típusa (P, I, Th: people, ideas, things), 3. az összekötő vonalak száma (C, connecting lines), 4. a kötődési index (C/O), 5. az áthúzások száma (Cr, crossbars), 6. szeparációs index (Cr/C), 7. a motívumok éntől mért távolságainak átlaga, 8. a távolságok különbségeinek átlaga, 9. a motívumok rajzolási sorrendje, elhelyezése és mérete. Az egyéb mutatók közé tartozik pl. a térhasználat, a differenciáltság foka, a rendezettség, a nyitottság, az érzelmi-hangulati tónus, a szimbólumok. pszichoanalitikus szemléleti keretben vizsgálja a tárgykapcsolatokat és számszerű mutatóval jellemzi őket. A tesztben a vizsgált személy szimbolikus életterében az emberi kapcsolatokat ábrázolja egyszerű szimbólumok formájában, olyan vonalakkal kötve össze őket, melyek száma és távolsága a kapcsolat fontosságát fejezi ki 8

9 Méret:intrapszichés fontosság
Számszerű adatok a személy kapcsolati profiljáról(kötődés-tárgykapcsolat). Összekötő vonalak száma:Interperszonális kapcsolatok,beillszkedés, kötődési problémák,feldolgozatlan kapcsolati problémák, Szeparációs index:a kötődési index ellentéte, kapcsolati agresszió,szeparáció elfojtása,elutasítása Méret:intrapszichés fontosság Éntől mért távolság:kontaktusigény,érzelmi hőfok,korai tárgykapcsolati traumák Kötődési index:a tárgykapcsolatok átlagos erőssége 9

10 Élettér vizsgálati eredmények
* Az anyagyilkosok élettere a szokásosnál is szűkebb motívum kört tartalmaz, viszont az átlagosnál több a családtagok és a tárgyak (38%) száma. * A megrajzolt összes motívum 37% -a személy. A megjelenített személyek 65%- a családtag. Három vizsgálati alany ábrázolta saját édesanyját is, felidézve tettének körülményeit. * Kiemelt figyelmet érdemel a ház (18%-os) ábrázolása, mely a régi és a vágyott otthont szimbolizálta. * A jó ételt, mint pszichoanalitikus értelemben vett jó anyafontosságát 3,44% emelte ki. 10

11 Az anya-gyerek rajzteszt
„Rajzolj egy anyát gyermekével!” A legfontosabb kérdések a következők: 1. Kik vannak a rajzon? (melyik az anya, melyik a gyerek) 2. Hány évesek? 3. Mit csinálnak éppen? (mindkettő) 4. Ki fordul a másik felé? 5. Ki akar jobban kapcsolódni a másikhoz? 6. Számozd be őket a rajzolás sorrendjében! Konfliktusindikátorok: Agresszió, rivalizálás (gyerek nagyobb) Kapcsolódás hiánya (minden vonatkozásban) Kapcsolódás elkerülése, menekülés Nyitott száj, fogak Mindkét alak gyermek Gyermeki testarányok, rajzi jegyek (pl. gombok, köldök) Azonos figurák (self és selfobjekt azonos percepciój) Kapaszkodás, függés, csimpaszkodás

12 12

13 Az anya-gyerek rajzteszt
Konfliktusindikátorok: Agresszió, rivalizálás (gyerek nagyobb) Kapcsolódás hiánya (minden vonatkozásban) Kapcsolódás elkerülése, menekülés Nyitott száj, fogak Mindkét alak gyermek Gyermeki testarányok, rajzi jegyek (pl. gombok, köldök) Azonos figurák (self és selfobjekt azonos percepciój) Kapaszkodás, függés, csimpaszkodás

14 Az életellenes cselekményt elkövetők anya-gyerek rajzainak vizsgálati eredménye
1. Az életellenes cselekményt elkövetőknek fejlettebb személyiségszintű az emberábrázolása (rajztípus), (az IMEI dolgozóinak kutatása is). 2. Néhányuk az anya-gyerek kapcsolatban dominánsabb személynek éli meg magát (méretarány). 3. Előfordult, hogy önmagukat a valós életkoruknál is idősebb gyermeknek ábrázolták (gyermeki pozícióban maradtak). 4. Nagyfokú az anyához való kapcsolódási vágyuk (40%), erős az anya gyermekéhez való kötődése (20%) is. (Ki fordul a másik felé?) 5. Nem tudnak kiválni az anya-gyerek egységből /a szeparáció gyengesége vagy a korai, drasztikus szeparáció miatt/. (azonos self-selfobjekt). 6. Az anyával való viszonyukat ambivalensnek jellemezték. 7. Dominancia harc az anyával (méretarány, agresszió). 14

15 Ötlépéses intervenciós modell
Rajzoljon egy nagy kört a lapra és képzelje el, hogy ez a nagy kör jeleníti meg az Ön életét, amilyen most éppen. Rajzoljon kisebb köröket, amelyek azokat az embereket jelentik, akik fontosak Önnek – családtagok, barátok, ellenségek, szomszédok, bárki, akit szeretne ábrázolni. Az embereket ábrázoló körök lehetnek a nagy körön belül vagy azon kívül, összeérhetnek, átfedhetik egymást vagy lehetnek távol egymástól. Rajzolhatja kicsire vagy nagyra őket, attól függően, hogy mennyire fontosak. Bárki rajta lehet a lapon, akár él, akár nem, lehet a családhoz tartozó vagy azon kívüli személy is. Rajzolja bele önmagát is a körbe! Az embereken kívül életének más fontos területeit is ábrázolja, kedvenc elfoglaltságait, háziállatot, Istent vagy bármit. Írjon kezdőbetűt (vagy teljes nevet) minden körhöz, hogy később is tudja, mit ábrázolt vele. Fontos, hogy problémáit, betegségét is lerajzolja, arra a helyre, ahová tartoznak. Bárhogyan rajzolhat, nincs jó vagy rossz megoldás.”

16 Ötlépéses intervenciós modell
A v.sz. távolabbról tekintett önmagára,életére. • Felismerte aktuális problémáinak,betegségének kapcsolatát,összefüggéseit jelenlegi és múltbéli tényezőkkel (szenvedélybetegségének következményei). • Felismerések tudatosítása (múlt-jelen összevetése,a közelmúlt pozitív változásai) • Kivitelezhető cselekvések megfogalmazása a jövőre vonatkozóan. 16

17 Első lépés: fenomenológiai leírás: kliens elmondja, mit rajzolt, a terapeuta nem kérdez, csak figyel támogató attitűddel. Második lépés: tisztázó kérdések: a terapeuta kérdez a körök méretéről, átfedéséről, a köztük levő távolságról, stb. (felismerésekre jut). A terapeuta nem javasol változtatást, csak tisztázó kérdéseket tehet fel. Harmadik lépés: lehetőségek: a terapeuta megkérdezi a klienst, hogy tetszik-e neki a rajz, elégedett-e vele, szeretne-e valamit megváltoztatni rajta („madártávlatból”). Negyedik lépés: a betegség (problémák, tünetek). Ha a kliens nem rajzolta le őket, akkor a terapeuta instrukcióba adja.,„Mi változik, ha kisebbé varázsoljuk a betegséget, összezsugorodik és hatásai csökkennek?”, „Milyen dolgok vagy kapcsolatok kezdenek el növekedni helyette?”A terapeuta nem ad tanácsot és nem értelmez. Ötödik lépés: az időperspektívát terjeszti ki a terapeuta: „Ha két évvel korábban találkoztunk volna, mielőtt még megjelentek a tünetek, és akkor rajzolt volna, akkor hogyan nézett volna ki ez a kép? Újra is rajzolhatja a képet.” A jövő: „Mit szeretne, hogyan nézzen ki ez a kép egy év múlva? Hogyan rendezi át a köröket a kívánt változásokhoz?” „Milyen erőforrásait (képességeit, tapasztalatait) használja fel hozzá?” Pozitív szuggesztióval zárul az ülés: „A vizsgálatok szerint ez a teszt előrejelzi a változást”. Második lépés: (felismerésekre jut). Harmadik lépés:A klinikus ezt segíti azzal, hogy lehetőségeket vet fel, például: mi lenne, ha közelebb kerülne egymáshoz ez a két kör? Ha szorosabb lenne a kapcsolat? Bekerülhetnek-e ezek a kis körök a nagy körbe? Ha ez a kapcsolat megváltozna, akkor mi történne ezzel a másikkal? Negyedik lépés Ez instrukció a probléma elfogadásának belső műveletét készíti elő „Melyik személyt vagy kapcsolatot befolyásolja ez, és milyen módon?”,„Mi változik, ha kisebbé varázsoljuk a betegséget, összezsugorodik és hatásai csökkennek?”, „Milyen dolgok vagy kapcsolatok kezdenek el növekedni helyette?”, „Milyen kapcsolatok lesznek szorosabbak – vagy esetleg távolibbak?” A terapeuta nem ad tanácsot és nem értelmez. Kérdései csak tisztázó kérdések. Ötödik lépés: terapeuta megbeszéli vele a különbségeket és a kliens felismeréseit. Ezután visszatérnek az első rajzhoz, és a jövő következik: „Mit szeretne, hogyan nézzen ki ez a kép egy év múlva? Hogyan rendezi át a köröket a kívánt változásokhoz?” a terapeuta folytatja: „Ha csak egyetlen dolgot változtathat meg, egyetlen apró dolgot ezen a lapon, akkor min változtat?”„Hogyan fog hozzá?”-könnyen elvégezhető cselekvés- a terapeuta a következő kérdésekkel segíthet: „Mi legyen helyette?” (a probléma helyett), „Hogyan akarja elkezdeni?”, „Milyen erőforrásait (képességeit, tapasztalatait) használja fel hozzá?”, esetleg „Milyen segítséget keres még hozzá?”. Végül a terapeuta ezzel a pozitív szuggesztióval zárja az ülést: „A vizsgálatok szerint ez a teszt előrejelzi a változást”. 17

18 18

19 HTAPF- teszt Instrukciók: 1.Rajzoljon egy házat! 2. Rajzoljon egy fát!
3.Rajzoljon egy állatot! 4.Rajzoljon egy embert! 5.(Ha férfit rajzolt) Rajzoljon egy nőt! (Ha nőt rajzolt) Rajzoljon egy férfit! 6.Rajzoljon még valamit (bármit)! 19

20 20

21 21

22 22

23 23

24 24

25 Az eredmények összevetése Vass (2005) által leírt, agresszív emberrajz-prototípusokkal
Az anyagyilkosoknál 15-, a kontroll-csoportban 12 esetben tapasztalható agressziót vagy agresszióhoz kapcsolódó diagnosztikus fogalmat jelző konfiguráció. Az anya ellen életellenes cselekményt elkövető szkizofrének körében 1.25-ször nagyobb az agresszió előfordulása. 25

26 Rajzelemzés ESPD szakértői rendszerrel
• Időnként lehangolt és sötéten lát mindent a jövőjével kapcsolatban. • Impulzív,specifikusan érzelemvezérelt a viselkedése. • Feszült érzelmi- hangulati tónus, rajzba projektált szorongás érződik a legtöbb képén. • A dezorientáció és kielégülés elsődleges forrása nála fantáziatevékenységben nyilvánul meg, mely időnként a valóságészlelés zavaraira utal. Állandóan bezártnak érzi magát, idegennek éli meg az ágyát is. Hosszú időn át több táskában mindenhova cipelte magával a holmijait, alig bírt lépni a nagy súlyoktól. • Specifikus elhárító mechanizmusa a szomatizáció. • Utóteszteknél tehetetlen helyzetéről, valamint állandó gyomor- és vesegörcseiről, hasmenéséről, szédüléséről beszél, amit ,,egy kisfröccs kiold”.Állandóan görcsoldót kér a nővérektől. Feszült állapotában látása elhomályosul. • Képeit a színdominancia jellemzi, mely az érzelmi átélés hangsúlyát mutatja. 26

27

28 KKP alkalmazása A személyiségstruktúra és a személyiségdinamika bizonyos területeinek felmérése - az énerő - az elhárító mechanizmusok típusai -realitásvizsgálat - affektív működések - nemi identitás - regresszió - a motivációk, szükségletek - interperszonális és tárgykapcsolatok - agresszió, dependencia, kreativitás - traumák, neurotikus konfliktusok - a szülőkhöz és családhoz fűződő viszony - pszichiátriai betegségek lefolyásának követése - különböző gyógyszerhatások vizsgálata - organikus agyi elváltozások felmérése - a kognitív működések hanyatlásának kimutatása - pszichoszomatikus tünetek lokalizálása - szuicid veszély jelzése - a pszichoterápia kiegészítésére - önálló művészetterápiára - speciális vizsgálatok (demens betegek) - A rajzot nonverbális eszközként használják a fájdalom lokalizálásához.


Letölteni ppt "A képi kifejezéspszichológia különböző módszereinek alkalmazása a pszichiátriai ellátásban Takács Marianna P PBO Szentgotthárd 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések