Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Modláné Görgényi Ildikó – Zachár László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A képesítési szintek és leírásuk A szak- és felnőttképzési alrendszer.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Modláné Görgényi Ildikó – Zachár László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A képesítési szintek és leírásuk A szak- és felnőttképzési alrendszer."— Előadás másolata:

1 Modláné Görgényi Ildikó – Zachár László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A képesítési szintek és leírásuk A szak- és felnőttképzési alrendszer illeszkedése az országos képesítési keretrendszerbe Javaslatok az Országos képesítési keretrendszer bevezetésének előkészítéséhez Műhelykonferencia Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, május 12.

2 Alapelvek I. A szak- és felnőttképzés eredményszint besorolása igazodik a köz- és felsőoktatáséhoz, tekintve, hogy azokra épül. A köz- és felsőoktatás eredményszint-leírása érvényes a szak- és felnőttképzésre is – hiszen azok beépülnek a tartalomba –, ezért azokat nem ismételtük meg, csak a speciális jellemzőket írtuk le. A felnőttképzés számára nem definiáltunk külön eredményszinteket, tekintve, hogy kimeneti képzési céljai azonosak a közoktatáséval, illetve a szakképzésével.

3 Alapelvek II. A szakképzés eredményrendszerének leírásához az állam által elismert szakképesítések rendszerét vettük alapul, tekintve, hogy ez a legkoherensebb, és a legpontosabban kidolgozott. Az egyes szintjellemzők meghatározása ugyanakkor általános érvényű, az ún. OKJ-s szakképesítéseket példaként adtuk meg. Hiányzik viszont a hivatkozás a nem formális úton szerzett tudás dokumentatív elismertetésére, ennek modelljét jelenleg dolgozzák ki a validációs alprogram keretében.

4 Az eredményszintek közötti különbségek A magasabb iskolai végzettséghez magasabb szakképzettségi eredményszint tartozik. A magasabb szintű szakképesítéshez és/vagy igazolt szakmai kompetenciához magasabb szintű eredményszint tartozik. (Az OKJ-ban 8 szint van.) A magasabb szintű szakmai tudáshoz magasabb bonyolultsági fokú szakmai tevékenység tartozik, így például az egyén - egy vagy több szakterületen, - egyszerű vagy összetett feladat (feladatrendszer) megoldására képes.

5 Az eredményszintek közötti azonosságok A (szak)képzettség mindegyik eredményszintjén a feladatvégzés önállóan (!) gyakorolt tevékenység. A szakmai önállóság szintje ugyanakkor különbözik abban, hogy az egyén - rutinfeladatokat, rutinkörülmények között vagy - új feladat(ok) és/vagy új körülmények között képes-e megvalósítani.

6 Az eredményszintek besorolási jellemzői 1. szint Az 1. szinthez olyan szakmai tudást rendeltünk, amely – alapvetően az egyszerű, betanított, egy-két műveletből álló – általában folyamatos irányítást igénylő – feladatvégzéshez szükséges. Ez a szakmai szint nem éri el a legalacsonyabb szintű állam által elismert szakképesítés szintjét. (21-es szintkódú, befejezett általános iskolai végzettséget nem igénylő szakképzettség.) A besorolás igazodik a közoktatási szinthez, mely az 1. kategóriába szintén alacsony értékű eredményszintet – általános műveltséget, illetve közismereti tudást – sorolt, melyek – lényegében az általános iskola 1–4. évfolyamain elérhető tudásszinteknek feleltethetők meg.

7 Az eredményszintek besorolási jellemzői 2. szint A 2. szinthez olyan szakmai tudást rendeltünk, amely – az ún. alapfokú (általános iskolai végzettséget nem igénylő), vagy – az ún. egyszerű középfokú (általános iskolai végzettségre vagy annak megfelelő kompetenciákra épülő) szakképesítések szakmai szintjének felel meg (21, illetve 31 szintkódú szakképzettség). A besorolás igazodik a közoktatási szinthez, mely a 2. tudásszintben – egyszerű szerkezetű ismeretelemek (tények, fogalmak, összefüggések stb.), ill etve – cselekvési képességek birtoklását definiálja, – egyszerűbb tevékenységek végzése esetén önálló felelősséggel (egyszerű műveletek és feladatok).

8 Példák a 2. szintbe sorolható szakképesítésekre Az OKJ-ben szereplő 21-es szintkódú rész-szakképesítések, például: – kosárfonó (rész-szakképesítés; 21) – szakképesítés: népi kézműves (31) – állványozó (rész-szakképesítés; 21) – szakképesítés: ács-állványozó (33) – táskajavító (21) – szakképesítés: bőrdíszműves – faesztergályos (21) – szakképesítés: bútorasztalos Az OKJ-ben szereplő 31-es szintkódú szakképesítések, például: – népi kézműves, ezen belül szakképesítés-elágazások: - - csipkekészítő, - - népi- és gépi hímző, - - fazekas, - - fajáték-készítő, stb., – élelmiszeripari gépsor- és rendszerüzemeltető (33), ezen belül rész-szakképesítés: - - csomagológép-kezelő (31).

9 Az eredményszintek besorolási jellemzői 3. szint A 3. szinthez olyan szakmai tudást rendeltünk, amely – az ún. középfokú (középiskola 9 – 10. osztályára, vagy – befejezett középiskolára, illetve – annak megfelelő kompetenciákra épülő szakképesítés szakmai szintjének felel meg (33, illetve 51 szintkódú szakképzettség). A besorolás igazodik a közoktatási szinthez, mely a 3. tudásszintben – egyszerű és összetett szerkezetű ismeretelemek (tények, fogalmak, összefüggések, folyamatok stb.), illetve – összetettebb cselekvési képességek birtoklását definiálja, mely – egyszerű és összetett tevékenységek végzésében (egyszerű és összetett műveletek, illetve feladatok, folyamatok) realizálódik, melyeket az egyén önálló felelősséggel és önértékeléssel képes ellátni.

10 Példák a 3. szintbe sorolható szakképesítésekre Az OKJ-ben szereplő 33-as szintkódú szakképesítések, például: – szociális gondozó, ezen belül szakképesítés-elágazások: - - fogyatékossággal élők gondozója, - - szociális gondozó és ápoló – műszaki anyag- és alkatrész-kereskedő, ezen belül szakképesítés-elágazások: - - építőanyag-kereskedő, - - járműalkatrész-kereskedő Az OKJ-ben szereplő 51-es szintkódú szakképesítések, például: – vasúti járműszerelő, ezen belül szakképesítés-elágazások: - - dízelmotoros vasúti jármű szerelője, - - vasúti vontatott jármű szerelője – ortopédiai eszközkészítő, ezen belül szakképesítés-elágazások: - - ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő, - - ortopédiai műszerész, – vágóállat-minősítő, ezen belül szakképesítés-elágazások: - - juhminősítő, - - sertésminősítő, - - szarvasmarha-minősítő

11 Az eredményszintek besorolási jellemzői 4. szint A 4. szinthez olyan szakmai tudást rendeltünk, amely – az ún. középfokú vagy az ún. emelt szintű (érettségire vagy szakképzettségre, illetve – annak megfelelő kompetenciákra épülő) szakképesítés szakmai szintjének felel meg (52, illetve 54 szintkódú szakképzettség). A besorolás igazodik a közoktatási szinthez, mely a 4. tudásszintben – összetett szerkezetű ismeretelemek (tények, fogalmak, összefüggések, folyamatok stb.), illetve szélesebb körű elméleti és gyakorlati tudás, továbbá – összetettebb cselekvési képességek birtoklását definiálja, mely – összetett tevékenységek végzésében (összetett műveletek, illetve feladatok, folyamatok) realizálódik, melyeket – az egyén önálló felelősséggel és önértékeléssel képes ellátni.

12 Példák a 4. szintbe sorolható szakképesítésekre Az OKJ-ben szereplő 52-es szintkódú szakképesítések, például: – egészségügyi asszisztens, ezen belül szakképesítés-elágazások: - - általános asszisztens, - - fogászati asszisztens, - - gyógyszertári asszisztens – mozgóképgyártó, ezen belül szakképesítés-elágazások: - - felvételvezető, - - rendezőasszisztens, - - segédoperatőr stb. – színész II., ezen belül szakképesítés-elágazások: - - bábszínész, - - színházi és filmszínész, - - vers- és prózamondó előadóművész Az OKJ-ben szereplő 54-es szintkódú szakképesítések, például: – ápoló, ezen belül szakképesítés-ráépülések: - - diabetológiai szakápoló, - - felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló, - - foglalkozás-egészségügyi szakápoló stb., – szociális segítő, ezen belül szakképesítés-elágazások: - - rehabilitációs nevelő, - - gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző

13 Az eredményszintek besorolási jellemzői 5. szint Az 5. szinthez olyan szakmai tudást rendeltünk, amely az ún. felsőfokú (érettségire vagy felsőfokú (szak)képzettségre, illetve annak megfelelő kompetenciákra épülő) szakképesítés szakmai szintjének felel meg (55, illetve 61 szintkódú szakképzettség). A besorolás igazodik a közoktatási 4. szinthez, mely – összetett szerkezetű ismeretelemek (tények, fogalmak, összefüggések, folyamatok stb.), illetve szélesebb körű elméleti és gyakorlati tudás, továbbá – összetettebb cselekvési képességek birtoklását definiálja, mely az 5. szint esetében – esetenként – szakértői tudással, illetve – saját tervezéssel és önálló végrehajtás-szervezéssel párosul, továbbá – az egyén önálló felelősséggel és önértékeléssel képes ellátni összetett tevékenységeket (összetett műveletek, illetve feladatok és folyamatok).

14 Példák a 5. szintbe sorolható szakképesítésekre Az OKJ-ben szereplő 55-ös szintkódú szakképesítések, például: - Képzési szakasszisztens - Gyakorlati oktató - Vegyipari technológus Az OKJ-ben szereplő 61-es szintkódú szakképesítések, például: – Felnőttoktató – Építési műszaki ellenőr I.

15 Az eredményszintek deskriptorleírásának szerkezete Az ismereteket három aspektusból határoztuk meg minden eredményszinten: először az ismeretek körét, majd fő tartalmát, végül az ismeretelsajátítás szintjét. A készségeket és a képességeket négy részre tagoltan adtuk meg mindegyik eredményszinten: először a készségek, majd a képességek körét, ezt követően a készségek tartalmát és külön a szintjét határoztuk meg. Az attitűd-nézet, illetve az autonómia-felelősség jellemzőket – a szak- és felnőttképzés vonatkozásában – a képzés-fejlesztés során kimunkált személyes, társas és módszerkompetenciák felhasználásával specifikáltuk.

16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Elérhetőségek: nive. hu


Letölteni ppt "Modláné Görgényi Ildikó – Zachár László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A képesítési szintek és leírásuk A szak- és felnőttképzési alrendszer."

Hasonló előadás


Google Hirdetések