Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Rákosi- és a Kádár-korszak művelődéspolitikája Magyar művelődéstörténet Biró Annamária PKE, Magyar Nyelv- és Irodalomtudomány.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Rákosi- és a Kádár-korszak művelődéspolitikája Magyar művelődéstörténet Biró Annamária PKE, Magyar Nyelv- és Irodalomtudomány."— Előadás másolata:

1 A Rákosi- és a Kádár-korszak művelődéspolitikája Magyar művelődéstörténet Biró Annamária PKE, Magyar Nyelv- és Irodalomtudomány

2 1945-től 47 éven át folyamatos szovjet jelenlét (változó formában és intenzitással): meghatározza az ország társadalmi-gazdasági berendezkedését, politikai rendszerét Korszakok: : koalíció évei: az ország újjáépítésének és új politikai berendezkedésének időszaka kezdődött : az ország szovjetizálásának folyamata, a többpártrendszerű demokrácia felszámolása és a pártállami diktatúra kiépítése : Rákosi-korszak (mélypont) – rövid ideig enyhítette Nagy Imre első miniszterelnöksége októberi forradalom és nemzeti szabadságharc : Kádár-korszak (első évek: kegyetlen megtorlások időszaka as évektől konszolidáció időszaka, szocializmus építése és viszonylag vállalható jólét megteremtése: legvidámabb barakk) – a szovjet rendszer azonban meghatározó marad, szó sem lehet többpártrendszerű demokráciáról : kitelepítések, lakosság-cserék: német elűzése szlovák ment el Mo-ról, magyar érkezése Csehszlovákiából

3 1945: politikai erők polarizálása: A kommunista jelszó: "Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!" Az adminisztratív eljárások irányítója: Belügyminisztériumban létrehozott Államvédelmi Osztály (ÁVO) Magyar Kommunista Párt élére Rákosi Mátyás kerül Sztálin akaratából kerül az élre – teljesen ki volt szolgáltatva neki „Sztálin legjobb tanítványa” – a kultusz kiépítése is az ő nevéhez köthető 1956 júliusában Moszkva utasítására leváltották első titkári tisztéből, és a Szovjetunióba vitték. Többé nem térhetett vissza Magyarországra ben kizárták az MSZMP-ből ben halt meg Gorkij városában. Rettegett diktátorrá vált: a félelemre és megfélemlítésre alapuló rendszer első embere azonban saját életét sem tudhatta biztonságban.

4 Koncepciós perek Mindszenty József 1948 karácsonya: őrizetbe vették, februárban elítélték – megrettentette a magyaroszági hívőket és mélypontra süllyesztette a Vatikánnal való viszonyt 1949 május: Rajk László (korábbi belügyminiszter) letartóztatása – nagy nyilvánosság előtt lefolytatott per: október 15-iki kivégzés – a 30-as évek moszkvai pereire emlékeztető színjáték Vád: Titóval szövetkezett a magyar népi demokrácia megdöntésére Kialakul és megszilárdul az egypárt-rendszer 1948 őszétől államosítják a szakszervezeteket: Munkásversenyek, sztahanovista mozgalom, beszolgáltatási verseny A "párt öklének" nevezett erőszakszervezet, a politikai rendőrség végleges formájában Kádár János belügyminisztersége alatt jött létre szeptemberben a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) helyett a szervezet neve a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága (ÁVH) lett. Központja Budapesten az Andrássy (majd Sztálin) út 60. alatt működött.

5

6

7

8 1949: Magyar Népköztársaság Kúltúráért felelős: Révai József – költő 1917-ben Kassák köréhez tartozott A Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító tagja között népművelési miniszter, a kulturális élet legfőbb irányítója. – irodalmi népiességet beépíti a fejlődéselvű marxista törekvésekbe Szovjet tanácsadók működése: az államvédelmi szerveknél, a honvédségnél, más kormányszerveknél és a gazdasági életben is Állandó ellenségkeresés logikája: leszámolás a tényleges ellenségekkel: közéleti személyekkel, egyházi vezetőkkel, gazdasági szakemberekkel Megbízhatatlanok: vasutasok, állami és közalkalmazottak, osztályidegen polgárok Birtokosok és kulákok De felfalta saját gyermekeit is – „csengőfrász” – bőrkabátosok hajnali csengetése rettegésben tartott a kisembert, de a magát kikezdhetetlennek gondoló megbízható elvtársat is Rákosi 60 éves – karrierje csúcsa:miniszterelnök, a pártfőtitkár, a Honvédelmi Bizottság elnöke, az ÁVH legfőbb irányítója,

9 1953. március 5: meghal Sztálin – utódlási harc Nagy Imre első miniszterelnöksége: sokat tett a törvényesség helyreállításáért 1955-ben Moszkvában pártellenesnek minősítették politikáját és lemondatták 1956 február az SZKP XX. kongresszusa Hruscsov főtitkár nagy beszédben leplezi le a sztálini terrort. - a beszéd az egész világon ismertté válik Márciusban Rákosi kénytelen bevallani, hogy Rajk Lászlót valótlan vádak alapján végezték ki. – A gyilkosságban személyes felelősség terheli. Júliusban felmentik és Moszkvába viszik 1956-os forradalom Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) Petőfi Köre és az Írószövetség volt a központja Október 6: Rajk László újratemetése: főbűnösök felelősségre vonását és a sztálinizmus eltörlését követelik Október 23: lengyelek melletti szimpátiatüntetés

10 es tömeg este az Országháznál: Nagy Imrét akarták hallani "Aki magyar, velünk tart", "Ez a haza magyar haza, minden ruszki menjen haza"; "Piros, fehér, zöld, ez a magyar föld". Sztálin szobor ledöntése: fejét végighurcolják a városon A Bródy Sándor utcában, a Magyar Rádió székházánál újabb fordulatot vettek az események: a békés forradalom fegyveres harccá változott. A rádió vezetői nem olvassák fel az egyetemisták követeléseit, akik be akarnak hatolni. Az ÁVH tüzet nyit a civilekre A harcok idején Budapesten 91 fegyveres csoport működött mintegy fővel.Társadalmi összetétel: heterogén: hivatásos katonáktól kezdve kamaszfiúkig. A fegyverhez jutást a rendőrség átállása, illetve a fegyvergyári raktárak megnyitása tette lehetővé. November 4: támadás a forradalom elfojtására Nagy Imre beszéde: Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével ban kivégzik

11

12

13 Kádár János veszi át a hatalmat Belpolitikai alapelv: "Aki nincs ellenünk, velünk van", aki hallgat és elvégzi a munkáját, annak nem esik bántódása, de a hatalom továbbra sem tűri el a politikai ellenzéket. (Rákosi elve - aki nincs velünk, az ellenünk van Kezdetben elszigeteltség, majd enyhülés: internálások beszüntetése, politikai foglyok kiengedése, korlátozott utazások Életszínvonal növekedése, teljes foglalkoztatottság elérése Kádár rendszer jellemzése: gulyáskommunizmus, frizsiderszocializmus Keményvonalas kommunisták (pl. Biszku Béla): eluralkodott, a "szocialista értékeket" aláásó "szerzésvágyt", "kispolgáriság", "individualizmus 1972-ben Moszkvában Kádárt elmarasztalják: hagyta a kispolgári nézeteket eluralkodni, a mezőgazdaságban engedte a kistőkés viszonyok újjászületését, s mindennek nyomán az országban visszaszorult a társadalmi igazságosság Nagyfokú érzéketlenség a határon túli magyarok iránt – ez bátorítja a szomszédos országokban a magyarellenes intézkedéseket

14

15 1987. szeptember vége: a Magyar Demokrata Fórum megalakulása Lakiteleken március vége a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Fidesz létrejötte március 15: demokratikus ellenzék által szervezett tömegtüntetés Korábbi koalíciós pártok feléledése: FKGP (Független Kisgazda Párt) Nemzeti Parasztpárt utódja a Magyar Néppárt Kereszténydemokrata Néppárt 1989 végén már több mint 60 párt jelentkezett. Ezt az egyesülési és gyülekezési szabadság megteremtése tette lehetővé. Az október 23-án kihirdetett új alkotmány megteremtette a Magyar Köztársaságot, megszüntette az egypártrendszert és helyreállította az alkotmányos parlamentáris demokráciát.

16 Kultúra Rákosi-rendszer: A könyvkiadást és a könyvkereskedelmet államosították Valamennyi irodalmi folyóirat megszűnt, az egyetlen Csillag kivételével, amihez 1950-ben csatlakozott az Irodalmi Újság, 1952-ben pedig az időközben fellépő új nemzedék fórumaként az Új Hang. Legteljesebb politikai és ideológiai cenzúra Nem publikálhattak: Weöres Sándor, Kassák Lajos, Németh László, Hamvas Béla, nem jelenhetett meg Pilinszky János Apokrif című munkája 1951 Darvas József miniszter elégedetten jelenti be: a magyar irodalom egysége megvalósult Monopolista kultúrpolitika: az irodalomtól elvárta, hogy a pártállami politika céljait propagálja A hagyományos falusi és városi értékek megtagadását kellett előmozdítani Karrierminták: gyors felemelkedés lehetősége Leszámolt avantgárd múltjának elitista elképzeléseivel

17 Szerelemfelfogásában a korábbi igen liberális, sőt libertinus álláspontot tradicionálisra cserélte föl. Örkény István Lila tinta című elbeszélését a szexualitás pozitív ábrázolása miatt 1952-ben nyilvános megkövezésben részesítette Révai József, aki a szexualitást illetően viktoriánus elveket vallott. Miről nem lehetett írni, mit nem lehetett olvasni: A felszabadulás kísérő jelenségeiről: a Vörös Hadereg által elkövetett rablások, fosztogatások, nemi erőszak és gyilkosságok krónikájáról Az orosz megszállásról, „hadifogoly“ nők és férfiak tízezreinek kényszermunkára hurcolásáról Szibériába A szocdem párt „leszalámizásáról“, a tisztességes szocdemek (Kéthly Anna) lecsukásáról A deportációkról, kitelepítésekről, a kényszermunkatáborokról (pl. Hortobágy) Különösen nem a recski kényszermunkatáborról, az egyetlen szovjet tipusúról Bármiféle könyvet, visszaemlékezést, dokumentumgyűjteményt 1956-ról (ilyen persze csak nyugati emigráns kiadóknál jelent meg) A történelmi tényekkel köszönő viszonyban levő könyvet Trianonról (előzmények, okok, következmények stb.)

18 A határon kívül élő magyarok tényleges sorsáról (beleértve a nyugatiakat is) A Szovjetúnióról A szocialista tömb vagy tábor többi országának a valós helyzetéről A kommunizmus nevében elkövetett törvénytelenségekről szerte a világban (a 80-as években kezdődött a sztálinista korszak feldolgozása) Magyarország, a többi szocialista állam és a Szovjetúnió valós gazdasági helyzetéről A szegénységről A cigányokról A „zsidókérdésről“ A homoszexualitásról A titkosügynökökkel átszőtt egyházakról A cenzúráról A magyar neoavantgárdról (1981-ben megjelent egy gyűjtemény, a magyarok említése nélkül) A prostitúcióról, a kábszerezésről, a feketekereskedelemről, a M.o-ról és - ra menekülőkről Nagyon sok megjelent munkából pedig kihagytak részeket, fejezeteket, verseket stb. l. ehhez Szörényi László: Delfinárium 1998

19 1957 után: a hatalom apró gesztusokkal próbálja megnyerni a passzív ellenállást folytató írókat Hegemonista kúltúrpolitika: Aczél György Három T: tiltás, tűrés, támogatás a politikai propagandának sokkal hatékonyabb eszköze a modern tömegmédia, mint a szépirodalom Az 1960-as évektől ismét szétnyílt az olló a magas- és a tömegkultúra között 1968 után (prágai tavasz): az írók teljes elkeseredése Petri György: Senki arcára formált lények, / élünk, s kísérletezünk arccal, / egy világban, mely időtlen időkig / képes tengődni az ideiglenességben. Nyelvi váltás Individualitás és szabadság értékei Hobo életforma: követendő modell Az értelmiségi kívülállás már nem annyira a hatalommal, mint inkább a konformista társadalommal szemben jelent alternatívát.

20 Nádas Péter: A bárány (1968): Számos véletlen és az évek múlásának összejátszása kellett ahhoz, hogy megértsem, milyen helyrehozhatatlan tragédiához vezethet, ha nem vagyunk képesek elfogadni a természet törvényeit, nevezetesen az ember titokszerűségét. Ha fel akarjuk oldani az egyént a közösségben. Az egyéniséget olyan közösségben, amely nem áll egyéniségekből. Művészetekben szocreál dominancia


Letölteni ppt "A Rákosi- és a Kádár-korszak művelődéspolitikája Magyar művelődéstörténet Biró Annamária PKE, Magyar Nyelv- és Irodalomtudomány."

Hasonló előadás


Google Hirdetések