Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ipari átalakulás és metropolizáció: Felső-Szilézia útja a széntől a világvárosi funkciókig Lux Gábor tudományos segédmunkatárs MTA Regionális Kutatások.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ipari átalakulás és metropolizáció: Felső-Szilézia útja a széntől a világvárosi funkciókig Lux Gábor tudományos segédmunkatárs MTA Regionális Kutatások."— Előadás másolata:

1 Ipari átalakulás és metropolizáció: Felső-Szilézia útja a széntől a világvárosi funkciókig Lux Gábor tudományos segédmunkatárs MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézet

2 Felső-Szilézia: Közép-Európa kitüntetett jelentőségű térsége –Korai ipari magterület, porosz- osztrák-orosz befolyási zóna –Magasszintű urbanizáció (4,6 M lakosból 3,6 M városi) –A szocializmus alatt kedvezményezett térség, de... –elavuló gazdasági szerkezet –urbanizációs hiányjelenségek –környezetszennyezés –társadalmi diszfunkciók –…jellemzik  mély szerkezeti válság

3 Az átalakulás három fő eleme I.Intézményfejlődés II.Ipari szerkezetváltás III.Metropolitanizmus, a városi funkciók fejlődése

4 I. Intézményfejlődés a rendszerváltás után –Új döntéshozó elit: helyi politikusok, önkormányzatok, gazdasági szereplők (vállalatok, kamarák, stb.) –Kialakulnak az első helyi gazdaságfejlesztő intézmények a légiközlekedés, vásárszervezés, forrásszerzés és vállalkozáspromóció területén –A regionális politika első dokumentuma: Felső-Szilézia Regionális Gazdaságpolitikai Programja (1992): - a gazdasági kapcsolatrendszer fejlesztése - új húzóágazatok letelepítése

5 Intézményfejlődés a rendszerváltás után 2. –1995: Regionális szerződés, az állam és a régió közötti feladatmegosztás keretdokumentuma –Stabil intézményrendszer: –fejlesztési és promóciós ügynökség –befektetési alap (hitelek, területfejlesztés társfinanszírozása) –regionális finanszírozási intézet (2002-től) –Erősödő regionális érdekérvényesítő képesség: –Felső-sziléziai Szerkezetváltási Alap létrehozása (bottom- up tevékenység eredménye) –1999: lengyel regionális reform, kettős hatalmi struktúra (vajda – marsall) alakul ki

6 II. A szerkezetváltás irányai –1990: a foglalkoztatásban a szénbányászat (35%) és a kohászat (8,7%) részaránya meghaladja a szolgáltatásokét (34%) –1990-től felgyorsult dezindusztrializáció, 2000 körül 37%-on stabilizálódó ipari foglalkoztatás –A szerkezetváltás irányai:  a hagyományos ágazatok megújulása (adaptív szerkezetváltás)  új ágazatok fejlődése (diverzifikáció, újraiparosítás)

7 A hagyományos ágazatok megújulása –Szénbányászat : –Problémák: gazdaságtalan kitermelés, elaprózódott üzemszerkezet –Megoldás: –állami tulajdon fennmaradása –végkielégítéssel összekapcsolt leépítési program (Világbank) –a termelés áttolódása Rybnik agglomerációjába  ma már nyereséges, újra vonzó életforma –Kohászat/acélgyártás: –Problémák: elavult termékstruktúra, korszerűtlen üzemek –Megoldás: –gyors leépítések, „muzeális” üzemek bezárása –elmozdulás a speciális acéltermékek felé, Ny-Európa/Távol- Kelet piacai –privatizáció hazai és nemzetközi szakmai befektetőknek –acélipari klaszterképződés

8 Új ágazatok –Már az 1970-es évektől létező hagyományok (autógyártás, elektronika) –A beruházásösztönzés fő eszköze a Különleges Gazdasági Övezetek létrehozása –Katowicei KGÖ: 2 Mrd €+, alkalmazott, de… –…erősen differenciált a négy alzóna között (zöld vs. barnamezős) –elsősorban az autóipar és beszállítói jelentek meg  autóipari klaszter –Felső-Szilézia versenyképességét nem az olcsó munkaerő adja, hanem a képzett szakemberállomány –Okai: erős szakszervezeti mozgalom, fennmaradt szakképzési rendszer, műszaki felsőoktatás –Kihívás: tudásalapú gazdaság?

9 III. Metropolitanizmus, a városi funkciók fejlődése –Az EU-csatlakozás utáni hosszútávú fejlesztési stratégia célja: Felső-Szilézia bekapcsolása a közép- európai városversenybe, mint a centrumtérségek vetélytársa –Elemei: –Metropolitanizmus (világvárosi funkciók kialakítása) –egységes irányítási-fejlesztési rendszer –belső terek megújítása, városregeneráció –Újrafogalmazott területi kapcsolatrendszer –közlekedésfejlesztés

10 Metropolitanizmus –Katowice konurbációja: –egyike Közép-Európa legurbanizáltabb térségeinek –népessége 2,8 M fő (~Közép-Magyarország) –Erős nagyvárosi funkciók: –felsőoktatás: 3 nagy, 9 kis egyetem, 35 főiskola –bankszektor és üzleti szolgáltatások: 4 nagy banknak van itt a központja, 26 kereskedelmi bank és 117 szövetkezeti bank van jelen, 15 ipari és kereskedelmi kamara működik a régióban –sport, kultúra, fogyasztói szolgáltatások, média, K+F… –Fragmentált: kilenc fő fölötti és öt fő fölötti városban jelentős párhuzamosságok, váltakozó bel-, kül- és elővárosi zónák. Nincs egyértelmű városközpont, ütköző fejlesztések, kihasználatlan lehetőségek (EB 2012, Chorzów)

11 Metropolitanizmus 2. – Megoldás: Felső-sziléziai Világvárosi Unió – Policentrikus alapokon nyugvó, de összehangoltan fellépő városszövetség – 14 alapító város, 2 M népesség, Katowice központ – Tevékenységek: – közös fejlesztési stratégia – hatékony forrásszerzés – javuló lobbizási képesség – ?további integráció?

12 A belső terek megújítása, városregeneráció – Felhagyott iparterületek és elnéptelenedett városrészek regenerációja új funkciók letelepítésével (bevásárló és üzleti negyedek, új lakások, rekreáció) – Városrehabilitációs intézkedések

13 Újrafogalmazott területi kapcsolatrendszer –Vajdaságon belüli négy agglomeráció, társközpontok –Regionális és határ menti együttműködés –Krakkó-Katowice Europolisz (duális fejlesztési pólus) –Krakkó-Katowice-Wrocław RIS- együttműködés –Katowice-Ostrava határmenti együttműködés –Nemzetközi kapcsolatok –NY-K: Berlin-Kijev –É: Stockholm, Skandinávia –D: Prága-Bécs, Pozsony- Budapest

14 Közlekedésfejlesztés –Városi és elővárosi közlekedés: forgalmas területek tehermentesítése, tömegközlekedés (villamos [207 km], elővárosi vasút, autóbusz) –Autópályák: É-D-i (Łódz, Gdańsk / Ostrava, Brno, Prága) és NY-K-i (Ruhr-vidék, Ukrajna)  részben elkészült, hiányzó átkötések –Légiközlekedés: pyrzowicei repülőtér robbanásszerű növekedése, új terminál, Katowice-Krakkó együttműködés –?szélesnyomtávú vasútvonal?

15 Összefoglalás, következtetések –Felső-Szilézia Közép-Európa egyedi, kivételes adottságokkal rendelkező régiója –A szerkezetváltás folyamata sikeresnek mondható, a hagyományos és új ágazatok kettősére épül –Növekvő jelentőségű erőforrást jelentenek a fejlett városi funkciók és a rendelkezésre álló kritikus tömegek; Felső- Szilézia a közép-európai nagyvárosok versenyének erős szereplőjévé válhat –A fejlődésben kulcsfontosságú volt a helyi társadalom önszerveződése és intézményfejlesztő tevékenysége, amelynek köszönhetően –sikeresen alkalmazkodott a globális verseny kihívásaihoz –képes volt önálló válaszokat megfogalmazni akár a központi kormányzattal szemben is

16 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Ipari átalakulás és metropolizáció: Felső-Szilézia útja a széntől a világvárosi funkciókig Lux Gábor tudományos segédmunkatárs MTA Regionális Kutatások."

Hasonló előadás


Google Hirdetések