Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fenntartható vállalat: a rogyadozó társadalmi pillér Kerekes Sándor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fenntartható vállalat: a rogyadozó társadalmi pillér Kerekes Sándor."— Előadás másolata:

1 A fenntartható vállalat: a rogyadozó társadalmi pillér Kerekes Sándor

2 Gazdálkodástudományi Kar 2 A fenntarthatósági asztal

3 Gazdálkodástudományi Kar 3 John Ruskin

4 Gazdálkodástudományi Kar 4 A fenntarthatóság értelmezése  1. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, mint konstans fogyasztást. Ez az értelmezés felel meg, a gyenge fenntarthatósági kritériumnak, amelynél a természeti és ember alkotta tőke egymással helyettesíthető.  2. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, a természeti erőforrások időben állandó (konstans) készleteként. Ez az értelmezés felel meg a szigorú fenntarthatóságnak.  3. És végül értelmezhető a fenntarthatóság, mint generációk közötti egyenlőség is.

5 Gazdálkodástudományi Kar 5 A B C D time Jólét, tőke Fenntartható (A,B,C) és nem fenntartható (D) fejlődési pályák

6 Gazdálkodástudományi Kar 6 Tekintsük a fenntarthatóságot „üzleti esetnek”.  Dyllick és részben Porter is vállalati üzleti érdeknek, a költséghatékonyság és a versenyképesség részének tekinti a fenntarthatóságot, illetve annak jelentős részét, és sürgetik a fenntarthatóság integrálását a vállalati stratégiába.  Az utóbbi két-három évben, a vállalatok figyelme a környezeti dimenzióról áttolódott a társadalmi dimenziókra.

7 Gazdálkodástudományi Kar 7 A hangsúlyeltolódás okai  A fejlett országokat nagyrészt elhagyták a környezetterhelő nehéziparok, és a megmaradt ipar, de a szolgáltató szektor nagy része is, bevezetette a környezetirányítási rendszereket.  A „látványos” környezeti problémákat a gazdaság szereplői nagyrészt megoldották, és a megoldás jelentős üzleti haszonnal járt az energia megtakarítás, a hulladékkezelési költségek csökkenése, a jobb vállalati imázs indirekt hasznai miatt.  A fenntarthatóság környezeti dimenziói terén már „csak” a fogyasztás környezetbarát átalakítása volna hátra. Ez alapvetően ellenkezik a vállatok közvetlen stratégiájával,  A hangsúlyeltolódást jól mutatja, hogy hazánkban ezelőtt fél évtizeddel a legjobbak környezeti jelentést adtak ki, két-három éve már megjelent néhány fenntarthatósági jelentés, és az újabb trendnek a CSR vagy „társadalmi felelősségi” jelentések irányába történő elmozdulás látszik

8 Gazdálkodástudományi Kar 8 Kontinensenként eltérő vélemények  „Napjainkban a vállalati társadalmi felelősség, vagy vállalati filantrópia többnyire abban merül ki, hogy pénzt osztogatunk azoknak, akik nem szeretnek bennünket, és kapcsolatot próbálunk velük teremteni” – vélekedik Porter.  Észak Amerika: „A vállalat célja az, hogy elegendő nyereséget termeljen, és hasznos legyen a társadalom számára. Ha egyszer „sikeresek” lettünk, akkor vissza tudunk adni.”  Európa: „A továbbiakban már nem lehet egyszerűen hallgatni.”  Afrika: „Mielőtt felelős vállalataink lehetnének, először felelős kormányra lenne szükségünk.”  Dél Afrika: „Ne akarják ránk erőltetni a nyugati elgondolásokat!”

9 Gazdálkodástudományi Kar 9 A zöldülés mozgató rugói...  Sok kutató a társadalmi normákban látja a vállatok erőfeszítéseinek fő mozgató rugóját. Ez megnyilvánul a részvényesek, a vevők elvárásaitól kezdődően a szabályozás szigorúságán keresztül, a jogi és társadalmi felelősségig terjedő tényezőkben. (Ashford 1993, Steger 1993)  A kutatók másik nagy csoportja a hangsúlyt kognitív és magatartási tényezőkre helyezi, mint a menedzserek és vezérigazgató értékrendje, karizmája, környezeti elkötelezettsége, morálja, hathatóssága stb. (Konar és Cohen 1993.)  A harmadik csoport szerint az ipar „zöldülését” technológiai tényezők határozzák meg. Szerintük az innovációk sikerét, vagy kudarcát a technológiai lehetőségek léte vagy hiánya, az ellátási lánc mentén felhalmozódó ismeretek minősége, a gyártók és a végső felhasználók kapcsolatának természete határozza meg. (Ashford 1993, Roome 1994)

10 Gazdálkodástudományi Kar 10 A társadalmi realitás változása Nulla kibocsátás

11 Gazdálkodástudományi Kar 11 A fenntarthatósági problémák két típusa Könnyű problémák: technológia, beruházás Nehéz problémák: társadalmi, intézményrendszeri Közműolló zárása Javulás > #1 javulás > Source: D. Meadows

12 A megoldás egyszerűnek tűnik…. A szennyvíztisztítás esete…

13 Gazdálkodástudományi Kar 13 Eröltetett menetelés a zsákutca felé!? Természetes szennyvíztisztítás lakos esetén Beruházási költség 30-60% Üzemeltetési költség % Csepeli szennyvíztisztító Legnagyobb környezeti beruházása az EU-nak: 15 futballstadionnyi területen épül a központi telep 525 em 3 /nap kapacitású 429 m euro 65 %: EU (304, Euro) 20 %: Magyar Állam 15 %: Budapest

14 Gazdálkodástudományi Kar 14 Amikor a „nagy szép”, a kicsi pedig drága  Az egyre szigorúbb normák a nagy rendszerek létrejöttének kedveznek, a méretgazdaságosság miatt, a kis települések közüzemi költségei pedig egyre tetemesebbek lesznek.  Mindez jólét veszteséget okoz a kis településeken.

15 Gazdálkodástudományi Kar 15 A közlekedési hálózat fejlesztése is egyszerü problémának látszik, de… A végén jobb lesz ?

16 A nehéz problémák… A hiányzó intézményrendszer

17 Gazdálkodástudományi Kar 17 A havi egy főre jutó jövedelem és a roma lakosság területi megoszlása Magyarországon

18 Gazdálkodástudományi Kar 18 Csak 1 % jut a felsőoktatásba Több, mint 70 % -uk munkanélküli

19 Gazdálkodástudományi Kar 19 Sony csoport

20 Gazdálkodástudományi Kar 20 A regionalizmus kiáltó szüksége…  Az eltérő környezeti, társadalmi és gazdasági tényezők miatt a regionális közelítés volna indokolt.  A területi és városi tervezés nélkül a fejlődési problémák nem kezelhetőek.  A rendszerszemlélet szükségessége- ipari ökológia VERSENY HELYETT EGYÜTTMŰKÖDÉS

21 Gazdálkodástudományi Kar 21


Letölteni ppt "A fenntartható vállalat: a rogyadozó társadalmi pillér Kerekes Sándor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések