Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Vízgazdálkodás 1-3. ea. A vízgazdálkodás általános feladatai. Jogszabályok és EU direktívák. Klímaváltozás hatása a vízgazdálkodásra. Vízminőség védelem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Vízgazdálkodás 1-3. ea. A vízgazdálkodás általános feladatai. Jogszabályok és EU direktívák. Klímaváltozás hatása a vízgazdálkodásra. Vízminőség védelem."— Előadás másolata:

1 1 Vízgazdálkodás 1-3. ea. A vízgazdálkodás általános feladatai. Jogszabályok és EU direktívák. Klímaváltozás hatása a vízgazdálkodásra. Vízminőség védelem. Települési vízgazdálkodás Dittrich Ernő mb. tanszékvezető PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B épület 039. PTE PMMIK Környezetmérnöki Szak (BSC) és Építőmérnöki Szak (BSC)

2 2 Tantárgyról röviden 2 kredit (körny) 3 kredit (építő) Félév teljesítés: 1 db ZH (pótlás TVSZ szerint), előadáson való részvétel TVSZ szerint. Építősöknek 2 db tervfeladat leadása. Előadás: Dittrich Ernő Gyakorlat (csak építő): Varga Tamás Vizsga: szóbeli (tételsor a félév végéig ki lesz adva) Kötelező szakirodalom:  Varga Tamás Vízgazdálkodás 2011 (digitális jegyzet)  Dr. Fekete Jenő György: vízgazdálkodás-vízhasznosítás (digitális jegyzet)  Minden előadás anyag ppt-ben kiadva Ajánlott szakirodalom:  MINDEN PPT. VÉGÉN

3 ALAPFOGALMAK 3

4 4 Néhány alapfogalom: tömegáram, térfogatáram, terhelés, hatásfok Tömegáram [kg/s]: adott idő alatt egységnyi keresztmetszeten átáramló anyag mennyisége tömegben kifejezve. Jele: Q m Térfogatáram [m 3 /s]: adott idő alatt egységnyi keresztmetszeten átáramló anyag mennyisége térfogatban kifejezve. Jele: Q V Térfogatáram-tömegáram kapcsolata: Ahol  [kg/m3] a közeg sűrűsége Szennyező anyag terhelés [kg/s]: jele: E Ahol: C [kg/m3] a szennyezőanyag átlagos koncentrációja Hatásfok:

5 5 Lakos-egyenérték (LE) Lakos-egyenérték: egy fő által kibocsátott napi szennyezőanyag mennyisége. Rövidítése: LE Általában a szennyvíztisztító telepek terhelését LE- ben adjuk meg. Fajlagos LE-értékek a főbb komponensekre:  BOI5: 60 g/fő,nap  KOI: 120 g/fő,nap  LA: 70 g/fő,nap  ÖN: 11 g/fő,nap  ÖP: 3 g/fő,nap

6 Vízkészletek 6 Földünk felszínének több mint 2/3-t vizek borítják Teljes vízkészlet 2.5%-a édesvíz, melyből 0,6% hasznosítható Felszíni vizek:  Állóvizek: természetes tavak holtágak vízborítású területek, wetlandek mesterséges tavak, tározók, bányatavak  Vízfolyások: folyamok, folyók kisvízfolyások időszakos vízfolyások csatornák: belvíz-, csapadékvíz-, szennyvíz-, öntözővíz-csatornák, stb. Felszín alatti vizek:  Talajvíz  Rétegvíz: hideg rétegvíz, meleg rétegvíz, (termál-, gyógyvíz)  Karszt és hasadék-víz: hideg v. meleg karsztvíz (termál-, gyógyvíz)  Parti szűrésű vizek

7 Vízgyűjtő terület, részvízgyűjtő Vízminőség-védelem alapegysége A VKI alapján vízgyűjtő területe csak olyan vízfolyásoknak van, melyek tengerbe vagy óceánba torkollanak. A többi vízfolyásnak részvízgyűjtője van (221/2004 (VII.21.) Korm. r.). Felszíni részvízgyűjtő és felszín alatti részvízgyűjtő nem azonos Vízgyűjtő és a víztestek szerves egységet alkotnak Vízgyűjtő kerület: a vízgyűjtő-gazdálkodás fő egysége, egy vagy több szomszédos vízgyűjtőből áll. A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés alapegysége. Vízminőség-védelmi beavatkozások történhetnek:  Vízgyűjtőn  Víztesten belül  Kölcsönhatások 7

8 Víztest és vízgyűjtő kerület (221/2004 (VII.21.) Korm. r.) Felszíni víztest : A felszíni víznek egy olyan különálló és jelentős elemét jelenti, amilyen egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, ezeknek egy része, átmeneti víz, vagy a tengerparti víz egy szakasza. Felszíni vizek esetében a „különálló” kifejezés nem feltétlenül jelent fizikai elkülönülést! Felszín alatti víztest: a felszín alatti víz egy elkülönült térfogata Erősen módosított víztest: olyan felszíni víztest, amely az emberi tevékenységből eredő fizikai hatások következtében jellegében lényegesen megváltozott, és amely így szerepel a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben; 8

9 Vizek jó állapota I. (221/2004 (VII.21.) Korm. r.) Felszíni víz jó állapota: egy felszíni víztest által elért azt az állapotot jelenti, amelyben annak mind az ökológiai, mind a kémiai állapota legalább jó Felszín alatti víz jó állapota: egy felszín alatti víztest által elért azt az állapotot jelenti, amelyben annak mind mennyiségi, mind pedig kémiai állapota legalább jó Ökológiai állapot: a felszíni vizekhez kapcsolódó vízi ökoszisztémák szerkezetének és működése minőségének leírása Jó ökológiai állapot: a felszíni víztestre meghatározott környezeti célkitűzések elérésének lehetőségét biztosító ökológiai állapot, amely azzal jellemezhető, hogy a biológiai minőségi elemek, az ökológiát támogató fizikai-kémiai elemek és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, egyéb specifikus szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a vízminőségi határértékek által meghatározott koncentráció szintjét Ökológiai potenciál: erősen módosított, illetőleg mesterséges felszíni víztesten várhatóan kialakuló és állandóan fenntartható életközösség, valamint egy vagy több hasonló természetes vagy természeteshez közeli élőhelyre jellemző élőlény-együttes minőségi és mennyiségi jellegű összehasonlítása alapján meghatározható, továbbá osztályozható állapota; 9

10 Vizek jó állapota II. Jó állapotot célkitűzésének elemei általánosságban:  a vizekkel kapcsolatban lévő ökoszisztémák védelme, állapotuk javítása,  a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat elősegítése,  a szennyezőanyagok kibocsátásának (emissziójának) csökkentésével a vízminőség javítása  a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása,  az árvizek és aszályok hatásának mérséklése. A Keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél természetesebb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Vízhasználati érdekek figyelembe vétele 10

11 Jogi szabályozás 11

12 Kapcsolódó fontosabb jogszabályok I. 2000/60/EK EU Víz Keretirányelv Az EU 91/271 számú irányelve évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 165/2004 (V.21.) Korm. rendelet Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program sz „a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről szóló 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról” 164/2004 (V.21.) Korm. rendelet „a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról” évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról 12

13 13 Kapcsolódó fontosabb jogszabályok II. 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 147/2010. (IV. 29) Korm. r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról 30/2008. (XII. 31.) KvVM r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 10/2010 (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól

14 14 Kapcsolódó fontosabb jogszabályok III. 123/1997. (VII. 18.) Korm. r. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 6/2009 (IV.14) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 59/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát- szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyílvántartás rendjéről 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről 2011 évi CCIX törvény a közműellátásról

15 A VÍZGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS FELADATAI 15

16 Vízgazdálkodás főbb feladatai Mennyiségi gazdálkodás Vízkárelhárítás:  Dombvidéki vízrendezés  Síkvidéki vízrendezés  Folyó szabályozás  Árvízvédelem Hévíz, gyógyvíz ásványvíz gazdálkodás  Hőhasznosítás  Gyógyászati és rekreációs célok Vízerő-hasznosítás Települési vízgazdálkodás  Vízkezelés – vízellátás  Csatornázás – szennyvízelvezetés  Belterületi csapadékvíz elvezetés és hasznosítás Mezőgazdasági vízhasznosítás  Öntözés  Halastavak Rekreáció Minőségi gazdálkodás Felszíni vizek védelme  Tavak  Folyók  Kisebb víztestek Felszín alatti vizek védelme  Talaj és rétegvizek  Vízbázis védelem 16

17 Vízgazdálkodás és vízminőség-védelem Külső vizektől való erős függés – vízgyűjtő szemlélet! Vízgazdálkodás  Mennyiségi gazdálkodás  Minőségi gazdálkodás 17 Medence jelleg, kontinentális éghajlat: árvízveszély (hazánk területének 52%-a) aszályos területek Keretrendelkezések: 2000/60/ EU Víz Keretirányelv (továbbiakban VKI) évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

18 Klímaváltozás és vízgazdálkodás 18

19 A klímaváltozás tény (Intergovernmental Panel on Climate Change [IPCC] 4. jelentése) A felszín-közeli átlaghőmérséklet az elmúlt 150 évben 0,74 C°-al emelkedett A hőmérséklet emelkedés intenzitása fokozódik Az óceánok átlaghőmérséklete 3000 m mélységig mérhetően növekedett Változott világszerte a csapadékok mennyisége Változtak a szélirányok Változtak a tengerek só-koncentrációi Nőtt a hurrikánok, szélsőséges csapadékesemények és hőhullámok gyakorisága és intenzitása A gleccserek mérete világszerte csökkent Dél-Afrika, Dél-Ázsia és a Mediterrán országok egy részében szárazságok mennyisége és intenzitása is emelkedett Vékonyodott az É-i sark jégtakarója A globális kontinentális téli jégtakaró 10%-al csökkent A mérsékelt övben nőtt a vegetációs periódus hossza, és előbbre tevődött a növények virágzása Számos növény és állatfaj élettere északabbra tolódott Végre az egész világ ténynek tekinti a klímaváltozást 19

20 Klímaváltozás eddigi megnyilvánulásai az EU-ban és a Kárpát-medencében EU:  Genovai ciklon: különösen heves esőzések Európa-szerte  több mint 100 katasztrofális árvíz Több mint 700 halott ember vált ideiglenesen vagy tartósan hontalanná 25 milliárd Euro anyagi kár  2003 évi franciaországi hőhullám Több mint halott Kárpát medence:  Az évi csapadék mennyisége fokozatosan csökkent az elmúlt 100 évben, az extrém csapadékok gyakorisága pedig meg növekedett.  Szélsőségesedett a folyók vízjárása Pl közötti időszak heves árvizei.  Az egészséges faállomány 1988 óta 90%-ról 40%-ra csökkent. (A kárpát-medence a legtöbb fafaj déli tolerancia határa) 20

21 A klímaváltozás okai I. Természetes üvegházhatás (gázok szerepe a felmelegedésben)  Vízgőz 62%  CO 2 21,8%  Felszín közeli ózon 7,3%  N 2 O 4,2%  CH 4 2,4%  Egyéb gázok: 2,1% Antropogén üvegházhatás (gázok szerepe a felmelegedésben)  Halogénezett szénhidrogének (feronok) 24%  CO 2 : 55%  CH 4 : 15%  Ózon: 0,8%  N 2 O: 6% 21

22 A klímaváltozás okai II. Az antropogén CO 2 -kibocsátás 90%-a az alábbi 4 tevékenységcsoportból ered: Erőművek, finomítók (46%) Erdőirtások (23%) Cementgyárak (12%) Gázgyárak (9%) Az antropogén CH 4 -kibocsátás 85%-a az alábbi 4 tevékenységcsoportból ered: Állattartás (28%) Bányászat (25%) Rizstermelés (15%) Szerves hulladékok, műtrágya (15%) 22

23 Miért nem állítható meg a klímaváltozás I. ? Fizikai ok:  CO 2 légköri tartózkodási ideje: év  N 2 O légköri tartózkodási ideje: év  CH 4 légköri tartózkodási ideje: 12 év  Freonok légköri tartózkodási ideje: év Egyensúlyi rendszer:  Plimsoll-vonal effektus 23

24 Miért nem állítható meg a klímaváltozás II. ? Gazdasági okok: ÖKOLOGIZÁCIÓ ÉS HUMANIZÁCIÓ KAPITALISTA GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI RENDSZER ? 24

25 Miért nem állítható meg a klímaváltozás III. ? Társadalmi okok:  A népesség életszínvonal növekedésének elvárása nem változik  A népesség stabilizálódását 2050 környékére milliárd főre becsülik  Szárazföldi biomassza 80%-át fogják felhasználni élelmiszertermelésre  Több erdőirtás, több rizstermelés, több állattartás, több szerves hulladék 25

26 Várható környezeti hatások A földközeli légkör átlagos középhőmérséklete 1,4-5,8 C°-al emelkedik az elkövetkező 100 évben Lecsökken a légköri ciklonok éves száma, de megnő a nagy erejű ciklonok éves száma Globálisan nő az éves csapadékmennyiség, de az eloszlása egyenlőtlen lesz. A Földközi-tenger környezetében (Mo-n is) jelentősen csökken az éves csapadékösszeg. Az időjárás legtöbb összetevőjét tekintve szélsőségesebb lesz. Tengerszintek megemelkednek. Egyes területek elvizesednek, egyes területek kiszáradnak. Eltolódnak az éghajlati övek. Növény és állatfajok élőhelyeinek áttevődése. 26

27 Védekezési alternatívák Hatások mérséklése technológiai beavatkozásokkal Gazdasági struktúra és szemlélet váltás Felkészülés, alkalmazkodás HATÁSOK MÉRTÉKE VÁLTOZÁS SEBESSÉGE 27

28 A klímaváltozás várható hatása hazánk vízgazdálkodására Gyakoribbak és nagyobb mértékűek lesznek az árvizek Kisebbek lesznek a kisvízhozamok A Kőrösök időszakos teljes kiapadása várható A Duna hosszabb időszakokra nem lesz hajózható Lesüllyednek a talajvízszintek A kora nyári kisvizeket nem fogja növelni az Alpok hóolvadása Megnő az aszályos időszakok hossza és intenzitása Az aszályos időszakokban nem lesz elegendő öntözési célú vízkészlet Várhatóan a környező országok növelni fogják tározó kapacitásaikat → Magyarország vízkészletei tovább csökkennek 28

29 Feladatok a vízgazdálkodás területén Kutatás, előrejelzések pontosítása Hajózási biztonság fokozása (duzzasztóművek: Adony, Nagymaros) Duna-Tisza csatorna megépítése Vízbázisaink fokozottabb védelme Nemzetközi együttműködés a környező országokkal – Vízgazdálkodási egyezmények Árvízvédelmi töltések magasságának és állékonyságának növelése Oldaltározók építése Vízminőségi vonatkozások a félévi tananyag alapján szubjektív módon végig gondolandók! 29

30 VÍZMINŐSÉGVÉDELEM 30

31 31 Vízminőségi problémák történeti áttekintése 1800-as évek: bakteriológiai szennyezettség (kolera, tífusz) 1900-as évek: felszíni vizek oxigénháztartási problémáinak tömeges megjelenése 1950-es évek: hő-szennyezés 1960-as évek: mesterséges eutrofizáció, detergensek 1970-es évek: toxikus anyagok, bio-akkumuláció 1980-as évek: nagy haváriák, savasodás 1990-es évek: gyógyszerszármazékok, hormonok Jövő kihívása: globális felmelegedés hatásai (külön ppt-ben)

32 Vízminőség-védelem eszközei MŰSZAKI EMISSZIÓ CSÖKKENTÉSE VÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA JOGI SZABÁLYOZÁS GAZDASÁGI GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK TÁMOGATÁSOK 32

33 A VKI előzményei A vizek növekvő terhelése Növekvő igény a jó minőségű, kielégítő mennyiségű víz iránt Minőségi és mennyiségi romlás elkerülésének igénye Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás Megoldás a VKI 33

34 A VKI A Víz Keret Irányelv meghatározza a fő környezeti célkitűzéseket a felszíni, felszín alatti vizekre és a védett területekre nézve. Ezeket a célkitűzéseket a tagállamok a felszíni és felszín alatti vizekre, vala-mint a védett területekre vonatkozó nemzeti sza- bályozásban rögzítik, illetve biztosítják a célkitű-zések elérése érdekében szükséges intézkedések jogszabályi alapjait. Bármilyen vízzel kapcsolatos tevékenység megakadályozható ha az ellentétes a VKI-vel. 34

35 A VKI céljai A közösségi vízügyi politika egységes jogi kerete Vízi ökoszisztémák védelme, állapotuk javítása Fenntartható vízhasználat a vízkészletek védelme érdekében Felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése, további szennyezés megakadályozása A vizek jó állapotának elérése 35

36 VKI végrehajtásával kapcsolatos feladatok 2004.: A vízgyűjtők feltárása, vizek állapotának felmérése, víztestek kijelölése :Új monitoring rendszer kialakítása a víztestek jellemzésére, amely alapján meghatározható a célállapot 2009.: Vízgyűjtő gazdálkodási tervek elkészítése 2010.: Költség visszatérülés elvének bevezetése 2012.: Intézkedési tervek végrehajtása 2015.: A vizek jó állapotának elérése 36

37 Célok 2015-re Felszíni vizek esetében:  Ahol „reálisan lehetséges” jó ökológiai állapot és a jó kémiai állapot elérése  Erősen módosított és mesterséges víztestek esetén: jó ökológiai potenciál elérése. Felszín alatti vizek esetében:  Jó kémiai állapot elérése  Jó mennyiségi állapot elérése 37

38 A vízgyűjtő gazdálkodási tervek kidolgozásának folyamata Víztestek jellemzése Célállapot Intézkedési program Végrehajtás Monitoring

39 Vízgyűjtő gazdálkodás 4 hazai rész-vízgyűjtőből, 3 jelentősen függ más országoktól is Nemzetközi együttműködés kiemelt jelentősége Az EU vízkeret irányelv előírja a vízgyűjtő szemléletű vízgazdálkodást Nemzetközi együttműködés lehetősége 39

40 Vízgyűjtő gazdálkodási tervezés (221/2004 (VII.21.) Korm. r.) A vízgyűjtő gazdálkodási terveket a helyileg illetékes KÖVIZIG-ek készítették el. A vízgyűjtő gazdálkodási terv tartalmazza (többek között):  a vizek állapota romlásának megelőzését, megakadályozását szolgáló intézkedéseket;  a felszíni vizek esetében, a jó ökológiai és kémiai állapot elérését, illetve fenntartásának biztosítását szolgáló feladatokat;  az erősen módosított és mesterséges víztestek esetében a jó ökológiai potenciál elérését, illetve fenntartásának biztosítását szolgáló feladatokat;  a vizekre, vízi környezetre kockázatot jelentő anyagok (elsőbbségi anyagok, elsőbbségi veszélyes anyagok, és egyéb veszélyes anyagok) által okozott szennyezéssel kapcsolatos megállapításokat, intézkedéseket;  felszín alatti vizek esetén a jó mennyiségi és kémiai állapot elérését, illetve fenntartásának biztosítását, valamint azokat a feladatokat, amelyek megelőzik, megakadályozzák, illetve korlátozzák a felszín alatti vizek állapotának romlását, a szennyező anyagoknak a felszín alatti vízbe történő bejutását;  az emberi tevékenység hatására visszavezethető szennyező anyag kibocsátásának megszüntetését, valamint a szennyezéssel járó folyamat visszafordításához szükséges összetett igazgatási és egyéb intézkedéseket; 40

41 Vízgyűjtő gazdálkodás intézkedési programja tartalmazza (221/2004 (VII.21.) Korm. r.):  a vizek hatékony és fenntartható használatát előmozdító intézkedéseket  a vízszennyező anyagok kibocsátásának az elérhető legjobb technikán (BAT), illetőleg a környezet minőségi határértékeken alapuló szabályozását és megvalósítását;  az előírt kibocsátási határértékeket vagy nem pontszerű (diffúz) hatások esetén a legmegfelelőbb megoldásokat  A vizek igénybevételével (kitermelésével) és tározásával járó beavatkozások, tevékenységek szabályozását  A programnak tartalmaznia kell a pontszerű és nem pontszerű (diffúz) lehetséges szennyezőforrások esetében a szennyező anyag vízbe jutását szabályozó (beleértve a megelőző, ösztönző, korlátozó vagy tiltó) intézkedéseket.  A programnak ki kell térnie azokra az intézkedésekre, amelyek biztosítják, hogy a felszíni víztestek hidromorfológiai viszonyai összhangban legyenek az elérendő ökológiai állapottal vagy - a mesterséges, illetőleg az erősen módosított víztestek esetén - a jó ökológiai potenciállal. 41

42 Vízgyűjtő gazdálkodás intézkedési programjának tartalmazza (221/2004 (VII.21.) Korm. r.):  a felszín alatti vizek (víztestek) mesterséges utánpótlásának engedélyezési körülményeire;  azokra az intézkedésekre, amelyek a felszín alatti vízbe történő közvetlen szennyezőanyag-bevezetés általános tilalma mellett a kivételek meghatározását és annak feltételeit tartalmazzák;  a jelentős kockázatot jelentő elsőbbségi anyagok, elsőbbségi veszélyes anyagok, és egyéb veszélyes anyagok által a felszíni vizekben okozott szennyezés megszüntetésére irányuló intézkedésekre  a rendkívüli események (balesetek, természeti katasztrófák, havaria-szennyezések), továbbá a műszaki berendezésekből származó anyagok általi jelentős szennyezések hatásainak megelőzését vagy mérséklését szolgáló intézkedésekre, illetőleg azokra az észlelő rendszerekre, amelyek a nehezen előre jelezhető események esetén is biztosítják a vízi ökoszisztémák veszélyeztetésének, károsodásának megelőzését, illetve a kár mérséklését.  Ha a megfigyelések vagy egyéb adatok jelzik, hogy a víztestekre a meghatározott célkitűzések valószínűleg nem érhetők el, meg kell vizsgálni az esetleges sikertelenség okait, meg kell vizsgálni és ha szükséges, módosítani kell a vonatkozó hatósági engedélyeket, meg kell vizsgálni és ha szükséges, módosítani kell a monitoring programokat, és ha szükséges, kiegészítő intézkedéseket kell hozni a célkitűzések elérése érdekében 42

43 Vízgyűjtő gazdálkodás 42 hazai tervezési alegysége 43

44 Települési vízgazdálkodás 44

45 45 A vízgazdálkodás idealizált rész- rendszere (vízellátás-csatornázás) vízbázisok vízszerzés víztisztításvízelosztás ipari vízfelhasználók mg-i vízfelhasználók lakossági vízfelhasználók előkezelés (opcionális) szennyvíz vagy TFH tisztítás befogadó A kivastagított tevékenységcsoportok a tantárgyhoz tartoznak.

46 Vízellátó rendszer elemei és feladat Elemei:  Vízbeszerzés (külön tantárgy)  Vízkezelés (külön tantárgy)  Tisztavíz medence  Vízemelés, vízgépészet  Elosztóhálózat és tartozékai  Víztározás  Energiaellátás  Irányítástechnika Feladata: térben és időben változó vízmennyiségi fogyasztói igények kielégítése a szükséges nyomáson és megfelelő minőségben. 46

47 Vízbázis védelem I. (123/1997 Korm. r. alapján) A védelem, felszín alatti vízbázisnál védőidom, védőterület; felszíni vízkivétel esetén védőterület; a kivett víz kezelését, tárolását, elosztását szolgáló vízilétesítmény esetén védőterület, illetve védősáv meghatározását, kijelölését, kialakítását és fenntartását jelenti. felszín alatti vízbázis esetében a védőidomot és védőterületet belső, külső, valamint hidrogeológiai, felszíni vízkivételnél a védőterületet, belső, külső és hidrológiai védőövezetekre osztva kell meghatározni, kijelölni, kialakítani, és fenntartani 47

48 Vízbázis védelem II. (123/1997 Korm. r. alapján) A felszín alatti vízbázisok esetén a) belső védőidom, védőövezet rendeltetése: a vízkivételi mű, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyeződéstől és a megrongálódástól; b) külső védőidom, védőövezet rendeltetése: a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyező anyagok elleni védelem; c) hidrogeológiai védőidom, védőövezet rendeltetése: a le nem bomló szennyező anyagok elleni védelem, amelyet vagy a vízkivétel teljes utánpótlódási területére (vízgyűjtőjére) vagy meghatározott részére kell kijelölni. A hidrogeológiai védőidom, illetve védőövezet a „A”, „B” és „C” védőzónákból áll. A belső védőövezet kialakítása minden esetben kötelező. A külső védőövezetet és a hidrogeológiai védőövezet „A” és „B” védőzónáit akkor kell kijelölni, ha az adott védőidomnak van metszete a felszínen. Ha a teljes felszín alatti utánpótlódási terület nagyobb a „B” védőzónánál, a „C” védőzóna kérelemre vagy hivatalból kijelölhető, ha azt a vízbázis védelme indokolttá teszi. 48

49 Felszín alatti vízbázisok védőidomainak, védőövezeteinek méretezése elérési idők alapján 123/1997 Korm. r. 2. sz. melléklete 49

50 Felszín alatti vizek védelme – nitrát szennyezéssel szembeni cselekvési program 59/2008 (IV.29) FVM rendelet alapján Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat:  Mg-i területre kihelyezhető N-dózis 170 kgÖN/ha  Egyéb tápanyagokra való korlátozásokat az 1-4 melléklet tartalmazza  Téli időszakban hígtrágya nem juttatható ki mg-i területre (3 havi tároló kapacitás)  Hígtrágya kijuttatása 12% tereplejtés felett nem megengedett  Trágyázás nem engedhető meg tavak partjától 20 m távolságig Vízfolyások partjától 5 m távolságig Forrástól, kúttól 25 m távolságig  Talajvédelmi terv keretében kell vizsgálni a tápanyagok hasznosulásának mértékét és a felszín alatti vízkészletek szennyezésének elkerülését igazolni kell 50

51 51 Ivóvíz minősítés I. Az ivóvíz minőségének követelményeit a 201/2001. (X.25) Korm. r. és az azt módosító 47/2005.(III.11.) Korm. r. tartalmazza. A 201/2001. (X.25) Korm. r. „A” mikrobiológiai vízminőségi jellemzői: Az ivóvíz fekáliás illetve kórokozó baktériumokat nem tartalmazhat! Enterális baktériumok: életfeltételeiket az ember bélrendszerében találják meg. Patogén baktériumok: egyéb kór és betegség hordozók.

52 52 Ivóvíz minősítés II. – 201/2001. (X.25) Korm. r. „B” Kémiai vízminőségi jellemzői

53 Ivóvíz minősítés III. – 201/2001. (X.25) Korm. r. „C” Indikátor vízminőségi jellemzői Vízminőségi jellemző Határérték Egység Megjegyzés Alumínium 200 μg/l Ammónium 0,50 mg/l 1. megjegyzés Klorid 250 mg/l 1. és 2. megjegyzés Clostridium perfringens (spórákkal együtt) 0 szám/100 ml 3. megjegyzés Szín A fogyasztók számára elfogadható és nincs szokatlan változás Vezetőképesség 2500 μS cm-1 20 °C-on 2. megjegyzés pH ≥6,5 és ≤9,5 2. és 4. megjegyzés Vas* 200 μg/l Mangán* 50 μg/l Szag A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás Permanganát index (KOIps) 5,0 mg/l O2 1. megjegyzés Szulfát 250 mg/l 2. megjegyzés Nátrium 200 mg/l Íz A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás Telepszám 22 °C és 37 °C-on Nincs szokatlan változás szám/ml 5. és 6. megjegyzés Coliform baktériumok 0 szám/100 ml 7. megjegyzés Pseudomonas aeruginosa 0 szám/100 ml 5. megjegyzés Összes szerves szén (TOC) Nincs szokatlan változás 9. megjegyzés Zavarosság A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás 10. megjegyzés Keménység min. 50 max. 350 mg/l CaO 11. megjegyzés Fenolindex 20 μg/l 12. megjegyzés Olajszármazékok 50 μg/l 12. megjegyzés RADIOAKTIVITÁS Trícium 100 Bq/l 13. és 14. megjegyzés Összes indikatív dózis 0,10 mSv/év 14. és 15. megjegyzés 53

54 Ivóvíz minősítés IV. – 201/2001. (X.25) Korm. r. alapján „D” Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek Vízminőségi jellemző Határérték Egység permanganát-index KOIps 3,5 mg/l ammónium 0,20 mg/l nitrit 0,10 mg/l klorid 100 mg/l „E” Biológiai vízminőségi jellemzők és határértékek Vízminőségi jellemzők Határértékek Egység üledék 0,10 ml/l véglények 0 szám/l férgek 0 szám/l baktériumok 0 szám/l gombák 0 szám/l vas- és mangánbaktéri umok szám/l egyéb baktériumok 102 szám/l algák és cianobaktériu mok 104 szám/l 54

55 Ivóvíz minősítés V. – 201/2001. (X.25) Korm. r. alapján Ivóvíz:  nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet  megfelel az 1. számú melléklet „A” és „B” „C” „D” „E” vízminőségi követelményeknek Kifogásolt minőségű ivóvíz: Ha a szolgáltatott víz az 1. számú melléklet „A” és „B” részében meghatározott határértékeknek megfelel, azonban az 1. számú melléklet „C”, „D” és/vagy „E” részében előírt valamely határértéknek nem felel meg, akkor kifogásolt minőségű ivóvíznek kell tekinteni.  Az víz sűrűbb mintavételezés mellett szolgáltatható  Szennyezés lehetséges okait javasolt feltárni 55

56 Vizsgálandó vízminőségi jellemzők a 201/2001. (X.25) Korm. r. alapján 56 I.Mindig ellenőrizendő paraméterek II.Speciális esetekben vizsgálandó paraméterek III.Speciális esetekben ritkábban vizsgálandó paraméterek

57 Minimális vizsgálati gyakoriság vízellátó hálózat a 201/2001. (X.25) Korm. r. alapján 57

58 Az ivóvizek termelése, szállítása, vezetése, tárolása, kezelése során használatos hagyományos anyagok listája a 201/2001. (X.25) Korm. r. alapján Korlátozás nélkül alkalmazhatóak saválló acél acél öntöttvas beton vasbeton homok kavics márványzúzalék zeolit mészkő égetett, oltott mész kerámiatermék (üveg, porcelán, kőedény) alumínium 99,9%-os. Bizonyos feltételek esetén alkalmazhatóak vörösréz bronz sárgaréz horganyozott vas alumíniumötvözetek alumínium-szulfát nátrium-aluminát egyéb szervetlen alumíniumvegyületek vas (III)-klorid vas (II)-szulfát aktivált kovasav kovasav szóda nátrium-hidroxid kálium-permanganát nátrium-klorit. 58

59 59 A szennyvíz gazdálkodás rendszere szennyezők: - kommunális - ipari - mezőgazdasági előkezelés (opcionális) szállítás csatornahálózaton szállítás tengelyen szennyvíz TFH TFH-kezelő telep TFH-előkezelés telken belüli tevékenységek szennyvíztisztítás befogadó: - élővíz - talajvíz tisztítottTFH tisztított szennyvíz iszap Iszap- elhelyezés szennyvíz Szennyvíztisztító telepen belüli tev. iszapkezelés Saját szennyvíztisztító

60 60 Csatornába vezethetőség kritériumai

61 61 Szennyvíz csatornában lezajló folyamatok Exfiltráció → töményedés, szennyvízhozam csökkenés Infiltráció → hígulás, szennyvízhozam növekedés Kiülepedés → lerakódások, dugulás Elkeveredés → koncentráció fluktuáció mértéke csökken Kémiai reakciók → szennyező anyagok arányának változása, kicsapódás Biológiai lebomlás  Anaerob → szag, korrózió, szerves-anyag koncentráció csökkenés, NH 4 -N és ÖP koncentráció növekedés.  Aerob: szerves-anyag koncentráció csökkenés, NH 4 -N, és ÖP növekedés  Anoxikus: szerves-anyag koncentráció csökkenés, ÖP növekedés, ÖN csökkenés

62 62 Az EU elvárásai szennyvíz ágazat területén 91/271 EEC Direktíva Minden olyan településen létesítendő szennyvíztisztító, mely 2000 LE feletti agglomerációt lát el. Minden olyan településen létesítendő szennyvíztisztító mely érzékeny vízminőség- védelmi területen fekszik. Minden LE feletti szennyvíztisztítón legyen harmadik tisztítási fokozat. A LE alatti szennyvíztisztítók esetében elegendő az első két tisztítási fokozat megléte.

63 63 Felszíni vizekre vonatkozó határértékek – hazai szabályozása I.

64 64 Felszíni vizekre vonatkozó határértékek – hazai szabályozása II.

65 65 Felszíni vizekre vonatkozó határértékek – hazai szabályozása III.

66 Felszíni vizekre vonatkozó vízszennyezettségi határértékek I. A 10/2010 (VIII.18) VM rendelet alapján vízszennyezettségi határérték:  Környezetminőségi határérték (EQS)  Vízminőségi határérték A vízszennyezettségi határértékeket a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben meghatározott környezeti célkitűzés határidejére kell teljesíteni. Cél: a VKI szerinti jó állapot elérése A környezetminőségi határértékeket a 10/2010 (VIII.18) VM rendelet 1. melléklete tartalmazza, mely különösen veszélyes, elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagokra ad meg határértékeket (Pl. Higany, PAH, Diklór- metán, kadmium, stb..) Ezekre az anyagokra vonatkozóan a hatóság tendencia elemzése alapján biótában és üledékben koncentráció emelkedés nem következhet be! 66

67 Felszíni vizekre vonatkozó vízszennyezettségi határértékek II. Vízminőségi határérték: a felszíni vizek ökológiai állapotát befolyásoló egyéni anyagokra (Pl. ÖN, KOI, ÖP, stb..) vonatkozó határérték, melyeket a 10/2010 (VIII.18) VM rendelet 2. melléklete tartalmaz. A 220/2004 (VII. 21) Korm r. alapján a felszíni víz jó állapotának elérése érdekében a vízszennyező anyagok tekintetében megállapított környezeti célkitűzéseket, valamint a környezetminőségi és vízminőségi határértékeket (a továbbiakban együtt: vízszennyezettségi határérték), továbbá a kibocsátási határértékeket a tevékenység és létesítmény tervezésénél figyelembe kell venni, valamint a megvalósítás és működtetés során be kell tartani A kibocsátási határértékeket a felszíni víz vízszennyezettségi határértékek figyelembevételével kell meghatározni 67

68 Felszíni vizekre vonatkozó vízszennyezettségi határértékek III. Amennyiben a közcsatornába vezetendő szennyvíz, használt víz veszélyes és mérgező anyagot (220/2004 (VII.21.) Korm. R. 2. számú melléklet 2.9. B pontja tartalmazza ezeket) tartalmaz, és az adott anyagra adott tevékenység esetén vonatkozik felszíni víz befogadóba vezetésre vonatkozó technológiai határérték, úgy küszöbértéknek azt kell előírni. 68

69 Keveredési zóna keveredési zóna (220/2004 (VII.21.) Korm. r. sz: a felszíni víztestbe való közvetlen bevezetés bevezetési pontjának közvetlen környezetében a víztest egy részének lehatárolásával kijelölt térrész A felügyelőség azokra a felszíni vizeket szennyező elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagokra, amelyekre a jogszabály környezetminőségi határértékeket határoz meg, a befogadó terhelhetőségére tekintettel keveredési zónát jelölhet ki. A keveredési zónában az elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagok, anyagcsoportok koncentrációja - nem érintve a felszíni víz további részét - meghaladhatja a környezetminőségi határértéket A keveredési zónát úgy kell kijelölni, hogy az a lehető legkisebb kiterjedésű legyen! A keveredési zóna kijelölésre vonatkozó kritériumokat a vízgyűjtő gazdálkodási tervek tartalmazzák. A kijelölés módját külön minisztérium által kiadásra kerülő segédlet tartalmazza. A kibocsátó a keveredési zóna határai felett és alatt köteles a befogadó vízszennyezettségének ellenőrzésére. Az ellenőrzés rendjét és szabályait a felügyelőség a kibocsátási engedélyben határozza meg 69

70 70 Felszínalatti víz mint befogadó I A felszín alatti vizekbe történő szennyvíz bevezetés (szikkasztás) esetén a szabályozó rendelkezések:  219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről  6/2009 (IV.14) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján (meg kell határozni mindazon szennyező anyagra vonatkozó küszöbértéket, amely miatt a víztest jelenleg gyenge állapotú, vagy fennáll a veszélye annak, hogy 2015-ben nem lesz jó állapotban. Minimum a következő paraméterekre kell küszöbértéket meghatározni: As, Cd, Pb, Hg, NH4, Cl, SO4, TOC, triklóretilén, tetraklóretilén és AOX. Célszerű küszöbértéket a vezetőképességre is megállapítani. Amennyiben olyan anyagokról van szó, melyek természetes okokból is előfordulnak, akkor meg kell határozni az un. természetes háttér koncentrációkat is. Vizsgálni kell, felismerhetőek-e romló tendenciák. Ha ilyen mutatkozik, meg kell határozni a megfordítási pontot. Talajvíztest szennyeződése esetén a megfordítási pont a küszöbérték 75 %-a, más víztestek esetében ez szigorúbb, a küszöbérték 30 %-a.

71 Felszín alatti vízkészletek természetes védettségének mértéke Felszín-közeli víz minőségét befolyásoló tényezők:  a talajba jutó víz minősége a beszivárgás helyén (légköri szennyeződés, felszíni lefolyási viszonyok)  a beszivárgási terület szennyezettsége (terület szennyezettsége)  az átvezető (fedő) réteg tisztítóképessége (áteresztőképesség, vastagság, homogenitás, beoldódási viszonyok, szűrőképesség, lebomlási viszonyok, stb..)  a tározó réteg tulajdonságai (szivárgási viszonyok, adszorpció, kémiai átalakulás, tartózkodási idő, stb..)  a vízkivételi hely és környezetének védettsége (antropogén hatások, vízkivétel műszaki megoldási módja, stb..)  a vízkivétel jellege, nagysága (vízforgalom, vízmérleg)  a vízkivétel hatása a természetes vízháztartásra TERMÉSZETES VÉDETTSÉG MÉRTÉKE, MESTERSÉGES VÍZBÁZIS VÉDELMI RENDSZER SZÜKSÉGESSÉGE (123/1997 (VII. 18) Korm. rendelet) 71

72 Alapfogalmak I. a 123/1997 (VII. 18) Korm. rendelet alapján elérési idő: az az időtartam, ami alatt egy adott pontból a vízrészecske a vízkivételig eljut lebomló szennyezőanyag: olyan szennyezőanyag, amely meghatározott körülmények között - beavatkozás nélkül - meghatározott idő alatt úgy változik meg, hogy egészséget nem károsító, nem szennyező, környezeti kockázatot nem okozó anyaggá alakul védőidom: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani védőterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az előbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható 72

73 Alapfogalmak II. a 123/1997 (VII. 18) Korm. rendelet alapján védőövezet(ek): a védőterület, védőidom részeit alkotó terület(ek), idom(ok), ahol a veszélyeztetés mértékétől függő korlátozások, tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el védőidom, védőterület  a) előzetes lehatárolása: tervezői típusú tevékenység, melynek során a meglévő ismeretek alapján lehatárolásra kerülnek a védőidomok, védőterületek övezetei,  b) meghatározása: tervezői típusú tevékenység, ami magában foglalja a védőidom, a védőterület méretezését (általában kiszámítását) és dokumentálását, beleértve a határoló vonalak megadását is,  c) kijelölése: hatósági eljárás, melynek során elrendelésre kerül a védőidom, védőterület kialakítása a hozzá tartozó tiltásokkal és korlátozásokkal együtt,  d) kialakítása: a kijelölés során elrendelt jogi és műszaki intézkedések megtétele (szennyezőforrások felszámolása, átalakítása, ellenőrző megfigyelő rendszerek kiépítése, kerítések, jelzőtáblák elhelyezése, területhasználókkal való kapcsolatok rendezése, tájékoztató anyagok készítése stb.),  e) fenntartása (üzemeltetői feladat): a kialakított védőidomban, védőterületen az előírt rendszeres ellenőrzés, megfigyelés, értékelés és felülvizsgálat elvégzése; 73

74 Alapfogalmak III. a 123/1997 (VII. 18) Korm. rendelet alapján Vízbázis a) igénybe vett: olyan vízbázis, amelynek vízkészletét részben vagy teljes mértékben már igénybe veszik, b) lekötött: olyan igénybe még nem vett, elvi vízjogi engedéllyel már lekötött lehetséges vízbázis, amelyről már tudott, hogy a felszín alatti víz kitermelésére alkalmas víznyerő területet ki és milyen célra fogja igénybe venni, c) engedélyezett víztermelése: vízjogi engedély szerint kitermelt vagy lekötött vízmennyiség éves átlaga, havi maximuma, vízhozamban kifejezve, d) teljes, átlagos kapacitása: a vízbázisról folyamatosan kitermelhető a mindenkori ismeretek és feltételek alapján meghatározható legnagyobb vízmennyiség melynek kitermelése következtében fellépő környezeti hatásokat az érintettek elfogadják, e) karsztvízbázis: olyan vízbázis, melyben az igénybe vett, vagy arra előirányzott vízkészlet a karsztosodott kőzetek (mészkő, dolomit) pórusaiban, hasadékaiban, üregeiben helyezkedik el; lehet nyílt tükrű, amely a meteorológiai viszonyok közvetlen hatása alatt áll, vagy fedett, f) partiszűrésű vízbázis: felszíni víz közelében lévő felszín alatti vízbázis, melyben a vízkivételi művek által termelt víz utánpótlódása 50%-ot meghaladó mértékben a felszíni vízből történő beszivárgásból származik, g) rétegvízbázis: olyan vízbázis, melynek megcsapolt képződményei az első vízzáró, vagy féligáteresztő réteg alatti, vagy 50 méternél mélyebben települt törmelékes vízadó kőzetek, h) talajvízbázis: olyan vízbázis, melyben az igénybe vett vagy arra előirányzott vízkészlet a törmelékes felszínközeli képződmények telített zónájában helyezkedik el, vagy az első vízzáró vagy féligáteresztő réteg mélységéig, vagy nem mélyebben, mint 50 m, i) biztonságban lévő vízbázis: amelynek felszíni és felszín alatti vízgyűjtőjén: ismertek a földtani és hidrogeológiai adottságok, a víz áramlási, lefolyási viszonyai, utánpótlódásának módja és mértéke, az utánpótlódás területe, a víz minősége, az ezeket befolyásoló természeti hatótényezők és emberi tevékenységek, illetve mindezek térben és időben való változása a vízkitermelés előtti és a víztermelés hatására kialakuló viszonyok között; a kijelölt és kialakított védőterületen a vízbázist veszélyeztető tevékenységek nem folynak; az ellenőrzés alatt álló potenciális szennyezőforrások esetleges veszélyeztető hatása intézkedésekkel még a vízbázis károsodása előtt megszüntethető, j) részleges biztonságban lévő vízbázis: ahol a biztonsági intézkedéseket csak az utánpótlódási terület egy részére vagy csak részlegesen hajtották végre. 74

75 Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek - Fontos alapfogalmak I. (A) háttér-koncentráció: az egyes anyagoknak az adott felszín alatti víztestben jellemző koncentrációja, mely az ember által nem megváltoztatott körülmények fennállása esetén fordul elő (Ab) bizonyított háttér-koncentráció: meghatározott anyagnak, adott terület földtani közegére vagy felszín alatti vizére jellemző, vizsgálatokkal megállapított tényleges háttér-koncentrációja; (B) szennyezettségi határérték: olyan szennyezőanyag- koncentráció, a felszín alatti vízben, a földtani közegben, amelynek bekövetkeztekor a földtani közeg, a felszín alatti víz szennyezettnek minősül, figyelembe véve a felszín alatti víznél az ivóvízminőség és a vízi ökoszisztémák, továbbá a felszín alatti víztől függő szárazföldi ökoszisztémák igényeit, földtani közeg esetében pedig a talajok többes rendeltetését és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységét; 75

76 Fontos alapfogalmak II. (D) kármentesítési célállapot határérték: hatósági határozatban előírt koncentráció, amit a kármentesítés eredményeként kell elérni az emberi egészség és az ökoszisztéma, illetve a környezeti elemek károsodásának megelőzése érdekében; meghatározása a kármentesítési eljárás keretében végzett komplex értékelésen, a szennyező anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken, modellszámításokon, kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérésen alapul a területhasználat figyelembevételével; (E) egyedi szennyezettségi határérték: a (B) szennyezettségi határérték helyett - a Kvt. hatálybalépésekor már folytatott tevékenység esetében vagy azokon a területeken, ahol az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket - kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan, a területhasználat figyelembevételével hatósági határozatban megállapított szennyezettségi határérték. Az (E) egyedi szennyezettségi határérték nem lehet szigorúbb a (B) szennyezettségi határértéknél és nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál, illetve a (D) kármentesítési célállapot határértéknél; 76

77 Fontos alapfogalmak III. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén hasznosítható felszín alatti vízkészlet m3/évben kifejezve ; felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztéma: a felszín alól származó állandó vagy időszakos felszíni vízborítást, vagy a talajvízből származó vízfelvételt igénylő növényfajokat magukba foglaló társulások és termőhelyek; felszín alatti vízre vonatkozó minőségi előírás: szennyező anyag vagy szennyező anyagok egy csoportjának, illetve szennyezési indikátornak a felszín alatti vízben levő koncentrációjával kifejezett, minőségi előírás, amelyet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében nem szabad meghaladni (219/2004 Korm rendelet 3. melléklete szerint) küszöbérték: a felszínalatti vizek minőségi állapotának értékelését szolgáló előírás (219/2004 Korm rendelet 12. melléklete szerint) 77

78 Környezeti célkitűzések Jó mennyiségi és minőségi állapot elérésének főbb feltételei:  a tevékenység következtében kialakult jelentős és tartósan kedvezőtlen irányú állapotváltozás megforduljon;  a gyenge állapotú és veszélyeztetett helyzetűnek jellemzett víztestek állapota fokozatosan javuljon;  azok a területek, ahol a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg károsodott, nyilvántartásba és ellenőrzés alá kerüljenek, és állapotuk szennyezés-csökkentési intézkedések, illetve kármentesítés révén javuljon.  A felszín alatti víz állapotát a felszín alatti víztest mennyiségi és minőségi állapota közül a kevésbé jó állapot határozza meg. 78

79 Jó mennyiségi állapot  a hosszabb időszakra, legalább hat évre számított átlagos éves vízkivétel nem haladja meg a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott hasznosítható felszín alatti vízkészletet,  a víz-, illetve nyomásszintekben a víztest vízgyűjtő- gazdálkodási tervben megszabott arányánál nagyobb részén nem következik be jelentős mértékben vízkivételhez kapcsolódó tartós süllyedés  a kapcsolódó felszíni vizek ökológiai vagy kémiai állapotában nem következik be olyan, a felszín alatti vizekkel összefüggésbe hozható jelentős romlás, amely akadályozza a felszíni vizekre megállapított környezeti célkitűzések teljesítését  nem következik be a vízmozgás irányának olyan megváltozása, amely a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotában jelentős és tartós tendenciózus változást eredményez 79

80 Jó kémiai állapot A monitoring igazolja, hogy a szennyező anyagok koncentrációi, vagy a vezetőképességben bekövetkező változások:  nem mutatják a víztestre jellemző víztől idegen víz vagy szennyeződés beáramlását, a természetes kémiai és fizikai állapot lényeges változását,  nem haladják meg a felszín alatti vízre vonatkozó minőségi előírásokat,  nem akadályozzák a kapcsolódó felszíni vizekre megállapított környezeti célkitűzések elérését,  nem okozzák a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák bármilyen jelentős károsodását;  Nem lépték túl a felszín alatti vízre vonatkozó minőségi előírásokat, valamint a szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékeket. A küszöb értékeket a vízgyűjtő gazdálkodási terv tartalmazza. 80

81 Kémiai állapot értékelése, monitoring, felszín alatti vizeket érintő tevékenységek Vízgyűjtő gazdálkodási tervben rögzített küszöbértékek teljesítése Tartósan romló vagy kedvezőtlen tendenciák megfordítása – megfordítási pont 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló jogszabály alapján kell a felszín alatti víztestek monitorozását végezni Önkormányzatok esetén a települési környezetvédelmi program keretében kell végezni a felszín alatti víztestek monitorozását A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak  környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával;  ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást;  úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Adatszolgáltatási kötelezettségek - A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszere (FAVI), hatósági nyilvántartási rendszer 81

82 Szennyező anyag bevezetés felszín alatti közegbe vagy felszín alatti vízbe Szennyező anyag elhelyezés Szennyező anyag földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, Szennyező anyag felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, Szennyező anyag felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése 82

83 Kármentesítés A pontszerű szennyező forráshoz tartozó szennyezettség, illetve károsodás esetén a kármentesítést kell végezni. kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyeződés (B) szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon A kármentesítés szakaszai:  tényfeltárás, amely felderítő és részletes vizsgálatból állhat;  beavatkozás;  monitoring 83

84 Szennyező anyagok jegyzéke (219/2004 Korm. r. 1. sz. melléklete) K1csoport (toxicitás, lebomlás és az emberi szervezetben való felhalmozódás szempontjából kiemelt veszélyességű anyagok)  Szerves halogének  Szerves foszforvegyületek.  Szerves ónvegyületek.  Egyéb karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkező anyagok  Szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra káros hatással rendelkező anyagok.  Higany és vegyületei.  Kadmium és vegyületei.  Ásványolajok és más szénhidrogének  Cianidok. K2 csoport (felszín alatti vízre káros hatást kifejtő anyagok)  Fémek, félfémek (Cink, Réz, Nikkel, Króm, Ólom, Szelén, Arzén, Antimon, Molibdén, Titán, Ón, Bárium, Berillium, Bór, Urán, Vanádium, Kobalt, Tallium, Tellúr, Ezüst)  Biocidek, növényvédő szerek és ezek származékai.  A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok  Mérgező vagy bomlásálló szerves szilíciumvegyületek,  Szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor.  Fluoridok.  Ammónia és nitritek.  Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok).  BOI, KOI 84

85 A felszín alatti vízre vonatkozó minőségi előírások (219/2004 Korm. r. 3. sz. melléklete) a) nitrát: 50 mg/l; b) növényvédő szer aktív anyagai, beleértve a megfelelő anyagcseretermékeket, bomlástermékeket és reakciótermékeket: 0,1 µg/l, továbbá 0,5 µg/1 (összes). 85

86 A felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítésére szolgáló küszöbértékek meghatározása (219/2004 Korm. r. 12. sz. melléklete) A szennyező anyagokra vonatkozó küszöbérték meghatározása a felszín alatti víztest jó kémiai állapotán alapul, és azt oly módon kell megállapítani, hogy - amennyiben valamely szennyező anyag koncentrációja valamely reprezentatív mintavételi ponton meghaladja a küszöbértéket - kitűnjön annak veszélye, hogy a felszín alatti víztest jó kémiai állapotának feltétele nem teljesül. Így meghatározása során figyelembe kell venni a következőket:  a felszín alatti vizek, valamint a hozzájuk kapcsolódó vízi és tőlük függő szárazföldi ökoszisztémák közötti kölcsönhatás mértékét; és az ezekre vonatkozó ökotoxikológiai határértékeket;  a felszín alatti vizek aktuális vagy lehetséges jogszerű felhasználásának vagy funkcióinak zavarását;  a felszín alatti víztestek veszélyeztetettségét jelző valamennyi szennyező anyagot  a hidrogeológiai és hidrogeokémiai jellemzőket, a szennyező anyag eredetét és lehetséges természetbeni előfordulását, háttér-koncentrációját, továbbá a szennyező anyagok diszperziós, megkötődési és lebomlási tulajdonságát, valamint a környezetben való tartós megmaradását és bioakkumulációs képességét is;  a vízmozgás és vízforgalom jellemzőit, amelyek befolyásolják a hígulási és szennyeződés- terjedési folyamatokat.Amennyiben az anyagok vagy az indikátorok megnövekedett háttér- koncentrációja természetes okok következménye, a felszín alatti víztestre meghatározott háttérkoncentrációkat a küszöbértékek megállapításakor figyelembe kell venni. A szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékek meghatározása során a vizsgálatnak a következő anyagokra ki kell terjednie:  a természetben, illetve az emberi tevékenység eredményeként egyaránt előforduló anyagok vagy ionok vagy indikátorok, különösen arzén, kadmium, ólom, higany, ammónium, klorid, szulfát, összes szerves szén (TOC);  szintetikus anyagok, különösen triklóretilén és tetraklóretilén, szerves klórvegyületek (AOX);  sós víz vagy egyéb anyag beáramlásának jellemző paraméterei tekintetében a vezetőképesség vagy a szulfát és a klorid. 86

