Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HEF OP 3.3.1. A TALAJCSÖVEZÉS Általános definíció: a talajvíz szintjét szabályozó, a talaj szellőzését segítő és így a talaj fizikai és kémia állapotát.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HEF OP 3.3.1. A TALAJCSÖVEZÉS Általános definíció: a talajvíz szintjét szabályozó, a talaj szellőzését segítő és így a talaj fizikai és kémia állapotát."— Előadás másolata:

1 HEF OP 3.3.1. A TALAJCSÖVEZÉS Általános definíció: a talajvíz szintjét szabályozó, a talaj szellőzését segítő és így a talaj fizikai és kémia állapotát is kedvezően befolyásoló beavatkozás, amelynek során különböző keresztmetszetű járatokat (dréneket) létesítenek a felszín alatti víz elvezetése céljából.

2 HEF OP 3.3.1. A TALAJCSÖVEZÉS CÉLJA A melioráció eleme Legfőbb cél: káros vizek elvezetése, a talaj természetes vízforgalmi mechanizmusának érvényre juttatása Üzemi vízrendezési megoldások Hagyományos lecsapolás Talajvízszint süllyesztés Talajvízszint szabályozás

3 HEF OP 3.3.1. A TALAJCSÖVEZÉS CÉLJA Rossz vízgazdálkodású, mély fekvésű, nagy nedvességtartalmú talajok vízháztartásának szabályozása Sós, szikes talajok átmosása Másodlagos szikesedés megakadályozása (öntözött területek) Felszíni vízelvezető művek kiváltása Környezetvédelmi feladatok (pl. szűrőmezők szennyvizek hasznosítására)

4 HEF OP 3.3.1. O RSZÁGOS V ÍZGAZDÁLKODÁSI K ERETTERV

5 HEF OP 3.3.1. R OSSZ VÍZGAZDÁLKODÁSÚ TALAJOK

6 HEF OP 3.3.1. T ALAJCSÖVEZÉSSEL JAVÍTHATÓ TERÜLETEK

7 HEF OP 3.3.1. A TALAJCSÖVEZÉS TÖRTÉNETE I.e. 1900. A babilóniaiak agyagcsövek segítségével vezették le a nedves sírok vizeit I.e. 300. A rómaiak rőzse- és kőszivárgókat valamint csődrént alkalmaztak 1650. Anglia : fából, rőzséből, kőből vagy kavicsból építettek drénrendszereket 1764. Eklington (angol) kőszivárgókat használ 1808. Read először készített kör szelvényű, égetett agyagcsöveket 1844. A csősajtoló berendezés és a kézi talajcsövezési szerszámok feltalálása 1845. A vakondeke már ismert, széles körű hazai alkalmazására csak az I. világháború után kerül sor 1851. Londoni Világkiállítás : az ún. alagcsősajtó és a drénszerszámok széles körben ismertté válnak a kontinensen

8 HEF OP 3.3.1. A TALAJCSÖVEZÉS TÖRTÉNETE 1852. Hazánkban német munkások megépítik az első mezőgazdasági célú talajcsőhálózatot 1857. Az első drénezési útmutató kiadása földmérők és drénezési technikusok részére, víztelenítési tervek kidolgozására és azok végrehajtására 1978-ig 850 ha kiterjedésű talajcsövezés készül el hazánkban 1879. Kiterjedtebben kezdik alkalmazni a talajcsövezést – Kvassay Jenő 1894. Hilgard szikes területek alagcsövezés útján való javításáról szóló munkája 1904. Leidenfrost részletesen tájékoztat alagcsövezési tervéről és annak gyakorlati megvalósításáról, amelyben a váltakozó szívóosztástól kezdve a talajvíz-megfigyelő kutakig részletes gazdaságossági számítást is végez 1904. Dupuit és Boussinesq munkássága nyomán, a talajban való vízmozgás matematikai leírása alapján az optimális szívótávolság meghatározására egyenleteket állítottak fel 1918. A talajcsövezett területek nagysága meghaladja a 26 500 hektárt 1925. Freckmann és Janert, Kopecky nyomán használható eredményekre jutott a drénrendszerek méretezésében 1930. Kenessey felhívja a figyelmet a vakonddrén széles körű alkalmazhatóságára I.világháború-1960. mindössze 180 ha égetett agyagcső anyagú hálózat épült 1964. Bellin : szívótávolságok, csőátmérők, esések meghatározása

9 HEF OP 3.3.1. A TALAJCSÖVEZÉS TÖRTÉNETE Magas szintre a drénrendszerek méretezésében csak később, az intenzív holland, német, amarikai és szovjet kutatások jutottak el. Ezt jelzi Schroeder (1958), Billib (1958-1960), Beers (1969), Luthin (1957), Zanker (1959), Breitnöder és Zanker (1959), Eurelers (1968), Eggelsmann (1973), és Kosztjakov (1951) munkái. Közben kialakultak a kísérletezés és fejlesztés nemzeti központjai, mint például Wageningen a hollandoknál, Antony a franciáknál, Innfeld a németeknél és Petzenkirchen az osztrákoknál. 1936. Hooghoudt, Ernst, Glover és Dumm munkássága, széles körben használható egyenletek kidolgozása 1950-es évektől szélesebb körben kezdenek gépeket használni 1960-as évek eleje, a műanyagcsövek megjelenése 1973. Bellin, a talajcsövezés építési megoldásait, valamint az új alkalmazott anyagokat értékelte 1977. Christop, Collins cikke: a műszaki fejlődés megelőzte az elméleti kutatásokat 1980. Szinay, „gőzeketáblákról” számol be, ahol az alagcsövezések nyomai fellelhetők (vakonddrénezések) Guyon (1975), Bellin (1973), Trafford (1970), Skinkisz (1974), Dvorák (1979) felfogása szerint a talajcsövezést a körülményeknek megfelelően mélyszántással, mélylazítással, vakonddrénezéssel, kémiai és biológiai anyagok alkalmazásával együtt lehet csak a mezőgazdasági céloknak megfelelően alkalmazni.

10 HEF OP 3.3.1. S ZIKES TALAJOK KOMPLEX MELIORÁCIÓJA A szikes tulajdonságokban, a talajnedvesség szabályozottságában és nem utolsósorban a terméseredményekben akkor következik be ugrásszerű javulás, ha a kémiai és mechanikai talajjavítás vízrendezett alapon történik.

11 HEFOP 3.3.1. K ÜLÖNBÖZŐ MELIORÁCIÓS ELJÁRÁSOK HATÁSA A TERMÉSRE (GE) RÉTI SZOLONYEC TALAJON Kezelések12345678910 Drénezésszívótávolság 15 m----+-+-+- Drénezésszívótávolság 20 m-----+-+-+ Javítóanyag - az A-szintbe -+++++++++ Javítóanyaglazítóval--+---++-- - a B-szintbekétszeri szántással---+----++

12 HEF OP 3.3.1. K ÜLÖNBÖZŐ MELIORÁCIÓS ELJÁRÁSOK HATÁSA A TERMÉSRE (GE) RÉTI SZOLONYEC TALAJON

13 HEF OP 3.3.1. A DRÉNEZÉS MAI MEGÍTÉLÉSE A meliorációs beavatkozások várható hatásának megítélése vegyes érzelmeket vált ki. Az üzemen belüli melioráció még mindig gyanús, sok a tévhit (pl. a talajcsövezés kiszárítja a talajt!), nincs meg a komplexitásra törekvés, egy-egy kiragadott melioratív elem pedig nem biztos, hogy önmagában hatásos. A táblán, üzemen belüli vízrendezés teljesen háttérbe szorult. Jelentős szemléletváltozásra van szükség ahhoz, hogy akár a felszíni vízrendezés, akár a talajcsövezés üzemi méretekben ismét megvalósuljon. A talajjavítás elemeinek megítélése is vegyes. A kémiai talajjavítás elvétve fordul elő, igaz jelentős előkészítő munkát igényel. Népszerű lesz a mélylazítás, de ennek kétségkívül meglévő pozitív hatásai mellett (talajszerkezet-javulás, talaj vízbefogadó, víztároló képességének növekedése, talajélet-aktivizálódás) negatív következményei is lehetnek (pl. felső talajréteg káros túltelítődése), ha a természetes talajdrénezettség rossz vagy ha nem párosul kellő vízrendezési beavatkozással.

14 HEF OP 3.3.1. A TALAJJAVÍTÁS JELENE ÉS JÖVŐJE Az altalajcsövezésnek szikes talajok esetén, jelenleg és a belátható jövőben ökonómiai okok miatt nincs realitása, ezért a szántóhasználat csak ott javasolható, ahol jelenleg talajvízszint-süllyedési tendenciák, a sztyeppesedés a jellemző folyamat. A jelenleg is vízhatástól befolyásolt szikes talajokon a gyephasznosítást javasolható. A talajjavítási döntéseket a savanyú homok és szikes talajokon egyaránt összhangba kell hozni a racionális földhasználat elveivel. Szükségtelen, drága és környezeti hatások szempontjából rendkívül hátrányos a szántóhasználat és az ehhez szükséges talajjavítás erőltetése ott, ahol más hasznosítási módok (gyep, erdő) mellett sokkal kisebb javítási igénnyel tartható fenn a megfelelő talajállapot. A természetátalakító meliorációs eljárásokkal (tereprendezés, vízelvezetés, stb.) szemben előnyben részesítendők az adott körülményekhez alkalmazkodó, precíziós részletességű talajfelvételezéseken alapuló, differenciált talajjavítási eljárások. A talajjavítás története azt igazolja, hogy a talajjavítás mindig is akkor volt jelentősebb volumenű, ha az állami támogatással történt, a racionális földhasználathoz igazodó talajjavítás leghatékonyabb befolyásoló eszköze a megalapozott, céltudatos, okszerű támogatási rendszer.

15 HEFOP 3.3.1. A talajcsövezés méretezési módjai Talajcsövezés: felszín alatt kis esésű csőhálózattal levezetjük a káros vízfölösleget Célja: a.) talajnedvesség szabályozás b.) talajvízszint szabályozás

16 A TALAJCSÖVEK MÉLYSÉGE A szívó mélységén az átlagos mélységet értjük min: 0,8 m → fagyhatár max: 1,5-1,8 m Függ: a kedvező talajvízmélységtől a mélylazítás mélységétől a befogadó mélységétől (gravitációs vízelv.) a terep esésétől HEFOP 3.3.1.

17 A TALAJCSÖVEK LEGKISEBB ESÉSE Függ: a kialakuló vízsebességtől az átmérőtől a talaj feliszapolódásra, illetve okkeresedésre való hajlamától (Fe 2+ → Fe 3+ oxidálódik és kicsapódik) min 1‰, ha okkeresedik, iszapolódik 3‰ talajtól függően HEFOP 3.3.1.

18 A TALAJCSÖVEK ANYAGA Régebben égetett agyag Ma flexibilis hullámosított palástú PE, PP, PVC csöveket (a körkörösen bordázott PVC csövek) Méretük: d = 50, 65, 80, 100, 125, 160 és 200 mm. Hossz: 45- 200 m. Egyéb: karmantyú,végelzáró, szűkítő, csatlakozó és kifolyó idomok. HEFOP 3.3.1.

19 T ALAJCSŐ HEFOP 3.3.1.

20 A SZÍVÓK MAX. HOSSZA Műanyag csövek esetén (NA) ø 50 mm → 200 m (NA) ø 65 mm → 400 m HEFOP 3.3.1.

21 A GYŰJTŐK MÉRETEI mélységre és esésre nincs korlátozás hossz. : 500 m egyenes vonalvezetés esetén, ha hosszabb 500 m- enként akna HEFOP 3.3.1.

22 S ZÍVÓTÁVOLSÁG MEGHATÁROZÁSA Pangóvizes talajok esetén (talajnedvesség szabályozás) HEFOP 3.3.1. H 1 = (h – H) * 5/4

23 S ZÍVÓTÁVOLSÁG MEGHATÁROZÁSA h: mélylazítás mélysége [m] L: szívótávolság [m] k H : vízvezető képessége [m/nap] H 1 : a leszívási görbe magassága [m] H 2 : a szűrőzött árok visszaduzzasztása [m] q: fajlagos vízhozam [m/nap] - beáramló víz HEFOP 3.3.1.

24 F ELADAT Talajcsövezendő szántóterület: k H = 1,5 m/nap a mélylazítás után (10 X) mélylazítás h = 0,7 m visszaduzzasztás 0,1 m (H 2 ) tervezett átl. talajvízszint H = 0,5 m fajlagos vízhozam a területen (beáramló víz mennyisége) q = 3 mm/nap Mennyi legyen a szívótávolság? HEFOP 3.3.1.

25 MEGOLDÁS H 1 = (h – H) * 5/4 = (0,7 – 0,5) * 5/4 = 0,25 m HEFOP 3.3.1.

26 S ZÍVÓTÁVOLSÁG MEGHATÁROZÁSA Talajvizes talajok esetén (talajvízszint szabályozás) 1. permanens (stacionárius) méretezési eljárás Hooghoudt módszere 2. Rétegzett talajra Ernst egyenletét kell alkalmazni HEFOP 3.3.1.

27 S ZÍVÓTÁVOLSÁG MEGHATÁROZÁSA L: szívótávolság [m] k1;k2: a felső és alsó réteg vízvezető-képessége [m/nap] h: a tervezett depressziós görbe legmagasabb pontja szívók síkjából [m] q: elvezetési intenzitás [m/nap] HEFOP 3.3.1.

28 S ZÍVÓTÁVOLSÁG MEGHATÁROZÁSA Nem permanens (nem stacionárius) méretezési eljárás időben változó ha intenzív kultúrát telepítünk HEFOP 3.3.1.

29 S ZÍVÓTÁVOLSÁG MEGHATÁROZÁSA L: szívótávolság [m] k: a talaj vízvezető képessége [m/nap] t: víztelenítés időtartama [nap] μ: vízteleníthető hézagtér / pórustérfogat h0: kezdeti talajvízállás a talajcsövek síkja felett [m] ht: a „t” idő múlva megkívánt talajvízállás a szívók középvonalában [m] D: áramlásban részt vevő talajréteg vastagsága [m] „t” idő -2-6 nap az agrotechnikai igényektől függően  : laborkísérlet, vagy grafikon D: számítható az egyenértékű rétegvastagságból h e : grafikonról a D és az L ismeretében HEFOP 3.3.1.

30

31 F ELADAT k = 1,1 m/naph0 = 0,7 mt = 4 nap D = 2,5 mht = 0,4 mμ = 0,14 (14%) 1.lépés L legyen 20 m ha L = 20 m és D = 2,5 m akkor he = 1,27 m HEFOP 3.3.1.

32 F ELADAT k = 1,1 m/naph0 = 0,7 mt = 4 nap D = 2,5 mht = 0,4 mμ = 0,14 (14%) tehát D = 1,27 + (0,7+0,4)/4 = 1,55 m HEFOP 3.3.1.

33 FELADAT 2.lépés de 26,25 m nem egyenlő 20 m, ezért vegyünk L = 26 m akkor he = 1,36 HEFOP 3.3.1.

34 FELADAT 2.lépés de 26,25 m nem egyenlő 20 m, ezért vegyünk L = 26 m akkor he = 1,36 D = 1,36 + (0,7 + 0,4)/4 = 1,64 L 2 = (10*1,1*1,64*4) / 0, 99 = 72,16/0,099 = 26,99 tehát L = 26,99 m vagyis 27 m HEFOP 3.3.1.


Letölteni ppt "HEF OP 3.3.1. A TALAJCSÖVEZÉS Általános definíció: a talajvíz szintjét szabályozó, a talaj szellőzését segítő és így a talaj fizikai és kémia állapotát."

Hasonló előadás


Google Hirdetések