KATASZTRÓFAVÉDELMI LOGISZTIKA

Az előadások a következő témára: "KATASZTRÓFAVÉDELMI LOGISZTIKA"— Előadás másolata:

1 KATASZTRÓFAVÉDELMI LOGISZTIKA
Derzsényi Attila mk. alezredes NKE HHK Műveleti Logisztika Tanszék Tel:

2 TEMATIKA Fsz. TÉMA MEGNEVEZÉSE ÓRA Tanóra tartás ideje ELŐADÓ jellege
Fsz. TÉMA MEGNEVEZÉSE ÓRA Tanóra tartás ideje ELŐADÓ jellege száma 1 2 3 4 5 6 Katasztrófavédelmi logisztika helye, szerepe a logisztika rendszerében. Fogalomrendszer. E 2014. szept. 11 1-4 tanóra Prof. Dr. Báthy Derzsényi Attila alezredes Katasztrófavédelmi gazdálkodás, készletezés, lépcsőzés rendje. Katasztrófavédelmi logisztika folyamata. 2014. nov. 11. 7-10 tanóra Derzsényi Attila alezredes Katasztrófavédelmi logisztika vezetés rendje. ZH 2014. dec. 11. 9-10 tanóra Összesen 10

3 LOGISZTIKA mi az

4 LOGISZTIKA

5 - a forrásoktól a végső fogyasztókig terjedő -
A logisztika fogalma A logisztika az anyagok - a forrásoktól a végső fogyasztókig terjedő - fizikai áramlásának szervezésével és irányításával (menedzsmentjével) foglalkozik. A logisztika az ellátás tudománya

6 A logisztika Üzleti szempontból ma már általánosan elfogadott, hogy a logisztika a menedzsment azon területe, amely a vállalatoknak versenyelőnyt szolgáltathat a piacon. Ha a logisztikát jól szervezik és irányítják, az a termelt áruk és a létrehozott szolgáltatások értékét növeli.

7 A logisztika fogalma A logisztikát az 5M segítségével következőképpen tudjuk szemléletesen megmagyarázni: A logisztika megfelelő anyag, eszköz, személy megfelelő helyre megfelelő időben megfelelő mennyiségben és minőségben megfelelő költségek mellett történő eljuttatását jelenti.

8 A logisztika fogalma A logisztika azzal foglakozik (7M), hogy
• a megfelelő árut (szolgáltatást), • a megfelelő mennyiségben, • a megfelelő minőségben, • a megfelelő időben, • a megfelelő helyen, • a megfelelő ügyfél, fogyasztó számára, • a megfelelő ár mellett lehessen az adott helyre eljuttatni.

9 L O G I S Z T I K A Beszerzés, alapanyag-ellátás, – gondoskodni a szükséges anyagokról (mennyiség, minőség, ár, beérkezések ütemezése, átvétel rendje, minőség-ellenőrzés, stb.) 2. Elosztás, áruterítés, – gondoskodni az elkészült termékek eljuttatásáról a vevő/felhasználó részére (szállítási határidő-, kiszállítási tételnagyság-, szállítóeszköz meghatározása, visszáru kezelése, stb.) 3. Készletgazdálkodás, – gondoskodni, hogy az egyes alapanyagokból, alkatrészekből, vagy részegységből a mindenkor szükséges mennyiség – de (ideális esetben) ne több – mindig rendelkezésre álljon. 4. Raktározás, – gondoskodni a készletek fizikai elhelyezéséről, biztonságos tárolásáról, gyors hozzáférhetőségéről, stb.

10 L O G I S Z T I K A 5. Szállítás, anyagmozgatás, – gondoskodni, hogy a bejövő, illetve kimenő anyagok megfelelő módon, gyorsan és biztonságosan kerüljenek a rendeltetési helyükre. 6. Szállítmányozás, – a termékek szállításához szükséges szállítási mód, eszköz, tétel összeállítása, fuvarszervezés, a hozzá tartozó adminisztratív folyamatokkal pl. vámügyintézés, kvóták figyelembe vétele, stb. 7. Rendelésfeldolgozás, – a bejövő igényekre rövid határidővel árajánlatot adni, a megrendeléseket visszaigazolni, ütemezni, a kiszállított árut számlázni, nyomon követni (garancia, egyéb ex-post szolgáltatások). 8. Informatikai háttér, – gondoskodni a folyamatok közötti információáramlás minél zökkenőmentesebb megvalósításáról, beleértve az adatok gyűjtését, kiértékelését, felhasználóik szerinti csoportosításukat (mindenki csak olyan adatokat kapjon, ami a munkájához szükséges, de azt minél hamarabb, és hiánytalanul).

11 Logisztikai Rendszerek

12 A civil és katonai ellátási lánc különbözőségei és azonosságai
Cél Az elsődleges cél a fogyasztói igények kiszolgálása; ezt kell egyensúlyba hozni a költségekkel és az eszközök megtérülésével (profit) elsődleges cél a felhasználói igények kielégítése, amit költséghatékonyan kell teljesíteni csak a termelői tag profitorientált Kiterjedés a teljes folyamatot átfogja, a termék vagy szolgáltatás előállításától a végső fogyasztóhoz történő eljuttatásig megegyezik Rendszerszemlélet az összes szereplőt és folyamatot egy egységes rendszerbe integrálja Együttműködés szervezeti határokon ível át; mind a szervezeten belüli, mind a szervezetek közötti kapcsolatok kiemelkedően fontosak megegyezik + többnemzeti Megvalósítás eszköze a kooperációt és koordinációt olyan információs rendszeren keresztül valósítja meg, amelyben a tagok addig titkosan kezelt információkat osztják meg. megegyezik +együttműködés +NATO koncepció (megbízik a Szövetséges által működtetett láncban, átláthatóvá teszi a rendszert Információ, mint mozgató és hatalmi tényező az egész rendszer mozgatója, esetenként a dominancia eszköze A műveleti és harcászati szint vezeti a rendszert (Pull elv működik)

13 Civil és katonai ellátási lánc elemei
Beszállító Termelő Nagy-kereskedő Kis-kereskedő Fogyasztó Logisztikai szolgáltatás Civil Termelési log. Műveleti Információs csatorna Gyártás Hadászati készletek Hadműveleti, hadszíntéri készletek Harcászati készletek Felhasználó Jelmagyarázat: anyagáramlás információáramlás beszerzés Fogyasztói log. Integrálódó ellátási, fenntartási funkció

14 Megváltozott feltételrendszer (a katonai logisztika fejlődésének irányai)
A megváltozott biztonsági környezet Szövetségi rendszer Hatás alapú műveletek Többnemzeti alkalmazás Párhuzamos hadviselés Civil és katonai logisztikai rendszer változása Civil eljárások a katonai logisztikában Ellátási láncok Logisztikai funkciók kiszervezése (outsourcing) Ellátó bázisú logisztika

15 A KATONAI logisztika lényege
Gazdasági számítások alapján szervezett és működő biztosítási rendszereket, valamint a bennük (és közöttük) lezajló anyagi, technikai, egészségügyi, szállítási, elhelyezési, szolgáltatási, valamint információs folyamatokat és tevékenységeket jelenti, amelyeket azzal a céllal szerveznek, hogy a fegyveres erők ellátási és mozgatási problémáit békében és háborúban, valamint egyéb katonai műveletek során egyaránt – gyorsan, komplex módon és optimális ráfordítással tudják megoldani.

16 Logisztikai alapfunkciók
Fő funkciók: Anyagi funkció (az anyagok biztosításával és kezelésével kapcsolatos műveletek összessége) Technikai funkció (a technika üzemben tartása, fenntartása) Mozgatási (szállítási) funkció (dinamikus elem), Infrastruktúra funkció, Szolgáltatási funkció. Egészségügyi funkció, Támogató funkciók: - Logisztikai informatika, - Logisztikai rendszertechnika biztosítása, - Költségvetési gazdálkodás, - Termékazonosítás.

17 Ellátási-számvetési mértékegységek
Javadalmazás: a csapatok anyagi szükségleteinek, igényeinek és ellátottságának meghatározására szolgáló ellátási-számvetési egység, egy főre fegyverre, harcjárműre, a repülőgépre, helikopterre katonai szervezetre meghatározott harc vagy fenntartási anyag mennyiség. Feltöltés: speciális ellátási- számvetési egység, amely a különböző haditechnikai eszközök működéséhez szükséges, különleges harc és fenntartási anyagok mennyiségének meghatározására szolgál. DOS (Day off supply) Az egy napi harctevékenység biztosításához szükséges anyagi készletek teljes mennyisége. 1 átlagos napi ja. x intenzitási tényező

18 Honvédség közreműködése
A katasztrófavédelmi helyzetben a Honvédség szerepvállalása sajátos helyzetet jelent. A katasztrófavédelemről szóló kormányrendelet szerint a védelmi bizottság elnöke a kormányzati koordinációs szerv útján, illetve amennyiben az intézkedés késedelme elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, közvetlenül a Magyar Honvédség Központi Ügyelet útján kezdeményezi a Magyar Honvédség védekezésbe történő bevonását, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének egyidejű tájékoztatása mellett. Másrészt amennyiben a rendőrség erői az őrzés-védelmi feladat végrehajtására nem elegendőek, a katasztrófavédelemért felelős miniszter kezdeményezheti a honvédelemért felelős miniszternél a Magyar Honvédség erőinek fegyver nélküli közreműködését is.

19 Honvédség közreműködése
Ugyanez a kormányrendelet előírja a központi készlet megalakítását, amely a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek alkalmazásához szükséges felszerelések, technikai eszközök és anyagok egészét jelenti. A központi készlet beszerzése a központi költségvetésből történik. A katasztrófavédelmi feladatok logisztikai támogatását végző kijelölt katonai szervezetek, csoportok irányítása a HKR vezetési rendszerében történik – nem kerülnek sem polgári, sem más szerv alárendeltségébe – feladataikat a kirendelt katonai erők parancsnoka határozza meg a védekezés helyszínén. A Honvédség, mivel „csak” felkérés alapján vesz részt a katasztrófavédelmi helyzetben, részére ez a központi készlet nem biztosított. A Honvédség, amelynek alapfeladata a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában való közreműködés, önálló készletekkel rendelkezik. Az egyéni védőeszköz készlet, illetve tartalékkészlet a katonai szervezeteknél, továbbá a központi készletek a központi ellátó szervezeteknél kerülnek megalakításra.

20 A katasztrófák csoportosítása és a katasztrófavédelem feladatai
Katasztrófa veszélyt és veszélyhelyzetet kiváltó események: a.) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek; b.) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek; c.) egyéb eredetű veszélyek. Katasztrófavédelmi feladatok: megelőzés, felkészülés; védekezés; helyreállítás, újjáépítés.

21 A katasztrófavédelem jogszabályi alapjai
Magyarország alaptörvénye. 2011. évi CXXVIII. Törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. 1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. 234/2011.(XI.10.) Kormányrendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. Törvény végrehajtásáról. 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. + BM OKF főigazgatói intézkedések!

22 A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS NEMZETI RENDSZERE
KORMÁNY BELÜGYMINISZTER KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VEZETŐI MEGYEI/FŐVÁROSI VÉDELMI BIZOTTSÁGOK HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁGOK POLGÁRMESTEREK KÖZREMŰKÖDŐK Bevont szervezetek Gazdálkodó szervezetek Önkéntes mentőszervezetek Önkéntes társadalmi és karitatív szervezetek

23 A VÉDEKEZÉSI RENDSZER A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS RENDSZERE
KÖZPONTI SZINT KORMÁNY Kormányzati koordinációs szerv (KKB) BELÜGYMINISZTER Központi áll.ig. szervek TERÜLETI SZINT Megyei /Főv. védelmi bizottságok Helyi védelmi bizottságok A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS RENDSZERE MAGYARORSZÁGON KÖZREMŰKÖDŐK Gazdálkodó szervek Magánszemélyek Önkéntes szervezetek HELYI SZINT POLGÁRMESTER

24 Alapfogalmak A katasztrófa-elhárítási logisztika fogalma:
„Katasztrófa-elhárítási logisztika mindazon tervezési, szervezési, koordinálási és gazdálkodási tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófák elleni hatékony védekezés érdekében, a szükséges és elégséges logisztikai feltételek, az anyagi-technikai és különleges erőforrások biztosítása, valamint optimális felhasználása céljából kerülnek végrehajtásra.” A katasztrófa-elhárítási logisztika célja: „A katasztrófa-elhárítás logisztikai rendszerének célja a katasztrófák elleni védekezés feladatainak végrehajtásához szükséges erőforrások tervezése, a humán, az anyagi, a technikai, feltételek biztosítása, valamint a felhasználás szervezése, koordinálása a megelőzés, a védekezés és a helyreállítás során.” Sajátossága: Eltérő időszakokban és funkcionálisan eltérő célcsoportok irányában kell támogatási- és ellátási feladatokat biztosítani.

25 Alapfogalmak A katasztrófavédelem logisztikai feladatai végrehajtásának időszakai: Felkészülési időszak Közvetlen előkészítési időszak Végrehajtási időszak Feladatok: Felkészülési időszakban: személyi, tárgyi, működési feltételek biztosítása; Közvetlen előkészítési időszakban: tervezett és ténylegesen felmerülő igények, valamint az igények kielégítési lehetőségeinek egyensúlyba hozása (tartása). Végrehajtás időszakában: ellátás elrendelése, a szükséges területeken irányított beszerzés és termelés bevezetése, a szervezett ellátásra való áttérés.

26 Katasztrófa-elhárítás logisztikai támogatásának elvei
Teremtse meg a hatékony védekezés és a túlélés feltételeit már a felkészülés időszakában; Legyen képes olyan anyagi-technikai feltétel kialakítására, mely arányban áll a veszélyeztetettség mértékével; Teremtsen összhangot az állami erőforrások, a gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgári teherviselés és a karitatív (belföldi-külföldi), önkéntes felajánlások között; Illeszkedjen az ország gazdaságmozgósítási rendszeréhez; és legyen összhangban az ország teljes gazdasági rendszerének teherbíró-képességével; Legyen átfogó, komplex, tegye lehetővé a rugalmas alkalmazást katasztrófák és fegyveres összeütközések esetén egyaránt.

27 Katasztrófavédelem logisztikai feladatai

28 OKF logisztikai feladatai
A logisztikai rendszernek egyszerre kell normál időszakban működtetni az ellátási körébe tartozó szervezeteket (ellátási logisztikai funkció), Képesnek kell lennie a katasztrófa bekövetkeztekor előálló helyzetet követő, valamint az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend bevezetését követő időszakokban (együtt: minősített időszak) a katasztrófa-elhárítás feladatát támogatni (logisztikai támogató funkció), A polgári védelmi szervezetek irányába békeidőben az új, komplex logisztikai rendszerhez annak beszerzési logisztikai területén keresztül kapcsolódnak elsődlegesen. Ezen keresztül kell részükre a megelőzési feladatok és a kiképzési feladatok ellátásához szükséges anyagi-, technikai eszközöket biztosítani, ugyanakkor minősített időszakban a védekezési képességekkel rendelkező polgári védelmi szakalegység szintű szervezetek felé szükség esetén megerősítő támogatást kell tudni biztosítani.

29 OKF központi logisztikai feladatai
logisztikai ellátás (anyaggazdálkodás, ruházat, élelmezés, gépjárműellátás) logisztikai támogatás (raktározás, szállítás, műszaki-technikai biztosítás) logisztikai gazdálkodás (költségvetés, pénzügy, számvitel, eszközgazdálkodás) műveleti informatikai és híradó támogatás (informatikai és híradástechnikai eszközök)

30 Katasztrófavédelem logisztika komplex feladatai
A logisztika komplexitását az ellátási körébe tartozó szervezetek személyi állományának humánellátási, kapcsolódó anyagi-technikai és infrastruktúra biztosítása, valamint a szabályozási környezet megléte jelenti. Humán ellátás - a munkavégzéshez kapcsolódó anyagi-, technikai-biztosítás, - az étkeztetés, - az egyenruházati ellátás, - a rendezvények megtartásával kapcsolatos humán ellátási tényező biztosítás, - a felkészülés időszakának feladatrendszerét képező ellátás biztosítás, - tartalékolás, védőruházat beszerzés stb.

31 Katasztrófavédelem logisztikai feladatai
Az anyagi-technikai és infrastruktúra ellátás, biztosítás: Az OKF és területi szerveinek egymás közti híradó és IT kommunikációjának biztosítását, működőképes állapotban tartását jelenti. minősített időszakban ez kiegészül a mentőerők részére szükséges híradó, tájékoztatási, technikai, informatikai eszközök biztosításával Az anyagi-technikai biztosítás körébe tartozik az úgynevezett szállítási logisztika, amely alapvetően a mentőerők, a mentésben résztvevő szervezetek, valamint a lakosság kimenekítéséhez, ellátásához, a mentéshez, és a kárfelszámoláshoz szükséges anyagok, eszközök és technikai felszerelések biztosításával kapcsolatos szállítási feladatok végrehajtását és kapcsolódó üzemeltetési feladatainak végrehajtását jelenti. Az anyagi biztosítás körébe tartozónak kell tekinteni a mentesítő-, vegyvédelmi-, ruházati-anyagok és felszerelések, iparcikkek, élelmezési, valamint üzem- és kenőanyagok biztosítását.

32 Katasztrófavédelem logisztikai feladatai infrastrukturális ellátás:
Magába foglalja a feladatellátáshoz szükséges ingatlanok és kapcsolódó infrastruktúra elemek üzemeltetését. Ez kiterjed az alapellátást biztosító elhelyezés, a raktározás, a szállítás feladatait biztosító ingatlanok (raktárak) és tárgyi eszközök (rakodó- és szállító eszközök) fenntartására, üzemeltetésére. Az infrastrukturális ellátás közé sorolandók a technikai-biztosítás javítási, karbantartási feladatai, de ide értendő a rendszerből való kivonás és csere végrehajtása is. A speciális infrastruktúra biztosítás feladatai közé sorolandó az ideiglenes táborok építése (befogadó és ellátó helyek funkcióra), azok fenntartása és kapcsolódó üzemeltetési feladatok ellátása.

33 Katasztrófavédelem logisztikai feladatai Szabályozási környezet
A logisztikai rendszer teljességét a humánellátási, kapcsolódó anyagi-technikai és infrastruktúra-biztosítást egységbe foglaló szabályozás és a végrehajtás kidolgozott elveinek, módszereinek megléte jelenti. Ehhez szükséges meghatározni a katasztrófavédelem logisztikai támogatásának területén azokat az alapvető normákat és normatívákat, amelyek elengedhetetlenek a valós és reális tervezéshez, a pontos elszámoláshoz legyen ez akár humán ellátási készletképzés, legyen ez akár árvízi védekezési készletképzés. Új feladat!

34 Elmúlt időszak problémái
• a logisztikát kiszolgáló infrastruktúra gyakorlatilag az as évek hidegháborús katonai rendszerében tervezett logisztikai ellátórendszerére épült, • az országban a védett objektumokra, mélylétesítményekre, elhagyatott területeken kialakított vezetési pontokra épített raktározás és az onnan történő ellátás a jellemző, amelynek az infrastrukturális és fenntartási problémái (pl. közlekedés, mozgatás) gátló tényezőként jelentkeznek a logisztikai rendszerek működtetésében, • hiányzik az állomány ellátásáért, a technikai eszközök kiszolgálásának szervezeti háttere, • a széttagolt és nem optimális objektum-rendszer fenntartása és üzemeltetése pedig egyáltalán nem költséghatékony.

35 Fejlesztés irányai 1. ) Logisztika koordinálás: egységes központi irányító, koordináló szerv kijelölése. amely alapvetően képesség–koordináció , amely nem helyettesíti a logisztikai vezetés parancsnoki feladatát. 2.) Polgári védelmi szervezetek kiképzésének és felszerelésének végrehajtása. (Hunor, Huszár, Mentőszervezetek) 3.) Központi készletek létrehozása: a készleteket a meglévő megyei készletekből kell képezni, az elmúlt évek felhasználásai és visszapótlásai figyelembevételével. 4) Raktárak diszlokációja: a veszélyeztetett területek közelében úgy kell végrehajtani, hogy azok jó megközelítése, kapacitása tegye lehetővé az anyagoknak a kárhelyre történő gyors kiszállítását. Egyidejűleg ki kell használni a polgári logisztikai szolgáltatók szolgáltatásait. 5) új típusú védekezési berendezések és eszközök beszerzése például: mobil gátrendszer, pneumatikus sátrak, konténeres egységrakomány-képzők stb.

36 A logisztikai támogató rendszer új típusú működése
RMBB a Regionális Műszaki Mentő Bázisok gyorsreagálású képessége, Az RMMB-k integrálódása az egységes katasztrófavédelmi szervezetbe lehetővé teszi, hogy az ott készenléti szolgálatban rendelkezésre álló erők és eszközök részére az alapfeladatuk bővítésével új - de az eredetitől nem eltérő funkciójú - tevékenységet telepítsünk. konténeres szállítókapacitás (csere felépítményes jármű) jelenleg 4 felépítmény típust (vegyi mentesítő konténer, műszaki mentő konténer, oltóanyag konténer, szállító konténer) tud a beavatkozási kárhelyszínekre gyorsan eljuttatni. Bel és árvízvédelmi feladatokhoz rendszeresítendő úgynevezett védekezési alapkonténer (homokzsák, fáklya, lapát, ásó, gumicsizma, csizmás védőnadrág, munkavédelmi kesztyű, esőkabát); Általános műszaki kiszolgáló feladatokhoz úgynevezett védekezési technikai konténer (szivattyú tömlőkkel, áramfejlesztő készletek, világító készletek); Humánellátási feladatokhoz úgynevezett fektető anyag konténer (ágy, matrac, takaró, törülköző, ágynemű, sátor). -

37 A logisztikai támogató rendszer új típusú működése
LSZK • a civil Logisztikai Szolgáltató Központok (LSZK) rendelkezésre álló és megvásárolható korszerű raktározási és szállítási képessége. meglévő korszerűtlen megyei raktárak kiváltása, drágán üzemeltethető és nem hatékonyan kihasználható ingatlanok kerülhetnek ki a rendszerből. a jelenlegi raktárakban tárolt inkurrens, rosszul strukturált készletek hatékonyabb kezelése. LSZK-k bevonásával egy logisztikai szolgáltatás csomag „vásárolható meg” (készletezési, egységrakományképzési, nyilvántartási, karbantartási funkciók, kiszállítási feladatok), szerződéses jogviszony alapján.

38 AZ ELSŐLEGES ÉS MÁSODLAGOS LOGISZTIKAI KÉPESSÉG ÉRTELMEZÉSE
Elsődleges logisztikai képesség: a végrehajtásban résztvevőknél rendelkezésre álló olyan képesség, amely a végrehajtáshoz szükséges saját erőforrások (anyagok, technikai eszközök stb.) valamint az erőforrások mozgatásához szükséges szervezet és feltételrendszer együttesét jelentik. A hatékony védekezés alapja a feladatok végrehajtásában résztvevő szervezetek saját logisztikai képessége (szervezetek és erőforrások) mert ezek a képességek biztosítják az azonnali, vagy a gyors beavatkozás logisztikai támogatásának alapját. Az elsődleges beavatkozás sikerét a szervezeti alrendszerben résztvevők elsődleges logisztikai képességének azonnal rendelkezésre állása jelenti. Az elsődleges logisztikai képesség tehát a végrehajtó szervezetre jellemző, ami magába foglalja a szervezet mindenkori alaprendeltetésével összefüggő feladatok ellátásához szükséges, valamint a katasztrófa elhárítási feladatok végrehajtásához biztosítandó logisztikai képességeket, amelyek a következőkből állnak: humán erőforrások, anyagi-technikai erőforrások, készleteket, anyagok, logisztikai eljárások, módszerek (információ), és fentiek mozgatását és felhasználását lehetővé tevő saját (végrehajtásban résztvevőknél rendelkezésre álló) logisztikai szervezetek.

39 AZ ELSŐLEGES ÉS MÁSODLAGOS LOGISZTIKAI KÉPESSÉG ÉRTELMEZÉSE
A másodlagos logisztikai képesség alatt a katasztrófa elhárítási feladat végrehajtása során azon erőforrások összessége, melyek az elsődleges logisztikai képességek kiegészítését, visszapótlását, megerősítését, vagy új logisztikai képességek kialakítását szolgálják. Ezek az erőforrások az egységes katasztrófavédelmi rendszer erőforrás alrendszerében találhatóak, szorosan kapcsolódva a szervezeti alrendszer elemeinek önálló logisztikai képességeihez, vagyis a szervezeti alrendszer elsődleges logisztikai képességeihez

40 A logisztikai támogató rendszer modell

41 Logisztikai támogatás folyamat katasztrófahelyzetben
Védekezés 1. lépcső: A katasztrófahelyzet bekövetkeztét követően az elsődleges beavatkozó erők, valamint a helyi erők a meglévő védekezési készleteik felhasználásával megkezdik a mentési feladatok ellátását.. Itt, a védekezés ”azonnali” logisztikai támogató feladatrendszerében kapnak szerepet a RMMB-ken letárolt egységrakományok és a szállító kapacitások, mint azonnali elsődleges képességek A leggyorsabban a helyszínre telepíthető készleteket a RMMB készenléti tűzoltói állománya rövid időn belül megindítja a kárhelyszínre, majd az operatív törzs által meghozott döntések függvényében aktivizálják a központi raktárrendszer szintén elsődlegesnek tekinthető képességeit, amely időben a „második hullámban” éri el a területet. Védekezés 2 lépcső: A katasztrófahelyzet „eszkalálódása” esetén, ha szükséges a logisztikai támogató képességek úgynevezett 2. lépcsőjét aktivizálni, mely során az LSZK-ból, valamint a GEK központi raktárakból is megindulhatnak a szállítások a katasztrófa sújtotta terület felé. A LSZK-nál tárolt készletek ismeretében, ha halaszthatatlan intézkedések foganatosítására lenne szükség, akkor a helyi vezetés is elrendelheti az LSZK-k mozgósítását a központi logisztikai irányítás egyidejű értesítése mellett. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a másodlagos logisztikai képességek igénybevétele már 1-2 nappal előre tervezhető. Ezzel párhuzamosan azonnal szükséges a BM OKF GEK beszerzési rendszerén keresztül megkezdeni a felhasznált készletek visszapótlását, a lebiztosított készletek megrendelését. A felhasználásokkal párhuzamosan a beszerzések tervezésénél az anyagféleségek beszerzési időtartamai a védekezés elhúzódásával értelemszerűen nőhetnek, ugyanis a gyártók az első megrendeléskor a raktáron lévő készleteiket adják, a gyártást csak a készleteik elfogyása után kezdik meg. E beszerzések közötti idők kitöltését lehet a külföldről érkezett készletekből, illetve a hazai, még meglévő országos készletekből (TIG-készletek) fokozatosan lekérve biztosítani.

42 Logisztikai támogatás folyamat katasztrófahelyzetben
GEK, mint „logisztikai támogató parancsnokság” A logisztikai támogatás során a „lépcsőzés” lehetőséget ad a központi szervnek a felkészülésre, illetve a rászállítások megszervezésére. Az új raktározási-rendszernél központi szakirányítást kell megvalósítani a beszerzéstől, a nyilvántartáson, a kárterületre történő kiadáson keresztül az elszámoláson át a visszapótlásig (a kapcsolódó logisztikai folyamatok koordinálásával, pl. szállítás). A GEK-hez telepíthető feladatok A védekezés érdekében kialakított készleteknél szükséges bizonyos mértékű túlbiztosítás, de ez nem indokol felesleges raktárkészlet képzést. Megoldás lehet a kárhelyszínre történő direkt beszállítás új rendszerének kidolgozása, mely bizonyos nagykereskedőkkel, gyártókkal, avagy az államigazgatás egyéb szereplőivel való keretszerződéses formájában történhet. Mindez garanciát jelenthet a folyamatos anyagellátásra (akár kárhelyszínre, akár LSZK-ba, vagy a kárhelyszín közelébe kialakított ideiglenes deponálási helyekre). A szállítási képességek megerősítésére GEK-nek olyan szállítókapacitásokra kell keretszerződéseket/megállapodások kötni, amely garantálni tudja a tehergépjármű, konténerszállító és egyéb speciális képességekkel rendelkező technikai eszközök mindenkori rendelkezésre állását.