Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A környezet- és természetvédelem alapjai

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A környezet- és természetvédelem alapjai"— Előadás másolata:

1 A környezet- és természetvédelem alapjai
Készítette: Kincses László

2 A környezet védelme A környezetvédelem ideológia, filozófia és mozgalom is. Lényege, hogy az emberiség felelősséget visel és persze függ is az őt körülvevő környezettől és azt a mozgalmat is, mely a különböző természeti és épített környezeti értékek megőrzéséért, annak élhetően és használhatóan tartásáért küzd. A környezetvédelem fontosnak tartja, hogy az emberi termelési, fogyasztási rendszer fenntartható legyen illetve azzá váljon, emellett egyéb politikai követeléseket is meghatároz. A környezetvédelem mint társadalmi mozgalom igyekszik értékei mentén befolyásolni a közpolitikai döntéshozatalt és az ezzel kapcsolatos politikai vitákat. Erre legfőbb eszközei a társadalmi aktivizmus, a lobbizás vagy éppen a környezettudatos oktatás.

3 A környezetvédelemhez kapcsolódó tudományok
– az ökológia*; – a geográfia, földtudomány; – a kémia, biológia, orvostudományok; – a fizika, műszaki tudományok; – a matematika, informatika; – az agrártudományok; – a közgazdaságtan, jogtudomány; – a társadalomtudományok (pl. politikatudomány, szociológia) és – a pedagógia. * Az ökológia az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja.

4 Pusztán védelem? A környezetvédelem nem lehet csak védekező jellegű, hanem a tervszerű környezetfejlesztést is magába foglalja. Az intézkedések összefüggő rendsze-rébe olyan kulcsfontosságú elemek tartoznak, mint: a károkat megelőző védelem; az okozott károk megszüntetése; az emberi környezet fejlesztése és a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás. A jelenleg érvényben levő Környezetvédelmi törvény az évi LIII. Törvény, amely kimondja, hogy a környezetvédelem „olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása”.

5 A fenntartható fejlődés
Az ENSZ Közgyűlése 1984-ben határozatot hozott, hogy alakuljon meg a Környezet és Fejlődés Világbizottsága független szakértőkből. A bizottság 1984 októberében tartotta alakuló ülését Genfben. Számos plenáris ülést követően a záró ülésre Tokióban került sor 1987 februárjában. A jelentés fő üzenetét a fenntartható fejlődés koncepciójának felszínre hozatala és központba való állítása jelentette. Minden cselekvést a fenntarthatóság elvei szerint javasoltak újraértékelni. A fenntarthatóságról a következő definíciót fogadták el: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” A fenntarthatófejlődés-elv lényeges elemei a következők: – az alapvető szükségletek kielégítésének elsődlegességet kell biztosítani; – korlátozások szükségessége, amelyeket a technológiai fejlettség és a társadalom hoz létre, hogy képesek legyünk mind a jelen, mind a jövő nemzedékek igényeinek kielégítésére.

6 Globális környezeti problémák
A globalizáció szót a környezetvédők alkották meg, de „elegánsan lenyúlta” az a politikai-gazdasági elit, amelyik a leginkább felelős a környezeti problémá-kért. Hasonló veszély fenyegeti a „fenntartható fejlődés” kifejezést is. A legégetőbb gondok napjainkban: a növekvő energiaigény; a népesedési problémák és következményeik; a légköri problémák; a talajproblémák; a természeti erőforrások korlátozottsága; a vízproblémák; a környezeti problémák, a környezetszennyezés felismerése; az erdőirtások és következményeik és a hulladékkezelés. A termelés és a fogyasztás esztelen fokozása egyre gyorsuló mókuskerékbe tereli a fogyasztói társadalmak polgárait. A keletkező problémák felmérése, áttekintése meghaladja az átlagember szellemi képességeit, mégis politikai döntések sorozatára és személetváltozásra van szükség.

7 A reklámok szerepe Óvatos becslések szerint is egy-egy termék árának 5-10%-át teszik ki a reklámköltségek. Ha még hozzávesszük, hogy az ugyancsak reklámcélokat szolgáló, gyakran az ár felét is kitevő csomagolást is a fogyasztó fizeti, könnyen rájöhetünk a dolog tarthatatlanságára. A piac önszabályzó szerepe ebben a témakörben is a dajkamese kategóriába tartozik. (A ‘70-es éa a ‘80-as években még hivatkoztak az erre a nem létező szerepre.) Erős állami beavatkozásra lenne szükség, ehhez azonban környezettudatos döntéshozók kellenének. A legtöbb megvásárolt termék árának legalább a felét tehát arra költjük, hogy győzködjenek bennünket arról, hogy a közel azonos minőségű és árú termékek közül épp azt emeljük le a polcról. Az általunk fizetett reklámköltségeknek „köszönhetően” kapjuk lépten-nyomon a reklámokat, nézhetjük a televízióban naphosszat az idióta reklámfilmeket. Mindezeket csak azért, hogy ne a konkurencia árucikkét vásároljuk meg. Persze a konkurencia is reklámoz. Emiatt a népességszám növekedése mellett a fogyasztói igények növekedése is fokozza a problémát, a döntéshozók pedig eközben úgy tesznek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.

8 A népességrobbanás Jól látható, hogy a nagyarányú növekedés kezdete a második világháború utánra tehető. Fokozza a problémákat, hogy ettől kezdve jelentek meg a le nem bomló hulladékok is a világban, tehát a jelenlegi hulladék teljes mennyisége alig több mint ötven év alatt halmozódott fel a világban. A nagyfokú népességrobbanás hívta fel a felelősen gondolkodó tudóstársadalom és a politika figyelmét a világ élelmezési gondjainak súlyosságára és a Föld eltartóképességének a kérdésére.

9 Az energiaéhség fokozódása
A népességrobbanással és a fogyasztói igények drasztikus növekedésével együtt nőtt az emberiség energiaszükséglete. A tudomány azonban nem képes nagy léptékben környezetbarát energia előállítására. A nagy hangon hirdetett környezetbarát energia legföljebb csak kevésbé környezetszennyező, mint a fosszilis vagy a radioaktív anyagokból előállított. Az energiatermelés új módjainak kutatása mellett tehát nagy szükség van az energiafogyasztás csökkentésére illetve a megtermelt energia hatékony felhasználására.

10 Az energetikai létesítmények hatása a tájra
Minden energetikai létesítmény domináns eleme a tájnak, annak átalakulásához meghatározó módon hozzájárul. Szerte a világban – különösen a fejlett országokban – számtalan, természetes tájba nem illő létesítmény, ún. tájidegen elem található, amely közvetlenül vagy közvetve az energiatermelő iparral kapcsolatos. A szénfelhasználású hőerőművek „melléktermékei” a salakhegyek és a zagyterek, a szénbányászat következményeként pedig bányagödrök és meddőhányók ezrei maradnak hátra a tájban. Bármerre visz utunk Európában, mindenfelé nagyfeszültségű távvezetékek tartóoszlopaival és hálózatával találkozunk, amelyek jelentős tájátalakító tényezők. A transzformátorállomások és a szélerőművek szintén a táj kevésbé esztétikus részei.

11 A veszélyek mértéke A veszély valódi mértékét növeli, hogy a környezet szennyeződésének káros hatásai jelenleg még nincsenek kellő alapossággal feltárva; tanulmányozásuk módszertana sok vonatkozásban kidolgozatlan; a bioszféra degradációjának káros következményei nehezen érzékelhetők és prognosztizálhatók, ezért a figyelem nem mindig összpontosul a tényleges megelőzésre. Növeli a problémát, hogy az energiapazarlásból meggazdagodott vállalatok az általuk támogatott kutatásokkal igyekszik kicsinyíteni a valós veszélyeket. A környezetvédelem tehát olyan megelőző jellegű társadalmi tevékenység, amelynek célja a természeti környezet (alapkőzet és talaj, víz, levegő, élővilág) és művi alkotások (pl. műemlékek) megóvása mindazon hatásoktól, amelyeket az emberiség igényeinek kielégítése céljából veszélyeztetik vagy visszafordíthatatlanul károsítják.

12 Vége


Letölteni ppt "A környezet- és természetvédelem alapjai"

Hasonló előadás


Google Hirdetések