Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzeti jelképek. Nemzeti ünnepek Az idők folyamán kialakult az a szokás, hogy az országok ún. nemzeti ünnepnapot tartanak. A nemzeti ünnep a legtöbb.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzeti jelképek. Nemzeti ünnepek Az idők folyamán kialakult az a szokás, hogy az országok ún. nemzeti ünnepnapot tartanak. A nemzeti ünnep a legtöbb."— Előadás másolata:

1 Nemzeti jelképek

2 Nemzeti ünnepek Az idők folyamán kialakult az a szokás, hogy az országok ún. nemzeti ünnepnapot tartanak. A nemzeti ünnep a legtöbb országban valamely történelmi esemény, fordulópont (forradalom, függetlenség kikiáltása, köztársaság kikiáltása, felszabadulás, stb.) évfordulójához, monarchiákban pedig az uralkodó születésnapjához, vagy szimbolikus születésnapjához (pl. Nagy-Britannia) fűződik.

3 Nemzeti ünnepek Az államok amellett, hogy megünneplik saját nemzeti ünnepüket, kölcsönösen tiszteletben tartják egymás nemzeti ünnepeit is. Vannak olyan országok, amelyek több nemzeti ünnepet tartanak számon. Nemzetközi viszonylatban azt a nemzeti ünnepet („állami ünnep”) vagy azokat a nemzeti ünnepeket kell figyelembe venni, amelyet vagy amelyeket a diplomáciai listákon hivatalosan ilyen minőségben bejelentenek.

4 Megünneplése A nemzeti ünnep megünneplése országonként kialakult hagyományok, szokások szerint történik, kerek évfordulókon rendszerint a szokásosnál nagyobb ünnepélyességgel. A nemzeti ünnepeknek az egyes országokban történő megünneplésének különböző formáival itt nem foglalkozhatunk, csak olyan mozzanataikkal, amelyek az általános protokollt érintik. Az egyes államok legmagasabb (államfői, kormányfői, országgyűlés elnöke) szinten táviratban üdvözlik egymást nemzeti ünnepeik alkalmából. (Szokásos még külügyminiszteri, esetleg GVB társelnöki szinten is.) E téren különös gonddal kell ügyelni a kölcsönösségre és az üdvözletek viszonzására.

5 Megünneplése Kerek évfordulókkor, a nemzeti ünnep nagyobb szabású megünneplésekor sor kerülhet magas szintű delegációk meghívására illetve küldésére is. A nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásra vagy esetleg más ünnepi eseményekre (díszünnepség, koszorúzási ünnepség) meghívják a Diplomáciai Testületet, amely kifejezi jókívánságait az államfőnek. Fontos, hogy a fogadó ország megfelelő szinten képviseltesse magát az illető ország nagykövetének fogadásán. Itt is érvényes a viszonosság, ha azt akarjuk, hogy a mi nemzeti ünnepünket megtiszteljék, nekünk is tiszteletben kell tartanunk mások nemzeti ünnepét.

6 Megünneplése Sok országban a diplomáciai udvariasság szinte kötelezően megköveteli, hogy a fogadó ország nemzeti ünnepén, illetve ünnepein az idegen külképviseletek kitűzzék zászlójukat, felhúzzák lobogójukat. Saját nemzeti ünnepükön természetesen mindig megteszik. Egyes országokban az is szokás, hogy egymás iránti udvariasságból a diplomáciai képviseletek kitűzik zászlójukat, felhúzzák nemzeti lobogójukat mindazon országok nemzeti ünnepein, amelyeknek diplomáciai képviselete van fogadó országukban, feltéve, hogy küldő államuk diplomáciai kapcsolatban áll velük.

7 Megünneplése Muzulmán országokban fordul elő, hogy a diplomáciai missziók a vallási ünnepeken is lobogóznak, és a fogadó ország hivatalos személyiségeinek, akikkel kapcsolatban állnak, gratuláló névjegyet küldenek. Konzulátusokra a lobogózással, szerencsekívánatok kifejezésével kapcsolatban fentebb elmondottak értelemszerűen alkalmazandók székhelyük, illetve helyi hatóságok vonatkozásában.

8 Megünneplése A nemzeti ünnepük alkalmával a diplomaták gratuláló névjegyeket (néha levelet is) küldenek egymásnak „p.f.f.n.” jelzéssel, amelyet megfelelő formában sürgősen meg kell köszönni „p.r.” jelzésű névjeggyel, illetve levélben. Diplomáciai képviseleteink a nemzeti ünnep alkalmával fogadásokat adnak. Ezenkívül alkalmanként és esetenkénti döntés alapján filmbemutató, kiállítás, stb. megrendezésére is sor kerülhet.

9 Magyarország nemzeti ünnepei: J) cikk (1) Magyarország nemzeti ünnepei: a) március 15. napja, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emlékére; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; c) október 23. napja, az évi forradalom és szabadságharc emlékére. (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.

10 A Magyarország nemzeti ünnepei A Magyarország legfőbb nemzeti (állami) ünnepe, amelyet diplomáciai képviseleteink ilyen minőségben jelentenek be fogadó államaiknál, Augusztus 20-a, az államalapító Szent István ünnepe.

11 Protokolláris teendők Korábban szokás volt, hogy a küldő állam nemzeti ünnepe alkalmából a protokoll a Külügyminisztérium részéről egy nappal az ünnep előtt, de legkésőbb annak reggelén „p.f.” jelzésű névjegyet küldött a külképviselet vezetőjének. Egyes országokban a külügyminiszter és felesége a misszióvezető házaspárnak a protokollon keresztül virágkosarat küld a nemzeti ünnep napján, a fogadás előtt.

12 Névjegyek, fogadások Külföldön misszióvezetőink kapnak, illetve küldenek névjegyet, virágot nemzeti ünnep alkalmából. Mindkettőt illik mielőbb megköszönni, számon tartani és alkalomadtán viszonozni. A nemzeti ünnepi fogadásokon, meghívás esetén, illik (a képviseletvezetőnek szinte kötelező) megjelenni, miután a viszonosságot számon tartják, s a saját fogadásunkon a magas részvételi szint csak így biztosítható.

13 Beszédek, táviratok A nagykövet esetleges beszéde országa nemzeti ünnepén a televízióban, a rádióban, valamint sajtó megemlékezések az ünnepről elsősorban nem a protokoll, hanem a tájékoztatás, sajtó területéhez tartoznak. A táviratküldésről már ejtettünk szót a fejezet elején.

14 Magyar zászló és címertörténet

15 Osztrák-magyar birodalmi 1915

16 Ausztria-Magyarország kiscímere

17 Magyarország középcímere

18 Magyar zászló és címertörténet Rákosi-címer és magyar zászló A második világháborút követően a köztársaság kikiáltásának napján (1946. február 1.) vált hivatalos magyar címerré a Kossuth-címer, a történelem során harmadszor. A Kossuth-címer állami jelképként tiszavirág életű volt születésekor 1849-ben valamint 1918-ban, a második világháború után azonban majdnem három évig testesítette meg az államiságot.

19 KOSSUTH-CÍMER KOSSUTH

20 RÁKOSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ A Rákosi-diktatúra megszilárdulásával a fontos állami jelképek formabontáson mentek keresztül. Az alkotmány életbelépésének napján (1949. augusztus 20.) törvényerőre emelkedett a köznyelvben Rákosiról elnevezett új címer, amelyet a magyar zászló közepén is kötelező volt elhelyezni. Egyértelműen szovjet minta alapján készült a címer, a magyar hagyományokból semmit sem merített. A heraldika ebben a korszakban áltudománynak minősült, így nem meglepő, hogy egy kötelező tartalmi elem, a pajzs lemaradt. A hiányosság miatt a diktatúra jelképe tulajdonképpen nem minősül címernek.

21 Rákosi-”címer” pajzs nélkül RÁKOSI

22 Kádár kora októberében ismét a Kossuth-címer használata tért vissza, majd májusától a Kádárról elnevezett címer vált hivatalossá, amely csak annyival bizonyult szerencsésebb választásnak elődjéhez képest, hogy a (Kossuth-címert imitáló) pajzsot nem felejtették el rátenni.

23 Kádár-címer pajzzsal

24 Magyar címer I) cikk (1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Elsõ mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedõ középsõ részén ezüst kettõs kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

25

26 Címerhasználat 1. § (1) Magyarország címerét (a továbbiakban: címer) az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány tagja, a központi államigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, a bíróság, az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a köztestületek, valamint a felsoroltak képviseletére jogosult személyek a hivatali feladataik ellátása során engedély nélkül használhatják, továbbá helyezhetik el az épületeiken és helyiségeikben.

27 Címerhasználat (2) A köztársasági elnök a két angyallal mint pajzstartóval ellátott, a miniszterelnök a cserfaággal és olajággal övezett címer használatára is jogosult. (3) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó költségvetési szervek címerhasználatának eseteit, illetőleg a címernek e szervek épületein, helyiségeiben való elhelyezését a tevékenységi körük szerint feladatkörrel rendelkező miniszter rendeletben határozza meg. 2. § (1) A Magyar Közlöny címfeliratán a címert fel kell tüntetni.

28 Címerhasználat (2) A címert a bankjegyen fel kell tüntetni, az állampapíron és a pénzérmén fel lehet tüntetni. 3. § Az 1. §-ban megjelölt szerv, illetve személy által használt címeres körbélyegzőn a címer körül a szerv nevét, illetve a címert használó személy hivatalának (tisztségének) megnevezését fel kell tüntetni. 4. § (1) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat címerének Magyarország címerétől jól megkülönböztethetőnek kell lennie. (2) A helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati címerek szakszerű és a címertani hagyományoknak megfelelő megalkotásának elősegítése érdekében a Kormány Nemzeti Címer Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) működtet. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a címerének megalkotása vagy módosítása előtt kikéri a Bizottság véleményét.

29 Címerhasználat (3) Ha a címer vagy a címeres körbélyegző használata kötelező, a helyi önkormányzati címer vagy címeres körbélyegző egyidejűleg nem használható. 5. § (1) Természetes személy a foglalkozásának, hivatásának gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet - az 1. §-ban említett szerveken és személyeken kívül - a tevékenysége során, szervezeti jelképként vagy ennek részeként a címert nem használhatja. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály személy vagy személyek meghatározott csoportja tekintetében ettől eltérően rendelkezhet.

30 Címerhasználat (2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni - a Magyar Közlöny kivételével - a sajtótermékek címfeliratára is. (3) Az (1) és (2) bekezdést a címer elkülöníthető elemeire (Szent Korona, címerpajzs) is alkalmazni kell. (4) A nem állami szervek miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a feladatkörükben kiadott okiratokon a címert és a címeres körbélyegzőt kötelesek használni.

31 Nemzeti zászló (2) Magyarország zászlaja három, egyenlõ szélességû, sorrendben felülrõl piros, fehér és zöld színû, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erõ, a fehér szín a hûség, a zöld szín a remény jelképe.

32 Magyar zászló

33 Zászló,lobogó 6. § A nemzeti ünnepeken Magyarország lobogóját (a továbbiakban: lobogó) ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni. 7. § (1) Azokon a középületeken, vagy azok előtt, amelyeket a) az Országgyűlés, b) a köztársasági elnök, c) az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az Országos Bírósági Hivatal és az ügyészségek

34 Zászló,lobogó d) az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az alapvető jogok biztosa, e) a központi államigazgatási szervek, f) a Magyar Honvédség, g) az a)-f) pontban nem szereplő állami szervek, a helyi önkormányzatok képviselő-testületei, valamint az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatokat ellátó intézmények a feladatuk ellátása során használnak, Magyarország zászlaját (a továbbiakban: zászló) vagy a lobogót állandó jelleggel ki kell tűzni, illetve fel kell vonni.

35 Zászló, lobogó (2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt szerv több épületben fejti ki tevékenységét, a zászló (lobogó) elhelyezésének kötelezettsége a központi épületre irányadó. (3) Az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kúria épületére, illetve épülete előtt, továbbá a köztársasági elnök és a miniszterelnök hivatali épületére, illetve épülete előtt elhelyezett zászlót (lobogót) napnyugtától napkeltéig meg kell világítani. (4) Szélsőséges időjárási viszonyok között - annak időtartamára - a szerv vezetője elrendelheti a zászló bevonását, illetőleg a lobogó levonását. Ez a rendelkezés az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kúria épülete, valamint a köztársasági elnök és a miniszterelnök hivatali épülete tekintetében, továbbá nemzeti ünnepek idején nem alkalmazható.

36 Zászló,lobogó (5) A helyi önkormányzat képviselő-testülete kormányrendeletben megállapított előírások és feltételek szerint a helyi önkormányzat közigazgatási területén Országzászló felállításáról dönthet. (6) A közterületeket a nemzeti ünnepeken önkormányzati rendeletben meghatározott módon fel kell lobogózni. 8. § A magyar tengeri és folyami hajók, továbbá egyéb vízi járművek az állami felségjog jelzésére a lobogót használják a hajózásról szóló nemzetközi szerződések irányadó rendelkezéseivel összhangban.

37 Zászlófelvonás

38 3. A címer és a zászló engedélyhez kötött használata 9. § (1) Nemzetközi vásáron (különösen kiállításon, árubemutatón), nemzetközi kulturális vagy társadalmi jellegű rendezvényen az ilyen esemény rendezésére vagy azon hivatalos részvételre jogosultak részére a címer eseti használatát a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter engedélyezheti, ha a jogosult az esemény rendezéséhez vagy azon való részvételhez állami támogatásban részesült, és a nemzetközi vásár, rendezvény, valamint a rendező vagy a részvételre jogosult tevékenységének jelentősége a címer használatát indokolja.

39 Címer, zászló (2) A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti engedély megadása előtt kikéri a) nemzetközi vásár (különösen kiállítás, árubemutató) esetén a külpolitikáért felelős miniszter, b) nemzetközi kulturális vagy társadalmi rendezvény esetén a külpolitikáért felelős miniszter és a rendezvény jellege szerint feladatkörrel rendelkező miniszter véleményét.

40 Címer, zászló 10. § (1) A címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy vagy ilyen formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedély megadásáról - kérelemre, a védjegybejelentésben megjelölt árujegyzék szerinti áruk, szolgáltatások, illetve a minta szerinti termék tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszter véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter dönt. A kérelem elbírálása során a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter mérlegeli, hogy az áru, szolgáltatás sajátos nemzeti jellege, a kérelmező tevékenységének nemzetgazdasági jelentősége és kiviteli nagyságrendje indokolttá teszi-e a címernek vagy a zászlónak a védjegy vagy formatervezési mintaoltalom részeként való használatát.

41 4. A címer és a zászló engedélyhez nem kötött használata 11. § (1) A nemzethez tartozás kinyilvánítása céljából magánszemély a címert és a zászlót (lobogót) az e törvényben foglalt korlátozások megtartásával használhatja. (2) A címernek és a zászlónak (lobogónak) a nemzeti ünnepek, az ezekhez kapcsolódó és egyéb társadalmi (különösen politikai, gazdasági, tudományos) rendezvény, nemzeti jellegű más megemlékezés, valamint katonai tiszteletadás alkalmával történő eseti használata megengedett. (3) A címerrel ellátott zászló, lobogó használata az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben megengedett

42 Méltóság 12. § A címer és a zászló (lobogó) használata során mindenki köteles megőrizni azok tekintélyét és méltóságát.

43 Jelenlegi csapatzászló

44 A 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről 1. § (1) Az Njt. 5/A. §-ában megjelölt középületeken (a továbbiakban: középület), illetve azok előtt az e rendelet mellékletében meghatározott méretű zászlót (lobogót) kell kitűzni, illetve felvonni. (2) Az (1) bekezdés szerinti célra textil szálasanyagból, szövéstechnológiával készült, piros, fehér és zöld színű szövetből varrott zászló (lobogó) használható, amely megfelel a zászlószövetek színjellemzőiről és színtartóssági követelményeiről szóló MSZ szabványnak.

45 Zászló, lobogó (3) A zászlót (lobogót) - tekintélyének megőrzése érdekében - rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani kell. (4) A zászlót (lobogót) legalább évente cserélni kell. (5) Ha a zászló (lobogó) az elhasználódása (kopása, rojtosodása, fakulása stb.) folytán jelentősen - szabad szemmel is észlelhetően - eltér a (2) bekezdésben említett szabvány követelményeitől, a (4) bekezdésben meghatározott időtartam letelte előtt is haladéktalanul gondoskodni kell a cseréjéről.

46 A zászlórúd 2. § A zászlót a mellékletben meghatározott méretű, fából készült zászlórúdra erősítve kell kitűzni. A zászlórúd nyers színű, fehér vagy fehér alapon spirálisan lefutó nemzetiszínű csíkozású lehet.

47 Az árboc 3. § (1) A középületek előtt a lobogó felvonásának céljára a mellékletben meghatározott méretű, fából készült árboc állítható fel. Az árboc nyers színű, fehér vagy fehér alapon spirálisan lefutó nemzetiszínű csíkozású lehet. (2) Gondoskodni kell az árboc környezetének esztétikus és a lobogóhoz méltó kialakításáról, valamint az árboc és környezete folyamatos tisztán tartásáról, karbantartásáról.

48 Melléklet a 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelethez Zászló- és a hozzá tartozó zászlórúd-méretek x200 cm 2,5 m x300 cm 3,5 m x400 cm 4 m 2. Lobogó- és a hozzá tartozó árbocméretek Lobogó Árboc x200 cm 6 m x300 cm 9 m x400 cm 12 m

49 Az EU szimbólumai Egyes törvényi rendelkezések megállapítása (2004-es XXIX.tv) Az európai zászló és az európai lobogó használata 139. § (1) Amennyiben ehhez a feltételek adottak, az európai zászlót ki kell tűzni, vagy az európai lobogót fel kell vonni - a (2) bekezdésben meghatározott intézmények, valamint az Országgyűlés épülete kivételével - azon középületeken, illetve középületek előtt, amelyek esetében a nemzeti zászlót ki kell tűzni, vagy a nemzeti lobogót fel kell vonni.

50 EU (2) Az állam vagy valamely helyi önkormányzat által alapított, közfeladatot ellátó intézmény épületén - amennyiben ehhez a feltételek adottak - az európai zászló vagy lobogó elhelyezését az alapító kötelezővé teheti. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályait rendelettel állapítsa meg.

51 308/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól 1. § (1) A Tv § (1) és (2) bekezdésében megjelölt középületeken (a továbbiakban: középület) az azon kitűzött nemzeti zászlóval azonos szélességű, szövetből készült európai zászlót minden olyan esetben ki kell tűzni, amikor a) ennek tárgyi feltételei a középület és környezete építészeti sajátosságaira tekintettel biztosítottak, és b) az azzal járó kiadások a középület fenntartásáért felelős költségvetési szerv elemi költségvetésében a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül biztosíthatóak.

52 EU (2) A helyi vagy országos örökségi védelem alatt álló épületek esetében az európai zászló kitűzéséhez az illetékes hatóság előzetes hozzájárulását ki kell kérni. (3) Az európai zászlót a középületen úgy kell kitűzni, hogy szemből nézve a nemzeti zászlóhoz képest bal kéz felől legyen. A zászlórúd hossza a nemzeti zászló rúdjáéval megegyezik. (4) Az európai zászlót rendszeresen - legalább háromhavonta - tisztítani, elhasználódása esetén pedig cserélni kell.

53 Elkészítése 3. § Az európai zászlót és az európai lobogót az e kormányrendelet mellékletében szereplő leírásnak megfelelően kell elkészíteni.

54 Az európai zászló és az európai lobogó leírása Az európai zászló és az európai lobogó (a továbbiakban együtt: a zászló) téglalap alakú, hossza a szélesség másfélszerese, a mező kék színű. A zászlón 12, egymástól azonos távolságra elhelyezkedő, aranyszínű csillag alkot kört, amelynek középpontja a téglalap átlóinak metszéspontja, sugara pedig a zászló szélességének harmada. A szabályos ötágú csillagok köré írható kör sugara a zászló szélességének 18-ad része. A csillagok oldalai a szemközti csúcsokat összekötő átlókra illeszkednek. Minden csillag egy csúcsa a felső lengőrész felé mutat. A 12 csillag az óra számlapján szereplő számokkal azonos módon helyezkedik el. A mező színe Pantone Reflex Blue szín, RGB skála esetén 0/0/153 elnevezésű színárnyalat, hexadecimál A csillagok színe Pantone Yellow szín, RGB skála esetén 255/204/0 elnevezésű színárnyalat, hexadecimál FFCC00.

55 EU

56

57 Lobogózás és zászlóhasználat Az állami címert és a zászlót különös védelem illeti meg, a diplomáciai (konzuli) képviseletek által (hivatali épületükön, misszióvezetői rezidenciájukon, gépkocsijukon, stb.) használt állami zászlók, címerpajzsok sérthetetlenségét a fogadó államnak biztosítania kell.

58 Zászlóhasználat A lobogót napkelte és napnyugta között kell az árbocra felhúzni. Kitűzni csakis ép, tiszta állapotú zászlót szabad. A nemzeti zászlót a helyes irányba állítva úgy kell elhelyezni, hogy földre, vízbe, stb. ne érjen a selyme. A diplomáciai képviseletek (konzulátusok), ha nem tartják állandóan felvonva a lobogójukat (saját és idegen nemzeti ünnepeken kívül) a nemzetközi diplomáciai udvariasság szellemében mindig kitűzik zászlójukat akkor is, ha a fogadó államba idegen államfő érkezik hivatalos látogatásra. Magától értetődik ez, ha a küldő állam államfője látogat el hivatalosan fogadó államukba.

59 Zászlóhasználat Az évi Bécsi Szerződés a diplomáciai kapcsolatokról 20. cikke kimondja: „A képviseleteknek és vezetőjének joga van arra, hogy kitűzze a küldő állama lobogóját, címerét a képviselet helységeire - ideértve a képviselet vezetőjének lakását is - valamint a képviselet vezetőjének közlekedési eszközére.” Megteheti a külképviselet azt is, hogy nem tartja állandóan kitűzve állami lobogóját, hanem csak bizonyos alkalmakkor tűzi ki külképviseletén.

60 Zászlóhasználat Az évi konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Szerződés 29. cikke szerint: „1.A küldő államnak joga van, hogy nemzeti lobogóját és címerét - a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően - a fogadó államban használja. A küldő állam nemzeti lobogója és címere kitűzhető a konzuli képviselet épületére, annak kapujára, valamint a konzuli képviselet vezetőjének lakására és - ha hivatalos útra használja - közlekedési eszközeire is. A jelen cikkben biztosított jogok gyakorlása során figyelembe kell venni a fogadó állam törvényeit, más jogszabályait és szokásait.”

61 Zászlóhasználat Főkonzulátus (konzulátus) a nemzeti lobogó kitűzésében hasonlóképpen jár el, mint a diplomáciai képviselet. Ettől annyiban lehet eltérés, hogy bizonyos államok nem engedik meg konzulátusoknak a nemzeti lobogó használatát abban az esetben, ha a konzulátus a fővárosban van és ugyanott diplomáciai képviselet is működik. A diplomáciai képviseletek általában kizárólag nemzeti lobogóikat tűzik ki.

62 Zászlóhasználat Amikor azonban a fogadó állam államfője különleges alkalommal, szertartásos látogatásra jelenik meg a külképviseleten, udvariasságból kitűzhető az államfő személyes lobogója. Ilyen esetben lehetséges mindkét zászlót kitűzni. Egyes országokban az államfőnek külön zászlója van, mely a nemzeti zászlótól különbözik, vagy kiegészítő elemekkel van ellátva. A személyes államfői zászlót az államfő megérkezésekor tűzik ki és távozásakor bevonják. A magyar gyakorlatban külön elnöki zászló nincsen.

63 Zászlóhasználat Amennyiben egy diplomáciai misszió egyidejűleg több ország zászlaját tűzi ki, minden zászlónak külön rúdon kell kitűzve lennie. Ilyenkor a zászlók azonos magasságban vannak, és nagyjából azonos méretűek. A zászlókat a diplomáciai képviseletek, pontosabban a nagykövetek helyi rangsorának sorrendjében kell kitűzni, a főhelyet, a középső helyet azonban minden esetben a küldő állam zászlója foglalja el, tőle jobbra rangsor szerint a második, balra a harmadik stb, következik,

64 A lobogó kitűzésének rendje szemből nézve ÉPÜLET ***** saját nemzeti lobogó

65 Zászlóhasználat A külföldön tartózkodó állampolgárok nem jogosultak saját lakásukat, házukat nemzeti lobogóval díszíteni, ehhez engedélyt kell szerezniük a helyi hatóságoktól. Kedvező esetben mindkét zászló kitűzhetik, de az udvariasság megköveteli, hogy a helyi zászló legyen a fő helyen.

66 Zászló etikett Ha több zászló lobog egy épületen, mindig a rangban elsőt húzzák fel először és vonják be utoljára. A zászló nem kerülhet földre. A sérült vagy szakadt zászlót meg kell javítani vagy ki kell cserélni. Két nemzeti zászlót sohasem húzunk fel egy árbocra.

67 Zászló etikett Nem használható nemzeti zászló dekorációs vagy reklámcélokra, nem lehet sírba leereszteni sem. A nemzeti zászló nem használható fel asztal, szék letakarására, ládák eltakarására vagy színpad aljának, tetejének takarására. Nem tilos ugyan, de lehetőleg kerüljük el szobor, emléktábla avatásán lepelként való használatát. A nemzeti színű szalag átvágásánál ügyeljünk arra, hogy az elvágott szalag ne kerüljön a földre.

68 Zászló etikett A nemzeti zászlóra nem szabad tűzni, hímezni vagy írni. Aláíratni a zászlón hagyott szegélyt lehet, úgy, hogy maga a zászló sértetlen maradjon. Amikor a zászló tiszteletadás tárgya (pl. zászlófelvonás, díszmenet, dísz szemle) mindenkinek csendben felé kell fordulnia, a férfiak leveszik fejfedőjüket, a katonák tisztelegnek.

69 Zászló etikett A nemzeti címer és zászló kereskedelmi felhasználásához engedély szükséges. A megsérült, elhasználódott nemzeti zászlót, lobogót méltósággal kell megsemmisíteni. Ennek módja az elégetés, különösebb ceremónia nélkül.

70 Az általános zászlósorrend a következő Saját nemzeti lobogó Más nemzeti lobogók Európa-zászló Autonóm területek ( pl.Anglia, Skócia, Wales vagy Flandria, Vallónia stb.) Regionális, városi, megyei zászlók Társulatok, klubok, iskolák, szervezetek zászlói

71 A nemzeti lobogó, zászló egyedüli elhelyezése 1. A nemzeti lobogó két árboc esetén a szemben álló nézőnek balra essen. Ha több árboc van egy épület tetején vagy előtt, a nemzeti lobogót, amennyire lehet, a középsőre húzzuk fel. 2. Ha egy teremben emelvény mögé vagy a szószék mögé teszünk zászlót, akkor azt függeszthetjük a szónok mögé a falra, vagy lelógathatjuk a szónok mögött jobbra ( szemben ülő nézőknek balra). 3. Ha az előadóterem sarkában un. talpas zászlót helyezünk el, annak a szónoktól balra, a nézők, a hallgatóság jobbjára kell essen.

72 A beszélő háta mögött

73 Több nemzeti lobogó, zászló esetén Mindegyik külön árbocon, azonos magasságban, azonos méretűnek kell lennie, elsőség a hazai zászló illeti. Ha nem lehetséges az egyszerre történő felvonás és lehúzás, akkor a hazait kell elsőnek felhúzni és utolsónak levonni. Ha két nemzet lobogója kerül egymás mellé, a hazai kerül általában a szemben álló nézőnek a bal oldalára.

74 Több nemzeti lobogó, zászló esetén Ha két rudas zászlót keresztezünk, általában a hazai rúdja kezdődik ( a nézőnek) jobbra alul ás maga a textil kerül balra felül, a hazai zászló rúdja van a nézőkhöz közelebb. Három nemzeti lobogó, zászló esetén a hazai a fő helyen, középütt áll, a néző balján a második és jobbján a harmadik.

75 Több nemzeti lobogó, zászló esetén Több nemzeti lobogó, zászló esetén a nézőnek balra első helyen áll a hazai (első hely) a többiek csökkenő protokoll sorrendben következnek jobb felé. Az utolsó helyre ismét helyezhetünk hazai lobogót, zászlót. Pl. fal előtt:

76 Több nemzeti lobogó, zászló esetén 6.Több, félkörben elhelyezett lobogó, zászló között a középső hely a fő hely, a hazai ide kerül. 7.Épület előtt, sportcsarnokban teljes körben álló nemzeti lobogók között a fő hely az épület bejáratával szemben van, a hazai zászló kerül ide.

77 Több nemzeti lobogó, zászló esetén Bejárat két oldalán, két sorban:

78 Több nemzeti lobogó, zászló esetén 9.V- alaknál elől középen van a fő hely, mintha a fenti ábra elé/alá egy 0-át írnánk, a többi zászló pedig a fenti rendben nyílik a V betű szára felé. 10.Ha menetben visznek nemzeti zászlókat egymás után, a hazai zászló van legelöl. 11.Ha több zászló alkot egy sort (arcvonal) javasolt, hogy a sor mindkét oldalán hazai zászló legyen. Ha csak egy hazai zászló van, akkor középen vigyék, ha a zászlók páros száma miatt ez lehetetlen, akkor a menet jobb oldalán ( a nézőnek balra).

79 Gyászlobogózás A külképviseleteken félárbocra kell ereszteni a nemzeti lobogót nemzeti gyász ill. a küldő állam államfőjének halála alkalmából. Fentieken kívül a fogadó állam államfőjének, kormányfőjének, parlamenti elnökének, külügyminiszterének vagy ott akkreditált misszióvezetőjének halála alkalmából is félárbocra eresztik a lobogót. Félárbocra eresztéskor a lobogót először teljesen fel kell húzni az árboc csúcsáig, majd onnan félig leereszteni. Levonáskor ugyanígy kell eljárni.

80

81 A gépkocsi zászló használata A Bécsi Szerződés vonatkozó rendelkezéseit fentebb idéztük. Gépkocsi zászlót a külképviselet gépkocsiján kizárólag a misszióvezető (id. ügyvivő is) használhat, a klasszikus diplomáciai gyakorlat szerint elvben csak akkor, ha hivatalos úton van. Gyakorlatilag azonban a gépkocsi zászlót ki kell tűzni olyankor is, ha a külképviselet vezetője a gépkocsiban ül. (Ugyanis mindig hivatalos minőségben tekinthető.) Nem szabad kitűzni a gépkocsi zászlót a misszióvezető gépkocsijára, ha a kocsiban nem tartózkodik a misszióvezető (pl. gépkocsivezető üres kocsival megy valahova érte, vagy felesége utazik a gépkocsiban, stb.).

82 A gépkocsi zászló használata Bár az évi Bécsi Konvenció megengedi, mégis vitatott, hogy a főkonzulátusok, konzulátusok vezetői használhatnak-e gépkocsi zászlót. Általában azonban a helyi hatóságok megengedik olyan hivatalos konzuli vezetőknek, akiknek székhelyén nincs országuknak diplomáciai képviselete és hivatalos úton járnak. Gépkocsi zászlókat szoktak használni a nagyköveti és követi megbízólevél átadása alkalmával, valamint idegen államfő, esetleg más magas szintű személyiség (miniszterrel bezárólag) hivatalos látogatása alkalmával is. Ilyenkor az a szabály, hogy a vendég zászlója mindig a gépkocsi menetirány szerinti jobb oldalán tűzendő ki (amelyik oldalon ül), a fogadó állam zászlója pedig a bal oldalon (ahol a fogadó állam képviselője ül). Ha a fogadó állam képviselője nem ül a gépkocsiban, akkor csak a vendég lobogóját tűzik ki.

83 A gépkocsi zászló használata Maga a zászló 30x40 cm vagy 35x40 cm, melyet egy kb, 50 cm-es, a kocsiszekrényhez bajonettzárral rögzíthető rúdra szerelnek fel, az ahhoz csatlakoztatható, vele párhuzamos cm-es csőre. Ha az államfőnek ún. személyes zászlója van, a nemzeti zászló helyett azt tűzik ki kocsijára.

84

85

86 Asztali zászló Asztali zászlót szerződés, egyezmény aláírásakor, illetve ratifikációs okmányok kicserélésekor szoktak használni. A zászlók egyúttal jelölik az aláíró személyek helyét is. Tekintettel arra, hogy az asztali zászlók többnyire kicsinyített ún. keresztrudas zászlók, készítésénél előre tisztázni kell, hogy a zászlón levő címer, embléma ez esetben elfordulhat-e.

87 Zászlózás szabályai nemzetközi ünnepségek, kongresszusok és konferenciák alkalmával Nemzeti ünnepségek, kongresszusok, konferenciák alkalmával résztvevő delegációk országainak zászlói a delegációk rangsorolása sorrendjében szokásos elhelyezni az ünnepség, értekezlet színhelyét képző épület homlokzatán, előtérben vagy az ülésterem díszítésén, stb.

88 AZ ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK 13. § Magyarország Országgyűlése az állami szuverenitásból következően a kimagasló teljesítmények megbecsülésére és elismerésére az alábbi állami kitüntetéseket és rendjeleket (a továbbiakban: állami kitüntetések) alapítja, illetve megújítja: a) Magyar Szent István Rend; b) Magyar Corvin-lánc; c) Magyar Becsület Rend; d) Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt.

89


Letölteni ppt "Nemzeti jelképek. Nemzeti ünnepek Az idők folyamán kialakult az a szokás, hogy az országok ún. nemzeti ünnepnapot tartanak. A nemzeti ünnep a legtöbb."

Hasonló előadás


Google Hirdetések