87 Szennyezettségi határértékek meghatározása a 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EüM-FVM együttes rendelet alapján Szennyezettségi határérték:  Földtani közegre: 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. melléklet és 3. melléklet A részében megadott B szennyezettségi határérték  Felszín alatti vízre és K1 besorolású veszélyes anyagokra: 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. melléklet és 3. melléklet B részében megadott B szennyezettségi határérték  A környezetvédelmi hatóság szigorúbb határértékeket szabhat meg, de azok nem lehetnek szigorúbbak a felszíni vízre vonatkozó határértékeknél.  A felszín alatti vizet és a felszín alatti közeget külön kell mintázni! 87

88 Néhány felszín alatti közegre vonatkozó határérték 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. mellékletéből (mg/kg sz.a.-ban) Króm összes 75 Nikkel 40 Réz 75 Cink 200 Arzén 15 Kadmium 1 Higany 0,5 Összes alifás szénhidrogén (TPH) 100 Benzol 0,2 Fenol 1 PAH-ok összesen 1 Növényvédő szerek aktív hatóanyagai 0,1 Növényvédő szerek aktív hatóanyagai, beleértve azok bomlástermékeit és reakciótermékeit összesen 0,5 88

89 Néhány felszín alatti vízre vonatkozó határérték 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. mellékletéből (μg/l-ben) Króm összes 50 Nikkel 20 Réz 200 Cink 200 Arzén 10 Kadmium 5 Higany 1 Szulfát 250 (mg/l !!) Foszfát 500 Nitrát talajvízre 50 (mg/l !!) Nitrát felszín alatti vízre a talajvizen kívül 25 (mg/l !!) Ammónium 500 Benzol 1 Fenol 20 PAH-ok összesen 2 Növényvédő szerek aktív hatóanyagai 0,1 Növényvédő szerek aktív hatóanyagai, beleértve azok bomlástermékeit és reakciótermékeit összesen 0,5 6.5

90 Néhány felszín alatti közegre vonatkozó határérték 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 3. melléklet A részéből (mg/kg sz.a.-ban) Bróm vegyületei 10 Nitrát* 500 Nitrit* 100 Ammónia* 250 vezetőképesség (az érték desztillált vizes kivonatra vonatkozik) 2500 μS/cm * Termőföldnek nem minősülő földtani közegre. 90

91 Néhány felszín alatti vízre vonatkozó határérték 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 3. melléklet B részéből (μg/l-ben) Alumínium 200 Bróm vegyületei 10 Nitrit 500 Nátrium 200 (mg/l !!) Klorid 250 (mg/l !!) Vezetőképesség 2500 μS/cm 91

92 92 Kötelező irodalom Varga Tamás: Vízgazdálkodás 2011 (digitális jegyzet) Dr. Fekete Jenő György: Vízgazdálkodás-vízhasznosítás (digitális jegyzet) Dittrich E., dr. Dolgosné Kovács Anita (2008): Vízminőség védelem (könyvfejezet) Környezetipari E-Tananyag III. Kötet: környezet- és természetvédelem. Tárgyalt jogszabályok (www.magyarorszag.hu)www.magyarorszag.hu kapcsolódó anyagai Buzás Kálmán: Települések vízellátása I. - II. Typotex, Budapest, 1991.

93 93 Ajánlott irodalom I. Balásházy L. (2004): A felszín alatti vizek védelmének szabályozása az EK-ban és Magyarországon. MHT XXII. Országos Vándorgyűlés, Keszthely Bartholy Judit (2006): Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok.. Mindentudás Egyeteme, Benedek P.–Literáthy P. (1989): Vízminőség szabályozás a környezetvédelemben. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Deák J. (2005): A felszíni alatti vizek Víz Keretirányelv szerinti monitoringja. VKI oktatóanyag (Power Point) GWIS Vízminőségi és Környezetvédelmi Kft, Budapest Dolgosné Kovács A. (2004): Bevezetés a környezetvédelmi analitikába I. PTE PMMK, PHARE jegyzet, Pécs Fekete E.-Szabó A.-Tóth Á. (1991): A vízszennyezés ökológiája. Pro Natura Kiadó, Budapest Felföldy L. (1974): A biológiai vízminősítés. VHB. 16., VGI, Budapest Felföldy L. (1981): Vizek környezettana. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest HEINRICH D. – HERGT M. (1994): SH atlasz: Ökológia. Springer Hungarica Kiadó, Budapest. Ijjas I. (2005): Környezeti célkitűzések a Víz Keretirányelv (VKI) szerint. VKI oktatóanyag BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, Budapest IPCC 4. jelentése: Katona E. (szerk.) (1989): A vízminőség-szabályozás kézikönyve. Aqua Kiadó, Budapest. Kálmán E. (2000): Kémiai katasztrófa a Tiszán. Budapesti Közegészségügy 2000/3.szám, Budapest, pp Kiss I. (1997): Toxikológia. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém Láng István (szerk) (2005): Vahava projekt összefoglalás. Globális klímaváltozás program. A globális klímaváltozással összefüggő hazai hatások és az erre adandó válaszok. MTA.

94 94 Ajánlott irodalom II. McCann B. (2007): Climate conclusions –evidence from the IPCC. Water 21, Journal of IWA, 2007 April. pp- 10. Mosonyi Emil (2007): A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai. Mérnök Újság, XIV. évf. 3. szám, 2007 március, oldal. Papp s.-Rolf K. (1992): Környezeti kémia. Tankönyvkiadó, Budapest Padisák Judit (2005): Általános limnológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Pásztó P. (1998): Vízminőségvédelem, vízminőségszabályozás. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém Somlyódy László (szerk) (2002): A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. Stelczer Károly (2000): A vízkészlet-gazdálkodás alapjai. Elte Eötvös Kiadó, Budapest. Szilágyi F. et al (2005): Proffessional Training of Civil Servants Working for Regional Authoroties Belongoing to the Moew, Hungary. Tanfolyam jegyzet. BME VKKT, Budapest. Szilágyi F. et al (2000): Hidrobiológia mérnököknek. BME-VKKT, Budapest. Takács s. (1994): Az ember és környezete – A környezetszennyezés humán következményei. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém Thyll SZ. (2000): Vízszennyezés, vízminőségvédelem. Egyetemi Kiadó, Debrecen Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság: Vízkészlet-gazdálkodás Vízvédelem és vízbázis-védelem A felszíni vizek vízgazdálkodási feltételei az ezredfordulón. Zsuffa I. (1996): Műszaki hidrológia I.. Műegyetem Kiadó, Budapest.

95 95 Ajánlott irodalom III. Illés-Kelemen-Öllős: Ipari vízgazdálkodás. Vízdok Kiadó, Budapest,1983. Dr. Schultz Andrea: Budapest vízellátása Bartholy Judit: Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok. Mindentudás Egyeteme, Mosonyi Emil: A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai. Mérnök Újság, XIV. évf. 3. szám, 2007 március, oldal. Buzás Kálmán: Települések vízellátása II. Typotex, Budapest, György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó /2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

96 96 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "1 Vízgazdálkodás 1-3. ea. A vízgazdálkodás általános feladatai. Jogszabályok és EU direktívák. Klímaváltozás hatása a vízgazdálkodásra. Vízminőség védelem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések