Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Gólem 3. El ő adás A rák és a C-vitamin Héder Mihály, Nádasi Eszter, Paksi Dániel BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Gólem 3. El ő adás A rák és a C-vitamin Héder Mihály, Nádasi Eszter, Paksi Dániel BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék."— Előadás másolata:

1 A Gólem 3. El ő adás A rák és a C-vitamin Héder Mihály, Nádasi Eszter, Paksi Dániel BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

2 A C-vitamin  A nagy felfedezések óta ismert, hogy a hónapokig a tengeren hajózó tengerészek skorbutot kapnak, ami jól kezelhető néhány közönséges növény fogyasztásával:  A skorbutot gyógyító anyagot azonban sokáig nem tudták azonosítani;  Először előállítani Szent-Györgyi Albertnek sikerült 1932-ben;  Az 'aszkorbin' az angol 'szkorvi' skorbut szóból származik;  Mivel a C-vitamin fontos az új sejtek létrejöttében, már a '30-as években feltételezték, hogy a C-vitamin-hiány és a rák között van kapcsolat:  Az erről szóló cikkek a rákkutatás neves folyóirataiban jelentek meg mint pl. a Cancer Research és a British Journal of Cancer.  A C-vitamint azonban hamar kizárták a rákellenes szerek kutatásából, mivel közismerten nem mérgező (nem öli meg a ráksejtet).

3 Linus Pauling  Kémikus: a ‘30-’40-es években ő tette meg az első nagy lépéseket a kémia kvantummechanikai értelmezésére;  1936-ban megjelent könyve, A kémiai kötések természete a valaha írt egyik legnagyobb hatású kémiai témájú könyv:  A megjelenését követő 30 évben több mint szer hivatkoztak rá tudományos cikkekben és folyóiratokban;  A kémiai kötésekről kidolgozott elméleteiért 1954-ben Nobel-díjat kapott.  1950-ben részt vett a DNS térszerkezetének meghatározásáért folyó kutatási versenyben (itt alulmaradt, de a felfedező Watson és Crick szerint hamarosan ő is megtalálta volna a megoldást);

4 Linus Pauling  Pauling kvantumkémiai eredményei alapozták meg a molekuláris biológiát, amelynek ő maga is kiemelkedő kutatója volt;  1949-ben három másik kutatóval megmutatta, hogy a sarlósejtes vérszegénység, egy ismert öröklődő betegség a vörösvérsejtek molekuláris megváltozását okozza:  Ez volt ez első öröklődő betegség, amelyre molekuláris magyarázatot sikerült adni;  1970-es évek: hanyatlás (?)  C- vitamin kutatás kezdete:  A molekuláris biológia alapvetéseire épít;

5 A C-vitamin és az ortomolekuláris gyógyászat  Tény: Az ember és még néhány állatfaj szervezete nem képes a C-vitamint maga előállítani, ezért ezt a táplálkozással kell bevinniük;  Pauling feltételezte, hogy az ember valaha rendelkezett a C-vitamin előállítás/ megkötés képességével, de ezt egy genetikai mutáció során elvesztette;  1968: korábbi molekuláris biológiai kutatásaiból és a C- vitamin élettani szerepének felismeréséből született az ortomolekuláris gyógyászat ötlete (=megfelelő molekula);  Pauling szavaival: „Az egészség elérése és megőrzése, illetve a betegségek megelőzése és kezelése az emberi testben normálisan jelen lévő molekulák koncentrációjának szabályozása révén. Fontos ortomolekuláris szubsztanciák a vitaminok, különösen a C-vitamin.”

6 Reakciók  Felháborodás: egy nem szakmabeli orvostudományi kérdésekbe avatkozik;  Támogatásvesztés:  Saját intézetet alapít, ott kutat tovább (tudományos marginalizáció);  Nem tud a hagyományos forrásokból anyagi támogatást nyerni;  Alternatív, holisztikus gyógyászat támogatóit kell megnyernie;  1970-es évek: a rák lesz Amerika legnagyobb közegészségügyi problémája (2. leggyakoribb halálozási ok)  központi küzdelem;  A rákkal kapcsolatos kutatásait segítséggel végzi…

7 Ewan Cameron  Sebész és rákkutató;  A rák fejlődésével kapcsolatos elméleteiről volt ismert: a rák kezeléséről vallott elképzelései kívül estek a fősodrú megközelítésen.  1966-ban megjelent könyvében azt állította, hogy egy katalizátor fehérje (hialuronidáz) felelős rák elterjedésért;  A hipotézist Solomon Garb: A rák gyógyítása című könyvében „további kutatásra érdemesnek” nevezte, és egész fejezeten keresztül mutatta be. Később ez a könyv alapozta meg az amerikai rákkutatások 70-es évekbeli új hullámát elindító törvényt.  Mivel a C-vitamin természetes gátlóanyaga a hialuronidáznak, Cameron a C-vitaminnal mint a rák terjedését gátló anyaggal kezdett foglalkozni (feltétlen optimizmus);

8 Az első eredmények  Kísérleti csoport:  A skóciai Vale of Leven kórházban 100 súlyos, „menthetetlen” rákos betegnek adott nagy mennyiségű (5g) C-vitamint intravénásan egy héten át, és napi 2grammot tablettában (majd emelte az adagot, látva a pozitív reakciókat);  Kontrollcsoport:  Minden tesztelt esethez 10, korban, nemben, a daganat típusában és a betegség állapotában megfelelő esetet választott ki;  A kísérleti csoportban a túlélés átlagos ideje 210 nap volt a kontrollcsoportbeli 55 naphoz képest;  Ezt a módszert élesen kritizálták az esetek nem- randomizált kiválasztása és a két csoport összehasonlíthatatlansága miatt;  Pauling sürgeti a szisztematikus vizsgálatot és nagyobb mennyiségű C-vitamin dózis alkalmazását;

9 Az első eredmények  A kritika hatására Cameron finomította a módszerét:  Kizárta a rák ritka típusait;  A kontrollcsoportot véletlenszerűen választotta ki klinika kezelt betegei közül;  Ebben az esetben a tesztcsoport átlagos túlélési ideje 300 nap felett volt  a túlélési idő 22%-ban meghaladta az egy évet szemben kontrollcsoport 0.4%-ával;  Megfigyelés: a C-vitamin javítja az életminőséget, enyhíti a rák másodlagos tüneteit, és megváltoztatja a haldoklási folyamatot;  Mit várnak tőlük a megfigyelt eredmények elismerése érdekében:  Megalapozott szabályok alapján végzett klinikai tesztelést: megtervezett, randomizált, kettős vak kísérletet;

10 Nehézségek  Hogyan dönthetjük el, hogy gyógyítja-e a C-vitamin a rákot?  Kísérlettel…de az, hogy a C-vitamin beválhat-e a rák ellenszereként, a kezelést végző és értékelő orvosok készségeitől függ:  Például attól, hogy mennyire jól kísérleteznek az új rákterápiával;  Azt az eredményekből megállapítani, hogy ki kísérletezik megfelelően;  A felkészültségnek nincs objektív mércéje, itt sincsenek döntő eredmények! A kísérletező regresszusa (visszaesése)! +A megismételhetőség problémája;  Mindezek ellenére, az orvosok és a laikusok után végül az onkológus szakma érdeklődése is nőni kezd a módszer iránt:  de a klinikai kettős vak kísérlet elvégzését nem bízzák rájuk!

11 Dr. Charles Moertel  Onkológus professzor;  A híres Mayo Klinika onkológiai részlegének vezetője;  Tagja a rákkutatással foglalkozó vezető amerikai folyóiratok szerkesztőségének, és több neves, rákkal foglalkozó szervezet vezető testületének;  Ő vezette azt a vizsgálatot, amely eldöntötte a laetrile, egy korábbi feltételezett rákgyógyszer hatástalanságát;  És most az ő vezetésével, az ő intézete állt neki Cameron eredményeinek megfelelő módszertannal való ellenőrzéséhez.

12 Az első Mayo kísérlet  Célja a P.-C. vizsgálat statisztikai problémájának, a történeti adatok használatának kizárása:  A kutatók ugyanis aktuális betegek kezelését is összehasonlították a korábban, más módszerekkel kezeltek történetével;  Ebből következik, hogy az előbbiek nagyobb túlélési ideje a jobb kezelés eredménye is lehet;  A tesztcsoportban napi 10g C-vitamint adagoltak, a kontrollcsoportban pedig egy C-vitamin ízű tablettát adtak;  A két csoport között nincs jelentős eredménykülönbség  Az eredményeket P.-C. arra hivatkozva kritizálták, hogy a Mayo klinikán a legtöbb beteg korábban kemoterápiát kapott, ami legyengíthette az immunrendszerüket.  Elmérgesedő viszony:  Az eredménykülönbségből származó feszültség;  A Mayo tévesen publikál a skót kórházban elvégzett kísérletről (a kemoterápiában részesült betegek aránya nem felel meg a valóságnak);  Egymás érdemeinek kisebbítése („a jelentéktelen” skót kórház, stb.);

13 A második Mayo kísérlet  A kritika nyomán megismételték a kísérletet:  kizárták a korábban kemoterápiát vagy sugárkezelést kapott betegeket;  Az összehasonlítás így sem hozott szignifikáns különbséget!  Az eredményt a Nemzeti Rákkutató Intézet Terápiaértékelési Programjának igazgatója „döntőnek” nevezte;  Pauling ismét kritizálta az eredményt:  100 esetből csak 11 esetben mérték meg a vizelet C-vitamin szintjét. A 11 betegből 6 kapott placebót. Közülük legalább 1 esetben találtak különösen nagy, 550 mg feletti mennyiséget a vizeletben, ami nagy mennyiségű C-vitamin bevitelre utalt;  Magyarázat: a C-vitamin olcsó és könnyen beszerezhető + közismert az elképzelés, hogy gyógyíthatja a rákot  valószínű, hogy a kontrollcsoport több tagja fogyasztotta, nagy mennyiségben

14 Pauling kritikái  Másrészt a Mayo kísérleteket átlagosan 2.5 hónapig folytatták, amíg a daganatban észrevehető változás nem történt  ezt követően leállították a C-vitamin terápiát;  Ezzel szemben Paulingék folyamatosan, egészen a beteg haláláig folytatták a kezelést. Ennek két oka volt: 1.Egyrészt korábban megfigyeltek egy „visszaütési-hatást”: a C-vitamin kúra leállítása után nem sokkal a betegek hirtelen meghaltak; 2.Másrészt a C-vitamin hatását a daganat lassabb növekedésében vagy stagnálásában látták… Összességében Pauling szerint a Mayo klinika eredményei nem hasonlíthatók össze a korábbi pozitív eredményekkel.

15 Eltér ő célok, eltér ő eredmények  A Mayo klinika (és általában véve az Egyesült Államok) bevett rákkezelési gyakorlata a kemoterápia:  Ezért a kísérlethez különösen nehéz volt olyan végső stádiumban lévő beteget találni, aki korábban nem kapott kemoterápiát!  A Mayon jellemzően durva sejtpusztító anyagokat kutattak: A C-vitamint mint ráksejt-pusztító anyagot vizsgálták!  Ennek megfelelően, amikor a nagy mennyiségű C-vitamin hatására a daganatok nem fejlődtek vissza  a C-vitamint hatástalannak minősítették!  Arra a kérdésre kerestek választ, hogy a C-vitamin helyettesítheti- e a már bevált kemoterápiás kezelést  erre a válasz negatív volt.

16 Eltér ő célok, eltér ő eredmények  A Vale of Leven kórházban jellemzően sebészeti és radiológiai beavatkozásokkal kezelik a rákos betegeket, és ritkán használnak kemoterápiát;  Cameron rámutatott, hogy a rák gyógyításának hagyományos megközelítése harcászati nyelvet használ:  Az immunrendszert „védelemnek”;  A fertőzést „behatolásnak” nevezi.  Ennek megfelelően a gyógyítás módszere is a különböző kémiai anyagokkal való „bombázás”;  Mindezek célja pedig a rákos sejtek „elpusztítása”.  Ezzel szemben Cameron szerint a rák egy bonyolult viselkedési helyzet, amelyben „politikai megoldásra” van szükség  meg kell értenünk a rákos sejtek működését, és „tárgyalás útján” kell elérnünk a „békét”; túlélést lényegesen meghosszabbító kezelést  A C-vitamint nem mint a rák ellenszerét, hanem mint a túlélést lényegesen meghosszabbító kezelést javasolták (mert a C- vitamin hatására a betegek közérzete, más betegségekkel szembeni ellenállása is javult);

17 A vita etikai oldala  A vita nem csak a klinikai hatásokról és módszertanokról szólt;  A résztvevők etikai megfontolásokkal is alátámasztották érveiket:  Moertel azzal vádolta Paulingot és Cameront, hogy megalapozatlan eredmények alapján kezel C-vitaminnal rákos betegeket, és ezzel súlyos etikai normákat sértettek;  Pauling szintén etikai alapon bírálta Moertelt, amiért visszatartja a C-vitamin adagolását, pusztán azért, hogy „kétes értékű” statisztikai összehasonlítást nyerjen;  A második Mayo eredmények publikálása idején Moertel még „etikailag elfogadhatónak” tartotta, hogy Cameronék elvégezzenek egy C-vitaminos vizsgálatot a kemoterápiás kezelés megkezdése előtt:  Ennek oka, hogy van olyan ráktípus amihez még nem rendelhető olyan kemoterápiás kezelés, mely bizonyítottan javuláshoz, vagy a túlélés idő növekedéséhez vezetne;

18 A vita etikai oldala  A második kísérlet után a Mayo a (saját szempontjai szerint) hatástalan C-vitamin helyett visszatért a korábban alkalmazott kemoterápiához;  A kemoterápia egy eleme a 5-fluoruracil, egy erős sejtméreg:  ennek alkalmazását Moertel maga kritizálta arra hivatkozva, hogy „ha egy új szert vagy módszert tesztelnék az 5-flouracil kezelés után... akkor eleve vesztett játszmát játszunk.”  A kemoterápia immunrendszerre gyakorolt hatását nem vették figyelembe a C-vitamin tesztelésében!  Moertel a kemoterápia elismert hiányosságai ellenére ezt a módszert javasolta a betegeknek:  ezt az ellenőrzött kemoterápiás kísérletekben rejlő reményekkel támasztotta alá;

19 Tézisek, konklúziók  A klinikai kísérletek, akármilyen szigorúan szabályozott módszertan alapján végzik őket, elkerülhetetlenül magukban foglalják a vizsgálatot végzők morális értékeit és elkötelezettségeit;  Az adott orvos közösségre jellemző klinikai gyakorlat és gyógyítási szemlélet elválaszthatatlan a klinikai tesztek értékelésétől. Miben érhető ez tetten?  Magában a kérdésfeltevésben;  A tesztelés során figyelembe vett tényezők esetében;  Az alkalmazott ellenőrzési módszerek kiválasztásában;  A tesztelés eredményéből adódó klinikai gyakorlat meghatározásában. Ezért: a kísérletek sohasem nyújtanak végleges választ az adott tudományos kérdésre!

20 Tézisek, konklúziók  A tudományos viták lezárása sohasem a szigorú tesztelés eredménye:  Hanem az ítélkező közösség által kifejtett korlátok és elvárások következménye;  A természet és a társadalmi intézmények közösen hozzák létre a tudományos tudást;  Az orvosi és kutatás-módszertani vitát gyakran etikai vita is kíséri:  Az etikai vitában szintén megragadható a tudományos közösségek eltérő gyakorlata és megközelítése!


Letölteni ppt "A Gólem 3. El ő adás A rák és a C-vitamin Héder Mihály, Nádasi Eszter, Paksi Dániel BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések