Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEKTOR STRESSZTÉNYEZŐI Folmeg Márta KJF tudományos munkatárs PhD hallgató ELTE-BTK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEKTOR STRESSZTÉNYEZŐI Folmeg Márta KJF tudományos munkatárs PhD hallgató ELTE-BTK."— Előadás másolata:

1 AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEKTOR STRESSZTÉNYEZŐI Folmeg Márta KJF tudományos munkatárs PhD hallgató ELTE-BTK

2 A KUTATÁS MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI Kutatás célja: Az egészségügyben dolgozó munkavállalók munkahelyi jól- létének témájában kérdőívezés és interjúzás az adott munkakör stressztényezőiről. -Kérdőív 35 kérdés fizikai és mentális egészségről a munkahely fizikai környezetéről a munkáltató támogató szolgáltatásairól -Strukturált interjúvázlat egészségi kockázatról szakmai kockázatról munkahelyi kockázatról

3 VÁLOGATÁS AZ INTERJÚK TAPASZTALATAIBÓL Stresszforrások: - beteganyag állapota és hozzáállása, az együttműködésük hiánya. - az orvosokkal való információcsere, ami sokszor akadozik, vagy különböző orvosok más-más diagnózist adnak (pl. a gyógytornász felelősségi körébe tartozik, hogy melyik állapotjelzés mentén építi fel a fejlesztési tervét), vagy hiányosan tájékoztatják a beteget és a kiszolgáló személyzetnek kell ezt kompenzálnia - eszközhiány, ami egyrészt a higiéniás előírásoknak olykor gátat szab, például nincs elegendő kesztyű ahhoz, hogy minden beteg után le lehessen cserélni (fertőzésveszély). (Pl. a gyógytorna eszközkészlete is meglehetősen hiányos, ami hátráltatja a megfelelő fejlesztést) - túlzott dokumentáció (lassítja a gyógyító munkát, ám az egészségügyi dolgozók önmaguk védelmére is csinálják) - a munkarend a magánélet rovására megy – sok az elvált, egyedülálló egészségügyi dolgozó - az ápolónők új munkaerő képzése nagyon alacsony szintű, gyorstalpaló képzésekről kerülnek ki a fiatalok, és csak annyi a motivációjuk, hogy elkerüljék a munkanélküliséget

4 VÁLOGATÁS AZ INTERJÚK TAPASZTALATAIBÓL -Orvosok és ápolónők körében is gyakori a külföldre vándorlás a kereseti lehetőségek és a karrierutak miatt (pl. gasztroenterológus véleménye, hogy a szakvizsga letétele után is ugyanolyanok a munkafeltételek és a munkamennyiség) -Esetmegbeszélés, szupervízió hiánya -Ösztönző eszközök nincsenek, se pénzbeli, se utalványos formában -A fegyelmezés is érdekes kérdés, mert ha valaki hibázik és kirúgják, ki van helyette. Hiszen nem lehet az utcáról behívni egy nővért. Alapvetés az, hogy hibázni lehet, de fel kell ismerni és korrigálni kell. -A betegek sokat tájékozódnak az interneten, így kevésbé hajtanak fejet az orvosi vélemény előtt. Rengeteg információ elérhető online, sajnos sokszor nem hiteles vagy nem egyezik azzal a paradigmával, amit a kórház képvisel. Ugyanakkor jó tendencia, ha a betegek is tájékozódnak és partneri kapcsolat alakul ki az orvos és a beteg között, nem pedig egy patriarchális viszony. -Képzési kényszer nyomása érezhető a szakmán, hiszen a szakvizsgákat úgy lehet megtartani, ha 5 évente megfelelő számú kreditet összegyűjt az ember és a kötelező továbbképzéseken részt vesz. -Paraszolvencia: kellemetlen minden érintettnek és feszültséget szít

5 KÉRDŐÍVES KUTATÁS -A kérdővet 30 fő töltötte ki: 8 férfi és 22 nő -Az adatközlők foglalkozása: fogorvos, altatóorvos, gasztroenterológus, sebész, házi orvos, gyerekorvos, dentálhigiéniás asszisztens, gyógytornász, ápolónő, dietetikai tanácsadó, betegszállító

6 EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT

7 EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS

8 TESTMOZGÁS

9 MUNKABIZTONSÁG

10 MUNKAEGÉSZSÉGÜGY SZEREPE

11 SOK KIHÍVÁS – KEVÉS RUTINMUNKA

12 ÖNÁLLÓSÁG – DÖNTÉSHELYZETEK SOROZATA

13 KARRIERÉPÍTÉS

14 ÉLETPÁLYA AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK KÖRÉBEN

15 A SZEMÉLYISÉG ÉRVÉNYESÜLÉSE A GYÓGYÍTÁSBAN Kórlap = Beteg (az a lényeges, hogy mi van a kórlapon, nem az, hogy mi valósult meg)

16 ÉRZELMI KIEGYENSÚLYOZOTTSÁG / BIZONYTALANSÁGOK KEZELÉSE

17 BIZALOM AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK KÖZÖTT „Az egészségügy az team-munka, egymásra vagyunk utalva, ugyanúgy szükség van a sebész orvos mellett a műtősre, a beteghordóra, az asszisztensre, az altatóorvosra. A konzílium is a kollégákkal való közös megbeszélés, így az alapfelállás is az, hogy jó legyen a kapcsolat, csak így lehet hatékonyan végezni a munkát és a közös döntés biztonságosabb.”

18 AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYHEZ TARTOZÁS KÉRDÉSE „Formálisan három helyen dolgoziom, a fekvőbeteg osztályon, az ambulancián és az endoszkópián, valamint ehhez hozzájön, ha ügyeletes az ember, a sürgősségi osztály. Így pedig olyan mintha három – négy munkahelyen próbálnék párhuzamosan mozogni.

19 MUNKA ÉS MAGÁNÉLET

20 MEGTAKARÍTÁSI KÉPESSÉG TÁMOGATÁSA

21 ETIKUS VISELKEDÉS

22 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEKTOR STRESSZTÉNYEZŐI Folmeg Márta KJF tudományos munkatárs PhD hallgató ELTE-BTK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések