Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A pénzügyi stabilizáció és a népszövetségi kölcsön.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A pénzügyi stabilizáció és a népszövetségi kölcsön."— Előadás másolata:

1 A pénzügyi stabilizáció és a népszövetségi kölcsön

2 A háború, a forradalmak és Trianon következményei az államháztartás finanszírozásában is megmutatkoztak:A háború, a forradalmak és Trianon következményei az államháztartás finanszírozásában is megmutatkoztak: megváltozott a gazdasági térszerkezet megváltozott a gazdasági térszerkezet a háború után átalakult az európai gazdaság (pénzügyi problémák, protekcionista védővámok, ellenséges környezet).a háború után átalakult az európai gazdaság (pénzügyi problémák, protekcionista védővámok, ellenséges környezet). A magyar államháztartás és gazdaság finanszírozási problémái megsokasodtak:A magyar államháztartás és gazdaság finanszírozási problémái megsokasodtak: külföldi tőke elapadtkülföldi tőke elapadt a Monarchia gazdasági egysége felbomlotta Monarchia gazdasági egysége felbomlott gazdaság romokban, az infláció felgyorsultgazdaság romokban, az infláció felgyorsult béketermelésre való átállás, nehéz külgazdasági helyzetbéketermelésre való átállás, nehéz külgazdasági helyzet ellátási gondokellátási gondok

3 Az egyik legsúlyosabb gond: az infláció.Az egyik legsúlyosabb gond: az infláció. Ez a háború kezdete óta tartó, előbb lassú, majd a forradalmak során felgyorsuló folyamat volt.Ez a háború kezdete óta tartó, előbb lassú, majd a forradalmak során felgyorsuló folyamat volt. Az egyre növekvő költségvetési deficitet 1920-tól az ellenforradalmi kormányok is fedezetlen bankjegykibocsátással teremtették elő, ami az infláció további növekedését idézte elő.Az egyre növekvő költségvetési deficitet 1920-tól az ellenforradalmi kormányok is fedezetlen bankjegykibocsátással teremtették elő, ami az infláció további növekedését idézte elő aug. : 100 magyar korona 11,6 svájci frankot ért, 1920 júniusban már csak 3,1, majd 1920 végén már csupán 1,4-et svájci frankot ért.1919 aug. : 100 magyar korona 11,6 svájci frankot ért, 1920 júniusban már csak 3,1, majd 1920 végén már csupán 1,4-et svájci frankot ért.

4 Társadalompolitika és stabilizációs igény A gazdaság szervezetlensége, bénultsága törvényszerűen alacsony termelékenységhez, nagyfokú munkanélküliséghez vezetett.A gazdaság szervezetlensége, bénultsága törvényszerűen alacsony termelékenységhez, nagyfokú munkanélküliséghez vezetett. Ez a folyamat a bérből és fizetésből élő társadalmi rétegek életszínvonalát igen negatívan befolyásolta.Ez a folyamat a bérből és fizetésből élő társadalmi rétegek életszínvonalát igen negatívan befolyásolta. Korabeli számítások szerint a napszámosok, ipari munkások, köztisztviselők, katonatisztek életszínvonala 1913-hoz képest 70-80%-kal csökkent.Korabeli számítások szerint a napszámosok, ipari munkások, köztisztviselők, katonatisztek életszínvonala 1913-hoz képest 70-80%-kal csökkent. A háború, a forradalmak és Trianon hatalmas társadalmi földmozgásokat idézett elő, a feszültségek enyhítése, a társadalmi béke, a politikai stabilitás megteremtése ezért a gazdaság hosszú távú rendezését is követelte. A háború, a forradalmak és Trianon hatalmas társadalmi földmozgásokat idézett elő, a feszültségek enyhítése, a társadalmi béke, a politikai stabilitás megteremtése ezért a gazdaság hosszú távú rendezését is követelte.

5 A gazdaság újjászervezésének első lépése: a Hegedűs-féle stabilizációs kísérlet 1920 tavaszán felülbélyegezve a korábbi koronát, átmeneti, ideiglenes jelleggel megteremtették az új, önálló Magyarország pénzjegyét (a kormány a lebélyegzés során a pénz felét kényszerkölcsön formájában meg is tartotta)1920 tavaszán felülbélyegezve a korábbi koronát, átmeneti, ideiglenes jelleggel megteremtették az új, önálló Magyarország pénzjegyét (a kormány a lebélyegzés során a pénz felét kényszerkölcsön formájában meg is tartotta) Ezt követően a Teleki, majd a Bethlen kormány pénzügyminisztere, Hegedűs Lóránt kísérletet tett az infláció megállítására.Ezt követően a Teleki, majd a Bethlen kormány pénzügyminisztere, Hegedűs Lóránt kísérletet tett az infláció megállítására. Hegedűs (a GYOSZ elnökeként) 1921-ben inflációellenes lépéseket tett:Hegedűs (a GYOSZ elnökeként) 1921-ben inflációellenes lépéseket tett: beszűntette a fedezetlen bankjegykibocsátást, szigorú takarékossági intézkedéseket hozott, a bevételek növelésére adóemeléseket, új adókategóriákat vezetett bebeszűntette a fedezetlen bankjegykibocsátást, szigorú takarékossági intézkedéseket hozott, a bevételek növelésére adóemeléseket, új adókategóriákat vezetett be

6 majd egyszeri vagyonadót (ún.: vagyonváltságot) vetett ki a vagyonokra 5-20%-os differenciálássalmajd egyszeri vagyonadót (ún.: vagyonváltságot) vetett ki a vagyonokra 5-20%-os differenciálással A kísérlet sikeresen indul, ám 1921 végére a Hegedűs- féle stabilizáció összeomlottA kísérlet sikeresen indul, ám 1921 végére a Hegedűs- féle stabilizáció összeomlott Ennek oka: nem sikerült a vagyonadót behajtani – s ennek hatására az infláció ismét felgyorsultEnnek oka: nem sikerült a vagyonadót behajtani – s ennek hatására az infláció ismét felgyorsult 1922 nyarától havi két számjegyűvé emelkedett az infláció (100 korona 1922-ben 0,47, majd 1923 végén 0,03 svájci frankot ért, nagyobb címleteket kellett forgalomba hozni (pl. 500 ezer koronás bankjegy)1922 nyarától havi két számjegyűvé emelkedett az infláció (100 korona 1922-ben 0,47, majd 1923 végén 0,03 svájci frankot ért, nagyobb címleteket kellett forgalomba hozni (pl. 500 ezer koronás bankjegy) Ez az infláció a gazdaság normális működtetését már nem garantálhatta, nem lehetett tervezni, nőtt a spekuláció (Bár nem olyan hiperinfláció ez, mint No., Lo., Ausztria esetében!)Ez az infláció a gazdaság normális működtetését már nem garantálhatta, nem lehetett tervezni, nőtt a spekuláció (Bár nem olyan hiperinfláció ez, mint No., Lo., Ausztria esetében!) Hegedűs a stabilizáció kudarca miatt lemondottHegedűs a stabilizáció kudarca miatt lemondott

7 Az új pénzügyminiszter Kállay Tibor lett, s eleinte hasonló inflációellenes lépésekkel próbálkozott:Az új pénzügyminiszter Kállay Tibor lett, s eleinte hasonló inflációellenes lépésekkel próbálkozott: 1922 közepén adóreformot vezetett be, melynek lényege, hogy szélesebb társadalmi rétegekre hárította át a stabilizáció hatalmas költségeit1922 közepén adóreformot vezetett be, melynek lényege, hogy szélesebb társadalmi rétegekre hárította át a stabilizáció hatalmas költségeit Az adórendszer ugyan progresszív volt, (vagyis a nagyobb jövedelmeket nagyobb adókulcs terhelte), de aránytalanul a kisebb jövedelműeket sújtotta az adó. (eltolódott)Az adórendszer ugyan progresszív volt, (vagyis a nagyobb jövedelmeket nagyobb adókulcs terhelte), de aránytalanul a kisebb jövedelműeket sújtotta az adó. (eltolódott) Drasztikus kiadáscsökkentő intézkedések során 10 fővel csökkentették az állami alkalmazottak számát.Drasztikus kiadáscsökkentő intézkedések során 10 fővel csökkentették az állami alkalmazottak számát. Mindezek az intézkedések azonban csak időleges sikereket hoztak, átfogó stabilizációhoz nem vezettek.Mindezek az intézkedések azonban csak időleges sikereket hoztak, átfogó stabilizációhoz nem vezettek. A kormánykörök és a gazdasági szervezetek egyre inkább úgy látták, hogy a gazdaság stabilizációját csak egy nagyobb összegű külföldi kölcsön segítségével lehet tartósan elérni.A kormánykörök és a gazdasági szervezetek egyre inkább úgy látták, hogy a gazdaság stabilizációját csak egy nagyobb összegű külföldi kölcsön segítségével lehet tartósan elérni.

8 A népszövetségi kölcsön A Teleki Pál kormányát 1921 áprilisában felváltó Bethlen kormány 1923 tavaszán bejelentette igényeit egy millió aranykorona összegű népszövetségi kölcsönre.A Teleki Pál kormányát 1921 áprilisában felváltó Bethlen kormány 1923 tavaszán bejelentette igényeit egy millió aranykorona összegű népszövetségi kölcsönre. A környező országok és a velük szövetséges franciák először a kérés elutasítását szorgalmazták, de a későbbiekben is igen súlyos politikai és pénzügyi feltételekhez kívánták kötni a kölcsön odaítélését.A környező országok és a velük szövetséges franciák először a kérés elutasítását szorgalmazták, de a későbbiekben is igen súlyos politikai és pénzügyi feltételekhez kívánták kötni a kölcsön odaítélését. Anglia és Olaszország, a francia közép-európai hegemónia mérséklése érdekében, támogatta a magyar igényeket.Anglia és Olaszország, a francia közép-európai hegemónia mérséklése érdekében, támogatta a magyar igényeket. Az ő nyomásukra a Népszövetség végül a kért hitelek felét, 307 millió aranykoronányit szavazott meg.Az ő nyomásukra a Népszövetség végül a kért hitelek felét, 307 millió aranykoronányit szavazott meg.

9 A hitelek egyik felét maga Anglia, a másikat további 6 ország biztosította (főleg: USA, Svájc)A hitelek egyik felét maga Anglia, a másikat további 6 ország biztosította (főleg: USA, Svájc) A kölcsönöket igen kedvezőtlen feltételekkel és szigorú megkötésekkel folyósították:A kölcsönöket igen kedvezőtlen feltételekkel és szigorú megkötésekkel folyósították: a ténylegesen kifizetett összegek ugyanis a kibocsátáshoz képest alacsonyabb árfolyamon jegyezték le, így a 307 millió aranykoronából valójában mintegy 250 millió került csak kifizetésrea ténylegesen kifizetett összegek ugyanis a kibocsátáshoz képest alacsonyabb árfolyamon jegyezték le, így a 307 millió aranykoronából valójában mintegy 250 millió került csak kifizetésre emellett a kölcsön kamatait igen magasan, 7,5%-ban határozták meg (így a 250 millióért 20 év alatt 600 milliót kellett visszafizetni)emellett a kölcsön kamatait igen magasan, 7,5%-ban határozták meg (így a 250 millióért 20 év alatt 600 milliót kellett visszafizetni) a kölcsönök visszafizetésének fedezetét jelentő állami bevételeket zárolt számlákon kellett tartani a központi banknál.a kölcsönök visszafizetésének fedezetét jelentő állami bevételeket zárolt számlákon kellett tartani a központi banknál.

10 A kölcsönök felhasználásának ellenőrzésére a Népszövetség egy főbiztost delegált Magyarországra, akinek beleszólási joga volt a magyar költségvetésbe is (kormányzati kiadásokat vétózhatott meg, adókivetést írhatott elő) – ez az ország szuverenitását jelentősen csorbította.A kölcsönök felhasználásának ellenőrzésére a Népszövetség egy főbiztost delegált Magyarországra, akinek beleszólási joga volt a magyar költségvetésbe is (kormányzati kiadásokat vétózhatott meg, adókivetést írhatott elő) – ez az ország szuverenitását jelentősen csorbította. Tovább nehezítette a kölcsönök felvételét, hogy cserébe Magyarországnak vállalnia kellett, hogy háborús jóvátételeket fizet.Tovább nehezítette a kölcsönök felvételét, hogy cserébe Magyarországnak vállalnia kellett, hogy háborús jóvátételeket fizet. A népszövetségi kölcsön folyósításának megindítása végül 1924 tavaszán lehetővé tette a magyar stabilizáció megvalósítását.A népszövetségi kölcsön folyósításának megindítása végül 1924 tavaszán lehetővé tette a magyar stabilizáció megvalósítását.

11 A stabilizáció végrehajtása A kormányzat megszűntette a fedezetlen bankjegy- kibocsátást, s a pénzkibocsátás kizárólagos jogát átengedte a stabilizációs törvényekkel (1924 IV. V. tc.) életre hívott Magyar Nemzeti Banknak.A kormányzat megszűntette a fedezetlen bankjegy- kibocsátást, s a pénzkibocsátás kizárólagos jogát átengedte a stabilizációs törvényekkel (1924 IV. V. tc.) életre hívott Magyar Nemzeti Banknak. A Magyar Nemzeti Bank formailag az államtól teljesen független, önálló pénzintézetként került létrehozásra, 30 millió aranykoronás alaptőkéjét döntően magáncégek jegyezték le.A Magyar Nemzeti Bank formailag az államtól teljesen független, önálló pénzintézetként került létrehozásra, 30 millió aranykoronás alaptőkéjét döntően magáncégek jegyezték le. A későbbiekben ez a bank a magyar állam központi bankjának a szerepét látta el, kezelte az államadósságokat, az ország arany- és devizakészleteit, intézte a bankjegyek kibocsátását.A későbbiekben ez a bank a magyar állam központi bankjának a szerepét látta el, kezelte az államadósságokat, az ország arany- és devizakészleteit, intézte a bankjegyek kibocsátását.

12 Az MNB a korona helyett új pénzt bocsátott ki, erről már 1925-ben rendelkeztek, de a pengő csak 1927 jan. 1-jétől lett hivatalos fizetőeszköze Magyarországnak.Az MNB a korona helyett új pénzt bocsátott ki, erről már 1925-ben rendelkeztek, de a pengő csak 1927 jan. 1-jétől lett hivatalos fizetőeszköze Magyarországnak. A pengő árfolyamát a stabilitás és átválthatóság érdekében az angol fonthoz kötöttékA pengő árfolyamát a stabilitás és átválthatóság érdekében az angol fonthoz kötötték A Népszövetség Pénzügyi Bizottsága egy rekonstrukciós tervet dolgozott ki Magyarország számára, amit a nemzetgyűlés 1924 tavaszán elfogadott.A Népszövetség Pénzügyi Bizottsága egy rekonstrukciós tervet dolgozott ki Magyarország számára, amit a nemzetgyűlés 1924 tavaszán elfogadott. Az államháztartás és költségvetés tartós egyensúlyának kialakításakor nemcsak a kölcsönökkel, de a bevételek további növelésével is számoltak:Az államháztartás és költségvetés tartós egyensúlyának kialakításakor nemcsak a kölcsönökkel, de a bevételek további növelésével is számoltak:

13 újabb adóemeléseket hajtottak végre, így az 1920-as évek közepétől az egy főre jutó adóteher 60%-kal lett magasabb a világháború előtti szinthez képest.újabb adóemeléseket hajtottak végre, így az 1920-as évek közepétől az egy főre jutó adóteher 60%-kal lett magasabb a világháború előtti szinthez képest. Összességében a terheket a szegényebb néprétegekre hárították át, arányaiban a vagyonosabb rétegek kevesebb adót fizettek.Összességében a terheket a szegényebb néprétegekre hárították át, arányaiban a vagyonosabb rétegek kevesebb adót fizettek. Tovább csökkentették az állami alkalmazottak számát.Tovább csökkentették az állami alkalmazottak számát. A stabilizáció, a deficites államháztartás szanálása viszonylag gyorsan, a vártnál hamarabb bekövetkezett.A stabilizáció, a deficites államháztartás szanálása viszonylag gyorsan, a vártnál hamarabb bekövetkezett. Az es költségvetés még hiánnyal zárult, a következő év azonban már többletbevételt mutatott.Az es költségvetés még hiánnyal zárult, a következő év azonban már többletbevételt mutatott. A bevételek növelése révén a népszövetségi kölcsönnek csupán 1/3-át kellett a hiány pótlására fordítani, a többit a főbiztos engedélyével beruházásokra tudták átcsoportosítani.A bevételek növelése révén a népszövetségi kölcsönnek csupán 1/3-át kellett a hiány pótlására fordítani, a többit a főbiztos engedélyével beruházásokra tudták átcsoportosítani.

14 A szanálás 1926 nyarára sikeresen befejeződött, a zárolt számlákat feloldották, a népszövetség ellenőrzése megszűnt.A szanálás 1926 nyarára sikeresen befejeződött, a zárolt számlákat feloldották, a népszövetség ellenőrzése megszűnt. A népszövetségi kölcsön és a sikeres stabilizáció javított Magyarország nemzetközi megítélésénA népszövetségi kölcsön és a sikeres stabilizáció javított Magyarország nemzetközi megítélésén S ez az évtized közepétől a magánhitelek előtt is utat nyitott.S ez az évtized közepétől a magánhitelek előtt is utat nyitott. A 20-as évek közepe és a gazdasági válság közt összesen kb. 1,9 milliárd pengő hosszú-, közép- és rövidlejáratú hitel áramlott az országba.A 20-as évek közepe és a gazdasági válság közt összesen kb. 1,9 milliárd pengő hosszú-, közép- és rövidlejáratú hitel áramlott az országba. A háború előtti időből származó kölcsönökkel együtt az ország adósságállománya 1929 nyarára 3,5, majd 1931-re 4,3 milliárd pengőre növekedett.A háború előtti időből származó kölcsönökkel együtt az ország adósságállománya 1929 nyarára 3,5, majd 1931-re 4,3 milliárd pengőre növekedett. Így Magyarország a térség legeladósodottabb országának számított az egy főre jutó adósságterhek alapján (70 USD/fő).Így Magyarország a térség legeladósodottabb országának számított az egy főre jutó adósságterhek alapján (70 USD/fő).

15 A külföldi hitelek jellemzői A külföldi hitelek szerepe felértékelődött, mert a háború és a forradalmak válságos évtizede sokat rontott a magyar gazdaság önfinanszírozási képességén.A külföldi hitelek szerepe felértékelődött, mert a háború és a forradalmak válságos évtizede sokat rontott a magyar gazdaság önfinanszírozási képességén. A korábban is alacsony belső felhalmozás tovább csökkent, ezt jól mutatta, hogy a bankok betétállománya a világháború előtti szint 15-20%-ára zuhant.A korábban is alacsony belső felhalmozás tovább csökkent, ezt jól mutatta, hogy a bankok betétállománya a világháború előtti szint 15-20%-ára zuhant. A hitelek beáramlása az 1920-as években eltérő tendenciákat mutatott a dualizmus évtizedeihez képest.A hitelek beáramlása az 1920-as években eltérő tendenciákat mutatott a dualizmus évtizedeihez képest. Megváltoznak maguk a hitelező országok is: Ausztria helyett Anglia, Svájc, USA.Megváltoznak maguk a hitelező országok is: Ausztria helyett Anglia, Svájc, USA. De változott a hitelek típusa is: nem közvetlenül a termelésbe irányul a pénzek jelentős része, hanem kölcsönök (kötvény, értékpapír, árukölcsön) formájában érkezik Magyarországra.De változott a hitelek típusa is: nem közvetlenül a termelésbe irányul a pénzek jelentős része, hanem kölcsönök (kötvény, értékpapír, árukölcsön) formájában érkezik Magyarországra.

16 S bár a hitelek felhasználása nem éppen kedvező képet mutat, mert a pénzek jelentős része nem a termelő ágazatokba került beruházásra.S bár a hitelek felhasználása nem éppen kedvező képet mutat, mert a pénzek jelentős része nem a termelő ágazatokba került beruházásra. Maguk a hitelek sem mind alkalmasak a beruházásra, ugyanis a 60%-a a hiteleknek rövid- és középtávú hitel, jelentős része beruházásokra alkalmatlan árukölcsön.Maguk a hitelek sem mind alkalmasak a beruházásra, ugyanis a 60%-a a hiteleknek rövid- és középtávú hitel, jelentős része beruházásokra alkalmatlan árukölcsön. De a hosszúlejáratú hitelek 40%-a ment el eleve adósságtörlesztésekre, ami nem túl kedvező befektetés.De a hosszúlejáratú hitelek 40%-a ment el eleve adósságtörlesztésekre, ami nem túl kedvező befektetés. Csakhogy, ezeknek a pénzeknek egészen más a funkciója: a társadalom belső feszültségeit kell tompítani, a cél a szélesebb értelemben vett társadalmi-politikai stabilizáció.Csakhogy, ezeknek a pénzeknek egészen más a funkciója: a társadalom belső feszültségeit kell tompítani, a cél a szélesebb értelemben vett társadalmi-politikai stabilizáció. (Fontos hitel-megállapodások: 1925: Rimamurányi- Salgótarjáni Vasmű rekonstrukciós hitele, : megyék, városok hitelei, 1920-as évek dereka: Svéd Gyufaipari Tröszt 190 millió P)(Fontos hitel-megállapodások: 1925: Rimamurányi- Salgótarjáni Vasmű rekonstrukciós hitele, : megyék, városok hitelei, 1920-as évek dereka: Svéd Gyufaipari Tröszt 190 millió P)

17 A magyar gazdaság az 1920-as 1930-as években A gazdasági válság hatása a magyar nemzetgazdaságra

18 A stabilizációt követő gazdasági föllendülés 1925-től a stabilizációval és a külföldi hitelek révén a magyar gazdaság rekonstrukciója befejeződött, a gazdaság újra a fellendülés szakaszába lépett1925-től a stabilizációval és a külföldi hitelek révén a magyar gazdaság rekonstrukciója befejeződött, a gazdaság újra a fellendülés szakaszába lépett A fellendülés jelei elsősorban az ipar területén jelentkeztek:A fellendülés jelei elsősorban az ipar területén jelentkeztek: 1913-ban az ipar és bányászat a nemzeti jöv. 25%-át adta, 1925-re ez az arány (részben a területi változások miatt) 29%-ra, re 31%-ra nőtt1913-ban az ipar és bányászat a nemzeti jöv. 25%-át adta, 1925-re ez az arány (részben a területi változások miatt) 29%-ra, re 31%-ra nőtt A gyáripar termelése 1924 és 1929 között több mint 70%-kal nőtt, és 12%-kal meghaladta a háború előtti szintet (a magyar ipar alkalmazkodott az új feltételekhez)A gyáripar termelése 1924 és 1929 között több mint 70%-kal nőtt, és 12%-kal meghaladta a háború előtti szintet (a magyar ipar alkalmazkodott az új feltételekhez)

19 A fellendülés terén az egyes ipari ágazatok nagyon eltérő képet mutatnak:A fellendülés terén az egyes ipari ágazatok nagyon eltérő képet mutatnak: A legdinamikusabb: textilipar termelési értéke 1921 és 1929 között megtízszereződött, a gyáripar termelésének 14,2%-át adta (fő mozgató a belső fogyasztás)A legdinamikusabb: textilipar termelési értéke 1921 és 1929 között megtízszereződött, a gyáripar termelésének 14,2%-át adta (fő mozgató a belső fogyasztás) A nyersanyagbázisát és piacait vesztett, s így túlméretezetté vált élelmiszeripar (különösen a malomipar) aránya csökken a gyáripari termelésen belülA nyersanyagbázisát és piacait vesztett, s így túlméretezetté vált élelmiszeripar (különösen a malomipar) aránya csökken a gyáripari termelésen belül A nehéziparban és a gépgyártásban szintén egyfajta átstrukturálódás figyelhető meg:A nehéziparban és a gépgyártásban szintén egyfajta átstrukturálódás figyelhető meg: A mezőgazdasági-gépgyártás és a járműipar visszafejlődött, a kereslet hiányában a magyar gépkocsi- gyártás megszűnt (csak kis szériájú teherautó-gyártás maradt MÁVAG, Győri Vagon- és Gépgyárban)A mezőgazdasági-gépgyártás és a járműipar visszafejlődött, a kereslet hiányában a magyar gépkocsi- gyártás megszűnt (csak kis szériájú teherautó-gyártás maradt MÁVAG, Győri Vagon- és Gépgyárban)

20 Mégis vannak eredmények és új termékek: az ország lakosainak jövedelemszintje a kerékpár (Csepel) és motorkerékpár-gyártás fellendülését hozta, magyar fejlesztőmérnökök találmányaként megjelenik a dízel- motorvonatMégis vannak eredmények és új termékek: az ország lakosainak jövedelemszintje a kerékpár (Csepel) és motorkerékpár-gyártás fellendülését hozta, magyar fejlesztőmérnökök találmányaként megjelenik a dízel- motorvonat De ezek sem ellensúlyozták a gépgyártás általános hanyatlását – tőkeszegénységDe ezek sem ellensúlyozták a gépgyártás általános hanyatlását – tőkeszegénység Néhány nehézipari ágazat a válság ellenére is fejlődőképesnek bizonyulNéhány nehézipari ágazat a válság ellenére is fejlődőképesnek bizonyul Ilyen: a villamossági ipar - ezen is belül a villamosenergia- termelés (bányatársaságok hőerőművei és távvezeték- hálózatai), az izzólámpa- és a rádiógyártás (Egyesül Izzólámpa Rt, Orion)Ilyen: a villamossági ipar - ezen is belül a villamosenergia- termelés (bányatársaságok hőerőművei és távvezeték- hálózatai), az izzólámpa- és a rádiógyártás (Egyesül Izzólámpa Rt, Orion)

21 közlekedés: előre mutató jelek: vasúti járműpark korszerűsítése, Bp-Hegyeshalom szakasz villamosítása, polgári légi-közlekedés fejlődése, hírközlés: rádió elterjedéseközlekedés: előre mutató jelek: vasúti járműpark korszerűsítése, Bp-Hegyeshalom szakasz villamosítása, polgári légi-közlekedés fejlődése, hírközlés: rádió elterjedése a kisipar a munkáslétszám és a termelési érték terén is az ipar szerkezetén belül megőrzi a súlyát: a munkások kb. 50%-a itt dolgozott, a termelésnek kb. ¼-ét állította előa kisipar a munkáslétszám és a termelési érték terén is az ipar szerkezetén belül megőrzi a súlyát: a munkások kb. 50%-a itt dolgozott, a termelésnek kb. ¼-ét állította elő

22 A magyar mezőgazdaság eredményei a stabilizációt követően is nagyon szerénynek mondhatóak, noha az ágazat túlsúlya a nemzeti jövedelem termelésében megmaradtA magyar mezőgazdaság eredményei a stabilizációt követően is nagyon szerénynek mondhatóak, noha az ágazat túlsúlya a nemzeti jövedelem termelésében megmaradt A legfontosabb problémák:A legfontosabb problémák: az exportlehetőségek romlanakaz exportlehetőségek romlanak a birtokszerkezet aránytalansága megmarad (túlsúlyban a nagybirtok, 1920-as földreform: 1,5 holdas földbirtokok, összes terület 7-8%-a csupán)a birtokszerkezet aránytalansága megmarad (túlsúlyban a nagybirtok, 1920-as földreform: 1,5 holdas földbirtokok, összes terület 7-8%-a csupán) A háború előtti művelési struktúra tovább él, konzerválódik: korszerűtlen, monokultúrás búzatermelés (a művelhető földek 54%-án) (kapásnövények, zöldségfélék, szőlő, munkaigényesebb kultúrák alig terjednek el)A háború előtti művelési struktúra tovább él, konzerválódik: korszerűtlen, monokultúrás búzatermelés (a művelhető földek 54%-án) (kapásnövények, zöldségfélék, szőlő, munkaigényesebb kultúrák alig terjednek el)

23 talajerő-gazdálkodás elhanyagolása (trágyázás, műtrágyázás alig) (Ny-Eu: 1-3 q/Ha, Magyarország: 15 kg/Ha) – a termésátlagok, a hozamok alig javulnak, főleg a kisebb gazdaságok vannak rossz helyzetben – a magyar mezőgazdaság lemaradása a térség országaihoz képest is megfigyelhetőtalajerő-gazdálkodás elhanyagolása (trágyázás, műtrágyázás alig) (Ny-Eu: 1-3 q/Ha, Magyarország: 15 kg/Ha) – a termésátlagok, a hozamok alig javulnak, főleg a kisebb gazdaságok vannak rossz helyzetben – a magyar mezőgazdaság lemaradása a térség országaihoz képest is megfigyelhető egyedüli pozitívum: az ugar aránya tovább csökkentegyedüli pozitívum: az ugar aránya tovább csökkent valamit javul a munkafolyamatok gépesítése (szántás: traktorok száma között ötszörösére nő: 6800db, cséplés: tovább javul, de betakarítás, aratás, kapálás még nincs gépesítve)valamit javul a munkafolyamatok gépesítése (szántás: traktorok száma között ötszörösére nő: 6800db, cséplés: tovább javul, de betakarítás, aratás, kapálás még nincs gépesítve) az állattenyésztés komoly visszaesésen megy keresztül: Trianon után csökken az állatállomány mennyisége, de a minőségi javulás ellensúlyozzaaz állattenyésztés komoly visszaesésen megy keresztül: Trianon után csökken az állatállomány mennyisége, de a minőségi javulás ellensúlyozza a mezőgazdaság továbbra is a kivitel domináns részét adja (Ausztria, Csehszlovákia)a mezőgazdaság továbbra is a kivitel domináns részét adja (Ausztria, Csehszlovákia)

24 A gazdasági válság Az 1920-as évek második felére jellemző gazdasági fellendülésnek az 1929 őszén kezdődő gazdasági válság vetett végetAz 1920-as évek második felére jellemző gazdasági fellendülésnek az 1929 őszén kezdődő gazdasági válság vetett véget A világgazdasági rendszer eddig ismert legnagyobb válsága okt. 24-én a new york-i tőzsdéről indult (fekete csütörtök)A világgazdasági rendszer eddig ismert legnagyobb válsága okt. 24-én a new york-i tőzsdéről indult (fekete csütörtök) A válság a tőzsdén az árfolyamok hihetetlen zuhanásával kezdődött (spekuláció, európai stabilizációk, rövid határidős ügyletek, értékpapírok, vállalati részvények elszakadnak a valós értékektől)A válság a tőzsdén az árfolyamok hihetetlen zuhanásával kezdődött (spekuláció, európai stabilizációk, rövid határidős ügyletek, értékpapírok, vállalati részvények elszakadnak a valós értékektől) Az árfolyamok zuhanásakor a részvényesek eladni akarták papírjaikat ami túlkínálathoz vezetett és tovább növelte a zuhanástAz árfolyamok zuhanásakor a részvényesek eladni akarták papírjaikat ami túlkínálathoz vezetett és tovább növelte a zuhanást

25 A tőzsdekrach a világ pénzügyi rendszerének összeomlásával, majd komplex, valamennyi nemzetgazdasági ágat érintő gazdasági válsággal egészült kiA tőzsdekrach a világ pénzügyi rendszerének összeomlásával, majd komplex, valamennyi nemzetgazdasági ágat érintő gazdasági válsággal egészült ki A hitelélet összeomlott, ez kihatott az árakra is.A hitelélet összeomlott, ez kihatott az árakra is. Az általános árcsökkenés pedig jelezte, hogy a fejlett európai országokban és az USA-ban túltermelési válsággal kell szembe nézniAz általános árcsökkenés pedig jelezte, hogy a fejlett európai országokban és az USA-ban túltermelési válsággal kell szembe nézni

26 Magyarországon a válságot az agrárárak zuhanása és a tőkeimport megakadása idézte elő.Magyarországon a válságot az agrárárak zuhanása és a tőkeimport megakadása idézte elő. A legsúlyosabb tünetek a mezőgazdaságban: az árutőzsdén csökkenni kezd a mezőgazdasági termékek (elsősorban a búza) ára (a búza nagykereskedelmi ára az 1920-as évek második feléhez képest 70%-kal csökkent, a többi növényi eredetű termékeké átlag több mint 50, míg az állati eredetű termékeké közel 50%-kal csökkent)A legsúlyosabb tünetek a mezőgazdaságban: az árutőzsdén csökkenni kezd a mezőgazdasági termékek (elsősorban a búza) ára (a búza nagykereskedelmi ára az 1920-as évek második feléhez képest 70%-kal csökkent, a többi növényi eredetű termékeké átlag több mint 50, míg az állati eredetű termékeké közel 50%-kal csökkent) A válság hatására szélesre nyílt az agrárolló (az ipari árak és a mezőgazdasági árak közti különbség – a mezőgazdaságban gyorsabb az árak csökkenése mint az iparban)A válság hatására szélesre nyílt az agrárolló (az ipari árak és a mezőgazdasági árak közti különbség – a mezőgazdaságban gyorsabb az árak csökkenése mint az iparban)

27 A világkereskedelemben jellemző túlkínálat a magyar kivitelt összezsugorítottaA világkereskedelemben jellemző túlkínálat a magyar kivitelt összezsugorította Az alacsony hatékonyságú és magas önköltséggel dolgozó mezőgazdaság versenyképessége tovább romlott: a gazdák sorra eladósodnak, tönkremennek (mégis többlet- termeléssel reagálnak a válságra, ami a piaci árakat tovább csökkenti) – felszínre kerül az ágazat elavultságaAz alacsony hatékonyságú és magas önköltséggel dolgozó mezőgazdaság versenyképessége tovább romlott: a gazdák sorra eladósodnak, tönkremennek (mégis többlet- termeléssel reagálnak a válságra, ami a piaci árakat tovább csökkenti) – felszínre kerül az ágazat elavultsága A mezőgazdasági bevételek csökkenése az államháztartás bevételeit is veszélyeztette: kormányzati beavatkozásra volt szükségA mezőgazdasági bevételek csökkenése az államháztartás bevételeit is veszélyeztette: kormányzati beavatkozásra volt szükség 1930 nyarán bevezetik a gabonajegy-rendszert (a bolettát) – ez állami ártámogatás, minden eladott mázsa búza után 3 pengő értékű bolettát kapott a termelő, amit adófizetésre lehetett fordítani, adósság-elengedéseket, törlesztő részletek csökkentését teszik lehetővé1930 nyarán bevezetik a gabonajegy-rendszert (a bolettát) – ez állami ártámogatás, minden eladott mázsa búza után 3 pengő értékű bolettát kapott a termelő, amit adófizetésre lehetett fordítani, adósság-elengedéseket, törlesztő részletek csökkentését teszik lehetővé

28 Az iparban a válság más módon jelentkezik:Az iparban a válság más módon jelentkezik: Nem egyformán érinti a válság az egyes ipari ágazatokatNem egyformán érinti a válság az egyes ipari ágazatokat A legsúlyosabb helyzetben a termelőeszközök gyártása, a vas- és fémipar (itt a termelés csökkenése 48%-os, míg az egész iparban átlag 24%-os)A legsúlyosabb helyzetben a termelőeszközök gyártása, a vas- és fémipar (itt a termelés csökkenése 48%-os, míg az egész iparban átlag 24%-os) Második kategória: élelmiszeripar, fogyasztási ipar 24%-os csökkenés (gyönge belső piac)Második kategória: élelmiszeripar, fogyasztási ipar 24%-os csökkenés (gyönge belső piac) A könnyűipar viszont alig érzi meg a válságot (textil-, papír-, bőripar) a kormányzat a behozatal megszűntetésével, a belső piac teljes megnyitásával biztosította ezen ágazatok fejlődésétA könnyűipar viszont alig érzi meg a válságot (textil-, papír-, bőripar) a kormányzat a behozatal megszűntetésével, a belső piac teljes megnyitásával biztosította ezen ágazatok fejlődését

29 A válság valódi elmélyülése 1931 nyarán következett be: a pénzügyi és hitelrendszer összeomlása begyűrűzött Magyarországra is.A válság valódi elmélyülése 1931 nyarán következett be: a pénzügyi és hitelrendszer összeomlása begyűrűzött Magyarországra is. az európai csődök miatt minden korábbi hitelt felmondtak Magyarország-n – visszakövetelték egyszerre és nemesfémekben, ill. valutákban a pénzüketaz európai csődök miatt minden korábbi hitelt felmondtak Magyarország-n – visszakövetelték egyszerre és nemesfémekben, ill. valutákban a pénzüket ennek hatására az MNB deviza és nemesfém tartalékai drasztikusan lecsökkentek (1931. május1 és július 13 között 200 millió áramlott ki)ennek hatására az MNB deviza és nemesfém tartalékai drasztikusan lecsökkentek (1931. május1 és július 13 között 200 millió áramlott ki) megkezdik a hazai megtakarításokat is kivennimegkezdik a hazai megtakarításokat is kivenni

30 az állami fizetésképtelenség és államcsőd megakadályozására a kormány július 13-án 3 napos bankzárlatot rendelt el, majd a feloldás után korlátozta a betétek kifizetését, bevezette a kötött devizagazdálkodást (a külker. forgalom bevételeit át kell váltani pengőre)az állami fizetésképtelenség és államcsőd megakadályozására a kormány július 13-án 3 napos bankzárlatot rendelt el, majd a feloldás után korlátozta a betétek kifizetését, bevezette a kötött devizagazdálkodást (a külker. forgalom bevételeit át kell váltani pengőre) 1931 végén a kormányzat transzfermoratóriumot rendelt el, ami a külföldi kifizetések időleges beszűntetését jelentette (ettől kezdve a külföldi hitelek elapadtak, belső finanszírozás vált szükségessé)1931 végén a kormányzat transzfermoratóriumot rendelt el, ami a külföldi kifizetések időleges beszűntetését jelentette (ettől kezdve a külföldi hitelek elapadtak, belső finanszírozás vált szükségessé) A válság a magyar társadalom életszínvonalára is rányomta bélyegét: munkanélküliség, bérből és fizetésből élők – a nagypolgárok, nagybirtokosok élete alig változikA válság a magyar társadalom életszínvonalára is rányomta bélyegét: munkanélküliség, bérből és fizetésből élők – a nagypolgárok, nagybirtokosok élete alig változik

31 A válság nemzetközi jelenség lévén, csak a külgazdasági feltételek megváltoztatásával vált felszámolhatóvá:A válság nemzetközi jelenség lévén, csak a külgazdasági feltételek megváltoztatásával vált felszámolhatóvá: nemzetközileg kellet biztosítani a mezőgazdaság piaci- és árproblémáit, a hitelek és kölcsönök kérdésétnemzetközileg kellet biztosítani a mezőgazdaság piaci- és árproblémáit, a hitelek és kölcsönök kérdését A hitelek és kölcsönök terén: törölték a háborús jóvátételeket, mérsékelték az adós országok kamatfizetési és törlesztő részleteitA hitelek és kölcsönök terén: törölték a háborús jóvátételeket, mérsékelték az adós országok kamatfizetési és törlesztő részleteit Az MNB a külföldi valuták értékcsökkenése miatt nagy összegű korábbi tartozásoktól szabadult megAz MNB a külföldi valuták értékcsökkenése miatt nagy összegű korábbi tartozásoktól szabadult meg A piacok terén: Magyarország agrártermékeinek új piacokat kellett találni (kölcsönös kereskedelmi, gazdasági megállapodások: Németország 1931, Olaszország, Ausztria)A piacok terén: Magyarország agrártermékeinek új piacokat kellett találni (kölcsönös kereskedelmi, gazdasági megállapodások: Németország 1931, Olaszország, Ausztria) a németek, olaszok, osztrákok hatalmas kiviteli kontingenseket biztosítottak a magyar agrártermékekrea németek, olaszok, osztrákok hatalmas kiviteli kontingenseket biztosítottak a magyar agrártermékekre A külkereskedelem és külpolitika új irányvonala: Németo.A külkereskedelem és külpolitika új irányvonala: Németo.


Letölteni ppt "A pénzügyi stabilizáció és a népszövetségi kölcsön."

Hasonló előadás


Google Hirdetések