VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI

Az előadások a következő témára: "VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI"— Előadás másolata:

1 VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI

2 SZABÁLYOZÁS MŰSZAKI: JOGI GAZDASÁGI EMISSZIÓ CSÖKKENTÉSE
VÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA JOGI HATÓSÁGI ESZKÖZÖK GAZDASÁGI GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK TÁMOGATÁSOK

3 Beavatkozási lehetőségek
Tápanyag gazdákodás „Best management practice”, Területhasználat szabályozás (LUM), Kibocsátás csökkentése („end of pipe”) Emisszió forrás Transzport folyamatok a vízgyűjtőn Lefolyási tényező csökkentése, Erózióvédelem, wetland-ek kialakítása (Hullámterek, előtározók) Transzport (visszatartás) a folyómederben Hordalék- és uszadékfogók, Fenéklépcső, levegőztetés, Ökológiai szemléletű mederrendezés Üledék kotrása, inaktiválása, algicidek, Biomanipulációs eljárások, hínáraratás, Vízpótlás, recirkuláció, Mély tavak levegőztetése, hipolimnion elvezetése Tavi tápanyag forgalom

4 A leggyakrabban alkalmazott szennyvíztisztítási technológiák:
Relatív költségek és tisztítási hatásfokok Technológia Rel. költségek Tisztítási hatásfok (%) N formák az elfolyóban (%) Ber Üzem BOI ÖN ÖP NH4 NO3 Mechanika 1.0 30 5 15 100 M + Kicsapatás 1.09 1.5 55 75 Nagyterhelésű biológia 1.40 1.7 92 25 Kisterhelésű biológia 1.70 2.0 95 Nagyterhelésű Bio + P 1.45 90 Kisterhelésű Bio + P 1.75 2.3 NB +P +részleges N 1.95 2.4 60 NB + P + teljes N 2.40 3.0 85

5

6

7 Vízminőségi hatások az alkalmazott szennyvíztisztítási technológiától függően

8 Délpesti szennyvíztisztító telep - Budapest
Technológia: Alap: nagyterhelésű biológiai tisztítás Biofilterek: nitrifikáció és denitrifikáció (methanol adagolással) Kémiai P eltávolítás (szimultán és utó kicsapatás) Iszap rothasztás + biogáz hasznosítás (kb. az energiaszükséglet 2/3-a) Nyers szennyvíz* mg/L Elfolyó tisztított szennyvíz mg/L KOI 550 50 BOI5 300 10 Tot-N 12 Tot-P 8 1 ÖLA 200 5

9 Északpesti szennyvíztisztító telep - Budapest
Technológia: Nagyterhelésű eleveniszapos (Szovjet technológia) Fejlesztés: (2004) Részleges nitrifikáció Kémiai előkezelés szeparált medencékben Iszap víztelenítés, (rothasztók építése folyamatban) Nyers szennyvíz mg/L Elfolyó tisztított szennyvíz KOI 582 61 BOI5 358 12 Tot-N 47 31 Tot-P 8 2 ÖLA 225

10 Oroszlány: Membrán (MBR) technológia (2004)

11 Oroszlány MBR tisztítási hatásfokok:
Nyers szennyvíz Tisztított víz Határérték KOI mgO2/l 1045 19 75 BOI5 mg/l 496 3,0 25 pH 7,72 7,94 6,5-9 ÖN mg/l 124,5 6,0 30 ÖKN mg/l 122,5 1,3 NO3 mg/l 0,6 36 NH4 mg/l 88 0,12 5 ÖP mg/l 9,3 1,8 2 ÖLA mg/l 383 100 Összes oldószer extract mg/l 43 0,7

12 GYÖKÉRMEZŐS TISZTÍTÁS - SZÜGY

13 ÉPÍTETT VÍZINÖVÉNYES SZENNYVÍZTISZTÍTÓ RENDSZEREK
LEBEGŐHÍNÁROS RENDSZER

14 FAÜLTETVÉNYES SZENNYVÍZTISZTÍTÓ RENDSZEREK

15 TAVAS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ RENDSZEREK
A tavak az I., a II. vagy a III. tisztítási fokozat szerepét töltik be. Utótisztításként is alkalmazzák. Általában sorbakötött tó-egységek: Anaerob tó 3 – 5 m vízmélységgel Fakultatív tó 1,2 – 1,8 m vízmélységgel Utótisztító aerob tó 0,7 – 1,0 m vízmélységgel A fakultatív tóban lejátszódó átalakítási folyamatok

16 EGYEDI SZENNYVÍZELHELYEZÉS: AHAGYOMÁNYOS RENDSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA
KÖRNYEZETI-KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK KÖRNYEZETI TALAJBA SZIKKASZTÁS NEM LEHETSÉGES AGYAGOS FEDŐRÉTEG NAGY LAKSŰRŰSÉG MAGAS TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI VÍZ (KARSZT, IVÓVÍZBÁZIS) KÖRNYEZETVÉDELMI FELSZÍNI VÍZ (IVÓVÍZBÁZIS, REKREÁCIÓ)

17 A felszín alatti vizek védelme szempontjából kiemelten érzékeny területek
Nyílt karszt Működő vízbázis Távlati vízbázis

18 A felszín alatti vizek védelme szempontjából kiemelten érzékeny területeken
fekvő települések Nyílt karszt Működő vízbázis Távlati vízbázis

19 OLDÓMEDENCE (OLDÓAKNA) SZIKKASZTÓÁGY (SZIKKASZTÓAKNA)
HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK: MŰSZAKI MEGOLDÁSOK OLDÓMEDENCE (OLDÓAKNA) SZIKKASZTÓÁGY (SZIKKASZTÓAKNA)

20 HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK: OLDÓMEDENCE (OLDÓAKNA)
MŰSZAKI MEGOLDÁSOK OLDÓMEDENCE (OLDÓAKNA) FELADATA: ELŐTISZTÍTÁS, ISZAP TÁROLÁSA MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK: VÍZZÁRÓSÁG, ELEGENDŐ TÉRFOGAT (3-6 NAPI SZENNYVÍZ + ISZAP)

21 HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK:
MŰSZAKI MEGOLDÁSOK OLDÓAKNA 3 KAMRÁS OLDÓMEDENCE

22 OLDÓMEDENCE (OLDÓAKNA) SZIKKASZTÓÁGY (SZIKKASZTÓAKNA)
HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK: MŰSZAKI MEGOLDÁSOK OLDÓMEDENCE (OLDÓAKNA) SZIKKASZTÓÁGY (SZIKKASZTÓAKNA) FELADATA: ELŐTISZTÍTÁS, ISZAP TÁROLÁSA BIOLÓGIAI TISZTÍTÁS(AEROB), TALAJBA SZIVÁROGTATÁS SZIVÁROGTATÓ FELÜLET NAGYSÁGA (TALAJÓL FÜGG), TALAJVÍZ MÉLYSÉGE, SZENNYVÍZ ELOSZTÁSA, MEGFELELŐ LEJTÉS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK: VÍZZÁRÓSÁG, ELEGENDŐ TÉRFOGAT (3-6 NAPI SZENNYVÍZ + ISZAP)

23 HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK: SZIKKASZTÓ ÁROK KIALAKÍTÁSA
MŰSZAKI MEGOLDÁSOK SZIKKASZTÓ ÁROK KIALAKÍTÁSA

24 HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK
ÜZEMELTETÉS ÉVENKÉNTI ISZAP ELTÁVOLÍTÁS AZ OLDÓMEDENCÉBŐL ADAGOLÓ SZIVATTYÚ KARBANTARTÁSA TISZTÍTÁSI HATÁSFOK OLDÓMEDENCE + SZIKKASZTÓ ÁROK BOI – 98 % ÖN – 50 % (Kj N 80 – 95 %) ÖP – 95 % SZEZONÁLISAN VÁLTOZÓ!

25 HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK
AZ ALKALMAZÁS KORLÁTAI SZIKKASZTÁSRA ALKALMATLAN TALAJ

26 Agyagos fedőréteg vastagsága > 3 m

27 HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK
AZ ALKALMAZÁS KORLÁTAI SZIKKASZTÁSRA ALKALMATLAN TALAJ KORLÁTOZOTT TELEKMÉRET (LAKSŰRŰSÉG > 35 HA/FŐ)

28 Átlagos laksűrűség településenként
< 15 fő/ha 15-35 35-70 > 70

29 HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK
AZ ALKALMAZÁS KORLÁTAI SZIKKASZTÁSRA ALKALMATLAN TALAJ KORLÁTOZOTT TELEKMÉRET (LAKSŰRŰSÉG > 35 FŐ/HA) MAGAS TALAJVÍZSZINT

30 Átlagos talajvízszint a terep alatti mélysége (1991-95)
Átlagos laksűrűség településenként < 2 m 2-4 m 4-6 m 6-8 m > 8 m

31 A HAGYOMÁNYOS MEGOLDÁSOK ALKALMAZHATÓK
1432 TELEPÜLÉS

32 A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK
SZIKKASZTÁSRA ALKALMATLAN TALAJ ÉS/VAGY MAGAS TALAJVÍZ ESETÉN ALKALMAZHATÓ MÓDSZEREK: TALAJFELSZÍN FELÉ EMELT (DOMBOS) SZIKKASZTÓ

33 A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK
DOMBOS SZIKKASZTÓ

34 A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK
SZIKKASZTÁSRA ALKALMATLAN TALAJ ÉS/VAGY MAGAS TALAJVÍZ ESETÉN ALKALMAZHATÓ MÓDSZEREK: TALAJFELSZÍN FELÉ EMELT (DOMBOS) SZIKKASZTÓ HOMOKSZŰRŐ ÁROK

35 A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK
SZAKASZOS ÜZEMŰ HOMOKSZŰRŐ

36 A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK
SZIKKASZTÁSRA ALKALMATLAN TALAJ ÉS/VAGY MAGAS TALAJVÍZ ESETÉN ALKALMAZHATÓ MÓDSZEREK: TALAJFELSZÍN FELÉ EMELT (DOMBOS) SZIKKASZTÓ HOMOKSZŰRŐ ÁROK PÁROLOGTATÓ ÁGY

37 A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK
PÁROLOGTATÓ ÉS ADFSZORPCIÓS ÁGY

38 A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK
A TISZTÍTÁSI HATÁSFOK NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI SPECIÁLIS ÜZEMELTETÉSSEL IDŐSZAKOS VAGY VÁLTAKOZÓ ÜZEMŰ SZIKKASZTÓ- RENDSZEREK

39 A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK
IDŐSZAKOS ÜZEMŰ ÁRKOS RENDSZER

40 A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK
RECIRKULÁCIÓS HOMOKSZŰRŐ

41 A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK
A TISZTÍTÁSI HATÁSFOK NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI SPECIÁLIS ÜZEMELTETÉSSEL IDŐSZAKOS VAGY VÁLTAKOZÓ ÜZEMŰ SZIKKASZTÓ- RENDSZEREK TECHNOLÓGIÁVAL TERMÉSZETES TISZTÍTÁS, HÁZI KISBERENDEZÉSEK

42 A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK
GYÖKÉRZÓNÁS TISZTÍTÁS

43 A KIVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI
KÖRNYEZETI FELTÉTELEK FIZIKAI ADOTTSÁGOK TISZTÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK KÖLTSÉG BERUHÁZÁS MŰKÖDTETÉS ÜZEMELTETÉS

44 KÖVETKEZTETÉSEK KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL ELFOGADHATÓ MŰSZAKI MEGOLDÁSOK LÉTEZNEK A KORLÁTOK NEM TECHNIKAIAK, HANEM: GAZDASÁGI OKOK (TÁMOGATÁS) INTÉZMÉNYI SZERVEZÉSI (KI ÜZEMELTETI?) SZABÁLYOZÁSI ÉS A TRADÍCIONÁLIS GONDOLKODÁSMÓD ELVETÉSE

45

46 Egyszerű oldómedence és hagyományos (szikkasztásra alkalmas helyi talajban kialakított) dréncsövezett szikkasztó rendszer Bővített oldómedence, kis mélységű, homokkal töltött árkos szikkasztó rendszer és adagoló szivattyú Bővített oldómedence, homokszűrő és dombként kiemelkedő rendszer, adagoló szivattyúkkal

47 EGYEDI KISBERENDEZÉSEK

48 A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK

49 Share of total P emissions from the Zala river basin within different sectors.

50 In 1992 phosphorus precipitation were introduced at the largest wastewater treatment plant (Zalaegerszeg) of the Zala catchment. Now all of the collected wastewaters are treated biologically and chemically (additional P removal).

51 Dominated land use activity is agriculture.

52 In 1985 the Upper Kis-Balaton reservoir was inundated in order to protect Lake Balaton against high nutrient loads carried by the river Zala. Total P retention in the reservoire is 20-50% (depending on the inflow P concentration). Upper reservoir A = 18 km2

53 Ingói cops (A=10 km2) Lower reservoir (A=50 km2) The Lower Kis-Balaton reservoir was partly inundated in Total P retention of the wetland (reedbed) area is low (10-30%),but...

54 Economic changes in 1989/90 resulted significant drop in fertilizer use. Now the nutrient surplus of the agricultural fields is about 10% comparing with the mid eighties. P surplus N surplus

55 ... But the entire Kis-Balaton area has significant ecological value (Ramsar area, protected habitat,etc.)

56

57

58

59

60

61 Total P load from the Zala river basin has changed dramatically during the past 30 years.
(data based on river monitoring at the catchment outlet) Construction of Kis-Balaton reservoirs Economic changes: drop in fertilizer use P removal at the WWTPs Drought

62 Agricultural collapse
Load reduction resulted considerable improvement in water quality of the lake, particulary in the western bay. P removal Total P (t/a) Kis-Balaton Agricultural collapse drought Chl-a mg/m3

63 A MEDENCÉK FOSZFORTERHELÉSE A BEAVATKOZÁSOK ELŐTT ÉS UTÁN
mezőgazdasági légköri geokémiai háttér szennyvíz városi lefolyás 100 90 80 70 60 Összes P (tonna/év) 50 40 30 20 10 I II III IV I IV II III

64 Jogi eszközök Határértéken alapuló szabályozás
Tulajdoni jogok és abból eredő kötelezettségek (állami, önkormányzati, magántulajdon) Hatósági feladatok (ellenőrzés, engedélyezés, végrehajtás) Nemzetközi (EU jogrendszere – jogharmonizáció!, Határvizi egyezmények és megállapodások)

65 Az EU Víz Keretirányelvének (VKI) átültetése magyar jogszabályokba
Az VKI előírásait tartalmazó hazai rendeletek: A Kormány 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól A Kormány 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A Kormány 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelméről

66 a Víz Keretirányelv keretében
Intézkedések a Víz Keretirányelv keretében Összes többi intézkedés koordinálása települési szennyvíz nitrátok IPPC & egyéb ipari kibocsátások vegyi anyagok (76/464) növényvédő- szerek biocidek lerakók szennyvíz- iszap ivóvíz fürdővíz

67 Víz keretirányelv (Water Framework Directive)
Integráló szemlélet Vízgyűjtő elv Fogalmi meghatározások (vízgyűjtő, részvízgyűjtő, vízgyűjtő kerület, víztest, „jó” állapot) Célok (állapot romlás megakadályozása, jó állapot elérése) Feladatok (monitoring, vízgyűjtő-gazdálkodási terv, intézkedési terv) Határidők Felelős hatóság Jelentési kötelezettség

68 VKI Cikkelyek: Célkitűzés Definíciók Vízgyűjtő Kerületeken belüli közigazgatási intézkedések koordinálása Környezeti célkitűzések A Vízgyűjtő Kerület jellemzése, az emberi tevékenység környezeti hatásainak áttekintése és a vízhasználatok közgazdasági elemzése A védett területek nyilvántartása Ivóvíz célra használt vizek A felszíni és talajvizek, valamint a védett területek monitoringja A vízzel kapcsolatos szolgáltatások költség megtérülése A pontszerű és a nem pontszerű szennyezőforrások együttes kezelése Az intézkedési program A tagállamok által nem kezelhető kérdések A vízgyűjtő-gazdálkodási program A társadalom tájékoztatása és párbeszéd Jelentési kötelezettség Vizek szennyezésével szembeni stratégia Stratégiák a felszín alatti víz szennyezésének megelőzéséhez és szabályozásához A Bizottság beszámolója A jövőbeli EU-szintű intézkedések tervének közlése Az Irányelvhez kapcsolódó műszaki jellegű ajánlások A Keretirányelv-Bizottság Hatályon kívül helyezések és átmeneti rendelkezések Szankciók Végrehajtás Hatályba lépés

69 Mellékletek Az Illetékes Hatóságok listájához igényelt információk Vízterek jellemzése Közgazdasági elemzések Védett területek Vízterek környezeti állapotának minősítése és monitorozása Az intézkedési tervben figyelembe veendő intézkedések listája A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A fő szennyezők tájékoztató jellegű listája Kibocsátási határértékek és a környezet minőségére vonatkozó szabványok Kiemelt szennyezőanyagok listája

70 A VKI BEVEZETÉSÉNEK FŐBB LÉPÉSEI
Tipológia. Víztestek kijelölése és besorolása. Referencia jellemzők, állapot, helyek. Minősítés Monitorozás. Víztestek jellemzése. Környezeti célkitűzések Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek. Jelentés az EU-nak. Lényeg: ciklikus folyamat biológiai validációval

71 LEGFONTOSABB HATÁRIDŐK (21.§)
2004. december 22 Emberi tevékenységek környezeti hatásainak elemzése Víztestek kijelölése és jellemzése Védett területek nyilvántartása Gazdasági elemzés 2006. december 22 Új monitoring üzembe állítása 2009.december 22 VGT közzététele a minisztérium hivatalos lapjában Intézkedési program kidolgozása 2010 Költség-visszatérülés elvének érvényesítése 2012. december 22 Intézkedési program végrehajtásának megkezdése 2015.december 22. Vizek jó állapotának elérése

72 Vízfolyás víztestek: 876 természetes (ebből 306 erősen módosított)
150 mesterséges

73 Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek
1. Duna részvízgyűjtő 1-1 Duna jobbpart a nyugati országhatár és a Mosoni-Duna torkolata közt 1-2 Duna jobbpart a Mosoni-Duna és a Dömösi Malom-patak torkolata közt 1-3 Kapos 1-4 Duna jobbpart a Tassi-zsiliptől a déli országhatárig 1-5 Ipoly 1-6 Duna jobbpart a Dömösi Malom-patak torkolatától a Tassi-zsilipig, és Duna balpart az Ipoly torkolatától a Kvassay-zsilipig 1-7 Duna balpart a Kvassay-zsiliptől a déli országhatárig 2. Tisza részvízgyűjtő 2-1 Felső-Tisza 2-2 Sajó 2-3 Tisza jobbpart a Sajó és a Zagyva torkolata közt 2-4 Zagyva 2-5 Tisza jobbpart a Zagyva torkolata és a déli országhatár közt 2-6 Hármas Körös 2-7 Tisza balpart a Hármas Körös torkolata és a országhatár közt 3. Dráva részvízgyűjtő 3-1 Dráva 4. Balaton részvízgyűjtő 4-1 Balaton közvetlen 4-2 Zala

74 Határértékek a vizek védelmére
Határérték érvényessége: általános jellegű, területi, helyi, egyedi, védelmi övezetekre vonatkozó ökológiai, egészségügyi, tervezési, rendkívüli helyzetben alkalmazandó határértékek. Határértékek megállapítása: figyelembe kell venni a környezet tényleges és elérendő célállapotát, A határértékeket igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékként kell meghatározni. Határérték típusa: immissziós (befogadóra vonatkozó) emissziós (kibocsátót érintő) határérték/technológiai előírás

75 Immissziós normák Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés (MSZ 12749) Fürdővíz – Minősítés bakteriológiai vizsgálat alapján (MSZ 13690/3) Ivóvíz – Minősítés fizikai és kémiai vizsgálat alapján (MSZ 450/1) Ivóvíz – Minősítés mikrobiológiai vizsgálat alapján (MSZ 450/3) Vízgazdálkodás – Vízminőség, Az öntözővíz minőségével szemben támasztott követelmények (MSZ ) ... Felszín alatti vizek, hűtővíz (kazántápvíz), ipari vizek, hévíz, szennyvíziszap stb.

76 Emissziós normák 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól (a 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet helyett) 204/2001 (X. 26.) Kormányrendelet a csatornabírságról 49/2001 (IV.3.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről

77 Szennyvíz kibocsátók ellenőrzése
Vizsgált komponensek Szervesanyag mutatók (KOI, BOI, CCl4-extrakt) Tápanyag formák (ÖP, PO4-P, ÖN, NO3-N, NO2-N, NH4-N) Nehézfémek Mérési gyakoriság: legalább évi négy (+ önkontroll mérések) Környezetvédelmi területi hatóság végzi a mérést Csak a „gyanús” komponenseket vizsgálják Újabb határértékrendszer alapelvei Nem a koncentráció, hanem terhelés az irányadó Befogadó terhelhetősége szerinti határértékek Sérülékeny vízbázisok figyelembe vétele

78 Területi kategóriák (érzékeny és sérülékeny területek)

79 A 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet határértékei a hat területi kategóriában
Komponens I. II. III. IV. V. VI. pH 6,5 8,5 9 6-9 5-10 KOICr g/m3 50 75 100 150 NH4-N g/m3 1,56 3,89 23,33 7,78 NO3-N g/m3 9,03 11,29 18,06 - TP g/m3 1,8 2 ANA det. g/m3 5 CCl4 extr. g/m3 10 Lebegőanyag, g/m3 200 500

80 A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet fontosabb határértékei a három+1 kategóriában
Komponens Kiemelt (régi I.) Érzékeny (régi II.) Időszakos vízfolyás Normál (régi III-VI.) pH 6,5-8,5 6,5-9 KOICr g/m3 50 100 75 150 BOI5 g/m3 15 30 25 NH4-N g/m3 2 10 5 20 Összes N g/m3 35 55 Összes P g/m3 0.7 Oldószer extr. g/m3 Lebegőanyag, g/m3 200

81 Városi szennyvíz irányelv (91/271/EGK)
Szükséges fejlesztések Teljesítési határidők (átmeneti mentesség Magyarország számára) 1998 vége (2008) 2000 vége (2010) 2005 vége (2015) Csatornázás > LEÉ, érzékeny > LEÉ, normál & kevésbé érzékeny > LEÉ, mindenütt Biológiai tisztítás > LEÉ, mindenütt Tápanyag eltávolítás > LEÉ, érzékeny - Ha a csatornán összegyűjtött szennyvíz 2000 LEÉ-nél kisebb településen történik a fentiek vagy egyéb megfelelő tisztítási technológia alkalmazása szükséges

82 A biológiai tisztítással szembeni kívánalmak
Paraméter Koncentr. a tisztított szennyvízben Eltávolítás BOI5(20oC-on) 25 (mg/l) 70-90 (%) KOI 125 (mg/l) 75 (%) Összes lebegőanyag > LEÉ 35 (mg/l) 90 (%) LEÉ 60 (mg/l) 70 (%) A biológiai tisztítással szembeni kívánalmak Paraméter Koncentr. a tisztított szennyvízben Eltávolítás ÖP LEÉ 2 (mg/l) 80% > LEÉ 1 (mg/l) ÖN 15 (mg/l) 70-80% 10 (mg/l) A tápanyag eltávolítással szembeni kívánalmak

83 A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program („A program”: 25/2002. (II. 27.) Korm. Rendelet, „B program”: 174/2003. (X. 28.) Korm. Rendelet szabályozza) 686 db 2000 LEÉ feletti agglomeráció (1472 település) csatornázása További 840 db. kistelepülés sérülékeny területen Szennyvizek teljes biológiai tisztítása Érzékeny befogadóknál (Balaton, Velencei tó , Fertő tó) tápanyag eltávolítás, Nem csatornázandó településeken egyedi szennyvíz elhelyezés (felsz. alatti víz fokoz. védett területeken zárt tároló) 800 – 1000 milliárd Ft beruházás, Megvalósulás: 2015-re 8 prioritási kategória a megvalósítás ütemezésére

84 Mezőgazdasági eredetű terhelés szabályozása
Nitrát direktíva: a mezőgazdasági tevékenység szabályozása Nitrát-érzékeny területek kijelölése Állattartó telepek: trágyatárolás (műszaki előírások) Földhasználat: jó mezőgazdasági gyakorlat, erózióvédelem, tápanyag gazdálkodási szaktanácsadás, trágyakijuttatás szabályozása Nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség, Ellenőrzés Agrár környezetvédelmi program: célzott támogatások Szántó/gyep konverzió, gyümölcsös telepítése, őshonos állatok beszerzése, az állattartáshoz kapcsolódó legeltetési berendezések helyre-állítása, létesítése (karámépítés, itatók, stb.), agrár-környezetvédelemhez kapcsolódó eszköz, illetve járulékos munkagép beszerzése, talajvízháztartás helyreállítása, épület beruházások, feldolgozási, marketing támogatások stb.

85

86 Gazdasági eszközök Támogatás formái: vissza nem térítendő;
kamatmentes visszatérítendő; a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével azonos kamatozású támogatás nyújtható. Támogatás forrásai: Központi költségvetés  BM céltámogatási rendszere, Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC), Vízügyi Alap Európai Unió PHARE, ISPA, Kohéziós alap, KIOP

87 HAZÁNK VÍZI KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA AZ ELKÖVETKEZŐ ÉVTIZEDEKBEN
IVÓVÍZELLÁTÁS SZOLGÁLTATÁS BIZTONSÁGÁNAK JAVÍTÁSA, HATÁRÉRTÉKEKNEK VALÓ MEGFELELÉS REKONSTRUKCIÓS FELADATOK SZENNYVÍZELVEZETÉS, TISZTÍTÁS SZENNYVÍZ PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA VÁROSI CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS KISTELEPÜLÉSEK SZENNYVÍZ ELHELYEZÉSÉNEK MEGOLDÁSA ÜZEMELTETÉS, FENNTARTÁS, REKONSTRUKCIÓ

88 Public water infrastructure development
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Access to sewerage Access to sewerage including population living on sewered areas but not using this service Access to public water supply Including population supplied by public taps located along streets % of the total population 2015

89 IMPACT OF INCREASING WATER PRICE ON WATER CONSUMPTION
80 100 120 140 160 180 200 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 million m3/y 20 40 60 HUF/m3 Domestic consumption Price of water Budapest ( )

90 AFFORDABILITY INDICATORS OF SELECTED OECD COUNTRIES (2000)

91 CEE Region – Household prices for water and wastewater provision (2000)

92 ALTERNATÍVÁK IDŐBELI ÜTEMEZÉSE ÉS KÖLTSÉG HATÉKONYSÁGA
TALAJ ÉS A FELSZÍNI VIZEK TERHELÉSÉNEK ALAKULÁSA

93 Hagyományos szennyvíz gyűjtési, tisztítási és elhelyezési megoldások
Építési és működési költségek különböző rendszereknél Költség /alternatíva Hagyományos szennyvíz gyűjtési, tisztítási és elhelyezési megoldások Szennyvizek szétválasztását, (részben) újrahasznosítását biztosító újszerű, innovatív megoldások Gravitációs és nyomás alatti csatorna + központi szvtt. Egyedi kislétesítmény: oldómedence + szikkaszt. Zárt tároló, szállítás tengelyen a központi szennyvíz telepre Szürke szennyvíz helyi tiszt., fekete szennyvíz központi (anaerob) tisztítása Komposzt WC, sötét szürke szv. oldómed.+ szikkaszt. Vákuumos csatornarendszer zárt tároló, szállítás tengelyen Beruházási költség (eFt/ház) 800 – 2 000 500 – 750 150 – 300 900 – 1 700 600 – 800 800 – 1 000 Üzemelt., fennt., amort.(eFt/év/ház) 30 – 90 15 – 20 350 – 450 35 – 55 80 – 100 35 – 40 Egysz. önköltségi szennyvízdíj (Ft/m3) 300 – 600 100 – 150 2500 – 3000 250 – 400 500 – 700 200 – 300 A költségek egy 500 – 1000 fő lélekszámú, síkvidéki településre, 4 fő/ház és 100 l/fő/nap fajlagos vízfogyasztás esetén értendők

94 Javaslat a települési szennyvizek gyűjtésének, tisztításának és elhelyezésének módjára (BME, 2006)

95 Csatornázás-szennyvíztisztítás fajlagos költsége a településméret függvényében

96 Fajlagos beruházási költségek a település lakosszámának függvényében

97 Number of citizens Number of settlements

98 Access to sewerage Number of settlements

99

100 SIZE DISTRIBUTION OF TREATMENT PLANTS