Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezethez való jog Bándi Gyula. Elvi alapozás European Christian Environmental Network, amelynek 2005-ös jelentésében olvashatjuk a következőket: “A.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezethez való jog Bándi Gyula. Elvi alapozás European Christian Environmental Network, amelynek 2005-ös jelentésében olvashatjuk a következőket: “A."— Előadás másolata:

1 Környezethez való jog Bándi Gyula

2 Elvi alapozás European Christian Environmental Network, amelynek 2005-ös jelentésében olvashatjuk a következőket: “A keresztény tradíciók rendkívül gazdagok annak leírásában, mi az ember szerepe és felelőssége a Teremtés kapcsán. Neveznek minket teremtményeknek, szolgáknak, pásztoroknak, prófétáknak, királyoknak és együttműködőknek. Fel kell ismernünk az emberi uralom által okozott károkat. Tudnunk kell, hogy Isten minden embernek, akit az Isten képére és hasonlatosságára teremtett, olyan felelősséget és szerepet adott, hogy a teremtés papjai legyenek és az Isten munkatársai (Teremtés könyve 1:28) … A természeti erőforrások kezelése során, amikor azokat emberi árukká és szolgáltatásokká alakítjuk, elvesszük Isten ajándékát és elfogadjuk az ennek átalakításában megjelenő felelősségünket.”

3 Elvi alapok közjó, teremtett világ élet, jólét/jól-lét megóvása, emberi teljessége társörökös méltóság, emberi jogok  jog az egészséges környezethez + kötelezettség annak megőrzésére

4 Alapvető félreértést látunk, a Biblia szavainak (’hajtsátok uralmatok alá’) kiforgatását: „Valójában ugyanis ’az uralom’, melyet a Teremtő az emberre bízott, nem abszolút hatalom, sem a ’használni és visszaélni vele’ szabadságáról nincs szó, sem a dolgokkal nem rendelkezhet kénye kedve szerint. …” (EVANGELIUM VITAE II. János Pál pápa enciklikája, 1995)

5 MKPK …A környezet megóvása több, mint a jelen és a jövő generációk méltó életkörülményeinek biztosítása, hiszen az ember Istennel, az emberekkel és a teremtett világgal való kapcsolata egységet alkot. A természeti környezet megóvása nem más, mint a közjó, vagyis az emberi méltóság védelme és előmozdítása.”

6 Etikai alapok XXIII. János papa ‘Pacem in Terris’ (1963) Enciklikája: “55. Továbbá a közjóban benne kell lennie mindannak, ami az egyes nemzeteket egyenként megilleti;… 56. Másrészt ez a jó természeténél fogva szükségessé teszi, hogy az állam minden polgára részesüljön belőle, bár különböző mértékben, tekintetbe véve a polgároknak hivatali beosztását, érdemeit és állapotát.” A közjó gondolatának egyik értelmezése mára közös örökségként (korhűen: common heritage vagy common concern of humanity) jelenik meg.

7 41. A mai ember úton van személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása és jogainak egyre teljesebb fölismerése és biztosítása felé.... Az Egyház tehát a rábízott evangélium erejével hirdeti az emberi jogokat, s elismeri és nagyra értékeli a mai kor dinamizmusát, mellyel e jogokat mindenütt sürgetik. Ezt a folyamatot mindenesetre az evangélium szellemével kell átitatni, és meg kell óvni a hamis autonómia minden fajtájától. Kísért ugyanis az a vélemény, hogy személyünk jogait csak akkor birtokolhatjuk teljes mértékben, ha függetlenítjük magunkat az isteni törvény minden előírásától. Csakhogy ez az út a személy méltóságának nem a megőrzéséhez, hanem megsemmisüléséhez vezet.”... „69. Isten a földet minden kincsével együtt minden ember és minden nép használatára rendelte. Ezért a teremtett javaknak méltányos arányban kell eljutniok mindenkihez a szeretettől kísért igazságosság vezetése mellett.... Az embernek tehát, amikor a teremtett javakat használja, úgy kell tekintenie jogosan birtokolt vagyonát, hogy az nemcsak a sajátja, hanem egyúttal közös is, abban az értelemben, hogy ne csak önmagának, hanem másoknak is hasznára lehessen.” (GAUDIUM ET SPES VI. Pál, 1965)

8 Sollicitudo rei Socialis enciklika II. János Pál pápa enciklikája, A valódi fejlődés és az emberi jogok közötti belső kapcsolat a fejlődés erkölcsi összefüggéseit is előtérbe állítja: az ember valódi felemelkedése, amely megfelel természetes és történelmi hivatásának, nem szorítkozhat csupán a javak és szolgáltatások bőségére, a technikai felkészültségre, amelyet infrastruktúrának nevezünk. 34. A fejlődés erkölcsi jellege nem tekinthet el a teremtmények tiszteletétől sem, amelyek a látható természetet alkotják,... Az általunk javasolt egyetértés tehát a békéhez és a fejlődéshez vezető út.”

9 1990. évi Béke Világnapi Üzenet II. János-Pál pápa - „Békesség a Teremtő Istennel, Békesség az egész teremtett világgal” „7. … Az élet, és mindenekelőtt az emberi méltóság tisztelete az alapvető vezérlő elve mindenfajta egészséges gazdasági, ipari vagy tudományos fejlődésnek … Manapság egyre erőteljesebben vetődik fel az egészséges környezethez való jog, amely a megújított Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának részét kell képezze A modern társadalom nem lesz képest megoldást találni az ökológiai válságra, hacsak komolyan át nem gondolja egész életformáját.”

10 „2. Az emberi méltóságnak transzcendens értéke van... Az egyéni jó elősegítése a közjót szolgálja... egyrészt az emberi jogokat meg kell gyökereztetni a különböző kultúrákban, s másrészt jogi megformálásukat úgy kell elmélyíteni, hogy az biztosítsa ezek betartását.” „4. Az első az élethez való alapvető jog” Ezen belül érdekesség a genetic engineering. Minden erőszakot vissza kell utasítani, a fegyveres összetűzéstől „a természeti környezet elleni esztelen erőszakot” is. (II. János Pál pápa üzenete a Béke Világnapja alkalmából: az emberi jogok tisztelete az igazi béke titka, január 1.)

11 XVI. Benedek pápa Caritas in Veritate enciklikája (2009) „ Ki kell azonban mondanunk, hogy a csupán gazdasági és technológiai szempontú fejlődés nem elégséges.” A fejlődés közvetlenül érinti az emberi jogokat is, amelyek hangsúlyozása alapvető szükséglet, túlhangsúlyozása, illetve egyoldalú megközelítése azonban félrevezet, hiszen jog kötelezettség nélkül nem létezik: „ A jogok eltúlzása a kötelességek mellőzésébe torkollik....” Az enciklika külön fejezetben – a negyedikben – foglalkozik a környezetvédelemmel is, így a fentebb a fenntartható fejlődés kulcsaként kiemelt generációs méltányossággal - „ nyitottnak kell lenniük arra a nemzedékek közötti szolidaritásra és igazságosságra,...” Tanulságos az a figyelmeztetés is, ami szerint: „51. Az a viselkedési minta, amely alapján az ember a környezettel bánik, befolyással van arra a viselkedési módra is, ahogyan önmagával bánik, és viszont....”

12 2013-as béke világnapi üzenet (XVI. Benedek) : „4. … Az élettel szembeni minden támadás, különösen a kezdetekre nézve, helyrehozhatatlan károkat okoz a fejlődésnek, békének és környezetnek. … 5. Egyre inkább elismerik, hogy a fejlődés új modelljére van szükség, amint a gazdaság új felfogására is. Mind az integratív, fenntartható fejlődés, amely szolidaritáson és a közjón alapul, megköveteli a javak és értékek tisztességes rendszerét, amelyet Istenre, mint végső hivatkozási pontra nézve alakítunk ki. …”

13 Etikai alapok a bősi ítéletben Gabcikovo-Nagymaros ítélethez a Bíróság alelnöke, Weeramantry különvéleményből emelünk ki egy-két gondolatot,: “Másoknak ártalmat nem okozni és ebből adódóan sic utere tuo ut alienum non laedas - központi fogalom ez a buddhizmusban. Ugyanakkor jól átültethető volt a környezetvédelmi megközelítésre. Az „alienum”-ot a buddhizmus ebben az összefüggésben a jövő nemzedékekre, valamint az emberen túl a természeti rend egyéb összetevőire is kiterjesztené, hiszen a kötelesség buddhista felfogásának hihetetlenül nagy a terjedelme.” Számos más példát követően megállapítja: “A hagyományos bölcselet, amely ösztönzést nyújtott az ókori jogrendek számára, képes volt az ilyen problémák kezelésére.”

14 Vasak 1979-es felosztása az emberi jogok három generációjáról mára alapvető igazsággá vált, ahol a harmadik generációs jogok vagy szolidaritási jogok lényege, hogy a gyors fejlődés következtében súlyosan sérülnek emberi értékek Kérdés, vajon ebben mit jelentenek a környezettel kapcsolatos jogok és mi sorolandó ide?

15 Elméleti megközelítések A Kiss-Shelton szerzőpáros az emberi jogok és a környezetvédelem kapcsolatrendszerének négy variációját sorolja fel, hozzátéve, hogy ezek nagyrészt egymás kiegészítik: az egyik lehetőség szerint a környezetvédelem hasznosítja a már meglévő emberi jogokat, amennyiben azok a környezetvédelmi célok eléréséhez relevánsak; a másik lehetőség meglévő emberi jogi garanciákat és intézményeket vesz igénybe akkor, amikor a környezeti kár bekövetkezik – ez jobbára erősen antropocentrikus megközelítésű; a harmadik megközelítés megkísérel egy új, környezethez való jogot kialakítani, amely már nem csak antropocentrikus, hanem amelyben a fenntarthatóság is megtalálható; végezetül a negyedik megközelítés a környezethez való nem annyira jog, mint inkább a kötelezettség oldalát emeli ki.

16 Más szerzők kissé másként közelítenek (Michael R. Anderson): “Három megközelítés lehetséges: először, a meglévő jogokat csatasorba állítani a környezet érdekében; másodszor, újraértelmezni a meglévő jogokat a környezeti szempontok beépítésével; és harmadszor, új, kifejezett környezeti vonatkozású jogot alkotni.... (a) Mobilizálni a meglévő jogokat... (i) polgári és politikai jogok... létrehozunk hatékony jogi igényeket... (ii) gazdasági, szociális és kulturális jogok... az emberi jól-lét tartalmi mércéin keresztül... (iii) önrendelkezés joga (b) Újraértelmezni a meglévő jogokat... élethez való jog, egészség, méltányos bánásmód, tulajdon... (c) Új, kifejezett környezeti vonatkozású jog (i) Eljárási jogok... (ii) Érdemi jogok...”

17 Mások (Ole W. Pedersen) még egyszerűbben nézik a kérdést: „két erős trend figyelhető meg a környezeti jogok tekintetében, Európában. Először, az eljárásjogi természetű környezeti jogok... ECHR, Aarhus, EK politika és jog... Másodszor... az érdemi emberi jog a környezethez Európában óvatos és lépésenkénti eljárásban kerül elismerésre... Tehát, a válasz arra a kérdésre, hogy a nemzetközi jogban e jog létezik-e, marad a következő: ’még nem’.”

18 Sőt, már bontják is részekre a környezetvédelemmel kapcsolatos emberi jogokat: élethez való jog egészséghez való jog vízhez való jog élelemhez való jog tulajdon/birtok lakás, fedél információ, társadalmi részvétel munka kultúra, családi élet őslakosok jogai méltányos bánásmód, megkülönböztetéstől való mentesség nők jogai gyermekek jogai

19 Linda Hajjar Leib, 2011

20 Konfliktusok? „A két kérdéskör (emberi jogok és környezet – Szerző megjegyzése!) közös lényegük ellenére elkülönültek maradnak. A környezetvédelmet valószínűleg nem lehet teljesen az emberi jogok rendszerébe emelni anélkül, hogy az emberi jogok koncepcióját meg ne változtassuk, torzítva ezzel annak eredeti programját.” (SHELTON, Dinah: 2006.) Konfliktusok: egyén – közösség ember – környezet jelen - jövő jogok - kötelezettségek

21 Egyszerűbb valamilyen eszközszerepet feltételezni, legalább kétféle megközelítésben: Az ILA Új-Delhi Nyilatkozata(2002) kiemeli: „AZON A VÉLEMÉNYEN vagyunk, hogy az emberi jogok rendszerének megvalósítása, amelyik magába foglalja a gazdasági, szociális és kulturális jogokat, a polgári és politikai jogokat és a népek jogait, a fenntartható fejlődés végrehajtásának központi kérdése.” Ennek egy másik oldala, szinte ellenkezője: Weeramantry alelnök különvéleménye „(b) A környezetvédelem mint nemzetközi jogi elv A környezet védelme szintén alapvető része az emberi jogok jelenleg érvényes doktrínájának, hiszen számos emberi jog, mint például az egészséghez, illetve az élethez magához való jog előfeltétele. Aligha szükséges ezt részletesebben kifejteni, mivel a környezetet ért károk az Egyetemes Nyilatkozatban és egyéb emberi jogi okmányokban említett összes emberi jogot csorbíthatják, illetve alááshatják.”

22 Negyedik generáció? Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (2009): „12. Manapság tanúi vagyunk annak, amit az alapvető jogok negyedik generációjának nevezhetünk, vagy a jogok és kötelezettségek generációjának, amelyek a jövő társadalmára vonatkoznak. … Ez egyszerűen csak a generációk közötti szolidaritás.” CARITAS IN VERITATE, XVI. Benedek pápa enciklikája, 2009: „43. … A jogok eltúlzása a kötelességek mellőzésébe torkollik. A kötelességek behatárolják a jogokat, mert olyan antropológiai és etikai keretekre figyelmeztetnek, amelyek igazságába az utóbbiak is beilleszkednek, ezért nem válnak önkényessé. Így a kötelességek a jogokat erősítik és mintegy a jó szolgálatában vállalt feladatként védelmet, támogatást kínálnak amazoknak.”

23 A környezetért való felelősség „10. Az emberi méltóság elősegítése az egészséges környezethez való joggal összefügg, mert e jog rávilágít az egyén és a társadalom közötti viszony dinamikájára.... A világ jelene és jövője a Teremtés védelmétől függ, az ember és környezete közötti végtelen egymásra utaltság miatt. Az emberi jólétnek a környezetért érzett felelősség központjába helyezése a Teremtés védelmének legbiztosabb útja; ez valójában ösztönzi az egyén felelősségét a természeti erőforrások és azok igazságos használata irányába.” (II. János Pál pápa üzenete a Béke Világnapja alkalmából: az emberi jogok tisztelete az igazi béke titka, január 1.)

24 Környezethez való jog az emberi jogok nemzetközi rendszerében Három csoportra osztjuk a releváns nemzetközi dokumentumokat: az emberi jogok hivatalos katalógusai – ilyenek az ENSZ egyezségokmányok és európai emberi jogi konvenció – nem tesznek közvetlen említést; egyes, nem kötelező erejű nemzetközi dokumentumok alapelvi szinten fogalmazzák meg a környezethez való jogot – mint a Környezet és Fejlődés Riói Nyilatkozata (1992), amelyik 1. alapelvként mondja ki: „Az emberi lények állnak a fenntartható fejlődés gondolatainak középpontjában. Ők jogosultak az egészséges és produktív életre a természettel való összhangban.”; nem globális nemzetközi szerződések, környezetvédelmi szólnak, kérdésekről, de mint ilyenek, nem feledkezhetnek meg a környezethez való jogról sem. Aarhus-i Egyezmény (1998), preambuluma: „felismerve szintén, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen, továbbá mind egyénileg, mind pedig másokkal együttesen kötelessége a környezet védelme és javítása a jelenlegi és jövőbeli generációk javára,”.

25 Az első csoport legkiemelkedőbb eleme az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948), amelynek 25. cikkét hozhatjuk összefüggésbe a környezettel „Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen (including) élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya (1966) A Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya (1966) a Gyermekek Jogainak védelméről szóló egyezmény (1989) Őslakosok Jogairól szóló Nyilatkozat (2007) évi Afrikai Charta 24. cikke szerint: „minden népnek joga van egy általánosan kielégítő környezethez, ami előnyös fejlődésükhöz.” Az amerikai pedig az 1988-as San Salvador Jegyzőkönyv, amelyik így fogalmaz 11. cikkében: „1. Mindenkinek joga van egészséges környezetben élni és a közszolgáltatásokhoz hozzáférni. 2. Az államok hozzájárulnak a környezet védelméhez, megőrzéséhez és javításához.”

26 ENSZ 1972-es Stockholmi Környezetvédelmi Világértekezlete említette az 1.sz. alapelvben, amely - az életminőséget állítva középpontba egy fogyasztói társadalmi túlsúly ellenében - kimondja: „Az embernek alapvető joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez egy olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget, ugyanakkor pedig ünnepélyes kötelezettsége, hogy e környezetet a jelen és jövő nemzedékek számára megóvja és javítsa.” Jog és kötelezettség egységben, illetve a klasszikusnak mondható emberi jogok, mint kiindulási pont – ezek jellemzik ezt a megközelítést. Riói Nyilatkozat 1. sz. alapelve megismétli a fentieket: „Az emberek állnak a fenntartható fejlődés középpontjába. Joguk van az egészséges és produktív életre a természettel harmóniában.” 2002-ben, a Johannesburgi ENSZ csúcsértekezlet un. végrehajtási terve, megfelelve a csúcsértekezlet gyenge eredményének, ugyancsak nem tűnik határozottnak a jogok tekintetében: „5. Béke, biztonság, stabilitás és az emberi jogok és alapvető szabadságok tisztelete, ezek között a fejlődéshez való jog, valamint a kulturális sokféleség tiszteletben tartása, nélkülözhetetlenek a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében, illetve abban, hogy a fenntartható fejlődés mindenki előnyére válik.” 2012, Rio+20 csak megerősít mindent, újat nem tesz hozzá

27 Környezet és Egészség Európai Chartáját (1989). A Charta kiindulási pontja a jogok és kötelezettségek egységén alapul, amelyből csak egyes részeket emelünk ki: „1. Minden egyén jogosult: az egészség és jól-lét elérhető legmagasabb szintjének megfelelő környezetre; a környezet állapotáról, illetve a környezetet és egészséget várhatóan érintő tervekről, határozatokról és tevékenységekről való információra és tájékoztatásra; a döntéshozatali eljárásban való részvételre. 2. Minden egyénnek felelőssége a környezet védelméhez való hozzájárulás, saját maga és mások egészsége érdekében Minden kormány és közigazgatási hatóság kötelessége a környezet védelme és az emberi egészség javítása a joghatósága alá tartozó területen, és annak biztosítása, hogy a joghatósága vagy ellenőrzése alatti területeken folyó tevékenységek nem károsítják más államokban az emberi egészséget. Ezen felül, mindegyiknek osztoznia kell a globális környezet megőrzése iránit közös felelősségben.”

28 A nemzetközi dokumentumoknak harmadik nagy csoportja, mint az Aarhus-i Egyezmény, ami valójában a környezethez való jog védelme procedurális elemeinek jelentős részét biztosítja. Sajátos jogok jelennek meg: Víz Világfórumon, különösen annak 2006.évi találkozóján, Mexico Cityben. Annak ellenére, hogy a konferencia végén elfogadott miniszteri nyilatkozat kifejezetten nem ismerte el ez a jogot, de az erre irányuló törekvések jogosságát igen. Ha pedig e kérdés természetjogi alapjait keressük, a Szentszék mint Isten ajándéka, a víz alapvető elem, amely nélkülözhetetlen a túléléshez, így mindenkinek joga van hozzá.” Tájvédelmi Egyezmény, Európa Tanács, Firenze 2000

29 Európa Az Emberi Jogok Európa Konvenciója (1950) 8. cikk – a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog: „1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. 2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.” López Ostra kontra Spanyolország ügy (1994) Fadeyeva kontra Oroszország (2005) és mások „70. Ennek megfelelően, a 8. cikkely érintettsége megállapításához a környezeti zavarással összefüggésben be kell bizonyítani, hogy először a felperes magánszférájába történt tényleges beavatkozás, másodszor, hogy a súlyosság bizonyos szintjét is elérték.”

30 Moreno Gomez ügy (2005): “53. A Konvenció 8. cikke az egyének jogait védi a magán- és családi élet tekintetében, az otthon és a levelezés kérdésében. Az otthon általában az a hely, amely fizikailag körülírható és ahol a magán-és családi élet fejlődik. Az egyénnek joga van otthonának tiszteletben tartására, nem csupán a tényleges fizikai terület vonatkozásában, hanem e terület csendes élvezetében. Az otthon tiszteletben tartásához való jog megsértése nem korlátozható konkrét vagy fizikai sérelmekre, mint egy arra fel nem hatalmazott személy belépése a személy otthonába, hanem olyan sérelmeket is takar, amelyek nem konkrétak és nem fizikaiak, mint a zaj, szennyezőanyag kibocsátás, szag vagy a zavarás más formája. Egy súlyos jogsértés a személy otthonának tiszteletben tartására vonatkozó jogát sértheti meg, mert megakadályozza az otthon előnyeinek élvezetében. … 57. Jelen ügy nem a közigazgatási szervek beavatkozása jelent meg az otthon tekintetében, hanem ezek abbéli mulasztása, hogy nem léptek fel a kérelmező jogainak harmadik személy általi megsértése ellenében Ezen körülmények között a Bíróság úgy találja, hogy az alperes állam nem teljesítette pozitív irányú kötelezettségét a kérelmező otthonához és magánéletéhez való jogának biztosítása érdekében, a Konvenció 8. cikkét megsértve.”

31 A 2. cikk - élethez való jog – releváns szövege: „1. A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Senkit nem lehet életétől szándékosan megfosztani, kivéve, ha ez halálbüntetést kiszabó bírói ítélet végrehajtása útján történik, amennyiben a törvény a bűncselekményre ezt a büntetést állapította meg.” A jegyzőkönyv lényegi rendelkezése szerint - 1. Cikk – tulajdon (birtok) védelme „Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.” Öneryildiz kontra Törökország eset (2002) „A Konvenció 2. cikk 1. bekezdésének első mondata értelmében az államnak nem csupán tartózkodnia kell az élet szándékos és illegális kioltásától, hanem biztosítania is kell az élethez való jogot általában, és egyes jól meghatározható esetekben mindez olyan kötelezettséget is ró az államra, amely szerint tegye meg azokat az intézkedéseket, amelyek a joghatósága alatt élők életének megóvásához szükségesek.” (62.)

32 Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (2009) – azóta világossá vált, hogy hiába (2010) - javaslatot tett a környezethez való jog kodifikálására: „Ennek megfelelően a Közgyűlés felhívja a Miniszterek Tanácsát, hogy készítsék el az Európai Emberi Jogi Konvenció kiegészítő jegyzőkönyvét, elismerve az egészséges és élhető környezethez való jogot.”

33 EU Lisszaboni Szerződés Alapjogi Charta IV. cím szól a szolidaritásról, a cím ’környezetvédelem’, de a szöveg nem utal közvetlenül jogokra: „37. cikk A magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat.” Krämer (2012) : „A 2000 végén elfogadott Charta nem hozta létre a tiszta környezethez való jogot. A 37. cikk annak megállapítására szorítkozik, hogy:... Ez a rendelkezés meglehetősen félrevezető, …”

34 Környezethez való jog és Magyarország Az évi II. törvény az emberi környezet védelméről 2. § (2) bekezdése a következőképpen fogalmazott: „Minden állampolgárnak joga van arra, hogy emberhez méltó környezetben éljen.” Az Alkotmány évi módosítása: 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez /D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

35 Az Alkotmánybíróság 28/1994. (V. 20.) AB határozata és a többiek III. 2. a): „A környezethez való jog jelenlegi formájában nem alanyi alapjog, de nem is pusztán alkotmányos feladat vagy államcél, amelynek megvalósítási eszközeit az állam szabadon választhatja meg.” III. 3.: „A környezetvédelemhez való jog mindezekkel szemben elsősorban önállósult és önmagában vett intézményvédelem, azaz olyan sajátos alapjog, amelynek az objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó. A környezethez való jog az állam környezetvédelemre vonatkozó kötelességei teljesítésének garanciáit emeli az alapjogok szintjére, beleértve a környezet elért védelme korlátozhatatlanságának feltételeit is. E jog sajátosságai folytán mindazokat a feladatokat, amelyeket másutt alanyi jogok védelmével teljesít az állam, itt törvényi és szervezeti garanciák nyújtásával kell ellátnia.” „az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje vagy a romlás kockázatát megengedje”

36 A határozat további fontos elemei: „Az állam kötelességeinek magukban kell foglalniuk az élet természeti alapjainak védelmét, és ki kell terjedniük a véges javakkal való gazdálkodás intézményeinek kiépítésére.” „A környezethez való jog érvényesítéséhez természetesen alanyi jogokat is kell alapítania a törvényhozónak, de ezekre az jellemző, hogy többnyire csupán közvetetten függnek össze a környezetvédelemmel.” „A legszorosabb kapcsolat az élethez való joggal áll fenn.” „A környezethez való jog sajátossága abban áll, hogy alanya valójában az „emberiség” és a „természet” lehetne.” „A környezethez való jog az emberi élethez való jog érvényesülésének fizikai feltételeit biztosítja. Mindez a környezethez való jog jogalkotással való védelmének különös, más jogokéhoz képest fokozottan szigorú voltát követeli meg.” „…a környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzésnek elsőbbsége van, hiszen a visszafordíthatatlan károk utólagos szankcionálása nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot.”

37 106/2007. (XII. 20.) AB határozat 3.2. Az Alkotmány 18. §-ából és 70/D. § (1) bekezdéséből azonban az következik, hogy ha az állam e törvényben egyszer már biztosította a magasabb védelmi szintet, akkor főszabály szerint nem léphet vissza, illetve csak akkor, ha annak kellő súlyú alkotmányos indoka van. Kellő súlyú alkotmányos indok más alapjog védelme vagy alkotmányos cél érvényesülése lehet …”

38 NEMZETI HITVALLÁS Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:... Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.... Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. II. János-Pál (1991): „7.... Az élet, és mindenekelőtt az emberi méltóság tisztelete az alapvető vezérlő elve mindenfajta egészséges gazdasági, ipari vagy tudományos fejlődésnek.”

39 ALAPVETÉS N) Cikk (1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. P) Cikk: A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Caritas in Veritate (XVI. Benede): „43. … A jogok eltúlzása a kötelességek mellőzésébe torkollik.” Q) Cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

40 SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.

41 SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

42 SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

43 AZ ÁLLAM Az alapvető jogok biztosa 30. cikk (3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. 38. cikk (1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.

44 AB és Alaptörvény 44/2012. (XII. 20.) AB határozat - OKT szerepe: „Az Országos Környezetvédelmi Tanács véleményének kikérése azért is garanciális jelentőségű lett volna – mint ahogy ezt korábban az AB hat.-ban az Alkotmánybíróság már megjegyezte (ABH 2000, 202, 208.) –, mert az egészséges környezethez való jog alkotmányos követelménye (Alkotmány 18. §) betartásának megítélése egy ténykérdésre vezethető vissza: vizsgálandó, hogy a környezetvédelem jogszabályokkal biztosított szintje változik-e a jogalkotás következtében.” 4. Módosítás után: 13/2013. (VI. 17.) AB határozat „[34] A korábbi határozatokban kifejtett érvek felhasználhatóságát az Alkotmánybíróság mindig esetről esetre, a konkrét ügy kontextusában vizsgálja.”

45 Elemek: 1. Az egészséges környezethez való jog Pl. A WHO Alapokmány preambuluma (1946, hatályba lépett 1948) szerint sem értelmezhető az egészség a jelen generációk egészségi állapotára vetítve csupán: „az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jól-lét, és nem csupán a betegség vagy gyengeség hiánya.” 2. A biztonságos környezethez való jog – béke. XVI. Benedek üzenete a Béke világmapjára, 2010: 14. Ha békére törekszel, védd a teremtett világot... Védeni a természetes környezetet annak érdekében, hogy a béke világát építsük, mindenkinek kötelessége.” 3. A zavartalan környezethez való jog - Moreno Gomez ügy: „Az egyénnek joga van otthonának tiszteletben tartására, nem csupán a tényleges fizikai terület vonatkozásában, hanem e terület csendes élvezetében.” 4. Az esztétikus környezethez való jog - Az Európai Tájvédelmi Egyezmény preambuluma szerint : „Annak tudatában, hogy a tájkép hozzájárul a helyi kultúra alakításához, és hogy a európai természeti és kulturális örökség alapvető összetevője, így hozzájárul az emberi jól-léthez, valamint az európai identitás megteremtéséhez;” 5. A környezet egészsége.


Letölteni ppt "Környezethez való jog Bándi Gyula. Elvi alapozás European Christian Environmental Network, amelynek 2005-ös jelentésében olvashatjuk a következőket: “A."

Hasonló előadás


Google Hirdetések