Az állatvilág védelme Természetvédelem.

Az előadások a következő témára: "Az állatvilág védelme Természetvédelem."— Előadás másolata:

1 Az állatvilág védelme Természetvédelem

2 Állatvédelem, állatvilág védelme
Állatvédelem: a háziállatok és az ember környezetében élő állatok egészségének védelme, számukra az egészséges, zavartalan feltételek biztosítása (táplálás, tartás, beteg állatok gyógyítása, állatkísérletek szabályozása.) Állatvédelmi jogszabályok szabályozzák Az állatvilág védelme: a vadon élő állatvilág védelme

3 Az állatvilág védelmének kezdetei
Állatvilág védelme Az állatvilág védelmének kezdetei Az állatfajok védelmének kezdete majd’ száz évvel meghaladta a növényfajok védelmét. Magyarországon, a nemzetközi tendenciáknak megfelelően, elsőként a gerincesek, azok közül is a madarak védelmére fordítottak figyelmet.

4 A vadon élő állatok védelmét szolgáló nemzetközi egyezmények
Állatvilág védelme A vadon élő állatok védelmét szolgáló nemzetközi egyezmények Ramsari Egyezmény (1971): nemzetközi jelentőségű egyezmény vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről, hazánk 1979-ben csatlakozott. Washingtoni Egyezmény (CITES) (1973): „a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok kereskedelméről”, hazánk 1985-ben csatlakozott. Bonni Egyezmény (1979): „a vándorló vadon élő állatfajok védelméről”, hazánk 1983-ben csatlakozott. Berni Egyezmény (1979): „Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről” hazánk 1990-ben tette közzé. Riói Biodiverzitás Egyezmény (1992): „A biológiai sokféleségről” hazánk 1995-ben törvénnyel hirdette ki.

5 EU-szabályozás a vadon élő állatok védelmében
Állatvilág védelme EU-szabályozás a vadon élő állatok védelmében Madárvédelmi irányelv (1979): az irányelv hatálya a tagállamok európai területén előforduló összes, vadon élő madárfaj egyedeinek, tojásainak, ill. fészkeinek és élőhelyeinek védelmére vonatkozik. Élőhelyvédelmi irányelv (1992): a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szól. Létrehozta a Natura 2000 programot, a „különleges természetmegőrzési területek egységes európai ökológiai hálózatát”.

6 Az állatvilág védelmének hazai áttekintése
Állatvilág védelme Az állatvilág védelmének hazai áttekintése 1883: Vadászati törvény: tilalmi idő, énekesmadarak vadászatának tilalma 1888: A pusztai talpastyúk védelme 1888: Halászati törvény: halfajok és ívó-helyek védelme, kifogható méret meghat. 1893: Madártani Intézet létesítése: első természetvédelmi jellegű szervezet 1894: A mezőgazdaságról és mezőőrségről: hasznos madarak védelme 1901: A hasznos állatok oltalmazása: 132 madár-, 32 emlősfajt (denevér-, cickány-, sün, vakond) védetté nyilvánítja. 1904: Madárvédelmi rendelet: további 5 madárfaj védelme: fehér és fekete gólya, fehérkarmú, kék és vörös vércse

7 Állatvilág védelme 1906: Madárvédelmi rendelet: + a vízirigó védelme. Madarak és fák napja. 1906: Nemzetközi madárvédelmi egyezmény a hasznos fajokról 1912: Madárvédelmi rendelet: vízimadarak tojásainak védelme 1925: Törvénycikk a vadászatról: tilalmi idők szabályozása 1935: Első természetvédelmi törvény: a védett állatfajok védelmére is kiterjed 1954: Madárvédelmi rendelet: a védett madárfajok száma 145-tel nőtt (össz.: 283) 1961: Rendelet a természetvédelemről: tenyészőhelyek védelme 1962: Kormányrendelet a természetvédelemről: ősi hazai állatfajták védelme

8 Állatvilág védelme 1971: Kormányrendelet a természetvédelemről: a nem védett madárfajok összeírása 1974: Egyes gerinces állatfajok védelme: további 64 gerinces állatfaj védelme: összesen 417 faj: 18 hal-, 15 kétéltű-, hüllő-, 321 madár- és 48 emlősfaj 1975: Védett állatfajok természetvédelmi értékének megállapítása 1982: Állatfajok védetté nyilvánítása: további 154 gerinctelen (4 csiga-, 1 rák-, 149 rovarfajt) egy madár és két emlősfaj védetté nyilvánítása 1987: A madarak védelmének feloldásáról. A védett állatfajok körének módosításáról. (nagy kárókatona, ezüstsirály, nyest) 1993: A védett állatfajok körének és értékének módosítása

9 Az állatvilág védelmének hazai áttekintése
Állatvilág védelme Az állatvilág védelmének hazai áttekintése 1995: A környezet védelmének általános szabályairól 1996: A természet védelméről, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, a vadászatról 1997: A halászatról és a horgászatról 1998: Az állatok védelméről és kíméletéről

10 Állatcsoportok Védett Fokozottan védett Összesen Kagylók 2 Csigák 41 1 42 Rákok Százlábúak Pókok 15 Kérészek, szitakötők 3+23 0+1 3+24 Fogólábúak, Egyenesszárnyúak 1+26 0+3 1+29 Poloskák 4 Kabócák Pajzstetvek Recésszárnyúak, tevenyakú fátyolkák 5+1 Bogarak 133 6 139 Tegzesek 9 11 Lepkék 172 19 191 Hártyásszárnyúak 10 Gerinctelen fajok összesen 450 32 482

11 Állatcsoportok Védett Fokozottan védett Összesen Körszájúak 2 Halak 27 5 32 Békák 12 Farkos kétéltűek 6 Pikkelyes hüllők 11 3 14 Teknősök 1 Madarak 280 81 361 Emlősök, rovarevők 9 Emlősök, denevérek 18 8 26 Emlősök, rágcsálók Emlősök, ragadozók Emlősök, páros ujjú patások Gerinces fajok összesen 378 105 483 Gerinctelen fajok összesen 450 482 MINDÖSSZESEN 828 137 965

12 Az állatfajok pusztulásának okai
Állatvilág védelme Az állatfajok pusztulásának okai az élőhelyek megszűnése, feldarabolódása, szegényedése, · intenzív mezőgazdaság káros hatásai, · erdőgazdálkodás káros hatásai, · vízszabályozások káros hatásai, · kereskedelmi vagy egyéb jellegű befogás, elpusztítás, · preparációs célú gyűjtések, · madártojás-gyűjtés, · ellenőrizetlen, jogosulatlan vadászat, halászat, horgászat, · turizmus, illetve egyéb szabadidős tevékenységek (pl. crossmotorozás, quad, stb.)

13 Az állatfajok pusztulásának okai
Állatvilág védelme Az állatfajok pusztulásának okai ragadozó madarak, baglyok, denevérek, hüllők, békák stb. iránti ellenszenv, divathóbort, közlekedés, fajok és alfajok kereszteződése, elháziasodás, génerózió (genetikai leromlás), fajok közötti versengés, ragadozás, stb.

14 Állatvilág védelme Az állatfajok védelme
Az állatfajok védelmének közös jellemzője, hogy a legtöbb faj (ellentétben a növényekkel), nem helyhez kötötten fordul elő. Nagy területeket járnak be táplálékszerzési, vagy szaporodási célzattal, vagy időszakosan változtatják élőhelyüket (költöző, vándorló, kóborló fajok). Ezért az élőhelyek védelme mellett az állatfajok esetében kitüntetett figyelmet kell szentelni a fajvédelemnek.

15 Állatvilág védelme Az állatfajok védelme
Magyarország állatfajainak száma mintegy ezer fajra tehető. Az előforduló fajok közel 98 %-a a gerinctelenek közé tartozik, s ezek jelentős része rovarfaj. Közülük 7 lepkefaj csak hazánkban fordul elő, s további 60 faj jelentős előfordulásában döntő többséggel csak itt él. A gerincesek közül csak Magyarországon fordul elő a rákosi vipera, s további 30 gerinces faj világállományának a faj fennmaradása szempontjából kiemelkedő hányada hazánkban él. Ezek az adatok mutatják, hogy az állatfajok védelmének kiemelkedő szerepe van a természetvédelmi munkában.

16 Állatvilág védelme Az állatfajok védelme
A vadon élő állatfajok közül 997 faj védett Magyarországon, s közülük 137 faj fokozott védettséget élvez. 650 állatfaj az Európai Unióban természetvédelmi kategóriába soroltak és a védettséghez hasonló törvényi oltalmat kaptak.

17 Állatvilág védelme Az állatfajok védelme
Ezen fajok közül (közegészségügyi okból, a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében) a bütykös hattyú, a házi veréb, a kárókatona, a sárgalábú sirály és a seregély riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető, de riasztásuk a védett természeti területeken kívül július 1. és február 28. között, a repülőtereken és biztonsági övezetükben pedig egész évben engedély nélkül végezhető.

18 Állatvilág védelme Az állatfajok védelme
Sajátos védettségi kategóriát teremtett meg a rendelet, amikor az ökológiai folyamatokban betöltött fontos, nélkülözhetetlen szerepük miatt védetté nyilvánította a fészeképítő hangyafajok által épített fészkeket (hangyabolyok). Ily módon 6 faj bolya áll védelem alatt, pénzben kifejezett értékük Ft.

19 Az állatfajok veszélyeztetettségi kategóriái
Állatvilág védelme Az állatfajok veszélyeztetettségi kategóriái Az állatfajok veszélyeztetettségének jellemzésére hasonló kategóriákat alkotott a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN), mint a növények esetében. Hazai viszonyaink közepette ezek, sokszor információhiány következtében, nehezen értelmezhetők, de nemzetközi szinten, az egyezmények betartásakor-betartatásakor e kategóriákat alkalmazzák. A meghatározások nem mindig fajra, hanem egyes esetekben faj alatti vagy faj feletti rendszertani egységre is vonatkozhatnak. Ennek kiküszöbölésére a „taxon” (rendszertani egység) kifejezést használjuk.

20 Az állatfajok veszélyeztetettségi kategóriái
Állatvilág védelme Az állatfajok veszélyeztetettségi kategóriái kipusztult, szabad természetből kipusztult, súlyosan veszélyeztetett, veszélyeztetett, kis veszélyeztetettségű, mely lehet : védelemfüggő, fenyegetettség közeli, legkevésbé veszélyeztetett hiányos adatú, fel nem mért.

21 Az állatfajok veszélyeztetettségi kategóriái
Állatvilág védelme Az állatfajok veszélyeztetettségi kategóriái A kipusztult kategóriába azokat a taxonokat sorolják, melyek utolsó egyede minden kétséget kizáróan és bizonyítottan kihalt. Világszinten ilyen fajnak tekintjük a dodót, az óriás alkát, a vándorgalambot. A szabad természetből kipusztult az a taxon, amely korábbi természetes élőhelyén már nem él, csak tenyészetekben, fogságban található, illetve honosított populációja él a korábbi előfordulási területén kívül. Ugyancsak ebbe a kategóriába sorolják azt a taxont, melyet kihaltnak vélnek, mert hosszabb ideje nem volt megfigyelése. Az eltelt időnek hosszabbnak kell lennie a taxon egy életciklusánál. Ilyen faj a Dávid-szarvas, a Przevalski-vadló.

22 Az állatfajok veszélyeztetettségi kategóriái
Állatvilág védelme Az állatfajok veszélyeztetettségi kategóriái Súlyosan veszélyeztetett az a taxon, ha természetes körülmények között, a szabadban élve, a nagyon közeli jövőben különlegesen nagy a kihalás kockázata. Ilyen fajnak tekintjük a rákosi viperát. Veszélyeztetett az a taxon, amely nem tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, de természetes körülmények között a közeli jövőben nagy a kihalási kockázata. Veszélyeztetett állatfaj az afrikai elefánt, vagy a vidra.

23 Az állatfajok veszélyeztetettségi kategóriái
Állatvilág védelme Az állatfajok veszélyeztetettségi kategóriái Sebezhető az a taxon, mely ugyan nem tartozik a súlyosan veszélyeztetett vagy a veszélyeztetett kategóriába, de a közép-távoli jövőben természetes környezetben a kihalás veszélyének nagy valószínűséggel ki lesz téve. Ebbe a kategóriába sorolják például a sörényes kecskét és egyiptomi alfaját, az észak-európai rozsomákot.

24 Az állatfajok veszélyeztetettségi kategóriái
Állatvilág védelme Az állatfajok veszélyeztetettségi kategóriái Kis veszélyeztetettségű egy taxon, ha az előző kategóriákba nem sorolható. Alcsoportjainak értelmezése a következő: Védelemfüggő egy taxon, ha érdekében folyamatosan taxon-specifikus vagy élőhelyspecifikus védelmi programok működnek. Ha ezek a programok megszűnnének, a kérdéses taxon 5 éven belül a veszélyeztetett kategóriák valamelyikébe kerülne átsorolásra. Fenyegetettség közeli egy taxon, amely nem védelemfüggő, de közel áll ahhoz, hogy sebezhetőnek minősítsék. Legkevésbé veszélyeztetett egy taxon, ha nem tartozik a kis veszélyeztetettségű vagy sebezhető taxonok kategóriájába.

25 Az állatfajok veszélyeztetettségi kategóriái
Állatvilág védelme Az állatfajok veszélyeztetettségi kategóriái Hiányos adatú az a taxon, amelynek elterjedéséről vagy populációinak állapotáról sem direkt, sem indirekt adatok nem állnak rendelkezésre, ezért veszélyeztetettségének foka nem állapítható meg. Fel nem mért az a taxon, melyet még nem soroltak be a fenti kategóriák egyikébe sem.

26 Gerinctelen állatfajok védelme
Állatvilág védelme Gerinctelen állatfajok védelme A magyar természetvédelem egyik nagy „adóssága” volt a gerinctelen fajok védelmének elhanyagolása. Ez még akkor is így van, ha a gerinctelen fajokra igaz leginkább az a megállapítás, hogy elsősorban élőhelyeik megóvásával segíthetünk rajtuk. Védelmük érdekében először a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanács alkotott helyi rendeletet, amikor 170 lepkefajt védetté nyilvánított. Ezt követően 1982-ben kapott 153 gerinctelen állatfaj országos védelmet ra a védett gerinctelen fajok száma 397-re emelkedett óta a védett gerinctelen fajok száma 516, melyből 32 faj fokozott védelmet élvez.

27 Állatvilág védelme Halak védelme
A tulajdonképpen rendszertanilag nem a halak, hanem a körszájúak közé sorolt 2 ingola-faj mellett (tiszai ingola és dunai ingola – mindkettő fokozottan védett) összesen 33halfaj áll védelem alatt, közülük 5 faj fokozott védelmet élvez. A halfajok védelme is elsősorban élőhelyeik, azaz a vizek minőségétől függ. Az utóbbi évtizedekben a vízrendezések, a lecsapolások, a vízszennyezések következtében számos faj élőhelye szűnt meg, alakul kedvezőtlen irányba. Idegenföldi fajokat telepítettek halászati céllal hazai vízterekbe (busa-fajok, törpeharcsa, ezüstkárász, stb.), más fajok spontán telepedtek meg vizeinkben. A jövevényfajok esetenként káros versengésre kényszerítik őshonos halfajainkat.

28 Állatvilág védelme Halak védelme
A halak esetében a fajvédelem önmagában nem elegendő, biztosítani kell populációik fennmaradását, élő- és szaporodási helyeiket, vándorlási útvonalaikat az ívóhely és a telelőhely (vermelőhely) között. Mivel állományaik nehezen vizsgálhatók, a populációk egyedszámában beálló kedvezőtlen változásokra a természetvédelem késve és kevéssé hatékonyan képes csak reagálni.

29 Állatvilág védelme Halak védelme
A halfajok védelme érdekében, a fajvédelem eszközein túl: · szükséges a szelektív halászati eszközök használatának szorgalmazása, · a (jogtalan) elektromos halászat szankcionálása, · az ikrapusztító halfajok (törpeharcsa, naphal) állományának csökkentése, · a további vízrendezések, lecsapolások, vízierıművek elleni fellépés, · vizes élőhelyek jószándékú átalakítása előtt vizsgálni kell a várható ökológiai hatásokat a védett halfajokra, · a már működő vízierőműveken a vándorlást elősegítő hallépcsők utólagos beépítése, · esetenként aktív beavatkozásokkal (mesterséges szaporítás, visszatelepítés) kell beavatkozni.

30 Állatvilág védelme Kétéltűek védelme
A kétéltűek védelme sok problémával szembesül. A kétéltűek nagyon érzékenyek · a vízszennyezésekre, · egyéb káros környezeti hatásokra (savas esık, megnövekedett UV-sugárzás), · élőhelyek megváltozására (vízrendezések, lecsapolások), · idegen eredetű halfajok telepítésére (ikra- és ebihalpusztítás), · kereskedelmi célú gyűjtésre (oktatás, étkezés, díszállat), · közúti közlekedés okozta veszteségekre, · turizmus okozta veszteségekre, · oktalan pusztításra. A kétéltűek is nehezen kutatható fajok, populáció változásaikról csak hozzávetőleges információkkal rendelkezhetünk

31 Állatvilág védelme Kétéltűek védelme
Az aktív védelmi beavatkozások segíthetnek a fajok fennmaradásában. Ilyen beavatkozások lehetnek: · vizes élőhelyek létesítése, rekonstrukciója, · békamentési akciók a vándorlási útvonalakat keresztező közutak mentén, · ilyen utak alatt átvezető „békaalagutak” építése, · a vészesen megritkult fajok esetében tenyésztési programok indítása.

32 Állatvilág védelme Kétéltűek védelme
A kétéltű-fajok közül fokozott védelmet egy faj sem élvez. A védelem szempontjából azonban kitüntetett figyelmet érdemel néhány faj. A dunai gőte tekinthető hazánkban a legértékesebb kétéltőnek, mert a világállomány %-a Magyarországon él. A vöröshasú unka is szerepel a Nemzetközi Vörös Könyvben, bár hazánkban még viszonylag gyakori, alföldi elterjedésű faj.

33 Állatvilág védelme Kétéltűek védelme
Hasonlóan az előző fajokhoz, ugyancsak szerepel a Nemzetközi Vörös Könyvben a zöld levelibéka, mely Nyugat-Európában több országban már a kipusztulás szélére sodródott. Hazánkban még gyakorinak mondható faj, élőhelyeinek védelmére nagy figyelmet kell fordítani. Az alpesi gőte és az alpesi tarajos gőte hazánk két legritkább kétéltű-faja. Előfordulásuknak elsősorban élőhelyi korlátai vannak. A meglévő állományok védelme kiemelkedően fontos, bár mindkét faj a neki megfelelő európai élőhelyeken nagy állományban fordul elő.

34 Állatvilág védelme Hüllők védelme
A hazánkban előforduló mind a 15 hüllőfaj védett, melyekből három, a pannon (magyar) gyík, a haragos sikló és rákosréti (rákosi) vipera fokozott védelemben részesül. A hüllők védelméről általánosságban elmondható, hogy · viszonylag kevés információval rendelkezünk elterjedésükről, populációik nagyságáról, · ezen ismeretek birtokában megállapítható, hogy a fajok egy része még nem számít veszélyeztetettnek, · elsősorban a meglévő élőhelyek védelmére kell nagy gondot fordítani, · a veszélyeztetett fajok esetében védelmi programokat kell működtetni a fajok megmentése érdekében.

35 Állatvilág védelme Hüllők védelme
A pannon gyík (magyar gyík) elterjedési határát hazánkban és Szlovákiában éri el, tőlünk nyugatra és Szlovákiától északra már nem fordul elő. Magyarországon szigetszerű előfordulásai vannak a Pilisben, a Budai-hegyekben, a Börzsönyben, a Bükkben, a Hevesi-dombságon, illetve a Duna-Tisza közén. Keveset tudunk pontos előfordulásáról, de élőhelyi igényeiről is, hiszen dombvidéki, illetve síkvidéki populációi is vannak. A szigetszerű, foltszerű előfordulás nagy veszélyeket rejt magában. Ha egy élőhelyről ugyanis kipusztul, vagy jelentősen csökken az állománya, a szomszédos állomány távolsága miatt nem képes az újratelepülésre. A megtalált élőhelyein az eredeti növénytakaró, a kaszálók, illetve a kaszálások fenntartásával lehet hozzájárulni fennmaradásához.

36 Állatvilág védelme Hüllők védelme
A haragos sikló a Balkán-félszigeten és a Fekete-tenger vidékén elterjedt faj, nálunk egy perem-populáció fordul elő. Hazánkból két helyről, Budaörs mellett, a Csíki hegyek térségéből és a Szársomlyóról (Dél-Dunántúl) vannak előfordulási adataink. A hazai állomány megmentése kiemelt természetvédelmi feladat.

37 Állatvilág védelme Hüllők védelme
A rákosi vipera (rákosréti, illetve parlagi viperának is nevezik) mára már kizárólag hazánkban fordul elő. Megmentése érdekében sürgős intézkedések szükségesek. Legfontosabb feladatok: · a meglévő állományok, illetve élőhelyeik pontos felmérése, · meglévő élőhelyeinek változatlan formában való fenntartása és védelme, · az extenzív gazdálkodás (legeltetés, kaszálás) fenntartása, a vipera érdekében történő ütemezéssel, · küzdelem a ragadozók kártétele ellen, · az oktalan pusztítás és az illegális befogások megakadályozása.

38 Állatvilág védelme Hüllők védelme

39 Állatvilág védelme Madarak védelme
A madarak védelme a magyar jogalkotásban már az évi vadászati törvényben megjelent. E törvényben az énekesmadarak vadászatát minden időben megtiltotta, és a többi faj esetében is a költési időszakra kíméleti időszakot állapított meg. 1901-ben egy miniszteri rendelet 132 madárfajt helyezett védelem alá, mely fajok körét több alkalommal bővítették. 1954-ben az akkor vadászható fajok kivételével minden madárfaj védelmet kapott (ekkor még olyan, ma fokozottan védett fajok voltak vadászhatók, mint a haris, a túzok, a barna kánya!). 1961-ben, majd 1971-es bővítéssel 19 vadászható, illetve kártevőnek minősített faj kivételével valamennyi, hazánkban előforduló madárfaj védelmet kapott.

40 Állatvilág védelme Madarak védelme
1982-ben a védett fajok száma 320, a jelenleg hatályos rendelet szerint 361 madárfajunk áll védelem alatt, melyből 81 faj fokozott védelmet élvez. A madarak esetében kitüntetett szerepet tulajdonítunk a rendszeresen fészkelő fajoknak.

41 Állatvilág védelme Védelmi helyzetük tekintetében a következő megállapításokat tehetjük. A hazánkban rendszeresen fészkelő 196 madárfajból 75 fajnak kedvezőtlen a védelmi helyzete, azaz a veszélyeztetett, a sebezhető, a csökkenő, a ritka, vagy a védelemtől függő kategóriákba sorolható be. A legsúlyosabb védelmi helyzetben, a veszélyeztetett kategóriába sorolva az alábbi 13 faj van: a törpesas, uhu, a császármadár, szalakóta, a haris, sziki pacsirta a széki csér, vízirigó a széki lile, nagy fülemüle kerti sármány a fehérszárnyú szerkő, kövirigó

42 Állatvilág védelme Madarak védelme
A természetvédelmi fontosság tekintetében az első kategóriába azokat a fajokat soroljuk, melyek világszerte veszélyeztetettek. Ezek közül hazánkban 5 faj fészkel, mégpedig · a parlagi sas, a csíkosfejű nádiposzáta · a túzok, a haris · a cigányréce A felsorolt 5 faj közül a parlagi sas és a csíkosfejű nádiposzáta esetében a magyar állomány európai összehasonlításban is kiemelt fontosságú, mert a földrész állományának jelentős része hazánkban fészkel. A magyar állománynagyság a túzok és a cigányréce esetében is számottevő.

43 Állatvilág védelme Madarak védelme
Az előbbi szempont szerint a második kategóriába azok a fajok tartoznak, melyek hazánkban és Európában egyaránt kedvezőtlen védelmi helyzetűek, és a hazai állomány az európainak több, mint 5 %-a. Ebből következik, hogy a hazai védelmi intézkedések az európai populáció fennmaradása szempontjából is kiemelt fontosságúak. Ezek a fajok a következők: a törpegém, a vörös gém, a kék vércse, a kerecsensólyom, valamint a kis őrgébics.

44 Állatvilág védelme Madarak védelme
A harmadik kategóriába azokat a fajokat sorolták, melyek Európában és hazánkban egyaránt kedvezőtlen védelmi helyzetűek, de a hazai állomány az európainak kevesebb, mint 5 %-a. Ide 27 rendszeresen fészkelő madárfajunk tartozik, melyek akkor kerülnek rosszabb helyzetbe hazánkban, ha az európai állományok elterjedési területe szőkül. A 27 faj közül (a teljesség igénye nélkül) kitüntetett figyelmet kell szentelnie a hazai természetvédelemnek az alábbi fajoknak: · fehér gólya, gyöngybagoly kövirigó · fekete gólya , uhu · barna kánya, kuvik · rétisas, szalakóta · békászó sas, sziki pacsirta

45 Állatvilág védelme Madarak védelme
A negyedik kategóriába tartozó fajok védelmi helyzete Európában stabil, de hazánkban kedvezőtlen. Ide 24 fészkelő fajt soroltak, fenntartásuk nemzeti érdek. Egyes fajoknak az elterjedési határa Magyarországra esik (pl. kis kócsag), más fajoknak a megfelelő élőhelyek hiányoznak (pl. hegyi billegető). Az utóbbi évtizedben jelentősen romlott a helyzete az alábbi fajoknak e csoportból hazánkban: · császármadár, · gólyatöcs, · gulipán, · vízirigó, · nagy fülemüle, · sordély.

46 Állatvilág védelme Madarak védelme
Az ötödik kategóriába 5 olyan fajt soroltak be, melyek védelmi helyzete Európában kedvezőtlen, de hazai státuszuk nem ad okot aggodalomra. A fajok európai állományának jelentős része hazánkban fordul elő. Ezzel kapcsolatban a fajok további fennmaradásának záloga részben a hazai kedvező helyzet megőrzése. A Magyarországon csak vonulóként, vagy alkalmi fészkelőként előforduló fajok tekintetében is fontos feladatai vannak a hazai természetvédelemnek. A fajok megőrzése érdekében tett erőfeszítések azonban önmagukban kevésnek bizonyulhatnak a költőhelyeken történő aktív védelmi intézkedések nélkül. A vonuló, illetve alkalmi fészkelő fajok közül a legfontosabbak fokozott védelmet élveznek.

47 Állatvilág védelme Emlősök védelme
Az emlősök közül jelenleg 55 faj áll védelem alatt, melyek közül 14 fokozott védelmet élvez. A fokozottan védett fajok közül 8 faj a denevérek, 3 faj a rágcsálók, 3 faj a ragadozók rendjébe tartozik.

48 Állatvilág védelme Emlősök védelme
A denevérek közül hazánkban 26 faj fordul elő. A védelem e fajoknál is elsősorban az élőhelyek megóvását, zavarás-mentességét jelenti. A feladat hármas: · az erdőlakó fajok esetében az erdei élőhelyek védelme, az odvas fák kímélete a legfontosabb feladat, · barlanglakó fajok (majdnem mindegyik faj időszakosan barlanglakó) esetén a telelőhelyek zavarás-mentességéről kell gondoskodni, · épületlakó fajok esetén elsősorban a zavarás-mentességről és az oktalan elüldözéstől, valamint az épületek lezárásától kell megkímélnünk a denevér-kolóniákat.

49 Állatvilág védelme Emlősök védelme
Leginkább veszélyeztetett helyzetű fajnak értelemszerűen a fokozottan védett fajok számítanak. Az utóbbi évtizedekben kedvezőtlen védelmi helyzetű, csökkenő állományú fajnak tűnik a felmérések szerint Magyarországon különösen · a kereknyergű patkósorrú denevér, · a nagy patkósorrú denevér, · a csonkafülű denevér, · a hosszúszárnyú denevér. E fajok mindegyike speciális, a fajra „kihegyezett” védelmi intézkedéseket igényel.

50 Állatvilág védelme Emlősök védelme
A rágcsálók közül fokozott védelmet élvez a legutóbbi években csak a Borsodi Mezőségen fellelt háromcsíkos egér, a jégkorszaki reliktumfajnak számító északi (régebbi nevén patkányfejű) pocok és a földikutya. Mindhárom faj esetében kitüntetett figyelmet kell fordítani az ismert élőhelyek védelmének. Konkrét fajvédelmi terveket kell kidolgozni e három faj megóvása érdekében.

51 Állatvilág védelme Emlősök védelme
A ragadozók között fokozott védelmet élvez a farkas , a hiúz és a vidra. A farkas és a hiúz az utóbbi egy-két évtizedben jelent meg újra hazánk faunájában. Mindkét faj korábban az élőhelyek szőkülése, illetve az ellenük folytatott kíméletlen irtás miatt pusztult ki az országból. Újbóli megjelenésük részben a környező országok populációinak megerősödésének köszönhető, de nem hanyagolható el a védelem szerepe sem. A vadgazdálkodók (indokolhatatlan ellenérzés okán) nem örültek e fajok újbóli megjelenésének, s amíg nem szerepeltek a védett fajok között, vadászattal igyekeztek megakadályozni megtelepedésüket. Jelenleg az Északi-középhegység egy-két pontján lehet számítani előfordulásukra.

52 Állatvilág védelme Emlősök védelme
A vidra magyarországi állománya európai összehasonlításban is az erős populációk közé tartozik. A faj fennmaradását kétségkívül elősegítették azok a halastó-rendszerek, ahol a faj viszonylagos háborítatlanságot élvezhetett. Az utóbbi évtizedben a vidraállomány nagysága stabilizálódott, egyes esetekben új élőhelyeket is elfoglalt. A védelem intenzitásának fenntartásával a faj helyzete biztosítottnak látszik.

53 Háziasított fajták védelme
Állatvilág védelme Háziasított fajták védelme A háziasítás a természetes növény- és állatfajok termesztésbe, illetve tenyésztésbe vonását jelenti. Egyes fajok, fajták gazdaságilag hasznosítottak, vagy az emberek kedvtelésből tartják őket. Más fajták azonban idővel kiszorulnak a termelésből azáltal, hogy korszerűbb vagy „divatosabb” fajták kiszorítják őket. A magyar természetvédelem szinte egyedülálló sajátossága, hogy az ősi magyar háziállatfajták esetében felvállalta a védelem feladatait.

54 Háziasított fajták védelme
Állatvilág védelme Háziasított fajták védelme A védelem célja sokrétű: · az ősi fajták olyan génkészlettel rendelkeznek, melyek jelentős része hiányzik a modern, termesztésben tartott fajtákból, igénytelenségük miatt kiváló alanyai a biotenyésztésnek, · tartásukkal a védett területek kezelése (legeltetés) a természetvédelem saját hatáskörében megoldható, · hozzájárulnak a tájjelleg kialakításához, · jelentős történeti, kultúrtörténeti értéket képviselnek.

55 Állatvilág védelme Jelenleg egy közös miniszteri rendelet szabályozza az ősi háziállatfajták védelmét Az érvényben lévő jogi szabályozás szerint 19 háziállat-fajta élvez védelmet hazánkban, mégpedig a következők: magyar szürke marha szüke mangalica, fecskehasú mangalica és vörös mangalica fehér hortobágyi racka, fekete hortobágyi racka, gyimesi racka, cigája cikta, sárga magyar tyúk

56 Háziasított fajták védelme
Állatvilág védelme Háziasított fajták védelme kendermagos magyar, kopasznyakú kendermagos, fehér magyar tyúk, fehér kopasznyakú, erdélyi kopasznyakú lúd: fodrostollú magyar pulyka: bronzpulyka rézpulyka nyúl: magyar óriás

57 Háziasított fajták védelme
Állatvilág védelme Háziasított fajták védelme A hivatalosan védett fajták mellett még 1 szarvasmarha-fajta, 7 lófajta és 1 halfajta tekintett veszélyeztetettnek hazánkban. Rendezetlennek tekinthető továbbá az ugyancsak ősinek tekintett kutyafajták, illetve egyéb háziállat-fajták, mint például a bivaly védelme.

58 Állatvilág védelme Ajánlott irodalom