Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hogyan működik a társadalom? 3. Előadás Hogyan „barkácsolódik” az erkölcs? A siker-stratégia szabályai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hogyan működik a társadalom? 3. Előadás Hogyan „barkácsolódik” az erkölcs? A siker-stratégia szabályai."— Előadás másolata:

1 Hogyan működik a társadalom? 3. Előadás Hogyan „barkácsolódik” az erkölcs? A siker-stratégia szabályai

2 Az aranyszabály „Azt tedd másnak, amit szeretnéd, ha veled tennének.” (Jézus – Lukács 6:31

3 Az aranyszabályok Ne tedd másnak azt, amit magadnak nem kívánsz. (Hillél) Azt tedd másnak, amit szeretnéd, ha veled tennének. (Jézus – Lukács 6:31)) Azt tedd másnak, amit azok tesznek veled. (Konfucius – Analects 15:23) Nem lehetsz igazhívő, hacsak azt nem kívánod testvérednek, amit kívánsz magadnak. (Islam – Sunan) Ne sérts meg másokat, olyan módon, ahogyan azt te sértésnek érzenéd. (Buddhizmus – Udanavarga) Ne tégy semmi olyant másoknak, ami ha veled tennék, fájdalmasnak éreznéd. (Hinduizmus – Mahabharata 5:1517) Mi az oka, hogy olyan sok Isten nagyon hasonló elveket ad meg, mint kötelező vagy ajánlott viselkedési modell?

4 Hillél a „lényegről” Élt két rabbi Jeruzsálemben az időszámításunk táján – i.e. 60 i.u római időkben. Az egyik gazdag és szabály-követő, Sammaj, és egy másik, a szegény, liberálisabb és megengedőbb - Hillél. Egy római katona elment a gazdaghoz, aki éppen a fürdőben volt és megkérdezte: mesélné el neki a Szentírás lényegét, de olyan röviden, hogy fél lábbal is képes legyen végighallgatni. Sammaj elzavarja. Ekkor elment Hillélhez, és tőle is megkérdezi ugyanezt. Hillél egy pillanatra elgondolkodott, majd az mondta: A Szentírás lényege: „Ne tedd másnak azt, amit magadnak nem kívánsz”. A összes többi csak kommentár és magyarázat.

5 Miként alakul ki az „aranyszabály? Az életben még a legegyszerűbb viselkedési elemnek is kettős következménye van: költségekkel jár, és bizonyos haszna van, Az életben még a legegyszerűbb viselkedési elemnek is kettős következménye van: költségekkel jár, és bizonyos haszna van, Az élet folyamatos tapasztalatait ösztönszerűen összegezve kialakul egy nem tudatos kép az adott viselkedés várható „költség-haszon” következményeiről, Az élet folyamatos tapasztalatait ösztönszerűen összegezve kialakul egy nem tudatos kép az adott viselkedés várható „költség-haszon” következményeiről, Hosszabb idő után, - nem kis részben a társadalmi szelekció eredményeként - az egyáltalán nem átgondolt „költség- haszon” várakozás egy racionális viselkedési program születéséhez vezet, Hosszabb idő után, - nem kis részben a társadalmi szelekció eredményeként - az egyáltalán nem átgondolt „költség- haszon” várakozás egy racionális viselkedési program születéséhez vezet, Ennek az ösztönszerű várakozásnak a lényegét valamilyen közmondásszerű, és annak kulturális szabályban foglalja össze az adott közösség Ennek az ösztönszerű várakozásnak a lényegét valamilyen közmondásszerű, és annak kulturális szabályban foglalja össze az adott közösség Ha ez egy fontos szabály lesz, akkor hozzáillesztenek, vagy védelméül hozzákapcsolnak, jutalmazó és büntető szabályokat, amelyek megerősítik az alkalmazót illetve elbátortalanítják azt aki áthágná azt. Ekkor válik erkölcsi elvvé. Ha ez egy fontos szabály lesz, akkor hozzáillesztenek, vagy védelméül hozzákapcsolnak, jutalmazó és büntető szabályokat, amelyek megerősítik az alkalmazót illetve elbátortalanítják azt aki áthágná azt. Ekkor válik erkölcsi elvvé.

6 Az élőlények problémái 1. Az élőlények folyamatosan a környezet által felvetett problémákkal küszködnek. Ha azt sikeresen oldják meg „tovább élhetnek”, ha nem elpusztulnak. (K. Popper) 2. Kezdetben a problémáknak három nagyobb csoportja létezik: az éhség, a félelem és a szaporodás, (Ch. Darwin) 3. Ahogy fejlettebbek lesznek fellép egy jellegzetes újabb: a csoportos lét problémái. Ezen belül két típusú probléma: hogyan kezelem a csoporton belül a „másikat” (hol és hogyan helyezem el magam a hierarchián, miként segítek), hogyan kezelem a csoporton belül a „másikat” (hol és hogyan helyezem el magam a hierarchián, miként segítek), hogyan viszonyulok az „idegenekhez” hogyan viszonyulok az „idegenekhez”

7 Az erkölcs filogenezise és ontogenezise A filogenezis = törzsfejlődés, amelynek során új fajok alakulnak ki. Az erkölcs filogenezise azt a folyamatot jelöli, ahogyan az erkölcsnek tekintett jelenség kiformálódik a fejlett lényeknél, majd az emberszabásúaknál, azután ahogyan formálódik tovább az ember evolúciója során. Az ontogenezis = egyedfejlődés, ahogyan az élőlény a megtermékenyítéstől a teljesen kifejlett lényig eljut. Az erkölcs ontogenezise arra a folyamatra utal, ahogyan a megfogant, majd megszületett és folyamatosan élettapasztaltra szert tevő felnövekvő emberi lény az erkölcsi viselkedést megszerzi, elsajátítja, és a kialakultak megváltoztatja.

8 Az élet játékai Piros-kék játék (fogoly-dilemma) – együttműködési készség Piros-kék játék (fogoly-dilemma) – együttműködési készség Ultimátum (diktátor) játék – egyenlőség vagy méltányosság iránti vonzalom Ultimátum (diktátor) játék – egyenlőség vagy méltányosság iránti vonzalom Bizalom-játék – bizalom-szint Bizalom-játék – bizalom-szint Közös javak játéka – szolidaritás mértéke Közös javak játéka – szolidaritás mértéke

9 A közösségben fellépő szociális dilemmák lényege Az emberek együttműködése (de az állatoké is) gyakran hoz létre u.n. szociális dilemmát. Ezek lényege: célszerű együttműködni, és betartani a szabályokat (pl. befektetni a közösségbe) mert onnan vissza is kapunk, vagyis a közös lét az egyéni rátermettséget is javítja. Még előnyösebb azonban áthágni a szabályokat, (pl. megtartani magunknak pénzünket), és arra hagyatkozni, helyettünk, majd mások fizetnek. Ezért sokan, ha tehetik, inkább potyautasok lesznek. Ezzel „rátermettségbeli” előnyre tesznek szert a többiekkel szemben.

10 A piros-kék játék szabályai A játékot – legalább két – egymástól fizikailag elválasztott csapat játssza. A csapatoknak 8-10 egymást követő menetben döntéseket kell hoznia. A döntés két szín, a PIROS vagy a KÉK szín egyikének a kiválasztása. A döntést az alábbi un. kifizetési mátrix kiértékelése alapján kell meghozni: A1 döntésA2 döntésA1 pontA 2 pont KK+2 PK+4-4 KP +4 PP-2 A játék célja, hogy a saját csapat minél több pontot szerezzen a játék végére. A játék kezdetén a játékvezető minden csapatnak hagy mintegy 5 percet, hogy kialakíthassa saját stratégiáját, majd bejelenti, hogy döntési forduló következik. A csapatoknak mintegy 1 perc alatt kell döntést hozni: az adott fordulóban milyen színt választottak. Ezt felírják a saját lapjukra, a játékvezető mindenkiét megnézi, kiértékeli a kapott pontokat és felírja a táblára, hogy mindenki láthassa az eredményt. Majd újabb döntési forduló következik. A 3. és a 6. forduló után tárgyalásra lesz lehetőségük a csapatoknak. Tárgyalni lehet, de nem kötelező, és a tárgyalási megállapodást nem kötelező betartani. Ugyanakkor az első tárgyalási fordulót követően a pontok megkétszereződnek. (+2, +4-et ér) a második után megháromszorozódnak. (–2. –6-ot ér).

11 A piros-kék játék tipikus menetei MenetA1A2B1B2C1C2D1D2E1E2F1F2 1KKPKPPPPKKKK 2PKPPKPKPKKPP 3KPPPPPPPKKKK 4KKPPKKPPKKPK 5KKPPKKPPPKPP 6KKPPKKPPPPPP 7KKPPKKPPPPPP 8KKPPKKPPPPPP 9KKPPKKPPPPPP 10KKPPKKPPPPPP Pont

12 A piros/kék játék tanulságai 1. Légy tudatában, hogy a másik egy önálló lény, akinek megvannak a maga érdekei, és tőle (is) függ a te nyereséged 2. Mindig érdemes kezdeményezni a kapcsolat javítását 3. Soha nem szabad visszautasítani a tárgyalást és az információk cseréjét 4. Légy tudatában, hogy a másik egészen eltérően észleli a helyzetet 5. Érdemes minden lépést a hosszú távú kapcsolat tükrében szemlélni 6. Vedd észre, mikor indul be a kölcsönös büntetés eszkalációja 7. Nem az a fontos, a mások mennyi pontot gyűjtött, hanem az, te mennyit szereztél

13 Az ismétléses fogolydilemma kísérletek eredményei R. Axelrod kísérlete: számítógépes programokat „játszatta” egymással, amelyek az ismétléses fogoly-dilemma játékot modellezték R. Axelrod kísérlete: számítógépes programokat „játszatta” egymással, amelyek az ismétléses fogoly-dilemma játékot modellezték A nyertes: TFT (tit-for-tat = első lépésben működj együtt, utána mindig tedd azt, amit a partnered az előző lépésben) A nyertes: TFT (tit-for-tat = első lépésben működj együtt, utána mindig tedd azt, amit a partnered az előző lépésben) A TFT siker elemei: A TFT siker elemei: Légy bizalommal Légy bizalommal Légy együttműködő Légy együttműködő Légy „provokálható” Légy „provokálható” Légy felejtő Légy felejtő

14 A saját kísérlet leírása 68 résztvevő, 68 résztvevő, Öt különböző helyen, 6-8 fő, párokba szervezve, játszott Öt különböző helyen, 6-8 fő, párokba szervezve, játszott 30 meneten keresztül játszottak, 30 meneten keresztül játszottak, 4.,6., és 9. menetben tárgyalás, 4.,6., és 9. menetben tárgyalás, 12.15, 18. menetben „párcsere”, 12.15, 18. menetben „párcsere”, 22, 24, 26, 28. menetben szelekció. 22, 24, 26, 28. menetben szelekció.

15 A belépő kérdőív példái Eddigi élettapasztalataim azt sugallják, hogy 1. A bizalom alapvetően fontos, hogy az életben a lehető legtöbbet elérjem, 2. Az egyéni gyarapodást a lehetőségek korlátlan és erkölcsi elvektől nem befolyásolt kihasználása támogatja leginkább, 3. Csak magamra számíthatok, és mások is így gondolkodnak, bármit mondjanak is. Életem során az a benyomásom alakult ki, hogy.. Az élet arra tanított, hogy … Verseny … Együttműködés…Csalás.. Megosztani a saját javakat… Mások segítése… Igazságosság… „Jó tett helyebe, jót várj?

16 A kilépő kérdőív példái A játék során az a véleményem erősödött meg, hogy 1. A bizalom alapvetően fontos, hogy az életben a lehető legtöbbet elérjem, 2. Az egyéni gyarapodást a lehetőségek korlátlan és erkölcsi elvektől nem befolyásolt kihasználása támogatja leginkább, 3. Csak magamra számíthatok, és mások is így gondolkodnak, bármit mondjanak is. A játék visszaigazolta, hogy.. A játékból azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy… Verseny … Együttműködés…Csalás.. Megosztani a saját javakat… Mások segítése… Igazságosság… „Jó tett helyebe, jót várj?

17 Milyenek vagyunk? 1. ETFT „Jó tett helyébe, jót várj” (Teréz anya) 2. TFT „Kölcsön-kenyér visszajár” 3. Bizalmatlan TFT „Amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten” 4. Önző, versengő „Szemesnek áll a világ” (Gordon Gekko)

18 A viselkedés változása (1) A választott viselkedési stratégia A követők száma az induló kérdőív szerint A követők száma a záró kérdőív szerint Elnéző TFT 5 (7.4%) 3 (4.4%) Tit-for-tat (TFT) 15 (22.1%) 26 (38.2%) Bizalmatlan TFT 27 (39.7%) 28 (41.2%) Önző, versengő 21 (30.8%) 11 (16.1%)

19 A viselkedés változása (2)

20 A sikeresség mutatói A siker mutatói ETFTTFTBTFTÖV A nyertesek (élbolyba kerültek) száma 2 (i) 2 (z) 3 (i) 5 (z) 4 (i) 3 (z) 1 (i) 0 (z) Az átlagos helyezési szám (állva maradtak/összes követő Elért átlagpontszám Az elért összes pont/ a követők száma

21 A viselkedés változásának trendje Záró kérdőív (kap) Nyitó kérdőív (ad) ETFT (3) TFT (26) BTFT (28) ÖV (11) ETFT (5) 2210 TFT (15) 1950 BTFT (27) ÖV (21) 0489

22 A TFT stratégia alapelvei Légy bizalommal Légy bizalommal Légy együttműködő Légy együttműködő Légy provokálható Légy provokálható Légy felejtő Légy felejtő

23 Légy bizalommal Egy kapcsolat kialakításakor - legyen az üzleti vagy barát esetleg szerelmi kapcsolat - első lépésben mindig előlegezd meg a bizalmat. Bátran kezdeményezd a kapcsolat kialakítását, válaszolj pozitívan, és igenlően a kapcsolatfelvételre A nyitottság és a pozitív válasz az alapja minden „jó” forrásának, a cseréknek.

24 Légy együttműködő Az életben – ha számodra az adott kapcsolat valóban fontos – soha ne csalj elsőként. Vagyis, együttműködésre mindig együttműködéssel válaszolj Ha hosszú-távú kapcsolatra törekszel, a csalás soha nem éri meg, mert megszakíthatja az egyébként jól működő kapcsolatot, és lehetetlenné teheti annak folytatását

25 Légy provokálható Ha az életben bármilyen kapcsolatodban valaki rászedett, átrázott, becsapott, kihasznált – „palira vett” – azonnal add vissza. Ne hagyd szó nélkül, ha megkárosítottak, és érdekedet sérelem érte. Ne ringasd magad abban az illúzióban, hogy majd csak abba hagyja. A büntetés jelzés: észrevetted, hogy megsértette érdekeidet, és te ugyanígy jársz el, ha nem tér észre.

26 Légy felejtő Válaszod a téged ért sértésre, soha ne legyen megtorló. Soha ne válaszolj egy csalásra hárommal. Ha a kapcsolat fontos neked, jelezd, hogy a büntetés után kész vagy az együttműködésre (tit-for-tat szerint) Légy megbocsátó, és ne feledd: örömet csak másokkal való együttműködésből szerezhetsz.

27 A TFT különös ellentmondása A TFT-t sokan - első pillantásra - agresszívnek tartják. A TFT-t sokan - első pillantásra - agresszívnek tartják. Nem az! Mindenkinek a saját arcát tükrözi vissza. Nem az! Mindenkinek a saját arcát tükrözi vissza. Sőt, a TFT a közösség hőse: ő tesz legtöbbet a normális és élhető társadalom kialakításáért. Sőt, a TFT a közösség hőse: ő tesz legtöbbet a normális és élhető társadalom kialakításáért. Magára vállalja a közösség megkárosítóinak nevelését. Magára vállalja a közösség megkárosítóinak nevelését.

28 Az önérvényesítő viselkedés jellegzetességei Tünetek: Tünetek: Hangot ad érdekeinek, de meghallgatja a másikét Nem mond le saját érdekeiről, de kész a kompromisszumra Elmondja ha úgy érzi megsértették, de nem sérteget másokat Okok: Okok: Tisztában van saját érdekeivel, de figyel a másik érdekére is Kölcsönösen elfogadható megoldásokra törekszik Tisztában van jogaival, de elismeri mások jogait is Viselkedése: Viselkedése: Semleges hanghordozás, szilárd szemkontaktus Nyugodt testtartás Figyelem a másik mondanivalójára A leggyakrabban használt kifejezések: A leggyakrabban használt kifejezések: Nekem ebben a helyzetben az az érdekem… Összpontosítsunk inkább a megoldásra Számomra ez a megoldás nem kedvező, mint szólna inkább ahhoz…?

29 Az agresszív személyiség jellegzetességei Tünetek: Tünetek: Csak a saját érdekére van tekintettel, mások érdekét kétségbe vonja A hibát mindig másokban keresi, mindig másokat okol, Megszégyenítően, atyáskodóan, csúfolkodóan viselkedésik Okok: Okok: Csak saját érdekeivel törődik Mások jogait kétségbe vonja Mások legyőzésére, sarokba szorítására törekszik Viselkedése: Viselkedése: Hangos, durva, személyeskedő hang Gyors beszéd, amely nem törődik azzal, megértették-e? Fölékerekedő testtartás, fenyegető viselkedés A leggyakrabban használt kifejezései: A leggyakrabban használt kifejezései: Te teljesen hülye vagy, tedd amit mondtam, vagy máskülönben… Hogy mered ezt mondani… Csak nem képzeled, hogy

30 A passzív (visszahúzódó) viselkedés jellemzői Tünetek: Tünetek: Mindig enged mások kérésének Nem törekszik a saját érdek érvényesítésére Aláveti magát mások akaratának Okok: Okok: Nem akar másokat megsérteni Szeretne mindig mások kedvére tenni A békesség megőrzésére törekszik, minden áron A viselkedés: Tétovázó, bizonytalan mozdulatok, remegő kéz A szemkontaktus kerülése, Ideges reagálás az érdekütközésre A leggyakrabban használt kifejezések: Én nem is tudom…, talán, …kellene…, jó lenne ha…. Legyen úgy ahogy te akarod, Mondd inkább te, mit akarsz

31 Az önérvényesítő viselkedést kifejező megnyilvánulások Pozitív érzelmek kifejezése: Pozitív érzelmek kifejezése: Elismerés kinyilvánítása Elismerés fogadása Szívesség és segítség kérése Szeretet, vonzalom kinyilvánítása Beszélgetés kezdeményezése és fenntartása Saját érdek kifejezése: Saját érdek kifejezése: Saját törvényes jog melletti kiállás Hozzánk intézett kérés visszautasítása Saját vélemény - beleértve a véleményeltérést - fenntartása Negatív érzések kifejezése Negatív érzések kifejezése Igazolt bosszúság kinyilvánítása Igazol düh, vagy harag kinyilvánítása

32 Az eltérő viselkedésmódok jellegzetességei Passzív viselkedés Agresszív viselkedés Önérvényesítő viselkedés Mindig enged mások kérésének Saját érdekét feltétel nélkül mások elé helyezi Hangot ad saját érdekeinek, de meghallgatja a másikat Lemond saját érdekei érvényesítéséről A hibát mindig másokban keresi Nem mond le saját érdek érvényesítéséről, de kompromisszum- kész Aláveti magát mások akaratának Megszégyenítő, atyáskodóan, csúfolkodóan viselkedik Elmondja ha sértve érzi magát, de nem sérteget másokat

33 Az önérvényesítő kommunikáció legfontosabb elemei Tudatában lenni annak mi is az érdekem Tudatában lenni annak mi is az érdekem Azt mondani, amit valójában akarok Azt mondani, amit valójában akarok Tisztázó kérdéseket feltenni semleges hangnemben Tisztázó kérdéseket feltenni semleges hangnemben Konkrétnak lenni állításaimban és kérdéseimben Konkrétnak lenni állításaimban és kérdéseimben Minél kevesebb bizonytalanságot kifejező szót alkalmazni Minél kevesebb bizonytalanságot kifejező szót alkalmazni Figyelni a másik jelzéseire és arra amit mondott Figyelni a másik jelzéseire és arra amit mondott Jelezni, hogy értettük amit mondott és reagálni a jelzéseire Jelezni, hogy értettük amit mondott és reagálni a jelzéseire

34 Az önérvényesítő viselkedés technikái Tényfeltáró kérdések semleges hangnemben Tényfeltáró kérdések semleges hangnemben Törött lemez Törött lemez Nemet mondani Nemet mondani Működőképes kompromisszumot felajánlani Működőképes kompromisszumot felajánlani Mellélépni (empátiát kifejezni) Mellélépni (empátiát kifejezni) Kifejezni negatív érzéseket Kifejezni negatív érzéseket Belső monológ Belső monológ

35 Alapvető jogaink, amelyeket néha nehéz érvényesíteni 1. Mint önálló személyiségnek jogom van arra, hogy megállapítsam, mi a fontos, és mi az ami nem 2. Jogom van arra, hogy úgy kezeljenek, mint egy intelligens, másokkal egyenrangú lényt 3. Jogom van arra, hogy kifejezzem érzéseimet bármivel, és bárkivel kapcsolatban 4. Jogom van arra, hogy kifejezzem véleményemet és értékeimet, amelyekben hiszek 5. Jogom van arra, hogy igent, és nemet mondjak bármire, amire akarok

36 Alapvető jogaink, amelyeket néha nehéz érvényesíteni 6. Jogom van arra, hogy hibázzak 7. Jogom van arra, hogy megváltoztassam a véleményemet, ha úgy tetszik nekem 8. Jogom van arra, hogy újra és újra azt mondjam: nem értem 9. Jogom van arra, hogy azt kérjem, amit akarok 10. Jogom van arra, hogy elutasítsam más emberek problémáinak átvállalását 11. Jogom van arra, hogy másokkal „dolgokat intézzek el” vagy kapcsolatot kezdeményezzek, anélkül, hogy a jóváhagyásukra kellene várnom

37 Az önérvényesítő viselkedés három szakasza Kimutatni, hogy figyelünk arra, amit a másik mond. Kimutatni, hogy figyelünk arra, amit a másik mond. Elmondani, mit gondolunk/érzünk ezzel kapcsolatban. Elmondani, mit gondolunk/érzünk ezzel kapcsolatban. Elmondani, mi akarunk mi, és jelezni, készek vagyunk a kompromisszumra. Elmondani, mi akarunk mi, és jelezni, készek vagyunk a kompromisszumra.

38 A TFT dicsérete A társadalom inkább nevelhető a TFT realista figyelmeztető „P”-jeivel, mint az elnéző ETFT jutalmazó „K”-jaival. A társadalom inkább nevelhető a TFT realista figyelmeztető „P”-jeivel, mint az elnéző ETFT jutalmazó „K”-jaival. Sem az ETFT jó-szándékú („Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel”) viselkedése, sem az ÖV állandó csalása és megtorló büntetése nem hatékony az egyéni eredmények szempontjából. Sem az ETFT jó-szándékú („Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel”) viselkedése, sem az ÖV állandó csalása és megtorló büntetése nem hatékony az egyéni eredmények szempontjából. Még kevésbé hatékonyak a közösség nevelése szempontjából, Még kevésbé hatékonyak a közösség nevelése szempontjából, A TFT-n alapul egy különös viselkedés-módosító módszer, a token-economy (zseton-gazdaság). A TFT-n alapul egy különös viselkedés-módosító módszer, a token-economy (zseton-gazdaság). A társadalom gyakran él át ciklusokat. A káoszból indulunk, majd megerősödik a TFT, majd átvált ETFT-be, megnő a potyautasok száma, és szétesik a közösség, és újra indul a ciklus. A társadalom gyakran él át ciklusokat. A káoszból indulunk, majd megerősödik a TFT, majd átvált ETFT-be, megnő a potyautasok száma, és szétesik a közösség, és újra indul a ciklus.

39 A közös javak játéka Kisebb csoport (4-5 fő) egyénekként kap kisebb összeget, amelyből „befektethet” a közösbe. A közös pénzt megduplázzák, majd egyenlően visszaosztják. Ez egy szociális dilemmát hoz létre: jó befektetni, de még jobb a potyautasnak. A trend: először a többség befektet, majd a potyautasok hatására visszavonja együttműködését. Végül senki nem fektet be. Míg a FD játékban az ismeretlen partner „észre téríthető” a „nem-együttműködéssel”, itt a „kivonulással” szétesik a közösség.

40 Alapozhatunk-e csak jutalomra? A kísérletben számítógéppel szimulálták a FD játékot két-főstől, egészen 256 főig terjedő csoportokban. A csoportok egy részében nem volt megengedve a büntetés, A csoportok egy részében nem volt megengedve a büntetés, Más részében „csak” a „potyautasok”, vagyis a befektetést „elbliccelőket” lehetett megbüntetni, Más részében „csak” a „potyautasok”, vagyis a befektetést „elbliccelőket” lehetett megbüntetni, Harmadik részében azonban a „potyautasok” mellett, a „potyautasok” büntetésétől elzárkózókat, vagy a másodrendű „bliccelőket” is meg lehetett büntetni. Harmadik részében azonban a „potyautasok” mellett, a „potyautasok” büntetésétől elzárkózókat, vagy a másodrendű „bliccelőket” is meg lehetett büntetni.

41 A szimuláció eredménye

42 A „potyautasság” terjedésének következményei

43 Közös javak játéka büntetéssel A kísérletben: A csoport-tagok 20 pénzt kaptak, ebből tetszőlegesen „beadhattak” a közösbe. A közös pénzt 1.6-al megszorozták, és egyenlően visszaosztották. A csoport-tagok 20 pénzt kaptak, ebből tetszőlegesen „beadhattak” a közösbe. A közös pénzt 1.6-al megszorozták, és egyenlően visszaosztották. A csoportok felének megadták a lehetőséget, hogy 1 saját pénzen, 3 levonást idézzenek elő, az általuk méltánytalanul kevésnek ítélt hozzájárulónál, A csoportok felének megadták a lehetőséget, hogy 1 saját pénzen, 3 levonást idézzenek elő, az általuk méltánytalanul kevésnek ítélt hozzájárulónál, A játék 10 meneten keresztül folyt, a csoport tagjai folyamatosan változtak. A játék 10 meneten keresztül folyt, a csoport tagjai folyamatosan változtak. A kísérlet eredményei: 1, A résztvevőek 85%-a legalább egyszer büntetett, 2, a büntetés 75%-át a magas-szintű „befektetők” hajtották végre, 3, Minél alacsonyabb volt a hozzájárulás, annál gyakoribb, és annál nagyobb volt a büntetés, 4, A büntetések hatására a befektetési hajlandóság jelentősen megnőtt

44 6. Kísérlet : Büntetési hajlandóság Egy újabb kísérletben a „közös javak játékát” játszották csoportokban, és felkínálták a „büntető” és „nem-büntető” csoportban való részvétel közötti választást. Az emberek 1/3-a választotta a „büntetéses” közösséget, de aki ezt választotta, az hajlandó volt: Egyénileg – az átlagnál 40%-al többel hozzájárulni a közösséghez, és saját költségen megbüntetni saját csoporttagjait, ha azok nem járultak jelentősen a közöshöz, A büntető csoportok közösségi befektetéseinek mértéke jelentősen meghaladta a nem-büntetőkét, Ezt látva a nem-büntetők fokozatosan alkalmazni kezdték a büntetést, A végén a résztvevők 90% büntető volt, a büntetők egyéni hozzájárulása 95%-ra emelkedett, míg a nem-büntetőké 0-ra csökkent, A nem-büntetők neofiták lettek, jobban büntettek, mint a korábbi büntetők

45 Szeretjük-e a büntető társadalmakat? A kísérletben felkínálták a résztvevőknek: választhatnak „büntetéses” vagy „büntetés nélküli” feltételek között játszanának. Induláskor a résztvevők 70%-a a „büntetés” nélküli állapotokat preferálta, A büntetéses csoportokban azonban jóval magasabb lett a közösségi befektetés mértéke, A büntetés nélküli csoportokban a közösségbe való befektetés gyorsan a 0-ra csökkent, vagyis a játék végére a „büntetést nem alkalmazó csoportok „legatyásodtak”, A korábban „büntetés-nélküliséget” választó egyének, egyre nagyobb %-ban léptek át a büntetőkbe.

46 Az evolúciósan stabil stratégiák Definíció: az a viselkedés, amely adott körülmények – ellenfelekkel szemben is - között maximálja a kifizetési mátrix pontjait, Definíció: az a viselkedés, amely adott körülmények – ellenfelekkel szemben is - között maximálja a kifizetési mátrix pontjait, Hogyan jön létre? Evolúciósan összecsiszolódnak a lények, és rögzül, mi a legjobb, és leghatékonyabb, és amitől való eltérés csak rontja a helyzetet, Hogyan jön létre? Evolúciósan összecsiszolódnak a lények, és rögzül, mi a legjobb, és leghatékonyabb, és amitől való eltérés csak rontja a helyzetet, Hogyan változik: a körülmények megváltoznak, és ami egy adott helyzetben evolúciósan stabil, egy másikban már nem az, Hogyan változik: a körülmények megváltoznak, és ami egy adott helyzetben evolúciósan stabil, egy másikban már nem az, Mi a jelentősége? A társadalmi intézmények ilyen evolúciósan stabil stratégiát testesítenek meg. Mi a jelentősége? A társadalmi intézmények ilyen evolúciósan stabil stratégiát testesítenek meg.

47 A „költség-haszon” elemzés How the brain integrates costs and benefits during decision making : Ulrike Basten a Ulrike Basten a, 1, Guido Biele b, c Hauke R. Heekeren b, c, and Christian J. Fiebach a, e, f, 2 1Guido Biele b Hauke R. Heekeren b cChristian J. Fiebach a e f 2 Ulrike Basten a 1Guido Biele b Hauke R. Heekeren b cChristian J. Fiebach a e f 2 PNAS 2011 eleje Amikor döntést hozunk többnyire úgy járunk el, hogy a költségeket összevetjük a haszonnal. Keveset tudunk azonban ennek a „költség-haszon” elemzési folyamatnak a neurális mechanizmusairól. Most a fMRI módszert használva sikerült megmutatni, hogy ez a folyamat úgy zajlik le, hogy az agy különböző részei folyamatosan gyűjtik a döntéssel összefüggő költségeket és hasznokat, amelyeket azután egy része folyamatosan összehasonlít, és egy olyan jelet állít elő, amely egyrészt az előre becsült költség-haszon és a tényleges költség-haszon különbségéből adódik. Végső soron a egy érték-alapú jel jön létre, amely arányos a „költség-haszon” mértékével. Így az agy úgy hoz döntést, hogy összeveti a döntéshez kapcsolódó költségeket és az azzal járó hasznot, abból egyetlen jelet állít elő, amelyet a döntés pillanatnyi „nettó” értékének tulajdonít. Ezt azután a mérlegelés során folyamatosan módosít, egészen addig amíg a döntés meg nem születik, és vagy elfogadja vagy elutasítja az adott lehetőséget.


Letölteni ppt "Hogyan működik a társadalom? 3. Előadás Hogyan „barkácsolódik” az erkölcs? A siker-stratégia szabályai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések