Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

3.3 Az Aranybulla A tatárjárás és az ország újjáépítése

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "3.3 Az Aranybulla A tatárjárás és az ország újjáépítése"— Előadás másolata:

1 3.3 Az Aranybulla A tatárjárás és az ország újjáépítése
Az új berendezkedés: – a királyi birtokok eladományozása és következményei, – a szerviensek mozgalma és az Aranybulla, változások mérlege. A tatárjárás és következményei:–IV. Béla politikája a tatárjárás előtt, – a tatár támadás, a pusztítás mérlege, – IV. Béla reformjai: - várépítés, -várospolitika, -   kunok letelepítése. Emelt szint Az új rend megszilárdítása: – szigorú törvények a magántulajdon védelmében, – Horvátország és Dalmácia meghódítása. 3.3 Az Aranybulla A tatárjárás és az ország újjáépítése Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején Tk 3- Történelem (Herber, Martos, Moss, Tisza) Tk (Sz)- Forrásközpontú történelem 10. évf. (Száray Miklós) Tk2- Történelem (Walter Mária)

2 Királyi vármegye rendszer
Szent László II. András Horvátország Királyi vármegye rendszer Könyves Kálmán Dalmácia Bárók Várjobbágy III. Béla Szerviensek Kancellária Regálék Anonymus Gazdaság és társadalom IV. Béla önellátó Julianus Tatár kunok Várnép várjobbágy 1241 Batu kán Muhi Királyi szerviens Familiarítás hospes Bárók báró Bandérium

3 Gazdaság és társadalom az Árpád-korban Tk II.(Sz)-87.old
Árpád-házi királyok (Szent László, Könyves Kálmán, III. Béla) Tk II.-87.old Gazdaság és társadalom az Árpád-korban Tk II.(Sz)-87.old Aranybulla mozgalom Tk II.(Sz)-87.old Sámuel és (Orseolo) Péter                                                    Gáspár Gyula: Árva nép Herczeg Ferenc: Pogányok Karczag György: A trónon harmadik I. András I. Béla Salamon Czakó Gábor: Aranykapu Fehér Tibor: Nyugtalan vér Geréb László: Búvár Kund Hegedűs Géza: Az egyetlen út Karczag György: Idegen páncélban Kőszegi Imre: Farkasűzők I. Géza I. (Szent) László Gyócsi László: Bolonel Árpád Harsányi Lajos: Fejjel magasabb mindenkinél Ignácz Rózsa: Ünnepi férfiú Újkéry Csaba: Harangszó a vizek felett (Könyves) Kálmán Fehér Tibor: Könyves király Jókai Mór: Könyves Kálmán (dráma) Kassay Zsolt: Könyves Kálmán Páskándy Géza: Könyves Kálmán király Vajay József: Hullócsillag II. István Szigligeti Ede: Trónkereső II. (Vak) Béla Páskándy Géza: Vak Béla király Szentmihályi Szabó Péter: A látó és a vak II. Géza III. István (II. László, IV. István) III. Béla Fehér Tibor: Aranyváros hercege Kulin Ferenc: Mi lettünk volna? Száraz György: III. Béla Imre és III. László II. Endre Hegedűs Géza: Az írástudó Jókai Mór: A Bálványosvár Jókai Mór: Minden poklokon keresztül Katona József: Bánk bán Passuth László: Hétszer vágott mező IV. Béla Aszódi Imre: IV. Béla a második honalapító Fehér Tibor: Az ezüstkardú vitéz Gárdonyi Géza: Isten rabjai Geréb László: Égő világ Hajnóczy Sándor: A kétszívű barát (Julianus) Hunyady József: Aranyhorda Jókai Mór: Fulkó lovag (elbeszélés) Jókai Mór: Másik haza (elbeszélés) Karczag György: Zúgó nyilak Kodolányi János: A vas fiai Kodolányi János: Boldog Margit Kodolányi János: Julianus barát Kósa Csaba: A testvérkereső (Julianus) Makkai Sándor: Táltoskirály Makkai Sándor: Sárga vihar (Táltoskirály folytatása) Nádorné Gellért Anikó: Templom-novella Rogerius: Carmen miserabile Szabó Magda: Béla király Szántó György: Bábel tornya Takács Tibor: Tatárcsillag Tormay Cecile: Ősi küldött V. István IV. (Kun) László Fehér Tibor: Lidérckirály Ferdinandy Mihály: Kun László siratása Rakovszky József: A fekete lovag Szántó György: Aranyágacska Szántó György: Sátoros király Szentmihályi Szabó Péter: Édua és Kun László Tamási István: A kiátkozott III. Endre Bokor Malvin, S.: Az utolsó Árpád Árpád-ház Bíró András: Keresztek, kardok, koronák Dr. Désaknai Mária: Árpád-házi királyaink szerelmi tragédiája Kósa Csaba: Az Árpád-fiak Tatárjárás és az ország újjáépítése-Tk II.(Sz)-93.old

4 VAZUL-ÁG ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK SZENT ISTVÁN UTÁN
I. András ( )  A várkonyi jelenet ábrázolása a Képes Krónikában András megkoronázása a Képes Krónika lapjain. Vele kezdődően Vazul leszármazottak ülnek a magyar királyi trónon. András visszahívja, öccsét, Bélát Lengyelországból. Együttesen verik vissza a németek támadásait. A képen Pozsony ostroma a német hajók Dunába süllyesztésének jelenete. A két jelenetet is sűrítő iniciálé a híres „korona és kard” epizód két részletét mutatja. Az őr figyelmezteti Béla herceget, hogy a kardot (azaz a hercegséget) válassza, ha kedves az élete. Sírja a Tihanyi Apátság altemplomában. Encyclopaedia Humana Hungarica 02./ VAZUL-ÁG ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK SZENT ISTVÁN UTÁN

5 I. Béla (1060-1063) Salamon (1063-1074) Géza (1074-1077)
Tk old I. Béla ( ) A források által „Bölénynek” vagy Bajnoknak” nevezett uralkodónak három év adatott, hogy elképzeléseit megvalósíthassa. A belső és a külső gondok azonban még ezt a rövid időt is nehézzé tették….A fő problémát a külső fenyegetettség jelentette. András özvegye a megkoronázott gyermekkirállyal és néhány főúrral nyugatra menekült, s német udvar Bélát trónbitorlónak tekintette. Hiába kegyelmezett meg a király Salamon itthoni híveinek és igyekezett diplomáciával megakadályozni a német támadást, IV. Henrik nyomására a mainzi birodalmi gyűlésen döntés született Salamon fegyveres megsegítéséről. Béla erre hajlandó lett volna lemondani a trónról, és hercegként uralkodni, sőt túszul ajánlotta fiát Gézát is de így sem tudta elkerülni az összecsapást. A harcokban már nem tudott résztvenni, mert dömösi kúriájában balest érte, rászakadt a fából ácsolt trónus . Életveszélyes állapotban vitték a nyugati határra, ahol a harcok megkezdése előtt meghalt. Az általa alapított szekszárdi monostorban temették el., mely állítólag az ő nevét őrzi (szög=barna, sötét bőrű, szár= kopasz) Fiai, Géza, László és Lampert Lengyelországba menekültek, ezzel nyitva állt az út Salamon előtt. Salamon ( ) A német seregek kísérték Fehérvárra Salamont, s ott megtartották az esküvőt IV. Henrik nővérével. Anasztázia anyakirálynő bőkezűen jutalmazta a németek segítségét, ami azonban visszatetszést keltett. Így miután Henrik kivonult az országból, megjelentek Béla fiai lengyel segédcsapatokkal. A belháborút sikerült megakadályozni , és Dezső kalocsai érsek tanácsára megegyezés született. Salamon maradt az uralkodó, Géza pedig megkapta a hercegséget ben a megbékélés jegyében ő tette a koronát unkaöccse fejére a koronát. Ezután az igen kedvező nemzetközi helyzet aktív külpolitikát tett lehetővé. A németekkel való megbékélés és a szomszédos országok belső nehézségei hadi vállalkozásokat eredményeztek. A következő években számos hadjáratot indítottak, melyek közül a talán a legismertebb a kerlési csata: ehhez kapcsolja a hagyomány László diadalát a leányrabló kun vitéz felett. A Bizánc elleni támadást az ottani uralkodó váltás tette lehetővé benSalamon és a hercegek elhatározták Nándorfehérvár elfoglalását. A hosszú ostromot az segítette győzelemre, hogy egy magyar fogoly felgyújtotta a várost. A siker hatalmas hadizsákmányt eredményezett, az osztozkodásnál azonban Géza herceg ellentétbe került az uralkodóval, s bár 1072-ben ismét közösen vezettek hadjáratot a Balkánra, a bizalmatlan légkör nem oldódott. A krónikák szerint az ellenségeskedés mozgatója Salamon fő tanácsadója, Vid ispán volt, aki meg akarta szerezni a maga számára a hercegséget. A belháború 1073-ban robbant ki. Gézáékat cseh csapatok, Salamont pedig német sereg támogatta. Változó kimenetelű harcok után Mogyoródnál a hercegek arattak győzelmet. Salamon Ausztriába menekítette családját és a fehérvári kincstárat. Két határvárat, Mosont és Pozsonyt sikerült csupán megtartania. Trónjának visszaszerzésével- külső segítséget igénybe véve- ezután is többször probálkozott. Géza ( ) I. Béla ( ) Béla herceg párviadala egy pomerániai vitézzel. Salamon király és Géza herceg viszályát ábrázoló miniatúra a Képes Krónikában. A trónon ülő Salamon előtt a viszályt szító Vid ispán kezében egy hüvelyben két kardot tart, szemléltetve a krónika szövegét. A háttérben Géza herceg Salamon ( ) Géza ( ) KÉZAI SIMON MESTER MAGYAR KRÓNIKÁJA

6 Szent László „erős volt a keze, tetszetős a külseje, s miként az oroszlánnak, hatalmas lába-keze, óriási a termete, a többi ember közül vállal kimagaslott: így árasztotta el az adományok teljessége, s ez már testileg is méltóvá nyilvánította a királyi koronára. Ám mikor látta, hogy kitüntető javakkal dicsekedhet, nem fuvalkodott fel gőgjében, nem foglalta el mások jogait ármányosan vagy erőszakkal, hanem a kapott jótéteményekért köteles hálát adva annak, aki megelőző érdemek nélkül szokta osztogatni a javakat, valahányat észrevett magában, Isten tiszteletének szentelte. „ (Szent László király legendája) Árpád-kori történelem /sulinet, Tk/ Szent László a Kárpát-medencében A történelem Szent Lászlója Anjou-legendárium: Szent László legendájának 6 lapot tartott fenn a kézirat összeállítója (50-55. kép). Az ország oltalmazójaként tisztelt lovagkirály ifjonti, hercegi életszakaszának a századi falképeken elmesélt történetéről, a kerlési csata megjelenítéséről nyilván a téma népszerűsége miatt az egyházi programadó sem mondhatott le. A profán történetet azonban átértelmezte, s szokatlanul zárta le az elbeszélést: a megmentett leányban az őt meggyógyító Szűz Máriát ismeri fel a király, s áldozatvállalása jutalmául imádság közben az elevatio kiváltságában részesül (53. kép, 3-4.). A kerlési csata epizódjellegű a képsorban. A László élettörténetének fenntartott 20 képből mindössze 5 foglalkozik a népszerű történettel. A többi kép - kivéve a királyi méltóságtól való vonakodásként értékelt, a valóságban az elűzött Salamon király legitimitása miatt nehezen keresztülvihetőnek tartott megkoronázás-jelenetet - az egyház irányában tanúsított bőkezűségét, alázatosságát, vallásosságát, szentségét hivatott kifejteni. Magyar Anjou Legendárium A Képes Krónika Szent Lászlója /62.lap/ Thuróczy-Krónika A legenda az Érdy-kodexben

7 A középkori Szent László-kultusz kibontakozásához a döntő lökést 1192-ben történt szentté avatása adta. Ennek nyomán a lassan kialakuló magyar lovagi kultúra László személyében elnyerte királyi példaképét. Életéről, vitézi tetteiről és a neki tulajdonított csodákról legendák, népi énekek, mondák születtek. Váradi sírja istenítéletek kapcsán igazságot szolgáltató fórum és csodatevő zarándokhely lett. A szent király tiszteletére évszázadokon keresztül templomokat szenteltek fel, amelyekben freskók és táblaképek sokasága elevenítette meg a “lovagszent” különböző hőstetteit, látomásait és csodáit. /Sulinet.hu/ A Szent László legenda számos helyen föllelhető a Kárpát-medence középkori templomaiban. Néhányat itt most meglátogathatunk. Freskórészlet a székelyderzsi templomban a Szent László-legendából: Szent László és a kun vitéz birkózása. A középkori Szent László-kultusz kibontakozásához a döntő lökést 1192-ben történt szentté avatása adta. Ennek nyomán a lassan kialakuló magyar lovagi kultúra László személyében elnyerte királyi példaképét. Életéről, vitézi tetteiről és a neki tulajdonított csodákról legendák, népi énekek, mondák születtek. Váradi sírja istenítéletek kapcsán igazságot szolgáltató fórum és csodatevő zarándokhely lett. A szent király tiszteletére évszázadokon keresztül templomokat szenteltek fel, amelyekben freskók és táblaképek sokasága elevenítette meg a “lovagszent” különböző hőstetteit, látomásait és csodáit. László király alakja a Képes Krónikában „Miután tehát isteni rendelésből magára vállalta az ország kormányzását, nem az esendő, mulandó világi dicsőséget, hanem az égi hazát és az isteni dicsőséget igyekezett szívének egész szenvedélyével kiérdemelni. Mindig, minden ítéletében az Úr félelmét tartotta szem előtt, de legfőképpen a bűnvádi eljárásokban, ahol megtorlást vagy véres büntetést szokás kiszabni. Isteni sugallattól megvilágosítva ugyanis tudatában volt annak, hogy a király ne annyira uralkodjék, mint inkább rajta uralkodjanak. Ezért minden ítéletében, enyhítve a törvények szigorát, mindig a könyörületes szelídség elvét alkalmazta. A szorongatottak vigasztalója, az elnyomottak támogatója, az árvák kegyes atyja volt. Országának valamennyi lakója, tulajdonképpeni nevét megváltoztatva, Kegyes Királynak hívta. Ugyanakkor diadalmas, tisztelt, híres országgyarapító uralkodó volt, nem annyira e címek értelme, mint a tények valósága szerint: megnövelte ugyanis a magyar állam területét…” Szent László legendája- Múlt-kor adásában Szántai Lajos / Duna tv/ Szent László

8 Gelence (Erdély): Szent László és a kun párviadala
Szent László-freskó, Kakaslomnic, Felvidék Fehér Tibor: Nyugtalan vér Gyócsi László: Bolonel Árpád Harsányi Lajos: Fejjel magasabb mindenkinél Hegedűs Géza: Az egyetlen út Ignácz Rózsa: Ünnepi férfiú Újkéry Csaba: Harangszó a vizek felett Alul látható a következő oldalon található kép: hu.wikipedia.org/wiki/Szent_László_pénze Keret eltávolítása  Amikor Szent László király vitézeivel üldözőbe vette a kunokat, azok aranyakat szórtak maguk mögé. Azt remélték, hogy a magyarok felszedik az aranyakat, és így ők megmenekülhetnek. László ekkor az éghez fohászkodott. Imája meghallgatásra talált: az aranyak nyomban kővé változtak! Az üldözés folytatódott és győzelemmel végződött. „ …Egyetlenegyszer kényszerült megfutamodni a világhíres vitéz László király az ellenség elől, mert egymagára maradt, s amint körülnézett, látta, hogy hiábavaló nagy ereje, vitézsége: nem verhet le százakat egyedül. Érezte, hogy szüksége van rá még a magyarnak (a fűszál is feltámadt ellene), megsarkantyúzta hát kedves Szög paripáját, s nekivágtatott a tordai hegyeknek. - Utána! Utána! – ordították a kunok, hogy ég-föld zúgott az ordításuktól. Ha Lászlót kézre keríthetik, övék lesz a magyar föld: mind László után vetették magukat. Véres hab vert ki a paripáján, már-már utolérték a kunok. Még egy pillanat, s a magyarok aztán sírathatják Szent László királyt. - Ó, Uram, segély! – fohászkodott föl László, szemét az égre emelvén. S ím, abban a pillanatban kettéhasadt a tordai hegy: László háta mögött rettentő nagy hasadék tátongott. A kunok döbbenve állottak meg a hasadék partján, de amerre néztek, nagy hosszúságban húzódott a hasadék, László meg csöndes, lassú léptekben mendegélt tovább, vissza az ő népéhez. Többet aztán nem is történt, hogy László a kunok előtt fuson. Mindig a kunok futottak őelőtte. Egyszer azonban a nagy diadalnak szinte szörnyű kudarc lett a vége. Eszük nélkül szaladtak a kunok, hegyen-völgyön át, s talán kiszaladtak a világból, ha a kunok vezérének ördöngös gondolata nem támad. Egyszerre csak, mit gondolt, mit nem a kun vezér, szórni kezdte tarsolyából a csengő aranyat s ezüstöt, s intett a vitézeinek is, hogy csak hányják el azok is, ami pénzük van, majd meglátják, mi nagy haszna lesz ennek. Na, az ármányos vezér jól számitott, mert a magyarok egyszeriben félbenhagyták az üldözést, s mohón szedték föl a pénzt. - Hagyjátok! Hagyjátok! – csendült végig a magyarok sorain László hangja. – Ráértek erre később is! Utánam! Hajtsuk a kunt, hajtsuk! De hiába, a magyarok nem hallották László szavait. A pénzre gondoltak most mind. Hát nem is csoda, hogy eltántorította, különösen a szegényebb rendű vitézeket, hiszen csak úgy ragyogott, fénylett a föld a tenger aranytól, ezüsttől. Hiszen csak ez kellett a kunoknak. Amint a magyarok a pénznek estek, megállapodtak a futásban, s visszafordultak, hogy rácsapjanak a pénzszedő magyarokra. László szomorúan tekintett föl az égre: onnan várt segedelmet. Isten meghallgatta a szent életű király imádságát, s ím, halljatok csudát: azok a ragyogó sárga aranyok, azok a tejfehér ezüstök egytől egyig kővé változtak. Ez volt a magyarok szerencséje. Megértették Istennek csudás intését, lóra kaptak mind, s haj, kun, haj! kiáltással újra űzőbe fogták a kunokat, s meg sem is pihentek, míg az országból ki nem kergették őket Szent László legendája-1192 után

9

10 Obrusánszky Borbála : Székelyföld hun hagyatéka

11 Arany János Szent László füve

12 (Érdy-kódex, 1526)(Részletek)
Szent László arcrekonstrukciója Mondák a magyar történelemből- Szent László utolsó győzelme Az Érdy-kódex a legnagyobb magyar legendagyűjtemény s egyben legterjedelmesebb magyar nyelvemlék (Érdy-kódex, 1526)(Részletek) Szent László királnak legendája A győri bazilikában látható Szent László hermája, koponyaereklyéinek díszes tartója, amely a Szent Korona és a Szent Jobb mellett a legjelentősebb szakrális emlékünk. Az ereklyetartó Szent László portréját ábrázolja. Antropológusok a hermában található csontok alapján készitették el a szent király arcrekonstrukcióját. Az ereklyetartó ábrázolása és a tudósok által készített arcrekonstrukció nem teljesen azonos, de erre nem is számítottak a kutatók. Árpád-házi Szent László koronázása/1077/- Sacra Corona

13 Az új rend megszilárdulása
Tk (SZ)-81.old/ (Tk:43) Szent László Tk old. Gazdasági alapok: kamar haszna (Salamon példáját követve László két évente új pénzt veretett, és a régi pénz beváltásából jelentős haszna származott), a távolsági kereskedelem (szeldzsuk terjeszkedés miatt hanyatlott) még mindig fontos jövedelmi forrás…. Az uralkodónak lókiviteli monopóliuma volt,… az erdélyi sóbányákban csak királyi alávetettek dolgozhattak.,,,, A királyság bevételeienk jelentős része a természeti szolgáltatásokból adódott. Tk old László három törvénykönyvet adott ki, melyek későbbi másolatok formájában maradtak fenn. Törvényei szigorúan védték a magántulajdont, nem a személyi tulajdonba lévő érték tárgyakat (pénz, fegyver, ruházat)eltulajdonításáról beszének, hanem a gazdasághoz tartozó javakról(lovak,ökör, szolgák). Ha valakit egy tyúk értékén felüli lopáson értek, azt felakasztották, s vagyonát elkobozták. Az eltulajdonított érték szabta meg a büntetést (megvakítás, kéz vagy orr levágás, nyelv kitépése). Gyanú esetén istenítélettel (tüzes vashordozássával, víz alá merítéssel) tisztázták az ügyet….. A törvények emellett a kerszténységet is védték. Az első törvénykönyv egészében egyházi rendelkezéseket tartalmaz. Részletesen szabályozta az egyházi ünnepeket(36 körül), a templomba járást és a keresztény házasságot,elítélte a nőrablást, szigorúan büntette a házasságtörést( az asszonyt megölhették), irtotta a pogány hiedelmeket, a halottakat csak templom mellé lehetett temetni. Tk old- Az egész egyházra vonatkozó „felemelések” a 11.századtól a pápai zsinaton történtek. Itt felolvasták a jelölt életrajzát , és döntöttek a felavatásról első felében már járt küldöttség VII. Gergely pápánál István „felemelése” érdekében , de az életrajz felolvasása a zűrös politikai körülmények miatt nem történt meg. ( erre íródott Szent István nagyobb legendája).1083 augusztusában azonban kibontották a sírt, és sor került a király szentté avatására. Adományaival, alapításaival és a püspöki szervezet továbbfejlesztésével(megalapította a zágrábi püspökséget, szaporította az esperességek számát,a templom hálózat sűrűsége már lehetővé tette a lakosság többsége számára a rendszeres vallás gyakorlást ) erősítette az egyházat. Főként neki köszönhető a középkori magyar egyház gazdagsága, anyagi jóléte (ő az aki a Cluny reform szellemében átszervezte az egyházat). László 1083-ban szentté avatta István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt. Szilárd államot hagyott utódjára, Kálmánra. Lászlót először a somogyvári apátságba, majd Váradon temették. - magántulajdon védelme Szigorú törvények -felléptek a kóborlók ellen -erősítették az egyházat Fő célja: A királyság gazdasági alapjainak biztosítása Társadalmi átalakulás prólémáinak orvoslása Szentté avatások jelzik a Hatalmi helyzet megszilárdulását 1083 Szent Istváni örökség vállalását

14 Szent László invesztitúra Horvátország II Orbán IV. Henrik
Tk old Külpolitikája Két szakaszra bonthatjuk László uralkodását. Az első évtizedet inkább a be nem avatkozás és védekezés jellemezte. A keleti országrészt 1085-ben besenyő támadás érte, amiben a felbujtó Salamon volt, aki 1084-ben távozott Magyarországról, és miután felesége nem fogadta vissza, a besenyőkhöz ment. Vezérüknek felajánlotta foglalják vissza közösen az országot László visszaverte a nomádok támadását, akik ezután Bizánc ellen fordultak ben azonban a bizánciak is legyőzték őket, és valószínűleg Salamon is elesett a harcok során. László a cseh ügyekbe sem avatkozott be, csupán …a vesztes uralkodót fogadta be az országba. Az invesztitúra harcok során kezdetben feltétlen pápapárti volt. Uralkodása második felében jóval aktívabb külpolitikát folytatott. Ekkor már a császárhoz közeledett. A pápával II. Orbánnal való jó kapcsolata a horvát kérdés miatt romlott meg, ugyanis mindkét fél igényt tartott a király nélkül maradt országra….. … tavaszán elfoglalta Szlavóniát, Horvátországot és Boszniát. A birtokba vett területek élére, urakodóvá unokaöccsét, Álmost választotta, és ezzel perszonáluniót hozott létre. ( a bizánci császár sem nézte jó szemmel a magyar terjeszkedést, ezért ráuszította a kunokat Erdélyre. László gyorsan a helyszínre vezette seregeit, s győzelmet aratott. A keletről jött támadás ennek ellenére azt eredményezte, hogy Horvátország után Dalmácia meghódoltatására már nem került sor, így a terület Bizánc kezén maradt. Uralkodásának utolsó éviben is megmaradt az aktív külpolitikánál.1092-ben ismét egy kun támadást vert vissza, majd a következő év második felében Lengyelországba vezetett hadjáratot az ottani fejedelem megsegítésére. A horvát hódítások miatt László végleg elszakadt a pápától. Horvátország 1076 óta pápai hűbér volt, s ennek most a magyar foglalás vetett véget. A pápa elküldte követét Teuza bíboros személyében, s azt követelte, hogy Álmos, mint horvát király legyen a pápaság vazallusa. Miután ezt megtagadták a II. Orbán pápa nem ismerte el a horvátországi hódítás jogosságát, s teljes szakítást idézett elő Magyarország és a pápaság viszonyában. László válaszul a német császárhoz közeledett. IV. Henrik elismerte Horvátország új helyzetét, mivel László szövetségre lépett vele ben László orosz földre vezetett büntető hadjáratot, melynek oka az volt, hogy bosszút álljon az egyik orosz fejedelmen azért, mert segítette a kunokat Magyarország ellen; majd lengyel belviszályokba avatkozott be. Élete utolsó éveiben arra készült, hogy rokona és egykori szövetségese, a cseh Ottó herceg fiainak nyújtson katonai segítséget, de erre már nem került sor, mert 1095-ben meghalt. ő az aki a Cluny reform szellemében átszervezte az egyházat, invesztitúra pápaság mellett állt Külpolitikája elfoglalja Horvátország (pápai hűbér) uralkodásának második felében viszonya a pápasággal megromlott, mert a pápaság is igényt tartott a király nélkül maradt országra II Orbán Szent László (a király legyen a pápaság vazallusa) (teljes szakítás) IV. Henrik Szövetségre lépett

15 Kálmánnak belpolitikailag is adódtak nehézségei. Testvéröccse Álmos herceg, akit Szent László Horvátország helytartójának nevezett ki, nem tudta elviselni, hogy nem őt jelölte ki László utódjául. Állandóan békétlenkedett és viszályokba bocsátkozott Kálmánnal, aki végül is élete végén, hogy egyetlen fiának biztosítsa a trónt, Álmos herceget és annak fiát Bélát megvakítatta. Kálmánnak ezt a tettét még sokáig nem tudták megbocsájtani és emiatt a krónikák róla igen kedvezőtlen képet festettek. Pedig Könyves Kálmán korát messze meghaladóan békeszerető és emberséges király volt. Kiváló szervezőképességével és országfejlesztő tevékenységével a szentistváni hagyományok méltó folytatójává vált. A korszerű törvényhozó Törvényei és rendelkezései a tökéletes jogalkotás mintaképei voltak. Kálmán törvényeit hosszas tanácskozások eredményeként hozta meg. Munkatársa Albericus jogtudós volt, aki a törvények végső megfogalmazásában segédkezett a királynak. Kálmán törvényein az abszolút méltányosság tükröződik a néppel szemben, de kérlelhetetlen a főemberek és a királyi tisztviselők vonatkozásában. A törvények szerint a ország ügye nem a király magánügye, hanem közügy. Igen fontosnak tartja a békességet, a béke megőrzését. A korabeli harcos lovageszmény után furcsán hangzik Kálmán szellemiségét minősítő mondata, miszerint: "A békességhez nem szokott katonaember magának és az országnak veszedelmére van." Igazságos törvényeivel enyhített a nép terhein. Ahogyan mondotta:"István törvénye a hitetlenek lerombolója volt, az enyém az igazságra nézve helyes társalkodás előmozdítója. Amaz a népet, a hitnek páncéljába öltöztette, ez a fölösleg való földi kevélységet az igazság övével övedzette." Felvilágosodottságának ékes bizonyítékaként meghozta híres boszorkánytörvényét. "Seprűs boszorkányokról pedig, akik nincsenek, semmiféle említés ne essék." Kálmán ezen törvényének tiszteletben tartása szinte megakadályozta a boszorkány pereket Magyarországon és azt alig néhány tucatnyira korlátozta, amíg tőlünk nyugatra a nagy boszorkányüldözések dívtak, ezreket vívén a máglyákra. Könyves Kálmán, aki püspök volt királlyá koronázásig, korának egyik legműveltebb és legfelvilágosodottabb uralkodója lett. Nem véletlenül kapta jelzőként a "Könyves" előnevet. Kálmán is törvényekkel kívánta elősegíteni a belső nyugalom megszilárdulását. László törvényeihez hasonlóan a magántulajdon állt a középpontban. Kálmán enyhített László törvényeinek szigorán. Kálmán király törvénykönyve/(1100 körül) Álmos Horvátország

16 Könyves Kálmán Kersztes hadjáratok Halics Dalmát városoknak
Uralkodása elején, már 1096-ban, a nyugati keresztes hadak egymást követő kihívását kellett megoldania. Az ország ugyanis szárazföldi főútvonala volt az átvonuló keresztes hadaknak, amelyek eleinte ad-hoc gyülevész népség voltak, és sok esetben szálltak meg várakat vagy fosztogattak. Kálmánnak öt ízben kellett 1096 májusa és augusztusa között fegyveresen beavatkoznia. Amikor 1096 szeptemberében az első szervezett keresztes hadsereg (harmincezer gyalogos és tízezer lovas) Bouillon Gottfried lotharingiai herceg vezetésével megérkezett a magyar határra, Kálmán seregével elébe lovagolt és Sopronban megállapodott az átvonulás feltételeiben, miszerint csapatai végigkisérik őket az ország területén. De a keresztes hadak átvonulásának előnyei is voltak. Általa élénkültek meg a kereskedelmi kapcsolatok, új élelmiszerfajták, új növények, új szokások, új filozófiai áramlatok és új művészetek is megjelentek. A magyar állam megerősödött, lehetővé vált , hogy többször beavatkozzék a kijevi állam belső küzdelmeibe. Halics Dalmát városoknak Dél-nyugaton folytatta az előretörést, megkezdte hódoltatását a Kersztes hadjáratok Könyves Kálmán Uralkodásának első éveiben vonultak át az első keresztes hadjárat seregei Amiens Péter, s az övéhez hasonló gyülevész hadakkal sok baja volt az ország népének . Kálmán fegyverrel fordult ellenük, és kiverte őket az országból. A Boullion Gottfried vezette lovagi sereg baj nélkül átvonult az országon. Rubicon /Tarján M Tamás:Könyves Kálmán halála

17 III. Béla 1172-1196 (87.old.) Tk (SZ)-87.old
Fehér Tibor: Könyves király Jókai Mór: Könyves Kálmán (dráma) Kassay Zsolt: Könyves Kálmán Páskándy Géza: Könyves Kálmán király Vajay József: Hullócsillag III. Béla (87.old.) Tk (SZ)-87.old

18 Bizánci és pápai beavatkozás
trónviszály Bizánci és pápai beavatkozás Fehér Tibor: Aranyváros hercege Kulin Ferenc: Mi lettünk volna? Száraz György: III. Béla III. Béla: Visszaszerzi a Szerémséget, Dalmáciát. Anonymus: III. Béla jegyzője, a párizsi egyetemen tanult, gesztaíró, Gesta Hungarorum. Regálé: A királyt illető jövedelmek elnevezése (harmincadvám, pénzverésből, sóból, szabad királyi városok adója). *ÉRSZEGI GÉZA (1944. márc. 23. Bp.): történész, levéltáros. Latin, történelem, levéltár (ELTE, 1/http://mnl.gov.hu/szemelyi_hirek/erszegi_geza.html III. Béla (87.old.) Az Árpád-házi Magyarország első fénykora Növelte az írásbeliséget, elrendelte a király személye előtt megtárgyalt ügyeket foglalják írásba Kancelláriát Királyi oklevelek kiadására hozta létre Hiteleshely Érszegi Géza: Amiről a pecsét mesél Érszegi Géza:Az írásbeliség bevezetése Magyarországon

19 Országlása alatt keletkezett legrégebbi összefüggő magyar nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés, továbbá a legrégebbi magyar uralkodói jövedelem-összeírás. A kettős kereszt ő pecsétjein tűnik fel először, használata és elterjedése is Béla király nevéhez kapcsolódik. . A halotti beszéd eredeti szövege a Pray-kódexben. Kárpátia - Halotti beszéd (részlet) Halotti beszéd Egy latin nyelvű egyházi könyvben, a Pray-kódexben, a magyar szöveg a 136 lapon maradt fenn. A halotti beszéd és könyörgés európai viszonylatban is jelentős, a halottibeszédek műfaja ugyanis csak a reformáció idején vált általánossá.  Wikipédia: Ómagyar Mária-siralom A vers a 13. századbaníródott egy latin vers átköltéseként és a latin nyelvű Leuveni kódexben. 1922-ben fedezték fel abban az anyagban, amit aLeuveni Katolikus Egyetem vásárolt egy münchenikönyvkereskedésben a németek által az első világháborúbanelpusztított könyvtári anyag pótlására. Az értékes kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába. A leuveni kódex az Ómagyar Mária-siralommal Ómagyar Mária-siralom /13. században íródott/

20 Jövedelmeiben fontos szerepet játszanak
Regálé: A királyt illető jövedelmek elnevezése (harmincadvám, pénzverésből, sóból, szabad királyi városok adója). Tk (Sz, Fk-89. old/5,6-.Gyűjtse össze Béla jövedelem forrásait! Milyen arányok figyelhetők meg közöttük? Milyen változás történt Az István-kori állapotokhoz képest? Milyen folyamatok állnak a változás mögött. 1186-ban házasságot kötött Capet Margittal, II. Fülöp Ágost francia király húgával, Henrik ifjabb angol király özvegyével. A menyasszony megkérésekor igazolta, hogy éves jövedelme alapján a két császár után ő Európa leggazdagabb uralkodója III. Béla jövedelem kimutatása, melyet valószínűleg egy francia hercegnővel kötött házassághoz készítetett. Regálék

21 Abu Hamid al Garnáti, granadai mór utazó, aki megfordult 1153-ban hazánkban is a következőket írja: 
„Magyarország egyike a legjobb módnak örvendő, fölöslegben dúskáló országoknak. Hegyeiből aranyat és ezüstöt termelnek ki.” Ottó, freisingi püspök imígyen fogalmazott a XII. század közepe táján: „Ez a tartomány, melyet a régiek Pannóniának neveztek, mivelhogy köröskörül erdőségek, hegyek, s főképpen az Appeninnek (Kárpátok) övezik, belsejében nagy kiterjedésű síkság, amelyet jeles folyók és vizek öntöznek. Erdőkben felettébb gazdag, tele van mindenféle vadakkal, s felületének természeti szépsége éppen olyan bájos, mint amilyen dús a föld termékenysége, hogy mintegy Isten paradicsomának vagy pompás Egyiptomnak látszik lenni.”

22 III. Béla és felesége Anna halotti ékszerei
Béla szorgalmazására került sor 1192-ben László király szentté avatására. Szent László 1196. április 24-én hunyt el, a székesfehérvári bazilikában temették el ban a bazilika romjai között királyi pár maradványait találták meg, akiket III. Bélával és első feleségével azonosítottak, és a budavári Mátyás templomba temették őket. III. Béla és felesége Anna halotti ékszerei

23 III. Béla és királynéja szarkofágja az 1848-as feltárás rajzán
A koponyatetőről készült olajfestmény a Természettudományi Múzeumban (piros nyíl a trepanáció helyét mutatja)

24 Gazdaság A király hatalma és katonai ereje Királyi birtok
Abu Hamid al Garnáti, granadai mór utazó, aki megfordult 1153-ban hazánkban is a következőket írja:  „Magyarország egyike a legjobb módnak örvendő, fölöslegben dúskáló országoknak. Hegyeiből aranyat és ezüstöt termelnek ki.” Ottó, freisingi püspök imígyen fogalmazott a XII. század kötepe táján: „Ez a tartomány, melyet a régiek Pannóniának neveztek, mivelhogy köröskörül erdőségek, hegyek, s főképpen az Appeninnek (Kárpátok) övezik, belsejében nagy kiterjedésű síkság, amelyet jeles folyók és vizek öntöznek. Erdőkben felettébb gazdag, tele van mindenféle vadakkal, s felületének természeti szépsége éppen olyan bájos, mint amilyen dús a föld termékenysége, hogy mintegy Isten paradicsomának vagy pompás Egyiptomnak látszik lenni.” 2. A várispánságot jelentő vagy föltételező elnevezések. várszervezeten önellátó Gazdaság XI.-XII. A XII. században az uralkodó továbbra is az ország harmadát birtokolta, de a trónharcok megerősítették a világi(15%) és az egyházi (10%) nagybirtokot Fejlődött a magyar gazdaság, nőtt az ország népessége, elterjedt a földművelés, megjelent az istállózó állattartás. A nagybirtok megerősödött, a középréteg helyzete még bizonytalan volt. Az uradalmakban nagyrészt szolgák dolgoztak, de nőtt a saját parcellán, terményhányad fejében dolgozók aránya.

25 Magyarország gazdasága a XII-XIII. században
Magyarország gazdasága a XII-XIII. században 7/a és 7/b Tk 2 (Sz Fk)- 89. old/7: Vegye számba és elemezze az ország természeti adottságait. Mely tényezők határozták meg a kereskedelmi utak futását és a szállított áruk összetételét? Milyen jellegű változásokat figyelhetünk meg a XI. századi képhez képest? Magyarország gazdasága a XII-XIII. században

26 A magyar társadalom átalakulása a XI-XIII. században
Tk 2(Sz, Fk)-102old/6: Az ábra alapján mutasson rá a társadalmi átalakulás irányára! Vegye számba az egyes társadalmi csoportok kialakulását, helyzetének változását! A magyar társadalom mely csoportjai alakultak át a leggyorsabban? Mi ennek a magyarázata? Milyen külső hatások , események és jelenségek segítették elő a folyamatot! Az ábra alapján mutasson rá a társadalmi átalakulás irányára! Vegye számba az egyes társadalmi csoportok kialakulását, helyzetének változását! A magyar társadalom mely csoportjai alakultak át a leggyorsabban? Mi ennek a magyarázata? Milyen külső hatások , események és jelenségek segítették elő a folyamatot!

27 Társadalom Várnép várjobbágy Királyi szerviens hospes báró
Tk. II. (Sz, Sz)-39.old: A magyar társadalom élén a király állt, akinek hatalmát óriási földbirtokai alapozták meg. A volt törzsi földek kisajátításával István kezébe került Magyarország területének kétharmada. A szokásjognak megfelelően a király fontos döntések előtt kikérte az egyházi és a világi előkelők alkotta királyi tanács véleményét. A birtokadományok és a tized révén megerősödő egyházfők a vezetőréteghez tartoztak. A főpapság első nemzedéke még idegen eredetű volt, azonban a század közepére helyüket a magyar előkelő családok gyermekei vették át. A törzsi vezetők (Csákok, Abák) és a külföldi bevándorolt lovagok (Hont, Pázmámy) leszármazottaiból kezdett kialakulni a világi nagybirtokos réteg. Törvényeiben István elismerte mind az öröklött mind a szerzett birtokaik tulajdonjogát. A század folyamán a birtokadományok révén egyre nőtt a világi nagybirtok aránya. A magyar társadalom középrétegét a vitézek alkották, azok a szabad elemek , akik rendelkeztek saját földbirtokkal amelyet szolgáikkal műveltettek. A század folyamán a földjeiket vesztett szabadok előtt két lehetőség állt: az ország peremterületén fekvő szabad földekre vándoroltak, vagy szabadságukat részben feladva egy nagybirtokos oltalmát választották. Az utóbbi esetben is megőrizték szabad jogállásukat, de már szolgáltatásokra kötelezték magukat. A XI században még az emberek között a legfőbb választóvonal még mindig a szabadok és a szolgák között húzódott. Szolgák dolgoztak a birtokosok uradalmaiban velük uruk korlátlanul rendelkezett. A század végétől a szolgák helyzetében változás figyelhető meg: egy részüknek a birtokosok terményhányad fejében saját földet adtak. A szabadosok (felszabadított, de továbbra is függésben élő rabszolgák) és a földesúri joghatóság alákerült szabadok lassú összeolvadása azonban csak a XII. században indult meg….. Az egyházi és királyi birtokon élő szolgáltató népek (lovászok, solymárok, kovácsok)kezdettől fogva saját földel rendelkeztek. Sajátos helyzetben éltek a várjobbágyok, akik a király birtokosi hatalma alá tartoztak , katonai szolgálatott láttak el, és saját földdel rendelkeztek. A későbbiek során módosabb tagjaik a középrétegbe, a szegényebbek a szolgák közé olvadtak. Társadalom Várnép A királyi vármegye szolgai állapotú, a várnak gazdasági jellegű szolgáltatásokkal tartozó lakói. Töredékük a várjobbágyok közé emelkedett, többségük a későbbi jobbágyságba olvadt. A királyi vármegye katonaságának tisztje. A vár földjeiből birtokot kapott, melyet a várnépek műveltek. Az ispán joghatósága alatt álltak, a XIII. századi vármegye adományozások nehéz helyzetbe hozták őket. Jelentős részük a jobbágyságba süllyedt, kisebb részük a szerviensekkel együtt a későbbi nemességbe olvadt. várjobbágy Királyi szerviens A szabad lakosság földdel rendelkező, katonáskodó része magát a király alattvalójának vallotta. hospes A latin vendég, Nyugat-Európából a XI-XIII században a túlnépesedés következtében kiváltságokért, szabad föld területekért Közép-Európába vándorolt parasztok és polgárok. Tágabb értelemben a magyar főnemességet jelölő fogalom a XIII-XV században, szűkebben országos méltóságokat (nádor, országbíró, vajda, bán, stb) betöltő személyek. A bárók 1498-ban elérték, hogy külön rendet alkossanak. Ekkor iktatták törvénybe az ország legelőkelőbb negyven családjának külön jogait. báró

28 3.3 Az Aranybulla Tk (Sz)- 87.old

29 II. András (Tk. 87.old.)

30 Királyi vármegye rendszer
hadjáratok Birtok adományozás Az új berendezkedés: – a királyi birtokok eladományozása és következményei, – a szerviensek mozgalma és az Aranybulla, változások mérlege. II. András uralkodása. Hadjáratok, melyek pénzt emésztenek fel, a király kénytelen volt a bárók bandériumaira támaszkodni. Mértéktelenül adományozta a birtokokat. Növelte a regálék jövedelmét, a pénzrontáshoz nyúlt. Várjobbágyok: A 12. századtól a várnépek vezetőit hívták így, fő feladatuk a katonáskodás és a vár ellátása.. Királyi szerviens: A király szolgái, azok a fegyveresek az Árpád-kori Mo.-on, akik nem tartoztak az ispán fennhatósága alá , kizárólag a királynak voltak alárendelve. A királyi haderő fontos részét jelentették, s önálló birtokuk volt. Előkelőbbnek számítottak és jobb helyzetben voltak a várjobbágyoknál. Regálé: A királyt illető jövedelmek elnevezése (harmincadvám, pénzverésből, sóból, szabad királyi városok adója). Báró: A bárók a középkori Magyar Királyság legfontosabb tisztségviselői, vezető politikusai, a királyi tanács tagjai voltak, bandérium tartására voltak kötelezve. - Kincstár kiürül Királyi vármegye rendszer felbomlik Regálé II. András (Tk. 87.old.) - szembekerült: Imre párti Várjobbágy Szerviensek Bárók

31 Az új berendezkedés politikája
Tk2 (Sz Fk) 90.old/12: Milyen okok vezettek bevezetéséhez, s milyen következményei lettek e politikának?

32 ARANYBULLA 1222 ELLENÁLLÁSI ZÁRADÉK végrendelkezés adományozás
Aranybulla: 1222-ben II. András által kiadott oklevél, mely főleg a serviensek és a bárók érdekeit védte (pl. adómentesség, ellenállás, nincs vármegye-adományozás, méltósághalmozás). l kiadására kényszerítették, ARANYBULLA végrendelkezés adományozás hadkötelezettség méltóság Birtokszerzés, hivatalviselés adómentesség ELLENÁLLÁSI ZÁRADÉK A XIV. sz.-ban vált jelentőssé, mint a nemesi jogok alapokmánya. HAGYATÉK' a DUNA TV-én - benne Dr. VARGA TIBOR

33 ARANYBULLA Szerviensek nemesek T Ö R V adómentesség É NY E K
jelentősége Szerviensek nemesek T Ö R V É NY E K S A R K L T O adómentesség Személyes szabadság ELLENÁLLÁSI jog

34 Nemesi vármegye Szolgabírót Nemesi vármegye
Királyi vármegye -a vármegye alpja már nem a királyi birtok Birtokosok önkormányzati jogokat szerző közössége királyi vármegyék nemessége az egymás közti ügyeiket maguk akarták intézni a választott tisztségviselővel, a szolgabíróval ben a kehidai oklevélben ezt a jogot megadta Zala vármegyének. András társadalompolitikájának részeként támogatta a jövevényeket. Igy 1224-ben az erdélyi szászok kiváltságokat kaptak. Válaszhattak peresügyeik intézésére (báróktól függetlenül) Szolgabírót

35 A tatárjárás és az ország újjáépítése
IV. Béla ( )‏ udasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/a-kozepkor-tortenete /magyarorszag-a-13-szazadban/iv-bela-uralkodasa IV. Béla uralkodása /sulinet-tk/ udasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/a-kozepkor-tortenete /magyarorszag-a-13-szazadban/iv-bela-uralkodasa

36 IV. Béla 1235-1270 Birtokpolitikája Szembe került a vezetőréteggel
(Tk.93,100.old.) Birtokpolitikája Szembe került a vezetőréteggel Szokásjog felrúgása Julianus kunok Tatár

37 1241 Batu kán Muhi 1242 Tatár Trau vára
A király Trau várába menekül. A tatárok váratlanul, pusztítva, márciusában távoznak.) Muhi 1242 Tatár 1241

38 Tk 2 (Sz Fk)-97. old/11: Olvassa le az ábráról az emberveszteség számát és arányát! Mekkora a becsült adatokban az eltérés? Milyen okai lehetnek a becslésekben megmutatkozó különbségeknek? A pusztítás átalakította az ország etnikai képét, megváltoztatta IV Béla politikáját.

39 Szakított korábbi politikájával
IV. Béla Szakított korábbi politikájával Tatárjás után ismét adományozásra kényszerült. Ám ezeket katonák kiállításához és várépítéshez kötötte, városi rangokat osztott, hogy fallal vegyék körül a településeket. Familiaritás: A hűbériség 13. századi magyar formája. Elszegényedő nemes, aki egy-egy báró udvartartásához csatlakozik. Ellátás és védelem fejében szolgálatokkal tartozik. Döntően személyi viszony és nem feudumra épül, mert csak király adományozhat birtokot. Ez láncjellegű, lazább kapcsolat. Tk old.Az új hadsereg kialakítása és a vár építési program csak úgy volt lehetséges, ha főurak hatalmas birtokokat kaptak, amiből ki tudják építeni és fenntudták tartani magánhadseregeiket és váraikat. Ezek a birtokok már lehetőleg egy tömbben helyezkedtek el, melynek központjában a vár állott. Bár az erődítmény kezdetben csak védelmi funkciókat láttak el, később már uradalmi központot jelentett, melyből a báró (nagybirtokos) korlátlanul uralkodott népei felett. Az előkellők hatalmát növelte a familiáris rendszer kialakulása… és a telepítések is, hiszen különféle kedvezményekkel odacsalogatták birtokaikra a beköltözőket. A magánhadseregek elméletileg a királyt szolgálták, de ezentúl az uralkodónak vigyáznia kellett, nehogy túlzottan magára haragítsa valamelyik nagyurat. …. A századvég tartományurai már szinte királyként „uralkodtak” területeik felett, s ez hosszútávon a királyi hatalom gyengülését vonta maga után. A változások nem hagyták érintetlenül a kiváltságosok alsóbb rétegeit sem. A tatárjárás után meggyorsult az a folyamat, melyben a korábbi várjobbágyok és szerviensek (illetve a belőlük kialakult köznemesek) világi nagyurak fennhatóságai alá kerültek. Ők tehát nem a távoli királyt szolgálták, hanem a közeli nagyurat, a bárót. Birtokigazgatói feladatuk volt, ők látták el uruk jogi képviseletét, és katonáskodtak uruk újonnan kialakuló magánhadseregében. Mivel ők jelentették uruk udvarát, tágabb értelemben vett „családját”, ezért kapták a familiáris nevet. Látható tehát, hogy nem a nyugati értelemben vett hűbériségről van szó. A magyar familiárisok nem földet kaptak, amiért cserébe katonáskodniuk kellett. …A familiáris tagja lett ura háztartásának, teljes ellátást és bizonyos juttatást kapott tőle., de saját nemesi birtokát nem érintette a szolgálatvállalás. Csupán személyében függött urától, de például tetteiért már a királyibíróság előtt felelt. Helyzete tehát sajátos volt, ami meghatározta gondolkodását is. Egyrészt „szolgáló” volt, még ha a jelentősebb „fajtából való” is, másrészt megtartotta azt a sajátos büszkeségét, hogy az ő legfelső ura mégiscsak a király, ebből a szempontból tehát egyenlő földesurával. A birtokosság „kettéválását” az elnevezésekben történt változások is mutatják. A nemes (nobilis) szó korábban csak a legelőkelőbbeket jelölte, a 13 század második felére azonban átcsúszott az alsóbb rétegekre. A nagybirtokosokat az 1230-as évektől kezdődően a báró megjelölést alkalmazták. Az ország katonai megerősítése érdekében: -birtokokat adományozott várépítés Katonák kiállítása - várfal Városi rangokat osztott Kunok Visszatelepítette Familiarítás Bárók Bandérium Nemesekkel íránytatták birtokikat, vezettették A század végére egész országrészekre terjesztették ki hatalmukat

40 A familiaritás sematikus ábrája
Tk 2 (Sz Fk)- 101.old/3: Határozza meg a familiáris fogalmát az ábra alapján! Emelje ki az azonosságokat és a különbségeket a familiaritás és a hűbériség között! Milyen szerepet töltött be a famialiaritás a magyar állam szervezetben? Tárja fel a kapcsolatot a familiaritás és a középnemesség renddé szerveződésének folyamata között! A familiaritás mely tényezőit emeli ki az ábra, s melyeket hagy háttérben, mit nem mutat meg pontosan? Készítsen olyan ábrát, amely az általunk felvetett kérdésekre is választ ad! A familiaritás sematikus ábrája

41 Királyi rezidencia csak később lett
Az ország központjában fekvő, IV. Béla király által alapított, két koldulórendi (domonkos és ferences) kolostorral rendelkező gazdag város, Buda feltehetően már a 13. század második felében magához vonzotta a királyi udvart. A hamarosan a középkori Magyar Királyság fővárosává fejlődő Buda királyi rezidencia azonban csak később lett, miután a Várhegy déli végén felépült a nagyobb udvartartás befogadására alkalmas palota, az udvar a központi bíróságokkal és kormányhivatalokkal együtt odaköltözött és állandóan ott tartózkodott. A magyar középkor első évszázadaiban, közvetlenül az államalapítás után, királyaink a kor szokásainak megfelelően még nem alakították ki állandó székhelyüket, a kormányzásban segítő udvari kíséretükkel a királyságot járva élték fel királyi uradalmaik javait és intézték alattvalóik ügyes-bajos dolgait. Voltak azonban olyan helyek, amelyeket a király gyakrabban keresett fel, ahol törvénynapokat tartott vagy adót gyűjtött be. Az első ilyen központ Esztergom volt, amely később is megtartotta jelentőségét mint a Szent István király által alapított első érsekség és a magyar egyház központja. A másik jelentős központ Székesfehérvár, mely a kezdetektől végig az egész középkorban a Magyar Királyság szakrális központja volt. Királyainkat itt koronázták meg, számos uralkodónkat itt temettek el, az Árpád-korban itt őrizték a koronázási jelvényeket és a királyi levéltárat. Viszonylag később alakult ki a harmadik központ, Óbuda vezető szerepe, de a 13. század első felétől királyaink már minden évben – az itteni várukban tartott húsvéti ünnepek idején – kormányzati és bíráskodási ülésszakot tartottak. A korai Árpád-korban is létezett tehát az ország középső területén, a medium regniben három olyan fontos központ, mely az uralkodó elé járuló alattvalók számára a királyság könnyebben megközelíthető helye (locus communior regni) volt. Közülük a 13. században Óbuda kezdett az ország központi városává válni, de az 1241–1242. évi tatár (mongol) támadás az országot végigpusztítva Óbudát is jelentősen lerombolta. Buda alapításától az Árpád-kor végéig (1247–1301) IV. Béla király (1235–1270) a tatárok évi váratlan kivonulása után – tartva attól, hogy a támadás bármikor megismétlődhet –, az ország védelme érdekében nagyarányú várépítésbe kezdett táján a kevésbé védett Óbuda helyett a Dunához szintén közeli, a környező völgyekből meredek hegyoldalaival kiemelkedő lapos, széles fennsíkú, addig gyéren lakott Várhegyen egy falakkal és tornyokkal megerősített erődített várost, castrumot (a szó eredeti értelmében várat) építtetett, mely terepviszonyai miatt kiválóan alkalmas volt védekezésre, ugyanakkor kereskedelmi szempontból központi fekvéssel rendelkezett. A polgárok nagyobb védelmét biztosító új város felépítését közvetlenül a tatárok Európa elleni újabb készülődésének híre váltotta ki. IV. Béla alapította Buda Királyi rezidencia csak később lett

42 IV. Béla megkoronázza fiát, V. Istvánt

43 IV. Kun László /1272-1290/ http://www.youtube.com/watch?v=vKi2wEsQFss

44 Anonymus Gesta Hungarorum
Egy bécsi könyvtáros, történetbúvár, Johann Georg von Schwandtner a császári könyvtárban megtalálta és 1746-ban kiadta Anonymus művét, a Gesta Hungarorum Gesta Hungarorum Fordította: Pais Dezső

45 Gesta Hungarorum Kézai Simon Fordította: Szabó Károly

46 Százötven évvel a kereszténység felvétele után is még jelen lehetett pogány szertartás az Árpád-házi udvarban, legalábbis ezt látszik bizonyítani a III. Béla királyunk koponyáján látható jel. A hír a szakma számára nem újdonság, a nagyközönség elé azonban most került.

47 Értékelési útmutató: Feladatmegértés: A vizsgázó alapvetően a szerviensek nemességbe emelkedéséről ír. A források használatával lényegi összefüggésekre utal, pl. hogy az Aranybulla egyes pontjai hogyan biztosították a szerviensek számára az uralkodó osztályba tartozásuk jogi alapjait. 0–4 Tájékozódás térben és időben: M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy az Aranybulla 1222-ben született meg a hatalomból kiszorított előkelők és a királyi szerviensek alkalmi összefogásának eredményeképpen, utal földrajzi vonatkozásokra (a király hódító hadjáratai). 0–4 Szaknyelv alkalmazása: M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Használja a következő általános fogalmakat (pl. királyi hatalom gyengülése, előkelők, birtok, birtokadományozás, adómentesség, hadba vonulási kötelezettség, szabad végrendelkezés),illetve a témához tartozó fogalmakat (pl. Aranybulla, szerviens, báró, nemes, magánhadsereg, nemesi Szabadságjogok,ispáni joghatóság). 0–4 Források használata. M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat,és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy a szerviensek az Aranybullában számos szabadságjogot vívtak ki (pl. birtokaik adómentessége, szabad végrendelkezés joga, érvényes bírói ítélet nélkül nem tartóztathatók le, csak az országot ért támadás esetén kellett hadba vonulniuk), és megállapítja, hogy a szabadságjogok révén megkapták a kiváltságos réteghez való tartozás jogi alapjait. 0–4 Eseményeket alkító tényezők feltárása: M A vizsgázó feltárja annak okait, hogy a szerviensek miért kapcsolódtak az Aranybulla-mozgalomhoz, és a bullában megszerzett kiváltságokat hogyan használták fel később az uralkodókkal folytatott politikai harcukban. T Pl.: felismeri, hogy a XIII. század elejére a bárók hatalma megnövekedett, mert az új királyi politika haszonélvezői voltak, és megállapítja, hogy ezek eredményeként megnőtt birtokaik mérete és a hatalmuk is, továbbá leírja, hogy a bárók szerették volna a királyi szervienseket betagolni a magánhadseregükbe. T Pl.: rögzíti, hogy a királyi szervienseket birtokaik megvédték attól, hogy jobbágyi sorba süllyedjenek, de féltek a bárói függés alá kerüléstől, ezért továbbra is ragaszkodtak a királytól való laza függéshez; vagy az Aranybullában megszerzett kiváltságok a szervienseket ezután minden más társadalmi csoporttól megkülönböztették, és ezek lettek azok a nemesi sarkalatos jogok, melyek megőrzéséért a köznemesség később olyan kitartóan harcolt. 0-8 Érettségi 2005 /15. A feladat a XIII. századi magyar társadalomra vonatkozik. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei felhasználásával, hogy milyen szerepet játszott az Aranybulla kiadása a szerviensek* nemességbe emelkedésében!

48 „Mivel mind országunk nemeseinek (értsd: az előkelők szűk rétegének), mind másoknak
Szent István királytól megszabott szabadságát […] némely királyok megrövidítették, ezért maguk a nemeseink a mi és királyi elődeink felségét buzgó könyörgésekkel országunk megjavításáért zaklatták. Mi tehát az ő kérésüknek mindenben eleget kívánunk tenni [...] ezért megadjuk a Szent István királytól mind nekik, mind országunk más embereinek megadott szabadságot, [...]

49 2. Azt is elhatároztuk, hogy szervienst sem mi, sem utódaink el ne fogjanak [...] csak
akkor, ha előzőleg perbe idézték, és a bírói eljárás során elítélték. 3. Szintúgy a szerviensek birtoka után semmiféle adót és szabadok dénárját nem szedünk, házaikba, falvaikba hívatlanul nem szállunk meg. [...] 4. Ha egy szerviens fiúutód nélkül halna meg, akkor birtokának egynegyedét a leánya tartsa meg, a többivel úgy rendelkezzék, ahogy neki tetszik! [...] 5. A megyésispán a nemesek jószágán ítéletet ne tegyen! [...]

50 (Részlet az Aranybullából; ford.: Érszegi Géza Bp. 1990.)
7. Ha pedig a király az országon kívül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem csak a király pénzén; és ha valamikor haza tér, a nemeseken hadi bírságot ne vegyen! Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, általánfogva mindnyájan tartozzanak elmenni! (Részlet az Aranybullából; ford.: Érszegi Géza Bp ) *szerviens: birtokkal rendelkező közszabad, aki a király „szolgája”, vele laza függő viszonyban van.

51 Újraértékelik az Árpád-kort a szenzációs bugaci leletek
VÁCZY PÉTER: A MAGYARSÁG A ROMÁN ÉS GÓT STÍLUS KORÁBAN Újraértékelik az Árpád-kort a szenzációs bugaci leletek

52 Királyi vármegye rendszer
Szent László II. András Horvátország Királyi vármegye rendszer Könyves Kálmán Bárók Várjobbágy Dalmácia Szerviensek III. Béla 1222 Nemesi vármegye Regálék Kancellária Anonymus IV. Béla Gazdaság és társadalom önellátó Várnép várjobbágy báró Julianus kunok Tatár Királyi szerviens hospes 1241 Batu kán Muhi szászok Buda Bárók Bandérium Familiarítás Kézai Simon


Letölteni ppt "3.3 Az Aranybulla A tatárjárás és az ország újjáépítése"

Hasonló előadás


Google Hirdetések